2. Közjog - Magánjog
Jog, Jogforrási rendszer
Érvényesség, Hatályosság
A törvény a jogforrási rendszerben
Az Országgyűlés
Az Országgyűlési képviselők választása
A Köztársasági Elnök (Államfő)
A Köztársasági Elnök hatásköre és feladatai
Alkotmánybíróság
4. KÖZJOG ÉS MAGÁNJOG ELHATÁROLÁSA
Funkció:
- MJ: Személyeket megillető alanyi jogok biztosítása
- KJ: Közhatalom kiépítése, fenntartása, gyakorlása
Viszonyok:
- MJ: mellérendeltek (a felek egyenjogúak)
KJ: alá-fölé rendeltség (a közhatalmat gyakorlót többletjogosultságok illetik meg)
Kötelezettségek:
- MJ: akaratautonómiából erednek
- KJ: kötelezett akaratától független beállnak
Kényszer alkalmazása:
- MJ: közvetett, bírói út igénybevételével érhető el
- KJ: közvetlen kényszer
Összefoglalva:
-magánjog: az autonóm cselekvés, a civil társadalmi önmozgás, önszerveződés területe
polgári jog, nemzetközi magánjog, munkajog, szövetkezeti jog, földjog, családjog
-közjog: az állami-önkormányzati közhatalmi, társadalomszervező funkciók ellátására hivatott.
-alkotmányjog, közigazgatási jog, pénzügyi jog, nemzetközi jog, közjog, büntetőjog
Anyagi és Alaki (eljárásjogi szabályok)
5. JOG, JOGFORRÁSI RENDSZER
Jog: az állam által kikényszeríthető magatartásszabályok összessége (szokástól az
különbözteti meg, hogy az nem kényszeríthető ki a jog eszközeivel).
A magyar jogforrási rendszer:
a jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják:
-Az Országgyűlés törvényt
-A Kormány rendeletet
-A miniszterelnök és a miniszterek rendeletet
-Az önkormányzat rendeletet
- az MNB elnöke rendeletet
Az állami irányítás egyéb jogi eszközei:
• Határozat
• Utasítás
• Jegybanki rendelkezés
• Statisztikai közlemény
• Jogi iránymutatás
Nem minősülnek jogszabálynak, csak a kibocsátóra és az annak alárendelt szerveire
vonatkozhatnak és nem érinthetik közvetlenül a polgárok jogait és kötelezettségeit.
6. JOGSZABÁLY Definiciója:
az Alaptörvény által jogalkotási hatáskörrel felruházott szervek által kibocsátott és
szabályszerűen kihirdetett
- normatív aktus, mely
- az állam területén (az önkormányzat területén) mindenkire nézve kötelező és
- állami kényszer útján érvényre juttatható.
Azaz minden, az ország területén tartózkodó természetes és jogi személyre vonatkozik,
bizonyos esetekben a magyar áp.okra akkor is, ha külföldön tartózkodnak
+ az ún. úszó és repülő magyar államterületen tartózkodókra is.
ÉRVÉNYESSÉG:
Az érvényes jogszabály válthatja ki a szándékolt joghatásokat.
Az érvényesség feltétele, hogy:
> a jogalkotásra feljogosított szerv
• Az Alaptörvény és a Jat felsorolja, mely szervek és milyen szabályozási tárgykörben
jogosultak jogszabályt alkotni
> jogilag megfelelő eljárás során alkotta és
• A jogalkotási eljárás minden jsz. létrehozásakor kötelezően betartandó,
jogilag szabályozott cselekménysorozatot jelent
> kihirdette: a jsz. mindig nyilvános - MK
7. A JOGSZABÁLY HATÁLYA:
Hatály = az érvényesség terjedelme.
- Időbeli hatály
mindig: milyen kezdő időponttól kell alkalmazni a jogszabályt
Bizonyos esetekben: milyen végső időpontig kell alkalmazni a jogszabályt.
- Területi hatály
milyen tényleges földrajzi területen kell alkalmazni a jogszabályt
Pl. minden olyan munkaviszonyra, amelynek alapján a munkát
a Magyar Köztársaság területén végzik
-Személyi (alanyi) hatály
kikre kell alkalmazni: pl. munkáltatókra és munkavállalókra
A jogszabályt csak akkor alkalmazhatják, ha az nemcsak érvényes, hanem hatályos is.
JOGSZABÁLYI HIERARCHIA:
- Alkotmány - Alaptörvény
- törvény (törvény erejű rendelet)
- kormányrendelet / miniszteri rendelet
- önkormányzati rendelet
A jogszabályok sorrendje rangsor, amelyben a hierarchia alacsonyabb szintjén
álló jogszabály nem lehet ellentétes a hierarchia magasabb szintjén álló jogszabállyal.
8. JOGI NORMA SZERKEZETE
A jogi norma elemei: - tényállás, - rendelkezés, - jogkövetkezmény
1. A tényállás (hipotézis):
A tényállás (feltétel, hipotézis) azon jelenségek összességét fogalmazza meg, amelyek
beállásához a jogszabály meghatározott emberi magatartást fűz.
2.) A rendelkezés (diszpozíció):
A jogi norma rendelkező része írja elő azt a követendő magatartást, amelyet a
tényállás elemeinek megvalósítása esetén a jogalanyoknak tanúsítaniuk kell. Ez a
magatartás lehet pozitív (valaminek a tevésére kötelező), ill. negatív is (tartózkodás).
A rendelkező rész (ezáltal a norma) diszpozitív, ha a jogszabály az előírt magatartástól
eltérést enged. A polgári jogi szabályok alapvetően diszpozitív jellegűek.
A rendelkező rész kógens, ha a felek az előírt jogszabályi rendelkezéstől nem térhetnek e
3.) A jogkövetkezmény (szankció):
A jogi norma a rendelkezésben előírt magatartás tanúsítása esetén a tényállási
elemek együttes fennállásához meghatározott jogkövetkezményeket fűz.
A szankció: a jogalkotó által nem kívánatosnak minősített magatartás hátrányos
Jogkövetkezménye (pl. bírság).
9. A JOGSZABÁLY SZERKEZETE
Preambulum - előszó
Bevezető rész
Rendelkező rész
Záró rendelkezések
Részek - rész címét nagyobb betűtípussal, csupa nagybetűvel
Fejezet - csupa nagybetű, kisebb betűtípus
Alcím - eltérő betűtípussal
Szakasz (§) – folyamatosan, arab számozással. A jogi rendezés önálló
mondanivalóját foglalja egységes rendszerbe. (A jogszabály alapegysége)
Bekezdés – (1-2-3, stb.) zárójelben, arab számmal) külön feltételek,
kivételek, terjedelem, a szakaszban foglalt mondanivaló miatt.
Pontok – ábécé kisbetűivel, illetve arab sorszámmal –francia bekezdések
kerülése
Alpontok – ábécé kisbetűivel, vagy arab számmal (ha pontok is vannak, az
ábécé kisbetűinek kettőzésével (általában kerülendő)
10. RÓMAI SZÁMOK
1 I 11 XI 30 XXX 400 CD (CCCC)
2 II 12 XII 40 XL 500 D
3 III 13 XIII 50 L 600 DC
4 IV 14 XIV 60 LX 700 DCC
5 V 15 XV 70 LXX 800 DCCC
6 VI 16 XVI 80 LXXX 900 CM (DCCCC)
7 VII 17 XVII 90 XC 1000 M
8 VIII 18 XVIII 100 C 2000 MM
9 IX 19 XIX 200 CC
10 X 20 XX 300 CCC
11. ORSZÁGGYŰLÉS
Az Alaptörvény szerint: a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és
népképviseleti szerve.
ebből nem következik, hogy hatalma korlátlan vagy korlátozhatatlan volna.
határt szab :
-az államszervezeten belüli munkamegosztás (hatáskörelvonás tilalma) – az OGY
alapvetően a tv.hozó hatalom letéteményese
-nem ítélkezhet, nem vonhatja el a nyomozóhatóságok jogkörét, köteles tiszteletben
tartani a kormány jogosítványait stb.
- Az OGY az alkotmányban és tv-kben szabályozza az összes többi hatalmi ág
tevékenységét,
-a költségvetésen keresztül anyagi eszközeiket is
- velük kapcsolatban bizonyos személyi döntési jogköröket is gyakorol (pl.
megválasztja a miniszterelnököt, Kúria elnökét, legfőbb ügyészt, közt. elnököt,
AB tagjait
12. AZ OGY KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA
Az OGY-nek 199 tagja van. Közülük
- 106 főt Egyéni választókerület
- 93 főt pedig Országos lista alapján választunk meg.
Vegyes választási rendszer: az egyéni és a listás (arányos) rendszerek kombinációja
Egyfordulós rendszer,
AZ ORSZÁGGYŰLÉS MŰKÖDÉSE
OGY működésének tipikus színtere a plenáris ülés, évente két rendes ülésszak
(tavaszi, őszi), szükség esetén rendkívüli ülésszakot hívnak össze
Szavazási módszerek: kézfelemeléssel, szavazatszámláló géppel, előbbi kettő együttes
alkalmazásával. Létezik név szerinti és titkos (szavazófülke, urna igénybevételével)
szavazás is.
Az OGY képviselő a kormányhoz, annak tagjához, LÜgyészhez a feladatkörébe tartozó
bármely kérdésben interpellációt intézhet. A címzett köteles válaszolni, a választ az
OGY szavazás útján elfogadja vagy elutasítja.
13. A VÁLASZTÁSI RENDSZER 2012-TŐL
A magyar választási rendszert a 2011. évi CCIII. törvény
szabályozza
Eszerint a választások egyfordulós, kétszavazatos rendszerben
kerülnek lebonyolításra
A magyar választási rendszer vegyes rendszer. Német minta.
Az országgyűlési képviselők száma 199, ebből 106 képviselőt
egyéni választókerületben, 93-at országos listán választanak.
Az a párt kaphat mandátumot, amely elérte országos összesítésben
az 5%-os küszöböt.
Egyéni képviselőjelölt / 1000 ajánlószelvény
Országos listát az a párt állíthat, amely – legalább 9 megyében és
Budapestenn – legalább 27 egyéni választókerületben önállóan
jelöltet állított.
14. A TÖRVÉNY A JOGFORRÁSI RENDSZERBEN:
- Törvényalkotási joga egyedül az Országgyűlésnek (OGY) van.
-A Jat. felsorolja a kizárólagos tv.hozási tárgyköröket, azaz azokat a témákat,
melyekben minden körülmények között tv-t kell alkotni.
DE! az OGY bármely szabályozási tárgykört tv-i szinten szabályozhat
Kötelező törvényhozási tárgyak:
-Társadalmi rendre vonatkozó alapvető rendelkezések
pl: az Alkotmányban felsorolt állami szervek működése, OGY képviselők,
valamint önk képviselők választása és jogállása, miniszterek és államtitkárok
jogállása és felelőssége
-Gazdasági rendre vonatkozó alapvető rendelkezések
pl. tulajdonviszonyok, a magánszemélyek és jogi személyek vagyoni viszonyai,
az állami pénzügyek, adók
-Alapvető jogok és kötelességek szabályozása
pl: állampolgárság, a személyi szabadságjogok és korlátozásuk, a külföldre utazás és
az útlevélkiadás feltételei
15. Törvényhozás az egyik legmarkánsabb parlamenti tevékenység.
Törvénykezdeményezési joga a köztársasági elnöknek, a Kormánynak,
OGY bizottságainak és a parlamenti képviselőknek van.
A bizottságok az OGY kezdeményező, javaslattevő, véleményező szervei, melyeknek
a jogalkotásban különösen kiemelt szerepük van
(tv. előkészítés, véleményezési folyamatokban stb.).
Folyamat:
Törvényjavaslat -> Általános vita -> módosító javaslatok - > részletes vita
-> zárószavazás
A képviselők a törvényjavaslatokhoz megkötésekkel módosítási javaslatokat nyújthatnak
be. A törvényjavaslatot a fenti eljárásokat követően az OGY plénuma tárgyalja,
a jelentős törvényjavaslatok esetében két fordulóban.
Első fordulóban a koncepciót és az elveket, míg második fordulóban
a kidolgozott szöveget.
A törvényalkotás utolsó mozzanata a kihirdetés (Ld. köztársasági elnök).
A rendszerváltást megelőzően az OGY alig ülésezett, az évenként elfogadott tv-k száma
10 körül, a rendszerváltás után több száz
16. AZ ALAPTÖRVÉNY
Az Alaptörvény az ország alkotmánya,
Az alkotmány a jogforrási rendszer csúcsán helyezkedik el, magában foglalja:
- az adott ország gazdasági és társadalmi rendjére, állam- és kormányformájára,
- az alapvető jogokra és kötelességekre,
- az állam szervezetére és működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat.
Az alaptörvény stabilitását (változatlanságát) szolgáló garanciák országonként változnak.
Leggyakrabban az alkotmánymódosításhoz minősített többséget követelnek meg
(Magyarországon az összes képviselő 2/3-ának támogató szavazata szükséges).
Érdemes elolvasni.
HAZÁNK neve Magyarország.
Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros,
fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő,
a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe.
17. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK (ÁLLAMFŐ)
- kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett
- KE önálló, minden más hatalmi ágtól független hatalmi szerv
-OGY 5 évre választja (min. 35 év, választójog)
- Jelölési eljárás (50 OGY képv. írásbeli ajánlása), titkos szavazással. Első szavazás
2/3, második szintén 2/3, 3. kör egyszerű többség és itt már csak 2 jelöltre lehet
szavazni, akik a 2. körben a legtöbb szavazatot kapták.
- nem része a végrehajtó hatalomnak, hanem azon kívül áll.
- politikailag semleges, neutrális hatalomként határozzák meg
-miniszteri ellenjegyzés intézménye: arra szolgál, hogy az ellenjegyző miniszter
kibocsátott aktusért a felelősséget az államfőtől átvállalja. Bizonyos intézkedéseihez
(nagykövetek fogadása, megbízása; MNB elnök kinevezése) a miniszterelnök /
miniszter ellenjegyzése szükséges.
18. KE HATÁSKÖRE ÉS FALADATAI:
- kegyelmezési jog gyakorlása
- az OGY üléseinek összehívása, elnapolása, rendkívüli ülésszak összehívása.
-OGY feloszlatásának joga ha 12 hónapon belül 4 esetben az OGY megvonja a
bizalmat a Kormánytól
- részvétel és hozzászólás az OGY ülésein, tv-t, népszavazást kezdeményezhet.
- közreműködés a kormányalakításban.
- rendkívüli állapot (hadiállapot, háborús veszély) és szükségállapot
(belső fegyveres felkelés vagy elemi csapás, ipari szerencsétlenség) kihirdetése és
a Honvédelmi Tanács létrehozása.
- törvények aláírása és kihirdetése: aláírás előtt visszaküldheti a az OGY-nek
megfontolásra. Másrészt szintén aláírás előtt megküldheti az AB-nak, ha
alkotmányellenesnek tartja.
- a fegyveres erők főparancsnoka, gyakorolja a tábornokok kinevezési jogát
-területszervezési hatáskörök, község alakítás, városi cím adományozása.
19. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
A jogállam egyik legfontosabb alkotmányos garanciája, amely biztosítja, hogy
független bíróság őrködjön az alkotmány megtartása fölött.
Az alkotmányvédelem legfőbb szerve.
Az ún. taláros testület tizenöt alkotmánybíróból áll.
Alkotmánybírává min. 45 éves büntetlen előéletű, kiemelkedő tudású elméleti vagy
legalább 20 éves szakmai gyakorlattal rendelkező jogász választható.
A megbízás 12 évre szól, amely nem hosszabbítható meg.
A bírák függetlenek, döntéseiket kizárólag az alkotmány és a törvények alapján hozzák
meg és mentelmi joguk van.
AB-k jelölése: OGY-i frakciók 1-1 tagjából álló jelölő bizottság tesz javaslatot.
70 év a korhatár.
20. AZ AB MŰKÖDÉSE
az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott,
de ki nem hirdetett törvényeket
A döntésekhez az alkotmánybírák párhuzamos és különvéleményt fűzhetnek.
- párhuzamos vélemény esetén a bíró egyetért a döntéssel, csak más indokokat hoz fel
- különvélemény esetén nem ért egyet és ezt fejti ki részletesen.
Az eljárás egyfokú, fellebbezés nincs, a határozatok mindenkire nézve kötelezőek.
Az eljárások többségét bárki indítványozhatja, de az AB hivatalból is (azaz saját
kezdeményezésére) eljárhat.
Az AB nem konkrét ügyeket dönt el, hanem a közérdeket jeleníti meg.
21. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ELJÁRÁSAI:
1.Előzetes normakontroll: a törvényjavaslat vagy az elfogadott, de még ki nem
hirdetett törvény alkotmányellenességét vizsgálja.
2. Utólagos normakontroll: Bárki kezdeményezheti időhatár nélkül jsz. vagy áll. ir.
egyéb jogi eszközével szemben az alkotmányellenesség megállapítását.
Javasolni kell a jogi norma teljes vagy részbeni megsemmisítését
Főszabály az ex nunc („mostantól”, azaz a döntéstől kezdődő) megsemmisítés.
Kivételesen: ex tunc (visszamenőleg) vagy pro futuro (jövőre nézve).
3. Nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata
4. Alkotmányjogi panasz: az alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt
az AB-hez fordulhat az, akinek jogsérelme az alkotmányellenes jsz. alkalmazása miatt
következett be és jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette.
5. Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása
6. Alkotmányértelmezés ***
22. A KORMÁNY RENDELETE
a jogforrási hierarchiában megelőzi a kormány tagjai (a min.elnök és a miniszterek)
által kibocsátott rendeleteket.
A MINISZTER feladatkörében és tv-ben, kormányrendeletben kapott
felhatalmazás alapján ad ki rendeletet
MNB ELNÖKÉNEK RENDELETE
A jegybanki függetlenség elvének leképeződéseként az MNB elnöke
jogszabályként rendeletet bocsáthat ki.
Legfontosabb tárgykörök: az alapkamat, a kötelező banki tartalékráta mértéke
AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET
- A képviselőtestület alkotja
-Tv felhatalmazása alapján a helyi, területi sajátosságoknak megfelelő részletes
szabályok megállapítására
-A magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére
Az önk. rendelet alkothat, mely nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal.
A megyei önk. közgyűlése saját feladatkörében rendeletet alkothat.
23. A törvények között megkülönböztetés tehető aszerint, hogy elfogadásához / módosításáho
az OGY képviselőknek milyen arányban kell szavazniuk.
- „feles” tv: elfogadásához a jelen levő képviselők egyszerű többsége (több, mint
felének egyetértő szavazata) szükséges
-2/3os tv: a jelen lévő képviselők 2/3-a illetve a megválasztott képviselők 2/3-a
Az Alkotmány tételesen meghatározza ezeket
A megválasztott képviselők 2/3ának szavazata szükséges pl.:
- A hadiállapot kinyilvánításához és békekötés kérdésében való döntéshez
- A rendkívüli állapot kihirdetéséhez
- Szükségállapot kihirdetéséhez
A jelenlevő képviselők 2/3ának szavazata szükségel (sarkalatos törvények) pl.:
- A Magyar Honvédség országon belüli és kívüli alkalmazásáról való döntéshez,
- Jogalkotás rendjéről szóló tv elfogadásához
24. MENTELMI JOG, OGY BIZOTTSÁGOK
Az országgyűlési képviselőket mentelmi jog illeti meg ( nem vonható büntetőjogi
felelősségre, kivétel: rágalmazás, államtitoksértés, becsületsértés eseteit +
csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni.)
A Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottság javaslata alapján jelenlévő képviselők
2/3-ának szavazatával a mentelmi jog felfüggeszthető
Az OGY munkáját állandó (pénzügyi, mentelmi és összeférhetetlenségi) és ideiglenes
bizottságok segítik.
