Submit Search
Upload
Rkk jog oe_i_ii_iii
âą
Download as PPT, PDF
âą
0 likes
âą
106 views
A
Albert SzaniszlĂł
Follow
law3
Read less
Read more
Law
Report
Share
Report
Share
1 of 21
Download now
Recommended
KultĂșra & jog
KultĂșra & jog
Peter Benjamin Toth
Â
Jogi alapismeretek vv
Jogi alapismeretek vv
Albert SzaniszlĂł
Â
SzerzĆi jogi jogĂ©rvĂ©nyesĂtĂ©s
SzerzĆi jogi jogĂ©rvĂ©nyesĂtĂ©s
Zsolt Gombos
Â
Rkk jog oe_i
Rkk jog oe_i
Albert SzaniszlĂł
Â
Elte 2013 osz 11
Elte 2013 osz 11
Andrea Tusai
Â
Alapjogi bevezetes
Alapjogi bevezetes
szabomat
Â
Alapjogvédelem és alkotmånyossåg
Alapjogvédelem és alkotmånyossåg
szegedbtk
Â
Rkk jog oe_i_ii
Rkk jog oe_i_ii
Albert SzaniszlĂł
Â
Recommended
KultĂșra & jog
KultĂșra & jog
Peter Benjamin Toth
Â
Jogi alapismeretek vv
Jogi alapismeretek vv
Albert SzaniszlĂł
Â
SzerzĆi jogi jogĂ©rvĂ©nyesĂtĂ©s
SzerzĆi jogi jogĂ©rvĂ©nyesĂtĂ©s
Zsolt Gombos
Â
Rkk jog oe_i
Rkk jog oe_i
Albert SzaniszlĂł
Â
Elte 2013 osz 11
Elte 2013 osz 11
Andrea Tusai
Â
Alapjogi bevezetes
Alapjogi bevezetes
szabomat
Â
Alapjogvédelem és alkotmånyossåg
Alapjogvédelem és alkotmånyossåg
szegedbtk
Â
Rkk jog oe_i_ii
Rkk jog oe_i_ii
Albert SzaniszlĂł
Â
10
10
Albert SzaniszlĂł
Â
9
9
Albert SzaniszlĂł
Â
8
8
Albert SzaniszlĂł
Â
7
7
Albert SzaniszlĂł
Â
6
6
Albert SzaniszlĂł
Â
5
5
Albert SzaniszlĂł
Â
Rkk jog oe_i_ii_iii_iv
Rkk jog oe_i_ii_iii_iv
Albert SzaniszlĂł
Â
More Related Content
More from Albert SzaniszlĂł
10
10
Albert SzaniszlĂł
Â
9
9
Albert SzaniszlĂł
Â
8
8
Albert SzaniszlĂł
Â
7
7
Albert SzaniszlĂł
Â
6
6
Albert SzaniszlĂł
Â
5
5
Albert SzaniszlĂł
Â
Rkk jog oe_i_ii_iii_iv
Rkk jog oe_i_ii_iii_iv
Albert SzaniszlĂł
Â
More from Albert SzaniszlĂł
(7)
10
10
Â
9
9
Â
8
8
Â
7
7
Â
6
6
Â
5
5
Â
Rkk jog oe_i_ii_iii_iv
Rkk jog oe_i_ii_iii_iv
Â
Rkk jog oe_i_ii_iii
1.
ĂLTALĂNOS JOGI ISMERETEK
2.
MAGĂNJOG I.
3.
KĂZJOG ĂS MAGĂNJOG
ELHATĂROLĂSA FunkciĂł: - MJ: SzemĂ©lyeket megilletĆ alanyi jogok biztosĂtĂĄsa - KJ: Közhatalom kiĂ©pĂtĂ©se, fenntartĂĄsa, gyakorlĂĄsa Viszonyok: - MJ: mellĂ©rendeltek (a felek egyenjogĂșak) KJ: alĂĄ-fölĂ© rendeltsĂ©g (a közhatalmat gyakorlĂłt többletjogosultsĂĄgok illetik meg) KötelezettsĂ©gek: - MJ: akaratautonĂłmiĂĄbĂłl erednek - KJ: kötelezett akaratĂĄtĂłl fĂŒggetlen beĂĄllnak KĂ©nyszer alkalmazĂĄsa: - MJ: közvetett, bĂrĂłi Ășt igĂ©nybevĂ©telĂ©vel Ă©rhetĆ el - KJ: közvetlen kĂ©nyszer Ăsszefoglalva: - magĂĄnjog: az autonĂłm cselekvĂ©s, a civil tĂĄrsadalmi önmozgĂĄs, önszervezĆdĂ©s terĂŒlete - közjog: az ĂĄllami-önkormĂĄnyzati közhatalmi, tĂĄrsadalomszervezĆ funkciĂłk ellĂĄtĂĄsĂĄra hivatott. A polgĂĄri jog (magĂĄnjog) az autonĂłm jogalanyok egyenjogĂș Ă©s mellĂ©rendeltsĂ©gi kapcsolatĂĄbĂłl keletkezĆ Vagyoni viszonyok, a jogalanyisĂĄg Ă©s az ebbĆl eredĆ szemĂ©lyisĂ©gi jogok szabĂĄlyozĂĄsĂĄval foglalkozik.
4.
A POLGĂRI JOG
(MAGĂNJOG) TĂRGYKĂRĂBE TARTOZIK: szemĂ©lyek joga, kötelmi jog, dologi jog, öröklĂ©si jog, csalĂĄdjog A POLGĂRI JOG FORRĂSAI: - az Ărott jog (jogszabĂĄlyok) - bĂrĂłsĂĄgi gyakorlat - a szokĂĄsjog. A mai magyar polgĂĄri jog forrĂĄsai ĂĄltalĂĄban az Ărott jog formĂĄjĂĄban jelennek meg. SZOKĂSJOG alatt ĂĄltalĂĄban az Ărott jogban nem szereplĆ, az Ă©letben ĂĄltalĂĄnosan elfogadott normakĂ©nt kialakult, ezt követĆen pedig a bĂrĂłi gyakorlat ĂĄltal is elfogadott (kikĂ©nyszerĂtett) magatartĂĄsi szabĂĄly. A törvĂ©ny nem egy helyen utal a szokĂĄsra, pl.: - szokĂĄsos mĂ©rtĂ©kƱ ajĂĄndĂ©kozĂĄs -fĂŒrdĆk, Ă©ttermek felelĆssĂ©ge olyan dolgok eltƱnĂ©se, megsĂ©rĂŒlĂ©se tekintetĂ©ben, melyeket a lĂĄtogatĂłk rendszerint be szoktak vinni.
5.
ĂROTT JOGFORRĂSOK: AlaptörvĂ©ny. Az alkotmĂĄny
a polgĂĄri jognak is alaptörvĂ©nye. FĆleg az alkotmĂĄnyos alapjogok tekintetĂ©ben: alapvetĆ emberi jogok, tulajdonhoz valĂł jog, öröklĂ©s joga, vĂĄllalkozĂĄs joga, gazdasĂĄgi verseny szabadsĂĄga. PolgĂĄri TörvĂ©nykönyv (2013. Ă©vi Vâ Ptk.) Ez a polgĂĄri jog legfontosabb normĂĄinak rendszerbe foglalt gyƱjtemĂ©nye (kĂłdexe), Ă©s egyben a magĂĄnjog egĂ©sz terĂŒletĂ©nek anyajoga. Kiemelt a többi törvĂ©ny közĂŒl, Ășn. kĂłdex â jellegƱ, irĂĄnyadĂł szerepe van. EgyĂ©b, cĂ©lzatosan polgĂĄri jogi vonatkozĂĄsĂș törvĂ©nyek A speciĂĄlis jogterĂŒletek, ill. jogintĂ©zmĂ©nyek rĂ©szletes szabĂĄlyozĂĄsai kĂŒlön törvĂ©nyekben: 1999. Ă©vi LXXVI. tv. â szerzĆi jogrĂłl szĂłlĂł tv. 1995. Ă©vi XXXIII. tv. â a talĂĄlmĂĄnyok szabadalmi oltalmĂĄrĂłl szĂłlĂł tv. Nemzetközi szerzĆdĂ©sek MagyarorszĂĄg csatlakozĂĄsi megĂĄllapodĂĄsa az EU-hoz szemĂ©lyek, ĂĄruk, tĆke, szolgĂĄltatĂĄsok szabad ĂĄramlĂĄsa A kormĂĄnyrendeletek ĂltalĂĄban Ptk. egyes rendelkezĂ©seinek vĂ©grehajtĂĄsi (azaz rĂ©szletezĆ) szabĂĄlyait tartalmazzĂĄk. A miniszteri rendeletek kivĂ©telesen a törvĂ©ny felhatalmazĂĄsa alapjĂĄn miniszteri rendelet is szabĂĄlyozhatja az ĂĄllampolgĂĄrok szemĂ©lyi Ă©s vagyoni viszonyait. A helyi önkormĂĄnyzati rendeletek, törvĂ©nyerejƱ rendeletek, bĂrĂłsĂĄgi hatĂĄrozatok
6.
A POLGĂRI JOGI
JOGVISZONY FOGALMA ĂS JELLEMZĆI A jogviszony jogilag szabĂĄlyozott tĂĄrsadalmi viszony. A polgĂĄri jogi jogviszonyok fĆbb jellemzĆi: -Mindig emberek, ill. közössĂ©geik, tĂĄrsulĂĄsaik (jogi szemĂ©lyek, jogi szemĂ©lyisĂ©ggel nem bĂrĂł tĂĄrsulĂĄsok) közötti viszonyok - DöntĆ mĂ©rtĂ©kben vagyoni jellegƱ, emellett jelentĆs szĂĄmban szemĂ©lyi termĂ©szetƱ viszonyok. - A benne szereplĆ felek egyenjogĂșak, Ă©s mellĂ©rendelt pozĂciĂłban ĂĄllnak. - Az autonĂłm felek kevĂ©s kivĂ©tellel szabad akaratukbĂłl kapcsolĂłdnak össze. -A feleket egymĂĄssal szemben kiegyensĂșlyozott mĂ©rtĂ©kƱ jogosultsĂĄgok illetik, kötelezettsĂ©gek te
7.
A PTK. BEVEZETĆ
RENDELKEZĂSEI A törvĂ©ny Ă©rtelmezĂ©se Ă©s cĂ©lja A Ptk. az ĂĄllampolgĂĄrok, valamint az ĂĄllami, önkormĂĄnyzati, gazdasĂĄgi Ă©s tĂĄrsadalmi szervezetek, tovĂĄbbĂĄ mĂĄs szemĂ©lyek vagyoni Ă©s egyes szemĂ©lyi viszonyait szabĂĄlyozza. A törvĂ©ny vĂ©di a szemĂ©lyek vagyoni Ă©s szemĂ©lyhez fƱzĆdĆ jogait, tovĂĄbbĂĄ törvĂ©nyes Ă©rdekeit. KĂ©tirĂĄnyĂș kötelezettsĂ©g: - jogok szabad gyakorlĂĄsa: magĂĄnautonĂłmia kibontakozĂĄsa, szabadsĂĄg Ă©rvĂ©nyesĂŒlĂ©se, liberĂĄlis joggyakorlĂĄs Ă©rvĂ©nyesĂŒlĂ©se -jogok vĂ©delme: az autonĂłmiĂĄt nem lehet bĂŒntetlenĂŒl megsĂ©rteni â a Ptk. vĂ©di a szemĂ©lyi Ă©s vagyoni jogokat - jogok gyakorlĂĄsĂĄnak hatĂĄrt szab â jogok korlĂĄtozhatĂłsĂĄga, tĂĄrsadalmi rendeletetĂ©sĂ©nek megfelelĆ joggyakorlĂĄs - tulajdon vĂ©delme: tulajdoni formĂĄk, tulajdonosi jogosultsĂĄgokra is Ă©rvĂ©nyes
8.
A JOGKĂPESSĂG FOGALMA: Minden
ember jogkĂ©pes: jogai Ă©s kötelessĂ©gei lehetnek. A jogkĂ©pessĂ©g az Ă©letkorra, nemre, fajra, nemzetisĂ©ghez vagy felekezethez tartozĂĄsra tekintet nĂ©lkĂŒl egyenlĆ Ă©s nem korlĂĄtozhatĂł. Az emberek jogkĂ©pessĂ©ge a magyar jogban: 1. ĂltalĂĄnos â minden ember szĂŒletĂ©sĂ©tĆl halĂĄlĂĄig jogkĂ©pes âą De: szerzĆkĂ©pessĂ©g korlĂĄtozhatĂł, hĂĄzassĂĄgkötĂ©s csak kĂŒlönnemƱek esetĂ©n 2. FeltĂ©tlen â a jogkĂ©pessĂ©gben feltĂ©tel nem köthetĆ 3. EgyenlĆ â jogkĂ©pessĂ©g terjedelme szempontjĂĄbĂłl nincs kĂŒlönbsĂ©g A jogkĂ©pessĂ©g a szĂŒletĂ©ssel, a fogantatĂĄs idĆpontjĂĄra visszamenĆleg keletkezik Ă©s a halĂĄllal szƱnik meg.
9.
A CSELEKVĆKĂPESSĂG FOGALMA: -CselekvĆkĂ©pessĂ©gen
az embernek azt a kĂ©pessĂ©gĂ©t Ă©rtjĂŒk, melynek alapjĂĄn valaki sajĂĄt maga tehet a maga nevĂ©ben jognyilatkozatot. - cselekvĆkĂ©pessĂ©g: belĂĄtĂĄsi kĂ©pessĂ©g (felismerĂ©si Ă©s akarati) - CselekvĆlĂ©pessĂ©ge kizĂĄrĂłlag az embernek lehet, a jogi szemĂ©ly magĂĄban vĂ©ve nem cselekvĆlĂ©pes, kizĂĄrĂłlag kĂ©pviselĆi ĂștjĂĄn tud cselekedni. - aktĂv oldala - jognyilatkozatokat tehet (szerzĆdĂ©seket köthet, stb) - passzĂv oldala - jognyilatkozatok cĂmzettje lehet van. A CSELEKVĆKĂPESSĂG FOKOZATAI: cselekvĆkĂ©pesek, korlĂĄtozottan cselekvĆkĂ©pesek Ă©s cselekvĆkĂ©ptelenek. A korlĂĄtozottan cselekvĆkĂ©pes szemĂ©ly jognyilatkozatainak Ă©rvĂ©nyessĂ©gĂ©hez ĂĄltalĂĄban törvĂ©nyes kĂ©pviselĆjĂ©nek beleegyezĂ©se vagy utĂłlagos jĂłvĂĄhagyĂĄsa szĂŒksĂ©ges. A cselekvĆkĂ©ptelenek jognyilatkozatai: A törvĂ©ny fĆszabĂĄlykĂ©nt mondja ki, hogy a cselekvĆkĂ©ptelen szemĂ©ly jognyilatkozata semmis, nevĂ©ben törvĂ©nyes kĂ©pviselĆje (szĂŒlĆ, gyĂĄm, gondnok) jĂĄr el.
10.
A JOGI SZEMĂLY
FOGALMA, LĂTREJĂTTE, FAJTĂI, MEGSZĆ°NĂSE A jogi szemĂ©ly fogalma -Jogi szemĂ©lyek az ĂĄllami, önkormĂĄnyzati, gazdasĂĄgi, tĂĄrsadalmi Ă©s egyĂ©b szervezetek, amelyeket a törvĂ©ny ilyennek nyilvĂĄnĂt. A jogi szemĂ©ly jogkĂ©pes, jogkĂ©pessĂ©ge kiterjed mindazokra a jogokra Ă©s kötelezettsĂ©gekre, amelyek jellegĂŒknĂ©l fogva nem csupĂĄn az emberhez fƱzĆdhetnek. A magyar jog a jogi szemĂ©ly lĂ©tĂ©nĂ©l, jogkĂ©pessĂ©gĂ©nĂ©l döntĆ pontnak az ĂĄllami (jogszabĂĄlyi) elismertsĂ©get tekinti. A (konstitutĂv=lĂ©trehozĂł hatĂĄlyĂș) ĂĄllami elismerĂ©s nyilvĂĄntartĂĄsba vĂ©telt jelent (cĂ©gnyilvĂĄntartĂĄs, stb). A jogi szemĂ©ly legfontosabb ismĂ©rvei: âą Az alapĂtĂłktĂłl valĂł fĂŒggetlenedĂ©s. Ennek következmĂ©nye, hogy az alapĂtĂł fĆszabĂĄly szerint nem felel a jogi szemĂ©ly tartozĂĄsĂĄĂ©rt. âą A jogi szemĂ©ly valamilyen mĂ©rtĂ©kben megjelenik a gazdasĂĄgi forgalomban. âą A jogi szemĂ©ly ĂĄllami elismertsĂ©gĂ©nek feltĂ©tele a szervezet tartĂłs mƱködĂ©se. âą AlapvetĆ kellĂ©ke a jogi szemĂ©lynek az, hogy rendelkezzen ĂĄllandĂł szervezettel (ĂŒgyintĂ©zĆ Ă©s kĂ©pviseleti szervek). âą A jogi szemĂ©lynek meghatĂĄrozott cĂ©ljĂĄnak kell lennie (gazdasĂĄgi, tĂĄrsadalmi, politikai cĂ©l) âą A jogi szemĂ©lynek tagjai vagyonĂĄtĂłl elkĂŒlönĂtett vagyonnal kell rendelkeznie, melyĂ©rt önĂĄllĂłan felel.
11.
A JOGI SZEMĂLY
FAJTĂI: 1.) MagĂĄnjogi jogi szemĂ©lyek (pl. kft) - közjogi jogi szemĂ©lyek. A magĂĄnjogi jogi szemĂ©lyek magĂĄnjogi jogĂŒgyletbĆl (pl. szerzĆdĂ©s) jönnek lĂ©tre a magĂĄnautonĂłmia alapjĂĄn. A közjogi jogi szemĂ©lyek alapvetĆen a közfunkciĂłk ellĂĄtĂĄsĂĄra jönnek lĂ©tre (pl. telepĂŒlĂ©si önkormĂĄnyzat) 2.) A jogi szemĂ©ly szervezete szempontjĂĄbĂłl megkĂŒlönböztethetĂŒnk szemĂ©lyösszessĂ©geket (pl. egyesĂŒletek) Ă©s vagyonösszessĂ©geket (pl. alapĂtvĂĄnyok). A jogi szemĂ©lyek sokszor egyszerre szemĂ©ly â Ă©s vagyonegyesĂtĆ jogi szemĂ©lyek (pl. gazdasĂĄgi tĂĄrsasĂĄgok).
12.
A SZEMĂLYHEZ FĆ°ZĆDĆ
JOGOK VĂDELME Az emberi szemĂ©lynek, mint a jog alanyĂĄnak szemĂ©lyisĂ©ge van. Nem lĂ©tezik az emberisĂ©g törtĂ©net ĂĄltalĂĄnosan elfogadott szemĂ©lyisĂ©gfogalom. A Ptk. az ember szemĂ©lyisĂ©gi jogaival kapcsolatban az ember testi Ă©s szellemi mƱködĂ©sĂ©t, integritĂĄsĂĄt, szabadsĂĄgĂĄt vĂ©di (egyrĂ©szt az ember szellemi Ă©rtĂ©keit, szubjektumĂĄt, pl. mĂ©ltĂłsĂĄg, becsĂŒlet, magĂĄntitok, mĂĄsrĂ©szt az emberi szemĂ©lynek az anyagi vilĂĄgban megjelenĆ testi lĂ©nyegĂ©t (pl. testi Ă©psĂ©g vĂ©delme, kĂ©pmĂĄs Ă©s hangfelvĂ©tel vĂ©delme). A szemĂ©lyhez fƱzĆdĆ jogok ĂĄltalĂĄnos vĂ©delemben rĂ©szesĂŒlnek, mindenki köteles azokat tiszteletben tartani, minden szemĂ©lyisĂ©gi jogot sĂ©rtĆ magatartĂĄs tilos. A szemĂ©lyisĂ©gi jogok egy rĂ©sze a jogi szemĂ©lyeket is vĂ©dik (pl. nĂ©vvĂ©delem, jĂłhĂrnĂ©v). A szemĂ©lyhez fƱzĆdĆ jogokat korlĂĄtozĂł szerzĆdĂ©s vagy jognyilatkozat (pl. önkĂ©ntes rabszolgasĂĄg) fĆszabĂĄlykĂ©nt semmis. SzemĂ©lyhez fƱzĆdĆ jogok: -NĂ©vviselĂ©shez valĂł jog, -MagĂĄntitok, levĂ©ltitok, ĂŒzleti titok vĂ©delme, -MagĂĄnlakĂĄs vĂ©delme, - JĂłhĂrnĂ©v vĂ©delme, - KĂ©pmĂĄshoz, hangfelvĂ©telhez valĂł jog, - SzemĂ©lyes adatok vĂ©delme
13.
A DOLOGI JOG
FOGALMA ĂS RENDSZERE Dolog: minden önĂĄllĂł testi tĂĄrgy, melyen tulajdon ĂĄllhat fenn. Ez ĂĄltalĂĄban kĂ©zzel foghatĂł fizikai tĂĄrgy, de dologkĂ©nt viselkedik a pĂ©nz Ă©s az Ă©rtĂ©kpapĂr is vagy akĂĄr az emberi uralom alĂĄ hajthatĂł termĂ©szeti erĆforrĂĄsok, mint a szĂ©l vagy napenergia, valamint a szĂĄmĂtĂłgĂ©pes adatok. A DOLGOK OSZTĂLYOZĂSA 1.ingĂłk / ingatlanok IngĂł dolgok az ĂĄllaguk sĂ©relme nĂ©lkĂŒl az egyik helyrĆl a mĂĄsik helyre ĂĄthelyezhetĆek. Az ingatlanok a telkek a földfelĂŒlet egyes meghatĂĄrozott rĂ©szei, valamint az, ami a földdel tartĂłsan egyesĂtve van (Ă©pĂŒlet, növĂ©nyzet). 2. elhasznĂĄlhatĂł / elhasznĂĄlhatatlan dolgok. ElhasznĂĄlhatĂł dolog: aminek rendeltetĂ©sszerƱ hasznĂĄlata sorĂĄn szĂŒksĂ©glet kielĂ©gĂtĂ©sre fordĂtva ĂĄllagĂĄban megsemmisĂŒl. Az el nem hasznĂĄlhatĂł vagy tartĂłs hasznĂĄlatra rendelt dolgok elhasznĂĄlhatatlanok. 3. helyettesĂthetĆ / helyettesĂthetetlen dolgok. HelyettesĂthetĆ: reprodukĂĄlhatĂł (nem egyedi). 4. oszthatĂł / oszthatatlan dolgok. OszthatĂł: ha a feldarabolĂĄs utĂĄn a minĆsĂ©ge, ĂĄllaga, hasznĂĄlhatĂłsĂĄga az egyes rĂ©szekben is ugyanolyan marad (pl. pĂ©nz). EllenkezĆ esetben oszthatatlan 5. Ă©lĆ / Ă©lettelen dolgok 6. ForgalomkĂ©pes / forgalomkĂ©ptelen / korlĂĄtozottan forgalomkĂ©pes dolgok
14.
7. Alkotórész Az a
dologgal tartĂłsan egyesĂtve van Ășgy, hogy elvĂĄlasztĂĄssal a dolog vagy elvĂĄlasztott rĂ©sze elpusztulna, ill. az elvĂĄlasztĂĄssal Ă©rtĂ©ke vagy hasznĂĄlhatĂłsĂĄga nagymĂ©rtĂ©kben csökkenne. Az alkotĂłrĂ©sz tulajdonjoga a fĆdolog tulajdonosĂĄt illeti. 8. TartozĂ©k Az a mellĂ©kdolog, amely nem alkotĂłrĂ©sz ugyan (önĂĄllĂł dologi lĂ©tĂ©t nem veszti el), de a fĆdolog rendeltetĂ©sszerƱ hasznĂĄlatĂĄhoz vagy az Ă©psĂ©gben tartozĂĄshoz rendszerint szĂŒksĂ©ges vagy azt elĆsegĂti. Csak ingĂł dolog lehet. TartozĂ©kon önĂĄllĂł tulajdonjog is fennĂĄllhat. 9. GyĂŒmölcs Minden olyan gazdasĂĄgi elĆny, amely valamely dolognak vagy jogosĂtvĂĄnynak a rendeltetĂ©sszerƱ hasznĂĄlata sorĂĄn idĆnkĂ©nt visszatĂ©rĆen keletkezik (pl. fa termĂ©se) 10. Haszon Minden olyan elĆny, ami nem gyĂŒmölcs. A dolog hasznai fĆszabĂĄly szerint a tulajdonost illetik. 11. DologösszessĂ©g Nem fizikai egysĂ©g, hanem jogi egysĂ©g (forgalmi egysĂ©g). Több kĂŒlönĂĄllĂł dolog összefoglalĂĄsa, a forgalomban mint egysĂ©g szerepel (pl. nyĂĄj, szĆlĂ©szet). A dologösszessĂ©gben lĂ©vĆ dolgok kĂŒlön tulajdonjogok tĂĄrgyai lehetnek. 12. A vagyon Valamely jogalany Ă©rtĂ©kben meghatĂĄrozhatĂł javainak, azaz jogainak, valamint kötelezettsĂ©geinek ĂsszessĂ©ge (aktĂvĂĄk Ă©s passzĂvĂĄk).
15.
A TULAJDONJOGVISZONY Tulajdon fogalma
egyidĆs az emberrel, hiszen onnantĂłl kezdve, hogy az Ćsember a termĂ©szet egyes javait sajĂĄtjĂĄnak minĆsĂtette, tulajdonos lett. AmikortĂłl pedig az ĂĄllam (a közössĂ©g) ezt elismerte Ă©s vĂ©delemben rĂ©szesĂtette, azĂłta lĂ©tezik a tulajdonjog intĂ©zmĂ©nye. A tulajdon a dolog feletti legteljesebb hatalom - kizĂĄrĂłlagos hatalom (uralom) - vĂ©delemben rĂ©szesĂŒl â vĂ©delmi jellegƱ â megvĂ©dhetem â kirekesztĆ jellegƱ â mindenki mĂĄsnak tiszteletben kell tartania â abszolĂșt szerkezetƱ jogviszony â csak szemĂ©lyek között ĂĄllhat fenn â a tulajdoni igĂ©ny nem Ă©vĂŒl el
16.
A TULAJDONJOGVISZONY TĂRGYA Közvetlen
tĂĄrgya A magatartĂĄs, a tulajdonos kifejthet: birtoklĂĄs, hasznĂĄlat, hasznosĂtĂĄs, rendelkezĂ©s illetve köteles kifejteni: a terhek, kĂĄrveszĂ©ly viselĂ©se, valamint szĂŒksĂ©ghelyzetben a dolgĂĄban valĂł kĂĄrokozĂĄs tƱrĂ©se Ă©s amit mindenki mĂĄsnak a tulajdonossal tanĂșsĂtaniuk kell: elismerĂ©s, tƱrĂ©s, tartĂłzkodĂĄs Közvetett tĂĄrgya - a dolog A tulajdonjog rĂ©szei: - a tulajdonost megilleti a birtoklĂĄs joga Ă©s a birtokvĂ©delem. -hasznĂĄlat Ă©s hasznok szedĂ©sĂ©nek joga: a tulajdonos jogosult a dolgot hasznĂĄlni Ă©s a dologbĂłl folyĂł hasznokat szedni - rendelkezĂ©si jog: a dolog birtokĂĄt, hasznĂĄlatĂĄt vagy hasznai szedĂ©sĂ©nek jogĂĄt mĂĄsnak ĂĄtengedje, a dolgot biztosĂtĂ©kul adja vagy mĂĄs mĂłdon megterhelje, tulajdonjogĂĄt mĂĄsra ĂĄtruhĂĄzza vagy azzal felhagyjon. Az ingatlan tulajdonjogĂĄval felhagyni nem lehet.
17.
A TULAJDONJOG VĂDELME A
tulajdon vĂ©delmĂ©nek jogi eszköztĂĄra AlkotmĂĄnyos vĂ©delem: Alk. 13. § (1) a tulajdonhoz valĂł jogâ BĂŒntetĆjogi vĂ©delem: a vagyon elleni bƱncselekmĂ©nyek esetĂ©n SzabĂĄlysĂ©rtĂ©si jog: kisebb sĂșlyĂș esetekben PolgĂĄri jogi eszközök: ha a közössĂ©get az okozott hĂĄtrĂĄny nem veszĂ©lyezteti Tulajdoni igĂ©ny A tulajdonjog, mint abszolĂșt jog egyik legfontosabb eleme a tulajdoni igĂ©ny. âą a tulajdonosnak, akinek tulajdonjogĂĄt megsĂ©rtettĂ©k, polgĂĄri jogi Ă©rtelemben vett igĂ©nye tĂĄmad a sĂ©relem megszĂŒntetĂ©sĂ©re. âą a tulajdoni igĂ©nyek nem Ă©vĂŒlnek el VĂ©delmi eszközök: 1.az önhatalom; 2. tulajdoni per; 3. a tulajdonjog hĂĄborĂtatlansĂĄgĂĄt vĂ©dĆ per 4. ingatlan-nyilvĂĄntartĂĄsi igĂ©ny; 5. igĂ©nyper
18.
A BIRTOKVĂDELEM A birtokvĂ©delem
a szemĂ©ly Ă©s a dolog közötti tĂ©nyleges kapcsolatot (a birtoklĂĄs puszta tĂ©nyĂ©t) rĂ©szesĂti vĂ©delemben A Ptk. birtokvĂ©delmi eszközei Ănhatalommal / IgazgatĂĄsi Ășton / BĂrĂłi Ășton Ha a birtokost birtokĂĄtĂłl jogalap nĂ©lkĂŒl megfosztjĂĄk, vagy birtoklĂĄsĂĄban zavarjĂĄk (tilos önhatalom), birtokvĂ©delem illeti meg (nem szĂŒksĂ©ges a rosszhiszemƱsĂ©g) BirtokhĂĄborĂtĂĄs: a birtoktĂłl valĂł megfosztĂĄs Ă©s a birtoklĂĄsban valĂł zavarĂĄs. A birtokos a birtoka elleni tĂĄmadĂĄst önhatalommal is elhĂĄrĂthatja a birtok megvĂ©dĂ©sĂ©hez szĂŒksĂ©ges mĂ©rtĂ©kben. BirtokvĂ©delem a birtokost mindenkivel szemben megilleti, kivĂ©ve akitĆl a birtokot tilos önhatalommal szerezte. Akit a birtokĂĄtĂłl megfosztanak vagy a birtoklĂĄsĂĄban zavarnak, a jegyzĆtĆl 1 Ă©ven belĂŒl kĂ©rheti a birtokhĂĄborĂtĂĄs megszĂŒntetĂ©sĂ©t.
19.
A KĂZĂS TULAJDON a
tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatĂĄrozott eszmei hĂĄnyadrĂ©szek szerint több szemĂ©lyt illetnek meg. âą jogok/terhek: eszmei hĂĄnyadrĂ©sz szerint oszlanak meg âą minden tulajdonostĂĄrs joga kiterjed az egĂ©sz közös dologra, de csak meghatĂĄrozott hĂĄnyad erejĂ©ig (tehĂĄt a többiek jogĂĄnak sĂ©relme nĂ©lkĂŒl) âą tulajdonjogot mindegyik tulajdonostĂĄrs az Ćt megilletĆ rĂ©szben az egĂ©sz dologra nĂ©zve gyakorolhatja âą a hĂĄnyadot megĂĄllapĂthatja: â szerzĆdĂ©s, mĂĄs jogĂŒgylet, törvĂ©ny kĂ©tsĂ©g esetĂ©n egyenlĆâ âą lĂ©trejötte: â ingatlan közös vĂĄsĂĄrlĂĄsa, hĂĄzastĂĄrsi vagyonközössĂ©g, közös öröklĂ©s â tĂĄrsashĂĄzi szerzĆdĂ©s, tĂĄrsasĂĄgi szerzĆdĂ©s
20.
A TULAJDONJOG MEGSZERZĂSE amikor
egy dologra vonatkozĂłan tulajdonjogviszony jön lĂ©tre: Abban az esetben, ha az Ășj tulaj szerzĂ©se az elĆzĆ jogosult tulajdonjogĂĄn nyugszik, akkor szĂĄrmazĂ©kos szerzĂ©smĂłd (a mĂĄr lĂ©tezĆ tulajdonjog szĂĄll tovĂĄbb). Eredeti szerzĂ©smĂłd: nem a korĂĄbbi jogosult tulajdonjogĂĄn alapszik, arra tekintet nĂ©lkĂŒl jön lĂ©tre. Eredeti szerzĂ©smĂłdok: - HatĂłsĂĄgi hatĂĄrozat vagy hatĂłsĂĄgi ĂĄrverĂ©s: aki a dolgot hatĂłsĂĄgi hatĂĄrozat vagy ĂĄrverĂ©s ĂștjĂĄn jĂłhiszemƱen szerzi meg, tulajdonossĂĄ vĂĄlik tekintet nĂ©lkĂŒl arra, hogy korĂĄbban ki volt a tulajdonos - ElbirtoklĂĄs: aki a dolgot sajĂĄtjakĂ©nt, jogcĂm nĂ©lkĂŒl, ingĂł: 10 Ă©vig / ingatlan: 15 Ă©vig birtokolja Nem szerzi meg a tulajdonjogot az, aki bƱncselekmĂ©nnyel, erĆszakos vagy alattomos Ășton jutott a dolog birtokĂĄba. - GazdĂĄtlan javak elsajĂĄtĂtĂĄsa: ha a dolognak nincs tulajdonosa, azon birtokbavĂ©tellel bĂĄrki tulajdonjogot szerezhet. GazdĂĄtlan dolog: mĂ©g nem volt senki tulajdonĂĄban vagy elhagytĂĄk. - TalĂĄlĂĄs Ha valaki feltehetĆen mĂĄs tulajdonĂĄban lĂ©vĆ dolgot talĂĄl, Ă©s annak tulajdonjogĂĄra igĂ©nyt tart, megszerzi a tulajdonjogot, ha a) mindent megtett annak Ă©rdekĂ©ben, hogy a dolgot a tulajdonosa visszakaphassa, Ă©s b) a tulajdonos a talĂĄlĂĄstĂłl szĂĄmĂtott egy Ă©ven belĂŒl a dologĂ©rt nem jelentkezett. -KisajĂĄtĂtĂĄs: ingatlan tulajdonĂĄnak elvonĂĄsĂĄt jelenti az ĂĄllam vagy az önkormĂĄnyzat rĂ©szĂ©re (szigorĂș feltĂ©telekkel, csak kivĂ©telesen, közĂ©rdekbĆl, teljes; feltĂ©tlen Ă©s azonnali kĂĄrtalanĂtĂĄs mellet kerĂŒlhet rĂĄ sor)
21.
Szårmazékos szerzésmódok: - åtruhåzås
(leggyakoribb) ĂtruhĂĄzĂĄssal - ha a törvĂ©ny kivĂ©telt nem tesz - csak a dolog tulajdonosĂĄtĂłl lehet a tulajdonjogot megszerezni. Kell hozzĂĄ: jogcĂm + ĂĄtadĂĄs. - a termĂ©kek, a termĂ©nyek Ă©s a szaporulat elsajĂĄtĂtĂĄsa: a tulajdonoson tĂșli mĂĄs szemĂ©ly jogosul - vadak, halak Ă©s mĂĄs hasznos vĂziĂĄllatok tulajdonjogĂĄnak megszerzĂ©se -feldolgozĂĄs: mĂĄsnak a dolgĂĄbĂłl sajĂĄt munkĂĄjĂĄval mĂĄs fajta dolgot ĂĄllĂt elĆ. Ha eredeti ĂĄllapotĂĄba visszaĂĄllĂthatĂł kĂĄrosodĂĄs nĂ©lkĂŒl az ĂĄtalakĂtott dolog tulajdonosa kĂ©rheti.â -dologegyesĂŒlĂ©s: ha több tulajdonos dolgai valamilyen mĂłdon egyesĂŒlnek vagy vegyĂŒlnek Ășgy, hogy azokat csak arĂĄnytalan kĂĄrosodĂĄs, költekezĂ©s ĂĄrĂĄn vagy egyĂĄltalĂĄn nem lehet szĂ©tvĂĄlasztani. â Közös tulajdon keletkezik, a hĂĄnyadok az egyesĂŒlt/vegyĂŒlt dolgok Ă©rtĂ©ke szerint alakulnak. - öröklĂ©s: az örökös az örökhagyĂł halĂĄlĂĄnak pillanatĂĄban megszerzi azon dolgok tulajdonjogĂĄt, amelyek a halĂĄl pillanatĂĄban az örökhagyĂł tulajdonĂĄban ĂĄlltak Ă©s a hagyatĂ©kĂĄba tartoztak. - növedĂ©k (ingatlannĂĄl): amelyek utĂłbb vĂĄlnak a dolog alkotĂłrĂ©szĂ©vĂ© (pl. földbĆl kinĆtt fa) -beĂ©pĂtĂ©s: ha valaki idegen anyaggal sajĂĄt földjĂ©re vagy a hasznĂĄlatĂĄban ĂĄllĂł földre Ă©pĂt. BeĂ©pĂtĂ©ssel valĂł tulajdonszerzĂ©s csak akkor lehetsĂ©ges, ha az anyag elvĂĄlaszthatatlan, elvihetetlen. -rĂĄĂ©pĂtĂ©s: amikor valaki teljesen idegen földre Ă©pĂtkezik (leggyakoribb eset: a gyerek a szĂŒlĆ telkĂ©re Ă©pĂtkezik). TULAJDONJOG MEGSZĆ°NĂSE: LegegyszerƱbb esetben: mĂĄs megszerzi a tulajdonjogot (pl. adĂĄsvĂ©tel, öröklĂ©s). Akkor is megszƱnik, ha a tulajdonos elhagyja a dolgot vagy a dolog termĂ©szetĂ©bĆl adĂłdĂłan megsemmisĂŒl.
Download now