lélektan

1. KORAI KÖTŐDÉS ÉS
PÁRKAPCSOLAT
Dr. Molnár Judit
DE Magatartástudományi Intézet
Debrecen, 2014.

2. Korai kötődés
 Kötődés: a csecsemőnek az a törekvése, hogy az elsődleges
gondozó közelségét keresse
 Motívuma: ?
 Túlélés
 K. Lorenz: létezik a születés után egy szenzitív periódus, ahol az
idegrendszerben mély lenyomatok képződnek (imprinting)
 tartós kötődés alakul ki azon faj egyedeihez, amit először
megpillantanak  az élet korai szakaszában kialakuló kapcsolat
 kitörölhetetlen nyomokat hagy az egyedben, élete végéig tart

4. Imprinting
 a gyerekkor szakaszában meghatározó szerepet játszanak a
bevésődés vagy imprinting jellegű folyamatok
 A csecsemő számára az imprinting létrejöttének kritikus időszaka
az első életév
 az újszülött nem képes aktív helyváltoztatásra, hiába rögzítené
édesanyja képét születése után, követni semmilyen formában nem
tudná őt.
 Esetükben a kötődési viselkedés az, ami az anyát és gyermekét
nem engedi eltávolodni.

5. Korai kötődés
 az anya-gyerek kapcsolat történései meghatározóak lehetnek az
egész életre nézve.
 azok a gyermekek, akik csecsemőkorukban nem kapták meg az
anyai szeretet, felnőtt korukban nem képesek tartós, intim
helyzeteket létrehozni vagy fenntartani.
 társas viselkedésük az imprinting-időszak sérülése miatt
jellegzetes módon megváltozik, torzul.

6. Motívuma ?
 Korábbi elméletek szerint: anya mint táplálékforrás
 Ellentmondások már az állatvilágban megfigyelhetők
Harry Harlow: majomkísérletek
 60-as években; célja annak igazolása, hogy:
 a korai kötődés kulcsfontosságú, és jelentős befolyással van a
későbbi életre,
 a kisbabák ragaszkodása nem kizárólag a táplálkozással van
összefüggésben, hanem más szempontok is szerepet játszanak
benne.

7. Harlow
1. A majomcsecsemőket születésük után elválasztották anyjuktól,
2. Helyette két műanyát kaptak: „szőranya" és "drótanya"
 Táplálkozás: Függetlenül attól, a táplálékot melyik anya adta, a
kismajom mégis inkább a szőranyán töltötte ideje nagy részét
 Félelem: ha megijedt, a szőranyával való fizikai kontaktus tudta
csak megnyugtatni.

8. Harlow

9. Harlow
Következmények:
• A majomcsemeték egyáltalán nem szocializálódtak a műanyák
társaságában
• felnőtt korukban képtelenek voltak egészséges kapcsolatokat
kialakítani társaikkal
• Nemi szerepeikkel sem voltak tisztában, nem voltak hajlandóak
párosodni sem
• Azok a nőstények, akik mégis anyává lettek, elhanyagolták vagy
bántották kicsinyeiket.

10. R. Spitz
Spitz: Hospitalizmus
 árva, és családban, illetve börtönbölcsődében nevelkedő
csecsemőket hasonlított össze.
 A gyermekek elsődleges kötődés hiányában érzelmi és testi
lemaradás jeleit egyaránt mutatták
 a családban vagy rossz körülmények között cseperedő
csecsemőkkel szemben az árvaházban nevelkedő csecsemők
esetében 40%-os fejlődésbeli lemaradás volt tapasztalható egy év
alatt.
 akiket fél éves korukig nem fogadtak örökbe, azoknál
állandósultak a hospitalizmus jelei: a szegényes mimikai,
közönyösség, tompaság, tétlenség, álmatlanság, kontaktuskerülés
és a lassú, nem megfelelő fejlődés.

11. Akötődési viselkedés fő motívuma?
BIZTONSÁGKERESÉS

12. Kötődéselmélet
 Az embercsecsemő kötődésének úttörő vizsgálata, a
kötődéselmélet megteremtése John Bowlby angol pszichiáter
nevéhez fűződik
 '50-es, '60-as években anyjuktól elszakított gyermekek vizsgálata
 A korai anya-gyermek kapcsolatnak nemcsak a táplálás,
hanem a szoros közelség, fizikai kapcsolat is elengedhetetlen része
 Ha egy gyermek a korai években nem tud biztos kötődést
kialakítani egy vagy több személlyel, akkor felnőtt korában sem
lesz képes tartós személyes kapcsolatokat létrehozni (Bowlby,
1973)

13. Kötődéselmélet
Bowlby szerint velünk születik a késztetés a kötődésre –
biológiailag megalapozott, ösztönalapú viselkedés
 az ember esetében is létezik egy szenzitív periódus, melynek
folyamán ki kell alakulnia a kötődésnek
 ez a kritikus időszak nem olyan rövid és pontosan
meghatározható, mint az állatok imprintingje esetén.

14. Korai kötődés
Szerepet játszik benne:
 Veleszületett temperamentum
 az újszülött viselkedési repertoárja, mely biztosítja a közelséget
és elősegíti a kapcsolatot az anyával
• jelző viselkedések:sírás, mosoly, gőgicsélés, amelyek segítségével a
csecsemő kapcsolatfelvételre készteti a gondozót.
• végrehajtó viselkedések: megkapaszkodás, követés, amelyekkel a
gyermek maga tudja megteremteni a kapcsolatot.

15. Korai kötődés
 az anya válaszkészségének fontossága: csak megfelelő válasz
esetén alakulhat ki a biztonságos kötődés.

16. Anyai funkciók: megtartás

17. Anyai funkciók: megtartás
 Lélektanilag:
• biztonság
• együttlét
• érzelmek tartalmazása, csillapítása, megnyugtatás
 Fizikailag:
• Biztonságos környezet a babának

18. Anyai funkciók: tükrözés

19. Anyai funkciók: tükrözés
 A másik arcán látja visszatükröződni érzelmi állapotait
 A baba „érezve érzi” magát
 Érzelemszabályozás, áthangolás
Pléhpofa-kísérlet:
• Szokásos viselkedés
• Majd kifejezéstelen arc

20. Pléhpofa kísérlet
 Kkkk 1.
2.

21. Pléhpofa kísérlet

22. Pléhpofa kísérlet

23. Pléhpofa kísérlet

24. Anyai válaszkészség
Csökkenése:
 Depresszió
 Szorongás
 Szerfüggőségek
 Konfliktus az anyaszereppel
 A jó anya nem tökéletes, hanem „elég jó” anya
• Fizikai-érzelmi közelség, elérhetőség
• válaszkészség
• Megérti a gyerek állapotát, igényeit
• Optimális mértékű frusztráció
• Támogatja az autonómiát, de biztos háttérként jelen van

25. Más, jelentős személyek szerepe
 Az anya-gyermek kapcsolat kitüntetett (szenzitív időszak)
 Apa, testvérek
 Nagyszülők
 Tanárok, kortársak szerepe módosíthatja, csiszolhatja
 Korrektív tapasztalatok szerepe

26. Akötődést befolyásoló gyermekkori
események
 Veszteségélmények
 Elhagyás, kapcsolat megszakadása
 Bántalmazás
 Elhanyagolás
 Kiszámíthatatlan szülői magatartás
 A szülők súlyosan konfliktusos házassága

27. Az elsődleges gondozói kapcsolat
négy fontos jellemzője
 Közelség keresése: közelmaradás, később visszatérés,
valamint a kapcsolat fenntartása
 Szeparációs tiltakozás
 Biztonságos menedék: ismeretlen vagy ijesztő helyzetekben
a gondozó a védelem, megnyugtatás és biztonság forrása
 Biztonságos bázis: kiindulási pont a környezet
felfedezéséhez

28. Korai kötődési tapasztalatok
 Meghatározzák a másokkal és önmagunkkal kapcsolatos
elvárásokat (egy része nem tudatos)
 A tapasztalatok sémákba, munkamodellekbe sűrűsödnek
 ~ alaphitek, evidenciák a személy számára (sok nem tudatos)
arról, mit várhat egy másik személytől egy közeli kapcsolatban
például: értékes vagyok-e, szerethető vagyok-e, bízhatok-e a másikban, van-e
elérhető védelem baj esetén, egyedül maradok-e a nehéz helyzetekben, bízhatok-e
a kapcsolatok stabilitásában és elérhetőségében, lát-e, megért-e a fontos másik
stb.
 Bizalom, hit, remény, megbízhatóság, szerethetőség,
értékesség érzéseinek kialakulása
A korai tapasztalatok mentén különböző kötődési típusok
alakulnak ki.

29. Biztonságos kötődés
A szülő fogékony a gyerek jelzéseire, empatikus, érzékenyen reagál rá,
jól érti a szükségleteit, baj esetén elérhető
 A gyermek anyja jelenlétében bátran indul el felfedezni a szobában
található játékokat, a jelen lévő idegenektől nem fél
 az anya távozásakor a nyugtalanság jeleit mutatja
 idegen személy nem vagy nehezen és nem teljes mértékben tudja
megnyugtatni
 Az anya visszatértekor örül, hamar megnyugszik, újra játszik
 a számára veszélyes helyzetben édesanyját hívja
 nem tolerálja az egyedüllétet idegen helyen, jelzi kétségbeesését
 A kötődési rendszer jól működik: az anya-gyermek kapcsolat
biztonságos, összhangban vannak, az anya nem felcserélhető, a
gyermek aktívan kifejezi a jelzéseit, s bízik a válaszban.
 A gyermek stresszhelyzetben keresi az elsődleges gondozó közelségét
és megnyugszik attól.

30. Ambivalens kötődés
Az anya viselkedése kiszámíthatatlan, bejósolhatatlan, saját
hangulatait és igényeit követi, nem a gyerek jelzéseire reagál
 a gyerek szorong, nem biztos az anya válaszaiban,
elérhetőségében,
 mindig „bizonyítékot” kell szereznie anyja figyelméről
 az anya mellett is szorong, keveset játszik,
 távozásakor feldúlt, visszatértekor sem nyugszik meg,
 sír, ölbe veteti magát, majd lemászik
 szorong és haragszik egyszerre
 idegenekkel óvatos
 nagyon rosszul tűri a szeparációt

31. Elkerülő kötődés
Az anya elutasító, kerüli a testi kontaktust, hideg a gyerekkel, kevés a
kommunikáció köztük
 A baba nem törődik az anyával
 ha távozik az anya, nem tiltakozik,
 az idegen is meg tudja nyugtatni,
 az anya visszatértekor nem mutat érdeklődést, elfordul tőle,
játszik
 egyedül játszik
 Olyan, mintha nem kötődne, de ugyanolyan stresszt él át az anya
távozásakor, mint a síró gyerekek, csak nem kommunikálja
érzelmeit; megtanulta nem kimutatni azokat
 de a mélyben ott a szorongás (fiziológiai mutatók)
 Elutasítástól való félelem

32. Dezorganizált, zavarodott kötődés
Az anya gyakran bántalmazó, félelemkeltő, gyakori a súlyos érzelmi
elhanyagolás
 A gyermek ellentmondásos viselkedésű: lehangolt, beszűkült,
elfordul az anyától, váratlan helyzetekben lemerevedik, vagy fejét
a falba üti
 A gyermeknek nincs stratégiája a szeparációs stresszhelyzet
esetére, ezért viselkedése zavart, szabálytalan, rendszertelen
 A szülő egyszerre a félelem és a biztonság forrása: szétesik a
kötődési viselkedés

33. Kötődési stílusok
Önértékelés
(a személy önmagával kapcsolatos
vélekedései)
Pozitív Negatív
Másokról
alkotott
vélemény
Pozitív Biztonságos
Szorongó-
aggodalmaskodó
Negatív
Elkerülő-
elutasító
Bizalmatlan-
elutasító

34. Felnőttkori kötődések
 A fejlődés előrehaladtával az anya (szülők) szerepe
fokozatosan csökken, a kötődés tárgyai változnak: egyre nő
a kortársi kapcsolatok szerepe
 Az elsődleges gondozóval való kapcsolat helyét pedig a
partnerkapcsolat tölti be
 A kötődési stílusok relatív stabilitást mutatnak (kb. 80%),
bár életesemények hatására módosulhatnak

35. Párkapcsolat mint kötődési folyamat
Hazan, Shaver (1987)
 a partnerek közötti interakciók hasonlóságot mutatnak a
gyerekek és gondozóik közötti interakciókhoz:
• a párok igénylik az egymáshoz való közelséget
• a párkapcsolati partnereket párjuk jelenléte megnyugtatja,
• távollétükben szoronganak és magányosak.
• a párkapcsolatok biztonságos háttérként funkcionálnak, amely
segít a partnereknek szembenézni az élet kihívásaival,
lehetőségeivel és meglepetéseivel.
 Ezen hasonlóságok mentén terjesztették ki a kötődéselméletet a
felnőttkori párkapcsolatokra.
 DE vannak természetesen különbségek is (szimmetria, szexualitás
stb)

36. Kötődési stílusok felnőttkorban
 A munkamodellek és kötődési orientációk az idő elteltével is
viszonylag stabilak maradnak, de nem teljesen ellenállóak a
változással szemben.
 Bizonyos pszichológiai problémák és klinikai
rendellenességek részben a bizonytalan munkamodellek és
kötődési stílusok miatt keletkeznek.

37. Biztonságos kötődés
 Nagyrészt pozitívan látják önmagukat és partnereiket
valamint kapcsolataikat
 viszonylag könnyen tudnak érzelmileg közel kerülni
másokhoz
 nagyobb elégedettségről és harmóniáról számolnak be a
kapcsolataikat illetően, mint más kötődési stílussal
rendelkező emberek.
 sem az intimitás (közelség), sem a függetlenség nem okoz
gondot számukra
 alapvetően bíznak másokban,
 nem érzik terhesnek, ha mások támaszkodnak rájuk
 bár igénylik a kapcsolatokat, képesek az egyedüllétre is

38. Szorongó-aggodalmaskodó
(ambivalens)
 Nem érzik jól magukat szoros kapcsolat nélkül
 Teljes érzelmi intimitásra vágynak, de úgy érzik, hogy a másik
vonakodik olyan közel kerülni hozzájuk, mint amennyire ők
szeretnék
 aggódnak, hogy mások nem látják őket olyan értékesnek, mint
amennyire ők a másikat
 hajlamosak teljes mértékben partnerüktől függni
 kevésbé pozitívan látják önmagukat; gyakran kérdőjelezik meg
saját értéküket partnerként
 Érzelmeiket nyíltan kifejezik
 Rettegnek az elhagyástól, csüggnek partnerükön
 Kapcsolataikban szorongóak, impulzívak, lobbanékonyak
lehetnek; nagy érzelmi ingadozások
 Fokozott féltékenység

39. Elutasító-elkerülő stílus
 Saját bevallásuk szerint jól érzik magukat szoros érzelmi
kapcsolatok nélkül
 Azokat gyakran fölöslegesnek látják; tüntetően független életet
igyekszenek élni
 Szerintük a szerelem ritka, és csak kevés ember érdemes rá
 fontos számukra, hogy a kötődési érzelmekkel szemben
sebezhetetlennek láthassák magukat
 nem szeretnek sem függni, sem azt, ha tőlük függnek
 függetlenség iránti vágyuk elkerülés (a kötődés elkerülése)
 Önmagukat inkább pozitív, míg a másikat inkább negatív színben
látják
 kevesebb intimitásra vágynak partnerükkel
 hajlamosak elnyomni érzéseiket
 Visszautasításra elutasítással reagálnak

40. Bizalmatlan-elkerülő
 Általában gyermekkorukban bántalmazott személyekre jellemző
 A személynek mind önmagáról, mind a másikról kialakított
véleménye negatív
 Szeretnének érzelmileg szoros kapcsolatokat, de nehezen tudnak
teljesen megbízni másokban
 Ennek a kettősségében őrlődnek
 Félelmetes számukra a másiktól való függés, mert attól félnek,
hogy megbántják őket, ha túl közel engednek másokat magukhoz
 Gyakran elnyomják és tagadják érzéseiket

41. Kapcsolati jellemzők
 Elégedettség: a biztonságosan kötődő emberek általában nagyobb
elégedettségről számolnak be a kapcsolatukat illetően, mint más
kötődési stílussal rendelkezők (pl. Freeney, 1994)
 Időtartam: a biztonságosan és az ambivalensek kötődőek
hosszabb kapcsolatokban köteleződnek el. Különbség: az
elégedettség szintje
 Intimitás-közelség: az aggodalmaskodó és a bizalmatlan-elkerülő
személyek nagyobb intimitási szintet igényelnek párjuktól. A
biztonságosan kötődőek képesek jobban megnyílni, több
támogatást adni/kapni, ami több fizikai intimitással is jár együtt
 Kommunikáció: a biztonságosan kötődőek és ambivalens
kötődésűek jobban megnyílnak, a bizalmatlanok félnek attól,
hogy a másik visszaélhet azzal, amit megoszt velük.

42. Korrekció
 Csak kapcsolatban korrigálódhat
 Hétköznapi kapcsolatokban is, bár ott nagy az
ismétlések, komplementer választások lehetősége is
 Pszichoterápiás kapcsolatban