Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

Burnout - Eva Szigethy

323 views

Published on

burnout

Published in: Health & Medicine
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Burnout - Eva Szigethy

  1. 1. A kiégés az orvosok körében gyakori és megelőzhető. Számos példa van az irodalomban arra, hogy a főhős elveszti munkájában minden idealizmusát és szenvedélyét, kimerülést és elidegenedést érez . Ezek a kiégést jelző tünetek.
  2. 2.  Kiábrándult mérnök  Munkája elől Afrikába szökik  Ott egy leprásokból álló kolóniában dolgozik „kiégettnek” nevezett betegekkel  Ők azon az áron képesek a testi szenvedésüket csökkenteni, hogy elvesztik az önfelismerés képességét,így nem érzékelik többé a betegség által kínzott testüket
  3. 3.  A 70-es években lett népszerű  Ekkor a kimerültség, a munka iránti csökkent érdeklődés leírására használták  Különösen gyakori a humán szolgáltatással foglalkozó szakmákban  „az idealizmus, az életenergia és a célok fokozatos elvesztése”-ként írják le
  4. 4. Olyan állapot, amelyre az érzelmi kimerültség, a deperszonalizáció, és az egyéni teljesítmény iránti igény elvesztése jellemző Érzelmi kimerültség:fáradtság,érzelmi kiüresedés, kimerültség Deperszonalizáció:negatív, cinikus attitűd, személytelenség érzése, visszahúzódás, izoláció, türelmetlenség, a páciensek és a munkatársak által „kiváltott” frusztráció érzése A munkában történő önmegvalósítás igényének megszűnése: inkompetencia, hatékonyság hiánya, alkalmatlanság, kudarcélmény, a frusztráció megoldására való közönyösség, az irányítás élményének elvesztése Mindhárom tényező összefüggésben áll az érzelmi, ill. fizikai stresszel és az énhatékonysággal
  5. 5.  Munkahelyi stressz  Magas követelmények  Más emberek (köztük meggyötört emberek és családok) jóllétéért való felelősségvállalás  A pszichiátereknél további ok még az általuk végzett munka és az általuk kiszolgált populáció természete (nagy szenvedést átélő emberekkel dolgoznak,akik traumatizáltak, öngyilkosságot kíséreltek meg, v embert öltek, ellenségesen, vagy érzéketlenül bántak velük)  az orvos ebben a helyzetben tehetetlenné, erőtlenné és kimerültté válhat. A pszichiáter elszigeteltebben dolgozik a kollégáktól, mentorától,akiktől segítséget kaphatnának a bennük zajló érzések és lelki folyamatok feldolgozására  Hozzátartozók kedvezőtlen v negatív magatartása  Külső stresszorok: pl.egészségügy változó helyzete, műhiba miatti félelem, mhelyi kötelezettségek
  6. 6.  Rezidensek 40%-a  Gyakorló pszichiáterek 30%-a  Fekvőbeteg ellátásban alacsonyabb számok A karrier stádiuma szerint: - a karrierjük derekán lévőknél a kimerültség - a pályájuk elején járóknál a deperszonalizáció, ill. az otthon és a munkahely közti feszültség a jellemző - a karrierjük késői stádiumában lévők nyugdíjba mennek,azért mert kiégtek,vagy ezt elkerülendő A karrierjük középső szakaszában járóknak komoly fejlődésen kell átmenniük: az elvesztett lehetőségek feldolgozása, saját határaik elfogadása és az idealizmus elvesztése kiábrándultsághoz vezethet.
  7. 7.  1.stádium:enyhébb,epizodikus jelek és tünetek:mentális fáradtság a munkanap végén, a megbecsültség hiányának érzése, frusztráció,nyomás, testi fájdalom,kevésnek érzi az időt a feladatai elvégzésére,félelem a következő nap kihívásaitól  2.stádium:hosszabban fennálló tünetek, innen már nehezebb visszafordítani a folyamatot:kiábrándulás a munkából, mindent átható unalom érzése, apátia, frusztráció, „mókuskerék” érzés,a provokáló helyzetek lecsillapodása után is intermittáló testi és lelki tünetek lépnek fel . Irritábilitás ,agresszió, szorongás,depresszió,irodai szerhasználat(koffein,nikotin),öngyilkossági gondolatok . Testi tünetek:ájulás,alvászavar,fogyás/elhízás , gasztrointesztinális panaszok  3.fázis:súlyos, a tünetek már krónikussá válnak,kezelés nélkül testi és pszichiátriai zavarok alakulnak ki:depresszió, myocardiális infarctus , peptikus fekély , következményei: válás,munkahely váltogatása,szerfüggőség,rövidebb várható élettartam,befejezett öngyilkosság
  8. 8.  Önmagában nem betegség , de! kezelés nélkül krónikussá válhat  Több,mint a munkával való elégedetlenség vagy fizikai fáradtság,amelyből regenerálódni lehetne  Nem a munkahelyi stressz szinonímája , de ha a stressz nyomasztó méreteket ölt a munkahelyen , akkor maladaptív megküzdési módokhoz vezet, ami tovább rontja a folyamatot
  9. 9.  További pszichés károsodástól véd pl.: szünetet kényszerít ki,vagy figyelmeztető jelként szolgál. A korai burnoutban nem találtak biológiai markereket,de a krónikus, súlyos burnoutot összefüggésbe hozták a hypotalamus- hypophysis-mellékvese tengely diszfunkciójával (mellékvese eredetű kimerültség, hypocortisolaemia). A rizikót potenciálisan növelő vagy csökkentő genetikai faktorok szerepét ez idáig nem sikerült kimutatni, de szerepük valószínűsíthető.
  10. 10.  Prediszponáló tényezők: stresszélmények internalizációjára való hajlam, bűntudat érzése, tehetetlenség érzése, kimerültség, egyes munkahelyi sajátosságok,mint magas követelmények, túlórázás,támogatás hiánya, a munkahely-család egyensúlyának felbomlása, stresszel teli magánéleti események  Precipitáló (a burnout előrehaladását siettető) tényezők:érzelmi stresszhatások ,amik az orvost érik pl. öngyilkos lesz a betege,vagy embert öl  A burnoutot állandósító tényezők:kapcsolatba hozhatók a pszichiáter stresszel kapcsolatos érzékenységével és a stresszre adott válasszal,és az egészségügyi ellátásban bekövetkezett akadályokkal  Protektív tényezők pl.: a magánélet-munkahely megfelelő egyensúlya, olyan munka, amely lehetővé teszi a szakmai kiteljesedést, a kollégák, a vezetőség és a család támogatása, a fizikai aktivitás fenntartása, megfelelő mennyiségű szabadság
  11. 11.  A burnout kialakulása attól függ,hogy mennyire vagyunk képesek kezelni a követelményeket és a megoldásukra rendelkezésre álló forrásokat. A követelmények jöhetnek kívülről(környezet, emberi kapcsolatok, közösség), vagy belülről fakadók (önmagunkról alkotott kép, életstílus, megkívánt fejlődési szint). A követelmények és a források közti egyensúly felbomlásakor nyomás, szorongás, kimerültség tapasztalható. Ha az egyén felveszi a küzdelmet, a megfelelő források használatával megküzdési stratégiákat fejleszthet ki, ezzel helyreáll az egyensúly, így a burnout nem alakul ki. Ha a források használata sikertelen, vagy a megküzdési stratégia maladaptív, súlyos burnout alakul ki.
  12. 12.  Magának a folyamatnak a felismerése, hogy a külső és belső erőforrások mobilizálhatók legyenek. Gyakran fordul elő tagadás önmaguk előtt is és ilyenkor többet és keményebben dolgoznak, hogy megfeleljenek.”ördögi kör!”kialakulása.  Az önreflexió képességének fejlesztése, a saját igényekre való odafigyelés, ill. a célok és az elvárások újbóli meghatározása fontos belső feladat, egy megbízható barát, vagy kolléga segítségével könnyebb véghezvinni. A kimerültséget könnyebb kezelni, mint a deperszonalizációt vagy a hatástalanság érzését.
  13. 13.  Megállapítják az egyén jól körülhatárolt munkahelyi szerepét és a végzendő munka jellemzőit,  Segítenek az interperszonális kapcsolatok kiépítésében  Segítenek javítani a munkakörnyezeten és a munkamorálon Sajnos az egészségügyi ellátórendszer jelenleg zajló átszervezése és a költségvetési megszorítások miatt számos orvosi intézet és szervezet leállította a professzionális segítséget nyújtó programok támogatására szánt pénzek gyűjtését,melyekből szakmai fórumokat, összejöveteleket lehet szervezni
  14. 14.  A jól végzett munka elismerése  Előléptetés  Fizetésemelés Megelőző tényezők még: Lehetőség a frusztrációk feldolgozására és a fennálló akadályok leküzdésére. Az oktatóprogramok célja az orvosok felvilágosítása a burnoutról, megtanulni használni azokat a forrásokat, amelyek révén adaptívabb megküzdési stratégiák sajátíthatók el. Súlyos esetben megfelelően képzett szakemberhez kell irányítani az érintetteket.
  15. 15.  Egyes intézményekben stresszmenedzsment programok és az alkalmazottakat segítő, a munkáltató által finanszírozott programok állnak rendelkezésre. A helyben végzett szűrés és beavatkozás valószínűleg a leghatékonyabb módszer a burnout kivédésére, amelynek lényege a munka és a magánélet közti egészséges egyensúly megtalálása úgy, hogy közben a betegellátás is optimális marad.
  16. 16.  Minden burnout intervenciós stratégia alapvető célja, hogy az egyén elköteleződést vállaljon a burnouttal szembeni küzdelemben. Ez a burnout kialakulásának ellenében hat,mert energiaforráshoz juthatunk, újra bekapcsolódunk az eseményekbe, és ismét hatékonynak érezhetjük magunkat . Green hőse ,Querry abban találja meg a kiteljesedést, hogy segít azoknak, akik nyomorban élnek és szenvednek. A gyógyítás és a remény pillanatai ellene szegülnek a kiábrándultságnak, illetve a kimerültségnek és hozzájárulnak emberi mivoltunk örömteli megéléséhez.

×