Pedagógusok általános digitális és mobil eszköz-használati kompetenciáinak vá...Balázs Czékmán
A globális oktatástechnológiai trendeket tekintve, a mobiltechnológia jelentős hatást gyakorolhat az oktatás folyamatára (Johnson et al., 2010), melynek eszközei közül elsősorban a tabletek emelkednek ki (NMC, 2010). Az 1:1 (egy az egyhez) hozzáférési modellt lehetővé tévő táblagépekből egyre több kerül a hazai oktatási intézményekbe is különböző multinacionális vállalatok kezdeményezései és állami informatikai eszközbeszerzések révén (lásd informatikai eszközbeszerzések: KK Szakmai Tanévnyitó, 2018). A tabletek alkalmazásában kulcsszerepet kapnak az azt használó pedagógusok, kiknek tabletes tanításával kapcsolatos pedagógiai és technológiai tudását, valamint attitűdjét ChanLin (2017) egy olyan dinamikus tanulási folyamatként írja le, melyet a közösségen belül számos különböző feltétel befolyásol. Churchill, Fox és King (2012) szerint a tabletek oktatásban való elterjedése elsősorban a pedagógusok tapasztalatain fog múlni, azon, hogy ők mennyire látják előnyösnek a technológiát. Herzog és Racsko (2016) kutatása szerint az új (tabletes) tanulási környezettel kapcsolatos tanári tapasztalatok azt mutatják, hogy a pedagógusok készek a szemléletváltásra, valamint az új helyzetekre és osztálytermi szituációkra.
Jelen kutatásunk célja a tableteket alkalmazó pedagógusok digitális kompetenciáinak felmérése volt. Vizsgálatunkat egy budapesti tankerületben végeztük, melynek keretében kilenc oktatási intézmény pedagógusainak (N=29) mértük fel általános digitális kompetenciáját az IKER keretrendszer, valamint mobil eszköz-használati kompetenciáját egy saját fejlesztésű online mérőeszköz segítségével. Feltételeztük, hogy a négyhónapos vizsgálati időszakban felvett bemeneti és kimeneti mérések összehasonlítását követően, mind (H1) a pedagógusok általános digitális kompetenciái, mind pedig (H2) a mobil eszközhasználati kompetenciái pozitív elmozdulást mutatnak a vizsgálati csoport körében. Általános digitális kompetencia terén a bemeneti eredmények azt mutatták, hogy a keretrendszer négy szintje közül a pedagógusok zöme az IKER1 és IKER2 szintre sorolta be magát. A kimeneti eredmények szintén hasonló eredményeket mutattak a teljes mintában, – ahogyan a vizsgálati és a kontrollcsoport esetében is – így itt nem találtunk statisztikailag igazolható eltérést. A mobil eszköz-használati kompetencia (ötfokozatú Likert-skála) esetében azonban több területen is pozitív elmozdulást mértünk a kontroll csoportra vonatkozólag. A páros t-próbával végzett statisztikai vizsgálat pozitív eltérést mutatott a két mérés eredménye között az „eszköz kezelése” (átlag: 3,41-ről 3,84-re; t(17)=-2,45, p=0,025), a „fájl- és mappaműveletek” (átlag: 3,1-ről 3,57-re; t(17)=-3,3, p=0,004), a „multimédia” (átlag: 2,48-ról 2,95-re; t(17)=-3,4, p=0,003), valamint az „oktatási célú használat” (átlag: 1,62-ről 1,83-ra; t(17)=-3,43, p=0,03) esetében.
kulcsszavak: mobiltechnológia, tablet, digitális kompetencia, mobil eszköz-használati kompetencia, változás
A digitális átállás indikátorai nemzetközi összehasonlításbanReka Racsko
Az oktatásban a technológiai és a módszertani kultúra digitális átállása számos szempontból időszerű. A nemzetközi szervezetek (UNESCO, OECD, Európai Unió) infokommunikációs stratégiái, ajánlásai (Racsko, 2016) már számos pontban megfogalmazták azt a cselekvési tervet, amelyet az elkövetkezendő években a digitális állam megalakulása céljából meg kell valósítani.
A társadalom és a munkaerőpiac ezzel együtt elvárja az IKT-eszközök oktatásba való integrálását, és ezáltal olyan készségek, képességek, kompetenciák, jártasságok meglétét, amellyel egy mai digitális állampolgárnak rendelkeznie kell(ene).
A kutatási probléma abban áll, hogy a jelenlegi értékelési szempontok ezen kérdésekre már nem adnak választ. Ahogyan Molnár Gyöngyvér (2011) egy tanulmányában kiemelte, hogy „annak ellenére, hogy a technológia, bár különböző szinten és elterjedtséggel, de 25–30 év óta az oktatási rendszerek részét képezi, mégsem fogalmazódtak még meg egységesen nemzetközi szinten azok az indikátorok, amelyek mentén konstruktívan összehasonlíthatóak lennének az egyes oktatási rendszerek aszerint, mennyire sikerült a technológiát integrálniuk az oktatás folyamatába (Scheuermann – Pedró, 2009)”.
Jelen előadásban kísérletet teszünk ezen indikátorok meghatározására, amely az elektronikus tanulási környezetet fókuszba (ETK) állítva, az összehasonlító pedagógia eszközrendszerével, kvalitatív módszereket alkalmazva, dokumentum-,és tartalomelemzési stratégiákkal vizsgálja a kiválasztott tartalmakat. Ezen szempontok négy fő csomópontba sorolhatók, amelyek a MaxQda szoftverrel végzett tartalomelemzés változóstruktúráját képezik: a pedagogikum és az ETK fogalmi keretei; az ETK bevezetésének körülményei, támogatói rendszerek; a humántőke szerepe, attitűdje és kompetenciái; fenntarthatóság. Az elméleti minta kiválasztásánál a többdimenziójú mintavételt alkalmazzuk, ugyanis az időbeni, térbeni, szervezeti, adminisztratív és szociális hatókört is figyelembe vesszük.
Bakonyi Péter, Nemzeti Technológiai Platfrom (http://jovointernet.hu/), BME EIT.
Előadás a Magyar Közgazdasági Társaság 2013. évi vándorgyűlésének Informatikai szekciójában.
Pedagógusok általános digitális és mobil eszköz-használati kompetenciáinak vá...Balázs Czékmán
A globális oktatástechnológiai trendeket tekintve, a mobiltechnológia jelentős hatást gyakorolhat az oktatás folyamatára (Johnson et al., 2010), melynek eszközei közül elsősorban a tabletek emelkednek ki (NMC, 2010). Az 1:1 (egy az egyhez) hozzáférési modellt lehetővé tévő táblagépekből egyre több kerül a hazai oktatási intézményekbe is különböző multinacionális vállalatok kezdeményezései és állami informatikai eszközbeszerzések révén (lásd informatikai eszközbeszerzések: KK Szakmai Tanévnyitó, 2018). A tabletek alkalmazásában kulcsszerepet kapnak az azt használó pedagógusok, kiknek tabletes tanításával kapcsolatos pedagógiai és technológiai tudását, valamint attitűdjét ChanLin (2017) egy olyan dinamikus tanulási folyamatként írja le, melyet a közösségen belül számos különböző feltétel befolyásol. Churchill, Fox és King (2012) szerint a tabletek oktatásban való elterjedése elsősorban a pedagógusok tapasztalatain fog múlni, azon, hogy ők mennyire látják előnyösnek a technológiát. Herzog és Racsko (2016) kutatása szerint az új (tabletes) tanulási környezettel kapcsolatos tanári tapasztalatok azt mutatják, hogy a pedagógusok készek a szemléletváltásra, valamint az új helyzetekre és osztálytermi szituációkra.
Jelen kutatásunk célja a tableteket alkalmazó pedagógusok digitális kompetenciáinak felmérése volt. Vizsgálatunkat egy budapesti tankerületben végeztük, melynek keretében kilenc oktatási intézmény pedagógusainak (N=29) mértük fel általános digitális kompetenciáját az IKER keretrendszer, valamint mobil eszköz-használati kompetenciáját egy saját fejlesztésű online mérőeszköz segítségével. Feltételeztük, hogy a négyhónapos vizsgálati időszakban felvett bemeneti és kimeneti mérések összehasonlítását követően, mind (H1) a pedagógusok általános digitális kompetenciái, mind pedig (H2) a mobil eszközhasználati kompetenciái pozitív elmozdulást mutatnak a vizsgálati csoport körében. Általános digitális kompetencia terén a bemeneti eredmények azt mutatták, hogy a keretrendszer négy szintje közül a pedagógusok zöme az IKER1 és IKER2 szintre sorolta be magát. A kimeneti eredmények szintén hasonló eredményeket mutattak a teljes mintában, – ahogyan a vizsgálati és a kontrollcsoport esetében is – így itt nem találtunk statisztikailag igazolható eltérést. A mobil eszköz-használati kompetencia (ötfokozatú Likert-skála) esetében azonban több területen is pozitív elmozdulást mértünk a kontroll csoportra vonatkozólag. A páros t-próbával végzett statisztikai vizsgálat pozitív eltérést mutatott a két mérés eredménye között az „eszköz kezelése” (átlag: 3,41-ről 3,84-re; t(17)=-2,45, p=0,025), a „fájl- és mappaműveletek” (átlag: 3,1-ről 3,57-re; t(17)=-3,3, p=0,004), a „multimédia” (átlag: 2,48-ról 2,95-re; t(17)=-3,4, p=0,003), valamint az „oktatási célú használat” (átlag: 1,62-ről 1,83-ra; t(17)=-3,43, p=0,03) esetében.
kulcsszavak: mobiltechnológia, tablet, digitális kompetencia, mobil eszköz-használati kompetencia, változás
A digitális átállás indikátorai nemzetközi összehasonlításbanReka Racsko
Az oktatásban a technológiai és a módszertani kultúra digitális átállása számos szempontból időszerű. A nemzetközi szervezetek (UNESCO, OECD, Európai Unió) infokommunikációs stratégiái, ajánlásai (Racsko, 2016) már számos pontban megfogalmazták azt a cselekvési tervet, amelyet az elkövetkezendő években a digitális állam megalakulása céljából meg kell valósítani.
A társadalom és a munkaerőpiac ezzel együtt elvárja az IKT-eszközök oktatásba való integrálását, és ezáltal olyan készségek, képességek, kompetenciák, jártasságok meglétét, amellyel egy mai digitális állampolgárnak rendelkeznie kell(ene).
A kutatási probléma abban áll, hogy a jelenlegi értékelési szempontok ezen kérdésekre már nem adnak választ. Ahogyan Molnár Gyöngyvér (2011) egy tanulmányában kiemelte, hogy „annak ellenére, hogy a technológia, bár különböző szinten és elterjedtséggel, de 25–30 év óta az oktatási rendszerek részét képezi, mégsem fogalmazódtak még meg egységesen nemzetközi szinten azok az indikátorok, amelyek mentén konstruktívan összehasonlíthatóak lennének az egyes oktatási rendszerek aszerint, mennyire sikerült a technológiát integrálniuk az oktatás folyamatába (Scheuermann – Pedró, 2009)”.
Jelen előadásban kísérletet teszünk ezen indikátorok meghatározására, amely az elektronikus tanulási környezetet fókuszba (ETK) állítva, az összehasonlító pedagógia eszközrendszerével, kvalitatív módszereket alkalmazva, dokumentum-,és tartalomelemzési stratégiákkal vizsgálja a kiválasztott tartalmakat. Ezen szempontok négy fő csomópontba sorolhatók, amelyek a MaxQda szoftverrel végzett tartalomelemzés változóstruktúráját képezik: a pedagogikum és az ETK fogalmi keretei; az ETK bevezetésének körülményei, támogatói rendszerek; a humántőke szerepe, attitűdje és kompetenciái; fenntarthatóság. Az elméleti minta kiválasztásánál a többdimenziójú mintavételt alkalmazzuk, ugyanis az időbeni, térbeni, szervezeti, adminisztratív és szociális hatókört is figyelembe vesszük.
Bakonyi Péter, Nemzeti Technológiai Platfrom (http://jovointernet.hu/), BME EIT.
Előadás a Magyar Közgazdasági Társaság 2013. évi vándorgyűlésének Informatikai szekciójában.
3. Mi a felhő (cloud computing)
lényege?
olyan állományokkal és programokkal
dolgozunk, melyek fizikailag nem a saját
gépünkön, hanem az interneten, egy
ismeretlen helyen (= felhőben) vannak
6. Pro Kontra
bárhonnan könnyen épségben
elérhetők maradnak-e
akkor sem vesznek el, illetéktelenek nem
ha a saját számítógépünk férnek hozzá
tönkremegy.
7. Adatbiztonság
Az Európai Hálózati és Információs
Biztonsági Hivatal (ENISA) azt vizsgálta,
hogy vajon mennyire ajánlhatók az állami
intézményeknek a cloud computing
technológiára épülő szolgáltatások.
8. ENISA jelentés
állami intézmények vezetőinek
fő célja: támogassa a váltási folyamatokat,
ugyanakkor rámutasson a felhőszolgáltatások
előnyeire és adatvédelmére, valamint
biztonsági kockázataira.
döntéshozatali modell lépésről lépésre
az adatok ellenőrzése a legfontosabb
9. "A nyilvános cloud-szolgáltatások lehetővé teszik,
hogy a szükséges teljesítmények nagyon nagy
mértékben rendelkezésre álljanak és ebből a
szempontból a legolcsóbb megoldást jelentik.”
prof. Udo Helmbrecht, az ENISA igazgatója
10. Költségek
Az amerikai Ez szén-dioxid
nagyvállalatok kibocsájtás
12.3 milliárd tekintetében 2020-ra
dollár energia 85.7 millió tonnát
költséget jelent évente.
spórolhatnak
12. „Mi a helyzet az oktatással?
A számítási felhő komoly áttörést jelenthet. Mert mi a
baj ma az oktatással? Azt hisszük, hogy minden
egyes gyerek képes mindent megtanulni és képes
ugyanazzal a módszerrel megtanulni. Először is.
Minden gyerek különböző. Mindenki más területen
tehetséges vagy erős. A jövőbeli [oktatási] modellnek
a gyerekek tehetségének jobb kihasználására
kellene épülnie. Sokkal inkább a gyerekek
erősségeire és tehetségére. A gyerekek képesek
lesznek egyéni tanulási módszereket elsajátítani…
Ezért gondolom, hogy a számítási felhő
forradalmasítani fogja az oktatást. „
Jan Muehlfeit,
a Microsoft európai elnöke
2010
13. Mit várhatunk a
felhőtől?
Költséghatékony
Meglévő eszközökre épüljön
Biztonságos
Gyors
Teljes funkcionalitás
18. A jövő
Minden tankönyvet
digitalizálnak Dél-Koreában
2015-ig, hogy segítsék a
diákokat saját tanulási
módszerük kialakításában és
könnyebbé tegyék a
hátitáskákat.
Részletesebben itt: http://bit.ly/v5IDVR
