Egy vállalkozás teljesítményének mérése létfontosságú, mivel az erőforrások nem állnak korlátlanul a rendelkezésükre. Ahhoz, hogy a növekedéshez és fejlesztéshez elegendő megfelelő nyereséget elérje, a rendelkezésre álló erőforrásait megfelelően kell felhasználnia. Ehhez ismernie kell, hogy a vevőktől mikor várható bevétel, valamint azt is, hogy neki mikor kell a szállítóit kifizetnie.

1. Hatékonysági
mutatók
A VÁLLALKOZÁS TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE

2. Alapfogalmak a hatékonysági mutatók
számítása során
 Értékesítés nettó árbevétele
 A vállalkozás fő tevékenysége során realizált bevételek értéke.
 Készletek
 A vállalkozás tevékenységét rövid távon közvetve vagy közvetlenül szolgáló tárgyi
eszközök.
 Vevőállomány
 Az értékesítés során keletkezett követelések összessége.
A követelés a szerződésekből jogszerűen eredő fizetési igények, amelyeket a vállalkozó
már teljesített és a másik fél elfogadott, elismert.
 Szállítói állomány
 A szolgáltatási szerződésekből származó elismert kötelezettségek összessége.
 Tárgyi eszköz
 A tárgyi eszköz a vállalkozás vagyonát képező, anyagi formában létező dolgok
összessége.

3. Hatékonysági mutatók
 Mi a hatékonyság?
 Az erőforrások felhasználásának gazdaságossága, ennek
nyomonkövetésében segítenek a hatékonysági mutatók.
 A hatékonysági mutatók alkalmasak arra, hogy egy cég finanszírozási
ciklusát megmutassa.
 figyelemmel kísérhetjük a vevők és a szállítók állományának alakulását,
valamint egymáshoz viszonyított arányát is.
 A hatékonyság elemzésének általánosan használható mérőszáma a
különböző forgási mutatók valamint a valamilyen alapra vetített arányok.

4. Hatékonysági mutatók felépítése
 Valamilyen hozam és az annak eléréséhez szükséges erőforrás
hányadosa.
 A hozam lehet
 árbevétel
 adózott eredmény
 bármi, ami eredménye a vállalat tevékenységének és mérése a vállalkozás
szempontjából kulcsfontosságú.
 Egy vállalkozás alapvetően az alábbi erőforrásokat használja a termelése
során:
 eszközök (tárgyi eszköz, befektetett eszköz, forgóeszköz)
 tőke (saját és idegen tőke)
 élőmunka

5. Hatékonysági mutatók típusai
 Egyenes hatékonysági mutató = hozam / felhasznált erőforrás
 Megmutatja, hogy adott mennyiségű hozamhoz milyen mértékű
erőforrást kellett felhasználni
 Ezeknél a mutatószámoknál az 1 fölötti érték az elfogadható. Ekkor a felhasznált
erőforrások összességükben produkálják azt a hozamot, amelyet a vállalkozás
velük szemben elvárásként megfogalmazott.
 Fordított hatékonysági mutató = felhasznált erőforrás / hozam
 Megmutatja, hogy egy adott mennyiségű erőforrás mekkora
hozamlehetőséggel bír.

6. Hatékonysági mutatók az eszközöknél
 Mivel az eszközöket egy vállalkozás jellemzően folyamatosan felhasználja és pótolja vagy
éppen termeli, így itt átlagos állománnyal számolunk.
 Eszközhatékonyság
 Eszközhatékonyság = Nettó termelési érték / Átlagos eszközállomány
 Tárgyieszköz hatékonyság
 Tárgyieszköz hatékonyság = Nettó termelési érték / Átlagos tárgyi eszközállomány
 Készlethatékonyság
 Készlethatékonyság = Anyagmentes termelési érték / Átlagos készletállomány
 Ezeknek a mutatónak az elfogadható mértéke iparáganként változik, bár hasznos, ha 1
fölötti.
 Egy termelő vállalkozásnál, ahol az alapanyagot kívülről szerzik be, az árbevétel egy részét ELÁBÉ-ként gyorsan
le is költségelik, így ebből befektetett eszközt nem tud venni a vállalat. Egy eszközöket alig használó szolgáltató
cégnél ilyenről viszont nem beszélhetünk.

7. Élőmunka hatékonysági mutatók
 Bérhatékonyság
 Bérhatékonyság = Anyagmentes (Nettó) termelési érték / (Bérköltség +
Személyi jellegű egyéb kifizetések)
 Amikor ugyanakkora termelési értéket alacsonyabb bérköltséggel érsz el,
vagy ugyanakkora bérköltséggel magasabb a termelési érték, akkor
növekszik a bérhatékonyság mutatója.
 Nettó termelési érték / Személyi jellegű ráfordítások
 Célszerű a személyi jellegű ráfordításokkal is kiszámolni a mutatót. Bár a
fizetendő járulékokra nincs ráhatásod, de ki kell fizetned, így számodra
nem mindegy, hogy mennyire tudsz hatékonyan gazdálkodni a
munkaerővel.

8. Élőmunka hatékonysági mutatók
 Termelékenység
 Termelékenység = Nettó termelési érték / Átlagos állományi létszám
 Az egy főre jutó termelési érték a létszámarányos teljesítményt mutatja,
így iparágon belül lehetőséget biztosít az összehasonlíthatóságra.
 Amennyiben nem a termelési értéket szeretnéd alapul venni, számolhatsz az
értékesítés nettó árbevétellel, az EBITDA-val, ha csak egy vállalatnak (pl.
anyavállalatnak) értékesítesz, úgy a termelési értéket célszerű itt alapul
venned.

9. Élőmunka hatékonysági mutatók
 Kereseti színvonal
 Kereseti színvonal = (Bérköltség + Személyi jellegű egyéb kifizetések) / Átlagos állományi
létszám
 Bár nem az a tipikus hatékonysági mutató, amely közvetlenül a termeléshez
kapcsolódna, mégis célszerű nyomon követni ennek alakulását. Ennek több oka lehet:
 Létszámbővítés
 ha tudod, hogy átlagosan mennyibe kerül neked 1 dolgozó, akkor egy bővítési tervnél is
könnyebb számolnod
 költségstruktúra ismerete
 ha tudod, hogy mire megy a pénz, könnyebb egy hatékony árazási modellt is felállítani
 versenytársak figyelemmel kísérése
 amikor túl nagy eltérés tapasztalható az általad kínált kereseti színvonal és a környezetedben
levő versenytársak kereseti színvonala között, akkor az vagy a te hatékonyságodat rontja
(többet fizetsz, mint mások), vagy szükséges egy bérrendezés, mielőtt otthagynak a dolgozóid.

10. Komplex hatékonysági mutató
 Komplex hatékonysági mutató = Nettó termelési érték / (0,15 *
Eszközérték + 1,8 * Bérköltség)
 A komplex hatékonysági mutató lehetővé teszi, hogy a vállalkozás
teljesítményét az eszköz és élőmunka hatékonyság együttes
megítélésével vizsgáld.
 A nevezőben szereplő 0,15 és 1,8-as szorzószámok minimális
hozamelvárást fogalmaznak meg.
 Ha a saját iparágadban más hozamelvárással célszerűbb dolgozni, akkor
számolj azzal. Ennek a mutatónak az elfogadható mértéke 1 feletti.

11. A forgási sebességet jelző
hatékonysági mutatók
 A “tempót” mutatja, azt az időtartamot, amíg 1 teljes ciklus teljesül.
 A forgási sebességet önállóan nem szoktuk értelmezni. Vagy az előző időszakkal
vetjük össze, vagy az iparág más szereplőivel.
 Alapvetően az alábbiakat kísérjük figyelemmel:
 készletek forgási sebessége
 megmutatja, hogy milyen gyorsan tudja értékesíteni a vállalkozás a készleteit
 a vevők futamideje
 átlagosan hány napra fizetnek a vevőid
 a szállítók futamideje
 átlagosan te hány napra fizetsz a szállítóidnak
 A vállalkozás működési ciklusa nem más, míg a forgóeszközök 1 fordulatot
megtesznek. Azaz a készletekből vevőkövetelés, majd árbevétel lesz. Közben
természetesen a szállítókat finanszírozni kell.

12. A forgási sebességet jelző
hatékonysági mutatók
Készletek forgási sebessége
 Ez mind a vásárolt készletek (anyagok, áruk), mind a saját termelésű
készletek forgását meg kell, hogy mutassa.
 Itt az értékesítéssel összefüggő költségekkel számolunk, nem az
árbevétellel. Az árbevételben ugyanis a haszonkulcs is benne van, és ez
torzíthatja a mutatót.
 Készletek forgási sebessége = Értékesítés költségei / Átlagos készletállomány
 Készletforgási idő (napokban) = 365/ Készletek forgási sebessége
 Készletek forgási ideje (napokban) = (Átlagos készletállomány * 365 nap) /
Értékesítés költségei

13. A forgási sebességet jelző
hatékonysági mutatók
Készletek forgási sebessége
 A vállalkozások készletgazdálkodása jelentős hatással van a
hatékonyságra.
 Az elfekvő készletekbe befektetett tőke, azok raktározási költsége éppúgy
rontja az eredményességet, mint ahogyan az időben csak késedelmesen
rendelkezésre álló készletek.
 A készletek forgási sebessége jelzi azt az időtávot, hogy hány nap alatt
értékesíti a cég a meglévő készleteit. A magas érték két dologra is felhívja
a figyelmet:
 a vállalkozásnak ennyivel hosszabb ideig van lekötve a forrása
 olyan készleteket is itt tart nyilván, amelyek vagy piacképtelenek, vagy befektetett
eszközök

14. A forgási sebességet jelző
hatékonysági mutatók
Szállító futamidő
 Szállítók forgási ideje = (Átlagos szállító állomány * 365 nap) / Bruttó
anyagjellegű ráfordítás
 Megmutatja, hogy a vállalkozás átlagosan hány napra fizeti ki a szállítóit.
 Ennyi ideig a szállítók finanszírozzák a vállalkozás működését.
 A túl magas érték likviditási gondokra, vagy nagymértékű
fizetésképtelenségre is utalhat.
 A szállítói tartozások rendszerint anyag- vagy árubeszerzéshez kötődnek,
amelynek ÁFA tartalma is van. Így ezt a mutatót az anyagjellegű
ráfordításokhoz viszonyítjuk, és az ÁFA tartalom miatt szükséges a bruttó
érték.

15. A forgási sebességet jelző
hatékonysági mutatók
Vevő futamidő
 Vevők forgási ideje = (Átlagos vevőállomány * 365 nap) / Értékesítés bruttó árbevétele
 Megmutatja, hogy a vevők átlagosan hány napra fizetnek.
 A magas érték
 finanszírozási terhet ró a vállalkozásra,
 esetleges lejárt, vagy behajthatatlan vevőkövetelést is jelent.
 Mivel a vevőállományból árbevétel lesz, amelynek lehet ÁFA tartalma is, itt már a
bruttó árbevételhez viszonyítjuk a forgási sebességet. (Természetesen azt is megteheted, hogy a
vevőkövetelésedet nettósítod, és az értékesítés nettó árbevételével számolsz.)
 Amíg a vevőktől nem folyik be pénz, addig a szállítókat finanszírozni kell, ehhez pedig
valamilyen forgótőke szükséges. Ez az időszak a finanszírozási ciklus. Minél hosszabb
ez az időszak, annál nagyobb terhet ró a vállalkozásra.

16. Köszönöm a figyelmet.
 A hatékonysági mutatókkal kapcsolatban ezt a cikket ajánlom a
figyelmedbe:
 https://silvermoon.hu/vallalkozasok/penzugyi-elemzes/hatekonysagi-
mutatok/