Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

Coimbraptsd

312 views

Published on

ptesd

Published in: Health & Medicine
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Coimbraptsd

  1. 1. A poszttraumás stressz zavar (PTSD) szűrése és a korai beavatkozás fizikai sérülés után Ott vagyunk már? Raul Coimbra, MD, PhD, FACS Annals of Surgery. 2013; 257 (3): 400-402. Dr. Kaczvinszky Emilia SZTE Gyermekklinika Gyermekpszichiátria Szeged 2015. 03. 23.
  2. 2. • Dr Zatzick és kutatócsoportját a Harborview Balesetmegelőzési és Kutató Központját, illetve a Washingtoni Egyetem 1-es szintű trauma központ programját dícséret illeti kiváló munkájukért , a kórházba került balesetet túlélt páciensek poszttraumás stressz zavar (PTSD) szűrése és kezelése miatt • Ez a cikk a jövőbeni kutatási projektekt illetően sokszor idézett lesz azok körében, akik súlyos sérüléseket túléltek.
  3. 3. •Trauma egy betegség. •Multidiszciplináris megközelítés •Elfogadhatatlan, hogy nemlétezőként fogjuk fel abban a pillanatban, ahogy a test gyógyul. •Késői és hosszú távú következmények: fizikai funkció károsodása, a pszichés zavarok, szociális dezintegráció, családok széthullása, produktivitás hiánya, magas társadalmi költségek.
  4. 4. • Az akut fázis közben, vagy közvetlenül utána bevált szűrési és kezelési stratégiák elérhetetlenek. • Ez nem csak a traumák következményei ismeretének és a megértésének a hiányát mutatja, hanem az egészségügyi rendszer támogatásának hiányát a mentális egészségügyi problémákkal szemben.
  5. 5. • Zatzick és mtsai tanulmánya ezt a hiányt próbálta kitölteni • 3,5 év alatt 207 traumás betegek PTSD-s tüneteit monitorozták, egyszer a kezdeti kórházi kezelés közben, majd a kórházból elbocsátást követően. • A szűrést követően randomizáltan két csoportra osztották a betegeket, az egyik csoport egy többlépcsős kollaboratív csopot, a másik szokásos gondossággal ellenőrzött.
  6. 6. • A beavatkozások között szerepelnek a gyógyszeres terápia, a kognitív viselkedésterápia (CBT), amely 12 hónapig tartott és mind a kórházi és a járóbeteg-rendeléseken alkalmazták. A kórházba kerülést követően viselkedés- aktiválás pszichoterápia és motivációs interjú történt. • A gyógyszeres terápia SSRI és antidepresszáns hatóanyag mellett az az alvászavarra kaptak gyógyszert. • CBT: pszichoedukáció, relaxáció, kognitív átalakítás, expozíció.
  7. 7. • A PTSD felmérése a PTSD Scale (CAPS) és a PTSD ellenőrzőlista-polgári változata (PCL-C) tesztekkel történt. • A PCL-C-t alkalmazták a betegek bevonásához szűrővizsgálatként. • A másik teszt a Patient Health Questionnaire, a depressziós tüneteket méri fel, az Audit-C az alkoholfogyasztásról ad információt, • A Medical Outcomes Study 36-Item Short Form Health Survey, Physical Component Summary a fizikai egészséget és funkciót.
  8. 8. • Jól megtervezett vizsgálat fontossága • Kutató team kb. 13 óra évi ellátást biztosították az egyes betegeknek, és az ellátás intenzitása csökkent a 12 hónap során. Gyógyszeres terápia complience-e több mint 60% volt, • 77% kapott több, mint 1 alkalommaé motivációs interjút az alkoholfogyasztás és más magas kockázati magatartás megelőzése céljából.
  9. 9. • A tanulmány haszna: átfogó program kidolgozásának fontossága. • A betegek akik részt vesznek a kollaboratív ellátásban nagyobb valószínűséggel kapnak megfelelő dózisú gyógyszert, antidepresszáns gyógyszereket, kezelést az álmatlanság miatt. • Strukturált kezelési stratégia – az intervencióban részt vevő betegek elégedettek voltak az általános egészségi és érzelmi ellátással.
  10. 10. • Vannak PTSD kutatók, akik ellenzik, vagy kritizálják a korai szűrést és beavatkozást – sok esetben a korai PTSD tünetek megszűnnek idővel, ezért azt javasolják várjanak néhány napot, hetet a szűréssel ahhoz, hogy effektíven diagnosztizálni lehessen a PTSD tüneteket. • Nyilvánvaló, hogy azok, akik hisznek a korai szűrésben, megpróbálja enyhíteni a tünetek, és a korai beavatkozással a betegség kialakulását megakadályozni.
  11. 11. • A megfigyelt csoportban a 6 hónapps utánkövetésben, átlagos CAPS és PCL-C pontszámok közel maradnak alapvonal (azonnal postinjury) értékekhez. • A 12. hónapban az átlag CAPS pontszámok 50 pont felett maradnak és az átlag PCL-C pontszám 45 pont.
  12. 12. • A tanulmány azt is hangsúlyozza, hogy a CBT, amely munkaigényesebb, fent lehet tartani azon a PTSD-s betegek számára, akiknek hosszabb távú és visszatérő panaszaik vannak. • Zatzick és mtsai tanulmánya átfogó és meggyőző. • Browne és munkatársai szintén vizsgálták a szűrés és a korai beavatkozás klinikai hasznosságát a a fogyatékosság csökkentésében (krónikus fájdalom, PTSD, depresszió) traumás sérülés után.
  13. 13. • 142 súlyosan sérült beteg esetét tanulmányozták (kivétel traumás agysérülés) a sérülést követően 4 héten belül. • Multidiszciplináris beavatkozás (1 és 3 hónap után a fájdalom miatt, rehabilitáció, foglalkoztatásos terápia, és pszichológiai szolgáltatások) vagy a szokásos ellátás. • Azoknál a pácienseknél, akik a szokásos ellátás csoportban voltak a tesztjeik cutoff pontjai kezdetben a rizikó faktor alatt voltak, fél évvel később a PTSD-nek magasabb volt a rizikója és depressziót diagnosztizáltak.
  14. 14. • Úgy tűnik tehát, hogy a korai beavatkozás hasznos és együtt jár a PTSD csökkent előfordulásával, vagy a depresszió tünetei csökkenésével 6 hónap elteltével a sérülések után, néhány beteg a korai szűrésen negatív, későbbi időpontban végzett vizsgálatkor pedig pozitív. Ez a megfigyelés felveti a kérdést, hogy mikor korai a szűrés. További tanulmányoknak kell megadni a választ erre a fontos kérdésre.
  15. 15. • CBT és SSRI-k használata ajánlott a PTSD kezelésében. • SSRI-k, mint például a szertralin, paroxetin és fluoxetin eredményesen használhatóak a randomizált klinikai vizsgálatokban. • Azonban a választott terápia önkényes és nem tisztázott guidline hiányában. • A gyógyszeres terápia túlsúlyban van a klinikai gyakorlatban, mert a CBT elérhetősége korlátozott a trauma betegcsoportban. (Polak és mtsai).
  16. 16. • Egy meta-analízis összehasonlította a PTSD farmakológiai kezelését és a pszichoterápiás kezelési lehetőségeket. • A CBT kis előnyét lehetett látni a gyógyszeres kezeléssel szemben. 6 hónapos utánkövetés szerint a paroxetinnel kezelt esetekben nagyobb a visszaesési arány, mint a CBT-vel kezelt esetekben. • A pszichoterápiával kezelt esetekben markánsan több tünetmentes eset van 6 hónapos utánkövetésnél (58%).
  17. 17. • Egy másik korai beavatkozás, melyet hozzá lehet adni a jelenlegi kezelési stratégiákhoz, a memória módosítása, hogy megelőzzük a PTSD kialakulását, mielőtt a memória konszolidációja megtörténik. E célból Rothbaun és mtsai [12] véletlenszerűen kiválasztottak betegeket, 3 ülés történt már a sürgősségi osztályon, és összehasonlították egy megfigyelt csoporttal. Felmérték a poszttraumás stressz reakciókt (PTSRs) 4 és 12 héttel a sérülés után és a depressziót a 4. héten
  18. 18. • Átlagban 11,8 órával a sérülés után már volt egy ülés. Az intervenciós csoportban alacsonyabb volt PTSRs 4 és 12 hét után és alacsonyabb volt a depresszív tünet is 4 hét múlva. Arra a következtetésre jutottak, hogy a módosított expozíciós beavatkozás a sürgősségi osztályon sikeres, biztonságos, és lehetséges stratégia a PTSRs és a depresszió tünetei csökkentésében.
  19. 19. • Nemrégiben Reese és mtsai [13] használta a Primary Care PTSD- szűrővizsgálatot a traumás betegek körében akut traumatikus eseményt követően. Bár beavatkozást nem terveztek a tanulmányban a szerzők, arra a következtetésre jutottak, hogy az egyszerűsített szűrővizsgálat könnyen használható, és egyaránt használható a betegeknél és hozzátartozóiknál is.
  20. 20. • Egy másik megválaszolatlan kérdés összefügg a költséghatékonysággal - az intenzív szűrés és kezelés megközelítés, mint ahogyan ez a Harborview csoport szándéka. Amíg nem tudjuk, mely elemek a leghatékonyabbak, javasolt széles szűrés és sokoldalú kezelési megközelítés. Ez lehet, hogy túl költséges a trauma központoknak.
  21. 21. • Végül a jelenlegi katonai konfliktus tapasztalat bebizonyította, hogy az enyhe traumás agysérülés és a PTSD kombinált betegség összetett, figyelmet, beavatkozást igényel és jól meghatározott diagnosztikai és kezelési stratégiákat. • Reméljük, hogy a kutatók egy jól megtervezett, több intézetet felmérő tanulmányokat készítenek nagy számú traumás betegek eredményét értékelve, elég információt nyújtva az enyhe traumás agysérülés és a PTSD természetéről.

×