2. MAGÁNJOG II.
A közjog és a magánjog elhatárolását követően a személyi és dologi
jogok elkülönítését végeztük el, részleteiben megvizsgálva a személyi
jogok megszerzését és a tulajdonvédelmét.
A magánjogon belül a személyi jogok megszerzésének legalapvetőbb
fogalmát, a kötelmi jog rendszerét tekintjük át.
3. A KÖTELEM FOGALMA ÉS A KÖTELMI JOG RENDSZERE
A kötelmi jog fő részei:
• a szerződések joga és
• a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség.
A KÖTELEM FOGALMA
A kötelem két vagy több személy közötti mellérendelt jogi viszony, amelynek alapján
Kikényszeríthető kötelezettség keletkezik valamely szolgáltatás teljesítésére és
ugyanakkor jogosultság keletkezik valamilyen szolgáltatás követelésére.
A kötelem így kikényszeríthető alanyi jogot, azaz igényt biztosít a jogosult részére.
A birtoklás és használat joga a tulajdonost külön-külön az egész dologra
nézve megilleti de csak úgy, hogy azzal más jogait és törvényes érdekeit ne
sértse.
A vagyonjog két fő területe a dologi jog és a kötelmi jog. A kötelmi jog a kötelmi
viszonyokra vonatkozó joganyagot tartalmazza.
A kötelmi jog két részből áll: a kötelmi viszonyokra vonatkozó közös, általános
szabályokból, valamint az egyes kötelmek speciális, különös szabályaiból.
A kötelmi jogviszony közvetlen tárgya a magatartás, más néven: a
szolgáltatás, közvetett tárgya pedig a dolog. A szolgáltatás, mint vagyoni
értékű magatartás lehet: vagyoni értékű dolog átadása, illetve jog átruházása,
valamint tevékenység kifejtése.
A kötelem a jogosultság és a kötelezettség egysége, amelyek egymással
összefüggnek. A kötelem általános forrásai: a szerződés, a károkozó
magatartás és a jogalap nélküli gazdagodás.
4. A KÖTELEM SZERKEZETE:
A kötelem alanyai, tárgya (a szolgáltatás) és tartalma
1. A kötelem alanyai
Jogképességgel felruházott személy lehet (felek).
2. A kötelem (szerződés) tárgya:
A szerződés tárgya a szolgáltatás. A szolgáltatás az a magatartás, amelyet a jogosult a
kötelezettől követelhet.
A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság
a szolgáltatás követelésére.
3. A kötelem tartalma:
Az a joghatás, hogy a kötelezett teljesítési kényszerűségben van mindaddig, amíg a jogosult
vele szemben követeléssel élhet. Míg a kötelem tárgya azt határozza meg, hogy mi is a
kötelezően kifejtendő emberi magatartás, addig a tartalom azt határozza meg, hogy a
kötelemtől szabadulás érdekében hogyan kell kifejteni a kötelezettségként jelentkező
magatartást.
5. KÖTELEM-KELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK
Azok a jogi tények, amelyek kötelmi jogviszonyt keletkeztetnek – a kötelem forrásai.
Kötelem keletkeztető tényállások: 1. szerződés 2. egyoldalú jogügylet 3. jogellenes (kivételesen
jogszerű) károkozás 4. jogalap nélküli gazdagodás 5. közhatalmi aktusok. 6. egyéb (az előző
csoportba nem sorolható, tvben szabályozott) kötelem-keletkeztető tényállások.
Szerződés
Két vagy több fél joghatás kiváltását célzó, arra alkalmas egybehangzó akaratnyilatkozata,
amely joghatást vált ki.
Egyoldalú jogügylet
Egy jogalany nyilatkozata is elegendő a joghatás kiváltására. Az egyoldalú kötelemalapítás
olyan ingyenes jogügylet, amellyel a nyilatkozó saját vagyona terhére vállal valamilyen
kötelezettséget.
Esetei: 1. alapítványrendelés 2. díjkitűzés 3. kötelezettségvállalás közérdekű
célra 4. végrendelet 5. hagyományrendelés 6. meghagyás 7. egyszemélyes társaság alapítása.
Az egyoldalú jogügyletre általában a szerződésekre vonatkozó szabályanyagot kell alkalmazni.
Az egyoldalú jognyilatkozatot meg kell különböztetnünk az ingyenes szerződéstől, mert ez utóbbi
az egyoldalú vagyonmozgás ellenére is csak konszenzussal jön létre (tehát pl. az ajándékot
el kell fogadni).
6. Jogellenes (kivételesen jogszerű) károkozás:
Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól,
ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
Jogszerű károkozás: csak kivételes esetben eredményez kötelmi helyzetet,
s ennek következtében kártalanítási kötelezettséget. (mint pl. a kisajátítás).
Jogalap nélküli gazdagodás
Az indokolatlan vagyoni értékmozgások helyreállításának szabályai. Reparatív jellegű,
elszámolási jellegű kötelmek.
Közhatalmi aktusok
Az állam és az önkormányzatok jogi aktusai kivételesen létrehozhatnak, módosíthatnak vagy
Megszüntethetnek kötelmi jogi helyzetet. Pl. A bíróság kivételesen létrehozhatja, módosíthatja
vagy megszüntetheti a szerződést
7. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE. ELŐSZERZŐDÉS. A SZERZŐDÉS ALANYAI
A szerződés két vagy több személy egybehangzó akaratnyilatkozata (konszenzus),
amely joghatást vált ki.
A szerződéses jogviszony relatív szerkezetű, mely mellérendelt, meghatározott jogalanyok
között áll fenn.
A SZERZŐDÉS SZERKEZETI ELEMEI:
- A szerződés alanyai
Legalább két alanya mindig van. A szerződések egybehangzó akaratnyilatkozatot igényelnek,
amelynek kifejtésére belátási képességgel rendelkező természetes személyek képesek.
A szerződés alanyait feleknek nevezzük, legáltalánosabb a jogosult-kötelezett, a hitelező-adós,
egyes szerződéstípusokban eladó-vevő, megrendelő-vállalkozó, megbízó-megbízott.
- A konszenzus
Az egyik fél által megfelelő módon tett (szóban, írásban, ráutaló magatartással), joghatás
kiváltását célzó akaratnyilatkozatot a másik félnek teljes mértékben el kell fogadnia, hogy
szerződésről beszélhessünk.
A szerződési nyilatkozatot valamilyen formában el kell fogadni (szó, írás, ráutaló magatartás)
8. A felek a szerződés megkötésénél együttműködésre kötelesek, s figyelemmel kell lenniük
egymás jogos érdekére. Ez elsősorban a tájékoztatási kötelezettségben és okmányátadásban áll.
A tájékoztatási kötelezettség a szerződést érintő lényeges körülményekre vonatkozik.
Szerződést jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában akár szóban, akár írásban lehet kötni. A
szerződési akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni.
Az írásbeli szerződéseknek - okiratoknak - három formája lehetséges;
• az egyszerű okirat írásban tartalmazza a szerződés lényeges tartalmát, a szerződés keltét, a
szerződő felek aláírását.
• a minősített okirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy a kiállítója
az abban foglalt nyilatkozatot megtette, elfogadta, ha;
o ezt saját kezűleg írta és aláírta, vagy
o két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt iratot előttük írta alá, vag
o a nyilatkozattevő aláírását tanúk előtt sajátjának ismerte el, vagy
o a kiállító aláírását közjegyző vagy bíró hitelesítette, vagy
o a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen (cégszerűen) aláírták
• a közokiratot közjegyző, bíróság vagy más hatóság ügykörén belül eljárva a megszabott alakban
állítja ki, amely teljes bizonyító erővel bír.
A törvény által meghatározott forma megsértésének következménye általában a szerződés
érvénytelensége.
9. SZERZŐDÉSES SZABADSÁG
A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg, A szerződésekre vonatkozó
rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.
A jogszabályi kivételek
1. Jogszabály által kötelezővé tett szerződéses kikötéseket
Így például
• csak a kielégítésre használható fel az óvadék, ha a felek ettől eltérően állapodtak meg
• általános elévülési határidő irányadó akkor is, ha a felek megállapodással azt meghosszabbították
2. Jogszabály által tiltott szerződéses kikötéseket
A kivételek másik csoportjába azok a tiltott szerződéses kikötések tartoznak, amelyekhez kizárólag
a semmisség jogkövetkezménye társul. Így például
• a kötbér utáni kamat kikötése
• az érthetetlen, ellentmondó, jogellenes vagy lehetetlen feltétel kikötése semmis
10. A SZERZŐDÉS TÁRGYA A SZOLGÁLTATÁS
A szolgáltatás – ebben az értelemben - az a magatartás, amelyet a kötelezett a szerződés alapján
tanúsítani köteles. A szerződés létrejöttével kötelmi igény keletkezik a szolgáltatás teljesítésére,
illetve annak követelésére.
A szolgáltatás, mint magatartás lehet:
1. fő- és mellékszolgáltatás
2. tevőleges és nem tevőleges szolgáltatás
3. egyszeri, tartós és időszakonként visszatérő szolgáltatás
4. személyhez kötött és forgalmi jellegű szolgáltatás
5. visszterhes és ingyenes szolgáltatás
6. feltételtől és időhatározástól függő szolgáltatás
A szolgáltatás a szolgáltatott dolog jellege szerint lehet:
7. egyedi, fajlagos és zártfajú szolgáltatás
8. osztható és oszthatatlan szolgáltatás
9. vagylagos szolgáltatás és vagylagos felhatalmazottság
10. pénzbeli szolgáltatás.
11. A TELJESÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A szerződések többsége úgy szűnik meg, hogy a felek kölcsönösen teljesítik kötelezettségeiket.
A SZERZŐDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK
A szerződés fő célja, hogy a felek a szerződésben megjelölt szolgáltatásokhoz jussanak, vagyis a
szerződést tartalmuk szerint teljesítsék. A felek az alapszerződésben vagy az ahhoz kapcsolódó
járulékos szerződésekben alkalmazhatnak olyan eszközöket, melyek a teljesítést elősegítik,
a jogosult javára biztosítékot, fedezetet jelentenek.
1. jogosult helyzetét erősítő kötelezettségek
A jogosult kárának, költségének fedezetére szolgál nemteljesítés vagy nem szerződésszerű
teljesítés esetére, a kötelezett teljesítésre szorítása érdekében:
• foglaló. A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül lehet adni. Szerződésszerű
teljesítés esetén az ellenértékbe beszámítandó, nem teljesítés esetén, ha nem róható fel egyik
félnek sem az ok, akkor visszajár. Amennyiben a meghiúsulás felróható, akkor az adott foglaló
elvész, a kapott foglaló kétszeresen jár vissza.
• kötbér: a kötelezett meghatározott pénzösszeg megfizetésére kötelezi magát olyan esetre, ha neki
felróható okból nem vagy nem szerződés szerint teljesít. Akkor is követelhető, ha a jogosultnak
kára nem merült fel.
• jótállás,
• jogvesztés kikötése
12. 2. kötelezett teljesítésének biztosítására lekötött vagyonértékek, személyi vagy dologi
biztosítékok
- Személyi biztosíték: egy meghatározott, az alapszerződésen kívüli személy vagyona áll
biztosítékként:
• bankgarancia,
• kezesség
- Dologi biztosíték: a kötelezett különít el egy részt vagyonából a teljesítés fedezetére
• zálogjog alapján a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból másokat
megelőzően kielégítést kereshet. (jelzálog esetén a zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad,
aki jogosult azt rendeltetésszerűen használni, míg kézizálog esetén a zálogtárgy átadása szükséges)
• óvadék: valamely követelés biztosítására pénzen, értékpapíron stb. erre irányuló szerződéssel és
óvadék tárgyának átadásával óvadék alapítható.
További gyakori biztosítékok: engedményezés, vételi jog
Szerződést biztosító mellékkötelezettség alapulhat jogszabályon is (társadalmi, nemzetgazdasági
érdek azt indokolja) pl. kötelező jótállás (garancia) új lakóépület, tartós használatra rendelt
termékek esetén (cél: fogyasztóvédelem)
13. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTÉNEK MECHANIZMUSA
Ajánlat
Az egyik fél a szerződéskötésre vonatkozó ajánlatot tesz, majd a másik fél az ajánlatot elfogadja
Ajánlati kötöttség
Azt jelenti, hogy a nyilatkozattevő egy bizonyos ideig köteles „tartani a szavát”.
Eltérő tartalmú elfogadó válasz = új ajánlat
Az ajánlat elfogadás teljes tartalmi azonosulást jelent. Ha az ajánlatra adott válasz elutasító, akkor
nincs szerződés. Ha nem elutasító, de eltér az ajánlattól, akkor az eltérő tartalmú válasz
új ajánlatnak minősül. Ilyenkor már a válaszadó részéről áll fenn ajánlati kötöttség.
ELŐSZERZŐDÉS
Az előszerződés önként vállalt szerződéskötési kötelezettség. A felek megállapodnak abban,
hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek.
Az előszerződésből szerződéskötési kötelezettség keletkezik, így ha a felek nem kötik meg a
szerződést, azt a bíróság létrehozhatja, s tartalmát megállapíthatja .
14. A SEMMIS ÉS A MEGTÁMADHATÓ SZERZŐDÉS, ÉRVÉNYTELENSÉG
A szerződés vagy más jogügylet érvénytelen, ha az olyan a törvény által meghatározott
súlyos hibában vagy fogyatékosságban szenved, amelynek következtében nem alkalmas a
felek által célzott joghatás előidézésére.
Az érvénytelenségi okok lehetnek
-szerződési akaratban,
-a szerződési nyilatkozatban vagy
-a célzott joghatásban megnyilvánuló fogyatékosságok.
Az érvénytelenségi oknak a jogügylet megkötésekor kell fennállnia.
Az érvénytelenség lehet teljes, illetőleg részleges
Az érvénytelenség két fő formája a semmisség és a megtámadhatóság.
A semmisség az érvénytelenség feltétlen, a megtámadhatóság pedig a
feltételes - megtámadástól függő formája. A megtámadásra jogosult személyek
• a sérelmet szenvedett fél
• és akinek a megtámadáshoz érdeke fűződik (pl.: kezes).
Megtámadási okok
A tévedés, megtévesztés, jogellenes fenyegetés, objektív értékaránytalanság
és a tisztességtelen szerződési feltételek kikötése.
15. SEMMISSÉG
A semmis szerződést nem kell külön megtámadni, hogy érvénytelenné váljék, hanem önmagában
véve érvénytelen, az eredeti állapotot kívánja visszaállítani
Semmisségi okok pl. :
a. A cselekvőképesség hiánya vagy korlátozott volta
b. A megszabott alakszerűség hiánya
Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével
kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is,
ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.
Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően
aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés).
A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis.
16. AZ ÉRVÉNYTELENSÉG JOGKÖVETKEZMÉNYE
Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.
Elsősorban természetben, ha ez nem lehetséges akkor a pénzbeli értéket kell visszaszolgáltatni.
AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ORVOSLÁSA
Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka
-különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az
aránytalan előny kiküszöbölésével - megszüntethető.
Ezekben az esetekben rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás
visszatérítéséről. E lehetőség mind a megtámadható, mind a semmis szerződések esetében fennáll.
ORVOSOLHATATLANSÁG - AZ ÉRVÉNYTELEN SZERZŐDÉS HATÁLYOSÍTÁSA
Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a
határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Ilyen esetben tehát a szerződés ugyan
nem válik érvényessé, de a már teljesített szolgáltatásokat tudomásul véve rendezni kell a
felek egymás közötti viszonyát.
HATÁLYTALANSÁG
A hatálytalanság feltételez a felek között egy érvényes szerződést, melyhez azonban
valamilyen okból nem fűződnek joghatások, vagyis hatálya nem áll be azonnal, vagy
megszűnik egy idő után. (pl. felfüggesztő vagy bontó feltételt tartalmaz.)
17. AZ ADÁSVÉTEL
Az adásvételi szerződés fogalma
Az adásvételi szerződés a dolog tulajdonának vételár ellenében történő átruházása.
- Az eladó köteles: a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot vevő birtokába adni,
- A vevő köteles: a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni.
A tulajdonjog átszállásához szükséges a dolog (akár jelképes) átadása is. Az adásvételi
szerződések megkötésére jogszabály speciális eljárást írhat elő (pl. a közbeszerzés vagy a
távollevők között kötött szerződések)
Az adásvételi szerződés alanyai
Az adásvételi szerződés alanyai az eladó és a vevő. Eladó és vevő bármely jogképes jogalany,
tehát természetes és jogi személy is szerepelhet, de a törvény korlátokat állíthat fel
(pl. termőföld megszerzése)
Az adásvétel különös nemei:
- megtekintésre, próbára vétel, minta utáni vétel, részletvétel
-elővásárlási jog
-visszavásárlási jog
-vételi jog, eladási jog
18. A VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS
A vállalkozási szerződés a tevékenység kifejtésére irányuló eredménykötelmek
alaptípusa. Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére
feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető
más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díjfizetésre köteles.
Az eredmény érdekében kifejtett tevékenység lehet szellemi vagy fizikai munka, illetőleg
a két forma kombinációja is.
Elhatárolási kérdések
A szerződés típusának meghatározása során nem a szerződés elnevezése, hanem annak tartalma
bír döntő jelentőséggel.
A vállalkozás
A vállalkozás kritériuma, hogy a szerződés eredménykötelem. Az eredménykötelem jellemzője
hogy a kötelezett szerződésben meghatározott eredmény megvalósítására vállal kötelezettséget
a saját kockázatára és felelősségére. A megrendelő szempontjából csak a szolgáltatás
szerződésszerű teljesítése lényeges, közömbös, hogy az eredmény létrehozásához szükséges
munkát a vállalkozó személyesen vagy teljesítési segéd (alvállalkozó) útján végzi el.
Erre vezethető vissza, hogy a megrendelőt a munka elvégzését illetően viszonylag szűk
körben illeti meg az utasítás joga.
19. MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS
Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni, a megbízó utasításai
szerint és érdekének megfelelően.
A megbízás úgynevezett gondossági szerződésnek tekinthető, mivel a megbízott általában nem
eredményt köteles szolgáltatni, hanem gondos és szakszerű eljárást. A megbízás másik jellemzője
a felek között szükségszerűen meglévő, más szerződéseknél fokozottabban jelenlévő bizalmi elem
Piaci - kereskedelmi megbízások
• Kereskedelmi képviseleti (ügynöki) megbízások körében a megbízott piackutatásra,
reklám és propaganda
tevékenységre kap megbízást. Elsődleges feladata jövendő üzletfelek felkutatása.
• A tőzsdei megbízási szerződések
• A biztosítási szerződések megkötése során eljáró közvetítő ügynök (alkusz) megbízási szerződés
alapján közvetíti az ügyletet a biztosító és a szerződő fél között.
