Az azonos nemű párok gyermekvállalásának egészségügyi vonatkozásai
1. Az azonos nemű párok
gyermekvállalásának egészségügyi
vonatkozásai
OH 2015.okt.
Kórász Krisztián
pszichiáter és pszichoterapeuta
Oxleas NHS Foundation Trust, London
2. Az elmúlt évtizedek társadalmi
változásai és tudományos eredményei
egyre több országban legalizálják az
azonos nemű párok
• házasságát
• biztosítják számukra a közös örökbefogadást
• a támogatott reprodukcióhoz való hozzáférést
3. Kezdetek:70-es évek eleje
• Egyre több olyan gyermek elhelyezési ügyben dönt a bíróság, ahol
az egyik szülő homoszexualitása ismertté válik
• 1969. Stonewall-lázadás és az azt követő gay liberation mozgalom
hatására sokan felfedik valódi szexuális irányultságukat.
• A bíró legtöbbször a homoszexuális szülő ellen dönt,mert az az
uralkodó nézet, hogy nem alkalmas a gyereknevelésre, az
egészséges fejlődéshez két, különnemű, heteroszexuális szülő
megléte szükséges.
Feltételezték, hogy a homoszexuálisok által nevelt gyermek
• identitása torzul,
• maga is homoszexuális lesz,
• társadalmilag elszigetelődik.
Ekkor ezek a gyerekek a homoszexuális szülő korábbi heteroszexuális
kapcsolatából származtak .
4. 80-as évek
• Donor általi mesterséges megtermékenyítés lehetővé teszi
az azonos nemű párok gyermekvállalását
• Az ilyen párok kutatása lehetővé vált
• Ezen kutatások azt bizonyítják, hogy a homoszexualitás
nincs lényeges befolyással a gyermek nemi identitására,
nemi magatartásmódjára és szexuális orientációjára
• Rámutatnak, hogy a szülő nem biológiai szülő jellegében
fontos, hanem, mint egy szerető, gondoskodó felnőtt, akivel
szoros kapcsolatban a gyermek felnő
• A vér szerinti szülőt káros következmények nélkül
helyettesítheti egy másik szerető és gondoskodó felnőtt
• A gyermek általában egészségesebb, ha két szülővel
rendelkezik, mintha csak eggyel.
5. Mérföldkő:
az Amerikai Pszichológiai Társaság és
az Amerikai Pszichiátriai Társaság
állásfoglalása
• 1976 óta többször is állást foglaltak az azonos nemű párok
örökbefogadási joga mellett
• 2005-ben kiadott áttekintő tanulmányuk megállapítja:”egyetlen
kutatás sem támasztja alá, hogy a homoszexuális szülők gyermekei
bármilyen szempontból hátrányosabb helyzetben lennének a
heteroszexuális párok gyermekeinél
• Az azonos neműek házasságának lehetővé tétele elengedhetetlen
ezen egyének és családok pszichológiai jólléte és egyenjogúsítása
érdekében ,támogatja az azonos neműek házasságát és törvény
előtti egyenlőségét, hogy az ilyen házasságok a civil házassággal
megegyező jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzenek
6. .2002-ben a Gyermekgyógyászati Akadémia arra
az álláspontra jut, hogy támogatni kell a biológiai
szülő azonos nemű partnerét abban, hogy joga
lehessen párjának gyermekét örökbe fogadni
• 2009-ben az Amerikai Orvos társaság is kiadta
támogató nyilatkozatát
• Több eu országban is folyamatban van azon
jogi korlátok lebontása, melyek a családi jogok
és kötelességek szabályozása során a szülők
nemi és szexuális irányultságát diszkriminálja
• 2015. jún.26. Amerikai Legfelsőbb Bíróság
döntése kimondja: az Államok nem tilthatja be
az azonos neműek közti házasságot
7. Elméleti megfontolások
• A xx. sz. gondolkodását befolyásolta a pszichoanalitikus elmélet,
mely szerint a nem megfelelő szülői hatás következménye a
homoszexualitás(túlságosan védelmező anya és érzelmileg távoli
apa).
• A kezdeti kutatások arra összpontosítottak, hogy a leszbikus v
meleg szülők körében felnövekvő gyermekre a szülő szexuális
orientációja milyen hatással van. Egyesek szerint ez önkényes , a
szülő egyéb állapota pl. anyagi helyzete, a gyermek jólléte nagyobb
kockázatot képvisel (iskolai előmenetel,szociális és érzelmi
fejlődés,viselkedési problémák kialakulása) A szülők válása negatív
hatással van a gyerekre,kifejezettebb a fiúknál, mint a lányoknál
• Heterington és mtsai:a válás nem minden esetben van negatív
hatással, de az apa jelenléte pozitívan hat a fiúk jóllétére McLoyd
szerint nem maga az apa hiánya, hanem a szegénység hat ki a
gyermeki fejlődésre, mert az apa nélküli család nagyobb
valószínűséggel küzd anyagi nehézséggel
8. Sikeres modelltanulás miatt van szükség mindkét
nembeli felnőtt jelenlétére
• Ezzel szemben felhozott érv:találhat megfelelő
szerepmodellt a tágabb környezetében
pl.nagyszülő, tanár/tanárnő stb.
• Kirkpatrick tanulmánya szerint a leszbikus
anyák gyermekei több férfi családi baráttal és
férfi rokonnal tartották a kapcsolatot, mint a
heteroszexuális szülők gyerekei
9. A meleg párok alkalmatlanok a gyermek gondozására,
hisz a hagyományos modellben az apa másodlagos
gondozó és mint ilyen egymaga képtelen a gondozásra
• Lamb és Lamb kutatása: az újszülött
gondozásakor az anyák és apák szülői
viselkedése közt nincs lényegi különbség,csak
az anyák vannak többet a gyerekkel, ezért
több ismeretet, tapasztalatot szereznek a
gyermek biológiai ritmusáról, vizuális és
viselkedésbeli célzásairól stb. vagyis ha az apa
lenne az elsődleges gondozó, akkor ez irányú
képességei az anyáénál jobbak lennének.
10. A társadalmi közeg hatása: társak
kiközösítése,zaklatás, kinevetés
• A gyermek akkor is lehet stigmatizált , ha
szülei más jellegzetessége kerül célkeresztbe
pl. rasszbeli hovatartozás, fogyatékosság,
túlsúlyosság, munkanélküliség stb. Az
előítéletek elleni fellépés a megoldás és nem a
stigmatizálás.
11. Személyiségfejlődést, pszichológiai
alkalmazkodást vizsgáló kutatások
• A kutatások egy része nem mutat ki különbséget a
hetero és homosz. szülők gyermekeinek mentális
egészsége, társadalmi alkalmazkodása, érzelmi és
szociális fejlődése és pszichológiai alkalmazkodása
közt,de van olyan tanulmány ami szerint van lényegi
különbség. Golombok és Badger: a leszbikus
családokból származó fiatal felnőttek alacsonyabb
szorongást, depressziót, ellenséges érzelmet és
kevesebb problémás alkoholhasználatot mutatnak. Az
önértékelésben az egyedül nevelő anyák fiatal felnőtt
gyermekei és a leszbikus párok által nevelkedett fiatal
felnőttek egyaránt magasabb, egymástól nem
különböző értékeket mutattak.
12. • Rivers és mtsai 18 leszbikus által nevelt 12-16 éves
fiatalt hasonlított össze 18 olyannal,akit ellentétes
nemű pár nevelt fel. A két csoport nem különbözött
egymástól szignifikánssan a viktimizáció, szociális
támogatottság és a pszichológiai működés tekintetében
• Stacey és mtsai: a leszbikus családok gyermekeinek
önértékelése és pszichológiai jólléte szignifikánsan
jobb, mint a társított heteroszexuális családok
gyermekeié
• King és mtsai megállapítása, hogy a leszbikus anyák
gyermekeinek viselkedése nagyobb gyakorisággal
problémás, mint a heteroszexuális anyák gyermekeié
13. Nemi orientációt, nemi viselkedést és
nemi identitást vizsgáló kutatások
• Egyes kutatások azt az eredményt hozzák, hogy a
leszbikus és meleg párok gyermekei felnőve
túlnyomórészt heteroszexuálisok lesznek, más
kutatások árnyalják ezt a képet
• Green 21 olyan gyermekkel készített interjút, akiket kb
3,5 évig leszbikus szülők neveltek, 5 idősebb számolt be
szexuális tapasztalatról és mind heteroszexuális volt
• Baley meleg apákkal készített interjút. 75 felnőtt
gyermek közül 7 volt meleg v. biszex,azaz 9 %-uk,de ez
a tanulmány nem vizsgálta, hogy ezen apák
lánygyermekei milyen irányultságúak lettek.
14. Tasker és Golombok: azon fiatal felnőttek, akiknek leszbikus az anyja, nagyobb
valószínűséggel számolnak be arról, hogy kipróbálnák vagy kipróbálták azonos
neművel a szexuális kapcsolatot és magukat gyakrabban határozták meg nem
heteroszexuálisnak
• Cameron leszbikus és meleg párok felnőtt gyerekeinek szexuális irányultságát
vizsgálva azt találta, hogy a 77 vizsgált személy közül 23 volt homoszexuális. Azon
családokban, ahol meleg volt az apa és leszbikus az anya a hat fiú közül egyik sem
vallotta magát homoszexuálisnak
• McCandish és Bozett olyan leszbikus párok által nevelt gyerekeket vizsgált, ahol a
gyermekvállalás előre meg volt tervezve. 5 leszbikus párt interjúztatott, akik
összesen hét gyermeket neveltek, mind donor megtermékenyítéssel született és 7
év alattiak voltak. Fejlődésük normál volt és mentes viselkedési problémáktól.
Azokat is megvizsgálták, akik már beszéltek és arra jutottak, hogy azok nemi
identitása egészséges
• Green egy másik vizsgálatában olyan gyermekeket interjúztatott, akiket leszbikus v
transzszexuális szülők neveltek. Azt találta, h a 37 gyerek közül 36-nak tipikus v
normális volt a pszichoszexuális fejlődése. Egy másik kutatásban a szülők
beszámolójára támaszkodva azt találta, hogy a leszbikus édesanyák gyermekei,
azon belül is főleg a leánygyermekek gyakrabban viselkedtek, öltöztek és játszottak
olyan módon,ami elütött az átlagtól
• Brewaeys és mtsai leszbikus és heteroszexuális párok által nevelt gyerekek
játékpreferenciáit vizsgálva nem talált különbséget a preferenciaválasztás terén
15. Stigmatizáció
• Egyes kutatások arra jutottak, hogy a szülők sz. orientációja nincs kihatással a gyerekeik társas
kapcsolataira, mások épp az ellenkezőjét bizonyítják
• Fairtlough 67 kutatás eredményét elemezve arra a megállapításra jutott, hogy az azonos
nemű párok gyerekei mind általánosságban, mind intézeten belül v a családban, a homofób
attitűd és viselkedés gyakori elszenvedői
• Tasker és Golombok azt találta, hogy azon fiatalokat, akiknek leszbikus volt az édesanyja,
társaik gyakrabban gúnyolták
• Gershon és mtsai az önbecsülést, a stigma észlelését és a megküzdési képességeket
tanulmányozta 11-18 éves olyan fiatal körében, akinél az anya leszbikus volt. Azon
tizenévesek,akik a stigmát úgy észlelték, hogy az az anyjuk leszbikusságával függ össze kisebb
önbecsüléssel rendelkeztek öt területen: társas elfogadás,önértékelés, viselkedésvezetés,
fizikai megjelenés, közeli barátság
• Batterson 44 leszbikus pár által nevelt tizenévest és 44, különnemű pár által nevelt tizenévest
vizsgált. Az önbeszámolókra és társak általi kikérdezésre épült kutatás eredménye azt
mutatta, hogy mindkét csoport jó kapcsolatot ápolt társaikkal és hogy a család típusa nem
befolyásolta a társakhoz fűződő viszonyt
• Nungesser megállapítása, h egyes esetekben a gyerekek kínosan érzik magukat, ha barátaik v
mások tudomást szereznek arról, hogy édesanyjuk leszbikus, de a gyermekek többsége össze
tudja kötni, h bármely kínos érzés és kezdeti kellemetlenség a társadalmi előítéletesség
következménye, és hogy nem az édesanyjuknak, hanem a társadalomnak kellene
felülvizsgálni álláspontját
16. Gyermekabúzus
• A közhiedelem azt tartotta, hogy a
homoszexuálisok(főleg a ffiak) meg fogják
kísérelni elcsábítani a fiatalokat. A kutatások
ugyanakkor azt az eredményt hozták, hogy ezen
családokban a fizikai és a szexuális abúzus
prevalenciája alacsonyabb, mint az országos átlag
• Golombok és mtsai : a leszbikus családban felnőtt
gyerekek körében a fizikai abúzus
incidenciaértéke alacsonyabb, mint a
heteroszexuális családokéban
17. Szülői tulajdonságok vizsgálata
• Egyes tanulmányok megállapítása, h a heteroszexuális és
leszbikus nők szülői képességei közt nincs különbség. Mások
arra jutottak, h a leszbikus szülők
gyermekorientáltabbak,de a gyermeknevelés szintjeiben, a
családi stresszben, szülői tudatosságban, szülői
képességekben, a gyermekkel eltöltött idő és az anyai
melegség tekintetében nincs különbség a leszbikus és a
heteroszexuális szülők közt. Ehhez hasonló eredményre
jutottak azon kutatások is, amelyek meleg és
heteroszexuális ffiakat és azok szülői tulajdonságait
hasonlították össze, sőt egyes kutatási eredmények azt
sugallták, hogy a leszbikus anyák és meleg apák jobb szülői
képességekkel rendelkeznek, mint heteroszexuális társaik.
18. • Miller és mtsai :a leszbikus anyák gyerekorientáltabbak, de kevésbé
feladat- v felnőttorientáltak, mint megfelelő heteroszexuális társaik. A
leszbikus anyák hajlamosak maguknak a gyerekgondozás felelősségében
elsődleges szerepet tulajdonítani.
• Brewaeys és mtsai 3 olyan családtípust hasonlított össze (donor által
megtermékenyített leszbikus, donor által megtermékenyített
heteroszexuális és természetes útin megtermékenyített heteroszexuális
családok), ahol a családokban 4-8 éves gyerekek is voltak. A vizsgálatok azt
az eredményt hozták, hogy a leszbikus családokon belül a nem biológiai
anya-gyerek interakciók gyakoribbak, mint a másik két családtípusban lévő
apa-gyerek interakciók. A leszbikus családban a két szülő gyermekkel való
interakciója megegyezett, míg a másik két családtípusban eltért. A két
heteroszexuális családtípus mindegyikénél az anya-gyerek interakció
gyakoribb volt, mint az apa-gyerek interakciók száma.
• Bigner és Jacobsen 24 homoszexuális apa és 29 heteroszexuális apa szülői
viselkedését hasonlította össze és nem talált a két csoport közt számottevő
különbséget a bevonódás és intimitás terén. A meleg apák nagyobb
szigorról és a gyermek igényeire való válaszadás nagyobb mértékéről adtak
számot, azonban ezen különbségek mértéke sem volt szignifikáns
19. Az Amerikai Pszichológiai Társaság
álláspontjának kritikája
• Marks az APA álláspontját 7 ponton kritizálta.
Kifogásolta az álláspont eredetéül szolgáló
tanulmányok homogén mintavételét, az
összehasonlításához használt csoportok
hiányát, azok jellegzetességeit, az adatok
ellentmondásosságát, a gyerekekre vonatkozó
hatások vizsgálatának limitáltságát és a
statisztikai erő hiányát. A kutatások alanyai
túlnyomóan fehér, magas iskolai végzettségű,
középosztálybeli leszbikusok.
20. • Több tanulmány nem tartalmazott heteroszexuális összehasonlító
csoportot
• Volt olyan tanulmány, amelyet az APA kihagyott hivatkozásai közül,és ez
cáfolta az állításukat
• Egyik tanulmány sem a hosszútávú hatást vizsgálta, mi van akkor,ha az
azonos nemű szülők káros hatása azok felnőttkorában jelentkezik
• Kis mintaszámú kutatásokra alapozódik az állítás
• Shiller szerint az azonos neműek gyermekvállalásával kapcsolatos
tudomány és pártfogás közti határvonal elmosódott
• Az APA célja a joggyakorlat befolyásolása volt
• A meleg jogi aktivisták szelektíven használták fel a kutatási
eredményeket,amelyekre, vmint a mainstream szervezetek álláspontjaira
támaszkodva sikerült az azonos neműek gyermekvállalásának és
házasságának jogi elősegítését, elismerését elérniük
21. • Goldberg szerint a kutatásokban szerepélő
csoportok összehasonlításakor a melegjogok
ellenzői minden különbség bizonyítékát, mint az
ártalom bizonyítékát láttatják,ezzel ellentétben a
mainstream tudósai a különbségek bármiféle
meglétének elismerésétől vonakodnak
• Stacey és Biblarz szerint sokkal gyümölcsözőbb
lenne, ha a különbségekre nem a feljebbvalóság v.
a patológiás fejlődés per se bizonyítékaira
tekintenénk, hanem csak egyszerűen
különbségeknek látnánk azokat
22. Következtetések
• A szülők azon képessége, hogy elősegítsék az általuk nevelt
gyermek egészséges fejlődését, elsődlegesen a család egyedi
dinamikájától és más környezetbeli tényezőktől függ és nem a
szülők szexuális orientációjától . Ezen tényeket ismerték el azon
európai és egyesült államokbeli államok,amelyek jogrendszerükben
lévő intézményesített diszkriminációt korrigálták.
• A szerző reméli, h. a magyar törvényhozás a progresszív eu
szabályozás mintáját követve a leszbikus és meleg kisebbségnek
teljes jogegyenlőséget biztosít, hogy e kisebbséget a heteroszexuális
házasságokhoz kapcsolódó minden jog megillesse, ideértve a
házassághoz, az együttes örökbefogadáshoz, és a segített
reprodukciós eljáráshoz való hozzáférés jogát is. A megkülönböztető
helyzet felszámolása érdekében a jogi reformok elengedhetetlenek,
azonban nem elégségesek. A folyamat kibontakozásához
szemléletváltásra, a közvélemény tudatos alakítására van szükség,
melyben a médiának és a közoktatásnak meghatározó a szerepe.
23. • Annak érdekében, hogy az egészségügy az azonos nemű
szülők szükségleteinek jobban megfeleljen, az egészségügyi
dolgozóknak tudniuk kell azon nehézségekről, melyekkel e
kisebbségi csoport szembesül. A diszkrimináció megelőzése
érdekében a fejlett országok egészségügyi szolgáltatóinak
többsége saját vezérelvet és eljárásmódot dolgozott ki.
Fontosnak tartja a magyarországi eü.-i szolgáltatók számára
hasonló vezérelvek és eljárásmódok kidolgozását.
Elengedhetetlen az eü.-i dolgozók számára a témával
kapcsolatos ismeretek oktatása. Helyes stratégiával
megközelíthető, hogy az eü.-i szolgáltatók az azonos nemű
szülők és azok gyermekei számára holisztikus, kulturálisan
megfelelő és előítélet-mentes szolgáltatást biztosítsanak.