Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.
Populációs és   kulturális  tényezők aviselkedésben Kerepesi Andrea és   Molnár Csaba
Kultúrák összehasonlításának         módszertanaVizsgálatok három fő faktor alapjáncsoportosíthatók (van de Vijver, 2002):...
(1) Kontextuális faktorok             szerepe• pl. a résztvevők személyisége,  szocioökonómiai státusza, iskolázottsága,  ...
(2) Feltáró vizsgálatok• kultúrák közti  különbségek kimutatása  a cél• a vizsgálatot megelőzően  nincs korábbi  hipotézis...
(2) Hipotézistesztelő             vizsgálatok• Vizsgálatok későbbi  fázisára jellemző• a kutatóknak már  vannak  elképzelé...
(3) Struktúra és szint központú          vizsgálatok• struktúra központú  vizsgálat   – egy struktúra (pl.     individuali...
Vizsgálat típusa a faktorok            alapján I.                   Explorációs        Hipotézis tesztelő                 ...
Vizsgálat típusa a faktorok            alapján II.                   Explorációs        Hipotézis tesztelő                ...
Párosodási rendszerek az         embernél• monogámia, poligínia és  poliandria is ismert• Az, hogy melyik alakul ki,   – ö...
Párosodási rendszerek a         trópusokon• inkább poligámia jellemző  (83%: poligín, 16.5%  monogám, 0.5%  poliandrikus)•...
Párosodási rendszerek a         trópusokon• férfiaknak megéri több energiát  fektetniük új partnerek  felkutatásába mint a...
Párosodási rendszerek a     hidegebb éghajlaton• rosszabb a  táplálékellátottság (főleg  télen),• nők nem képesek egyedül ...
Párosodási rendszereketbefolyásoló egyéb tényezők• környezeti jellegzetességek• a jövőbeli források előre  jelezhetősége• ...
Jó gének vagy jó szülő?• egy apa kétféleképpen  segítheti az utódját:   – jó géneket ad neki     (GGSS – good genes     se...
Szociális viselkedés kultúrafüggő jellegzetességei• Latin-amerikai és észak-  amerikai csoportok  (Argyle, 1988)• a latin-...
Család, mint szociális csoport           vizsgálataKét vizsgálati szempont :   struktúra és funkció.1. család struktúráját...
Család és kultúra• Minden társadalomnak  megvannak az íratlan  szabályai a családtagok  szerepére vonatkozóan• Mások a jel...
CsaládtípusokKétgenerációs családok• a nukleáris család,  ahol a két szülő és a  gyerekek élnek együtt.• egyszülős családo...
CsaládtípusokHáromgenerációs családok: nagyszülők, a szülők és gyerekeik, valamint sokszor további rokonok élnek együtt.  ...
Családszerkezetet befolyásoló egyéb tényezőkökológiai viszonyok   – mezőgazdasági társadalmakban a kiterjedt      családok...
Kognitív képességek         variabilitása• kognitív képességbeli  variabilitás teszi  alkalmassá az embert  arra, hogy egy...
Kognitív képességek   variabilitásának mérése• IQ-tesztek• Kezdetben:  munkahelyi  alkalmassági vizsga• Kezdeti képlet:  (...
Kezdeti IQ-mérések• Tesztek a nyugati  alapismereteket  feltételezik, ezért  félrevezető eredmények• Nyelvi nehézségek, ol...
„Intelligencia” szó jelentése        környezetfüggő• Nyugati kultúrák:  racionális döntési  képességet• a keleti kultúrák:...
Kognitív képességek és          környezet• A sikeresség  feltétele, hogy az  illető kihasználja  erősségeit, és  kompenzál...
Példa: kenyai gyerekek és a        Raven-teszt• Sternberg et al, 2001• Kenyai gyerekek• Falusi környezetben  élnek• Egész ...
Példa: kenyai gyerekek és a        Raven-teszt• a környéken élő sok  gyógynövényt ismerik• Részletesen ismerik  elkészítés...
Példa: kenyai gyerekek és a           Raven-tesztRaven pszichológiai tesztben  rosszul tejesítenek.gyógynövények  felhaszn...
Példa: ausztrál gyerekek        vizuális memóriája• Az aboriginal gyerekek  jobban teljesítettek vizuális  memória jellegű...
Számfogalom• Eltérő, hogy az adott népcsoport-  nak mennyire pontos kifejezéseik  vannak a nagyobb értékekre.• Nyugati kul...
Számfogalom és számtani        műveletek• kettő fölötti mennyiségeket  csak közelítő becslésre  használják,• az ötven körü...
A matematikai képességek       kontextusfüggése•   Carraher et al, 1985•   Brazil utcagyerekek•   Üzletelnek az utcán•   I...
A matematikai képességek   kontextusfüggése II• Viszont a  mindennapi  tranzakciók során  bonyolult  számításokat  végezne...
Színek• színek megjelölésére  mindenhol diszkrét  kategóriákat alkalmaznak,• árnyalatok elnevezésekor sincs  átfedés a kat...
Színek tanulása• A új-guineai dani  törzsben csak a „világos”  és „sötét” szavakat  használják.• gyerekek alapszíneket  kö...
Színek elnevezése• élőhelyre jellemzőbb  színekre általában több  kifejezés létezik• namíbiai Himba törzsnél a  sivatag sz...
Színérzékelés• a színek elnevezésében adódó különbségeket a  színek érzékelésében mutatkozó különbségek is  okozhatják• Ya...
Agresszió• fajspecifikus jellegzetesség, hogy  a tanulás és a kultúra igen  nagy mértékben befolyásolja  az agresszív csel...
Yanomamo• A yanomamo indiánok kis  csoportokban élnek a brazil őserdőkben,  szűkös források között.• vadászatból tartják f...
Busmanok• busmanok számára igen fontos  az együttműködés,• csak a közös növényápolással tudják  fenntartani magukat.• Ilye...
Agresszivitás modern        társadalmakban• Andreu és munkatársai  (1998)• amerikai férfiak  hamarabb folyamodnak  fizikai...
Kooperáció• elkülönítenek  individualista és  kollektivista  kultúrákat• az emberek én-tudata,  csoporthoz  tartozásfontos...
Individualizmus• az emberek közötti kapcsolatok  lazák, mindenkitől elvárják, hogy  csak önmagával illetve a  közvetlen cs...
Kollektivista• az emberek születésüktől fogva  egy összetartó csoport tagjai,• segítik egymást, lojálisak  egymáshoz.• nag...
Társadalom és kooperáció• Ez az eltérő felfogás befolyásolja a csoporttagok  közti kooperáció gyakoriságát, hatékonyságát....
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Populációs és kulturális tényezők a viselkedésben

725 views

Published on

Humánetológiai előadás

Published in: Education
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Populációs és kulturális tényezők a viselkedésben

  1. 1. Populációs és kulturális tényezők aviselkedésben Kerepesi Andrea és Molnár Csaba
  2. 2. Kultúrák összehasonlításának módszertanaVizsgálatok három fő faktor alapjáncsoportosíthatók (van de Vijver, 2002): (1) kontextuális faktorok részei-e a vizsgálatnak (2) feltáró vagy hipotézist ellenőrző vizsgálat (3) struktúra vagy szint-központú vizsgálatEzek alapján 8 vizsgálati típus
  3. 3. (1) Kontextuális faktorok szerepe• pl. a résztvevők személyisége, szocioökonómiai státusza, iskolázottsága, életkora, stb.• Elsősorban országok közti összehasonlításkor fontosak• figyelembe vételével ezen vizsgálatok eredményei kevésbé félrevezetőek, pontosabban értelmezhetőek és könnyebben interpretálhatóak.
  4. 4. (2) Feltáró vizsgálatok• kultúrák közti különbségek kimutatása a cél• a vizsgálatot megelőzően nincs korábbi hipotézisük arról, hogy a különbségek milyen jellegűek• kutatások kezdetén jellemzőek.
  5. 5. (2) Hipotézistesztelő vizsgálatok• Vizsgálatok későbbi fázisára jellemző• a kutatóknak már vannak elképzeléseik, hogy a kultúrák közt milyen eltérések lehetnek
  6. 6. (3) Struktúra és szint központú vizsgálatok• struktúra központú vizsgálat – egy struktúra (pl. individualizmus) meglétét vizsgálják az adott kultúrában• szint-központú vizsgálat – egy adott struktúra milyen szinten van jelen a vizsgált kultúrában
  7. 7. Vizsgálat típusa a faktorok alapján I. Explorációs Hipotézis tesztelő Struktúra központúKörnyezeti (1) (2)faktorok Struktúra-központú, Struktúra központú,szerepét pszichológiai általánosíthatóságfigyelembe különbségeket ot nézőveszi figyelembe vevő vizsgálat vizsgálatKörnyezeti (3) (4)faktorok Struktúra központú Struktúra központúszerepét nem ökológiai kapcsolat környezetiveszi elméletfigyelembe
  8. 8. Vizsgálat típusa a faktorok alapján II. Explorációs Hipotézis tesztelő Szint-központúKörnyezeti (5) (6)faktorok Szint-központú, Szint központú,szerepét pszichológiai általánosíthatóságotfigyelembe különbségeket nézőveszi figyelembe vevő Vizsgálat vizsgálatKörnyezeti (7) (8)faktorok Szint központú Szint központúszerepét nem ökológiai kapcsolat környezeti elméletveszifigyelembe
  9. 9. Párosodási rendszerek az embernél• monogámia, poligínia és poliandria is ismert• Az, hogy melyik alakul ki, – ökológiai hatások, – a földrajzi szélesség függvénye is.• Föld különböző pontjain különböző párosodási stratégiákat folytatnak, amelyek a helyi klimatikus viszonyok következményei. (Miller, 2000)
  10. 10. Párosodási rendszerek a trópusokon• inkább poligámia jellemző (83%: poligín, 16.5% monogám, 0.5% poliandrikus)• a meleg éghajlat miatt bőséges táplálékellátottság• nők képesek a férfiak segítsége nélkül is élelmet találni maguknak és gyereküknek• nem kerül jelentős hátrányba az az utód, amelyiknek apja nem segíti anyját
  11. 11. Párosodási rendszerek a trópusokon• férfiaknak megéri több energiát fektetniük új partnerek felkutatásába mint a szülői gondoskodásbaPélda: ausztráliai őslakosok – poligínia van (akár 10 feleség/férfi) – lányokat születésükkor eljegyzik, általában egy idős férfihoz adják. – a nők párt csak házasságon kívül tudnak választani, fiatal férfiak csak idősek feleségeivel tudnak párosodni
  12. 12. Párosodási rendszerek a hidegebb éghajlaton• rosszabb a táplálékellátottság (főleg télen),• nők nem képesek egyedül összegyűjteni kellő mennyiségű élelmet.• szükséges az apa gondoskodása, hiszen az apa nélkül felnövő gyerekek nagy hátrányban vannak.• a férfiaknak érdemes a gondoskodásra fordítaniuk energiáik nagy részét.
  13. 13. Párosodási rendszereketbefolyásoló egyéb tényezők• környezeti jellegzetességek• a jövőbeli források előre jelezhetősége• a parazitáltság (Gangestad & Simpson 2000)• Csoportméret gyűjtögető társadalmaknál• mortalitás fő tényezői előre jelezhetőek-e (pl. járványok, természeti katasztrófák nem előre jelezhetőek)
  14. 14. Jó gének vagy jó szülő?• egy apa kétféleképpen segítheti az utódját: – jó géneket ad neki (GGSS – good genes sexual selection), vagy – jó szülő módjára gondoskodik róla.• A szülői gondoskodásba (parental investment – PI) való befektetés eltérő a különböző ökológiai környezetben élő népcsoportok között.
  15. 15. Szociális viselkedés kultúrafüggő jellegzetességei• Latin-amerikai és észak- amerikai csoportok (Argyle, 1988)• a latin-amerikaiak többször veszik fel a szemkontaktust• többször fordulnak egymás felé• többször érintik meg egymást beszéd közben,• közelebb állnak a másikhoz beszélgetés közben, mint az észak-amerikaiak.
  16. 16. Család, mint szociális csoport vizsgálataKét vizsgálati szempont : struktúra és funkció.1. család struktúráját jelenti, hogy hány tagból áll, valamint hogy e tagoknak mi a pozíciójuk a családon belül.2. funkció:a család mennyire képes kielégíteni a tagok szociális és pszichológiai igényeit, pl. menedék, törődés egymással, a gyerek felnevelése, stb.
  17. 17. Család és kultúra• Minden társadalomnak megvannak az íratlan szabályai a családtagok szerepére vonatkozóan• Mások a jellemző családméretek, a család struktúrája és funkciója.• A gyűjtögető társadalmakra a kisebb családok, míg a földművelő kultúrákra a nagyobb családok jellemzőek.
  18. 18. CsaládtípusokKétgenerációs családok• a nukleáris család, ahol a két szülő és a gyerekek élnek együtt.• egyszülős családok, ahol csak az egyik (elvált vagy eleve egyedül élő) szülő és a gyerekek élnek egy családként.
  19. 19. CsaládtípusokHáromgenerációs családok: nagyszülők, a szülők és gyerekeik, valamint sokszor további rokonok élnek együtt. Ezen belül többféle családtípus többféle szempont alapján: • pl. az anyai vagy az apai leszármazásvonal él-e együtt, • monogám vagy poligín család (pl. iszlám családoknál)
  20. 20. Családszerkezetet befolyásoló egyéb tényezőkökológiai viszonyok – mezőgazdasági társadalmakban a kiterjedt családok a jellemzőek. – vadászó-gyűjtögető társadalmakban, illetve a nagyvárosokban nukleáris családpolitikai rendszer ill. vallás: – poligám családok az iszlám országokban elfogadottak vallási és törvényi szempontból is – nyugat-európai és amerikai országokban nem elfogadott
  21. 21. Kognitív képességek variabilitása• kognitív képességbeli variabilitás teszi alkalmassá az embert arra, hogy egy adott kulturális kontextusban sikeres legyen. (Sternberg, 1997)• kulturális háttér az egyes csoportokban eltérő, így eltérő képességekre van szükség
  22. 22. Kognitív képességek variabilitásának mérése• IQ-tesztek• Kezdetben: munkahelyi alkalmassági vizsga• Kezdeti képlet: (mentális kor/valós kor) * 100• Később bonyolultabb transzformációk
  23. 23. Kezdeti IQ-mérések• Tesztek a nyugati alapismereteket feltételezik, ezért félrevezető eredmények• Nyelvi nehézségek, olvasás ismeretének hiánya• Környezeti tényezők: "intelligencia", amelynek mérésére kidolgozták a teszteket, eltérő jelentéssel bíró fogalom a különböző kultúrákban
  24. 24. „Intelligencia” szó jelentése környezetfüggő• Nyugati kultúrák: racionális döntési képességet• a keleti kultúrák: a szociális interakciókban való sikeres "navigálás" képessége• Afrika: "okosság„, „szociális felelősségérzet"
  25. 25. Kognitív képességek és környezet• A sikeresség feltétele, hogy az illető kihasználja erősségeit, és kompenzálja gyengéit.• Az erősségek és gyengeségek azonban az eltérő környezetben eltérőek.
  26. 26. Példa: kenyai gyerekek és a Raven-teszt• Sternberg et al, 2001• Kenyai gyerekek• Falusi környezetben élnek• Egész család földet művel, szinte minden gyerek földet fog művelni egész életében• Fontos a növényzet ismerete
  27. 27. Példa: kenyai gyerekek és a Raven-teszt• a környéken élő sok gyógynövényt ismerik• Részletesen ismerik elkészítésük módját, a helyszínt, ahol élnek• jól teljesítenek, mikor a helyi gyógynövényeket kell felismerni, és alkalmazásukat elmondani
  28. 28. Példa: kenyai gyerekek és a Raven-tesztRaven pszichológiai tesztben rosszul tejesítenek.gyógynövények felhasználásának pontos ismerete sokkal fontosabb a túléléshez, mint a hiányzó ábra helyes kiválasztásaKörnyezet, élőhely és az adaptív ismeretek közti összefüggés!
  29. 29. Példa: ausztrál gyerekek vizuális memóriája• Az aboriginal gyerekek jobban teljesítettek vizuális memória jellegű feladatokban, mint a fehér gyerekek (Drinkwater 1976)• zairei és skóciai gyerekek teljesítménye ebben a feladatban nem különbözött (Boivin 1991)
  30. 30. Számfogalom• Eltérő, hogy az adott népcsoport- nak mennyire pontos kifejezéseik vannak a nagyobb értékekre.• Nyugati kultúrákban a milliós, milliárdos nagyságrendeket is pontosan használják• pl. a brazíliai törzseknél a számok megnevezése jóval egyszerűbb: – Pirahã törzs: „egy”, „kettő” és „sok” szavakkal jelzik, nincsenek további számok. (Gordon és munkatársai 2004) – A Mundurukú indiánoknak csak ötig vannak szavaik a számokra. (Pica et al, 2004)
  31. 31. Számfogalom és számtani műveletek• kettő fölötti mennyiségeket csak közelítő becslésre használják,• az ötven körüli mennyiségeket ugyanolyan pontosan becsülik meg, mint a franciák.• a matematikai műveletek pontos elvégzéséhez kellenek a számok, de pontos számfogalmak híján is lehet pontosan becsülni a mennyiségeket.
  32. 32. A matematikai képességek kontextusfüggése• Carraher et al, 1985• Brazil utcagyerekek• Üzletelnek az utcán• IQ-teszten rosszul teljesítenek
  33. 33. A matematikai képességek kontextusfüggése II• Viszont a mindennapi tranzakciók során bonyolult számításokat végeznek• Absztrakt feladatok nem mennek• De „kontextusba helyezett” feladatokban jól teljesítenek
  34. 34. Színek• színek megjelölésére mindenhol diszkrét kategóriákat alkalmaznak,• árnyalatok elnevezésekor sincs átfedés a kategóriák között.• Egyes népcsoportoknál csak a világos és sötét, illetve fekete és fehér szavak• Ha egy harmadik színt is elneveznek, akkor az mindig a piros, majd ezt követi a zöld a sárga és a kék.
  35. 35. Színek tanulása• A új-guineai dani törzsben csak a „világos” és „sötét” szavakat használják.• gyerekek alapszíneket könnyebben és kevesebb hibával tanulták meg, mint a keverékszíneket. (Rosch 1973)• alapszínek felé valamiféle részrehajlást
  36. 36. Színek elnevezése• élőhelyre jellemzőbb színekre általában több kifejezés létezik• namíbiai Himba törzsnél a sivatag színeinek elnevezése igen változatos, a hideg színek elnevezése összevonva "burou" (Roberson és munkatársai 2006)• Érdekesség: nem igaz, hogy az inuitoknak sokkal több szavuk van a hóra, mint a délebben élő népcsoportoknak (Martin, 1986)
  37. 37. Színérzékelés• a színek elnevezésében adódó különbségeket a színek érzékelésében mutatkozó különbségek is okozhatják• Yamauchi (2002) két hétig, napi 4, 8, 12 órában színes kontaktlencsét vagy szemüveget viseltek az emberek• Néhány nap múlva ugyanazt a színt, amit korábban tiszta sárgának értékeltek, már pirosasnak látták azok, akik zölden megvilágított környezetben voltak, és fordítva• a színek érzékelésében nincs különbség, de a környezet színe hatással van arra, hogy az adott szín, egy árnyalatát milyenek érzékeljük.
  38. 38. Agresszió• fajspecifikus jellegzetesség, hogy a tanulás és a kultúra igen nagy mértékben befolyásolja az agresszív cselekedetek gyakoriságát és formáját.• Az emberek agresszióhoz való hozzáállását ugyanakkor befolyásolja az ökológiai környezet és a szociális környezet is.• Mindkettőre jó példa a yanomamo és a busman törzsek eltérő viselkedése (Eibl-Eibesfeldt 1989).
  39. 39. Yanomamo• A yanomamo indiánok kis csoportokban élnek a brazil őserdőkben, szűkös források között.• vadászatból tartják fenn magukat• egyes csoportok közt állandó ellenségeskedés dúl.• fontos, hogy a harcosok képesek legyenek megvédeni magukat és a saját zsákmányukat a másik elől.• A yanomamo szülők arra tanítják gyerekeiket, hogy mindenféle sérelmet azonnal toroljanak meg, tűrjék a fájdalmat.• A nevelés során az agresszív viselkedést jutalmazzák, így az agresszió a gyerek értékrendjében a későbbiekben igen fontos szerepet tölt majd be.
  40. 40. Busmanok• busmanok számára igen fontos az együttműködés,• csak a közös növényápolással tudják fenntartani magukat.• Ilyen helyzetben fontos, hogy minél kevesebb agresszív cselekedet forduljon elő, hiszen az ellenségeskedés a csoport fennmaradását is veszélyeztetné.• a busman szülők a gyerekeiket békés, udvarias viselkedésre nevelik. A verekedőket szétválasztják, leszidják, kibékítik.• A busman gyerekek számára az engedékeny, együttműködő, szelíd viselkedés a példa, számára az ilyen viselkedésforma értékes és követendő.
  41. 41. Agresszivitás modern társadalmakban• Andreu és munkatársai (1998)• amerikai férfiak hamarabb folyamodnak fizikai agresszióhoz, mint a spanyolok vagy a japánok,• a japánok szívesebben használnak verbális agressziót, mint az amerikaiak vagy a spanyolok.
  42. 42. Kooperáció• elkülönítenek individualista és kollektivista kultúrákat• az emberek én-tudata, csoporthoz tartozásfontossága és a kooperáció mértéke is különbözik.
  43. 43. Individualizmus• az emberek közötti kapcsolatok lazák, mindenkitől elvárják, hogy csak önmagával illetve a közvetlen családjával törődjön.• énközpontúbbak, elsősorban a személyes céljaikat hangsúlyozzák.• Hajlamosabbak, hogy csak magukra gondoljanak,• gyakrabban használják az „én” személyes névmást• A csoporttagokkal és a csoporton kívüliekkel is hasonló módon kommunikálnak,• egyenesebben, egyértelműbben beszélnek.• hangsúlyozzák a sikereiket
  44. 44. Kollektivista• az emberek születésüktől fogva egy összetartó csoport tagjai,• segítik egymást, lojálisak egymáshoz.• nagy hangsúly van a csoporton, itt inkább a „mi” személyes névmás használata az elterjedt.• Harmónia, lojalitás a fontos szempont, támogatandó,• konfliktusokat el kell kerülni, ha csak lehet, nincs olyan, hogy valaki nyilvánosan kifejezi az egyet nem értését.• A „nem” szó a harmóniát teszi tönkre a csoportban.
  45. 45. Társadalom és kooperáció• Ez az eltérő felfogás befolyásolja a csoporttagok közti kooperáció gyakoriságát, hatékonyságát.• a kollektivista értékek fokozzák a kooperációt,• Az individualista értékek követése, inkább a kompetitív célok elérését segíti. (Tjosvold 2003) Rabok Dilemmája: a kollektivista kultúrából származó emberekből álló csoportokban gyakoribb volt a kooperatív viselkedés, mint az individualista kultúrából származók alkotta csoportokban. (Cox 1991)

×