2. Alapjogvédelem: elvont
fogalom/gyakorlati szükségszerűség?
• Alapjogok kialakulása: polgári forradalmak
• 2. generáció
• 3. generáció
• Mindennapi életünket átfogó
garanciarendszer, védelmüknek az adott
szituáción túlmutató jelentősége is van
• (pl. egyházak szabályozása,
bűncselekmények elévülhetetlensége)
4. Alkotmányvédelem intézményei
Magyarországon
• tárgyiasult formában: Alkotmány (Alaptörvény), azon keresztül a
nemzetközi és európai uniós normák és egyezmények
• Intézményi szinten:
– Alkotmánybíróság (elsődlegesen a jogi normák alkotmányossága,
másodsorban az egyének alapvető jogainak védelme felett őrködik)
– Ombudsman (Alapvető jogok biztosa) (elsődlegesen egyéni
jogvédelem, másodlagosan a jogrendszer alkotmányossága)
– Köztársasági elnök – előzetes szűrő funkció – választási regisztráció
• Elvi jelleggel:
– /Kormány/
– /országgyűlési képviselők ¼-e/
5. Alkotmány
• Legmagasabb szintű jogi norma, a
jogrendszer alapja
• Szabályozza az államhatalmi ágak
feladatait, egymáshoz való viszonyát és
az alapvető jogokat
• 1949. évi XX. törvény (teljes revízió: 1989)
• Magyarország Alaptörvénye (2012. január
1.-től)
6. Alkotmány kontra Alaptörvény
• elsietett kodifikáció, szakmai közvélemény bevonásának
hiányosságai, átláthatatlan előkészítési és szövegezési
folyamat
• félelmek
• Alaptörvény + mögöttes Alkotmánybírósági gyakorlat,
nemzetközi egyezmények garantálják: valós és komplex
védelem
• Néhány „repedés”: költségvetési tárgyú törvények
felülvizsgálatának korlátozása
• Legitimációs, „ideológiai”, megfogalmazásbeli
problémák, néhol nem felel meg teljes mértékben a
kortárs nemzetközi alkotmányossági trendeknek – elvi
gondok mellett gyakorlati alkalmazhatósága – jelenlegi
formájában – kétségtelen
7. Alapjogvédelmi intézmények -
Alkotmánybíróság
• jelenlegi funkciójában a rendszerváltás óta
létezik
• Fő feladata a jogrendszer alkotmányosságának
biztosítása, a jogalkotás kontrollja, ezt különféle
eljárásokban teszi
• 2012. óta változás:
– absztrakt utólagos normakontroll: actio popularis
megszüntetése
– egyéni jogvédelmi funkció kiterjesztése: „valódi”
alkotmányjogi panasz
8. Alapvető jogok biztosa
• Ombudsmani intézmény a rendszerváltás óta
létezik Magyarországon
• Fő funkciója: egyének alapvető jogainak
védelme az alapjog-sértő hatósági
jogalkalmazással szemben
• Alaptörvénnyel lényegi változások:
– egységes ombudsmani rendszer (külön biztosok
beolvasztása)
– absztrakt jogvédelmi funkció jelentősége megnő:
állampolgári beadványok gyakorlatilag egyetlen
csatornája az Alkotmánybíróság irányában
10. Az alapvető jogok biztosának
indítványozási tevékenysége - 2012
• 758 olyan beadvány, amelyben a panaszos kifejezetten
alkotmánybírósági felülvizsgálatot kért
• Az alapvető jogok biztosa:
– 20 indítványt nyújtott be panasz alapján – kiválasztás dilemmái:
postás vagy indítványozó?
– 4 indítványt nyújtott be hivatalból
– összesen 12, a korábbi évekből származó indítványt tartott fenn
• Az Alkotmánybíróság:
– összesen 15 ügyben hozott döntést 2013. február végéig
– 8 esetben hozott az indítványnak legalább részben helyt adó
döntést
11. Ombudsmani indítványok
• „hot potato”
• első indítvány: az Alaptörvény Átmeneti
rendelkezései: alkotmányvédelmi funkció,
szimbolikus jelentőség, de számos
konkrét, alapvető jogokat sértő részelem
• Alkotmánybíróság döntött:
megsemmisítette ---- IV. Alaptörvény-
módosítás??
12. Hallgatói szerződések
Az alapvető jogok biztosa két indítványt nyújtott
be:
1) hallgatói szerződésekkel kapcsolatos Kormányrendelet
megsemmmisítését kérte: formai okból (törvényi
szabályozás követelménye) és tartalmi érvekkel
(önrendelkezési jog, munka és foglalkozás szabad
megválasztása) – AB formai okból semmisítette meg
2) Jogalkotó a felsőoktatási törvénybe foglalta a támadott
szabályokat: tartalmi érvek alapján ismét indítvány
AB döntésére várunk, DE! 4. Alaptörvény-módosítás
terve…
13. Hajléktalanság
• több ízben fordult Alkotmánybírósághoz e témakörben: a
testület következetesen helyt adott
• sarokpontok: az egyenlő méltóság elve alapján nem
szankcionálható a hajléktalan-státusz, a szegénység nem
bűn, a hajléktalanság megoldandó szociálpolitikai kérdés
(munkája során több éve kiemelt terület, helyszíni vizsgálatok,
projektek, együttműködés civil szervezetekkel)
• NEM állítja az ombudsman:
– hogy a hajléktalanoknak az utcán kell élniük: humánus, szakmai
megoldásokat sürget, civil szervezetekkel együttműködve
– hogy nem kell szankcionálni a hajléktalan személyek által
elkövetett bűncselekményeket, szabálysértéseket
Alkotmánybíróság rendre helyt ad az indítványoknak,
DE! 4. Alaptörvény-módosítás terve…
14. Médiatörvény
Civil szervezett „beadvány-áradata”:
Ombudsmani indítvány a Médiatanács
megválasztásával összefüggésben:
-konkrét részletszabály (elnök mandátuna)
megsemmisítését kérte, és azt, hogy a testület
vizsgálja meg, összességében megvalósulnak-e
a szükséges alkotmányos garanciák
Jogalkotó:részletszabály módosítása
AB döntésére várunk, közben nemzetközi
javaslatra jogszabály-módosítási tervek
15. Család fogalma
• Új családvédelmi törvény: családfogalom kizárólag
férfi és nő házasságán alapul (és közös gyermek
létén):
– Ombudsman szerint szexuális irányultságon
alapuló hátrányos megkülönböztetés
(Alaptörvény!)
– Emberi méltóság, magán-és családi élethez való
jog szükségtelen és aránytalan korlátozása
Alkotmánybíróság megsemmisítette!
DE! 4. Alkotmánymódosítás terve
16. Alkotmánybírósági indítványok a
gyermekek jogainak védelmében
Gyermekek jogai speciális fókuszban:
• 2008 óta fókuszált projektmunka
• indítvány: alaptörvényt és nemzetközi egyezményeket sért a
szabálysértési törvénynek az a rendelkezése, amely a
fiatalkorúak esetében lehetővé teszi az elzárás, illetve a
szabálysértési őrizet elrendelését –AB döntésére várunk
iskolaidőben a rendőrség intézkedhet a tanítási időben utcán
lófráló gyermekekkel szemben – az Alkotmánybíróság nem
adott helyt
• Köznevelési törvény: 3 éves kortól kötelező óvodáztatás - az
Alkotmánybíróság nem adott helyt
17. Egyházakról szóló törvény
Ombudsman indítványa:
• Sérti a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való
jogot, hogy Országgyűlés maga dönt az egyházként
elismeréséről, törvényben szabályozott mérlegelési
szempontok és jogorvoslat nélkül (150-ből 27 egyház
maradt)
• Hatalommegosztás elvével összeegyeztethetetlen
megoldás
AB megsemmisítette, DE! 4. Alaptörvény-módosítás…
18. „Felülalkotmányozás”
• Új jelenség, új fogalom
• Reakció??
• Vizsgálhatja-e az Alkotmánybíróság az Alaptörvény
módosítását?
– pozitivista szemlélet: felülvizsgálat kizárt
– értékközpontú, természetjogias érvelés: igen
– Alaptörvény alkotmányos státusza, koherenciája: igen
Alkotmánybíróság álláspontja szerint:
– 2010 előtt: NEM
– 2010 óta: árnyalódó álláspont: beépülési parancs, belső
koherencia
