Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.
Együttműködő kommunikáció a
családban
Budapest, 2014. november 22.
BABAFALVA – Szülőképző
Növekvő Hold Alapítvány
Névjegy
Katona Erzsébet, Böbe
www.alitera.hu
 Óvodapedagógus
 Gyógypedagógus
(oligofrén-szurdo szak)
 Önismereti trénin...
Vázlatosan
 Önismereti alapok
 Személyiség jellemzői
 Énképvédő mechanizmusok
 Kommunikálunk, de hogyan?
 Konfliktuso...
Mottó
Együttműködő kommunikáció
4
“Minden ember legmélyebb érzelmi
szükséglete, hogy szeressen és
viszontszeressék.
Ha ére...
Ismerjük önmagunkat?
„Aki sorsát maga kívánja
irányítani, annak ismernie kell
önmagát: lelkialkatát,
ítélőképességét, tehe...
Miért fontos az önismeret
A mélyebb önismeret:
 a viselkedés értékelése
 a cselekedetek mozgatóerőinek
felismerése
 a p...
Önkép-Énkép
Énkép: az ember saját elképzelése önmagáról
Én(kép)védő mechanizmus: fenntartani – megvédeni –
kialakult képet...
Az ember érzelmi lény
Az érzelem az emberi élet kísérő jelensége:
az észlelést, emlékezést, gondolkodást, cselekvést,
az e...
Szabadon fejlődve
A család a szociális tanulás alapvető kerete, az ön- és társelfogadás tanulásának a
színtere!
A családba...
Együttműködő kommunikáció
10
Forrás: F. Várkonyi Zsuzsanna „Tanulom magam”
A személyiség jellemzői
 Társadalmi-történeti kategória (fejlődés
eredménye), ilyenformán csak az emberre
vonatkoztatható...
Szerveződés
Az egyén sokféle képességgel és tulajdonsággal rendelkezik, melyek sajátos
rendszert alkotnak – nem bizonyos e...
Anya -„A minden”!
 Egy újszülött számára a környezete legfontosabb tényezője az anyja (vagy az őt
pótló személy).
 Az an...
Az emberi fejlődés szakaszai
Szenzomotoros fejlődés - 0-2 év
 Az érzékletek és egyszerű mozgásos
viselkedések koordináció...
Énkép kialakulása, szocializáció fejlődése
1. életév: A csecsemők megtanulnak megbízni
abban, hogy mások gondoskodnak
alap...
Az óvodáskor jelentősége
Az óvodáskorban van a személyiség egésze fejlődésére legnagyobb hatással az
érzelmi élet fejlődés...
A szociálisan érett gyermek
Az óvodáskor végére a gyermekek
szociálisan is éretté válnak az iskolára.
A szociálisan egészs...
Egészséget mindenkinek!
1948-as megalakulásakor a World Health Organization
(WHO) az egészséget a következőképpen definiál...
Szavak és érzések
Mit csinálsz, nem látsz a szemedtől?!
Hogy Te milyen ügyetlen vagy?!
Fogd be!
Azt mondtam, hogy csen...
veszély
Énképvédő manőverek
Az énkép környezet, társas kapcsolatok visszajelzése
védetté válik viszonylagos állandóság
Úja...
Énvédő mechanizmusok 1.
 Racionalizáció – az érzelem „szentesítése” logikai alapon
● A leküzdés iránya: a valódi vélemény...
Énvédő mechanizmusok 2.
 Áthelyezés – mást bántok, mert -t nem bánthatom
● A leküzdés iránya: Valódiság, a valódi vélemén...
A kommunikáció sajátossága
A kommunikációval a körülöttünk
zajló történéseket egy rendszer
segítségével képesek vagyunk
kö...
Kommunikálok, de hogyan?
A sikeres kommunikáció függ:
 a közvetlen kommunikáció módjától
 és a személyiségeket jellemző ...
Interperszonális (személyközi) kommunikáció
Az információk - szempontok, gondolatok, értékek - cseréje,
ami a szerepek cse...
Együttműködő kommunikáció
26
Csatornák
A személyes kommunikáció során használt
közlésrendszer:
● Verbális 7%
 a beszéd
● Vokális 38%
 a hang (a verbá...
Fülhallás
Friedmann Schulz von Thun pszichológus – a négy fül
„megtalálója”
A fogadó beállítódásán múlik, hogy
milyen üzen...
A négy fül
Együttműködő kommunikáció
29
Konfliktusok márpedig vannak!
A világ fejlődéséhez szükségesek az ütközések, a
viták, az érdekellentétek.
A konfliktus akk...
A konfliktusok fajtái
Intraperszonális konfliktusok: a rossz lelkiismeret, bűntudat, kompromisszum-képződéshez
vezet. Az é...
(ÖN)Tudatlan indulat kezelés
Amikor valamilyen élethelyzetben egy dühös,
kétségbeesett vagy egyéb módon erősen felindult
e...
A legjellemezőbb konfliktuskezelési stratégiák
 Versengő konfliktuskezelési módot az együttműködés hiánya
jellemzi, lénye...
Konfliktuskezelési stílus teszt
34
Együttműködő kommunikáció
Asszertív konfliktus megoldás
1. Megfigyelés: a probléma pontos meghatározása,
tudatos felismerése.
2. A másik nézőpontján...
Együttműködő kommunikáció
A társak rokonok családtagok egymás iránti elfogadó, befogadó,
együttműködő, szeretetteljes kapc...
Empátia a hétköznapokban
„Empátiára mindenki képes, de a
mai ember racionális és verbális
beállítódása miatt ezt a
képessé...
Empátia – család – emberi fejlődés
Dr. Buda Béla
Az empátia
 A másik ember érzelmi és motivációs
állapotának megértése a ...
Az empátia feltételei, összetevői
Feltételei:
 Ráhangolódás, „decentrálás”, megfelelő
figyelem, kontaktus
 „Diszpozíció”...
A család, mint a gyermekkori empátia forrása
 Odafigyelés, kommunikáció, rezonancia a
gyermekkel, - különböző életkorokba...
Empátia és tolerancia
 Az empátia jellegzetes proszociális érzelem,
változtat művelőjén, de nem csodaszer, lelki
munka!
...
Támogatás
 Blog: http://oriasveszely.blogspot.com
 Tesztek: http://onismeret.alitera.hu
Együttműködő kommunikáció
42
Sikeres kapcsolatokat!
“Két nagyon különböző ember is
megtanulhat harmóniában élni
egymással, ha felismerik,
hogyan hozzák...
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Együttműködő kommunikáció a családban

499 views

Published on

A BABAFALVA – Szülőképző és a Növekvő Hold Alapítvány meghívására tartottam előadást a családi együttműködéshez nélkülözhetetlen empátiáról, konfliktuskezelésről, az önmegismerés jelentőségéről.

Published in: Education
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Együttműködő kommunikáció a családban

  1. 1. Együttműködő kommunikáció a családban Budapest, 2014. november 22. BABAFALVA – Szülőképző Növekvő Hold Alapítvány
  2. 2. Névjegy Katona Erzsébet, Böbe www.alitera.hu  Óvodapedagógus  Gyógypedagógus (oligofrén-szurdo szak)  Önismereti tréning vezető  Felnőttképzésben oktató (humán OKJ szakmák)  ALITERA Ügyfélkapcsolati Kft. tulajdonosa és vezetője (vállalati ügyfélkapcsolat fejlesztése: képzés, tréning, coaching, kiválasztás, tanácsadás, piackutatás, elégedettségi mérés) 29 év pedagógiai tapasztalat óvódás kortól a felnőtt korig 2 Együttműködő kommunikáció
  3. 3. Vázlatosan  Önismereti alapok  Személyiség jellemzői  Énképvédő mechanizmusok  Kommunikálunk, de hogyan?  Konfliktusok márpedig vannak!  Az együttműködő kommunikáció  Empátia a mindennapokban 3 Együttműködő kommunikáció
  4. 4. Mottó Együttműködő kommunikáció 4 “Minden ember legmélyebb érzelmi szükséglete, hogy szeressen és viszontszeressék. Ha érezzük mások szeretetét, képessé válunk a bennünk rejlő lehetőségek kibontakozására, ennek hiányában azonban csupán a túlélésért küzdünk.” Gary Chapman
  5. 5. Ismerjük önmagunkat? „Aki sorsát maga kívánja irányítani, annak ismernie kell önmagát: lelkialkatát, ítélőképességét, tehetségét, hajlamait. Nem lehet sorsa urának az, ki önmagát nem ismeri.„ Tatiosz 5 Együttműködő kommunikáció
  6. 6. Miért fontos az önismeret A mélyebb önismeret:  a viselkedés értékelése  a cselekedetek mozgatóerőinek felismerése  a pszichés háttér feltérképezése Lehetővé válik: tartalmas emberi kapcsolatok kialakítása, fenntartása sikeres élet (magán-munkahelyi) Az önismeret nem cél, hanem lehetőség, amelynek révén elérhetjük, hogy személyiségünk harmonikussá váljon és az is maradjon minden élethelyzetben. 6 Együttműködő kommunikáció
  7. 7. Önkép-Énkép Énkép: az ember saját elképzelése önmagáról Én(kép)védő mechanizmus: fenntartani – megvédeni – kialakult képet Én-ideál: „eszményi énkép” – énfejlődés motívuma Az önértékelés: negatív és pozitív befolyásoló tényezők:  családi és szociális háttér  személyiség A befolyás befolyásolása: önellenőrzés, önértékelés, önnevelés önismeret = önmegértés 7 Együttműködő kommunikáció
  8. 8. Az ember érzelmi lény Az érzelem az emberi élet kísérő jelensége: az észlelést, emlékezést, gondolkodást, cselekvést, az emberi létezést kíséri, tehát mindig kapcsolódik valamelyik másik lelki jelenséghez. Az érzelem SZUBJEKTÍV viszony a tárgyakhoz, jelenségekhez, embertársainkhoz, önmagunkhoz. (Minden embernél más, egyedi!) Az érzelem- érzet képessége öröklött, DE az érzelmek tanulás hatására - pl. pozitív-negatív ösztönzés – differenciálódnak és tudatosulnak! Az érzelem egy velünk született és egy tapasztalati (tanult) tényező elválaszthatatlan egysége. Együttműködő kommunikáció 8
  9. 9. Szabadon fejlődve A család a szociális tanulás alapvető kerete, az ön- és társelfogadás tanulásának a színtere! A családban tanuljuk meg az alapvető magatartási mintákat, a (kezdeti) élet minden területét behálózó normákat, elvárásokat, szabályokat (engedélyeket, tiltásokat).  Az emberi fejlődés legmeghatározóbb időszak a 0-3 éves kor, minden téren - a fő minta adó a CSALÁD!  A kortársak hatása később jelentkezik – és jelentősége megmarad „életünk végéig” -, 3 éves kortól, amikor a gyermeknek a nem családi közösség(ek)ben kell megtalálnia a helyét (beilleszkedés). A családon kívüli társas kapcsolataink során derül ki, hogy mindaz, amit a családban megtanultunk addig az ön-társelfogadásról, mennyire segíti vagy gátolja az emberi kapcsolataink kialakítását, sikeres működtetését, azaz az együttműködési képességeinek kiteljesedését. „Belsőt tilalmak” és a „Belső engedélyek” dinamizmusa = Énállapot minősége a másikhoz való viszonyulás alapja. A nehézségek leküzdése a korrekció lehetséges – ha elérjük , hogy „belső engedélyünk legyen” arra, hogy építsünk az önismeretünket – egész életünkön át! Együttműködő kommunikáció 9
  10. 10. Együttműködő kommunikáció 10 Forrás: F. Várkonyi Zsuzsanna „Tanulom magam”
  11. 11. A személyiség jellemzői  Társadalmi-történeti kategória (fejlődés eredménye), ilyenformán csak az emberre vonatkoztatható.  Az egyén és környezete közötti folyamatos interakció eredménye (proaktív-reaktív) – aktív folyamat.  Bio-pszicho-szociális jelenség.  Változásai ellenére egyfajta állandóságot, „konzisztenciát” mutat.  Sajátos mintázatokban mutatkozik meg - egyedi.  Nemcsak egyféleképpen, hanem sokféleképpen - viselkedésben, gondolatokban és érzésekben – jelenik meg. 11 Együttműködő kommunikáció
  12. 12. Szerveződés Az egyén sokféle képességgel és tulajdonsággal rendelkezik, melyek sajátos rendszert alkotnak – nem bizonyos elemek puszta halmaza, hanem szerveződés! Testi képességek és tulajdonságok  adottságok  rátermettség  hajlam Pszichikus képességek és tulajdonságok  a megismerés folyamatában résztvevő pszichés alapfolyamatok  az emberi cselekvés mozgatói  a külvilág felöl érkező hatások minősítői  a külvilágra irányuló pszichés funkciók Tudattartalmak Társadalmi kapcsolatok, viszonyulások Együttműködő kommunikáció 12
  13. 13. Anya -„A minden”!  Egy újszülött számára a környezete legfontosabb tényezője az anyja (vagy az őt pótló személy).  Az anya-gyermek kapcsolat korai szakaszában a fizikai kapcsolat a meghatározó, melyben elsődleges az érintés.  A gyermek idegrendszeri fejlődését, magatartásának kialakulását alapvetően meghatározza az anyával való kapcsolata.  Születés után szenzitív periódus, ahol az idegrendszerben mély lenyomatok képződnek. (Harlow házaspár majomkísérletei: „ drótanya”, „szőranya”)  A szenzitív periódusnak nagy szerepe van a kötődés kialakulásában, illetve az anyai viselkedés „beépített programjának” előhívásában.  A kiegyensúlyozott anya-gyerek kapcsolat érzelmi kötődési biztonságot ad, ez a feltétele a későbbi emberi kapcsolatok kialakításának. ● Biztonságos kötődés; Elkerülő kötődés; Ambivalens kötődés; Dezorganizált kötődés  Sérült vagy beteg gyermeknél elsődlegesen sérül az anya-gyermek kapcsolat, kötődés! Együttműködő kommunikáció 13
  14. 14. Az emberi fejlődés szakaszai Szenzomotoros fejlődés - 0-2 év  Az érzékletek és egyszerű mozgásos viselkedések koordinációja.  A gyermek felfedezi a külső világot és azzal szándékos interakciót folytat. Feltételei - a mozgás normális fejlődése - ép érzékszervek - biztonságot adó szociális környezet Eredményei - járás - beszéd kialakulása - szimbolikus reprezentációk kezdetei Műveletek előtti szakasz - 2-6 év  A világot képek, gesztusok, szavak segítségével képesek leképezni.  A tárgyaknak és jelenségeknek már nem kell jelen lenniük, hogy gondolni lehessen rájuk. Feltételei - a mozgás normális fejlődése - ép érzék és beszédszervek - ingergazdag és biztonságot adó szociális környezet Eredményei - a mozgáskoordináció fejlődése - finommozgások fejlődése - a külső beszéd fokozatosan belső beszéddé válása - fogalmak fejlődése - gondolkodási műveletek megfelelő működése - tárgyállandóság, mennyiségállandóság kialakulása - a beszéddiszkrimináció kialakulása 14 Együttműködő kommunikáció
  15. 15. Énkép kialakulása, szocializáció fejlődése 1. életév: A csecsemők megtanulnak megbízni abban, hogy mások gondoskodnak alapvető szükségleteikről. (Bizalom vagy bizalmatlanság) 2. életév: A kisgyerekek megtanulják akaraterejüket és önkontrolljukat gyakorolni. (Autonómia vagy kétely) 3-6. életév: A gyerekek megtanulnak kezdeményezni, teljesítményüknek örülni és hasznossá válni. (Kezdeményezés vagy bűntudat) Együttműködő kommunikáció 15
  16. 16. Az óvodáskor jelentősége Az óvodáskorban van a személyiség egésze fejlődésére legnagyobb hatással az érzelmi élet fejlődése – és mivel életkorhoz kötött, máskor másképpen nem megismételhető, pótolható, cserélhető. ● 4-5 éves korban: csak az öröm, félelem, harag kifejezést ismerik fel ● 7 éves kortól: gyors, differenciált fejlődés, megjelenik a mimika, gesztikuláció, hangszín, hangsúly – metakommunikáció. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége - ezért rendkívül fontos, hogy a gyermeket érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli, elfogadó, előítélet mentes légkör vegye körül az óvodában – és otthon is egyaránt - ! Együttműködő kommunikáció 16
  17. 17. A szociálisan érett gyermek Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai életre és a tanító elfogadására. Képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival: ● egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, ● feladattudata kialakulóban van, és ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg. ● a fejlettebb feladattudat következtében kitartása, munkatempója, önállósága, önfegyelme is fejlődik. 17 Együttműködő kommunikáció
  18. 18. Egészséget mindenkinek! 1948-as megalakulásakor a World Health Organization (WHO) az egészséget a következőképpen definiálta: „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya”. Az egészség dimenziói:  biológiai egészség: a szervezetünk megfelelő működése  lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, illetve a tudat nyugalmának és az önmagunkkal szembeni békének a jele  mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség  emocionális egészség: az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő kifejezésének a képessége  szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége 18 Együttműködő kommunikáció 18
  19. 19. Szavak és érzések Mit csinálsz, nem látsz a szemedtől?! Hogy Te milyen ügyetlen vagy?! Fogd be! Azt mondtam, hogy csend legyen! Kinek beszélek én itt?! Hogyhogy nincs időd erre?! Megvárnád míg befejezem?! 19 Együttműködő kommunikáció
  20. 20. veszély Énképvédő manőverek Az énkép környezet, társas kapcsolatok visszajelzése védetté válik viszonylagos állandóság Újabb hatások felborulás, átrendeződés ellenállás „maszk” A viselkedés és az énkép közötti meg nem felelésből adódó disszonáns, kínzó érzés lelkiismeret Lelkiismeret-furdalás Manőverezés, az önmagáról kialakított kép fenntartása érdekében: információkat elrejt, eltitkol, kirekeszt. Együttműködő kommunikáció 20
  21. 21. Énvédő mechanizmusok 1.  Racionalizáció – az érzelem „szentesítése” logikai alapon ● A leküzdés iránya: a valódi vélemények, vágyak és érzések beismerése, intuíció, meditáció  Kompenzáció – vigasztalódás „hasonlóval” ● A leküzdés iránya: a realitás elfogadása, aktivitás a konfliktusok megoldásában, rugalmasság, saját erőben vetett hit növelése  Elfojtás – „amiről nem veszünk tudomást, az nincs” ● A leküzdés iránya: Éberség, tudatosság, a bántalmak, frusztráció nyílt elemzése, aktivitás a konfliktusok elfogadásában Együttműködő kommunikáció 21
  22. 22. Énvédő mechanizmusok 2.  Áthelyezés – mást bántok, mert -t nem bánthatom ● A leküzdés iránya: Valódiság, a valódi vélemények beismerése és kifejezése, az okkal való foglalkozás, a tünetek okának végére járása  Kivetítés (projekció) - én tökéletes vagyok, na de az a másik ….! ● A leküzdés iránya: önkritika gyakorlása, az érzések valódi megélése és kifejezése  Regresszió - én nem is vagyok „nagy”! ● A leküzdés iránya: tiltakozás az elnyomó tekintélyekkel és normákkal szembeni ellenállás, szabadulás a szerepkliséktől, bátorság a „játékrontáshoz” Együttműködő kommunikáció 22
  23. 23. A kommunikáció sajátossága A kommunikációval a körülöttünk zajló történéseket egy rendszer segítségével képesek vagyunk közölni egymással. A közlési rendszernek alapelemei: a jelek és a jelek használatának szabályai. ● A jeleket eredetük alapján: természetes vagy mesterséges Együttműködő kommunikáció 23
  24. 24. Kommunikálok, de hogyan? A sikeres kommunikáció függ:  a közvetlen kommunikáció módjától  és a személyiségeket jellemző vonásoktól A magatartás stílusa lehet:  Asszertív (együttműködő)  Agresszív (fenyegető)  Szubmisszív (alárendelt) Nincsenek „tiszta” típusok, a stílus(ok) tudatos, vagy spontán alkalmazása egyénenként és életszakaszonként változik! 24 Együttműködő kommunikáció
  25. 25. Interperszonális (személyközi) kommunikáció Az információk - szempontok, gondolatok, értékek - cseréje, ami a szerepek cseréjén (azaz párbeszéden = adóból vevő és fordítva) keresztül valósul meg. Kivitelezés: a verbális és nem verbális elemek együttes jelenléte A cél: a párbeszéd zökkenőmentessége, kölcsönös megelégedés elérése Feltétel: együttműködés (közös stratégia kialakítása) asszertív kommunikáció együttműködő kommunikáció 25 Együttműködő kommunikáció
  26. 26. Együttműködő kommunikáció 26
  27. 27. Csatornák A személyes kommunikáció során használt közlésrendszer: ● Verbális 7%  a beszéd ● Vokális 38%  a hang (a verbális kommunikációba van benne), mint kifejezési eszköz ● Non-verbális 55%  a nem szavakkal való közlés, a nem szándékos és nem tudatos közlésmód Együttműködő kommunikáció 27
  28. 28. Fülhallás Friedmann Schulz von Thun pszichológus – a négy fül „megtalálója” A fogadó beállítódásán múlik, hogy milyen üzenet jut el hozzá egy közlésből. Személyiségtípusnak és az empátiás készség szintéjének (fejlettségének) megfelelően fogadja az üzenetet: ● a tárgyszerűen orientált személyiség: amit a közlő tulajdonképpen mond, a tárgyra figyel. ● a kapcsolatorientált személyiség: azt figyeli, hogy miként viszonyul hozzá az, aki beszél (milyennek tartja őt). ● cselekvés orientált: azt figyeli, hogy mit kell tennie. ● empátia fül: azt figyeli, hogy a közlő milyen állapotban van. Együttműködő kommunikáció 28
  29. 29. A négy fül Együttműködő kommunikáció 29
  30. 30. Konfliktusok márpedig vannak! A világ fejlődéséhez szükségesek az ütközések, a viták, az érdekellentétek. A konfliktus akkor kezdődik, amikor az egyik fél észleli, hogy a másik fél negatív hatást gyakorol valamire, ami az ő számára fontos.  „Jó konfliktus”: pozitív, serkenti az egyént vagy a szervezetet a többlet teljesítményre, támogatja a célok elérését, azaz ösztönzően hat.  „Rossz konfliktus”: negatív érzést kelt a másik emberben, vagy a veszteséget vetíti előre, vagy eleve irreálisan magasak az elvárások. 30 Együttműködő kommunikáció
  31. 31. A konfliktusok fajtái Intraperszonális konfliktusok: a rossz lelkiismeret, bűntudat, kompromisszum-képződéshez vezet. Az érett, felnőtt személyiség jellemzője az, hogy képes konfliktusokat elviselni és az azokra reagáló magatartási, cselekvési formák konzekvenciáit felismerni és kontrollálni. Interperszonális konfliktusok akkor alakulnak ki, ha két vagy több személy érdekei, igényei, vágyai egymással ütköznek. Az érintettek önbecsülésükben, önérdekükben, identitásukban, meggyőződéseikben érzik megtámadva magukat. Csoport-konfliktusok: az előbbihez hasonló jelenség csoportok között. Strukturális konfliktusok formális és informális közösségekben, egyéneknél és alcsoportoknál akkor lépnek fel, ha a közösség szervezeti formája egyes alcsoportokat privilegizál, másokat hátrányos helyzetbe kényszerít (pl. emancipáció, kisebbségek, stb.). Más megjelenési formája: ha egy (munka) közösség (vállalt, intézmény) szervezeti formája maga diszfunkcionális. Szerep-konfliktusok: előbbihez kapcsolódva jelennek meg akkor, ha a feladatkörök, szerepkörök egy (munka) közösségben diffúzak vagy diszfunkcionálisak. 31 Együttműködő kommunikáció
  32. 32. (ÖN)Tudatlan indulat kezelés Amikor valamilyen élethelyzetben egy dühös, kétségbeesett vagy egyéb módon erősen felindult emberrel kell beszélgetést folytatnunk, általánosnak mondható hibába eshetünk bele: 1. Nem veszünk tudomást a felindult állapotról, és úgy próbálunk elmagyarázni valamit, mintha a partner ilyenkor is képes lenne a józan ítéletalkotásra. Az esetek túlnyomó többségében azonban az indulatok erősödése a tudatosság beszűkülésével jár együtt. 2. Tagadjuk a dühödt, az érzelmi kirohanás értelmét, és megkíséreljük bagatellizálni a helyzetet, igyekezve ezzel megnyugtatni partnerünket. 3. Harcba szállunk, és a megfélemlítés módszerével igyekezünk elhallgattatni a másikat. 32 Együttműködő kommunikáció
  33. 33. A legjellemezőbb konfliktuskezelési stratégiák  Versengő konfliktuskezelési módot az együttműködés hiánya jellemzi, lényege a másik pozíciójának megszerzése vagy megdöntése, illetve saját érdekeink érvényesítése a másik kárára.  Alkalmazkodó a versengő ellentéte, nagymértékben együttműködő. Az alkalmazkodó saját érdekeit hanyagolja, törekvései a másik érdekeinek irányába mutatnak.  Kompromisszumkereső középút, egy „alku” keretében mindkét fél eléri célját, de nem teljes mértékben, ugyanis a „valamit valamiért” bizony engedményekkel jár  Problémamegoldó megkísérli teljes mértékben kielégíteni mindkét felet, közös elintézési módot alkalmaz, cél-elérési helyzetben mindkét fél nyer.  Elkerülő megpróbálja tagadni vagy hanyagolni mind saját, mind a másik érdekét. 33 Együttműködő kommunikáció
  34. 34. Konfliktuskezelési stílus teszt 34 Együttműködő kommunikáció
  35. 35. Asszertív konfliktus megoldás 1. Megfigyelés: a probléma pontos meghatározása, tudatos felismerése. 2. A másik nézőpontjának megismerése: érzések megfogalmazása, ok-okozati összefüggések láttatása. 3. A másik gondolkodásának megértése: a legjobb megoldás megtalálása a szükségletek megfogalmazásával a konszenzusra törekvés érdekében. 4. Visszajelzések, újrafogalmazások: a megoldás érdekében párbeszéd, a saját nézőpont elmondása konszenzuskereső magatartással, a kérés(ek) kölcsönös megfogalmazása. 5. A megoldás után követése: a sikeres megoldás jutalmazása, pozitív értékelése. 35 Együttműködő kommunikáció
  36. 36. Együttműködő kommunikáció A társak rokonok családtagok egymás iránti elfogadó, befogadó, együttműködő, szeretetteljes kapcsolatához nyújt segítséget, hogy tiszteletben tarthassuk a másik egyén • személyiségét • nézőpontját • véleményét miközben nem mondunk le saját magunk • egyéniségéről • nézőpontunkról • véleményünkről annak érdekében, hogy működő, sikeres emberi kapcsolataink legyenek 36 Együttműködő kommunikáció
  37. 37. Empátia a hétköznapokban „Empátiára mindenki képes, de a mai ember racionális és verbális beállítódása miatt ezt a képességet gyakorlással, esetleg szakember segítségével kell előhívni, fejleszteni.” Dr. Buda Béla Együttműködő kommunikáció 37
  38. 38. Empátia – család – emberi fejlődés Dr. Buda Béla Az empátia  A másik ember érzelmi és motivációs állapotának megértése a kommunikációs folyamatban, sajátos figyelem és érzelmi rezonancia tudatosítása révén  Empátiára mindenki képes, de a mai ember racionális és verbális beállítódása miatt ezt a képességet gyakorlással, esetleg szakember segítségével kell előhívni, fejleszteni  Empátiához lelki beállítódás kell: feltétel nélküli pozitív elfogadás és tisztelet a másik ember iránt, és kell az interakció bizonyos ideje, folyamata 38 Együttműködő kommunikáció
  39. 39. Az empátia feltételei, összetevői Feltételei:  Ráhangolódás, „decentrálás”, megfelelő figyelem, kontaktus  „Diszpozíció”, a centrálás időszakos felfüggesztésének képessége  Az együttműködés bizonyos mértéke a másik részéről Összetevői:  Befelé irányuló figyelem, önvizsgálat a kommunikáció során  A megérzések, felismerések tudatosítása és ellenőrzése  Nehéz esetekben (különösen a segítés során) az utólagos felidézés a fantáziában 39 Együttműködő kommunikáció
  40. 40. A család, mint a gyermekkori empátia forrása  Odafigyelés, kommunikáció, rezonancia a gyermekkel, - különböző életkorokban (különös tekintettel a tizenéves korszakra)  Az apa, a testvérek és a nagy család szerepe az empátiás nevelésben  Az empátia képessége a gyermekben – az érzelmi és a kapcsolati nevelés eszköze A család segítése az empátiás nevelésben  Az első gyerek nehézségei – a segítés egyszerű útjai  Felkészítés, konzultáció és segítés a család empátiás nevelési légkörének érdekében  Fejlődési és viselkedési zavarokkal küzdő gyerekek empátiás nevelésének nehézségei elősegítési útjai 40 Együttműködő kommunikáció
  41. 41. Empátia és tolerancia  Az empátia jellegzetes proszociális érzelem, változtat művelőjén, de nem csodaszer, lelki munka!  Az empátia visszatükröződése a másik emberben odafordult és kommunikációs készséget kelt  A „találkozás” élménye – a segítés és fejlesztés eszköze Az empátia koncepciójának humanizáló hatása  A másik ember megértésének, elfogadásának kultúrája  Új szempont és módszer a nevelésben  A pszichokultúrális eljárások integratív alapja és terjedésük elősegítése 41 Együttműködő kommunikáció
  42. 42. Támogatás  Blog: http://oriasveszely.blogspot.com  Tesztek: http://onismeret.alitera.hu Együttműködő kommunikáció 42
  43. 43. Sikeres kapcsolatokat! “Két nagyon különböző ember is megtanulhat harmóniában élni egymással, ha felismerik, hogyan hozzák ki a legjobbat a másikból. Ez a szeretet jutalma.” Gary Chapman Együttműködő kommunikáció 43 Katona Erzsébet +36 30 5858 198 trening@alitera.hu http:alitera.hu http://blog.alitera.hu www.facebook.com/alitera

×