60 órás továbbképzés többségi pedagógusok számára. Előadás a TÁMOP keretében.

1. A hallássérülés következményei
– nyelvi zavarok
dr. Váry Ágnes
2013. február 4.

2. A nagyothallás gyógypedagógiai,
pedagógiai megközelítése
• A hallási fogyatékosság szűkebb terjedelmű, gyógyító-
pedagógiai fogalom, olyan hallási rendellenességet jelent,
ahol a sérülés időpontja, mértéke és minősége miatt a
beszédbeli kommunikáció spontán kialakulása zavart.
• Gyógypedagógiai szempontból nagyothalló az, akinek
hallókészülékkel korrigált hallásvesztése a tagolt beszéd
észlelését, megértését és elsajátítását az épekhez képest
csökkent mértékben, de valamilyen módon még lehetővé
teszi, vagyis többé-kevésbé meg is érti a hangos beszédet,
és ha nem is tökéletesen, de saját magát is meghallja.
Ennek következtében a nagyothalló gyermek
beszédfejlődése, ha késve is, ha hibásan is, beavatkozás
nélkül általában beindul.

3. A hallássérülés hatása a nyelvfejlődésre

4. A hallássérülés hatása a nyelvfejlődésre

6. Óvodás kisgyermekeink nyelvi állapotát
befolyásoló tényezők
• Hallássérülés mértéke
• Diagnózis,hallókészülék-viselés kezdete
• Korai fejlesztés
• Családi háttér (hallássérült szülők, beszélő
környezet)
• Beszédkésztetés
• Értelmi állapot

7. Óvodáskorú hallássérült gyermekek nyelvi állapota
• Szókincs: néhány szó
• Grammatika: még nincs
• Beszédérthetőség: a meglévő hangok általában
torzak, nem szerveződnek hangsorrá,mély
magánhangzók és a zárhangok megjelennek,
gesztusokkal kísérve fejezik ki magukat
• Beszédértés: szájról olvasás, hallás vagy mindkettő
útján

8. A szociális kompetenciák kialakulásának gátjai
• A hallássérült gyermekeknek hiányosak a környezet
változásaihoz kapcsolódó akusztikus információi,
• sérül a hallás állandó minden irányból ingerközvetítő jellege,
• nem alakul ki az eseményekre ráhangolódó magatartás,
• a beszédhallás nyomán létrejövő verbális szabályok
magatartást szabályozó jellege nem alakul ki.
• Pl.: Nem érti az utasításokat , viselkedése olyan, mintha nem
fogadna szót.
• az önkontroll viselkedésszabályozó szerepe nem érvényesül a
kívánt módon
• a nevek szerint nem tudja azonosítani társait (mentális
szókincs hiánya)

9. A nagyothalló kisgyermekek óvodai fejlesztésének lényeges
elemei
• a nyelvi kommunikáció megindítása,
• a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése,
• a beszédértés, a szókincsfejlesztés, a szintaktikai elemek nyelvhasználatba
építése, a beszédérthetőség folyamatos javítása, melynek eredményeként
a nagyothalló gyermekek különböző mértékben közelítik meg a halló
társak nyelvi teljesítményét.
• A hallássérült kisgyermek eredményes fejlesztésének feltétele:
• a gyermeket körülvevő környezet minden elemében a nyelvi
kommunikációs helyzetekhez kötött alkalmazás,
• szükség esetén a beszédértést és a konkrét megnyilvánulást segítő egyéb
eszközrendszerek használata,
• a családi szociális háttér bekapcsolása a kommunikációfejlesztés
rendszerébe.

10. Iskoláskor
A szemantika, (beszédtartalom) területén jelentkező
problémák, hiányosságok:
•
• A szókincs területén érzékelhető elmaradások (A szókincs a
hallássérülés fokával általában fordított arányban áll. Minél
nagyobb fokú a halláskárosodás, az ismert és használt szavak
köre annál inkább beszűkülhet)
• Értelmezési nehézségek, melyek abból adódnak, hogy a
fogalmak hiányosan épülnek be.
• Mondat-és szövegalkotási nehézségek, súlyosbítva a
fogalmazási képesség általános hiányát, csökkent voltát.
• Szinonímák, antonímák, gyűjtőfogalmak,többjelentésű szavak
helytelen használata

11. A szintaktikai (szerkezeti), morfológiai (alaktani) hiányosságok
• A szóvégi toldalékok, ragok, a szórend helytelen használata
• A névmások, névutók, igekötők, határozószók
szövegkörnyezetbe nem illő használata
• Utalószók,általános határozók hibás alkalmazása
• Az alanyi és tárgyas ragozás keveredése
• Önöző és tegező formák hibái
• A kontextus (szöveg) kialakításának problémái

12. A beszédérthetőséget befolyásoló tényezők
• Az artikuláció (a hangok helyes ejtésének) hibái:
• A magánhangzók korlátozott nyelvmozgással történő képzése
• A hosszú és a rövid magánhangzók felcserélése és helytelen
használata
• Zöngés-zöngétlen tévesztések és hibák
• A ty-gy, c-cs affrikáták gyakori hibás képzése
• A magas frekvencián hallható sziszegő hangok hibái a hallási
kontroll hiánya miatt a leggyakoribbak.

13. A beszéd szupraszegmentális elemei - prozódia
• A beszédérthetőséget nagyban meghatározó
szupraszegmentális elemek hibás alkalmazása vagy hiánya
gátolja a szándéknak megfelelő közlést:
• Hangszín
• hangerő
• hangsúly,
• hanglejtés,
• ritmus,
• tempó,
• dinamika, stb.

14. Szociális kompetenciák kialakulása iskoláskorú hallássérülteknél
• Nincsenek tisztában a szavak jelentésével, nem alakul ki a
verbalitáshoz kötött fogalmi gondolkodás, az absztrahálás
képessége. Gondolkodásmódjuk merev, konkrét szituációkhoz
kötött
• Zavart a társas viselkedés fejlődése, amelynek fontos eleme
az önszabályozás képességének, valamint az önkontrollnak a
kialakulása
• Önismeret és önértékelés: a hallássérült gyermek
önértékelése sem felel meg általában a realitásnak. Önmaga
alulértékelése a gyakoribb, de sokszor bizarr felülértékeléssel
is találkozunk
• Nehezen alakul ki a proszociális viselkedés: az önzetlenség, az
együttműködés, a segítségnyújtás
•

15. A hallásveszteség fokozatai és hatásuk a beszédfejlődésre
• A 20-40dB fokú hallásveszteség: enyhe fokú nagyothallás
• A 41-60dB fokú hallásveszteség: közepes fokú nagyothallás
• A 61-80dB fokú hallásveszteség: súlyos fokú nagyothallás
• A 81-95 dB fokú hallásveszteség: már súlyos hallássérülés
• A cochleáris implantáció

16. • Köszönöm a figyelmet!