Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.
A VIRTUÁLIS KÖRNYEZETEK
AKADÁLYMENTES ELÉRÉSÉT
TÁMOGATÓ ELVEK ÉS
FEJLESZTÉSEK ÁTTEKINTÉSE
Abonyi-Tóth Andor, ELTE Informat...
VIRTUÁLIS KÖRNYEZETEK
HASZNÁLATA, FELHASZNÁLÓI BÁZISA
Oktatás
Foglalkoztatás
Szórakoztatás
Egészségügy
Közösségi háló...
A WEB 3.0 KAPP & O'DRISCOLL SZERINT
Kapcsolódás az
internethez

A Web 3.0-ban a virtuális
világok
dominálnak, amelyben
úgy...
A WEB HOZZÁFÉRHETŐSÉGE
"A web ereje annak
egyetemességében, nyitottságában
rejlik, lehetővé téve, hogy bárki
hozzáférhesse...
ESÉLYEGYENLŐSÉG A VIRTUÁLIS KÖRNYEZETEKBEN
 A Virtuális környezetben senki sem fogyatékos, az
avatároknak köszönhetően mi...
AVATÁR VÁLASZTÁSA A VIRTUÁLIS KÖRNYEZETBEN
Valós világ

Virtuális világ
Mindegyik esetre találunk példákat!

Fotók: http:/...
FUNKCIÓK ELÉRHETŐSÉGÉNEK PROBLÉMÁJA
Ha egy funkció nem érhető el a virtuális
környezetben egy kerekesszéket használó
számá...
TERVEZÉSI ELVEK AZ EGYENLŐ
ESÉLYŰ HOZZÁFÉRÉS
BIZTOSÍTÁSÁRA

8
TERVEZÉSI ELVEK
 Egyetemes tervezés
 Tervezés mindenkinek
 Befogadó tervezés

(Universal Design)
(Design for All)
(Incl...
UNIVERSAL DESIGN (EGYETEMES TERVEZÉS)
"Az Egyetemes tervezés egy olyan tervezési
stratégia, amely gyakorlásával olyan
term...
EGYETEMES TERVEZÉS 7 ALAPELVE
 Egyenlő mértékű használhatóság
 Rugalmas (alkalmazkodó) használhatóság
 Egyszerű, intuit...
AKADÁLYMENTESÍTÉS VS. EGYETEMES TERVEZÉS
Akadálymentesítés

Egyetemes tervezés

 Utólagos megoldás

 A tervezési folyama...
EGYETEMES TERVEZÉS 1. ALAPELV
1. alapelv: Egyenlő mértékű használhatóság
Több szempontból is biztosítani kell!


Virtuáli...
VIRTUÁLIS TÉR EGYENLŐ
MÉRTÉKŰ HASZNÁLATÁNAK
BIZTOSÍTÁSA

14
EGYENRANGÚ HASZNÁLAT AKADÁLYAI AZ
ÉPÍTÉSZETBEN
 Akadálymentes építészeti terek
hálózata, rendszere
 Ezek meghatározzák, ...
http://bit.ly/1elzRUc
Dr. Novák Ágnes PhD, Dr. Szabó Péter PhD: Az akadálymentesség és egyetemes tervezés építészeti szemp...
KONTRASZTOK
 A színek, a kontrasztok,
a megvilágítás és ezek
eltérő alkalmazása
segíti a tér biztonságos
és kényelmes
has...
VIRTUÁLIS KÖRNYEZETBEN MEGVALÓSÍTOTT
AKADÁLYMENTES, SZÉLES BEJÁRAT, RÁMPÁVAL

(Smith, 2010)
18
A virtuális környezetekben áthághatók a fizikai
törvényszerűségek.

FIZIKAI TÖRVÉNYSZERŰSÉGEK

Nem korlátozzák-e feleslege...
ÖNCÉLÚSÁG VS. PRAKTIKUM

Föld felett lebegő tanterem (Végh, 2012)

Öncélú?

Praktikus?
20
VIRTUÁLIS KÖRNYEZET TERVEZÉSI FOLYAMATA

Munkafolyamat leírása kollaboratív tanulást támogató virtuális környezet fejleszt...
SPECIÁLIS TÉRSZERVEZÉSI SZEMPONTOK (VÉGH, 2012)
 Föld felett lebegő termek
 Nem hallatszik be a közeli
avatárok beszélge...
A VK KLIENS ALKALMAZÁS
EGYENLŐ MÉRTÉKŰ
HASZNÁLATÁNAK
BIZTOSÍTÁSA

23
TEXTSL – SL KLIENS

 Parancsalapú, webes felület a gyengénlátó, illetve vak felhasználók
számára
 Parancsok
 Virtuális ...
TEXTSL PROBLÉMA

Az objektumok feltérképezését nehezíti, hogy nem áll
rendelkezésre a környezetben elegendő
metainformáció...
IBM ABILITYLAB
VW AUI

 Virtual Worlds Accessible User Interface
 Firefox böngészőbe telepíthető bővítmény
 A SecondLif...
METABOLT
 Nyílt forráskódú kliens alkalmazás
 Szöveges elérés biztosítása
(képernyőolvasó programokkal
együttműködve)
 ...
KLIENSALKALMAZÁS AKADÁLYMENTESÍTÉSE
 A (mozgó) képi információknak
nagyon nagy szerepe van, ezért az
akadálymentesítés se...
AKADÁLYMENTESSÉGI HIBÁK A SECONDLIFE
KÖRNYEZETBEN (DENISE WOOD, 2010)
 A bejelentkezési képernyő, valamint az azonnali üz...
AKADÁLYMENTESSÉGI HIBÁK A SECONDLIFE
KÖRNYEZETBEN (DENISE WOOD, 2010)
 Az avatárok közti kommunikáció esetén nem biztosít...
KÉT FŐ KOMPONENS
1. Az AccessGlobe keretrendszerbe integrált
szövegfelolvasó rendszer, amely kiegészült azon
vezérlőkkel, ...
VIRTUAL GUIDEDOG PROJECT
 Virtuális vakvezető kutya

 Szöveg => beszéd átalakító
 Visszajelzés az avatárt
körülvevő kör...
HAPTIKUS VISSZAJELZÉS
 Blind Walk, illetve Blind Vision modul
(M. de Pascale et al.,2008)
 erő-visszacsatolásos botkormá...
TOVÁBBI FEJLESZTÉSEK
 Evett et al. (2008)
 Nintendo Wii vezérlőjének
használata
 Haptikus és auditív visszajelzés

http...
AUTOMATIKUS JELNYELVI TOLMÁCSOLÁS
 SiSi (Say It Sign It)
 Angol nyelvű
beszéd => angol
jelnyelv
 IBM fejlesztés
 http:...
OPENQWAQ KÖRNYEZET
 A szakirodalmi kutatások alapján – még nem
beszélhetünk olyan kliens alkalmazásról, amely az
akadálym...
A VIRTUÁLIS KÖRNYEZETEK
AKADÁLYMENTESSÉGÉNEK
ELLENŐRZÉSE

37
AKADÁLYMENTESSÉGI ELLENŐRZÉS
 Több szinten, dimenzióban szükséges
 Virtuális tér akadálymentességi ellenőrzése
szakember...
KONKLÚZIÓ

39
KONKLÚZIÓ
 Rendelkezésre állnak szabványok, irányelvek a virtuális tér
kialakításához, de a már elvégzett VK kísérletekbő...
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Abonyi-Tóth Andor, ELTE Informatikai Kar
http://abonyita.inf.elte.hu
FORRÁSOK
 Barry, Jamela (2010): A New Path of Liberation: Choosing to be Disabled on Second Life – Artifacts Journal Univ...
FORRÁSOK
 Pataki M., Abonyi-Tóth A. (2011): Bevezetés az info-kommunikációs akadálymentesítés világába II.
Fogyatékos Sze...
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

A virtuális környezetek akadálymentes elérését támogató elvek és fejlesztések áttekintése

2,557 views

Published on

Published in: Education
  • Be the first to comment

A virtuális környezetek akadálymentes elérését támogató elvek és fejlesztések áttekintése

  1. 1. A VIRTUÁLIS KÖRNYEZETEK AKADÁLYMENTES ELÉRÉSÉT TÁMOGATÓ ELVEK ÉS FEJLESZTÉSEK ÁTTEKINTÉSE Abonyi-Tóth Andor, ELTE Informatikai Kar http://abonyita.inf.elte.hu VI. Oktatás-Informatikai Konferencia, ELTE Pedagogikum Központ – ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar 2014. február 7-8.
  2. 2. VIRTUÁLIS KÖRNYEZETEK HASZNÁLATA, FELHASZNÁLÓI BÁZISA Oktatás Foglalkoztatás Szórakoztatás Egészségügy Közösségi hálózat ... http://bit.ly/1ex7h14
  3. 3. A WEB 3.0 KAPP & O'DRISCOLL SZERINT Kapcsolódás az internethez A Web 3.0-ban a virtuális világok dominálnak, amelyben úgy tudunk egymáshoz kapcsolódni, hogy egy erre kialakított virtuális környezetet használunk, és ez a tér szinte körbevesz minket. (KAPP & O'DRISCOLL, 2010) Fotók forrása: http://bit.ly/1aMCmjd Kapcsolódás az interneten keresztül Web 1.0 Hozzáférés Keresés Kapcsolódás az interneten belül 3D Web 2.0 Megosztás Közreműködés Együttműködés Közös építés Az internetevolúció három hullámának jellemzői KAPP & O'DRISCOLL szerint Forrás: Saját szerkesztés (KAPP & O'DRISCOLL 2010) alapján 3
  4. 4. A WEB HOZZÁFÉRHETŐSÉGE "A web ereje annak egyetemességében, nyitottságában rejlik, lehetővé téve, hogy bárki hozzáférhessen az információs szupersztrádához a hardvertől, szoftvertől, nyelvtől, szolgálta tótól és az esetleges fogyatékosságától Tim-Berners Lee http://www.w3.org/WAI/ függetlenül" Fotó forrása: http://bit.ly/1aMCDCK 4
  5. 5. ESÉLYEGYENLŐSÉG A VIRTUÁLIS KÖRNYEZETEKBEN  A Virtuális környezetben senki sem fogyatékos, az avatároknak köszönhetően mindenki azonos képességekkel rendelkezik.  Fórum hozzászólás (http://bit.ly/1elXjk5) Ez valóban így lenne? 5
  6. 6. AVATÁR VÁLASZTÁSA A VIRTUÁLIS KÖRNYEZETBEN Valós világ Virtuális világ Mindegyik esetre találunk példákat! Fotók: http://bit.ly/MF1XzQ, http://bo.st/1be6XEf
  7. 7. FUNKCIÓK ELÉRHETŐSÉGÉNEK PROBLÉMÁJA Ha egy funkció nem érhető el a virtuális környezetben egy kerekesszéket használó számára, NEM mondhatjuk azt, hogy próbálja a funkciót használni kerekesszék nélkül! Ez hasonló érzés lehet, mint a való világban, amikor azt gondolják a fogyatékossággal élő emberekről, hogy igazából bármit meg tudnak csinálni, csak erősebben kell akarniuk. Fotók: http://bit.ly/MF1XzQ, http://bo.st/1be6XEf A váltás nem olyan egyszerű, mint gondolnánk (lelki és nem technikai okokból)
  8. 8. TERVEZÉSI ELVEK AZ EGYENLŐ ESÉLYŰ HOZZÁFÉRÉS BIZTOSÍTÁSÁRA 8
  9. 9. TERVEZÉSI ELVEK  Egyetemes tervezés  Tervezés mindenkinek  Befogadó tervezés (Universal Design) (Design for All) (Inclusive Design) A tervezési módszertanok eltérőek, de a végcél minden esetben az, hogy a termék minél szélesebb rétegek számára legyen elérhető, használható (Pandula, 2006). 9
  10. 10. UNIVERSAL DESIGN (EGYETEMES TERVEZÉS) "Az Egyetemes tervezés egy olyan tervezési stratégia, amely gyakorlásával olyan termékek jönnek létre, amelyek különleges tervezési megoldások és adaptáció nélkül biztosítják a lehető legtöbb ember számára a legteljesebb és legönállóbb használhatóságot..." (Pandula, 2006) Pandula András http://bit.ly/1edyUyK 10
  11. 11. EGYETEMES TERVEZÉS 7 ALAPELVE  Egyenlő mértékű használhatóság  Rugalmas (alkalmazkodó) használhatóság  Egyszerű, intuitív, sokoldalú használhatóság  Könnyen érzékelhető információ  Hibatűrő képesség (tág használhatósági tartomány)  Minimális erőkifejtés  Megfelelő hely és tér a megközelítéshez és használathoz 11
  12. 12. AKADÁLYMENTESÍTÉS VS. EGYETEMES TERVEZÉS Akadálymentesítés Egyetemes tervezés  Utólagos megoldás  A tervezési folyamat szerves része  Plusz költségekkel jár  Plusz adminisztráció  Technikai és egyéb nehézségek és akadályok  Nincs utólagos  Költség  Adminisztráció  Adaptációs probléma  Esztétikai, szerkezeti hátrányok Forrás: Dr. Juhász Péter: Az info-kommunikációs akadálymentesség jogi háttere, W3C konferencia, 2008. (http://bit.ly/1hHpLjb) 12
  13. 13. EGYETEMES TERVEZÉS 1. ALAPELV 1. alapelv: Egyenlő mértékű használhatóság Több szempontból is biztosítani kell!  Virtuális tér egyenlő mértékű használatának biztosítása  Pl. virtuális terek megközelíthetősége, funkciók használhatósága kerekesszékkel  A VK kliens alkalmazás egyenlő mértékű használatának biztosítása  Együttműködés képernyőolvasó programokkal (JAWS, NVDA), kontraszt, betűméret állítás, alternatív beviteli eszközök használatának támogatása, alternatív szöveges információk biztosítása 13
  14. 14. VIRTUÁLIS TÉR EGYENLŐ MÉRTÉKŰ HASZNÁLATÁNAK BIZTOSÍTÁSA 14
  15. 15. EGYENRANGÚ HASZNÁLAT AKADÁLYAI AZ ÉPÍTÉSZETBEN  Akadálymentes építészeti terek hálózata, rendszere  Ezek meghatározzák, hogy mennyire tudunk bekapcsolódni a társadalmi, kulturális életbe  Vertikális akadályok  pl. szintkülönbségek  Horizontális akadályok  pl. szűk folyosó  Térbeli akadályok  Nagyobb területigény  Ergonómiai akadályok  Nyílászárók, kapcsolók, bútorok kialakítása  Antropometriai akadályok  Különböző testhelyzetekből, egészségi állapotból fakadó akadályok  Érzékelési akadályok  Átlátható, tájékozódást segítő szimbólumok, feliratok, stb.  Kulturális akadályok  pl. Idegennyelvű feliratok  Jogi akadályok  pl. rendezési terv, műemlékvédelmi szabályozás Dr. Novák Ágnes PhD, Dr. Szabó Péter PhD: Az akadálymentesség és egyetemes tervezés építészeti szempontjai, műszaki követelményei http://bit.ly/1icSvO1 15
  16. 16. http://bit.ly/1elzRUc Dr. Novák Ágnes PhD, Dr. Szabó Péter PhD: Az akadálymentesség és egyetemes tervezés építészeti szempontjai, műszaki követelményei http://bit.ly/1icSvO1 16
  17. 17. KONTRASZTOK  A színek, a kontrasztok, a megvilágítás és ezek eltérő alkalmazása segíti a tér biztonságos és kényelmes használatát, a többféle eszköz együttes kiegészítő jellegű használata pedig elmélyíti az információt Dr. Novák Ágnes PhD, Dr. Szabó Péter PhD: Az akadálymentesség és egyetemes tervezés építészeti szempontjai, műszaki követelményei http://bit.ly/1icSvO1 Fal és padlóburkolat kontrasztja. Esély Centrum, Nyíregyháza (Fotó: Pandula A., 2008) 17
  18. 18. VIRTUÁLIS KÖRNYEZETBEN MEGVALÓSÍTOTT AKADÁLYMENTES, SZÉLES BEJÁRAT, RÁMPÁVAL (Smith, 2010) 18
  19. 19. A virtuális környezetekben áthághatók a fizikai törvényszerűségek. FIZIKAI TÖRVÉNYSZERŰSÉGEK Nem korlátozzák-e feleslegesen a valós világra vonatkozó tervezési elvek a virtuális környezetek tervezését? http://bit.ly/LhLxvA Forrás: http://bit.ly/1f8PRc0 http://bit.ly/1dSsij6 19
  20. 20. ÖNCÉLÚSÁG VS. PRAKTIKUM Föld felett lebegő tanterem (Végh, 2012) Öncélú? Praktikus? 20
  21. 21. VIRTUÁLIS KÖRNYEZET TERVEZÉSI FOLYAMATA Munkafolyamat leírása kollaboratív tanulást támogató virtuális környezet fejlesztéséhez Forrás: Saját szerkesztés (SCHMEIL ET AL. 2010) alapján 21
  22. 22. SPECIÁLIS TÉRSZERVEZÉSI SZEMPONTOK (VÉGH, 2012)  Föld felett lebegő termek  Nem hallatszik be a közeli avatárok beszélgetése  Fal nélküli, komplex objektumokat nélkülöző terek  Gyengébb teljesítményű számítógépnél is jó eredményt ad  Székek távolsága  Avatárok interakcióba lépésének határa (SL-ban 20 méter a szöveges chat határa)  Nagy belmagasság (4,5-5,5 méter)  Megkönnyíti a mozgást, tájékozódást  A virtuális kamera az avatár felett helyezkedik el  Elegendő hely az objektumok számára  pl. közös építés esetén  Elegendő szabad alapobjektum  pl. 4 fal helyett kocka alkalmazása 22
  23. 23. A VK KLIENS ALKALMAZÁS EGYENLŐ MÉRTÉKŰ HASZNÁLATÁNAK BIZTOSÍTÁSA 23
  24. 24. TEXTSL – SL KLIENS  Parancsalapú, webes felület a gyengénlátó, illetve vak felhasználók számára  Parancsok  Virtuális térben történő felfedezéssel, navigációval kapcsolatos (move, teleport, describe, where)  Kommunikációt segítő (pl. say, mute)  Interakciót lehetővé tévő (pl. sit on, touch)  Segítségkérésre vonatkoznak (pl. help, tutorial) 24
  25. 25. TEXTSL PROBLÉMA Az objektumok feltérképezését nehezíti, hogy nem áll rendelkezésre a környezetben elegendő metainformáció az objektumok tulajdonságainak leírására (Folmer, 2009). 25
  26. 26. IBM ABILITYLAB VW AUI  Virtual Worlds Accessible User Interface  Firefox böngészőbe telepíthető bővítmény  A SecondLife környezettel való kommunikáció, az IBM szerverének közbeiktatásával történik  A felület billentyűzettel is használható és együttműködik a képernyőolvasó szoftverekkel http://ibm.co/KLgV6b 26
  27. 27. METABOLT  Nyílt forráskódú kliens alkalmazás  Szöveges elérés biztosítása (képernyőolvasó programokkal együttműködve)  Nagy felhasználói bázis (> 200 ezer fő)  Fejlett objektumkezelési lehetőségek  Kereshető térkép http://www.metabolt.net/  Barátokkal, csoportokkal történő kommunikáció megkönnyítése 27
  28. 28. KLIENSALKALMAZÁS AKADÁLYMENTESÍTÉSE  A (mozgó) képi információknak nagyon nagy szerepe van, ezért az akadálymentesítés sem egyszerű.  AccessGlobe kliens  A SecondLife, illetve OpenSim virtuális környezetekhez került kifejlesztésre Open Source Accessible 3D Virtual Learning Platform projekt keretében http://www.communitywebs.org/3dvle/accessglobe.php 28
  29. 29. AKADÁLYMENTESSÉGI HIBÁK A SECONDLIFE KÖRNYEZETBEN (DENISE WOOD, 2010)  A bejelentkezési képernyő, valamint az azonnali üzenetküldés (chat) funkció nem akadálymentes a képernyőolvasó programot használók számára.  A SecondLife kliens alkalmazás nem akadálymentes a képernyőolvasó programot használók számára, valamint csak limitáltan használható az alternatív beviteli eszközöket használók számára.  A felhasználók által generált tartalmak nem érhetőek el a gyengénlátó, vak felhasználók számára.  Az egyes linkek (választási lehetőségek) bejárási útvonala nem logikus, ami megnehezíti a billentyűzetet használó felhasználók dolgát. 29
  30. 30. AKADÁLYMENTESSÉGI HIBÁK A SECONDLIFE KÖRNYEZETBEN (DENISE WOOD, 2010)  Az avatárok közti kommunikáció esetén nem biztosított a hang alapú üzenet funkció, és lehetővé kell tenni azt, hogy a felhasználók szöveges formában is értesüljenek a közelükben lévő más avatárokról, szöveges lista formájában.  Az objektumok elhelyezésénél lehetővé kell tenni, hogy azoknak deskriptív címkét (alternatív szöveget) lehessen adni, illetve biztosítani kell a hosszabb leírás megadásának lehetőségét.  A videók esetén nem megoldott a videófelirat szinkronizált lejátszása.  A hangállományok esetén biztosítani kell a szöveges leírás megadását. 30
  31. 31. KÉT FŐ KOMPONENS 1. Az AccessGlobe keretrendszerbe integrált szövegfelolvasó rendszer, amely kiegészült azon vezérlőkkel, amelyek az alkalmazást immáron képernyőolvasó programok által is használhatóvá teszi. 2. A kliens alkalmazás fejlesztése mellett kialakításra került egy olyan Web 2.0-s portál, amely – azon felhasználók számára, akik a 3D-s környezetet nem képesek használni – alternatívát biztosít azzal, hogy a főbb funkciókat webportál funkciókkal helyettesíti. 31
  32. 32. VIRTUAL GUIDEDOG PROJECT  Virtuális vakvezető kutya  Szöveg => beszéd átalakító  Visszajelzés az avatárt körülvevő környezetről  Felhasználó elnavigálása a kívánt helyszínre http://bit.ly/LK9rAs 32
  33. 33. HAPTIKUS VISSZAJELZÉS  Blind Walk, illetve Blind Vision modul (M. de Pascale et al.,2008)  erő-visszacsatolásos botkormány  az objektumokkal történő találkozást/ütközést az eszköz jelzi.  haptikus interfész http://bit.ly/1fAUDiT  egyfajta szonárként funkcionál, ahol a tárgyak közelsége, jellege különböző frekvenciájú rezgéseket közvetít a felhasználó számára http://bit.ly/1eEV22O 33
  34. 34. TOVÁBBI FEJLESZTÉSEK  Evett et al. (2008)  Nintendo Wii vezérlőjének használata  Haptikus és auditív visszajelzés http://bit.ly/1esBoHZ  Agy-számítógép interfészek (BCI: brain–computer interface) http://bit.ly/1dlI5qR 34
  35. 35. AUTOMATIKUS JELNYELVI TOLMÁCSOLÁS  SiSi (Say It Sign It)  Angol nyelvű beszéd => angol jelnyelv  IBM fejlesztés  http://mqtt.org/ projects/sisi 35
  36. 36. OPENQWAQ KÖRNYEZET  A szakirodalmi kutatások alapján – még nem beszélhetünk olyan kliens alkalmazásról, amely az akadálymentes hozzáférhetőséget támogatná.  A funkciók egy része elérhető webportálon történő bejelentkezés útján, így például webböngészőben elérhető felületen nyomon lehet követni, hogy ki, milyen állományokat töltött fel. 36
  37. 37. A VIRTUÁLIS KÖRNYEZETEK AKADÁLYMENTESSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSE 37
  38. 38. AKADÁLYMENTESSÉGI ELLENŐRZÉS  Több szinten, dimenzióban szükséges  Virtuális tér akadálymentességi ellenőrzése szakemberek bevonásával  A Web-es felület akadálymentességének ellenőrzése (WCAG irányelvek alapján)  Kliensalkalmazás ellenőrzése  Tesztelés speciális alkalmazásokkal (pl. képernyőolvasó), felhasználói tesztelés az érintettek bevonásával 38
  39. 39. KONKLÚZIÓ 39
  40. 40. KONKLÚZIÓ  Rendelkezésre állnak szabványok, irányelvek a virtuális tér kialakításához, de a már elvégzett VK kísérletekből fontos, egyedi irányelvek is meghatározhatók  Kézikönyv szükségessége a fogyatékossággal élő felhasználók számára (környezet beállításai, kliens alkalmazások)  VK objektumok metainformációinak (ontológia alapú) gazdagítása (szemantikus web és virtuális környezetek összekapcsolása)  A szűkített funkcionalitású megoldások helyett egy az egyetemes tervezés stratégiáját követő kliensalkalmazás fejlesztése 40
  41. 41. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Abonyi-Tóth Andor, ELTE Informatikai Kar http://abonyita.inf.elte.hu
  42. 42. FORRÁSOK  Barry, Jamela (2010): A New Path of Liberation: Choosing to be Disabled on Second Life – Artifacts Journal University of Missouri. URL: http://bit.ly/1bk8Mfu Hozzáférés ideje: 2014. január 23.  Evett, L., Brown D., Battersby S., Ridley A., Smith P. (2008): Accessible virtual environments for people who are blind – creating an intelligent virtual cane using the Nintendo Wii controller. In: Proc. 7th ICDVRAT with ArtAbilitation, Maia, Portugal, 2008 URL: http://bit.ly/18T5ulr Hozzáférés ideje: 2014. január 23.  Folmer, E. (2009): Textsl: a screen reader accessible virtual world client for second life. URL: http://slidesha.re/1dWXEtb Hozzáférés ideje: 2014. január 23.  Kapp, K.M., O'Driscoll, T. (2010): Learning in 3D. Adding a New Dimension to enterprise learning and collaboration. San Francisco. Pfeiffer.  Ollé J. (2012): Virtuális környezet, virtuális oktatás. ELTE Eötvös Kiadó Kft, Budapest, 2012. URL: http://bit.ly/1fqmEZq Hozzáférés ideje: 2014. január 23.  Pandula A. (2006): Az Egyetemes Tervezés. Épített Környezetért Alapítvány, 2006.  de Pascale, M., Mulatto, S., Prattichizzo, D. (2008): Bringing Haptics to Second Life? In Proc. of the Workshop on Haptic in Ambient Systems 2008 (HAS2008) Quebec City, Feb. 14 2008. URL: http://bit.ly/1eVcEWs Hozzáférés ideje: 2014. január 23. 42
  43. 43. FORRÁSOK  Pataki M., Abonyi-Tóth A. (2011): Bevezetés az info-kommunikációs akadálymentesítés világába II. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 2011. ISBN:978-615-504362-8  Ruttkay-Miklián Á. (2010): A befogadó tér - Belsőépítészet és akadálymentesség. Elektronikus tananyag. Kiadó: Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány. URL: http://bit.ly/KFNQse Hozzáférés ideje: 2014. január 23.  Smith, K. (2010): The Use of Virtual Worlds Among People with Disabilities. Interaction10 Conference. URL: http://bit.ly/1hmyJz6 Hozzáférés ideje: 2014. január 23.  Végh L. (2012): Informatikai tantárgyak oktatásának lehetőségei a virtuális világokban. IV. Oktatás-Iinformatikai Konferencia. URL: http://bit.ly/1dXth66 Hozzáférés ideje: 2014. január 23.  Wood, D. (2010): Communicating in virtual worlds through an accessible Web 2.0 solution. In: Telecommunications Journal of Australia. Volume 60, No. 2, 2010.URL: http://bit.ly/1hRkWUj Hozzáférés ideje: 2014. január 23. 43

×