Antiszociális viselkedés gyermekekben

1. Az antiszociális viselkedés és a
magatartászavar gyerekekben és
fiatalokban: felismerés, intervenció és
kezelés
NICE Clinical Guidline 158
guidance.nice.org.uk/cg158
Dr. Dochnal Roberta
Folyóirat referálás
2014.10.13

2. Bevezetés:
 A magatartás- és az antiszociális viselkedés nagyon gyakori
rendellenességek gyermek és serdülőkorban
 1999-2004 között végzet kutatás alapján (Office of
National Statistics) az 5 és 16 éves gyermekek 5%-nál
fordul elő
 A magatartászavar jelentősen befolyásolja a gyermek
mindennapi működését és életminőségét
 Egy 1999-es felmérés kimutatta, hogy a magatartászavar
gyakorisága magasabb a D (kevésbé- vagy szakképzetlen
fizikai munkások) és E (alkalmi munkások, segélyen élők,
nyugdíjasok) társadalmi osztályokban, mint az A
társadalmi osztályban

3. Bevezetés:
 Egy 2004-es felmérés szerint az utánkövetett, a bántalmazott és
védelembe vett gyerekek 40%-nál fordult elő viselkedés zavar.
 Magatartás zavar (MZ): ismételt és tartós antiszociális és agresszív
vagy dacos viselkedési módok jellemzik
 A BNO-10 a következő kategóriákat különíti el:
 F91 Magatartási zavarok
 F91.0 A családi körre korlátozódó magatartászavar
 F91.1 Kortárscsoportba sem beilleszkedettek magatartászavara (nem szocializált magatartászavar)
 F91.2 Kortárscsoportba beilleszkedettek magatartászavara. (szocializált magatartászavar)
 F91.3 Nyílt (kihívó) oppozíciós zavar
 F91.8 Egyéb magatartászavar
 F91.9 Nem meghatározott magatartászavar

4. Bevezetés:
 Az oppozíciós zavar és a többi kategória között a legnagyobb
különbség az antiszociális viselkedés súlyossága
 Az oppozíciós zavar gyakoribb fiatalabb gyerekekben (10 év körül). A
többi MZ 11 éves kor után fordul elő gyakrabban
 A MZ gyakoribb fiúkban (pl. 5 és 10 év között a fiúk 7%-nál, a lányok
3%-nál fordul elő, 11-16 év között 8% (fiúk) -5% (lányok) -os a
megjelenés
 Leggyakoribb komorbiditás: ADHD (40%)
 Fokozza a felnőttkorban kialakuló pszichopatológia rizikóját (50% 
antiszociális személyiségzavar)
 Gyakran előfordul: rossz tanulmányi eredmények, szociális izoláció,
serdülőkben – szerhasználat, rendőrségi ügyek

5. Bevezetés:
 Számos intézményt/területet (szociális, oktatás, egészségügy) érint a
MZ problematikája
 Számos intézkedést és beavatkozást hoztak az Egyesült Királyságban:
szülő programok, megelőzés …

6. Ajánlások – elsődleges szempontok
 A MZ első vizsgálata
 Strengths and Difficulties Questionnaire (erősségek és gyengeségek
kérdőív)
 Felmérni: a komorbiditásokat (depresszió, PTSD, ADHD, autizmus .
stb) , tanulási zavarokat, szerhasználatot
Átfogó kivizsgálás
 a kulcs tünetek részletes kikérdezése
 Az otthoni, iskolai, kortárskapcsolati működés részletes
feltérképezése
 A szülői kapcsolatok, nevelési elvek és módszerek

7. Ajánlások – elsődleges szempontok
 Szülők képzése, oktatása – programok
 Javasolt szülőcsoportok szervezése
 Nevelő intézmények képzése, oktatása –
programok
 Javasolt csoportok szervezése a gondozók és felügyelők, nevelők, vagy
egyéb hasonló gyermekekkel dolgozó személyzet részére

8. Ajánlások – elsődleges szempontok
Gyermekre fókuszáló programok
 Csoportos szociális és kognitív probléma-megoldó programok MZ
gyerekek vagy fokozott rizikójú gyermekek részére
Gyógyszeres terápia
 Pl. a komorbiditás kezelése: ADHD

9. Ajánlások – elsődleges szempontok
 A szolgáltatások elérhetőségének elősegítése:
 Tájékoztatás: hol, milyen módon működik az ellátás, mi a kivizsgálás
és az esetleges terápia folyamata

10. Az ellátás általános alapelvei
 Hogyan dolgozzunk biztonságosan és hatékonyan a
gyermekekkel és fiatalokkal
 Képzett és kompetens szakemberek – több területre figyelni kell:
tanulási képesség, kognitív kapacitások, érzelmi érettség, és fejlődés
 A szakembereknek ismerniük kell az ajánlásokat és a jogszabályokat
 Biztosítani kell, hogy a gyermekek egy szakmai team általi ellátásban
részesüljenek, ne kerüljenek át egyik team-ból a másikba és ne
részesüljenek indokolatlan kivizsgálásokban
 Biztosítani kell, hogy a terápiás beavatkozás megfelel a gyermek
fejlődési szintjének

11. Az ellátás általános alapelvei
Teremtsünk kapcsolatot a gyermekekkel és
fiatalokkal és szüleikkel
 Figyelni kell arra, hogy a MZ gyerekek és serdülők számos rossz a
tapasztalattal rendelkezhetnek.
 Pozitív, gondoskodó és bizalmon alapuló kapcsolat
 Figyelni kell a szülőkkel és gyermekkel való kommunikációra, a
titoktartásra (lehetőleg a beszélgetés olyan helyen történjen ahol a
tiszteletben tartjuk a gyermek méltóságát, a titoktartást és a magán
szférát)
 Győződjünk meg arról, hogy mindenki aki érintett megérti a
találkozások célját és azt, hogy melyek a titoktartás szabályai

12. Az ellátás általános alapelvei
 Munka a szülőkkel és gondozókkal
 A gyermekkel meg kell beszélni, hogy kit szeretnénk bevonni.
Többször vissza kell térni – változhatnak a kapcsolatok
 ! A szülők/gondozók hibásnak érezhetik magukat. Válaszoljuk a
kérdésekre
 Gyakran a szülők/gondozók esetében is szociális, érzelmi támogatás
szükséges – segíteni kell őket
 Hasznos nevelési, életviteli és szociális tanácsokkal kell ellátni őket

13. Az ellátás általános alapelvei
 Kommunikáció és tájékoztatás
 MZ gyermekkel, szülő/gondozójával való
kommunikáció:
 Figyelembe kell venni a gyermek fejlődési szintjét, érzelmi
fejlettségét, kognitív kapacitását (tanulási nehézségek, látás/hallás
problémák, nyelvi fejlődési zavarok, szociális kommunikációs
problémák)
 Világosan és a beteg számára érthetően fejezzük ki magunkat
 Győződjük meg arról hogy a gyermek vagy a felnőtt megértette
 Ha szükséges használjuk segédeszközöket (képek, szimbólumok .. )

14. Az ellátás általános alapelvei
 Kommunikáció és tájékoztatás
Tájékoztatás:
 Helyi szervezetek, weboldalak – hol találhatnak még több információt
 Megmutatni hogyan érheti el
 A Gyermekkel való kommunikációhoz használjuk több módot (sms,
telefon, levél … )

15. Az ellátás általános alapelvei
 Kulturális, etnikai és társadalmi befogadás
 Pszichiátriai ellátás – stigma !, diszkrimináció
 Tartsuk tiszteletben a szexuális orientációt, nemi hovatartozást,
szociális státuszt, családi hátteret …
 A betegség és a diagnózis esetében vegyük figyelembe az etnikai és
kulturális különbségeket, esetleges nyelvi nehézségeket
 A szakember kompetens kell legyen ezekben a kérdésekben

16. Az ellátás általános alapelvei
 Szakemberek szupervíziója (obszerváció, kimenetel
vizsgálata, rendszeres)
 Transzfer és elbocsájtás
 ! Lelki reakciókat válthat ki
 Tervezett és megbeszélve a gyermekkel/szülővel, gondozóval
 Tájékoztatni a lehetőségekről, utakról esetleg a felnőtt ellátás
működéséről