SlideShare a Scribd company logo
1 of 11
Családpedagógiai
alapismeretek I.
A család
Fogalma
Személyek együttese, a legkisebb társadalmi sejt, a
társadalom élete szempontjából alapvető intézmény.
Szociológiai szempontból a család olyan együtt elő
kiscsoport, amelynek tagjai házassági kapcsolat,
leszármazási/vérségi vagy örökbefogadási kapcsolat
köti össze.
Pszichológiai értelemben olyan mikro-milliő, társas
mező, melyet együtt élő, szorosan összetartozó
személyek alkotnak. A benne lévő tagok kapcsolata
személyes és kölcsönös. A személyek egymásra
gyakorolt hatása különösen erős.
Szerkezeti
csoportosítása
• Szerkezete szerint lehet:
• Teljes
• Formálisan ép
• Csonka
• Többgenerációs
• Nukleáris
• Mozaik
• Családtöredék (elvált szülő, aki egyedül neveli a
gyermekét)
Funkciói
• Biológiai, reprodukciós funkció
• Gondozási feladatok ellátása
• Gazdasági funkciók (termelői és fogyasztói)
• Nevelési, szocializációs feladatok ellátása 
Biztonságot nyújtó környezet, ingergazdaság,
szilárd anya-gyerek kapcsolat, intézményes
nevelésben való részvétel biztosítása, beszéd
megtanítása
• Felnőttek pszichés védelme
Család szerepe a
szocializációban
• Szocializáció: Az a folyamat melyben az egyén
különböző értékeket, viselkedési szokásokat sajátít el
szűkebb és tágabb környezetéből, ezáltal elősegíti
saját beilleszkedését a társadalmi életbe.
• A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
FOLYAMATA, melynek során az egyén megtanulja
megismerni Önmagát és környezetét, elsajátítja az
együttélés szabályait, a lehetséges és az elvárt
viselkedésmódokat.
• A család az első és legfontosabb szocializációs tér,
amellyel a gyermek találkozik.
Család szerepe a
szocializációban
• A legerősebb hatása az anyának van, ő alapozza
meg a személyiségfejlődést.
• A szülői modell határozza meg a gyermek
fejlődését, viselkedését leginkább.
• Hatása megjelenik:
• a felnőttekkel és kortársakkal való viszonyokban,
• az alkalmazkodó készségben,
• a konfliktustűrésben és a problémahelyzetek
megoldási módjaiban,
• a pszichoszexuális fejlődésben és a nemi szerepek
elsajátításában.
Családi nevelés
• Kialakul az én tudat (identitás)
• A nevelési hatásait befolyásolják:
• A család érzelmi légköre
• A nevelés rugalmassága
• A követelmények határozottsága
Nevelési
nehézségek
• Nehezen nevelhetőség:
• A nehezen nevelhetőség egy gyűjtőfogalom, közös jellemzői
az idetartozó viselkedésformáknak a normák és értékek
valamilyen mértékű megsértése.
• A gyermek és környezet között romlik a kapcsolat, felborul az
egyensúly.
• Szocializáció zavara
• Okai:
• Családstruktúra sérülése
• Rendezetlen családiállapot, szülők közötti megromlott
viszony
• Túlzott szigor vagy elkényeztetés
• Passzív nevelés, elhanyagolás
• Iskolai átmeneti zavarok
Gyakran
előforduló
nevelési
nehézségek
• Agresszió
• Szorongás
• Félelem
• Gátoltság
• Fegyelmezetlenség
Családi élet
fejlődése és
változásai (Hill-
Rodgers
életciklus
modell)
• 1. Otthon elhagyása (egyedül élés)
• 2. Házasságkötés (párban élés)
• 3. A gyermekes család
• A, kisgyermekes család
• B, kisiskolás család
• 4. Kamaszkor, serdülés a családban
• 5. Üresfészek (gyerekek kirepülése) „Szendvics
nemzedék”
• 6. Késői életszakasz: nyugdíjaskor
Családi élet
fejlődése és
változásai (Hill-
Rodgers
életciklus
modell)
• Minden szakaszváltás a krízis időszaka lehet.
• Minden szakaszban vannak bizonyos veszteségeket,
melyeket az új szakaszba lépéssel él, tapasztal meg a
család.
• A változásokhoz új szerepentitás, új módszerek kialakítása
szükséges.
• Ha mereven ragaszkodik a régi működésmódokhoz, és nem
tudja felvállalni az új helyezeteket, akkor a fejlődéssel
együtt járó változásokkal való megküzdése is nehezített
lesz.
• Ha az újra strukturálás nem sikerül, a család valamely tagja
mereven ragaszkodik a bevált módszerekhez, érzelmi
viszonyulásokhoz, krízis alakul ki.

More Related Content

Similar to Csaladpedagogiai alapismeretek eloadas1.

A gyermekpszichiátria szakápolói szemmel
A gyermekpszichiátria szakápolói szemmelA gyermekpszichiátria szakápolói szemmel
A gyermekpszichiátria szakápolói szemmelgyipszeged
 
Együttműködő kommunikáció a családban
Együttműködő kommunikáció a családbanEgyüttműködő kommunikáció a családban
Együttműködő kommunikáció a családbanErzsébet Katona
 
Empátiával a "különleges gyermekek" együttnevelése érdekében
Empátiával a "különleges gyermekek" együttnevelése érdekébenEmpátiával a "különleges gyermekek" együttnevelése érdekében
Empátiával a "különleges gyermekek" együttnevelése érdekébenErzsébet Katona
 
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéjeOktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéjedbotond13
 
Kisné TakáCs Emese előadása
Kisné TakáCs Emese előadásaKisné TakáCs Emese előadása
Kisné TakáCs Emese előadásaVenczel István
 
Tóth Zsuzsanna: Dackorszak óvodás és kisiskolás korban
Tóth Zsuzsanna: Dackorszak óvodás és kisiskolás korbanTóth Zsuzsanna: Dackorszak óvodás és kisiskolás korban
Tóth Zsuzsanna: Dackorszak óvodás és kisiskolás korbanfejlesztem
 
Az empátia nyelve az óvodában
Az empátia nyelve az óvodában Az empátia nyelve az óvodában
Az empátia nyelve az óvodában Erzsébet Katona
 
02 korai kotodes_es_parkapcsolat_20144228
02 korai kotodes_es_parkapcsolat_2014422802 korai kotodes_es_parkapcsolat_20144228
02 korai kotodes_es_parkapcsolat_20144228Magdolna Vas
 
Cikk rövid ismertetése2
Cikk rövid ismertetése2Cikk rövid ismertetése2
Cikk rövid ismertetése2jamborerika
 
Intézmény mint sajátos élettér
Intézmény mint sajátos élettérIntézmény mint sajátos élettér
Intézmény mint sajátos élettérdbotond13
 
Az otthon tanulók szocializációja
Az otthon tanulók szocializációjaAz otthon tanulók szocializációja
Az otthon tanulók szocializációjaGabriel Curcubet
 
Hétköznapi empátia az óvodában
Hétköznapi empátia az óvodában Hétköznapi empátia az óvodában
Hétköznapi empátia az óvodában Erzsébet Katona
 
Populációs és kulturális tényezők a viselkedésben
Populációs és kulturális tényezők a viselkedésbenPopulációs és kulturális tényezők a viselkedésben
Populációs és kulturális tényezők a viselkedésbenCsaba Molnar
 

Similar to Csaladpedagogiai alapismeretek eloadas1. (20)

A gyermekpszichiátria szakápolói szemmel
A gyermekpszichiátria szakápolói szemmelA gyermekpszichiátria szakápolói szemmel
A gyermekpszichiátria szakápolói szemmel
 
Együttműködő kommunikáció a családban
Együttműködő kommunikáció a családbanEgyüttműködő kommunikáció a családban
Együttműködő kommunikáció a családban
 
Serdülőkor
SerdülőkorSerdülőkor
Serdülőkor
 
Empátiával a "különleges gyermekek" együttnevelése érdekében
Empátiával a "különleges gyermekek" együttnevelése érdekébenEmpátiával a "különleges gyermekek" együttnevelése érdekében
Empátiával a "különleges gyermekek" együttnevelése érdekében
 
Hallássérült a gyermekem - Családi nap - 2015
Hallássérült a gyermekem - Családi nap - 2015Hallássérült a gyermekem - Családi nap - 2015
Hallássérült a gyermekem - Családi nap - 2015
 
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéjeOktatási intézmények mentálhigiénéje
Oktatási intézmények mentálhigiénéje
 
Fanni családsegítés
Fanni családsegítésFanni családsegítés
Fanni családsegítés
 
Kisné TakáCs Emese előadása
Kisné TakáCs Emese előadásaKisné TakáCs Emese előadása
Kisné TakáCs Emese előadása
 
Integráció
IntegrációIntegráció
Integráció
 
Tóth Zsuzsanna: Dackorszak óvodás és kisiskolás korban
Tóth Zsuzsanna: Dackorszak óvodás és kisiskolás korbanTóth Zsuzsanna: Dackorszak óvodás és kisiskolás korban
Tóth Zsuzsanna: Dackorszak óvodás és kisiskolás korban
 
Az empátia nyelve az óvodában
Az empátia nyelve az óvodában Az empátia nyelve az óvodában
Az empátia nyelve az óvodában
 
02 korai kotodes_es_parkapcsolat_20144228
02 korai kotodes_es_parkapcsolat_2014422802 korai kotodes_es_parkapcsolat_20144228
02 korai kotodes_es_parkapcsolat_20144228
 
Cikk rövid ismertetése2
Cikk rövid ismertetése2Cikk rövid ismertetése2
Cikk rövid ismertetése2
 
Intézmény mint sajátos élettér
Intézmény mint sajátos élettérIntézmény mint sajátos élettér
Intézmény mint sajátos élettér
 
Zarovizsga tetelek nappali
Zarovizsga tetelek nappaliZarovizsga tetelek nappali
Zarovizsga tetelek nappali
 
Az otthon tanulók szocializációja
Az otthon tanulók szocializációjaAz otthon tanulók szocializációja
Az otthon tanulók szocializációja
 
Partnerségben a sajátos nevelési igényű gyermekek szüleivel
Partnerségben a sajátos nevelési igényű gyermekek szüleivelPartnerségben a sajátos nevelési igényű gyermekek szüleivel
Partnerségben a sajátos nevelési igényű gyermekek szüleivel
 
Hétköznapi empátia az óvodában
Hétköznapi empátia az óvodában Hétköznapi empátia az óvodában
Hétköznapi empátia az óvodában
 
Salamon eszter szekció
Salamon eszter   szekcióSalamon eszter   szekció
Salamon eszter szekció
 
Populációs és kulturális tényezők a viselkedésben
Populációs és kulturális tényezők a viselkedésbenPopulációs és kulturális tényezők a viselkedésben
Populációs és kulturális tényezők a viselkedésben
 

Csaladpedagogiai alapismeretek eloadas1.

  • 2. Fogalma Személyek együttese, a legkisebb társadalmi sejt, a társadalom élete szempontjából alapvető intézmény. Szociológiai szempontból a család olyan együtt elő kiscsoport, amelynek tagjai házassági kapcsolat, leszármazási/vérségi vagy örökbefogadási kapcsolat köti össze. Pszichológiai értelemben olyan mikro-milliő, társas mező, melyet együtt élő, szorosan összetartozó személyek alkotnak. A benne lévő tagok kapcsolata személyes és kölcsönös. A személyek egymásra gyakorolt hatása különösen erős.
  • 3. Szerkezeti csoportosítása • Szerkezete szerint lehet: • Teljes • Formálisan ép • Csonka • Többgenerációs • Nukleáris • Mozaik • Családtöredék (elvált szülő, aki egyedül neveli a gyermekét)
  • 4. Funkciói • Biológiai, reprodukciós funkció • Gondozási feladatok ellátása • Gazdasági funkciók (termelői és fogyasztói) • Nevelési, szocializációs feladatok ellátása  Biztonságot nyújtó környezet, ingergazdaság, szilárd anya-gyerek kapcsolat, intézményes nevelésben való részvétel biztosítása, beszéd megtanítása • Felnőttek pszichés védelme
  • 5. Család szerepe a szocializációban • Szocializáció: Az a folyamat melyben az egyén különböző értékeket, viselkedési szokásokat sajátít el szűkebb és tágabb környezetéből, ezáltal elősegíti saját beilleszkedését a társadalmi életbe. • A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés FOLYAMATA, melynek során az egyén megtanulja megismerni Önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és az elvárt viselkedésmódokat. • A család az első és legfontosabb szocializációs tér, amellyel a gyermek találkozik.
  • 6. Család szerepe a szocializációban • A legerősebb hatása az anyának van, ő alapozza meg a személyiségfejlődést. • A szülői modell határozza meg a gyermek fejlődését, viselkedését leginkább. • Hatása megjelenik: • a felnőttekkel és kortársakkal való viszonyokban, • az alkalmazkodó készségben, • a konfliktustűrésben és a problémahelyzetek megoldási módjaiban, • a pszichoszexuális fejlődésben és a nemi szerepek elsajátításában.
  • 7. Családi nevelés • Kialakul az én tudat (identitás) • A nevelési hatásait befolyásolják: • A család érzelmi légköre • A nevelés rugalmassága • A követelmények határozottsága
  • 8. Nevelési nehézségek • Nehezen nevelhetőség: • A nehezen nevelhetőség egy gyűjtőfogalom, közös jellemzői az idetartozó viselkedésformáknak a normák és értékek valamilyen mértékű megsértése. • A gyermek és környezet között romlik a kapcsolat, felborul az egyensúly. • Szocializáció zavara • Okai: • Családstruktúra sérülése • Rendezetlen családiállapot, szülők közötti megromlott viszony • Túlzott szigor vagy elkényeztetés • Passzív nevelés, elhanyagolás • Iskolai átmeneti zavarok
  • 10. Családi élet fejlődése és változásai (Hill- Rodgers életciklus modell) • 1. Otthon elhagyása (egyedül élés) • 2. Házasságkötés (párban élés) • 3. A gyermekes család • A, kisgyermekes család • B, kisiskolás család • 4. Kamaszkor, serdülés a családban • 5. Üresfészek (gyerekek kirepülése) „Szendvics nemzedék” • 6. Késői életszakasz: nyugdíjaskor
  • 11. Családi élet fejlődése és változásai (Hill- Rodgers életciklus modell) • Minden szakaszváltás a krízis időszaka lehet. • Minden szakaszban vannak bizonyos veszteségeket, melyeket az új szakaszba lépéssel él, tapasztal meg a család. • A változásokhoz új szerepentitás, új módszerek kialakítása szükséges. • Ha mereven ragaszkodik a régi működésmódokhoz, és nem tudja felvállalni az új helyezeteket, akkor a fejlődéssel együtt járó változásokkal való megküzdése is nehezített lesz. • Ha az újra strukturálás nem sikerül, a család valamely tagja mereven ragaszkodik a bevált módszerekhez, érzelmi viszonyulásokhoz, krízis alakul ki.