A globlokál világ kultúrája - 2006 - Varga Csaba

447 views

Published on

A globlokál világ kultúrája - 2006 - Varga Csaba

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
447
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
2
Actions
Shares
0
Downloads
4
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

A globlokál világ kultúrája - 2006 - Varga Csaba

  1. 1. A globlokál világ kultúrája ( tér – társadalom – kultúra) Varga Csaba szociológus, c. egyetemi docens, Stratégiakutató Intézet elnöke Szeged, 2005. július 4.
  2. 2. Mottó <ul><li>A kultúrafejlesztés közös tudat- és tudatállapot fejlesztés , amelyet csak támogat a tudásfejlesztés, </li></ul><ul><li>s amelyhez csak hátteret szolgáltat az civilizációs és kulturális intézményfejlesztés, </li></ul><ul><li>és így ez önmagában alig segít sokat a tudás és tudatfejlesztésben </li></ul>
  3. 3. Szubjektív előhang <ul><li>Tizenkét éve rendeztük az első konferenciát az információs társadalomról, de ezt a prioritást most levesszük a napirendről, mert minden hatalmi, presztízs és tudásbeli ellenállás ellenére ez az áttörés jórészt végbement </li></ul><ul><li>Kivétel több eleme (új térszerkezet, új tudáselmélet, új személyiség koncepció, intelligens civil társadalom, stb.) </li></ul><ul><li>Az új prioritás: a tudatközpontú társadalom és kultúra, s nem remélt eredmény lenne, ha tizenkét év múlva megint mellőzhetnénk ezt a gondolkodási és cselekvési prioritást </li></ul>
  4. 4. Új társadalmi szakadékok a 21. század elején: <ul><li>1. Közösség-gazdagok – közösség-szegények </li></ul><ul><li>2. Információ-szegények - információ-gazdagok </li></ul><ul><li>3. Technológia-szegények - technológia-gazdagok </li></ul><ul><li>4. Tudás-szegények - tudás-gazdagok (kultúra szegények - kultúra gazdagok) </li></ul><ul><li>5. Tudat-szegények - tudat-gazdagok </li></ul><ul><li>6. Istenélmény-szegények - Istenélmény-gazdagok </li></ul>
  5. 5. Már is egy kitérő : új társadalmi tér(idő)szerkezet és térelméletei <ul><li>Fordista térszerkezet – fordista térelmélet </li></ul><ul><li>Posztfordista térszerkezet – posztfordista (posztmodern) időtér elmélet </li></ul><ul><li>Információs tér(idő) szerkezet – globális információstér-elmélet </li></ul><ul><li>Tudásközpontú téridő szerkezet – integrált tudástéridő-elmélet </li></ul><ul><li>Kvantum téridő szerkezet – univerzális tudatközpontú kvantumtéridő-elmélet </li></ul><ul><li>A jövő: talán az öt modell együtt, avagy univerzális térszerkezet elmélet </li></ul>
  6. 6. Alapfogalmak új felfogásban <ul><li>Világ : univerzális térben és társadalomban létrejövő globlokál tér és társadalom, globlokál nemzet és régió, stb. </li></ul><ul><li>Világtudat : univerzális (tér)tudat, (társadalom)tudat, (nemzet)tudat, (régió)tudat, személyes tudat-öntudat, stb. </li></ul><ul><li>Kultúra : az univerzális, globális és nemzeti tudat- és tudásszintek, tudat- és tudástartalmak közös szubsztanciális megtestesülése anyagban, intézményben, szokásokban, mentalitásokban, stb. </li></ul>
  7. 7. A gondolati rendszer <ul><li>Tér/idő szintek: transzcendens, univerzális, globális, társadalmi-nemzeti, lokális , személyes emberi </li></ul><ul><li>Szintenként más típusú tudatállapotok és tudásminőségek </li></ul><ul><li>Szintenként a tudat/tudásminőségek intézményesült és virtuális valóságokat teremtenek folyamatosan </li></ul><ul><li>A valóságteremtés funkcionálisan a civilizáció, szubsztanciálisan a kultúra </li></ul><ul><li>A mindenszintű teremtés következménye és ugyanakkor alkotótársa az egyes személy (fizikai, lelki, tudati és tudástestként) </li></ul>
  8. 8. UNIVERZÁLIS TUDAT <ul><li>Szabad és szerető kozmikus világtudat, mindenkinek kínál, nem kivételez, mindenki elérheti </li></ul><ul><li>Az univerzális tudat-világszerkezet belső tudatszintjei és állapotai </li></ul><ul><li>Az univerzális világtudattal egymásba fonódott az Abszolútum (és az Isten) tudat </li></ul><ul><li>Univerzális tudat-prioritások tudatosulása </li></ul><ul><li>A tudat (és tudás) világokról metaelmélet születik (generálisan új filozófia) </li></ul><ul><li>Tudat és tudás világok/struktúrák lehetséges kapcsolat típusai </li></ul>
  9. 9. UNIVERZÁLIS TÉR <ul><li>Tudat és tér között: a tudat folyékony téridő, a téridő „megkövült” tudat </li></ul><ul><li>Univerzális tudattér-világszerkezetben folyamatosan teremtődik a multiverzum </li></ul><ul><li>Világszerkezet típusa: sok emelet, eltérő lépcsőfokokkal több központú gömbben </li></ul><ul><li>Görbült terek/idők, tér és időnélküli terek, makró és mikróterek (a húrelmélet és bránelmélet szerint) </li></ul><ul><li>Az univerzális térből természeti, társadalmi és tudás terek, tér/idők, tudati/tudásbeli átjárók testesülnek meg </li></ul>
  10. 10. GLOBLOKÁL TUDAT <ul><li>Globális és lokális tudat a földi civilizációban </li></ul><ul><li>Szintjei: globális és kontinentális (Európa) tudat, társadalmi (nemzeti) tudat, lokális (regionális, kistérségi, települési) tudat </li></ul><ul><li>Nem lehet elmetszve a posztglobális (az univerzális és transzcendens) tudatoktól </li></ul><ul><li>Európában maradt a koloniális tudat </li></ul><ul><li>Tudatszintek közötti átjárások gyakran járhatatlanok (főként a globális és lokális tudat között) </li></ul><ul><li>Lefojtott tudattalan-tudatalatti mezők </li></ul><ul><li>Sérült tudat és korlátozottan önfejlesztő </li></ul>
  11. 11. GLOBLOKÁL VILÁG <ul><li>Globalizáció: univerzalizáció és lokalizáció (a globlokalizáció, mint univerzális folyamat) </li></ul><ul><li>Funkcionális és szubsztanciális globalizáció elválik, de nem zárja ki egymást </li></ul><ul><li>Világhatalmi-világgazdasági domináns és alávetett terek </li></ul><ul><li>Mennyiségi (terjedési) és minőségi (tudat és tudás-alapú) globalizáció </li></ul><ul><li>A tudatközpontúság alacsony szintje a mediatizált globális kommunikációs tér </li></ul><ul><li>A formális egységesülés minőségi folytatása egyszerre utópia és kényszer </li></ul>
  12. 12. Kitérő: a funkcionális globalizáció szerkezete <ul><li>Az alapszerkezete szintjei: </li></ul><ul><li>első világ (funkcionálisan fejlett) </li></ul><ul><li>második világ (félig fejlett) </li></ul><ul><li>harmadik-negyedik világ (fejletlen) </li></ul><ul><li>és a még kimaradt világok </li></ul><ul><li>Kontinensek, kontinens-részek a globális térszerkezetben </li></ul><ul><li>A szubsztanciális világszerkezet nem esik egybe a globális világstruktúrával </li></ul><ul><li>Országrégiók (nagyrégiók, interrégiók) </li></ul><ul><li>Nemzetek/államok a kontinentális funkcionális térszerkezetben </li></ul>
  13. 13. TÁRSADALMI TUDAT <ul><li>Nem a társadalom teremti a társadalmi tudatot, hanem fordítva </li></ul><ul><li>A társadalmi tudat ugyanolyan gátló-erősítő tudattér, mint az egyéni személyes tudatmező </li></ul><ul><li>Társadalomtudat felfelé az univerzális-globális tudatokhoz, lefelé a lokális tudatmezőkhöz kötődik </li></ul><ul><li>Személyes tudat részben függ, részben független a társadalom tudatától </li></ul><ul><li>Hazai társadalomtudat: egyszerre dominál az individuális és közösségi integráció tudat </li></ul><ul><li>Hazai társadalmi tudattalan: egyszerre vereség tudat és nagyra hivatottság tudat, stb </li></ul>
  14. 14. TÁRSADALOM <ul><li>A társadalom tudat teremtette virtuális globális-lokális mozgástér (nem intézményes és intézményesült) </li></ul><ul><li>Nálunk a politikai és gazdasági intézmények a globális-kontinentális tudat „megtestesülései” </li></ul><ul><li>Nálunk az oktatási intézmények a kontinentális résztudat produktumai </li></ul><ul><li>Nálunk a nem intézményesült (informális) jogrend erősebb és hatékonyabb, mint a jogállam </li></ul><ul><li>Nálunk a társadalmi tudattalan az elfojtási hullámok után lázadó és kreatív tudat </li></ul>
  15. 15. NEMZETTUDAT <ul><li>A nemzettudat sajátos és egyedi társadalomtudat: közvetítő-tudat, azaz sajátos kollektív tudatminőség </li></ul><ul><li>Nemzettudat felülről a transzcendens és univerzális, alulról a lokális és személyes tudatokat közvetíti, integrálja </li></ul><ul><li>Egyszerre tér és időtudat (történeti és jövőtudat, nép- és országtudat) </li></ul><ul><li>A nemzet tehát nem elsősorban államként tételeződik, hanem tudat és tudástérként </li></ul><ul><li>A magyar nemzettudat egyszerre tradició központú heroikus és jelen-központú lemondó tudat? </li></ul>
  16. 16. NEMZET <ul><li>Új intézményes közvetítő a globális és lokális világ között (a kollektív tudatminőség megtestesült valósága) </li></ul><ul><li>A közvetítés módja nem az uralkodás, de nem is a feltétlen önfeladás </li></ul><ul><li>A nemzet funkcionális szerepe: államként a fennmaradás és autonómia intézménye </li></ul><ul><li>A nemzet megtartása ma inkább nem államnemzetként, hanem tudás-tudat-, azaz kultúra-központú nemzetként lehetséges (szubsztanciális szerep) </li></ul><ul><li>Nemzeti megmaradás alapfeltétele minden nemzeti tudás/tudomány/művészet digitalizálása és elérhetővé tétele </li></ul>
  17. 17. LOKALITÁSTUDAT <ul><li>Az elmúlt évezredek eredménye a transzcendens és egyéni tudatok differenciálódása </li></ul><ul><li>Lokalitástudat: elsődleges otthon-tudat, a távoli transzcendens és univerzális tudat megismétlése (befogása, konkretizálása) </li></ul><ul><li>Funkcionálisan a konkrét térben és időben irányító-szabályozó jelentudat </li></ul><ul><li>Szubsztanciálisan közvetít (kettős tükörként) az egyéni és a magasrendű külső tudatállapotok között </li></ul><ul><li>Lokalitástudat: erősen érzelemközpontú (szeretet, gyűlölet, megértő, stb. tudat) </li></ul>
  18. 18. LOKALITÁS <ul><li>Minden térszint, ami a nemzetállam szint alatt van (régió, megye, város, kistérség, község, stb.) </li></ul><ul><li>Lokalitás hol alávetett a nemzet/állami szintnek, hol valamilyen autonómiát élvez </li></ul><ul><li>Magyarországon funkcionálisan egyelőre a megyei, a városi és községi szint intézményesült </li></ul><ul><li>A lokalitás szubsztanciális céljainak, feladatainak intézményesülése lassú </li></ul><ul><li>Intelligens (tudat és tudásközpontú) civil társadalom és részvételi demokrácia a jövő </li></ul>
  19. 19. Kitérő: lokalitás szerkezet <ul><li>Felső életvilág (régió, megye) </li></ul><ul><li>Alsó életvilág </li></ul><ul><li>Környező világ (kistérség, település) </li></ul><ul><li>Kéznéllévő világ (család, barátok, ismerősök) </li></ul><ul><li>Belső vált életvilág (a személyek felettes éne, egyéni tudatok) </li></ul><ul><li>A globalizáció hatására megváltoznak a lokalizáció viszontválaszai </li></ul><ul><li>Az információ-tudás és az ehhez való hozzáférés térstrukturáló szerepe nő </li></ul>
  20. 20. KULTÚRA TUDAT(A) <ul><li>A kultúra tudata szintenként szubsztanciálisan összesíti, egymásba fűzi és kifejezi a tudatot és tudást; </li></ul><ul><li>Egymástól elkülönül az univerzális, globális, kontinentális, nemzeti, lokális kultúra tudat; </li></ul><ul><li>A kultúratudat (virtuális érték, szabály-rendszer és eljárás módként) tudatosult és nem tudatosult tudat/tudás állapotok együttese; </li></ul><ul><li>Egyszerre (1) az univerzális, globális és lokális kultúrák virtuális sűrítménye , amely nálunk (2) alapvetően tradicionális tudás/tudat, és (3) amely a modernizációban a társadalmi tudatalattiba szorult vissza </li></ul>
  21. 21. KULTÚRA <ul><li>A kultúra az egyesített tudat-tudás valósággá válását végzi el és intézményesíti </li></ul><ul><li>Az eredmény kettős: a funkcionális produktum a civilizáció, a szubsztanciális produktum a kultúra </li></ul><ul><li>A kultúra közismert intézményes ágazatai kiépültek, miközben a kultúrateremtés zömében mindig intézményeken túl megy végbe </li></ul><ul><li>A tudásalapú gazdaság és társadalom gyorsan létrehozza a második funkcionális kulturális intézményrendszert </li></ul>
  22. 22. JELEN ÉS A JELEN TÁVLATA <ul><li>Tudásközpontú világmodell előtt, </li></ul><ul><li>globális információs társadalom közben </li></ul><ul><li>és a tudat-társadalom előtt </li></ul><ul><li>A Tudás mennyiségi és főként minőségi fejlődése – Új Tudomány/Új Elmélet születése </li></ul><ul><li>Húsz-harminc éven belül új minőségű univerzális tudás és tudáshasznosítás várható </li></ul><ul><li>A tudás személyes tőkévé válása </li></ul><ul><li>- az egyén megérti s alkalmazza az Új Tudást </li></ul><ul><li>A tudás társadalmi tőkévé válása </li></ul><ul><li>a tudástársadalom kialakulása </li></ul>
  23. 23. PARADIGMA VÁLTÁS <ul><li>Avagy visszatérés a „valósághoz” (tudathoz, téridőhöz, kultúrához), mert a funkcionális építkezés önmagában korlátozottan eredményes </li></ul><ul><li>Anyagtól a tudatközpontú anyaghoz, világegyetemtől az univerzális tudatmezőkig, s a párhuzamos világegyetemekig, társadalomtól a társadalom tudatig és tudatalattiig, stb. </li></ul><ul><li>A fejlesztések nem irányulhatnak elsődlegesen a következményekre (a valóságokra), még akkor sem, ha a következmények visszahatnak (a tudatokra) </li></ul><ul><li>Gyors váltás indult el: a történelemtől eljutunk a poszttörténelemig </li></ul>
  24. 24. JÖVŐ-DIMENZIÓK <ul><li>Jövő 1.: univerzális (és spirituális) tudat és tudásfejlesztés </li></ul><ul><li>Jövő 2.: tudat és tudásfejlesztés alapján „anyaggá/valósággá válás” fejlesztés </li></ul><ul><li>Jövő 3.: személyiségfejlesztés – tudás és tudatfejlesztés </li></ul><ul><li>Jövő 4.: valóssággá fejlesztés részeként szabály és normafejlesztés </li></ul><ul><li>Jövő 5.: közlekedés az univerzális és globális téridőkben </li></ul><ul><li>Jövő 6.: földi civilizáció és kultúra világváltása felgyorsult </li></ul>
  25. 25. VÍZIÓ HOLNAPRA (2020) <ul><li>Az emberi információ, s tudás legalább megötszöröződik (2005-2020) </li></ul><ul><li>Új Tudomány és poszt-tudomány (Új Valóságkép, Új Tudatkép, Új Emberkép) születik folyamatosan </li></ul><ul><li>A normál és poszt-normál tudomány után jön a poszt-kolonista alapú metatudomány (poszt-tudomány) </li></ul><ul><li>A tudás mennyiségi és minőségi változása az egyik kényszerítő erő a tudásfejlesztések szükségességének elfogadásáért </li></ul><ul><li>Az új tudás alkalmazásával minimum három-négy, egymást követő technológiai forradalom fut le </li></ul>
  26. 26. VÍZIÓ HOLNAPRA 2. (2020) <ul><li>Az Európai Unióban (és máshol) a tudás- és tudatközpontú társadalom lehet az egyetlen optimális jövőmodell, vagy legalább erre indul(hat) a kontinentális önszervezés </li></ul><ul><li>Mesterséges intelligencia kiemelt szerepet kap a digitális államban, a tudatfejlesztésben, a tudományos kutatásban, stb. </li></ul><ul><li>Az ember vagy/és a mesterséges „ember” megérkezik a Marsra és talán máshova is </li></ul><ul><li>A mindennapi élethez egyetemi szintű végzettség kell és az európai ember is újra felismeri transzcendens voltát </li></ul>
  27. 27. Konklúziók <ul><li>Már most rendelkezésre áll az új tudás, s felismerés, vagy ennek számos alapelve </li></ul><ul><li>A globlokál világ (Európa, a nemzet, a régió, a város, a kistérség, a közösség) alapvetően tudat és tudástér (tér=téridő) </li></ul><ul><li>Az információs társadalom, vagy az Internet alapvetően tudat- és tudástér (annyival fejlettebb, amennyivel jobban tudástér) </li></ul><ul><li>A kultúra alapvetően a tudat- és tudástér megjelenítése, feltárása, közvetítése, stb. </li></ul>
  28. 28. Konklúziók 2. <ul><li>A személyes és közösségi részvétel értelme, célja a tudat- és tudatásfejlesztés és önfejlesztés (tudatos és innovatív) támogatása </li></ul><ul><li>A helyi cselekvés (például a közoktatás és a közművelődés) központi eleme a tudat és tudásfejlesztés </li></ul><ul><li>Az új kutatások (metaelméleti alapon) alapvetően a tudat- és tudatterek feltárását, állapotát, tartalmát mutassák fel </li></ul><ul><li>Az új tudások a következő két évtizedben átalakítják a kollektív tudatállapotokat </li></ul>
  29. 29. Új közművelődés a láthatáron? <ul><li>Nyolcvanas évek forradalma : lassú szőkés a pártállam puha fogságából és ideológiájából, és részleges kilépés az intézményből a helyi társadalomba </li></ul><ul><li>Kilencvenes évek forradalma : korlátozottan közösségfejlesztés és javuló civilizációs szolgáltatás-fejlesztés </li></ul><ul><li>Nulladik évek forradalma (lehetne) : sajnos szintén korlátozottan egyéni és közösségi tudásfejlesztés </li></ul><ul><li>Tízes-húszas éves forradalma (lehetne): legalább korlátozottan egyéni és közösségi tudatfejlesztés, s ennek révén magas szintű tudás- és társadalomfejlesztés </li></ul>
  30. 30. ÜZENETEK <ul><li>Ha az előadást nem értették megfelelően, engem okoljanak, mert az igazság valószínűleg ez, csak nem voltam képes érthetőbben elmondani </li></ul><ul><li>Persze a kimondás és a befogadás egyaránt tudat- és tudásállapot-függő </li></ul><ul><li>Ráadásként a magyar társadalmi tudat és ennek kultúrája terhelt féléber tudat és az elavult korszellem gyakran nem fogadja be a régi/új tudásokat </li></ul><ul><li>A nem megfelelő értés korrekciója mindenki számára lehetséges </li></ul>
  31. 31. ÜZENETEK 2. <ul><li>Elég megjegyezni, hogy a tudatszintek és tartalmak generálják (interaktív módon) a tereket, a társadalmakat és a kultúrákat </li></ul><ul><li>Elég megjegyezni, hogy a világon egyetlen univerzális és mindennapi esély van: az egyéni és közösségi tudat- és tudás-önfejlesztés </li></ul><ul><li>Elég megjegyezni, hogy erre nem vagyunk felkészülve, de a mozgástér (téridő) csak általunk korlátozott, egyébként korlátozatlan </li></ul><ul><li>HEURÉKA! </li></ul>
  32. 32. KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! <ul><li>Varga Csaba </li></ul><ul><li>www.vargacsaba.hu </li></ul><ul><li>www.metaelmélet.hu </li></ul><ul><li>www.stratégiakutato.hu </li></ul><ul><li>www.inco.hu </li></ul><ul><li>[email_address] </li></ul>

×