4. A szabályzat célja olyan számviteli elvek, szabályok, módszerek és eljárások meghatározása,
amelyek megfelelnek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Számv. tv.), és a
a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről
szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásainak. E számviteli politika a
Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány adottságainak, körülményeinek leginkább
megfelelő számviteli rendszer kialakítását alapozza meg.
I. AZONOSÍTÓ ADATOK, ÁLTALÁNOS RÉSZ
A szervezet neve: Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány
Címe:2800 Tatabánya Gál István lakótelep 803.3/8.
Nyilvántartási szám: Pk. 60.212/1191/14
Adószáma:19148793-1-11
A szervezet célja: A Villamosenergia-ipari nyugdíjasok és családtagjainak szociális
egészségügyi ellátása. Anyagi hozzájárulás rászorulóknak a légszükségleti javak
beszerzéséhez. Nyugdíjas klubok rendezvényeinek támogatása. Betegség vagy gyógykezelés
esetén támogatás.
Alakulás időpontja: 1991. október 09.
A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány közhasznú társadalmi szervezetként működik.
Képviselő: Fermann József titkár.
Beszámoló elfogadására, jóváhagyására jogosult: a kuratórium.
Elfogadási határidő: tárgy évet követő április 30-ig.
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
.
A Szervezet a vagyoni és pénzügyi helyzetre ható eredményekről a kettős könyvvitel rendszerében
teljesítés szemléletű nyilvántartást vezet. A pénzforgalmi gazdasági műveleteket és ezeknek az
eszközökre és forrásokra gyakorolt hatását a valóságnak megfelelően, folyamatosan regisztrálja. Az
egyéb, nem pénzforgalommal kapcsolatos gazdasági műveleteknek az eszközökben és forrásokban
bekövetkezett hatását a főkönyvi számlákon évenként - az analitikus nyilvántartásokból készített
összesítő bizonylat alapján rögzíti.
4
5. A Szervezet a kettős könyvvitelt magyar nyelven vezeti, melyet a Magyar Köztársaság
pénznemében a naptári év végén lezár. Az alapító okirat szerint az alaptevékenysége körében áfa
alanyisága nem áll fenn.
A SZÁMVITELI POLITIKA ALAPELVEI
A Számviteli Politikában elsősorban a számviteli törvényben meghatározott számviteli alapelveket
kell alapul venni.
A teljesség elve
A tárgyévben felmerült és teljesült gazdasági eseményeket a beszámoló fordulónapjáig a
pénzforgalmi adatok tartalmazzák. A főkönyvi könyvelésbe csak a pénzforgalmilag realizált
gazdasági eseményeket jelentetjük meg.
Az alapelvek figyelembe vétele mellett a könyvvitelben rögzíteni kell valamennyi gazdasági
eseményt, amelynek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását
a beszámolóban be kell mutatni a törvényben előírtak szerint. Biztosítani kell, hogy a gazdasági
események könyvelésének alapját képező, az adott költségvetési évre vonatkozó bizonylatok
hiánytalanul, hézagmentesen feldolgozásra kerüljenek.
A valódiság elve
A beszámolóban csak olyan tételeket szabad szerepeltetni, melyek valóságban is megtalálhatóak,
bizonyíthatóak, kívülállók által is megállapíthatók. Ennek alapvető feltétele az, hogy a számviteli
politikában, illetve a leltározási szabályzatban foglalt előírások szerint készüljön el a beszámolót
alátámasztó leltár.
A világosság elve
A beszámolónak érthető, áttekinthető, a jogszabályban előírt formában kell készülni. Az érthetőség
a beszámolóban szereplő információk lényeges jellemzője kell, hogy legyen
A folytonosság elve
A folytonosság elve azt jelenti, hogy a költségvetési év nyitó adatainak meg kell egyezniük az
előző év megfelelő záró adataival.
Az óvatosság elve
Az óvatosság elve abban nyilvánul meg, hogy a vásárolt eszközök a bekerülési értéknél magasabb
értékben nem vehetők nyilvántartásba. Az előírások szerinti értékcsökkenést minden esetben el kell
számolni.
Lényegesség elve
Lényegesnek minősül minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása
befolyásolhatja a felhasználóknak a beszámoló alapján hozott döntéseit. A lényegesség függ a tétel
vagy tévedés nagyságától, ahogyan az elhagyás vagy a téves bemutatás adott körülményei között
megítélhető.
5
6. Az elv úgy érvényesül, hogy a költségvetési beszámoló kiegészítő mellékleteinek szöveges
indokolásában minden olyan körülményt, információs be kell mutatni, amelynek elhagyása
befolyásolná a gazdálkodásról a megbízható, valós összkép kialakítását.
Az eszközök bekerülési értékének meghatározásánál alapelvként az Sztv-ben foglalt előírásokat kell
alkalmazni.
A jogszabályi előírásoknak megfelelően a könyvviteli mérlegben eszközként kell kimutatni a
Szervezet működését, tevékenységét, feladatellátását szolgáló befektetett eszközöket és
forgóeszközöket – a bérbe vett eszközök kivételével.
.
Befektetett eszközök
Befektetett eszközként csak olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy az
alapítvány tevékenységét tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.
A befektetett eszközök közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi
eszközöket kell besorolni.
Forgóeszközök
A forgóeszközök csoportjába a könyvviteli mérlegben a készleteket, szervezet tevékenységét nem
tartósan szolgáló pénzeszközöket és az egyéb aktív pénzügyi elszámolásokat kell besorolni.
A könyvviteli mérlegben készletként a vásárolt új (raktáron levő) készleteket kell kimutatni.
A pénzeszközök között kell kimutatni a pénztárban és a betétkönyvben levő készpénzállományt, a
hitelintézeteknél vezetett bankszámlákon lévő követelések értékét.
Egyéb aktív elszámolások
Egyéb aktív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a könyvviteli mérlegben azokat a függő
kiadásokat, amelyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen kiadásként
A költségvetési átfutó kiadás olyan kifizetés, amely alaptevékenység ellátásához közvetve
kapcsolódik, ideiglenes vagy lebonyolítás jellegű kiadás. Itt kell kimutatni az utólagos elszámolásra
nyújtott különböző előleget.
A költségvetési kiegyenlítő kiadás olyan kifizetés, amely költségvetési elszámolási körbe tartozó
pénzeszköz számlák (pénztár, betétkönyv, bankszámlák egymás közötti kiadási pénzforgalmának
technikai elszámolására szolgál.
Források
A könyvviteli mérlegben forrásként kell kimutatni a saját tőkét, a tartalékokat és minden
kötelezettséget.
Saját tőke
Saját tőkeként kell kimutatni az alapítvány tulajdonát képező vagyon eszközeinek forrását, amely
folyamatos tőkeváltozásból ered.
A saját tőke: induló tőkéből, tőkeváltozásból és értékelési tartalékból tevődik össze.
Induló tőkeként kell a könyvviteli mérlegben kimutatni az eszközök forrásául szolgáló tartós
források állományát.
Tőkeváltozásként kell kimutatni az eszközök finanszírozására szolgáló tartós forrásokat, valamint
forráscsökkenéseket. A könyvviteli mérlegben a pozitív előjelű tőkeváltozás a megállapított saját
6
7. tőkéhez viszonyított növekedést, negatív előjelű tőkeváltozás pedig a saját tőke csökkenését
mutatja.
Tartalék
A költségvetési év tartalékaként kell kimutatni a pénzmaradványt, amely az alaptevékenység - aktív
és passzív pénzügyi elszámolások pénzforgalma nélküli - ténylegesen teljesített tárgyévi
bevételeinek, valamint a ténylegesen teljesített tárgyévi kiadásainak különbözete.
Kötelezettségek
Kötelezettségként kell a könyvviteli mérlegben kimutatni a jogszabályi előíráson, a bírósági, illetve
az államigazgatási jogerős határozaton alapuló fizetési kötelezettségeket, továbbá az egyéb passzív
pénzügyi elszámolásokat is. A kötelezettségek hosszú és rövid lejáratúak lehetnek.
Egyéb passzív pénzügyi elszámolások
Egyéb passzív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a könyvviteli mérlegben azokat a függő
bevételeket, amelyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen bevételként, továbbá a
gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódó, de eseti feladattal összefüggő átfutó bevételeket,
valamint a kiegyenlítő bevételeket.
A Alapítvány a 100 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési és előállítási) érték alatti un. kis
értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét
beszerzéskor egy összegben elszámolja dologi kiadásként.
Az így elszámolt használatba került vagyoni értékű jogokkal, szellemi termékekkel kapcsolatban - a
tulajdon védelme érdekében - biztosítani kell az egyedi nyilvántartást mennyiségben.
Számítástechnikai eszközök közül az önálló egységet képviselő eszközöket egyedileg külön kell
nyilvántartásba venni a tárgyi eszköz analitikus nyilvántartásában, értékhatártól függetlenül. Ilyen
eszközök lehetnek pl. monitor, nyomtató.
KIS ÉRTÉKŰ KÉSZLETEK, KÖVETELÉSEK
a. Fajlagosan kis értékű eszközök nagysága
fajlagosan kis értékű készletnek minősül minden olyan eszköz, melynek értéke nem haladja meg a
3.000,- forintot. ezen érték alatti eszközöket mennyiségben sem kell nyilvántartani.
b. Kisösszegű követelés minősítése
Az Alapítvány a gazdálkodás során kisösszegű követelésnek tekinti azt a követelést, melynek
összege nem haladja meg a 100.000,- forintot.
7
8. A befektetett eszközök és immateriális javak
értékcsökkenésének elszámolása
Terv szerinti értékcsökkenés
Az immateriális javak és a tárgyi eszközök hosszú ideig szolgálják az alapítvány tevékenységét,
működését. Használatuk során amortizálódnak, veszítenek értékükből. Valós, mérleg szerinti
értékük megállapításának egyik eszköze az értékcsökkenés elszámolása. Az értékcsökkenést a
bekerülési érték alapján számítva, az alábbiakban meghatározott leírási kulcsok alapján kell
elszámolni az alaptevékenységhez, mivel az alapítvány vállalkozási tevékenységet nem folytat.
Az értékcsökkenést a bekerülési (beszerzési vagy előállítási) érték alapján számítva a következők szerint kell
megállapítani:
a. szellemi termékek 33%,
b. egyéb gépek, berendezések és felszerelések 14,5%
c. számítástechnikai és ügyvitel technikai eszközök 33%,
d járművek 20%,
Az Alapítvány nem él a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának lehetőségével.
A bizonylatok könyvekben történő rögzítésének rendje
Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak
állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági
műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli
nyilvántartásokban rögzíteni kell.
A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad
adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre)
vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak
megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi
követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - előírásszerűen javítottak.
A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következőket:
a pénzforgalmat érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül,
készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, bankszámla,forgalomnál a hitelintézeti
értesítés megérkezésekor a könyvekben rögzíteni kell.
A beszámoló formája, tartalma és a beszámoló-készítés időpontjának meghatározása
1. A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány a működéséről folyamatosan, de évente
legalább egy alkalommal tájékoztatja a nyilvánosságot.
A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány az általa használt tájékoztatási eszközökön keresztül
https://sites.google.com/site/vinyalapitvany/ valamint– EVDSZ honlapján, hírlevélben, illet a
Forródrótban – ad tájékoztatást működéséről és az adományok felhasználásáról. E tájékoztatás a
közhiteles nyilvántartások számára benyújtandó beszámolón túl további ismertetést nyújt.
2. A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány a civil szervezet éves költségvetési tervét a
számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló-készítési és könyvvezetési
8
9. kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján készített
beszámoló tartalmi elemeinek megfelelően készíti el.
3. A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány, mint civil szervezet szolgáltatásai
fenntarthatósága biztosítása érdekében az ésszerű gazdálkodás elve szerint jár el, amely alapján
az éves költségvetését úgy tervezi meg, hogy kiadásai és bevételei (adományok és felajánlások,
költségvetési támogatások, gazdasági-vállalkozási tevékenységek bevétele, önkéntesek nem
pénzbeli hozzájárulása, más bevételek) egyensúlyban legyenek.
A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány az Ectv. 28. §-ában meghatározott
beszámolójához kapcsolódó közhasznúsági mellékletet az erre a célra rendszeresített
formanyomtatványon készíti el. A beszámoló fordulónapja tárgyév december 31-e, a
mérlegkészítés időpontja, de legkésőbb tárgyévet követő év április 30, hogy az május 31-ig a letétbe
helyezhető legyen.
A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány egyszerűsített beszámolót, a 224/2000. (XII. 19.)
Korm. rendelet 1. és 3. sz. mellékleteiben meghatározott szerkezetben és legalább az előírt
részletezésben, bizonylatokkal alátámasztott,– kettős könyvviteli programmal szabályszerűen
vezetett adatok alapján, világos és áttekinthető formában köteles elkészíteni.
A mérleg tartalmára vonatkozó, a Számv. tv. 101–103. §-aiban, foglalt előírásokat kell alkalmazni.
A mérlegben a saját tőke indulótőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, tárgyévi eredményből
áll.
A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány az ajándékként, használati célra történő
felajánlásként – térítés nélkül – kapott eszközöket, ha az átadó jogi személy, akkor a könyv szerinti
értéken, ha magánszemély, akkor felajánlási értéken az indulótőkével szemben veszi állományba.
A költségek elszámolása pénzforgalmi szemléletű előírások szerint történik, minden költség azt az
időszakot terheli, amelyikben kifizetésre került. Az analitikus nyilvántartásoknak, teljes körűnek és
megbízhatónak kell lennie, a számviteli törvény előírásainak megfelelően.
A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány az egyszerűsített éves beszámoló eredmény-
levezetését a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének megfelelően készíti el.
Az eredmény megállapításánál, illetve az árbevételek (bevételek), valamint a költségek,
ráfordítások (kiadások) elszámolásánál figyelembe kell venni a 115/1992. (VII. 23.) Korm.
rendeletben foglaltakat, illetve a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletben előírtakat.
Az Alapítvány könyvvizsgálatra nem kötelezett.
A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány bevételei:
A. Összes célszerinti tevékenységre kapott támogatás
1. Célszerinti működésre kapott támogatás
− központi költségvetésből a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó
rendelkezése szerint kiutalt összege (adó 1 %)
− külföldi magán és jogi személyektől,
− egyéb
2. Pályázati úton elnyert támogatás
- Programokra elnyert támogatások
- Önkormányzattól elnyert támogatások
9
10. 3. Célszerinti tevékenységből származó bevétel
4. Tagdíj
5. Egyéb bevétel (pl. kamat)
A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány, vállalkozási tevékenységet nem folytat.
Nem bevételként, hanem kötelezettségként kell kimutatni azt az alaptevékenység céljára kapott
támogatást, amelyet pályázati vagy egyéb más úton kap, és azt továbbutalja, illetve átadja olyan
szervezet részére, amely a cél szerinti feladatot közvetlenül megvalósítja, és az így támogatott
szervezet az egyéb szervezettől, közhasznú egyéb szervezettől kapott eszközöket (pénzeszközöket,
illetve egyéb eszközöket) bevételként mutatja ki.
A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány kiadásai:
az Alapítvány működési költségei (bérleti, üzemeltetési költségek,
anyagok, készletek, egyéb szolgáltatások,
cél szerinti – pályázati támogatási szerződésben meghatározott kiadások
A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány a társasági adóról és osztalékadóról szóló,
módosított 1991. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) hatálya alá tartozik, a társasági
adóbevallást el kell készítenie és azt a tárgyévet követő év május 31-ig be kell nyújtania az APEH
felé. A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány nem végez vállalkozási tevékenységet, így
a tárgyévre vonatkozó társasági adóbevallását kiválthatja a tárgyévet követő év február 15-
éig benyújtandó ’01-as adóbevallásban tett nyilatkozatával.
Nyilvántartások
A könyvvitelhez kapcsolódóan a Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány a következő
analitikus nyilvántartásokat kell vezetnie:
− befektetett eszközökön belül:
− immateriális javak nyilvántartása,
− tárgyi eszközök – nyilvántartása;
− adók, adójellegű elvonások nyilvántartása;
− szigorú számadásra kötelezett bizonylatok, nyomtatványok nyilvántartása;
− bármely a Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány által szükségesnek ítélt részletező
kimutatás.
A kettős könyvvitel keretében vezetett nyilvántartásokba az adatokat csak bizonylat alapján szabad
bejegyezni.
A könyvelés alapját képező bizonylatokat, szerződéseket, dokumentumokat, bankkivonatokat
időrendi sorrendben kell lefűzni, mely alapján a könyveléssel megbízott személy gondoskodik a
kettős könyvviteli programban való könyvelésről.
BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE
A befektetett pénzügyi eszközök között azokat az eszközöket kell kimutatni (részesedés, értékpapír,
adott kölcsön), amelyeket a Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány azzal a céllal fektetett be,
hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, hozamra, vagy kamatra) tegyen szert.
A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány pénzügyi befektetésekkel nem rendelkezik.
10
11. KÖVETELÉSEK ÉRTÉKELÉSE
Követelésnek minősülnek a Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány szemben fennálló
tartozások, a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási, egyéb szerződésekből jogszerűen eredő,
pénzformában kifejezett fizetési igények. Követelésként kell nyilvántartani más szervezetek, cégek,
magánszemélyek, a vevők vagy a munkavállalók által elismert, de nem teljesített vagy még csak
részben teljesített tartozásait.
Egyéb követelések közé
− az anyagi felelősség érvényesítése címén előírt összegekkel, bírósági letiltásokkal;
− különféle elszámolásokra (útiköltség-előleg, üzemanyag-előleg) kiadott összegekkel
kapcsolatos követelések tartoznak.
PÉNZESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE
A könyvelés során a pénzeszközöket és azok állományát az alábbi bontásban kell kimutatni:
1. pénztár,
2. bankszámlák,
3. elkülönített – illetve lekötött betétek
A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány készpénzállományát és annak forgalmát a pénztár
számlán mutatja ki. A készpénzkezeléshez kapcsolódó nyomtatványokat szigorú számadási
kötelezettség alá kell venni.
A pénzeszközök számlára a pénzintézet terhelési, illetve jóváírási értesítése alapján kell könyvelni a
forintfedezet elkülönítésének, továbbá feloldásának és felhasználásának összegét.
A Számv. tv. értelmében a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak
adatait a pénzmozgással egyidejűleg, illetve a pénzintézeti értesítés megérkezésekor kell könyvelni.
A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány a pénzeszközök leltározását minden évben
december 31-ével egyeztetéssel köteles elvégezni. A mérleg fordulónapján a pénztárban lévő
készpénz összegét a pénztárkönyvvel egyezően, bekerülési értéken kell a mérlegben felvenni. A
bankbetétek értékét a mérleg fordulónapján a pénzintézeteknél elhelyezett betétek bankkivonattal
egyező értéken kell a mérlegbe beállítani.
KÖTELEZETTSÉGEK ÉRTÉKELÉSE
A kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő,
pénzformában teljesítendő, elismert fizetések, amelyek a szállító vállalkozó, a szolgáltató, a
hitelező, a kölcsönző által már teljesített, az Alapítvány által elfogadott, elismert szállításhoz,
szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz kapcsolódnak. A kötelezettségek hosszú- és rövidlejáratúak.
A kötelezettségeket a mérlegben könyv szerinti értéken kell értékelni.
Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek közé tartoznak,
− az adóhatósággal szembeni kötelezettségek.
ELLENŐRZÉS, ÖNELLENŐRZÉS SORÁN FELTÁRT HIBÁK
11
12. A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány lefolytatott adóhatósági ellenőrzés, vagy
önellenőrzés végzése során megállapított hiba – annak jellegétől: adóhiány, adóhiányt nem
eredményező eltérés, számítási hiba, stb. függetlenül – jelentős összegűnek minősül:
− ha az meghaladja a vétség éve szerinti mérleg főösszegének 2%–át,
A felsorolt, előző évekre vonatkozó hibafeltárások miatti módosításokat a beszámoló mérlegének és
eredmény levezetésének érintett tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem
képezik részét az eredmény levezetés tárgyévi adatainak.
Az előző kategóriákba nem tartozó eltérések, mivel azok nem jelentős összegűek, a tárgyévi
eredményt módosítják.
A KÖNYVVITELI ZÁRLAT
A könyvelést minden év december 31-én – az elvégzett egyeztetéseket követően le kell zárni.
SZÁMLATÜKÖR
A 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 47. §., és a 48. §. előírja a mérleg összeállításához szükséges
információkat tartalmazó, illetve beszámoló tartalmi azonosságát biztosító egységes Számlatükör
használatát. A Számlatükör elkészítéséhez ezen korm. rendelet 9. sz. melléklete tartalmazza a
könyvviteli számlák számát és megnevezését, valamint a számlaosztályok tartalmára vonatkozó
előírásokat.
A Korm. rendeletben megadott főkönyvi számlák közül az Alapítvány által alkalmazásra kijelölt
számlákat sajátosságainknak, adatszolgáltatási kötelezettségeinknek, valamint a nyilvántartási
rendszerünknek megfelelően bontottuk tovább. Ezen alábontott főkönyvi számlák számát és
elnevezését tartalmazza a Számlatükör.
A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány által alkalmazásra kijelölt számlák száma,
megnevezése
Főkönyvi
szám
Megnevezés
1.számlaosztály
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
11 Immateriális javak
131 Gépek, berendezések , felszerelések
2. számlaosztály készletek
3. számlaosztály pénzügyi eszközök
381
Pénztár
384 Bank számlák
3841 Elszámolási számla
3842 ………. számla
3851 Kamatozó betétszámla
3852 Elkülönített pénzeszközök
391 Átvezetési számla
12
13. 4.számlaosztály
Források
41 Saját tőke
411 Jegyzett tőke
412 Tőketartalék
413 Eredménytartalék
414 Lekötött tartalék
419 Mérleg szerinti eredmény
42 Céltartalékok
49 Évi mérlegszámlák
491 Nyitómérleg számla
492 Mérlegrendező számla
493 Zárómérleg számla
5. számlaosztály Költségek
511 Vásárolt anyagok, irodaszerek, nyomtatványok
512 Kisértékű tárgyi eszközök
513 Egyéb anyagok
521 Szállítási költség
522 Bérleti díjak
523 Javítási költségek
524 Hirdetés, reklám, propaganda
526 Utazási és kiküldetési költség – napidíj nélkül
527 Kommunikációs költségek – telefon – Internet
528 szolgáltatások
529 postaköltség
531 Hatósági, igazgatási szolgáltatási díjak
532 Pénzügyi befektetési szolgáltatás
533 Biztosítási díj
534 Bankköltség
535 Egyéb kiadás
539 Üzemeltetés
57 Értékcsökkenési leírás
9.számlaosztály
Bevételek
966 Támogatások
9662 Egyéb támogatások
9663 Egyéb hozzájárulás
9672 Önkormányzattól kapott támogatás
9674 Adó 1 %-a
9675
969 Egyéb bevétel
971 Kapott kamat
13
14. ZÁRÓ RENDELKEZÉS
1. A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány Számviteli Politikáját a Kuratórium elfogadta. Az
elfogadott Számviteli Politika 2014. január 1. napjától alkalmazandó.
2. A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítványnak minden évben felül kell vizsgálnia a
számviteli politikát, hogy az időközben bekövetkezett változások követhetők legyenek.
3. A számvitel politika szerves része a Pénzkezelési és Leltározási szabályzat.
Kelt: Oroszlány, 2014. április 22.
Molnár Miklós Fermann József
Elnök s.k. Titkár s.k.
14
15. PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT
A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítványnak pénzforgalma lebonyolítása céljára
bankszámlával kell rendelkezni.
A számlavezető pénzintézetet az alapítvány szabadon választhatja.
A számlavezető pénzintézet kiválasztásnál egyértelműen a gazdaságossági és célszerűségi
szempontoknak kell érvényesülnie.
A számlavezető pénzintézetnél vezetett számlával kapcsolatosan alkalmazható fizetési módok
lehetnek:
• Átutalás
• készpénz befizetés – vagy készpénz felvét
A bankszámla működtetése:
A számlával kapcsolatban aláírásra jogosult az alapítvány által kijelölt személy (titkár) a banknál
bejelentett módon.
Az elektronikus banki kapcsolat rendszer
A készpénzkímélő pénzforgalom alkalmazása érdekében az alapítvány a bankszámlához
kapcsolódóan a számlavezető pénzintézettel SMS bankkapcsolatot tart fenn, melynek részletes
szabályait a pénzintézetekkel kötött szerződés tartalmazza.
A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány házipénztárát úgy kell kialakítani és elhelyezni,
hogy a pénzmegőrzés és tárolás az előírt biztonsági követelményeknek megfeleljen, illetve, hogy a
tulajdon védelme teljes körűen biztosítva legyen.
A pénztárosi feladatokat a könyvelő látja el, akinek felelőssége kiterjed a házipénztár jogszabályi
előírásoknak megfelelő működésére, az elszámolási és nyilvántartási rendjének kialakítására,
valamint ezek betartásának rendszeres ellenőrzésére.
Házipénztár:
A házipénztár kezeléséért a pénztáros a felelős.
A házipénztárában (állandó ellátmányként, vagy elszámolási előlegként) max. 100 eFt tartható.
Kivételes esetekben a elnök,titkár együttes engedélyével ez az összeg nagyobb is lehet (pl.
segélyezés, stb.).
A pénztárban lévő készpénz megőrzéséről páncélszekrényben (vagy más biztonságos módon) való
tárolással kell gondoskodni.
A házipénztár kezeléséért (az ellátmány, elszámolásra felvett összeg kezeléséért) a pénztáros anyagi
felelősséggel tartozik.
A pénztáros feladata a házipénztárban tartott készpénz és egyéb értékek kezelése és megőrzése,
valamint az azzal kapcsolatos nyilvántartások és elszámolások vezetése, a bizonylati fegyelem és a
pénztárkeretre vonatkozó előírások maradéktalan betartása, és betartatása.
Házipénztári bevételezést és kifizetést csak utalványozott okmány alapján lehet teljesíteni.
A házipénztár feltöltése esetén is követendő szabály, hogy 500 eFt-ot meghaladó készpénz felvétel
esetén plusz egy fő kísérő kötelező.
15
16. A pénztáros fő feladata a pénztárban tartott készpénz előírás szerinti kezelése és megőrzése,
valamint a pénztárral kapcsolatos nyilvántartások és elszámolások vezetése. A pénztáros
megbízható még egyéb értékek (pl. bonok stb.) továbbá a szigorú számadású nyomtatványok
kezelésével és megőrzésével is. A pénztáros nem bízható meg a szigorú számadású nyomtatványok
érvényesítésével.
A pénztáros az utalványozóval és a pénztári ellenőrrel azonos személy nem lehet, a pénztári
ellenőrzés feladatát az utalványozó is elláthatja.
Két vagy több személy egy időben, közösen ugyanazt a pénztárt még kivételesen, kisegítésképpen
sem kezelheti.
A befizetésekről és kifizetésekről szabvány bizonylatot kell kiállítani. A bizonylattömbök szigorú
számadású nyomtatványok, tehát ennek megfelelően kell nyilvántartani. A bizonylatok
felhasználásának ellenőrzése érdekében csak folyamatos sorszámmal ellátott bizonylattömböket
szabad felhasználásra kiadni.
A pénztáros a be- és kifizetések sorrendjében éves sorszámmal köteles a bizonylatokat ellátni. Ezt a
számot kell a pénztárjelentésben szerepeltetni.
A bevételi (amennyiben szükséges) és a kiadási bizonylathoz minden esetben csatolni kell az
utalványozott alapbizonylatot. Kifizetésre utalványozás nélküli összeg nem kerülhet.
A pénztárbizonylatokat értelemszerűen, tintával kell kitölteni, (számmal és betűvel is kiírni az
összeget) az üres sorokat kihúzni. Egy bizonylatra csak annyi tétel kerülhet, ahány sor azon
szerepel. Ha több tétel kerül kifizetésre az alapbizonylatokat összesíteni kell.
Pénztárbizonylaton a mellékletek számát minden esetben fel kell tüntetni. A kifizetést a pénztáros
aláírásával, a pénz átvételét a felvevő teljes nevének kiírásával igazolja.
A pénztárban ideiglenes jelleggel sem lehet elismerendő nyugta.
A pénztáros csak személyazonossági igazolvány felmutatására fizethet, ilyen esetben a bizonylatra
fel kell tüntetni a személyi igazolvány számát. Ha a pénz felvételére jogosult nem személyesen
jelenik meg, megbízottja részére az összeg csak szabályszerűen kiállított meghatalmazás ellenében
fizethető ki. A meghatalmazást a kiadási pénztárbizonylathoz kell csatolni.
Pénztári nyilvántartások vezetése
Pénztári pénzátvételt vagy pénzkifizetést csak szabályos pénztári okmányok alapján szabad
teljesíteni.
A befizetésekről és kifizetésekről szabvány bizonylatot kell kiállítani.
A pénztárbizonylatokat értelemszerűen, tintával kell kitölteni (számmal és betűvel is kiírni az
összeget) az üres sorokat kihúzni. Egy bizonylatra csak annyi tétel kerülhet, ahány sor azon
szerepel. Ha több tétel kerül kifizetésre, az alapbizonylatokat összesíteni kell.
Pénztárbizonylaton a mellékletek számát minden esetben fel kell tüntetni. A kifizetést a pénztáros
aláírásával, a pénz átvételét a felvevő nevének kiírásával igazolja.
A bevételezési bizonylatot három példányban kell kiállítani, az első példányt a könyveléshez kell
csatolni, a második példány (nyugta) a befizetőé, a harmadik pedig a tömbben marad.
A kiadási bizonylatot két példányban kell kiállítani, az első példány a könyvelés bizonylata, a
második a tömbben marad.
A kiadási bizonylatokat minden esetben a pénzfelvevőnek alá kell írni.
Szigorú számadású nyomtatványokat nyilvántartásba kell venni:
- kiadási pénztárbizonylat tömbök,
- bevételezési pénztárbizonylat tömbök.
A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a tömbök sorszámát, az igénybevétel és leadás dátumát,
valamint az igénybevevő aláírását.
- készpénzfelvételi utalványok füzete
A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a csekk sorszámát, a pénzfelvétel jogcímét (munkabér, vegyes
stb.) összegét, az utalványozók aláírását, felvétel dátumát, a banki terhelés keltét és a pénzfelvevő
aláírását.
16
17. Az elrontott bizonylatokat és csekkeket minden esetben át kell húzni és rá kell vezetni
"RONTOTT" feliratot.
A működéshez szükséges készpénz és egyéb értékek forgalmának lebonyolítására, a pénzmegőrzés
és tárolás előírt követelményeinek betartására biztonságos tárolási lehetőséget kell biztosítani.
A pénztáros csak valódi és forgalomban lévő pénzeket (bankjegyeket és érméket) fogadhat el a
befizetőtől, és kifizetést is csak ilyen pénzben teljesíthet.
Nem fogadható el olyan bankjegy vagy érme, amelyről nyilvánvalóan megállapítható, hogy az nem
a forgalomban természetes kopás következtében vesztett súlyából vagy sérült meg.
Utalványozás
A pénztárból kifizetéseket utalványozni kell.
Az utalványozó az a személy, akik a kiadások kifizetését, a bevételek beszedését vagy elszámolását
elrendelheti.
A Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány titkára korlátozás nélkül önállóan utalványoz.
Az utalványozó felelős:
− az utalványozás indokoltságáért;
− az utalványozott anyag vagy eszköz mennyiségének, illetve a forint összegének
szükségességéért;
− az utalványozási bizonylat szabályos kitöltéséért.
A pénztárban lévő készpénz megőrzése pénzkazettában történik.
Tilos a páncélkazetta eredeti és másolati kulcsát olyan helyen tartani, hogy az illetéktelen személy
kezébe kerülhessen.
A kerekítés szabályai
A törvény értelmében, a forintban készpénzzel (bankjegy vagy érme átadásával) történő fizetés
esetén - ha a fizetendő végösszeg nem 5 forintra vagy annak többszörösére végződik - az
alábbiakban meghatározott kerekítési szabály alapján kell a fizetendő összeget megállapítani és
kiegyenlíteni.
• a 0,01 forinttól 2,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 0;
• a 2,50 forinttól 4,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 5;
• az 5,01 forinttól 7,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 5;
• a 7,50 forinttól 9,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 0;
forintra végződő összegre kell kerekíteni.
A kerekítési szabályok csak a készpénzben kifizetett számlák, egyéb kifizetett tételek és bevételek
esetén fordulnak elő.
A kiadási pénztárbizonylat szöveg részébe először a számlán szereplő összeget kell feltüntetni,
majd ha nem kerek az összeg, akkor az alatta levő sorba „kerekítés” szöveggel + vagy – előjellel a
kerekítendő összeget kell beírni és az összesen sorba – továbbá a kiadási pénztárbizonylat felső
részében már a kerekített végösszeget kell beírni.
Elszámolásra pénzt csak személyre szólóan, az arra feljogosított személyek utalványozása és csak
olyan bizonylat alapján lehet kifizetni, melyen az összeg rendeltetése és az elszámolás véghatárideje
17
18. is fel van tüntetve.
Támogatással kapcsolatos szabályozás:
A segélyezési, céltámogatási és kérelmekről a titkár dönt..
Segélyezés:
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII törvény 1. számú melléklete meghatározza az
önsegélyező feladatot is vállaló társadalmi szervezetek által adómentesen adható segélyek formáit.
E szerint adómentesen adható az elhunyt házastársa vagy az egyeneságbeli rokona részére
folyósított temetési segély, valamint az alább felsorolt szociális segély.
Szociális segély típusú juttatás az önsegélyező feladat ellátásának vonatkozásában a
társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetéről szóló törvényben felsorolt ellátásokat kiegészítő juttatások nyújtása. (Tbj.tv.14.§)
A szociális rászorultság mutatójaként a kérelmező háztartásában az egy főre jutó nettó jövedelmet
határozza meg. Ez nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum háromszorosát.
Az adómentes szociális segély igénylésének esetei:
• öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági, özvegyi, szülői nyugdíj és árvaellátás
folyósítása,
• rehabilitációs járadék folyósítása.
A segélykérelmek beadásának szabályai:
Segélykérelmet kezdeményezheti a nyugdíjas, (elhunyta esetén a házastárs, élettárs vagy
egyeneságbeli rokon) kuratóriumi tag, illetve a kuratórium.
A segély kérése a rendszeresített segélykérő lap kitöltésével történik A közölt adatok valódiságáért
minden esetben a kérelmező felel!
Temetési segélykérelemhez csatolni kell a kérelmező nevére szóló temetési számlát és a halotti
anyakönyvi kivonatot!
A szociális segély összege: 5.000-10.000,- Ft-ig terjedhet. Ettől eltérni a kuratórium többségi
javaslatára a titkár jogosult, ez esetben a segély összege 20.000 Ft-ig terjedhet.
A temetési segély összege 20.000.-Ft, Ettől eltérni a kuratórium többségi javaslatára a titkár
jogosult, ez esetben a segély összege 30.000 Ft-ig terjedhet.
Jóváhagyta az Alapítvány Kuratóriuma: a 2014. év április hó 22. napi ülésén
18
19. LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT
Leltározással kapcsolatos kötelezettségeket az 2000. évi C. számú Számviteli Törvény, alapjaiban
meghatározza a leltározás és a leltár összeállítás irányelveit, szabályait. A mérlegtételek
leltározással történő alátámasztását a törvény 69. §-a és a 46. § (3). bekezdése tartalmazza.
Alapvető követelmény a mérleg tételeinek leltárral történő alátámasztása, melyet évente a mérleg
fordulónapjával el kell készíteni.
A leltár szolgálja a valódiság elvének érvényesülését, biztosítja az összeállított leltáron keresztül az
áttekinthetőséget, az értékelhetőséget és segíti az ellenőrzés folyamatát.
FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA
1. A leltározás fogalma
A leltározás a Szervezet tulajdonában lévő befektetett- és forgóeszközök valamint azok forrásainak,
továbbá a birtokában lévő idegen eszközök valóságban meglévő állományának (mennyiségének)
megállapítása.
2. A leltár fogalma
A leltár olyan tételes kimutatás, amely az eszközök és források valóságban is meglévő állományát -
mennyiségét és értékét - egy meghatározott időpontra vonatkozóan tartalmazza. A mérleg valódiság
alátámasztására szolgáló kimutatás.
.
Az eszközöket és kötelezettségeket a leltározás során
• mennyiségi felvétellel vagy
• egyeztetéssel,
• kell ellenőrizni.
A leltározás célja
• a helyes eszköz és forrásállományok megállapításán keresztül a mérleg valódiságának
biztosítása.
• A könyvelés, illetve a nyilvántartások ellenőrzése és egyúttal a bizonylati fegyelem
megszilárdításának elősegítése.
A leltározást a mérleg fordulónapjával kell elvégezni
Leltárnak kell tekinteni a leltározás alapján helyesbített és ellenőrzött - a könyveléssel egyező -
kivonatokat.
A leltárt évvégén december 31-ei állapot szerint az 1. számú és a 2. számú melléklet szerint kell
elkészíteni.
Jóváhagyta az Alapítvány Kuratóriuma: a 2014. év április hó 22. napi ülésén
19
20. Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány 1.számú melléklet
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Tárgy: Készpénzállomány leltározása
Készült: 201... december ....-én .......................................................házipénztárában.
Jelen vannak: .................................................................................. pénztáros
..................................................................................
................................................................................... titkár
Jelen lévők megállapítják, hogy a pénztár szabályos lezárását követően a pénztárban a mai napon az
alábbi címletű és összegű készpénz volt:
Címlet érték
mennyi-
ség db.
Összes
érték Ft.
20 000 0 0
10 000 0
5 000 0
2 000 0
1 000 0
500 0
200 0
100 0
50 0
20 0
10 0
5 0
összes érték
A pénztárjelentés szerinti készpénzkészlet: . .............................. Ft
Leltározott készpénzkészlet: ............................... Ft
Eltérés a pénztárjelentés szerinti készpénzkészlettől: ............................. Ft
A leltározás során tett egyéb megállapítások:
k.m.f.
Pénztáros Titkár
20
21. Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány 2. számú melléklet
Tárgyi eszköz nyilvántartólap
Tárgyi eszköz megnevezése: Típus: Nyilvántartási szám:
Gyártó vállalat Gyártási év: Gyártási szám:
Beszerzés ideje: Értékcsökkenési leírás %-a: Beszerzési ár:
Üzembe helyezés ideje: Selejtezés időpontja: Beszerzési ár felújítás után:
ÉV Tárgyi eszköz
értéke év végén
Elszámolt értékcsökkenés Tárgyi eszköz
nettó értéke
december 31-énaz év folyamán összesen
21
22. 3. számú melléklet
Kérelem
Alulírott ………………………………………………………. azzal a kéréssel fordulok a
Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítványhoz, hogy rendkívüli szociális segélyben részesíteni
szíveskedjék.
Kérésemet az alábbiakkal indoklom:
……………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
Nyugdíjazásom ideje:
Havi nyugdíjam összege:
Dátum: …………………………… 200……………. Hó …. Nap
Kérelmező aláírása:
Kérelmező lakcíme, telefonszáma:
Melléklet: havi nyugdíjról igazolás másolata
A kuratórium a fenti indokok és a mellékelt igazolás alapján ………………Ft
segély kifizetését javasolja.
Dátum: …………………………… 200……………. Hó …. Nap
Kuratóriumi titkár
22
23. 4. számú melléklet
Kérelem
Alulírott …………………………………………………………….azzal a kéréssel fordulok a
Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítványhoz, hogy kegyeleti segélyben részesíteni szíveskedjen.
Az elhunyt neve:
Születési ideje, helye:
Nyugdíjba vonulása előtti munkahelye(i):
Havi nyugdíja:
Dátum:……………………. 200…………….hó ……. nap
Kérelmező aláírása:
Kérelmező lakcíme:
Kérelmező havi jövedelme:
A kuratórium a fentiek alapján ……………………Ft kegyeleti segély kifizetését javasolja.
Kuratóriumi tag Kuratóriumi tag
Mellékletek:
Halotti anyakönyvi kivonat másolata
Temetési számla másolata
Kérelmező jövedelméről igazolás
23
24. 5.számú melléklet
Átvételi elismervény
Alulírott elismerem, hogy a mai napon a Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány kuratóriumi
tagjától a mai napon kegyeleti segély címén az alábbi összeget átvettem:
……………… Ft azaz ………………………………………………….. forint.
Dátum: ……………………. 200……….. hó …. Nap
Átvevő: Átadó:
Név: Név:
Lakcím: Lakcím:
Adó azonosító jel: Szemig. szám:
Szemig. szám:
Átvevő aláírása: Átadó aláírása:
Előttünk mint tanuk előtt:
Név: Név:
Lakcím: Lakcím:
Szem.ig.szám: Szem.ig.szám:
Aláírás: Aláírás:
24
25. 6. számú melléklet
Átvételi elismervény
Alulírott elismerem, hogy a mai napon a Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány kuratóriumi
tagjától a mai napon szociális segély címén az alábbi összeget átvettem:
……………… Ft azaz ………………………………………………….. forint.
Dátum: ……………………. 200……….. hó …. Nap
Átvevő: Átadó:
Név: Név:
Lakcím: Lakcím:
Adó azonosító jel: Szemig.szám:
Szemig.szám:
Átvevő aláírása: Átadó aláírása:
Előttünk mint tanuk előtt:
Név: Név:
Lakcím: Lakcím:
Szem.ig.szám: Szem.ig.szám:
Aláírás: Aláírás:
25
26. 7. számú melléklet
Igazolás
Nem magánszemély adózó résére 20 . évi juttatásról
1.Az adomány jogosultjának
1.1. Megnevezése: Villamosenergia-ipari Nyugdíjas Alapítvány
1.2. Székhelye: 2800 Tatabánya Gál István ltp.803.3/8.
1.3. Adószáma: 19148793-1-11
1.4. Közhasznúsági fokozata: Közhasznú szervezet
1.5. A közhasznúsági minősítéséről rendelkező bírósági határozat száma: Pk.60.212/1191/14.
2. a közcélú adománnyal támogatott cél: Villamosenergia-ipari nyugdíjasok és családtagjainak
szociális egészségügyi ellátása. Anyagi hozzájárulás rászorulóknak a légszükségleti javak
beszerzéséhez. Nyugdíjas klubok rendezvényeinek támogatása.
Betegség vagy gyógykezelés esetén támogatás.
3. Az Adomány összege: forint.
4. Az összeget adományozó:
4.1. Megnevezése:
4.2. Székhelye:
4.3. Adószáma:
Az igazolást a társasági adóalap megállapítása céljából adtam ki.
Tatabánya, 20….
Fermann József
titkár
26
