2. A non-verbális
kommunikáció fogalma
• A rejtett kommunikációs csatornákat együtt non-verbális
kommunikációs módoknak nevezzük, azt a
tulajdonságukat kiragadva, hogy függetlenek a szótól és
a beszédtől. A nyelv minden emberi társadalomban a
legfontosabb kommunikációs mód, de nem mindenütt
szorította ki a tudatos és szándékos közlésből a
mindennapi érintkezések gyakorlatából a nem szóbeli
kommunikációt.
3. A non-verbális
kommunikáció jellemzői
• A non-verbális kommunikáció közlési természetét nagyon
sokáig nem ismerték fel. A kommunikáció modellje a beszéd
volt, a beszédnek pedig nagyon sok jellegzetessége van.
Ezeknek a jellegzetességeknek köszönhetően a non-verbális
kommunikációtól eltérő. A beszédhez tartozik egy közlési
szándék, amely összefügg az emberi akarással. Ebből
következik az is, hogy a beszéd érzékelése és megértése
tudatos dolog.
• A non-verbális kommunikációban, tehát a verbális
kommunikációval ellentétben nincs egyetemes jelrendszer.
Kivétel azonban van, ezek közül a siketek jelnyelve
(jelbeszéde). Ezzel szemben a non-verbális kommunikációból
teljesen hiányzik a tudatos szándék.
4. A non-verbális
kommunikáció funkciói
• A legtöbb köznapi, mindennapi érintkezésben a verbális
és non-verbális üzeneteket közösen használjuk,
azonban, ezeket különböző célokkal. Általában a kettő
egymásra épül. Például a hangszínünk és a
hangsúlyunk igen nagy szerepet játszik abban, hogyan
is beszélünk. Befolyásolja és finomítja a
beszédmódunkat.
7. 1. A társas helyzet kezelése
• Folyamatosan jeleznünk kell, jelzéseket kell küldenünk a
partnerünk felé. Bármi is legyen a beszélgetés témája
jeleznünk kell a pozitív, vagy negatív reakciónkat az általa
közöltekkel kapcsolatban, jeleznünk kell továbbá
érdeklődésünket, kívánságunkat, hogy a beszélgetésünk
zökkenőmentesen zajlódjon le. Tehát amikor két ember,
személy kontaktusba kerül egymással, akkor a
beszélgetésüket a non-verbális üzenetek irányítják,
támogatják. Ezek a jelzések nagyon fontosak, mert
ezekből következtetéseket lehet levonni.
8. 2. Az Én bemutatása
• Valamennyi társas interakciónak lényeges jellemzője,
hogy önbecsülésünk és énképünk milyen módon kerül
terítékre. Az új partnerekben ki kell alakítanunk, a
régiekben pedig fenn kell tartanunk azt a képet, amely
saját magunkról alakítottunk ki. Ez a feladat igen nehéz. A
non-verbális kommunikáció segítségével, már az első
alkalommal sokat megtudhat rólunk a másik személy,
illetve mi is róla. Ebben az esetlen, a ruházatunk, a külső
megjelenésünk, különböző sajátosságok sok mindent
elárulnak.
9. 3. Érzelmi állapotok
kommunikációja
• Egyes verbális jelzések, mint például az arckifejezések,
az érzelmi állapotokról szóló információk erősen
specializált és kulturálisan egyetemes hordozói. Az
érzelmekre vonatkozóan a verbális üzenetek nemcsak
lassabbak, de gyakran homályosak is. Olyan érzelmeket,
mint az öröm, a félelem, az undor stb. az
arckifejezéseken kívül, non-verbális módon is
kifejezhetjük tekintettel, gesztusokkal, testtartással. Az
ilyen érzelmi üzenetek értelmezésének képessége
egyénenként változó. Egy kutatás alapján, kiderült az is
hogy a nők az ilyen érzelmi üzenetek kibocsátásában és
vételében sokkal fejlettebbek és jobbak, mint a férfiak.
10. 4. Az attitűdök
kommunikációja
• Általában a legtöbb tartós attitűdöt mind verbálisan, mind
non-verbálisan ki lehet fejezni. A társas érintkezésben
sok egyéb attitűdöt, különösen azokat, amelyek
ideiglenesek és a pillanattal változnak, kizárólag non-
verbális kommunikációs csatornákon közlünk.
11. 5. A kommunikációs
szerepmódosítás
(Csatornavezérlés)
• A társas helyzetek kezelésének sajátos oldala annak
irányítása, hogy ki beszéljen, mennyi ideig, és ki legyen
a következő megszólaló. A korlátozott források hatékony
kihasználása érdekében a beszélőváltásnak erősen
koordináltnak kell lennie, hogy minél kisebb legyen a
veszteség. A csatornavezérlés a non-verbális
jelzéseknek a verbális csatorna ellenőrzésében betöltött
funkciójára utal.
13. Testbeszéd - Gesztus
szótár
• Beszélgetés, udvarlás, munka vagy üzleti tárgyalás közben az
emberek nem mindig azt mondják, amit gondolnak, vagy
éreznek. Ha a szavakon kívül megfigyeljük azt is, hogy
közben mit mond a beszélgető partnerünk teste, akkor
nem fordulhat elő, hogy félreértünk valamit.
• A testbeszéd megértésével olvashatunk embertársaink
gondolataiban, mi több: titkaiban. Aki érti a testbeszédet,
az nehezebben csapható be. Vannak emberek, akiknek jók
a megérzéseik, ők könnyen értik a testbeszédet. Az intuitív
alkatú emberek öntudatlanul is fogják a testbeszéd jeleit,
azonban annak sem kell elkeseredni, aki nem rendelkezik
ezzel az adottsággal. A testbeszéd jelei ugyanis
megtanulhatók.
• https://www.youtube.com/watch?v=ihrmSWLp_vw