Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

Egy rövid evészavar kérdőív (scoff) magyar

1,166 views

Published on

evészavar kérdőív SCOFF

Published in: Health & Medicine
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Egy rövid evészavar kérdőív (scoff) magyar

  1. 1. Egy rövid evészavar kérdőív (SCOFF) magyar adaptációja Dukay-Szabó Szilvia, Simon Dávid, Varga Márta, Szabó Pál, Túry Ferenc, Günther Rathner A cikket referálja dr. Harasztiné Soós Márta klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus 2016.okt.3.
  2. 2. Bevezetés • A táplálkozási magatartás zavarai a fiatal nők leggyakoribb pszichiátriai kórképei közé tartoznak(anorexia nervosa AN,bulimia BN,binge eating disorder BED,eating disorder not othervise specified EDNOS) • Az evészavarok prognózisa annál kedvezőbb, minél hamarabb felismerik a kórképet,de a dg felállítását nehezíti a betegségtudat hiánya, a testi tünetek elrejtése • A felmérő tesztek gyakran hosszúak, kiértékelésük nehézkes, hosszadalmas, így ezek az alapellátásban nem használhatók • Ebből a felismerésből kiindulva alkották meg angol szerzők Morgan és mtsai a SCOFF kérdéssorát • Maga a „scoff” szó szlengben ételt, az evés falásos módját jelenti • 5 egyszerű, a fő tünetekre vonatkozó kérdést tartalmaz, amelyek egy-egy kulcsszavának betűi adják ki a SCOFF szót. Az ezekre adott 2 v. több igen válasz kelti az evészavar gyanúját
  3. 3. A SCOFF kérdései • 1. Meghánytatja magát, amikor úgy érzi, hogy kellemetlenül tele van a gyomra? • 2.Szokott-e aggódni amiatt, hogy elvesztette a kontrollt afölött, hogy mennyit eszik? • 3.Előfordult az utóbbi időben, hogy három hónapon belül legalább 6 kg-ot fogyott? • 4.Kövérnek tartja magát, amikor mások azt mondják, hogy túl sovány? • 5.Elmondhatja magáról, hogy az étel uralja az életét?
  4. 4. • Az 1. kérdés az önhánytatás a bulímiás, a 3. a jelentős súlyvesztés , a tipikusan anorexiás tünetre vonatkozik. A 2.a kontrollvesztés a bulímia és a túlevéses zavar sajátja. A 4. kérdés a testképzavar az AN-ban és a BN-ban hangsúlyosan van jelen, míg az evés, az étel dominanciája az 5. kérdés az evészavarok minden típusánál megjelenik, így a kérdőív alkalmas arra, hogy megállapítsa a vizsgált személy rendelkezik-e az evészavar alapvető tüneteivel
  5. 5. • A kidolgozott kérdőívet először 68 AN és 48 BN nőbetegen és 96 kontrollszemély körében vették fel. A küszöbértéket figyelembe véve (az 5-ből legalább 2 igen válasz evészavarra utal) a kérdőív a betegpopulációban 100%-os szenzitivitást, a kontrollcsoportban 87.5%-os specificitást mutatott. • A SCOFF alkalmazása más mintákon pl londoni nők ill. szülésznő és ápolóhallgatók körében 84,6%-os, 89,6%-os és 88,2 %-os szenzitivitást mutatott • Solmi és mtsai egy 1669 fős 16 évnél idősebb mintán 93,5 %-os specificitást de 53.7 %-os szenzitivitást kaptak, ami azt jelzi, hogy az evészavarral küzdő személyek tekintélyes hányadát nem azonosította a teszt. Szerintük a kérdéssor nem tartalmaz olyan viselkedési formákat, mint a purgálás, vagy a túlzott testedzés, ill. a tartósan alacsony testsúlyra nem kérdez rá, csak a súlyvesztésre. Mivel a kérdőív a binge eating disorder önálló kórképként való elfogadása előtt készült, annak kiszűrésére kevésbé elfogadható
  6. 6. A magyar vizsgálati módszerek • Cél:a SCOFF kérdőív pszichometriai elemzése magyar mintán • A vizsgálatra egy epidemiológiai felmérés részeként került sor • A mintába a SOTE és a Debreceni egyetem orvostanhallgatói kerültek be • A vizsgált minta megoszlását a 2. táblázat mutatja • Az adatfelvétel Cawi (computer Aided Web Interview) módszerrel történt • A hallgatók névre szóló e-mailben kapták meg a kutatási felhívást és az ebben lévő linken keresztül érhették el a kérdőívet, válaszuk azonnal az adatbázisban rögzült • Az adatgyűjtés 2010 május-augusztus vmint 2011 május-október közt zajlott • Kutatásetikai engedéllyel rendelkeztek
  7. 7. Mérőeszközök • A vizsgálatban az alapadatokon túl( nem, életkor, lakóhely nagysága, családi állapot) a testsúlyra és testmagasságra is rákérdeztek • A z eredeti kérdőívet két független fordító is lefordította és a visszafordítás is megtörtént a jelentésbeli különbségek korrigálására • Kitöltették még az Evészavar Kérdőívet(EDI), az Anorexia Nervosa Önértékelő Kérdőívet (ANIS), vmint az Evészavartünetek Súlyossági Skálájának (EBSS) kérdőívét
  8. 8. • Az EDI az evészavarok viselkedéses v. attitűdbeli tüneteinek felmérésén túl a betegséghez társuló pszichopathológiai jellegzetességeket is értékeli, Likert típusú skálát használó önpontozó kérdőív, 64 tétele van. Az evészavarokra jellemző kognitív, emocionális és viselkedéses tényezőket értékeli 8 alskálában: karcsúság iránti késztetés, bulimia, testtel való elégedetlenség, elégtelenség érzése, perfekcionizmus, interperszonális bizalmatlanság, interoceptív tudatosság, félelem a felnőtté válástól A kóros ponthatárok megállapítása az első három alskálában lehetséges, ha szűrővizsgálatot végzünk az EDI-vel, az ált. személyiségtényezőket tekintve nincs kóros határ
  9. 9. • Az ANIS 32 tétele hat faktor köré szerveződik: a test alakjának tudatosult volta, az elégtelenség érzése, kényszeres vonások, az ételek által kiváltott adverz reakciók, szexuális szorongás és bulímia. • Az EBBS az AN-ra és BN-ra jellemző viselkedéses tünetek gyakoriságának értékelésére szolgáló önpontozó kérdőív
  10. 10. Elemzési csoportok kialakítása • A DSM-5-ben az AN és BN diagnosztikai kritériumainak meghatározásában változások történtek, ennek megfelelően megváltozik az evészavarban érintettek köre. Ennek nyomon követésére eredményeiket nemcsak a DSM-5 szerint kialakított csoportok , hanem a DSM- IV alapján elemzik • Az AN és BN szimulált diagnózisának kritériumai:a klinikai AN-nél 17.5 vagy annál kisebb BMI, az ANIS teszttel legalább 65, az EDI karcsúság iránti késztetés alskáláján legalább 14 pont elérése. Szubklinikai AN esetén a BMI 19-nél kisebb, az ANIS teszten elért pontszám legalább 46, az EDI-DT alskálán pedig 10 pont vagy több szükséges • DSM-IV szerint a klinikai AN diagnózisa az amenorrhoea, míg a szubklinikai AN-nél az irreguláris v. hiányzó menzesz kritériumával egészül ki • Klinikai BN esetén a DSM-5 szerint feltétel volt, hogy a falás és az elhízás elkerülésére alkalmazott nem megfelelő kompenzáló viselkedések (önhánytatás, hashajtó, vízhajtó, fogyasztó tabletta szedése, koplalás v. túlzott testedzés) egyaránt átlagban hetente egyszer jelentkezzenek három hónapon át. A tesztek közül az EDI bulímia alskálán legalább 14 pont, az EDI-DT alskálán szintén legalább 14, vagy az ANIS teszten legalább 65 pont elérésére volt szükség. A BN szubklinikai formájának tekinti a DSM-5 már azt is, ha a falás és a kompenzáló viselkedésformák ritkábban, mint hetente jelentkeznek és rövidebb ideig tartanak, mint három hónap. Ezenkívül az EDI-B alskálán legalább 6 , az EDI-DT-n 10, vagy az ANIS-on 46 pont elérése a feltétel • A DSM-IV szerint BN esetén feltétel a falásrohamok és a kompenzáló viselkedésformák legalább heti két alkalommal forduljanak elő, legalább 3 hónapon keresztül, az EDI-B és az EDI-DT, vagy az ANIS-pontszám a kritikus érték fölött legyen. Szubklinikai BN esetén legalább heti egy-egy epizód, vmint az EDI-B, az ANIS vagy azEDI-DT szubklinikai ponthatárának elérése
  11. 11. A validálás módszere • A validálás első lépésében megvizsgálták a SCOFF szenzitivitását és specificitását a jelenleg érvényben lévő DSM-5 alapján kialakított evészavar csoportokon, majd ugyanezt elvégezték a DSM-IV szerinti kategorizáció alapján. Ezután a SCOFF eredményességét összevetették a már validált EDI szenzitivitásával és specificitásával azonos mintán. A fentiek mellett a SCOFF esetében általánosan elfogadott két igen válasz határértéke mellett megvizsgálták a Pannocchia és mtsai által javasolt három igen kritikus érték mellett is a kérdőívet
  12. 12. Eredmények • A szimulált diagnózisok leírt feltételei alapján a minta 0,8%-ánál találtak klinikai súlyosságú evészavart(AN0,3%, BN 0,5%). A szubklinikai esetekkel együtt 8,5% az érintettek száma. A kontrollcsoportot a klinikai csoport vizsgálatakor a klinikai súlyosságú evészavarral nem rendelkező válaszadók, a klinikai és szubklinikai csoport együttes elemzésekor pedig a szimulált diagnózisok alapján nem evészavaros személyek alkotják. A kialakított csoportok összetételét a 3. táblázat mutatja
  13. 13. • Az eredmények alapján a teszt 100%-os szenzitivitással mért,azaz minden beteget azonosított a vizsgált mintából. A teszt specificitása 85,08% lett, vagyis a nem betegek döntő többségét nem betegnek definiálta, s 12,47%-ukat sorolta be tévesen. Mikor a klinikai és szubklinikai csoportot együttesen tekintették, akkor a teszt szenzitivitása 50 %-ra csökkent, míg specificitása87,62% lett. Amennyiben a 2013 előtti DSM kritériumoknak megfelelő klinikai súlyosságú AN esetén az amenorrhoeat, a szubklinikai AN esetén a szabálytalan menstruáció vagy amenorrhoea kritériumát is belevesszük az elemzésbe, a BN-nál pedig a falási és kompenzáló viselkedésformák gyakoribb előfordulását írjuk elő, akkor a mintánkon belül a klinikai evészavarosoknak tekintett válaszadók aránya 1,0%- ra, a szubklinikaival együtt pedig 3,6 %-ra módosul. Ilyen feltételek mellett a SCOFF a klinikai evészavaros esetek kiszűrésekor 100%-os szenzitivitással és 85,31%-os specificitással mért. A validálás során kapott eredményeket a 4. táblázat mutatja:
  14. 14. • Összehasonlításként a hazánkban közel két évtizede alkalmazott EDI érzékenységét is megvizsgálták azonos mintán. Az evészavar érintettség meghatározásakor az EDI mindhárom diagnosztikai skáláját(karcsúság,iránti késztetés, bulímia,testi elégedetlenség) figyelembe vették, így a klinikai evészavarok szűrésekor 66,67%-os szenzitivitást, a szubklinikai eseteket is figyelembe véve 34,85%-os szenzitivitást kaptak. A specificitás a SCOFF eredményéhez hasonló, de magasabb értékeket mutatott: klinikai evészavaros csoport esetén 87,55%, a szubklinikai esetekkel együtt 89,17% lett.
  15. 15. • Mivel Pannocchia és mtsai az olasz adaptációkor a három igennél húzták meg a kritikus határt, a szerzők is megnézték az eredményeket így .A nem evészavaros személyek kizárásában kiválóan bevált ily módon a kérdőív, klinikai súlyosságú evészavarok esetén specificitása 96,76 %-nak, szubklinikai esetekben 97,47%-nak bizonyult. Azonban a teszt érzékenysége alacsony lett: klinikai súlyosságnál 66,67%, szubklinikainál 16,67% lett.
  16. 16. Megbeszélés • A SCOFF validálására irányuló legtöbb vizsgálat pozitív képet fest a teszt alkalmazhatóságáról: rövid, tömör,hatékony, egyszerűen alkalmazható, hasznos mérőeszköz . Csupán egy koreai munka minősíti alkalmatlannak. • Mára a legtöbb alapellátó egészségügyi intézményben használják az Egyesült Királyságban. Egy amerikai tanulmány nemcsak az alapellátásban, hanem nővérek,háziorvosok, iskolaorvosok számára ajánlja a kérdőív használatát, valamint a sürgősségi ellátásban is.
  17. 17. • A magyar validálás összecseng a nemzetközi eredmények többségével. • Klinikai súlyosságú esetek felderítésében a SCOFF szenzitivitása 100%-osnak bizonyult, s ez megegyezik a teszt kidolgozói által kapott eredménnyel. Specificitása szintén magas 85,05%. • Noha maga a SCOFF a menstruációs rendellenességeket nem értékeli, s az egyes falási és purgálási viselkedéstípusok előfordulási gyakoriságáról sem tudakozódik, az a tény, hogy a SCOFF a DSM-IV kritériumai alapján létrehozott evészavar csoportokon alkalmazva hatékonyabbnak mutatkozik, szenzitivitása magasabb,arra utal, hogy a teszt a súlyosabb esetek detektálásában jobb. • Azonos mintán alkalmazva a SCOFF az EDI-nél magasabb szenzitivitást mutatott. Specificitásuk hasonló,de kis különbséggel az EDI-é magasabb.
  18. 18. • A kapott eredmények alapján a SCOFF jól alkalmazható szűrőeszköznek bizonyult • A hazai gyakorlatban a két igenes határértéket javasolják • Legalább annyira jól teljesített, mint az EDI • Érdemes lenne olyan populáción is megvizsgálni, ahol magasabb arányú a betegpopuláció • A vizsgálat korlátja volt, hogy csupán szimulált diagnózissal dolgozhattak klinikai interjú híján,de így több embert érhettek el, s a nagyobb esetszám eredményeik megbízhatóságát növelte • Kritikaként megfogalmazható, hogy olyan fontos tüneteket nem említ a teszt,mint tartósan alacsony testsúly,v. testsúlynövekedés,testsúlyingadozás jelensége,de a tömör, lényegre törő volta, könnyű memorizálhatósága alapvető fontosságúvá teszi az evészavarok elsődleges szűrésében-a nem evészavar specialisták körében, így a gyanús jelekre mihamarabb fény derül, ami a további vizsgálatokat és a pontos diagnózist követően nagyobb esélyt biztosít a kedvező prognózisra. • Fontos kiemelni, hogy csupán elsődleges szűrésre ajánlott , végleges diagnózis felállítására nem alkalmas!
  19. 19. Köszönöm a figyelmet!

×