Hvg tartalommarketing konferencia prezentáció: Ne nyomulj, azonosulj!Fodor Tamás Gábor
"Incepció, avagy a márka beültetése a fogyasztói tudatba". A prezentáció megtekintése előtt érdemes a cikket elolvasni:
http://hvg.hu/brandchannel/HVG_konferencia_20150414_Mi_koze_di_Caprionak_a_tu
A csapaton belüli konfliktus mind az edzőknek, mind a vezetőknek és ezáltal a sport- és munkapszichológusoknak is gyakran okoz fejtörést. A teljesítmény és a jóllét szempontjából is kiemelkedően fontos, hogy rend legyen a csapaton belül.
„Akinek hatalmat adott, észt is ád az Isten” – hangzik el a szarkasztikus bölcsesség a Pomádé királyban jól mutatva a hatalmasok háta mögött a „kisemberek” összekacsintását. A hatalom felé vezető grádicsokon való lépkedés próbára teszi a legstabilabb személyiséget is. A profánul „fölfelé nyal, lefele rúg” törtető stratégia már a hierarchia legalsóbb szintjén is jelentkezik. A telefonkezelő recepciós lenézi a futárt, az pedig a hajnalban érkező takarítót, ami csak azt mutatja, hogy a hatalom érzetének legminimálisabb foka is képes megrészegíteni az embert. A pszichiátriai kórképnek számító cezarománia, vagyis a hatalmi téboly már egészen kisdózisú hatáskör-növekedésnél is bekapcsolhat.
A társadalmi felelősségvállalás hazai élenjárói még mindig leginkább a nagyvállalatok. A multinacionális cégeknél elterjedt gyakorlat a vállalati önkéntességi program, amely a szervezet munkavállalóinak aktív részvételére is épít.
Hvg tartalommarketing konferencia prezentáció: Ne nyomulj, azonosulj!Fodor Tamás Gábor
"Incepció, avagy a márka beültetése a fogyasztói tudatba". A prezentáció megtekintése előtt érdemes a cikket elolvasni:
http://hvg.hu/brandchannel/HVG_konferencia_20150414_Mi_koze_di_Caprionak_a_tu
A csapaton belüli konfliktus mind az edzőknek, mind a vezetőknek és ezáltal a sport- és munkapszichológusoknak is gyakran okoz fejtörést. A teljesítmény és a jóllét szempontjából is kiemelkedően fontos, hogy rend legyen a csapaton belül.
„Akinek hatalmat adott, észt is ád az Isten” – hangzik el a szarkasztikus bölcsesség a Pomádé királyban jól mutatva a hatalmasok háta mögött a „kisemberek” összekacsintását. A hatalom felé vezető grádicsokon való lépkedés próbára teszi a legstabilabb személyiséget is. A profánul „fölfelé nyal, lefele rúg” törtető stratégia már a hierarchia legalsóbb szintjén is jelentkezik. A telefonkezelő recepciós lenézi a futárt, az pedig a hajnalban érkező takarítót, ami csak azt mutatja, hogy a hatalom érzetének legminimálisabb foka is képes megrészegíteni az embert. A pszichiátriai kórképnek számító cezarománia, vagyis a hatalmi téboly már egészen kisdózisú hatáskör-növekedésnél is bekapcsolhat.
A társadalmi felelősségvállalás hazai élenjárói még mindig leginkább a nagyvállalatok. A multinacionális cégeknél elterjedt gyakorlat a vállalati önkéntességi program, amely a szervezet munkavállalóinak aktív részvételére is épít.
The document is from the Business Next publication dated May 24, 2016 and discusses topics covered on pages 24 through 27. It addresses five distinct sections or articles within those pages of the publication. The source is listed as www.imedia.hu - IMEDIA.
Művészi sörösüvegek, céges prezentációkat életre keltő alkotások, filmrendezők által levezényelt koncertek és zenei tehetségkutatás – cikkünkben négy közelmúltbeli, művészetet bevonó arculatépítő kampányt mutatunk be.
Egy olyan kiélezett szituáció, mint amilyen egy krízishelyzet, szélsőséges érzelmekkel jár együtt. Emberileg talán érthető, hogy a legfőbb döntéshozók, a tulajdonosok, a cégvezetők személyes támadásnak élik meg a negatív publicitást. Sajnálatos tény ugyanakkor, hogy a felkavarodott érzelmek helyett ilyenkor épp ezek ellenkezőjére; a higgadtságra, a nyugodt mérlegelési képességre volna szükség.
Gombamód szaporodnak az egy- vagy párszemélyes kisvállalkozások, amelyek tudatos és megfeszített munkával komoly brandet alakítanak ki; sikerük sokszor kitartásuk és a szerencse függvénye. Pályájuk elején járó, természetes alapanyagokkal dolgozó, kézműves termékeket előállító kiscégeket mutatunk be.
We often focus only on the external side of crisis communications, however the internal component is just as, if not more, important…and often overlooked.
„Úgy kezelnek, mint egy rock sztárt, nem mintha olvasták volna a könyveimet, de ismernek a Youtube-ról” – mondja Philip Zimbardo, a Stanford Egyetem világhírű professzora, aki 1971-es „börtönkísérletével” alapjaiban változtatta meg a szociálpszichológiát és magát az emberi természetről alkotott képünket. A 80 fölött is fáradhatatlan amerikai szociálpszichológus ma már a vizualitásban és a közérthető ismeretterjesztésben hisz, Budapesten pedig április elején az ő ötletén alapuló kezdeményezést, a Hősök Terét népszerűsítette.
The document discusses the benefits of exercise for mental health. Regular physical activity can help reduce anxiety and depression and improve mood and cognitive functioning. Exercise boosts blood flow and levels of serotonin and endorphins which elevate mood and may help prevent mental illness.
Mindannyian boldogságra törekszünk, ha valaki megmondaná, merre keressük, kicsit könnyebb lenne a dolgunk. A vágyak, a célok és a lehetőségek hétmilliárdféle mátrixot alkotnak.
Az első hírek alapján sokan – nagyon sokan! – azt gondolták, valakiknek elgurult a gyógyszerük a Nike-nál és egy nagyszabású öngyilkos merényletbe kezdtek bele saját cégük és dollármilliárdos értékű márkanevük ellen. Egy olyan marketingérzékenységgel megáldott cég, mint a Nike ilyet nem tesz. Nem is tett.
The document is from the Business Next publication dated May 24, 2016 and discusses topics covered on pages 24 through 27. It addresses five distinct sections or articles within those pages of the publication. The source is listed as www.imedia.hu - IMEDIA.
Művészi sörösüvegek, céges prezentációkat életre keltő alkotások, filmrendezők által levezényelt koncertek és zenei tehetségkutatás – cikkünkben négy közelmúltbeli, művészetet bevonó arculatépítő kampányt mutatunk be.
Egy olyan kiélezett szituáció, mint amilyen egy krízishelyzet, szélsőséges érzelmekkel jár együtt. Emberileg talán érthető, hogy a legfőbb döntéshozók, a tulajdonosok, a cégvezetők személyes támadásnak élik meg a negatív publicitást. Sajnálatos tény ugyanakkor, hogy a felkavarodott érzelmek helyett ilyenkor épp ezek ellenkezőjére; a higgadtságra, a nyugodt mérlegelési képességre volna szükség.
Gombamód szaporodnak az egy- vagy párszemélyes kisvállalkozások, amelyek tudatos és megfeszített munkával komoly brandet alakítanak ki; sikerük sokszor kitartásuk és a szerencse függvénye. Pályájuk elején járó, természetes alapanyagokkal dolgozó, kézműves termékeket előállító kiscégeket mutatunk be.
We often focus only on the external side of crisis communications, however the internal component is just as, if not more, important…and often overlooked.
„Úgy kezelnek, mint egy rock sztárt, nem mintha olvasták volna a könyveimet, de ismernek a Youtube-ról” – mondja Philip Zimbardo, a Stanford Egyetem világhírű professzora, aki 1971-es „börtönkísérletével” alapjaiban változtatta meg a szociálpszichológiát és magát az emberi természetről alkotott képünket. A 80 fölött is fáradhatatlan amerikai szociálpszichológus ma már a vizualitásban és a közérthető ismeretterjesztésben hisz, Budapesten pedig április elején az ő ötletén alapuló kezdeményezést, a Hősök Terét népszerűsítette.
The document discusses the benefits of exercise for mental health. Regular physical activity can help reduce anxiety and depression and improve mood and cognitive functioning. Exercise boosts blood flow and levels of serotonin and endorphins which elevate mood and may help prevent mental illness.
Mindannyian boldogságra törekszünk, ha valaki megmondaná, merre keressük, kicsit könnyebb lenne a dolgunk. A vágyak, a célok és a lehetőségek hétmilliárdféle mátrixot alkotnak.
Az első hírek alapján sokan – nagyon sokan! – azt gondolták, valakiknek elgurult a gyógyszerük a Nike-nál és egy nagyszabású öngyilkos merényletbe kezdtek bele saját cégük és dollármilliárdos értékű márkanevük ellen. Egy olyan marketingérzékenységgel megáldott cég, mint a Nike ilyet nem tesz. Nem is tett.
Valamiért felkelünk reggel, elkezdünk intézni, kitalálni, megalkotni, egyeztetni. Hogy mi a feladat, viszonylag pontosan tudjuk. Hogy hogyan fogjuk ellátni, bizonyos rutin után ezt is nagyjából sejtjük. De hogy miért is csináljuk napról napra ezt az egészet, már jóval nehezebb megmondani.
A közvéleményt a legtöbb krízis váratlanul és felkészületlenül éri. Alighanem mindenkinek megvan az a kép, amikor a szemének sem hisz és az internetes oldalakat frissítgeti egy felfoghatatlan tragédia miatt. Gondolhatunk a veronai buszbaleset diákáldozataira, vagy a tankönyvi példaként is használható vörösiszap tragédiára. Aztán a lassú feldolgozás során esetleg kibontakozhat, hogy valaki, valahol tudhatott valamiről, szólt is esetleg, csak nem volt elég erős a hangja, vagy nem vették komolyan.
Ha nem is mindig tudatosan, de tévedhetetlenül el szoktuk találni, ki képviselje a céget egy megbeszélésen. Ez a praktikus variálási lehetőség viszont csak akkor játszik a kezünkre, ha amúgy van miből választani, ha kellően sokszínű, vegyes összetételű csapatban dolgozunk.
Május 29-én hiába akarnánk kávézni bármelyik amerikai Starbucksban – az összes üzlet zárva tart. A szokatlan lépés mögött prózai ok áll: a gyakornoktól a vezérigazgatóig valamennyi dolgozó kötelező tréningen vesz részt országszerte. A továbbképzésen érzékenyítik a munkatársakat a faji megkülönböztetés tiltása iránt, felkészítik őket arra, hogy véletlenül se kerüljenek az akár tudatalatti részrehajlás, kirekesztés csapdájába.
Roppant sok jellemzőt el lehet mondani a Ryan Air légitársaságról, de azt semmiképp sem, hogy él-hal az utasok kegyeiért. Az ír vállalatot vezető üzleti fenegyerek, Michael O’Leary sportot űz abból, hogy az utazóközönséget froclizza. Lehet, hogy csak a határok tágítására játszik, az is lehet, hogy azt az üzenetet akarja erősíteni, hogy a Ryan Air annyival olcsóbb, mint más légitársaságok viszonylatai, hogy még ezt is le kell nyelnie annak, aki spórolni akar. (Harmadik opció: egy arrogáns bugris.)
Mindig el kell mondani: egy-egy krízishelyzet valamennyi részletét mindig csak nagyon kevesen ismerik, ezért kívülállóként, a részletek teljes ismerete nélkül tartózkodni illik a sarkos értékeléstől. Általánosságban elmondható, hogy a krízismenedzsment egyfajta pszichológiai teherviselést is jelent, a krízis kipattanásakor jellemző tünet a bénultság, a pánik, ami elodázhatja az egyébként szükséges lépések megtételét.
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság 1954-ben nagy jelentőségű ítéletet hozott a Brown kontra Board of Education perben. Az ítélet szerint alkotmánysértő, ha a fekete tanulókat elkülönítve oktatják, még akkor is, ha egyébként ugyanabban a színvonalú oktatásban részesülnek. Ötven év elteltével a bírósági ügynek egyetlen aspektusát újratárgyalta a bíróság. A 2007-es, egyetlen részre kiterjedő ítélet indoklása 47.000 szó volt. Az eredeti, teljes ítélet pedig mindössze 4000 szóból állt. Sokkoló és sokatmondó különbség.
Jobban szeretjük a hazait, legtöbbször mégis a külföldire fanyalodunk. Ez különösen igaz az üzleti szakirodalmat illetően, hiszen sok-sok területen kifejezetten hiánycikk a magyar szerzők tollából megszülető szakkönyv.
A márkaépítés csúcsa: bekerülni a „love brandek” szűk elitjébe, amit valószínűleg minden branding szakértő életében egyszer legalább át szeretne élni. Áhítattal tanulmányozzuk a néhány kivételes márka történetét, a felfoghatatlan ütemű felfutás mérföldköveit. Apple, Google, Lego, Nike és a többi szerencsés flótás, amelyeknek sikerült eggyé válni a rajongótáborral, együtt lélegezni, együtt élni a törzsközönséggel, részévé lenni a mindennapoknak.
A folyosói zuhanyhíradóban sok olyan munkahelyi titoknak válhatunk akarva-akaratlanul tudóivá, amelyek közvetlenül nem ránk tartoznak. Persze, amit kettő embernél többen tudnak, már nem számít igazi titoknak, mégis kényelmetlen olyan információ birtokában lenni, aminek messzeható következményei lehetnek.
The important other - így hívja az angol azt az általános szenvedélyt, amit az ember a főállása mellett még rendkívül komolyan vesz. Nem egy esetben ezek a hobbik valóban kiegészítik az életet, míg sokan aztán azon kapják magukat, hogy ez a bizonyos important other már nem csak kiegészít, hanem szép lassan a főtevékenység helyébe lép.
„Szeretném magam megmutatni, / Hogy látva lássanak, / Hogy látva lássanak.” – Ady Endre kétségkívül fején találta a szöget, amikor a személyes márkaépítés miértjéről, mikéntjéről, eszköztáráról (ld még: önkínzás, ének) elmélkedett...
Amiből szűkösek a keretek, arra vágyunk leginkább. Az utolsó színházjegyeket szétkapkodjuk, az utolsó napon gyorsan bejelentkezünk a teltházas konferenciára – a szűkösség pszichológiájának komoly szakirodalma van. Az üzleti vállalkozások „agya” is hasonló rugóra jár, amíg bővében vannak az erőforrásoknak, kevésbé izgatják magukat, mint akkor, amikor hirtelen meg kell küzdeni a versenytársakkal a további bővülés lehetőségének megteremtése érdekében.
Általában három óra elteltével az emberek már valódi krízisnek élik meg a szimulációt, kialakulnak azok a konfliktusok, amelyekre érdemes figyelmet fordítani. Ezek kezelését pedig be kell építeni a forgatókönyvbe
„A legérettebb búzakalász hajtja a legmélyebbre a fejét” – többek közt ezt az ősi japán bölcsességet olvashattam közel egy évtizedig a dzsúdóterem falán, és valószínűleg ez a keleti kultúrából merítő mentalitás állt közelebb mindeddig a hazai sportrajongók szívéhez is. Világverő bajnokainktól a szerénység és az alázat hangját szoktuk meg, ezen szocializálódtunk, a Mohamed Ali-féle „I am the greatest” melldöngető – bár kétségtelenül igaz – önfényezést a hanyatló nyugat ópiumának tartottuk.
Cyrano de Bergerac, Quasimodo, III. Richárd: csak néhány olyan név az örökkévalóságból, akiknek testalkata, megváltoztathatatlan testi adottságai, így vagy úgy, visszavonhatatlanul hozzájárultak személyiségrajzukhoz. Ma pedig azt mondanánk, szorosan összeforrtak personal brandjükkel, énmárkájukkal.
Az „alkalmazott tudományok” bemutatására vállalkozó tankönyvek sokszor egy srófra járnak. A hangsúlyok persze itt-ott eltérhetnek, de a felépítés, szerkezet, a fő üzenetek tartalma igen hasonló lehet. Ezért is üdítő olyan kiadványba botlani, amely szakít a megszokott rendszerrel, kicsit kizökkenti még a rutinosabb olvasót is, és olyan témákat boncolgat, amelyeket olvasva egyszerűen nem kerülhetjük meg a gondolkozás –egyébként bosszantóan fárasztó - luxusát.
A cégek az informatikai biztonságra költött dollármilliók ellenére sem érezhetik magukat nyugodtnak. Ezért is fontos, hogy előre készüljenek a legrosszabbra: mit kommunikáljanak, hogyan enyhítsék a kárt, ha beüt a krach. Nézzünk pár emlékezetes esetet a közelmúltból.
1. 80 HVG EXTRA
A boldogság utáni vágy vizsgálatát praktikus
lehet a „végéről” kezdeni. A hospice-alapítvá-
nyok közreműködésével időről időre felbuk-
kannak olyan listák, amelyek haldokló emberek
utolsó gondolatairól tanúskodnak. Soha en�-
nyire tisztán, önámítást és megjátszást nélkü-
lözve nem találkozhatunk a „Mit kellett volna
másképp tenni az életben?” kérdésre adott
válaszokkal. Ne gondoljunk elrugaszkodott dol-
gokra: többet kellett volna utazni, több élményt
szerezni. Magamat kellett volna előtérbe tenni,
nem mások boldogságát szolgálni. A nemiséget
jobban megélni. Kár volt beleragadni a rossz
kapcsolatokba/munkákba. Két dolgot állapít-
hatunk meg: egyrészt csupa olyan dolog, amit
menet közben is tudunk, másrészt a birtoklás,
az anyagi jólét véletlenül sem bukkan fel e lis-
tákon.
Lépjünk eggyel visszább. Keljünk fel meg-
könnyebbülve a halálos ágyunkról, és vessük
bele magunkat az időskorba. A világ egyik legré-
gebbi kutatása 1938-ban kezdődött az amerikai
Harvard Egyetemen, ekkor választottak ki 268
férfit különböző évfolyamokról, hogy évtize-
deken át vizsgálják életük minden aspektusát.
A karriertől kezdve a családi helyzetük válto-
zásáig, politikai nézeteiktől az egészségügyi
állapotig és a boldogság megéléséig. A Grant
Study néven elhíresült vizsgálat közel 80 éve
tart. A résztvevők minden évben kitöltenek egy
hosszú kérdőívet, másfél évtizedenként pedig
személyes interjúkra is sor kerül. A kutatást
jelenleg vezető George Vaillant harminckét
éves volt, amikor bekapcsolódott a munkába,
most már nyolcvan fölött jár, a még életben
lévő válaszadók jóval kilencven fölöttiek. Közel
nyolc évtized alatt elég sok tudás és információ
gyűlt össze arról, mi kell az „optimális” élethez.
Vaillant így fogalmaz: szeretet és más semmi.
A szeretet persze sok felületen megvalósulhat:
szerető családi háttér a gyermekkorban, szere-
lemben töltött házastársi évek, szeretetben ne-
velt gyerekek, illetve jó barátok és munkatársak.
Vaillant azt is kimutatta, hogy a szerető közeg
az anyagi jóléttel is korrelál, míg az elindító
családi háttér nincs kimutatható kapcsolatban
a későbbi boldogulással.
Eladó emberek
Tudjuk, love is all you need, vagy a pénz nem
boldogít, sőt, money can’t buy me love. A vezér-
elvekkel tisztában vagyunk, de a gyakorlati
átültetés a legritkábban sikerül. Kik azok a fu-
tóbolondok, akik egész aktív életükben autóra,
új órára gyűjtenek, drága táskákat, cipőket és
öltönyöket vásárolnak, és még örülnek is neki?
Ezek lennénk mi, a túlnyomó többség?!
All you need is?
Mindannyian boldogságra
törekszünk; ha valaki
megmondaná, merre keressük,
kicsit könnyebb lenne a dolgunk.
A vágyak, a célok és a lehetőségek
hétmilliárdféle mátrixot alkotnak.
szerző: Bőhm Kornél
illusztráció: Pásti Nóra
BIRTOKOLNI VAGY TAPASZTALNI
2. 81PSZICHOLÓGIA
MUNKA
Ráadásul sokszor olyanra is vágyunk, ami nem kap-
ható pénzért. A meghatározó amerikai politikai teoreti-
kus és közgondolkodó Michael Walzer összeállított egy
listát olyan, Amerikában tabunak számító árukból, ame-
lyek adásvétele vagy nem kivitelezhető, vagy egyenesen
illegális. Ilyen lehet például maga az ember (vagyis a
rabszolgaság), a politikai befolyás, az igazságszolgálta-
tás, az isteni kegyelem, a szerelem és a barátság. Amint
erről Philip Tetlocknak, a Pennsylvaniai Egyetem pszi-
chológia-professzorának 1999-es szellemes kísérlete
is tanúskodik, ezeknek a nem megengedett tranzak-
cióknak már a gondolata is felzaklatja, bemocskolja az
embert. A kísérletben részt vevő alanyoknak egyébként
racionális, a valóságban is elképzelhető kórházi döntést
kellett mérlegelniük: el lehet-e költeniük egymillió dol-
lárt egy haldokló kisgyerek megmentésére? A döntésho-
zóról a kísérleti alanyok azonnal negatív véleménnyel
voltak, már a kérdés maga is elég volt a lesújtó ítélethez.
Ugyanakkor tudjuk, hogy az acélhidegségű racionali-
tás a következő: mindennek ára van, vagy még inkább:
mindennek van ára, és időről időre szörnyű döntések
sorozatára kényszerülünk. Az élmény megszerzése vagy
a siker elérése nemegyszer szinte feloldhatatlan morális
dilemmával jár párban, ehhez pedig a feltételeket eset-
leg lehetővé tevő anyagi javak megléte sem ad könnyű
feloldozást.
Egy kocsmai kísérlet
Ismert marketinges példatörténet szerint rekordáron
kelt el az a családi ház, amit a tulajdonosa így hirdetett:
„Csodálatos emlékeink kötődnek ehhez a kis házikóhoz,
imádtunk itt lakni, de sajnos kinőttük.” A személyes
szál, a történet, a sztori máris olyan érzelmi többletet
adhat egy tárgynak, ami fokozza az értékét, és többé
válik annál a racionális funkcionalitásnál, amit egyéb-
ként képvisel. Ugyanez az esetek többségében viszont
épp fordítva sül el: az eladónak rosszulesik, ha például
a sok nagyszerű autós kirándulás emlékét nem fizeti
meg a reménybeli vevő, aki az autó rozsdásodását, a
gumik állapotát nézi. A jól sikerült történetmesélésre
mennek rá egyébként a sikeres márkák is, hogy ne
csupán jó minőségben összevarrt utazótáskát vegyünk,
Elég olykor megérintenünk
egy tárgyat, máris jobban fogunk
ragaszkodni hozzá.
kevesebbvan?
Miérthalogatjuk
ateendőinket?
Miért jelent olyan
sokat,
Webshopunkban kedvezménnyel!
amiből
létesíteni?
Miértolyannehéza
magányosoknak
újkapcsolatot
A Grant
Study
3. 82 HVG EXTRA
MUNKA
hanem részévé válhassunk egy nagy történet-
nek. Érdekes emberi tulajdonság, hogy ez a
személyes szál már gondolatban is kialakulhat:
elég olykor megérintenünk egy tárgyat, vagy
elképzelni, hogy a miénk lehet, máris jobban
fogunk ragaszkodni hozzá. Egészen abszurd,
de ez az elkötelezettségi hatás (az úgynevezett
endowment effect) kocsmai kísérletben, három
teljesen egyforma söralátéttel is eljátszható.
Ha a kísérleti alanyunk választott egyet közü-
lük, nem fogja szívesen lecserélni másik ugyan-
olyanra. (Javaslom kipróbálni!)
Hencegési együttható
Különös lehet, de a személyes szál értéknövelő
hatása nemcsak a potenciális vásárló, hanem
az adott tárgy előtörténete szempontjából is
kulcsfontosságú. Máskülönben felkopna az
álluk a patinás aukciósházaknak és cserebere-
portáloknak. Az ereklyéknek, eredeti aláírások-
nak, Britney Spears saját szájából származó rá-
góguminak óriási a keletje, hatalmas piaca van.
A Yale Egyetemen 2010-ben izgalmas kísérletet
végzett az ilyen „pozitív fertőzéssel” kapcso-
latban George Newman, Gil Diesendruck és
Paul Bloom. Az alanyoknak általuk csodált, élő
hírességre kellett gondolniuk, akinek megve-
hették bizonyos tárgyát, például a pulóverét.
A vizsgálat arra koncentrált, hogy a tárgyra
vonatkozó tulajdonságok hogyan befolyásolták
a vásárlói hajlandóságot. A kísérleti alanyok
egy részét arról tájékoztatták, hogy a szerzett
tárgyat nem adhatják el, sőt soha senkinek
nem mondhatják el, hogy a tulajdonukban van.
Ennek hatására az ár picit csökkent, a dicseke-
dés lehetősége és a további árnyerészkedés le-
hetősége ugrott. A potenciálisan kifizetendő ár
zuhanni kezdett, amikor a kísérletvezetők azt
mondták, hogy a pulóvert alaposan sterilizálták.
Szintén értéktelenebbé vált a ruhadarab, ha azt
mondták, hogy a híresség is csak ajándékba
kapta, de sosem viselte. Az ereklye akkor érte a
legtöbbet, ha az adott sztár ténylegesen viselte,
leette céklalével, beleizzadt, és persze ha mind-
ezt el is lehetett mesélni. Steril ajándék pulóver
senkinek sem kel.
Az egyik luxusautó-márka úgy hirdeti
magát: aki azt állítja, hogy a pénz nem boldo-
gít, az nem a megfelelő dologra költi. A pénz
boldogságra való átválthatósága generációk
egész sorozatának jelentette és jelenti a legsú-
lyosabb kérdést. Két szociálpszichológus, Leaf
Van Bovent, a Coloradói Egyetem és Thomas
Gilovich, a Cornell Egyetem tanára 1998 és
2000 között megvizsgálta, hogy egy sok pénzbe
kerülő élmény vagy egy régóta vágyott, drága
tárgy megszerzése okozott-e nagyobb örömet
a kísérletben részt vevő diákok számára. Úgy
találták, az élményeink a materiális javainknál
sokkal inkább megmutatják, kik is vagyunk
valójában. Egy égő házból a legtöbben a fo-
tóalbumukat hoznák ki, mint pótolhatatlan
élményeik mementóját. Mindez egybecseng
a halotti ágyukon nyilatkozó emberek vagy a
nyolc évtizeden át vizsgált aggastyánok megélt
élettapasztalatával is.
OLVASNIVALÓ
Paul Bloom: Élvezetek titka,
Akadémiai Kiadó, 2011.
Dan Ariely: Kiszámíthatóan
irracionális, GABO Kiadó, 2011.
Simon M. Laham: Miért jó, ha
néha rosszak vagyunk? HVG
Könyvek, 2014.
élet recept