Kovács Marianna módszertani bemutatója

1. Boldogan éltek, míg meg nem
haltak…
Mottó: „Csak úgy menjünk, hogy se tebenned, se
énbennem kár ne essék!”
Előadó: Kovács Marianna
kmarianna@mail.battanet.hu
06-20-577-1177

3. A csirketojás
(Ráduly János gyűjtése)

4. 14 (56) éve a mesei hagyomány
szolgálatában

5. Magyar Olvasástársaság
Célunk az olvasás, írásbeliség és szóbeliség színvonalának emeléséért
végzett szakmaközi tevékenységek összefogása.
Szeretnénk, ha a mesék, a könyvek, a könyvtárak világa ismerős, barátságos
környezetet, közeget jelentene a gyermekek számára, s a mesék,
meseregények a szórakoztatás eszközeivé váljanak számukra.
www.hunra.hu

6. Magyar Olvasástársaság:
A népmese napja
• Benedek Elek az első
színpadi mesélő
• A népmeséből adaptált,
magyar gyermekmese
igazi megteremtője.
• Hagyományos módon
tanult mesét
• A meséket nemcsak
leírta, de mesélte is

7. Meseszó Magyar Mesemondó és
Szövegfolklór Egyesület
• Egyesületünk célja, hogy a szövegfolklór és a
hagyományos mesemondás ügyét felkarolja, értékeit
megismertesse a világgal
• Kapcsolatot teremtsen mesemondó, folklorista,
pedagógus, és minden meseszerető ember között

8. HAGYOMÁNYOK HÁZA
„A hagyományos mesemondás” akkreditált, 60 órás képzés
Tanárok: Voight Vilmos, Raffai Judit, Agócs Gergely, Berecz András,
Fábián Éva
(https://hagyomanyokhaza.hu/hu/oktatas/program/magyar-nepmese-
hagyomanyos-mesemondas/20210417)

9. Gyakorlat: Hamvas Béla Városi
Könyvtár – Százhalombatta

10. Hogyan menjünk kedves gazdám? Úgy,
mint a szél vagy úgy, mint a gondolat?
• Mi volt a népmesék funkciója régen, és mit
jelenthetnek a mai kor
emberének/gyermekének?
• Az élőszó, mint a mesemondás egyik
legfontosabb jellemzője, vajon képes-e ma is
éppúgy hatni, mint egykoron?
• Mit kell tennünk azért, hogy a
mesehallgatóságunk éppúgy "elvarázsolódjon"
mint amikor ez még mindennapos volt az
emberiség számára?

11. Történetek
Elsődleges jelentőségűek azok a korai élmények, amelyek
a történetek hallgatásához, megéléséhez fűződnek
• Saját én-történetek
• Családi anekdoták
• Mesék
• Saját – közösségi – kulturális (élmény)
• Olvasási vágy
"A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása!"
(Morus Tamás)

13. Történet…
• Hallja
• Hallgatja
• Beleéli magát
• Felismeri magát benne
• Megismeri
• Alkalmazza

16. Nem kisebb értékű a könyvből
mesélés, hanem egészen más!

17. Irodalom műmese- Népmese
• Népmese:
• A klasszikus mesemondás-mesehallgatás
fő jellemzője, hogy a hallgatóság a mesét
a mesemondóval együtt éli, élvezi, fogja
fel.
• A mesemondás-mesehallgatás egységes
közösséggé teszi az előadót és a
hallgatóságot.

18. Irodalom műmese- Népmese
Irodalmi mese:
• Az író megírja és publikálja, az olvasók –
igen gyakran szobájuk csendes
magányában – olvassák a mesét
• Az irodalmi mű megjelenési formája
lehetőséget ad az egyéni olvasási tempó
kialakítására, az egyes részek kívánság
szerinti, esetleg többszöri újraolvasására

19. Irodalom műmese- Népmese
• A népmese esetében a kódolás–
dekódolás szinkronjának
megteremtésében döntő szerepet
az azonossági esztétika eszközei
játszanak. Ezek biztosítják ugyanis azt,
hogy minden egyes mesében a várt, az
óhajtott, sőt az ismert jelenjék meg

20. Összegzés
Szóbeliség:
• Történetéhség
• nyitottság egymás felé
KÖZÖSSÉG

21. A farkas és a róka

22. A népmese napjainkban
• Hagyományos mesemondás
• Mesepedagógia
• Meseterápia
• Mesedramatizálás
• Storytelling

25. A népmese

26. A népmese fogalma a hagyományos
mesemondás szemszögéből
• A népmese szóbeli, közösségi művészet,
amely a hagyományozódás során szájról szájra száll,
alkalomhoz kötődik és változatokban él.
(Raffai Judit)
• A népmese az élőszó művészete - Szóművészet

27. Régi közösségek
• Népmese a régi világ közösségének (család,
falu, tájegység, nép) szellemi kincsei
• A régi közösség tagjai beleszülettek a
hagyományba; maguk is megismerték, és
nemcsak passzív ismerői voltak a mesei
hagyománynak, hanem aktív hordozói is.
• A hagyományos közösségben minden felnőtt, de
néha már serdülő vagy gyermek tagja el tudott
mondani egy-egy mesét..

28. Műfaji sajátosságok:
• a néphagyományhoz fűződő szoros
kapcsolata
• közösségi jellege
• a továbbhagyományozódást döntően
szóbeli volta határozza meg
Ezek alakítják és teremtik meg a népmese
alapvető esztétikai tulajdonságait

29. Megjelenési formája mindig az éppen előadott
változat, amelyet, szavakkal, hangsúllyal,
hanglejtéssel, hangszínnel, arc és
kézmozdulatokkal, jelenítenek meg úgy, hogy a
hallgatónak a történet képekben is
megelevenedjék.

30. A magyar népmese műfajai
Állatmesék ( az Aa Th 1-299 típusszámmal jelöltek)
Tündérmesék (300-749)
Legendamesék (750-849)
Novellamesék (850-999)
Rászedettördög - mesék (1000-1199)
Falucsúfolók (1200-1349)
Tréfás mesék (1350-1429)
Trufák és anekdoták (1430-1874)
Hazugságmesék (1875-1999)
Formulamesék (2000-2399)
A nemzetközi mesetípus-katalógus: Aa Th
Ma a mesekutatásban a Kovács Ágnes által szerkesztett tízkötetes
Magyar népmesekatalógus használatos. (jele: MNK)
Voigt Vilmos: Összegyűjtött népmeséink száma 20-25 ezer!

32. A mesei szerkezet
Klasszikus hármas osztatúság:
Mesekezdő formula
1. Kezdeti nehézség: károkozás, hiány
2. Bonyodalom
3. Megoldás: szerencsés vég, házasság
Mesezáró formula
(mikor idefelé jöttem…)

34. A népmese formai jellemzői
Formai jellemzők:
Állandósult párbeszédes formulák, pl.:
- Hős és az öregasszony között
- Sárkány és felesége
- Hős és táltosa
Egyéb formulák:
- mesekezdő és záró formulák
- mesei átvezető formulák
- mesében szereplő emberek, tárgyak tulajdonságait
érzékeltető formulák
- más mesei szólások
(olyan sötét volt…)

36. A mesemondó
„Meséld úgy, hogy lásd és éld át!”
A mesemondó a mese előadója, aki a népmesék
szövegét megőrzi és formálja.
A mesemondók egy személyben alkotók és előadók,
azaz a mesék újraalkotói.
(Katona a majmok országában)

38. Mesélés módja
• Cselekményt megértve
• Mesei nyelvet ismerve
• Kapcsolatot tartva a közönséggel
• Természetes testhelyzetben
• Természetes gesztikulálás,beszédritmus, hanglejtés,
szünetek, hangsúlyok, tiszta artikulálás.
(Ne haragudjanak, de…)

40. Nyelvi eszközök
• Nyelvjárás, csak ha természetes közeg!
• Régies szavak, tájszavak használata
megengedett
• Modern szavak a mesében
• A mese szövegének „méltósága”
(Nagyon ideges lett!)

42. A mese kiválasztása
Több azonos típusú mese elmélyült megismerése után a
• mesélő adottságai
• egyénisége
• ízlése alapján
• életkora
• neme
(nemzetiségünk meséi)

43. A mesemondás
„Az önnivalót is változtatjuk, hogy
bele ne unjunk. Így van ez a mesével is”
Tombácz János, zsombói mesemondó

45. A mesemondás előkészítése
• Mesehallgatás
• Néprajzi gyűjtések
• Tájegységünk mesekincsei
• Egyéniségünkhöz közel álló mesék
• Hallgatóság elvárásai

48. Amit a meséből megtanulunk
• Mesei neveket
• Helyszíneket, tárgyakat
• Szereplők párbeszédeit
• Szövegben szereplő mesei formulákat
(Hétszakállú Kapanyányi Monyók)

50. A mesemondás körülményei
A mesehagyomány mellett más tényezők is befolyásolják
a mesemondást:
- a mesemondás alkalma
- a hallgatóság elvárásai
- a külvilág eseményei
- saját előadói egyénisége
- az adott csoport „rezgése”
(nevelőotthonban…)

54. Céljaim
• „Egy nyelvet beszélünk” élmény: a mesei nyelv tanítása
• Mindenki megtalálja a maga meséit
• A mesemondás módszertanának oktatása
a pedagógusképző intézményekben
• A kötetlen együttlét öröme
(Mesélhető mesekönyvek)

56. Hogy menjünk kedves gazdám?
Úgy, mint a szél, vagy úgy, mint a gondolat?
- Csak úgy menjünk, hogy se tebenned, se énbennem kár
ne essék!
Köszönöm a figyelmet!
(kmarianna@mail.battanet.hu)