Alkotmányos alapismeretek Segédanyag az alkotmányos alapismeretek vizsgára készülők számára A diasort összeállította: Osvá...
1. tétel <ul><li>1/a </li></ul><ul><ul><li>Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos nemzetközi szervezeteknek tagja a Magyar...
1/a <ul><li>Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos </li></ul><ul><li>nemzetközi szervezeteknek tagja a Magyar </li></ul><u...
1/ a. Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos nemzetközi szervezeteknek tagja a Magyar Köztársaság!  Röviden mutassa be eze...
1/ a. Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos nemzetközi szervezeteknek tagja a Magyar Köztársaság!  Röviden mutassa be eze...
1/ a. Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos nemzetközi szervezeteknek tagja a Magyar Köztársaság!  Röviden mutassa be eze...
Az Európai integráció fejlődése
1/ a. Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos nemzetközi szervezeteknek tagja a Magyar Köztársaság!  Röviden mutassa be eze...
1/ a. Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos nemzetközi szervezeteknek tagja a Magyar Köztársaság!  Röviden mutassa be eze...
1/b <ul><ul><li>Az alkotmány fogalma, alapvető intézményei. Az alkotmány általános rendelkezései </li></ul></ul>
1/ b. Az Alkotmány fogalma, alapvető intézményei.  Az Alkotmány általános rendelkezései <ul><li>Az Alkotmány: </li></ul><u...
1/ b. Az Alkotmány fogalma, alapvető intézményei.  Az Alkotmány általános rendelkezései <ul><li>Az Alkotmány általános ren...
1/ b. Az Alkotmány fogalma, alapvető intézményei.  Az Alkotmány általános rendelkezései <ul><li>A Magyar Köztársaságban az...
2. tétel <ul><li>2/a </li></ul><ul><li>Röviden mutassa be az Európai Uniót (szervezete, működése)! Mi az Európai Unió célj...
2/a <ul><li>Röviden mutassa be az Európai Uniót (szervezete, működése)! Mi az Európai Unió célja? Hogyan találkozik nemzet...
2/a Röviden mutassa be az Európai Uniót (szervezete, működése)! Mi az Európai Unió célja? Hogyan találkozik nemzetközi érd...
2/b <ul><li>Az Országgyűlés (az Országgyűlés feladatai, működése, a képviselők jogai és kötelezettségei) </li></ul>
2/b Az Országgyűlés (az Országgyűlés feladatai, működése, a képviselők jogai és kötelezettségei) <ul><li>Az Országgyűlés f...
2/b Az Országgyűlés (az Országgyűlés feladatai, működése, a képviselők jogai és kötelezettségei) <ul><ul><li>Az Országgyűl...
2/b Az Országgyűlés (az Országgyűlés feladatai, működése, a képviselők jogai és kötelezettségei) <ul><li>Az Országgyűlés m...
2/b Az Országgyűlés (az Országgyűlés feladatai, működése, a képviselők jogai és kötelezettségei) <ul><li>Az országgyűlési ...
3. tétel <ul><li>3/a </li></ul><ul><li>Ismertesse Magyarország földrajzi elhelyezkedését, államformáját, pénznemét és terü...
3/a <ul><li>Ismertesse Magyarország földrajzi elhelyezkedését, államformáját, pénznemét és területi tagozódását </li></ul>
 
3/a Ismertesse Magyarország földrajzi elhelyezkedését, államformáját, pénznemét és területi tagozódását <ul><li>Államforma...
3/a Ismertesse Magyarország földrajzi elhelyezkedését, államformáját, pénznemét és területi tagozódását
3/a Ismertesse Magyarország földrajzi elhelyezkedését, államformáját, pénznemét és területi tagozódását
3/b <ul><li>A magyar választási rendszer (választási alapelvek, választási eljárás) </li></ul>
3/b A magyar választási rendszer (választási alapelvek, választási eljárás) <ul><li>A magyar alkotmány szerint a választój...
4. tétel <ul><li>4/a </li></ul><ul><li>Adjon rövid leírást a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeiről, valamint nemzeti ünne...
4/a <ul><li>Adjon rövid leírást a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeiről, valamint nemzeti ünnepeiről! </li></ul>
4/a Adjon rövid leírást a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeiről, valamint nemzeti ünnepeiről! <ul><li>Nemzeti jelképek: <...
 
 
4/a Adjon rövid leírást a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeiről, valamint nemzeti ünnepeiről! <ul><li>Nemzeti ünnepek: </...
4/b Az országgyűlési képviselők választása <ul><li>A magyar alkotmány szerint a választójog általános és egyenlő, a szavaz...
5. tétel <ul><li>5/a </li></ul><ul><li>A nemzeti zászló és a nemzeti szimbólumok. Mondja el a Himnusz első versszakát! </l...
<ul><li>5/a </li></ul><ul><li>A nemzeti zászló és a nemzeti szimbólumok. Mondja el a Himnusz első versszakát! </li></ul>
5/a A nemzeti zászló és a nemzeti szimbólumok. Mondja el a Himnusz első versszakát! <ul><li>A Magyar Köztársaság zászlaja:...
5/a A nemzeti zászló és a nemzeti szimbólumok. Mondja el a Himnusz első versszakát!
5/a A nemzeti zászló és a nemzeti szimbólumok. Mondja el a Himnusz első versszakát!
<ul><li>5/b </li></ul><ul><li>A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása </li></ul>
5/b A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása <ul><li>Önkormányzati és polgármester-választásokat Magy...
5/b A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása <ul><li>A tízezer fölötti lélekszámú településeken és a ...
6. tétel <ul><li>6/a </li></ul><ul><li>A magyar nép eredete és vándorlásai </li></ul><ul><li>6/b </li></ul><ul><li>Az Álla...
6/a A magyar nép eredete és vándorlásai <ul><li>6/a </li></ul><ul><li>A magyar nép eredete és vándorlásai </li></ul>
6/a A magyar nép eredete és vándorlásai <ul><li>Az ókorban a magyarok ősei Európa keleti szélén, a Káma folyó mellett élte...
 
<ul><li>6/b </li></ul><ul><li>Az Állami Számvevőszék </li></ul>
6/b Az Állami Számvevőszék <ul><li>Állami Számvevőszék  (ÁSZ): </li></ul><ul><li>az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerv...
7. tétel <ul><li>7/a </li></ul><ul><li>A honfoglalás és az államalapítás( Árpád vezér, Géza fejedelem és Szent István kirá...
<ul><li>7/a </li></ul><ul><li>A honfoglalás és az államalapítás( Árpád vezér, Géza fejedelem és Szent István király szerep...
7/a A honfoglalás és az államalapítás( Árpád vezér, Géza fejedelem és Szent István király szerepe a magyar történelemben) ...
7/a A honfoglalás és az államalapítás( Árpád vezér, Géza fejedelem és Szent István király szerepe a magyar történelemben) ...
7/a A honfoglalás és az államalapítás( Árpád vezér, Géza fejedelem és Szent István király szerepe a magyar történelemben)
<ul><li>7/b </li></ul><ul><li>A köztársasági elnök választása, hatáskörei </li></ul>
7/b A köztársasági elnök választása, hatáskörei <ul><li>A köztársasági elnök: </li></ul><ul><li>Az Országgyűlés választja ...
8. tétel <ul><li>8/a </li></ul><ul><li>Az Árpád-házi királyok. A tatárjárás. A középkori Magyarország virágzása. </li></ul...
<ul><li>8/a </li></ul><ul><li>Az Árpád-házi királyok. A tatárjárás. A középkori Magyarország virágzása. </li></ul>
8/a Az Árpád-házi királyok. A tatárjárás. A középkori Magyarország virágzása. <ul><li>I. (Szent) László 1077-1095 </li></u...
8/a Az Árpád-házi királyok. A tatárjárás. A középkori Magyarország virágzása. <ul><li>IV. Béla (1235-1270): </li></ul><ul>...
8/a Az Árpád-házi királyok. A tatárjárás. A középkori Magyarország virágzása. <ul><li>III. András (1290-1301) </li></ul><u...
 
<ul><li>8/b </li></ul><ul><li>Az Alkotmánybíróság  </li></ul>
8/b Az Alkotmánybíróság  <ul><li>Feladata: </li></ul><ul><li>A magyar Alkotmánybíróság intézményét a Magyar Köztársaság Al...
9. tétel <ul><li>9/a </li></ul><ul><li>Törökellenes harcok a 15-16.században ( Hunyadi János és Hunyadi Mátyás. A mohácsi ...
<ul><li>9/a </li></ul><ul><li>Törökellenes harcok a 15-16.században (Hunyadi János és Hunyadi Mátyás. A mohácsi vész – az ...
9/a Törökellenes harcok a 15-16.században (Hunyadi János és Hunyadi Mátyás. A mohácsi vész – az ország három részre szakad...
9/a Törökellenes harcok a 15-16.században (Hunyadi János és Hunyadi Mátyás. A mohácsi vész – az ország három részre szakad...
9/a Törökellenes harcok a 15-16.században (Hunyadi János és Hunyadi Mátyás. A mohácsi vész – az ország három részre szakad...
 
<ul><li>9/b </li></ul><ul><li>Az országgyűlési biztosok </li></ul>
9/b Az országgyűlési biztosok <ul><li>Az országgyűlési biztosok megválasztására vonatkozó általános szabályokat egyrészt a...
10. tétel <ul><li>10/a </li></ul><ul><li>Buda felszabadítása. A Habsburg-uralom. A Rákóczi-szabadságharc </li></ul><ul><li...
<ul><li>10/a </li></ul><ul><li>Buda felszabadítása. A Habsburg-uralom. A Rákóczi-szabadságharc </li></ul>
10/a Buda felszabadítása. A Habsburg-uralom. A Rákóczi-szabadságharc <ul><li>Az ország három részre szakadása után 150 éve...
 
<ul><li>10/b </li></ul><ul><li>A fegyveres erők és a rendőrség </li></ul>
10/b A fegyveres erők és a rendőrség <ul><li>Magyar hadsereg: </li></ul><ul><ul><li>Szerződéses, hivatásos katonákból áll ...
11. tétel <ul><li>11/a </li></ul><ul><li>A reformkor. Forradalom és szabadságharc 1848 - 49-ben </li></ul><ul><li>11/b </l...
<ul><li>11/a </li></ul><ul><li>A reformkor. Forradalom és szabadságharc 1848 - 49-ben </li></ul>
11/a A reformkor. Forradalom és szabadságharc 1848 - 49-ben <ul><li>Az 1800-as évek elején új politikai mozgalmak bontakoz...
11/a A reformkor. Forradalom és szabadságharc 1848 - 49-ben <ul><li>A forradalom közvetlen előzménye a Bécsben kitört forr...
 
 
 
 
<ul><li>11/b </li></ul><ul><li>A közigazgatás fogalma és szervezeti rendszere </li></ul>
11/b A közigazgatás fogalma és szervezeti rendszere <ul><li>A közigazgatás azon szerveztek összessége, amelyek közhatalmat...
12. tétel <ul><li>12/a </li></ul><ul><li>A kiegyezés. A polgárosodó Magyarország. </li></ul><ul><li>12/b </li></ul><ul><li...
<ul><li>12/a </li></ul><ul><li>A kiegyezés. A polgárosodó Magyarország. </li></ul>
12/a A kiegyezés. A polgárosodó Magyarország. <ul><li>A szabadságharc bukása után osztrák katonai megszállás, új közigazga...
<ul><li>12/b </li></ul><ul><li>A kormány főbb feladatai, megalakulása, megszűnése. </li></ul>
12/b A kormány főbb feladatai, megalakulása, megszűnése. <ul><li>Feladatai: </li></ul><ul><li>védi az alkotmányos rendet, ...
12/b A kormány főbb feladatai, megalakulása, megszűnése. <ul><li>A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára a par...
13. tétel <ul><li>13/a </li></ul><ul><li>Magyarország részvétele az I. világháborúban </li></ul><ul><li>13/b </li></ul><ul...
<ul><li>13/a </li></ul><ul><li>Magyarország részvétele az I. világháborúban </li></ul>
13/a Magyarország részvétele az I. világháborúban <ul><li>1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd trónörököst  és feleségét Sz...
<ul><li>13/b </li></ul><ul><li>A helyi önkormányzatok </li></ul>
13/b A helyi önkormányzatok <ul><li>A községek, városok a főváros és kerületei, valamint a megyék választópolgárainak közö...
13/b A helyi önkormányzatok <ul><li>Képviselő-testület: </li></ul><ul><ul><li>Az önkormányzat ügyeit önállóan szabályozza ...
14. Tétel <ul><li>14/a </li></ul><ul><li>A trianoni békeszerződés. Magyarország a két világháború között. </li></ul><ul><l...
<ul><li>14/a </li></ul><ul><li>A trianoni békeszerződés. Magyarország a két világháború között. </li></ul>
14/a A trianoni békeszerződés. Magyarország a két világháború között. <ul><li>A trianoni békeszerződés az I. világháborút ...
 
 
14/a A trianoni békeszerződés. Magyarország a két világháború között. <ul><li>Magyarország a két világháború között: </li>...
 
 
<ul><li>14/b </li></ul><ul><li>Az ügyészség. A bíróság. </li></ul>
14/b Az ügyészség. A bíróság. <ul><li>A Magyar Köztársaság Ügyészségéről a Magyar Köztársaság Alkotmánya rendelkezik  </li...
14/b Az ügyészség. A bíróság. <ul><li>Hazánk bíróságairól A Magyar Köztársaság Alkotmánya X. fejezete rendelkezik.  </li><...
15. Tétel <ul><li>15/a </li></ul><ul><li>Magyarország a II. világháborúban. A német megszállás és a nyilas uralom </li></u...
<ul><li>15/a </li></ul><ul><li>Magyarország a II. világháborúban. A német megszállás és a nyilas uralom </li></ul>
15/a Magyarország a II. világháborúban. A német megszállás és a nyilas uralom <ul><li>1939. szeptember 1-jén Lengyelország...
<ul><li>15/b </li></ul><ul><li>Az országos és a helyi népszavazás </li></ul>
15/b Az országos és a helyi népszavazás <ul><li>Országos népszavazás: </li></ul><ul><li>Elrendelése alapján  </li></ul><ul...
15/b Az országos és a helyi népszavazás <ul><li>Helyi népszavazás: </li></ul><ul><li>Valamely településen (községben, váro...
16. Tétel <ul><li>16/a </li></ul><ul><li>A II. világháborút követő időszak (1945-56). A kommunista diktatúra évei (Rákosi-...
<ul><li>16/a </li></ul><ul><li>A II. világháborút követő időszak (1945-56). A kommunista diktatúra évei (Rákosi-rendszer) ...
16/a A II. világháborút követő időszak (1945-56). A kommunista diktatúra évei (Rákosi-rendszer) <ul><li>Az ország lendület...
 
16/b A közigazgatási szervek eljárása <ul><li>A közigazgatási eljárás a közigazgatási szervek jogszabályokban meghatározot...
17. Tétel <ul><li>17/a </li></ul><ul><li>Az 1956. évi forradalom és szabadságharc. A Kádári konszolidáció </li></ul><ul><l...
<ul><li>17/a </li></ul><ul><li>Az 1956. évi forradalom és szabadságharc. A Kádári konszolidáció </li></ul>
17/a Az 1956. évi forradalom és szabadságharc. A Kádári konszolidáció <ul><li>Az 1956-os forradalom Magyarország népének a...
17/a Az 1956. évi forradalom és szabadságharc. A Kádári konszolidáció <ul><li>Új kormány alakult Kádár János vezetésével. ...
 
 
<ul><li>17/b </li></ul><ul><li>Az állampolgári jogok csoportosítása. Magyarázza el az egyes állampolgári jogok tartalmát <...
17/b Az állampolgári jogok csoportosítása. Magyarázza el az egyes állampolgári jogok tartalmát <ul><li>Az állampolgárok sz...
18.Tétel <ul><li>18/a </li></ul><ul><li>A politikai rendszerváltozás: a demokratikus Magyarország megszületése </li></ul><...
<ul><li>18/a </li></ul><ul><li>A politikai rendszerváltozás: a demokratikus Magyarország megszületése </li></ul>
18/a A politikai rendszerváltozás: a demokratikus Magyarország megszületése <ul><li>A rendszerváltás (másként rendszervált...
18/a A politikai rendszerváltozás: a demokratikus Magyarország megszületése <ul><li>1989. március 15-én több tízezres tünt...
<ul><li>18/b </li></ul><ul><li>Az állampolgári jogok védelme. Az állampolgárok kötelezettségei </li></ul>
18/b Az állampolgári jogok védelme. Az állampolgárok kötelezettségei <ul><li>Állampolgári kötelességek </li></ul><ul><li>h...
19. Tétel <ul><li>19/a </li></ul><ul><li>A magyar ősköltészet és a korai középkor irodalma </li></ul><ul><li>19/b </li></u...
<ul><li>19/a </li></ul><ul><li>A magyar ősköltészet és a korai középkor irodalma </li></ul>
19/a A magyar ősköltészet és a korai középkor irodalma <ul><li>Magyar ősköltészet: </li></ul><ul><li>Főleg szájhagyomány ú...
 
 
 
19/b Ismertesse a magyar állampolgárság fogalmát, alapelveit és a magyar állampolgárság keletkezését <ul><li>A magyar álla...
20. tétel <ul><li>20/a </li></ul><ul><li>A reneszánsz és barokk irodalom, valamint a felvilágosodás és a klasszicizmus Mag...
<ul><li>20/a </li></ul><ul><li>A reneszánsz és barokk irodalom, valamint a felvilágosodás és a klasszicizmus Magyarországo...
20/a A reneszánsz és barokk irodalom, valamint a felvilágosodás és a klasszicizmus Magyarországon <ul><li>Reneszánsz iroda...
20/a A reneszánsz és barokk irodalom, valamint a felvilágosodás és a klasszicizmus Magyarországon <ul><li>Barokk irodalom ...
 
<ul><li>20/b </li></ul><ul><li>A kormány összetétele és működése </li></ul>
20/b A kormány összetétele és működése <ul><li>A Magyar Köztársaságban a Kormány a végrehajtó hatalom gyakorlásának közpon...
20/b A kormány összetétele és működése <ul><li>A kormány főbb feladatai: </li></ul><ul><li>védi az alkotmányos rendet, véd...
21. tétel <ul><li>21/a </li></ul><ul><li>A magyar irodalom a romantika korában </li></ul><ul><li>21/b </li></ul><ul><li>A ...
<ul><li>21/a </li></ul><ul><li>A magyar irodalom a romantika korában </li></ul>
21/a A magyar irodalom a romantika korában <ul><li>A magyar romantikus irodalom legnagyobb alakjai: </li></ul><ul><li>Kato...
 
<ul><li>21/b </li></ul><ul><li>A magyar állampolgárság megszerzése, </li></ul><ul><li>megszűnése. A magyar állampolgárság ...
21/b A magyar állampolgárság megszerzése, megszűnése. A magyar állampolgárság igazolása <ul><li>A  magyar állampolgárság m...
21/b A magyar állampolgárság megszerzése, megszűnése. A magyar állampolgárság igazolása <ul><li>Alkotmányos alapismeretek ...
21/b A magyar állampolgárság megszerzése, megszűnése. A magyar állampolgárság igazolása <ul><li>A magyar állampolgárság me...
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Alkotmanyos Alapismeretek

11,099 views

Published on

Published in: Education
  • Be the first to comment

Alkotmanyos Alapismeretek

  1. 1. Alkotmányos alapismeretek Segédanyag az alkotmányos alapismeretek vizsgára készülők számára A diasort összeállította: Osváth László
  2. 2. 1. tétel <ul><li>1/a </li></ul><ul><ul><li>Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos nemzetközi szervezeteknek tagja a Magyar Köztársaság! Röviden mutassa be ezeket a szervezeteket! </li></ul></ul><ul><li>1/b </li></ul><ul><ul><li>Az alkotmány fogalma, alapvető intézményei. Az alkotmány általános rendelkezései </li></ul></ul>
  3. 3. 1/a <ul><li>Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos </li></ul><ul><li>nemzetközi szervezeteknek tagja a Magyar </li></ul><ul><li>Köztársaság! </li></ul><ul><li>Röviden mutassa be ezeket a </li></ul><ul><li>szervezeteket! </li></ul>
  4. 4. 1/ a. Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos nemzetközi szervezeteknek tagja a Magyar Köztársaság! Röviden mutassa be ezeket a szervezeteket! <ul><li>ENSZ ( Egyesült Nemzetek Szervezete) </li></ul><ul><ul><li>1945. október 24-én hozta létre 51 állam </li></ul></ul><ul><ul><li>Székhelye New York </li></ul></ul><ul><ul><li>Célja: a nemzetközi biztonság és béke fenntartása, és hitet tett az alapvető emberi jogok védelme mellett </li></ul></ul><ul><ul><li>Magyarország 1955. december 14-én lépett be </li></ul></ul><ul><ul><li>1948-ban elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát </li></ul></ul><ul><ul><li>1966: Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya; Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egységokmánya </li></ul></ul><ul><ul><li>Főbb szervei: </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>Közgyűlés: Legfőbb tanácskozó szervezet </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Biztonsági Tanács: Feladata a nemzetközi béke és biztonság fenntartása; 15 tag ( 5 állandó+10 nem állandó tag ) </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Nemzetközi Bíróság: Székhelye Hága </li></ul></ul></ul>
  5. 5. 1/ a. Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos nemzetközi szervezeteknek tagja a Magyar Köztársaság! Röviden mutassa be ezeket a szervezeteket! <ul><li>Európa Tanács: </li></ul><ul><li>Székhelye: Európa Palota, Strasbourg (Franciaország) </li></ul><ul><li>Alapították: 1949. május 5-én, Londonban. </li></ul><ul><li>Tagállamainak száma: 47. A közép- és kelet-európai országok közül elsőként Magyarország lépett az Európa Tanács tagjai sorába 1990. november 6-án </li></ul><ul><li>Bármely európai ország az Európa Tanács tagjává válhat azzal a feltétellel, hogy a jogállamiságot érvényesíti és a joghatósága alatt élő minden személy számára biztosítja az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat. </li></ul><ul><li>1950 Róma: Emberi Jogok Európai Egyezménye </li></ul><ul><li>Emberi Jogok Európai Bírósága </li></ul>
  6. 6. 1/ a. Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos nemzetközi szervezeteknek tagja a Magyar Köztársaság! Röviden mutassa be ezeket a szervezeteket! <ul><li>Európai Unió: </li></ul><ul><li>A második világháború katasztrófája után a részt vevő országok jóval nagyobb indíttatással szánták el magukat a (későbbi) Európai Unió megalapítására: elsősorban Európa újjáépítésének vágya vezérelte őket, valamint hogy kizárják annak a lehetőségét, hogy valaha is újból hasonló háború törhessen ki. </li></ul><ul><li>Európai Szén- és Acélközösséget 1951 Párizsi szerződés (Nyugat-Németország, Franciaország, Olaszország és a Benelux államok) </li></ul><ul><li>Európai Gazdasági Közösség (EGK; informálisan Közös Piac) 1957 római szerződés </li></ul><ul><li>Az EU kereskedelmi testületből gazdasági és politikai együttműködéssé fejlődött </li></ul><ul><li>1993 maastrichti szerződés, létrejön az EU </li></ul><ul><li>Magyarország 1994-ben nyújtotta be a csatlakozási kérelmét </li></ul><ul><li>2004. május 1-én csatlakozott Magyarország az EU-hoz </li></ul>
  7. 7. Az Európai integráció fejlődése
  8. 8. 1/ a. Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos nemzetközi szervezeteknek tagja a Magyar Köztársaság! Röviden mutassa be ezeket a szervezeteket! <ul><li>Európai Unió: </li></ul><ul><li>Intézményei: </li></ul><ul><ul><li>Európai Tanács: </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>Az Unió csúcsszerve </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Stratégiai kérdésekben dönt </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>A fő politikai irányvonalakat jelöli ki </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Tagjai: az EU állam- és kormányfői </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Évente két rendes ülés (június, december) és két rendkívüli vagy informális ülés (március, október) </li></ul></ul></ul><ul><ul><li>Európai Unió Tanácsa: </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>Európai Parlamenttel közösen alkotja az EU törvényhozó szervét. Székhelye Brüsszel, azonban meghatározott időközönként Luxembourgban ül össze. </li></ul></ul></ul><ul><ul><li>Európai Bizottság: </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>A bizottság az EU „kormánya” </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>25 tagú testület, tagállamok által jelölt biztosokból áll </li></ul></ul></ul><ul><ul><li>Európai Parlament: </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>Az EU tagállamainak polgárai által közvetlenül választott törvényhozó testület </li></ul></ul></ul><ul><ul><li>Európai Bíróság </li></ul></ul>
  9. 9. 1/ a. Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos nemzetközi szervezeteknek tagja a Magyar Köztársaság! Röviden mutassa be ezeket a szervezeteket! <ul><li>NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete): </li></ul><ul><li>1949-ben jött létre </li></ul><ul><li>Katonai, politikai típusú szervezet, feladata a tagországok számára biztosított közös védelem </li></ul><ul><li>1998-tól tagja Magyarország </li></ul>
  10. 10. 1/b <ul><ul><li>Az alkotmány fogalma, alapvető intézményei. Az alkotmány általános rendelkezései </li></ul></ul>
  11. 11. 1/ b. Az Alkotmány fogalma, alapvető intézményei. Az Alkotmány általános rendelkezései <ul><li>Az Alkotmány: </li></ul><ul><li>1949. évi XX. törvény </li></ul><ul><li>Az ország alaptörvénye </li></ul><ul><ul><li>Formai szempontból: </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>A jogforrási rendszer csúcsa </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Különös eljárási rendben alkotják </li></ul></ul></ul><ul><ul><li>Tartalmi szempontból: </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>Gazdasági és társadalmi rendre </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Állam- és kormányformára </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Alapvető jogokra és kötelességekre </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Állami szervek egyes típusainak szervezetére és működésére </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Vonatkozó legfontosabb szabályokat tartalmazza </li></ul></ul></ul>
  12. 12. 1/ b. Az Alkotmány fogalma, alapvető intézményei. Az Alkotmány általános rendelkezései <ul><li>Az Alkotmány általános rendelkezései: </li></ul><ul><li>Magyarország államformája köztársaság (független, demokratikus jogállam), melyben minden hatalom a népé, a népszuverenitást az állami főhatalmat választott képviselők útján és közvetlenül gyakorolják. </li></ul><ul><li>Az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartásával a pártok szabadon alakulhatnak, tevékenykedhetnek, közhatalmat azonban közvetlenül nem gyakorolhatnak, állami szervet így nem irányíthatnak. </li></ul><ul><li>Törvény határozza meg azon tisztségeket, amit párt tagjai, tisztségviselői nem tölthetnek be. </li></ul><ul><li>A szakszervezetek és más érdekképviseleti szervek védik és képviselik a munkavállalók, szövetkezeti tagok és vállalkozók érdekeit. </li></ul><ul><li>A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért is. Előmozdítja a kapcsolattartást. </li></ul>
  13. 13. 1/ b. Az Alkotmány fogalma, alapvető intézményei. Az Alkotmány általános rendelkezései <ul><li>A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokat és kötelezettségeket törvényben kell szabályozni. </li></ul><ul><li>Az alkotmány kimondja a tulajdonformák egyenrangúságát, biztosítja a tulajdonhoz való jogot Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú. </li></ul><ul><li>Elismeri és támogatja a vállalkozás és gazdasági verseny szabadságát. </li></ul><ul><li>A Magyar Állam tulajdona nemzeti vagyon. Az állam kizárólagos tulajdonának és gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg. </li></ul><ul><li>Az alkotmány védi a házasság és család intézményét, különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására, nevelésére, a rászorulókról szociálisan gondoskodik, kimondja: mindenkinek joga van az egészséges környezethez. </li></ul>
  14. 14. 2. tétel <ul><li>2/a </li></ul><ul><li>Röviden mutassa be az Európai Uniót (szervezete, működése)! Mi az Európai Unió célja? Hogyan találkozik nemzetközi érdekekkel? </li></ul><ul><li>2/b </li></ul><ul><li>Az Országgyűlés (az Országgyűlés feladatai, működése, a képviselők jogai és kötelezettségei) </li></ul>
  15. 15. 2/a <ul><li>Röviden mutassa be az Európai Uniót (szervezete, működése)! Mi az Európai Unió célja? Hogyan találkozik nemzetközi érdekekkel? </li></ul>
  16. 16. 2/a Röviden mutassa be az Európai Uniót (szervezete, működése)! Mi az Európai Unió célja? Hogyan találkozik nemzetközi érdekekkel? <ul><li>Európai Unió: </li></ul><ul><li>Intézményei: </li></ul><ul><ul><li>Európai Tanács: </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>Az Unió csúcsszerve </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Stratégiai kérdésekben dönt </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>A fő politikai irányvonalakat jelöli ki </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Tagjai: az EU állam- és kormányfői </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Évente két rendes ülés (június, december) és két rendkívüli vagy informális ülés (március, október) </li></ul></ul></ul><ul><ul><li>Európai Unió Tanácsa: </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>Európai Parlamenttel közösen alkotja az EU törvényhozó szervét. Székhelye Brüsszel, azonban meghatározott időközönként Luxembourgban ül össze. </li></ul></ul></ul><ul><ul><li>Európai Bizottság: </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>A bizottság az EU „kormánya” </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>25 tagú testület, tagállamok által jelölt biztosokból áll </li></ul></ul></ul><ul><ul><li>Európai Parlament: </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>Az EU tagállamainak polgárai által közvetlenül választott törvényhozó testület </li></ul></ul></ul><ul><ul><li>Európai Bíróság </li></ul></ul>
  17. 17. 2/b <ul><li>Az Országgyűlés (az Országgyűlés feladatai, működése, a képviselők jogai és kötelezettségei) </li></ul>
  18. 18. 2/b Az Országgyűlés (az Országgyűlés feladatai, működése, a képviselők jogai és kötelezettségei) <ul><li>Az Országgyűlés feladatai: </li></ul><ul><ul><li>a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve </li></ul></ul><ul><ul><li>biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit </li></ul></ul><ul><ul><li>megalkotja az Alkotmányt, a törvényeket </li></ul></ul><ul><ul><li>elfogadja a a költségvetést, meghatározza annak végrehajtását </li></ul></ul><ul><ul><li>megválasztja a kormányfőt, dönt a kormányprogram elfogadásáról </li></ul></ul>
  19. 19. 2/b Az Országgyűlés (az Országgyűlés feladatai, működése, a képviselők jogai és kötelezettségei) <ul><ul><li>Az Országgyűlés feladatai: </li></ul></ul><ul><ul><li>megköti a nemzetközi szerződéseket </li></ul></ul><ul><ul><li>megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökét, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt </li></ul></ul><ul><ul><li>közkegyelmet gyakorol </li></ul></ul><ul><ul><li>dönt a helyi önkormányzat feloszlatásáról, az ország területszervezéséről és népszavazás kiírásáról </li></ul></ul><ul><ul><li>dönt a hadiállapot, a rendkívüli állapot és a szükségállapot bevezetéséről, valamint a békekötés kérdéseiről és a fegyveres erők alkalmazásáról </li></ul></ul>
  20. 20. 2/b Az Országgyűlés (az Országgyűlés feladatai, működése, a képviselők jogai és kötelezettségei) <ul><li>Az Országgyűlés működése: </li></ul><ul><li>Az Országgyűlés szervezetéről és működéséről a Házszabály rendelkezik </li></ul><ul><li>Elnököt, alelnököt és jegyzőket választanak a képviselők </li></ul><ul><li>Bizottságokat hoznak létre </li></ul><ul><li>Alakuló ülést a választást követő egy hónapon belül hívja össze a Köztársasági Elnök </li></ul><ul><li>Évente 2 rendes ülésszak: február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig </li></ul><ul><li>Az ülések nyilvánosak </li></ul><ul><li>Akkor határozatképes ha az összes képviselők több mint fele jelen van </li></ul><ul><li>386 képviselő </li></ul>
  21. 21. 2/b Az Országgyűlés (az Országgyűlés feladatai, működése, a képviselők jogai és kötelezettségei) <ul><li>Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a közösség érdekében végzik </li></ul><ul><li>A képviselők jogai és kötelezettségei: </li></ul><ul><ul><li>Mentelmi jog: </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>Felelősségmentesség </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Sérthetetlenség </li></ul></ul></ul><ul><ul><li>Összeférhetetlenség fajtái: </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>Hivatali-politikai </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Érdekeltségi (jelenti egyrészt a gazdasági összeférhetetlenség különböző formáit, másrészt a média vezető tisztségeinek összeférhetetlenségét a képviselői megbízással.) </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Közbenjárói-érdekkijárói (szerint pl. az országgyűlési képviselő nem járhat el az állam (annak szerve), illetve a teljes vagy többségi állami tulajdonban állószervezet jogi képviselőjeként. Szakmai vagy üzleti ügyben képviselői minőségére nem hivatkozhat stb.) </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Méltatlansági </li></ul></ul></ul>
  22. 22. 3. tétel <ul><li>3/a </li></ul><ul><li>Ismertesse Magyarország földrajzi elhelyezkedését, államformáját, pénznemét és területi tagozódását </li></ul><ul><li>3/b </li></ul><ul><li>A magyar választási rendszer (választási alapelvek, választási eljárás) </li></ul>
  23. 23. 3/a <ul><li>Ismertesse Magyarország földrajzi elhelyezkedését, államformáját, pénznemét és területi tagozódását </li></ul>
  24. 25. 3/a Ismertesse Magyarország földrajzi elhelyezkedését, államformáját, pénznemét és területi tagozódását <ul><li>Államforma: </li></ul><ul><ul><li>Köztársaság </li></ul></ul><ul><li>Pénznem: </li></ul><ul><ul><li>Forint </li></ul></ul>
  25. 26. 3/a Ismertesse Magyarország földrajzi elhelyezkedését, államformáját, pénznemét és területi tagozódását
  26. 27. 3/a Ismertesse Magyarország földrajzi elhelyezkedését, államformáját, pénznemét és területi tagozódását
  27. 28. 3/b <ul><li>A magyar választási rendszer (választási alapelvek, választási eljárás) </li></ul>
  28. 29. 3/b A magyar választási rendszer (választási alapelvek, választási eljárás) <ul><li>A magyar alkotmány szerint a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos </li></ul><ul><li>Magyarországon négyévente kell országgyűlési és önkormányzati választásokat tartani </li></ul><ul><li>a szavazás időpontját legkésőbb 72 nappal a választások első fordulója előtt a köztársasági elnök tűzi ki </li></ul><ul><li>A magyar választási rendszer vegyes – amelyet az 1989. évi XXXIV. törvény szabályoz – kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. </li></ul><ul><li>A választás hivatalos végeredményét nyolc nappal a szavazás lezárulása után közli az Országos Választási Bizottság, a nem hivatalos eredmény azonban már a választások napjának éjszakáján ismertté válik. </li></ul><ul><li>A 386 fős, országgyűlésbe 176-an egyéni választókerületben, minimum 58-an országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be. Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladják az 5%-os küszöböt. </li></ul><ul><li>A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok. </li></ul>
  29. 30. 4. tétel <ul><li>4/a </li></ul><ul><li>Adjon rövid leírást a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeiről, valamint nemzeti ünnepeiről! </li></ul><ul><li>4/b </li></ul><ul><li>Az országgyűlési képviselők választása </li></ul>
  30. 31. 4/a <ul><li>Adjon rövid leírást a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeiről, valamint nemzeti ünnepeiről! </li></ul>
  31. 32. 4/a Adjon rövid leírást a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeiről, valamint nemzeti ünnepeiről! <ul><li>Nemzeti jelképek: </li></ul><ul><li>A Magyar Köztársaság himnusza: </li></ul><ul><ul><li>1823. január 22-én fejezte be Kölcsey Ferenc </li></ul></ul><ul><ul><li>Erkel Ferenc zenésítette meg </li></ul></ul><ul><li>A Magyar Köztársaság zászlaja: </li></ul><ul><ul><li>Három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll </li></ul></ul><ul><ul><li>vörös sáv az „erőt”, a fehér a „hűséget” és a zöld a „reményt” szimbolizálja </li></ul></ul><ul><li>A Magyar Köztársaság címere: </li></ul><ul><ul><li>Hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik </li></ul></ul>
  32. 35. 4/a Adjon rövid leírást a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeiről, valamint nemzeti ünnepeiről! <ul><li>Nemzeti ünnepek: </li></ul><ul><ul><li>Március 15-e: </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdetének napja </li></ul></ul></ul><ul><ul><li>Augusztus 20-a: </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>Államalapító Szent István ünnepe </li></ul></ul></ul><ul><ul><li>Október 23-a: </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének ünnepe </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>A Magyar Köztársaság kikiáltásának napja </li></ul></ul></ul>
  33. 36. 4/b Az országgyűlési képviselők választása <ul><li>A magyar alkotmány szerint a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos </li></ul><ul><li>Magyarországon négyévente kell országgyűlési és önkormányzati választásokat tartani </li></ul><ul><li>a szavazás időpontját legkésőbb 72 nappal a választások első fordulója előtt a köztársasági elnök tűzi ki </li></ul><ul><li>A magyar választási rendszer vegyes – amelyet az 1989. évi XXXIV. törvény szabályoz – kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. </li></ul><ul><li>A választás hivatalos végeredményét nyolc nappal a szavazás lezárulása után közli az Országos Választási Bizottság, a nem hivatalos eredmény azonban már a választások napjának éjszakáján ismertté válik. </li></ul><ul><li>A 386 fős, országgyűlésbe 176-an egyéni választókerületben, minimum 58-an országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be. Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladják az 5%-os küszöböt. </li></ul><ul><li>A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok. </li></ul>
  34. 37. 5. tétel <ul><li>5/a </li></ul><ul><li>A nemzeti zászló és a nemzeti szimbólumok. Mondja el a Himnusz első versszakát! </li></ul><ul><li>5/b </li></ul><ul><li>A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása </li></ul>
  35. 38. <ul><li>5/a </li></ul><ul><li>A nemzeti zászló és a nemzeti szimbólumok. Mondja el a Himnusz első versszakát! </li></ul>
  36. 39. 5/a A nemzeti zászló és a nemzeti szimbólumok. Mondja el a Himnusz első versszakát! <ul><li>A Magyar Köztársaság zászlaja: </li></ul><ul><ul><li>Három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll </li></ul></ul><ul><ul><li>vörös sáv az „erőt”, a fehér a „hűséget” és a zöld a „reményt” szimbolizálja </li></ul></ul><ul><li>Nemzeti szimbólumok: </li></ul><ul><ul><li>Szent Korona és a koronázási jelvények </li></ul></ul><ul><ul><li>Szózat </li></ul></ul><ul><ul><li>Tágabb értelemben a nemzet szimbólumának tekinthető minden olyan kép, zene, épület stb., amely egyértelműen a magyarság létéhez, múltjához, jelenéhez köthető. </li></ul></ul>
  37. 40. 5/a A nemzeti zászló és a nemzeti szimbólumok. Mondja el a Himnusz első versszakát!
  38. 41. 5/a A nemzeti zászló és a nemzeti szimbólumok. Mondja el a Himnusz első versszakát!
  39. 42. <ul><li>5/b </li></ul><ul><li>A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása </li></ul>
  40. 43. 5/b A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása <ul><li>Önkormányzati és polgármester-választásokat Magyarországon négyévente, az országgyűlési választásokat követően, ősszel tartanak. </li></ul><ul><li>A választás egyfordulós, sem érvényességi, sem eredményességi küszöb nincs. </li></ul><ul><li>Szavazhat minden legalább 18 éves magyar állampolgár, akinek bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye van Magyarországon. </li></ul><ul><li>Az önkormányzati választásokon a települések polgármestereiről, önkormányzatuk testületéről és a megyei közgyűlések összetételéről döntenek a választók. </li></ul><ul><li>Budapesten a kerületek polgármestereit és képviselőtestületét, a fővárosi közgyűlést és a főpolgármestert választják meg. </li></ul><ul><li>Ahol ezt kezdeményezik, lehetőség van kisebbségi önkormányzat megválasztására is. </li></ul><ul><li>Ennek megfelelően az önkormányzati választásokon a településtípusnak és a helyi kezdeményezésnek megfelelően legalább három, legföljebb öt szavazólapon adhatják le voksukat a választók. </li></ul><ul><li>A választás akkor eredménytelen, ha nincs elég jelölt ahhoz, hogy a képviselőtestület teljes létszámban összeülhessen, vagy ha szavazategyenlőség alakul ki. </li></ul><ul><li>Ezekben az esetekben a választás napja után 6 hónappal időközi választást kell tartani, addig az előző megválasztott képviselőtestület vagy polgármester tölti be a funkciót. </li></ul><ul><li>A polgármestereket és Budapest főpolgármesterét mindenhol az egyéni polgármesterjelöltek közül lehet választani a jelöltek egyikére leadott szavazattal. Polgármester a legtöbb szavazatot elnyert jelölt lesz. </li></ul>
  41. 44. 5/b A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása <ul><li>A tízezer fölötti lélekszámú településeken és a budapesti kerületekben a képviselőtestületi helyekért a választáson egyéni jelöltek indulnak, akiknek egyikére lehet szavazni. A képviselői helyek 60%-a a legtöbb szavazatot szerzett képviselőkre jut, a fennmaradó 40%-ot a kompenzációs listát állítani tudó jelölőszervezetek vesztes jelöltjei által összegyűjtött töredékszavazatok arányában nyerik el a jelölő szervezetek. Kompenzációs listát azok a szervezetek állíthatnak, amelyek az egyéni választókerületek legalább egynegyedében tudtak jelöltet indítani. </li></ul><ul><li>E települések képviselőtestületei </li></ul><ul><li>25 000 lakosig 10 egyéni és 7 listás </li></ul><ul><li>50 000 lakosig 14 egyéni és 9 listás </li></ul><ul><li>60 000 lakosig 15 egyéni és 10 listás </li></ul><ul><li>70 000 lakosig 16 egyéni és 11 listás mandátumot kapnak. </li></ul><ul><li>Minden további 10 000 lakos után eggyel nő az egyéni választókerületi, és minden további 15 000 lakos után eggyel nő a listás képviselők száma. </li></ul><ul><li>A tízezer alatti lélekszámú településeken a képviselőtestület tagjainak megválasztására az úgynevezett kislistás választási módszert alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy a szavazólapon a jelöltek nevén kívül azt is feltüntetik, hogy a település képviselőtestülete hány tagból áll, a jelöltek közül pedig többet is lehet választani, legfeljebb annyit, ahány tagja a testületnek lehet. A szavazat akkor is érvényes, ha a választó a lehetségesnél kevesebb jelöltre szavaz. A képviselői mandátumokat a legtöbb szavazatot elnyert jelöltek kapják meg. </li></ul><ul><li>E településeknek </li></ul><ul><li>100 lakosig 3 </li></ul><ul><li>600 lakosig 5 </li></ul><ul><li>1300 lakosig 7 </li></ul><ul><li>3000 lakosig 9 </li></ul><ul><li>5000 lakosig 11 </li></ul><ul><li>10 000 lakosig 13 tagú képviselőtestülete lehet </li></ul>
  42. 45. 6. tétel <ul><li>6/a </li></ul><ul><li>A magyar nép eredete és vándorlásai </li></ul><ul><li>6/b </li></ul><ul><li>Az Állami Számvevőszék </li></ul>
  43. 46. 6/a A magyar nép eredete és vándorlásai <ul><li>6/a </li></ul><ul><li>A magyar nép eredete és vándorlásai </li></ul>
  44. 47. 6/a A magyar nép eredete és vándorlásai <ul><li>Az ókorban a magyarok ősei Európa keleti szélén, a Káma folyó mellett éltek, de mivel állattenyésztéssel foglalkoztak, valószínű, hogy nyáron északabbra vonultak, fel egészen a Káma forrásvidékéig, télen pedig levonulhattak egész odáig, ahol a Volga a Kaszpi-tengerbe ömlik. Ez az időszakos vándorlás is magyarázhatja a magyar nyelv kettősségét: az északi ugor és déli türk elemek jelenlétét </li></ul><ul><li>Valószínű, hogy az elpusztult legelők miatt voltak kénytelenek a magyarok is délre húzódni, olyan területekre, amelyeket az időszakos vándorlásaik során már egyébként ismertek. Az új szállásterületre, amely valószínűleg a Don alsó folyásától a Fekete-tenger mocsaras partvidékéig terjedt, Levédia néven hivatkoznak a történészek. </li></ul><ul><li>Levédiában körülbelül 300 évig élhettek a magyarok, újabb népekkel kerültek kapcsolatba </li></ul><ul><li>Valamikor a 9. század elején újabb népmozgás indult meg keletről, és e mozgás élét képező besenyők elől újból fel kellett kerekedni és nyugat felé vonulni. Az új szállásterület az Etelköz volt, ahol őseink kb. 80 évet időztek. Mivel a besenyő nyomás nem hagyott alább, 895-ben elkezdődött a bevonulás a Kárpát-medencébe, a Kárpátok hágóin át, több irányból. Feltételezések szerint ekkor a székelyek már a Kárpát-medencében voltak, és ők fogadták a bevonuló Árpád fejedelmet. A monda szerint Álmos fejedelem anyja álmában látta meg az új hazát (Emese álma, Turul monda). A honfoglalás Álmos fejedelem idejében kezdődött, de Árpád fejedelem fejezte be sikeresen. </li></ul>
  45. 49. <ul><li>6/b </li></ul><ul><li>Az Állami Számvevőszék </li></ul>
  46. 50. 6/b Az Állami Számvevőszék <ul><li>Állami Számvevőszék (ÁSZ): </li></ul><ul><li>az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve </li></ul><ul><li>csak az Országgyűlésnek és a törvényeknek van alárendelve </li></ul><ul><li>feladatai: </li></ul><ul><ul><li>Ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását </li></ul></ul><ul><ul><li>Az állami költségvetés bevételeinek tervezését, a kiadások szükségességét és célszerűségét </li></ul></ul><ul><ul><li>Figyelemmel kíséri az állami vagyon kezelését </li></ul></ul><ul><ul><li>Jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést, a jelentés nyilvános </li></ul></ul><ul><li>Elnökét és alelnökeit az Országgyűlés választja </li></ul>
  47. 51. 7. tétel <ul><li>7/a </li></ul><ul><li>A honfoglalás és az államalapítás( Árpád vezér, Géza fejedelem és Szent István király szerepe a magyar történelemben) </li></ul><ul><li>7/b </li></ul><ul><li>A köztársasági elnök választása, hatáskörei </li></ul>
  48. 52. <ul><li>7/a </li></ul><ul><li>A honfoglalás és az államalapítás( Árpád vezér, Géza fejedelem és Szent István király szerepe a magyar történelemben) </li></ul>
  49. 53. 7/a A honfoglalás és az államalapítás( Árpád vezér, Géza fejedelem és Szent István király szerepe a magyar történelemben) <ul><li>Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson. Ennek megfelelően a magyar történelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot melynek során a magyarok a Kárpát-medencét a birtokukba vették. </li></ul><ul><li>830 körül a magyarság már a Fekete-tenger északi partján élt, itt szerveződött meg a 7 törzsből álló törzsszövetség </li></ul><ul><li>Besenyők támadásai </li></ul><ul><li>895-ben Árpád vezetésével benyomultak a magyarok a Kárpát medencébe </li></ul><ul><li>Kárpát-medencét többé-kevésbé birtokba vették, de a terület az eddig megszokotthoz képest szűkebb volt, ami lassan letelepedésre kényszeríttette az embereket. Ehhez az is hozzájárult, hogy nyugati irányban már jól szervezett hadsereggel bíró államokat találtak, amelyeket nem sikerült huzamosabb ideig leigázni. </li></ul><ul><li>A kalandozások, amelyeknek célja már nem a hódítás, hanem a zsákmányszerzés volt, segítettek a törzsi feszültségek csillapításában. Egész Európát bejárták, szokatlan harcmodorukkal kezdetben hatalmas sikereket aratva. Viszont a könnyűlovasság, amivel a magyarság rendelkezett, hosszú távon nem tudta felvenni a harcot a nehézpáncélba öltözött ellenfelekkel és a hatalmas, kőből épült várakkal. </li></ul><ul><li>Néhány kisebb vereség már a 930-as évek során jelezte a szerencse megfordulását, </li></ul><ul><li>az igazán súlyos csapás 955-ben, Augsburgnál következett be. Ez nem csak nagy emberveszteséget, de egy korszak alkonyát is jelentette </li></ul>
  50. 54. 7/a A honfoglalás és az államalapítás( Árpád vezér, Géza fejedelem és Szent István király szerepe a magyar történelemben) <ul><li>A 10. század közepére a magyar törzsi vezetők felismerték, hogy a magyaroknak be kell tagolódniuk Európa népei közé, ha fenn akarnak maradni. </li></ul><ul><li>A pogány isteneknek áldozó magyarok körében is egyre gyakoribbá vált a keresztény hitre való áttérés. Árpád leszármazottja, Taksony fia, Géza, aki 970 és 997 között főfejedelme volt a magyaroknak, maga is megkeresztelkedett és keresztény nőt vett feleségül. </li></ul><ul><li>Géza fejedelem nyugat felé fordult, követeket küldött a német-római császárhoz, és keresztény papokat, hittérítőket kért tőle. </li></ul><ul><li>Ezek nevelték fiát is, aki megkeresztelésekor az István nevet kapta. </li></ul><ul><li>Géza halála után a pogányok támogatását élvező Koppány következett volna a fejedelmi trónon, István azonban német segítséggel legyőzte, majd 1000 karácsonyán királlyá koronáztatta magát. Ezzel megszületett a keresztény Magyar Királyság, amely több mint kilenc évszázadig állt fenn a Kárpát-medence területén. </li></ul><ul><li>I. (Szent) István megszervezte az egyházszervezetet és a vármegyerendszert, stabil pénzt veretett, meghonosította az oklevélkiadást, törvénykönyvet íratott, és mindent megtett, hogy az ország felzárkózzon a nyugat-európai országok szokásaihoz. </li></ul>
  51. 55. 7/a A honfoglalás és az államalapítás( Árpád vezér, Géza fejedelem és Szent István király szerepe a magyar történelemben)
  52. 56. <ul><li>7/b </li></ul><ul><li>A köztársasági elnök választása, hatáskörei </li></ul>
  53. 57. 7/b A köztársasági elnök választása, hatáskörei <ul><li>A köztársasági elnök: </li></ul><ul><li>Az Országgyűlés választja a képviselők 2/3-os többségi szavazatával – több forduló ( 35. életév, választójog, magyar állampolgárság ) </li></ul><ul><li>A megbízatás időtartama 5 év. Egyszer újraválasztható </li></ul><ul><li>A nemzeti egység kifejezője </li></ul><ul><li>Őrködik az államszervezet demokratikus működése felett </li></ul><ul><li>A Magyar Honvédség főparancsnoka </li></ul><ul><li>Feladatai: </li></ul><ul><ul><li>az Országgyűlés alakuló ülésének összehívása </li></ul></ul><ul><ul><li>Választások és a népszavazás időpontjának kitűzése </li></ul></ul><ul><ul><li>Országgyűlés ülését elnapolhatja, </li></ul></ul><ul><ul><li>az Országgyűlést feloszlathatja </li></ul></ul><ul><ul><li>törvény , népszavazás kezdeményezése </li></ul></ul><ul><ul><li>törvény kihirdetése (vétó, „alkotmányossági vétó”) </li></ul></ul><ul><ul><li>miniszterelnök személyére tesz javaslatot </li></ul></ul><ul><ul><li>Miniszterek, államtitkárok kinevezése, felmentése </li></ul></ul><ul><ul><li>nemzetközi szerződések megkötése </li></ul></ul><ul><ul><li>Egyéni kegyelmezés </li></ul></ul><ul><ul><li>Állampolgársági ügyek </li></ul></ul><ul><ul><li>Egyes kinevezési és felmentési jogkörök – A bírák és a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyetteseinek kinevezése nem ellenjegyzéshez kötött </li></ul></ul><ul><ul><li>területszervezés </li></ul></ul>
  54. 58. 8. tétel <ul><li>8/a </li></ul><ul><li>Az Árpád-házi királyok. A tatárjárás. A középkori Magyarország virágzása. </li></ul><ul><li>8/b </li></ul><ul><li>Az Alkotmánybíróság </li></ul>
  55. 59. <ul><li>8/a </li></ul><ul><li>Az Árpád-házi királyok. A tatárjárás. A középkori Magyarország virágzása. </li></ul>
  56. 60. 8/a Az Árpád-házi királyok. A tatárjárás. A középkori Magyarország virágzása. <ul><li>I. (Szent) László 1077-1095 </li></ul><ul><ul><li>1091-ben meghódította és birodalmához csatolta Horvátországot, bár közben a Bizánc támogatásával Magyarországot ismét megtámadó kunokat is le kellett győznie. </li></ul></ul><ul><ul><li>Szigorította I. István törvényeit </li></ul></ul><ul><ul><li>Megerősítette az egyház helyzetét, megtiltva a pogány áldozásokat és kötelezővé téve a templomba járást, büntetést írva elő a törvény megszegőinek. </li></ul></ul><ul><ul><li>1083-ban szentté avattatta I. Istvánt, Gellért püspököt és Imre herceget. </li></ul></ul><ul><li>II. András 1205-1235 </li></ul><ul><ul><li>Idejére a királyi hatalom meggyengült </li></ul></ul><ul><ul><li>1221-ben a király megkísérli visszavenni birtokadományainak egy részét, amivel újra elégedetlenséget szított. Mivel az eladósodó államban növekvő adók miatt a köznép is zúgolódott, a főurak egy része a népmozgalmat kihasználva 1222-ben rákényszeríttette a királyt az Aranybulla kibocsátására. Legtöbb cikkelye a nemesek jogait erősítette meg, de a királyi hatalom korlátozása, mely szerint a rendelkezések be nem tartása esetén a nemesek ellenállhatnak neki és utódaink kifejezetten jól jött a nagybirtokosoknak, csak úgy, mint birtokaik adómentessége. </li></ul></ul>
  57. 61. 8/a Az Árpád-házi királyok. A tatárjárás. A középkori Magyarország virágzása. <ul><li>IV. Béla (1235-1270): </li></ul><ul><ul><li>András fia, szintén kísérletet tett a királyi hatalom megerősítésére és a királyi adományok visszavételére. Ezzel maga ellen hangolja a főurakat. </li></ul></ul><ul><ul><li>Az sem tette népszerűvé, hogy befogadta a mongolok elől menekülő kunokat. Béla azonban Julianus-on keresztül hírt kapott a mongol veszedelemről és úgy érezte, szükség van a harcmodorukat ismerő kunok segítségére. Az állandó támadások miatt azonban a kunok nagy része elhagyta az országot még a mongol sereg megjelenése előtt. </li></ul></ul><ul><ul><li>A mongol (tatár) hadak vezére Batu kán volt. Serege 1241. elején több oldalról támadta Magyarországot. A két fősereg Muhi mellett találkozott. Április 11-én a mongolok körülfogták a magyar tábort és a muhi csata a király vereségével végződött. </li></ul></ul><ul><ul><li>Béla nehezen menekült el a csatatérről. Előbb Ausztriába, majd Zágrábba, végül Trau városában keresett menedéket. A mongolok üldözték, és közben végigpusztították az országot; a tél beálltával a Dunán is át tudtak kelni. Traut azonban nem tudták elfoglalni. A pusztítás hatalmas volt, egész megyék néptelenedtek el. Az ország közel került a teljes pusztuláshoz. A mongol seregeknek csak a kőből készült várak, erődítmények tudtak ellenállni. 1242 elején hirtelen felhagytak a hadműveletekkel és kivonultak az országból. Ennek valószínű oka a nagykán halála és Batu trónigénye volt, aki nem akart lemaradni a kánválasztásról. </li></ul></ul><ul><ul><li>Béla tartott a mongolok visszatérésétől és belátta, hogy szüksége van a nagybirtokosokra, ezért ismét elkezdett birtokokat adományozni, rendszerint azzal a feltétellel, hogy kővárat építenek a területre. Ekkor költöztette át a királyi székhelyet a mai Budára. </li></ul></ul><ul><ul><li>Telepeseket hívott külföldről, szabadokat megillető jogokat, szabad költözést, bíróválasztást és kisebb adóterheket ígérve nekik. </li></ul></ul>
  58. 62. 8/a Az Árpád-házi királyok. A tatárjárás. A középkori Magyarország virágzása. <ul><li>III. András (1290-1301) </li></ul><ul><ul><li>Utolsó Árpád-házi király,1301. január 14-i halála egyben az Árpád-ház kihalását is jelentette. </li></ul></ul><ul><li>Károly Róbert (1301-1342) </li></ul><ul><ul><li>a nápolyi uralkodó fia, leányágon örökölte a trónt </li></ul></ul><ul><ul><li>Károly Róbert uralkodásának színhelyéül Visegrádot választotta. </li></ul></ul><ul><ul><li>Vezetése alatt Magyarország lendületes fejlődésen ment keresztül. Francia közigazgatást, olasz bank és pénzrendszert honosított meg. </li></ul></ul><ul><li>I. (Nagy) Lajos (1342-1382) </li></ul><ul><ul><li>Nagy Lajos személyében buzgó katolikus, egyben a lovagi erényeket megtestesítő férfiú került trónra, aki emellett erős kézzel irányította országait. </li></ul></ul><ul><ul><li>Uralkodása alatt Magyarország európai léptékben is nagyhatalommá vált, amit csak erősített az 1370-től kialakuló perszonálunió Lengyelországgal, a térség másik fontos államával. </li></ul></ul><ul><ul><li>Lajos nem véletlenül szolgált rá a „lovagkirály” elnevezésre: uralkodását végigkísérték az itáliai, dalmáciai, litvániai és balkáni harcok, amelyekben személyesen is jeleskedett </li></ul></ul>
  59. 64. <ul><li>8/b </li></ul><ul><li>Az Alkotmánybíróság </li></ul>
  60. 65. 8/b Az Alkotmánybíróság <ul><li>Feladata: </li></ul><ul><li>A magyar Alkotmánybíróság intézményét a Magyar Köztársaság Alkotmánya határozza meg (IV. fejezet) </li></ul><ul><li>Az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja. (összes képviselő 2/3-os többsége) </li></ul><ul><li>9 évre választják az alkotmánybírákat </li></ul><ul><li>Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölő bizottság tesz javaslatot. </li></ul><ul><li>Előzetes normakontroll </li></ul><ul><li>Utólagos normakontroll </li></ul><ul><li>Jogszabály, állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata </li></ul><ul><li>Alkotmányjogi panasz elbírálása </li></ul><ul><li>Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése </li></ul><ul><li>Hatásköri ütközések megszüntetése </li></ul><ul><li>Alkotmányértelmezés </li></ul>
  61. 66. 9. tétel <ul><li>9/a </li></ul><ul><li>Törökellenes harcok a 15-16.században ( Hunyadi János és Hunyadi Mátyás. A mohácsi vész – az ország 3 részre szakadása) </li></ul><ul><li>9/b </li></ul><ul><li>Az országgyűlési biztosok </li></ul>
  62. 67. <ul><li>9/a </li></ul><ul><li>Törökellenes harcok a 15-16.században (Hunyadi János és Hunyadi Mátyás. A mohácsi vész – az ország három részre szakadása) </li></ul>
  63. 68. 9/a Törökellenes harcok a 15-16.században (Hunyadi János és Hunyadi Mátyás. A mohácsi vész – az ország három részre szakadása) <ul><li>1440-ben a magyar rendek I. Ulászló néven magyar királlyá koronázták III. Ulászló lengyel királyt. </li></ul><ul><li>Ulászló legfőbb támasza egy rendkívül tehetséges erdélyi nemes, Hunyadi János lett, akit a király erdélyi vajdává tett. </li></ul><ul><li>Hunyadi segítségével Ulászló nagy hadjáratot szervezett a terjeszkedő törökök ellen. 1444-ben azonban a mai Bulgária területén a várnai csatában a magyar sereg vereséget szenvedett. </li></ul><ul><li>A király életét vesztette, és Hunyadi is csak kis híján menekült meg. </li></ul><ul><li>Ezután a Jagellók elvesztették Magyarországot, a magyar trónra V. László személyében Habsburg uralkodó került. </li></ul><ul><li>V. László kiskorúsága idején az ország kormányzója az akkor már leggazdagabb magyar főúrnak számító Hunyadi lett. </li></ul><ul><li>Hunyadi hatalmas energiával szervezte meg a Magyar Királyság határait mindinkább fenyegető Oszmán Birodalom elleni újabb keresztes hadjáratot, birtokainak jövedelmét is felhasználva. </li></ul><ul><li>1456-ban a keresztények hatalmas győzelmet arattak a Nándorfehérvári csatában (a mai Belgrád mellett), ami több mint ötven évre megfékezte a törökök további európai hódításait. A csata utáni járványban Hunyadi is életét vesztette. A diadal emlékét őrzi mindmáig a keresztény világban a déli harangszó. </li></ul>
  64. 69. 9/a Törökellenes harcok a 15-16.században (Hunyadi János és Hunyadi Mátyás. A mohácsi vész – az ország három részre szakadása) <ul><li>Mátyás király uralkodása: </li></ul><ul><li>Hunyadi János idősebbik fiát, Lászlót a főúri pártharcok során V. László király tőrbe csalta és lefejeztette, azonban még ugyanebben az évben, 1457-ben ő maga is meghalt, és így a magyar trón megüresedett. </li></ul><ul><li>A magyar nemesség 1458 telén, Budán, a Duna jegén a 15 éves Hunyadi Mátyást, Hunyadi János kisebbik fiát választotta királlyá. </li></ul><ul><li>Uralkodása kezdetén leszámolt a főúri pártokkal, és központosított királyi hatalmat épített ki, aminek alapját az első magyar állandó zsoldoshadsereg, a Fekete Sereg képezte. </li></ul><ul><li>A főurakat korlátozó intézkedései vetették meg az „Igazságos Mátyás&quot; máig élő népi legenda alapját. </li></ul><ul><li>Több sikeres hadjáratot vezetett a törökök ellen, de Csehország és nyugat felé is. Felismerte ugyanis, hogy a török ellen csak szélesebb összefogással lehet védekezni, s a Német-római Birodalom császárává akarta választatni magát. Diplomáciája is ezt célozta. </li></ul><ul><li>Mátyás király 1490-ben törvényes örökös nélkül halt meg. </li></ul><ul><li>Uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz központjai voltak. Világhírűvé vált könyvtára. </li></ul>
  65. 70. 9/a Törökellenes harcok a 15-16.században (Hunyadi János és Hunyadi Mátyás. A mohácsi vész – az ország három részre szakadása) <ul><li>Mátyás halála után a magyar rendek egy gyengekezű, könnyen befolyásolható uralkodót akartak, ezért a lengyel király fiát, a Jagelló-házi Ulászlót koronázták királlyá II. Ulászló néven. </li></ul><ul><li>II. Ulászló halála után fia, II. Lajos követte őt a trónon. Apa és fia uralkodása alatt Magyarország nem készült fel a török elleni harcra. Sőt, a Mátyás alatt elért belső rend és gazdasági fejlődés is gyakorlatilag szétforgácsolódott az egyes főurak belpolitikai küzdelmei miatt. A jobbágyság elnyomása 1514-ben a Dózsa-féle parasztfelkeléshez vezetett, amelynek leverése után a Werbőczi István által készített új törvények a jobbágyság millióinak örökös röghöz kötését </li></ul><ul><li>A mohácsi csatát (1526. augusztus 29.) II. Lajos magyar király vívta I. Szulejmán török szultánnal </li></ul><ul><li>A mohácsi csata eredményeképp az ország védtelen maradt. Mivel a király meghalt, s a magyar hadsereg megsemmisült, a törökök akadálytalanul vonulhattak észak felé. Még Budára is bevonultak, de a közeledő tél miatt végül távoztak, azonban végigfosztották a térséget. Ha nem is közvetlenül, de közvetetten a csata hozzájárult az ország későbbi széteséséhez. </li></ul><ul><li>1541 : I. Szulejmán (Szoliman) szultán hadsereggel érkezik Buda alá, fogságba veti Török Bálintot. A török katonaság csellel elfoglalja Buda várát </li></ul><ul><li>Az ország három részre szakad </li></ul>
  66. 72. <ul><li>9/b </li></ul><ul><li>Az országgyűlési biztosok </li></ul>
  67. 73. 9/b Az országgyűlési biztosok <ul><li>Az országgyűlési biztosok megválasztására vonatkozó általános szabályokat egyrészt az Alkotmány, másrészt az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény rögzíti. </li></ul><ul><li>Az ombudsman személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot, és az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választja meg. Az országgyűlési biztos megbízatása hat évre szól és egyszer újraválasztható. </li></ul><ul><li>Állampolgári jogok biztosa, Állampolgári jogok biztosának általános helyettese, Adatvédelmi biztos, Kisebbségi jogok biztosa </li></ul><ul><li>Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében intézkedéseket kezdeményezzen. </li></ul><ul><li>A nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési biztosának feladata, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében intézkedéseket kezdeményezzen. </li></ul><ul><li>Az országgyűlési biztos eljárását a törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. </li></ul><ul><li>Az állampolgári jogok, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosait a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választja. Az Országgyűlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat. </li></ul><ul><li>Az országgyűlési biztos tevékenységének tapasztalatairól évente beszámol az Országgyűlésnek . </li></ul>
  68. 74. 10. tétel <ul><li>10/a </li></ul><ul><li>Buda felszabadítása. A Habsburg-uralom. A Rákóczi-szabadságharc </li></ul><ul><li>10/b </li></ul><ul><li>A fegyveres erők és a rendőrség </li></ul>
  69. 75. <ul><li>10/a </li></ul><ul><li>Buda felszabadítása. A Habsburg-uralom. A Rákóczi-szabadságharc </li></ul>
  70. 76. 10/a Buda felszabadítása. A Habsburg-uralom. A Rákóczi-szabadságharc <ul><li>Az ország három részre szakadása után 150 éves török uralom következett. </li></ul><ul><li>A meggyengült oszmán birodalom ellen megalakul a Szent Liga (1684) a Habsburg Birodalom, Lengyelország és Velence részvételével </li></ul><ul><li>1686-ban, 145-év után felszabadul Buda </li></ul><ul><li>1699-ben karlócai béke </li></ul><ul><li>A törököktől visszafoglalt területek nem szabadultak fel, osztrák haderő maradt az országban, az Erdélyi Fejedelemség önálló marad, de a Habsburg Birodalom része lett </li></ul><ul><li>Az elnéptelenedett területeket nem magyar nemzetiségű telepesekkel népesítik be </li></ul><ul><li>Felerősödnek a nemzeti függetlenedési mozgalmak </li></ul><ul><li>1703-ban kitör a Rákóczi-szabadságharc (kurucok = magyarok; labancok= osztrákok) </li></ul><ul><li>II. Rákóczi Ferenc 1676-ban született, Apja I. Rákóczi Ferenc anyja Zrínyi Ilona </li></ul><ul><li>1704-től erdélyi fejedelem </li></ul><ul><li>1705-től (szécsényi országgyűlés) az ország vezérlő fejedelme </li></ul><ul><li>Kezdetben kuruc sikerek, az ország nagy területét ellenőrzi Rákóczi serege </li></ul><ul><li>Ám a nemzetközi helyzet kedvezőtlen alakulása, és az ezek miatt kialakuló belső bomlás vezetett a szabadságharc bukásához </li></ul><ul><li>1711. május 1-én a majtényi síkon leteszik a fegyvert a kurucok </li></ul><ul><li>Rákóczi előbb Lengyelországban , majd 1717-ig Franciaországban él ,végül a szultán meghívására Törökországban telepedik le. Itt hal meg 1735-ben. </li></ul><ul><li>Hamvait 1906-abn hazahozták és a kassai dómban helyezték el. </li></ul>
  71. 78. <ul><li>10/b </li></ul><ul><li>A fegyveres erők és a rendőrség </li></ul>
  72. 79. 10/b A fegyveres erők és a rendőrség <ul><li>Magyar hadsereg: </li></ul><ul><ul><li>Szerződéses, hivatásos katonákból áll </li></ul></ul><ul><ul><li>feladata a haza katonai védelme és a nemzetközi szerződésekből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása </li></ul></ul><ul><li>Rendőrség </li></ul><ul><ul><li>Alapvető feladata a közbiztonság és a belső rend védelme </li></ul></ul><ul><li>Határőrség: </li></ul><ul><ul><li>Őrzi az államhatárt, fenntartja a határátkelőhelyek rendjét </li></ul></ul><ul><li>Vám- és Pénzügyőrség: </li></ul><ul><ul><li>A vámhatáron át lebonyolódó árú és utasforgalom vámellenőrzését végzi, gondoskodik a vámok kiszabásáról, beszedéséről, a jövedéki termékekre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek betratásáról </li></ul></ul><ul><li>Polgári védelem </li></ul><ul><li>Tűzoltóság </li></ul><ul><li>Nemzetbiztonsági szolgálatok </li></ul>
  73. 80. 11. tétel <ul><li>11/a </li></ul><ul><li>A reformkor. Forradalom és szabadságharc 1848 - 49-ben </li></ul><ul><li>11/b </li></ul><ul><li>A közigazgatás fogalma és szervezeti rendszere </li></ul>
  74. 81. <ul><li>11/a </li></ul><ul><li>A reformkor. Forradalom és szabadságharc 1848 - 49-ben </li></ul>
  75. 82. 11/a A reformkor. Forradalom és szabadságharc 1848 - 49-ben <ul><li>Az 1800-as évek elején új politikai mozgalmak bontakoztak ki </li></ul><ul><li>Céljuk az elmaradott feudális rendszer átalakítása, polgári társadalom kialakítása volt </li></ul><ul><li>Széchenyi István (1791-1860) </li></ul><ul><li>Kossuth Lajos (1802-1894) </li></ul><ul><li>Reform országgyűlések Pozsonyban </li></ul>
  76. 83. 11/a A reformkor. Forradalom és szabadságharc 1848 - 49-ben <ul><li>A forradalom közvetlen előzménye a Bécsben kitört forradalom volt </li></ul><ul><li>1848. március 15-én Pesten is kitört a forradalom </li></ul><ul><li>Márciusi ifjak: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, és még sokan mások… </li></ul><ul><li>A nemzet legfontosabb követeléseit 12 pontban fogalmazták meg </li></ul><ul><li>A forradalom nyomására kinevezik az első felelős magyar kormányt gróf Batthyányi Lajos vezetésével </li></ul><ul><li>Eltörlik a jobbágyrendszert, bevezetik a közteherviselést </li></ul><ul><li>1848. szeptemberében a bécsi kormány fegyveres támadást indít, megkezdődik a szabadságharc </li></ul><ul><li>1849.-ben a tavaszi hadjárat eredménye ként az a honvédek visszafoglalják Budát (1848 őszén adták fel a magyar csapatok, a kormány Debrecenbe költözött) </li></ul><ul><li>1849. április 14. kimondják a Habsburg-ház trónfosztását, Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választják </li></ul><ul><li>1849. nyarán 200.000 orosz katona vonul be Magyarország területére ezzel az osztrák hadsereg túlereje háromszoros lesz </li></ul><ul><li>1849. augusztus 13-án világosnál a magyarok leteszik a fegyvert </li></ul><ul><li>1849. október 6.-án Aradon kivégeznek 13 magyar főtisztet </li></ul>
  77. 88. <ul><li>11/b </li></ul><ul><li>A közigazgatás fogalma és szervezeti rendszere </li></ul>
  78. 89. 11/b A közigazgatás fogalma és szervezeti rendszere <ul><li>A közigazgatás azon szerveztek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre. </li></ul><ul><li>A helyi közügyekben az önkormányzati közigazgatás, az országos jelentőségű ügyekben a központi közigazgatás jár el. Az egyes közigazgatási szervek, szervezetek hatalmát területi szempontból az illetékességük, az általuk lefolytatható eljárások típusa szempontjából a hatáskörük határozza meg. </li></ul><ul><li>A közigazgatási eljárást hivatalból vagy a közigazgatás ügyfeleinek kérelmére a köztisztviselők folytatják le. </li></ul><ul><li>Közigazgatás rendszere: </li></ul><ul><ul><li>Központi </li></ul></ul><ul><ul><li>Területi </li></ul></ul><ul><ul><li>Helyi szervek </li></ul></ul>
  79. 90. 12. tétel <ul><li>12/a </li></ul><ul><li>A kiegyezés. A polgárosodó Magyarország. </li></ul><ul><li>12/b </li></ul><ul><li>A kormány főbb feladatai, megalakulása, megszűnése. </li></ul>
  80. 91. <ul><li>12/a </li></ul><ul><li>A kiegyezés. A polgárosodó Magyarország. </li></ul>
  81. 92. 12/a A kiegyezés. A polgárosodó Magyarország. <ul><li>A szabadságharc bukása után osztrák katonai megszállás, új közigazgatási rendszer </li></ul><ul><li>Passzív ellenállás </li></ul><ul><li>1866-ban osztrák vereség a poroszoktól </li></ul><ul><li>Kiegyezési tárgyalások megkezdése Deák Ferenc vezetésével </li></ul><ul><li>1867-ben kerül sor a Kiegyezésre, megalakul az Osztrák-Magyar Monarchia </li></ul><ul><ul><li>Közös irányítás alatt a külügy, a hadügy és a pénzügy </li></ul></ul><ul><li>A magyar gazdaság fejlődésnek indul </li></ul><ul><li>Az ország a polgárosodás útjára lép </li></ul><ul><li>1868-ban nemzetiségi törvény </li></ul><ul><li>„ Boldog békeidők” </li></ul>
  82. 93. <ul><li>12/b </li></ul><ul><li>A kormány főbb feladatai, megalakulása, megszűnése. </li></ul>
  83. 94. 12/b A kormány főbb feladatai, megalakulása, megszűnése. <ul><li>Feladatai: </li></ul><ul><li>védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait </li></ul><ul><li>biztosítja a törvények végrehajtását </li></ul><ul><li>irányítja a minisztériumok munkáját, összehangolja tevékenységüket </li></ul><ul><li>biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról </li></ul><ul><li>meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket </li></ul><ul><li>meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről </li></ul><ul><li>irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működését </li></ul><ul><li>az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapásnak, illetőleg következményeinek az elhárítása, valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket </li></ul><ul><li>közreműködik a külpolitika meghatározásában; a Magyar Köztársaság kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt </li></ul><ul><li>ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal. </li></ul>
  84. 95. 12/b A kormány főbb feladatai, megalakulása, megszűnése. <ul><li>A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára a parlament választja meg. </li></ul><ul><li>Kormányfőt az egyes pártok jelölnek </li></ul><ul><li>A kormány megbízatása akkor szűnik meg, ha a miniszterelnök – vagy az egész kormány – lemond, a miniszterelnök meghal, új országgyűlés alakul, vagy a miniszterelnöktől az országgyűlés megvonja a bizalmat és új kormányfőt választ. Konstruktív bizalmatlansági indítványt a parlament egyötödének támogatottságával és az új kormányfő személyének megnevezésével lehet benyújtani. A bizalmatlansági indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról egyszerű többséggel dönt a parlament. Ha a bizalmatlansági indítvány alapján a parlamenti képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az indítványban új kormányfőnek megjelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni. A kormány megbízatásának megszűnésével hivatalban marad az új kormány megalakulásáig. Ezt ügyvezető kormányzásnak nevezzük, s ebben az időszakban korlátozódik a rendeletalkotási jog, nemzetközi szerződést pedig egyáltalán nem köthet a kormány. </li></ul>
  85. 96. 13. tétel <ul><li>13/a </li></ul><ul><li>Magyarország részvétele az I. világháborúban </li></ul><ul><li>13/b </li></ul><ul><li>A helyi önkormányzatok </li></ul>
  86. 97. <ul><li>13/a </li></ul><ul><li>Magyarország részvétele az I. világháborúban </li></ul>
  87. 98. 13/a Magyarország részvétele az I. világháborúban <ul><li>1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét Szarajevóban megöli Gavrilo Princip, ez a merénylet az I. világháború kitörésének formális oka </li></ul><ul><li>1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, kitör a háború </li></ul><ul><li>Két szövetségi rendszer áll egymással szemben: </li></ul><ul><ul><li>Hármas szövetség: Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország </li></ul></ul><ul><ul><li>Antant: Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország </li></ul></ul><ul><li>Pusztító harcok jellemezték a háborút </li></ul><ul><li>1917-ben az antant oldalán csatlakozik az Amerikai Egyesült Államok is a háborúba </li></ul><ul><li>1918-ban megkötik a fegyverszünetet a szembenálló felek </li></ul><ul><li>1918-ban az ország területét az antant szövetségesei szállták meg </li></ul><ul><li>Forradalom tör ki </li></ul><ul><li>1920. június 4-én a trianoni békediktátum aláírásra kerül </li></ul>
  88. 99. <ul><li>13/b </li></ul><ul><li>A helyi önkormányzatok </li></ul>
  89. 100. 13/b A helyi önkormányzatok <ul><li>A községek, városok a főváros és kerületei, valamint a megyék választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. </li></ul><ul><li>Az önkormányzati törvény (Ötv.) az ellátandó feladatok közül azokat nevesíti, emeli ki, amelyek a helyi társadalom közösségi életének legfontosabb területeit érintik. </li></ul><ul><li>Kötelezően ellátandó feladatok: </li></ul><ul><ul><li>köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról </li></ul></ul><ul><ul><li>az óvodai nevelésről </li></ul></ul><ul><ul><li>az általános iskolai oktatásról és nevelésről </li></ul></ul><ul><ul><li>az egészségügyi és a szociális alapellátásról </li></ul></ul><ul><ul><li>a közvilágításról </li></ul></ul><ul><ul><li>a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról </li></ul></ul><ul><ul><li>köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. </li></ul></ul><ul><li>A helyi önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását. </li></ul><ul><li>A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége – közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzata útján – önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeit. </li></ul>
  90. 101. 13/b A helyi önkormányzatok <ul><li>Képviselő-testület: </li></ul><ul><ul><li>Az önkormányzat ügyeit önállóan szabályozza és igazgatja, döntéseit kizárólag törvényességi okokból lehet felülbírálni </li></ul></ul><ul><ul><li>Rendeletet alkothat </li></ul></ul><ul><ul><li>Az önkormányzati vagyon tulajdonosa </li></ul></ul><ul><ul><li>Helyi adókat állapíthat meg </li></ul></ul><ul><ul><li>Önállóan alakítja ki szervezetét és működését </li></ul></ul><ul><ul><li>Meghatározott időközönként ülésezik </li></ul></ul><ul><ul><li>Közmeghallgatást köteles tartani </li></ul></ul><ul><li>Polgármester: </li></ul><ul><ul><li>Képviselő-testület elnöke </li></ul></ul><ul><ul><li>4 évente választják </li></ul></ul><ul><li>Jegyző: </li></ul><ul><ul><li>Vezeti a polgármesteri hivatalt </li></ul></ul><ul><ul><li>Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokat lát el </li></ul></ul><ul><ul><li>Kinevezik, nem választják </li></ul></ul>
  91. 102. 14. Tétel <ul><li>14/a </li></ul><ul><li>A trianoni békeszerződés. Magyarország a két világháború között. </li></ul><ul><li>14/b </li></ul><ul><li>Az ügyészség. A bíróság. </li></ul>
  92. 103. <ul><li>14/a </li></ul><ul><li>A trianoni békeszerződés. Magyarország a két világháború között. </li></ul>
  93. 104. 14/a A trianoni békeszerződés. Magyarország a két világháború között. <ul><li>A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és az Antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött békeszerződés, amely többek között meghatározza Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. </li></ul><ul><li>A szerződés Magyarország (Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett (35 000 főben) korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. </li></ul><ul><li>Tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is. </li></ul><ul><li>1920. június 4-én írták alá a Nagy Trianon-kastélyban a franciaországi Versailles-ban </li></ul>
  94. 107. 14/a A trianoni békeszerződés. Magyarország a két világháború között. <ul><li>Magyarország a két világháború között: </li></ul><ul><li>Az ország államformája királyság </li></ul><ul><li>Az országot a nemzetgyűlés által megválasztott kormányzó Horthy Miklós irányította </li></ul><ul><li>A háború után az ország nehezen „talált magára” </li></ul><ul><li>Az 1930-as évektől kezdve az ország egyre szorosabbra fűzte gazdasági kapcsolatait Németországgal </li></ul><ul><li>Német hatásra zsidóellenes törvényeket fogadtak el </li></ul><ul><li>Erősödtek az országban a szélsőjobboldali mozgalmak, pártok </li></ul><ul><li>Ezt a viszonyt a revízionalista (a trianoni szerződés felülvizsgálata) politika is erősítette </li></ul><ul><li>Az I. bécsi döntés 1938. november 2-án született Magyarország és Csehszlovákia vitájában, és lényegében az etnikai revíziót valósította meg. </li></ul><ul><ul><li>Magyarország, az I. világháborút lezáró trianoni béke által elvett területeiből visszakapott 11 927 km²-t, zömében Csehszlovákia (pontosabban az akkor már autonóm Szlovákia) déli részét ,benne Kárpátalja déli részével (Ungvár, Munkács, Beregszász környéke). </li></ul></ul><ul><ul><li>Az 1941-es magyar népszámlálás szerint az átkerült 1 millió 62 ezer lakosnak 84%-a volt magyar és kb. 10%-a szlovák. </li></ul></ul><ul><li>A második bécsi döntés 1940. augusztus 30-án született </li></ul><ul><ul><li>A második bécsi döntéssel Magyarország 43 492 négyzetkilométernyi területet kapott vissza, benne a Székelyfölddel. </li></ul></ul><ul><ul><li>Az 1941. évi népszámlálás adatai szerint a visszacsatolt Észak-Erdélyben 1 344 000 magyar, 1 069 000 román és 47 000 német lakos élt. </li></ul></ul>
  95. 110. <ul><li>14/b </li></ul><ul><li>Az ügyészség. A bíróság. </li></ul>
  96. 111. 14/b Az ügyészség. A bíróság. <ul><li>A Magyar Köztársaság Ügyészségéről a Magyar Köztársaság Alkotmánya rendelkezik </li></ul><ul><ul><li>gondoskodik a személyek és szervezetek jogainak védelméről, </li></ul></ul><ul><ul><li>az alkotmányos rendet és az ország biztonságát sértő minden cselekmény következetes üldözéséről </li></ul></ul><ul><ul><li>Jogokat gyakorol a nyomozással kapcsolatban </li></ul></ul><ul><ul><li>képviseli a vádat a bírósági eljárásban </li></ul></ul><ul><ul><li>felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett és fellép a törvényesség védelmében – mindezt kizárólag a törvényekben meghatározott esetekben és módon. </li></ul></ul><ul><li>Az ügyészség nem önálló hatalmi ág </li></ul><ul><li>Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja </li></ul><ul><li>A köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg </li></ul><ul><li>A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, működéséről köteles beszámolni </li></ul>
  97. 112. 14/b Az ügyészség. A bíróság. <ul><li>Hazánk bíróságairól A Magyar Köztársaság Alkotmánya X. fejezete rendelkezik. </li></ul><ul><ul><li>bíróságok védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait, </li></ul></ul><ul><ul><li>ellenőrzik a közigazgatási határozatok törvényességét </li></ul></ul><ul><ul><li>büntetik a bűncselekmények elkövetőit. </li></ul></ul><ul><li>A bírákat a köztársasági elnök nevezi ki (határozatlan időre) és menti fel. </li></ul><ul><li>A legfelsőbb bírósági szerv a Legfelsőbb Bíróság, amely biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységességét </li></ul><ul><li>Helyi bíróságok (városi, fővárosi kerületi bíróságok) </li></ul><ul><li>Megyei bíróságok, Fővárosi Bíróság </li></ul><ul><li>Ítélőtáblák </li></ul><ul><li>Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága </li></ul><ul><ul><li>Elnökét a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés választja </li></ul></ul><ul><li>A bíróságok szintjei hierarchikus jelleget mutatnak, a bírói függetlenség elve szerint nincs köztük alá- és fölérendeltségi viszony. </li></ul><ul><li>Az Alkotmánybíróság alapvető feladata a törvényhozó és a végrehajtó hatalom alkotmányos működésének ellenőrzése. </li></ul><ul><li>A bírák kinevezésének feltétele a büntetlen előélet, egyetemi jogi végzettség, jogi szakvizsga, legalább három év joggyakorlat, és legalább egy év bírósági titkárként teljesített munkaviszony </li></ul><ul><li>Bírót a köztársasági elnök nevezi, menti fel </li></ul>
  98. 113. 15. Tétel <ul><li>15/a </li></ul><ul><li>Magyarország a II. világháborúban. A német megszállás és a nyilas uralom </li></ul><ul><li>15/b </li></ul><ul><li>Az országos és a helyi népszavazás </li></ul>
  99. 114. <ul><li>15/a </li></ul><ul><li>Magyarország a II. világháborúban. A német megszállás és a nyilas uralom </li></ul>
  100. 115. 15/a Magyarország a II. világháborúban. A német megszállás és a nyilas uralom <ul><li>1939. szeptember 1-jén Lengyelországot lerohanja Németország, kitör a II. világháború </li></ul><ul><li>Magyarország 1941-ben lép be a háborúba </li></ul><ul><li>A magyar csapatok hatalmas emberáldozatot hoztak a náci Németország Szovjetunió elleni háborújában a keleti fronton. 1943. elején a II. magyar hadsereg a Don folyó térségében megsemmisül </li></ul><ul><li>Magyarország ugyanakkor a belpolitikájában is mindinkább teljesítette a német nemzeti szocialisták követeléseit. A zsidó, illetve zsidó származású lakosságot törvényekben fosztották meg állampolgári jogaitól, majd 1944-ben többszázezer embert küldtek a náci Németország koncentrációs táboraiba, ahol kínhalált haltak </li></ul><ul><li>A német vereség közeledtével a Horthy-kormány megpróbált átállni a szövetségesek oldalára, a próbálkozás azonban elbukott, és a németek megszállták Magyarországot. </li></ul><ul><li>Horthyt hamarosan lemondatták és a németek által támogatott nyilaskeresztes párt vette át a hatalmat. A nyilas terror vérengzésében a polgári lakosok ezrei vesztették életüket. </li></ul><ul><li>1944-45 telén a háborús front fokozatosan átvonult egész Magyarországon, a szovjetek kiűzték a németeket és megszállták az országot. A háború sok áldozatot szedett a lakosság soraiban, a legpusztítóbb Budapest ostroma volt </li></ul>
  101. 116. <ul><li>15/b </li></ul><ul><li>Az országos és a helyi népszavazás </li></ul>
  102. 117. 15/b Az országos és a helyi népszavazás <ul><li>Országos népszavazás: </li></ul><ul><li>Elrendelése alapján </li></ul><ul><ul><li>Kötelezően </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>csak ügydöntő lehet </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>200.000 aláírás kell </li></ul></ul></ul><ul><ul><li>mérlegelés alapján elrendel </li></ul></ul><ul><ul><ul><li>ügydöntő és vélemény nyilvánító is lehet </li></ul></ul></ul><ul><ul><ul><li>Legalább 100.000 aláírás de nem éri el a 200.000-et </li></ul></ul></ul><ul><li>A népszavazás időpontját a köztársasági elnök tűzi ki </li></ul><ul><li>nem lehet népszavazást tartani az országgyűlési, illetve a helyi önkormányzati képviselők általános választásának a napján, valamint a választásokat megelőző és követő 41 napon belül. </li></ul><ul><li>Az eredményes népszavazás, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a feltett kérdésre azonos választ adjon. </li></ul><ul><li>Nem lehet kérdés a népszavazáson: </li></ul><ul><ul><li>a költségvetéssel, az adókkal, illetékekkel, vámokkal kapcsolatos kérdések </li></ul></ul><ul><ul><li>a hatályos nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek </li></ul></ul><ul><ul><li>a népszavazás alkotmányos rendelkezései </li></ul></ul><ul><ul><li>az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdések </li></ul></ul><ul><ul><li>az Országgyűlés feloszlása </li></ul></ul><ul><ul><li>a kormányprogram </li></ul></ul><ul><ul><li>a hadiállapot kinyilvánítása, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetése </li></ul></ul><ul><ul><li>a fegyveres erők alkalmazása </li></ul></ul><ul><ul><li>a helyi önkormányzati képviselő-testületek feloszlatása </li></ul></ul><ul><ul><li>a közkegyelem gyakorlása </li></ul></ul>
  103. 118. 15/b Az országos és a helyi népszavazás <ul><li>Helyi népszavazás: </li></ul><ul><li>Valamely településen (községben, városban, fővárosi kerületbe) tartják </li></ul><ul><li>Kötelező kiírni a helyi népszavazást: </li></ul><ul><ul><li>Települések egyesítéséről </li></ul></ul><ul><ul><li>Települések szétválásáról </li></ul></ul><ul><li>Nem lehet helyi népszavazást kiírni: </li></ul><ul><ul><li>a költségvetésről való döntésre, </li></ul></ul><ul><ul><li>a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában, </li></ul></ul><ul><ul><li>a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról </li></ul></ul><ul><li>A helyi népszavazás feltételeit a képviselő- testület rendeletben állapítja meg </li></ul><ul><li>Népi kezdeményezés: </li></ul><ul><li>Legalább 50.000 választópolgár kezdeményezésére, az aláírási íveken megfogalmazott kérdést az Országgyűlés tűzze napirendre és tárgyalja meg </li></ul>
  104. 119. 16. Tétel <ul><li>16/a </li></ul><ul><li>A II. világháborút követő időszak (1945-56). A kommunista diktatúra évei (Rákosi-rendszer) </li></ul><ul><li>16/b </li></ul><ul><li>A közigazgatási szervek eljárása </li></ul>
  105. 120. <ul><li>16/a </li></ul><ul><li>A II. világháborút követő időszak (1945-56). A kommunista diktatúra évei (Rákosi-rendszer) </li></ul>
  106. 121. 16/a A II. világháborút követő időszak (1945-56). A kommunista diktatúra évei (Rákosi-rendszer) <ul><li>Az ország lendületes újjáépítése és néhány éves többpárti parlamenti demokrácia után a Szovjetunió által támogatott kommunisták vették át választási csalással a hatalmat, és az országban egypártrendszert alakítottak ki. </li></ul><ul><li>Az 50-es évek első felében Rákosi Mátyásnak és társainak a sztálinizmus mintájára kiépített totális diktatúrája alatt a politikai ellenségnek, illetve osztályidegennek nyilvánított emberek százezreit kínozták meg és végezték ki. </li></ul>
  107. 123. 16/b A közigazgatási szervek eljárása <ul><li>A közigazgatási eljárás a közigazgatási szervek jogszabályokban meghatározott és szabályozott eljárása. A közigazgatási eljárás általános szabályait Magyarországon a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szabályozza </li></ul><ul><li>A közigazgatási eljárás célja valamilyen hatósági engedély vagy hozzájárulás kiadása, valaminek a megtiltása </li></ul><ul><li>A közigazgatási eljárás leggyakrabban egy személy (vagy szervezet) kérelmére indul, és többnyire határozattal zárul </li></ul><ul><li>Indulhat hivatalból is, a közigazgatási szerv oldaláról, valamint lehet olyan eljárás, melyet mind kérelemre, mind hivatalból egyaránt meg lehet indítani </li></ul><ul><li>Az ügyfél az a személy, akinek kérelmére az eljárás elindult, vagy akivel szemben az eljárás célja valamilyen kötelezettség meghatározása </li></ul><ul><li>A legtöbb közigazgatási eljárás „kétfokozatú”, az első fokon eljáró közigazgatási szerv döntését „megváltoztatási kérelem” keretében a másodfokon eljáró szerv megváltoztathatja. </li></ul><ul><li>A jogerős határozat tartalmával szemben bírói jogorvoslat kérhető, amelynek alapja az lehet, hogy az eljáró közigazgatási szerv nem a jogszabályok betartásával folytatta le az eljárást </li></ul><ul><li>A hatáskör. </li></ul><ul><ul><li>Az adott ügyben az a közigazgatási szerv rendelkezik hatáskörrel, amelyet jogszabály az adott típusú ügy intézésére feljogosít és egyben kötelez. Kizárólagos hatáskör esetén a hatáskör csak egyetlen közigazgatási szervet illet meg. Hatáskör hiányában a megkeresett közigazgatási szerv köteles az eljárást megtagadni. </li></ul></ul><ul><li>Az illetékesség </li></ul><ul><ul><li>A hatáskörrel rendelkező szervek közül a jogszabály jelöli ki, hogy melyik szerv járjon el. Több ilyen szerv közötti ütközés esetén a felettes szerv dönt. </li></ul></ul>
  108. 124. 17. Tétel <ul><li>17/a </li></ul><ul><li>Az 1956. évi forradalom és szabadságharc. A Kádári konszolidáció </li></ul><ul><li>17/b </li></ul><ul><li>Az állampolgári jogok csoportosítása. Magyarázza el az egyes állampolgári jogok tartalmát </li></ul>
  109. 125. <ul><li>17/a </li></ul><ul><li>Az 1956. évi forradalom és szabadságharc. A Kádári konszolidáció </li></ul>
  110. 126. 17/a Az 1956. évi forradalom és szabadságharc. A Kádári konszolidáció <ul><li>Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. </li></ul><ul><li>A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 4-én. </li></ul><ul><li>Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. </li></ul><ul><li>Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásához vezetett. </li></ul><ul><li>November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. </li></ul><ul><li>A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. </li></ul><ul><li>Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott szabadságharca így végül elbukott. </li></ul>
  111. 127. 17/a Az 1956. évi forradalom és szabadságharc. A Kádári konszolidáció <ul><li>Új kormány alakult Kádár János vezetésével. </li></ul><ul><li>Visszaállt a kommunista egypártrendszer. </li></ul><ul><li>A forradalom leverése utáni néhány zűrzavaros nap alatt a lehetőséget megragadva mintegy százezren nyugatra emigráltak. </li></ul><ul><li>Nagy Imrét és a forradalom néhány vezetőjét, valamint többszáz résztvevőjét a rezsim kivégezte, majd 1963-ban amnesztia következett. </li></ul><ul><li>Kádár-rendszer : </li></ul><ul><li>A megtorlás kb. ötéves korszakát politikai enyhülés követte. </li></ul><ul><li>A Szovjetunió által irányított politikai-gazdasági szövetség (KGST vagy „szocialista tömb”) többi országához képest a Kádár-rendszer a kommunista diktatúra egy viszonylag enyhe változatát alakította ki, amely a hidegháború évtizedei ellenére a nyugat-európai országokkal is bizonyos kapcsolatot tarthatott. </li></ul><ul><li>Az ország konszolidálásához külföldi segélyeket is igénybe vettek, ami az 1973-as olajválság után Magyarország teljes eladósodásához vezetett </li></ul>
  112. 130. <ul><li>17/b </li></ul><ul><li>Az állampolgári jogok csoportosítása. Magyarázza el az egyes állampolgári jogok tartalmát </li></ul>
  113. 131. 17/b Az állampolgári jogok csoportosítása. Magyarázza el az egyes állampolgári jogok tartalmát <ul><li>Az állampolgárok szabadságjogai </li></ul><ul><ul><li>politikai szabadságjogok </li></ul></ul><ul><ul><li>egyesülési és gyülekezési jog </li></ul></ul><ul><ul><li>szólás- és sajtószabadság </li></ul></ul><ul><ul><li>lelkiismereti- és vallásszabadság </li></ul></ul><ul><li>Személyi szabadságjogok </li></ul><ul><ul><li>személyi sérthetetlenség </li></ul></ul><ul><ul><li>levéltitok sérthetetlensége </li></ul></ul><ul><ul><li>lakás sérthetetlensége </li></ul></ul><ul><li>Ezek a jogok a közhatalmat gyakorló állami szervek hatalma elé jogi korlátokat állítanak. Az </li></ul><ul><li>állam harmadik személlyel szemben is védi (pl. állampolgárok lakásának sérthetetlensége, </li></ul><ul><li>levéltitok) ezeket a jogokat. A szabadságjogok megvalósulásának garanciái döntően jogi garanciák. </li></ul><ul><li>Gazdasági, szociális, kulturális jogok csoportja </li></ul><ul><ul><li>munkához való jog </li></ul></ul><ul><ul><li>pihenéshez való jog </li></ul></ul><ul><ul><li>egészséghez és szociális biztonsághoz való jog </li></ul></ul><ul><ul><li>művelődéshez való jog </li></ul></ul><ul><li>Ezeknek a jogoknak nagy része nem alanyi jellegű, vagyis a jog eszközeivel nem </li></ul><ul><li>kényszeríthető ki minden vonatkozásban. </li></ul><ul><li>Az állam tevékenységében részvételt biztosító jogok </li></ul><ul><li>az állampolgárok egyenjogúsága </li></ul>
  114. 132. 18.Tétel <ul><li>18/a </li></ul><ul><li>A politikai rendszerváltozás: a demokratikus Magyarország megszületése </li></ul><ul><li>18/b </li></ul><ul><li>Az állampolgári jogok védelme. Az állampolgárok kötelezettségei </li></ul>
  115. 133. <ul><li>18/a </li></ul><ul><li>A politikai rendszerváltozás: a demokratikus Magyarország megszületése </li></ul>
  116. 134. 18/a A politikai rendszerváltozás: a demokratikus Magyarország megszületése <ul><li>A rendszerváltás (másként rendszerváltozás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam a pártállammal és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, tágabb értelemben pedig egy olyan esemény, mely során egy állam rezsimje, valamely társadalom berendezkedése egy adott formáról egy másikra vált (illetve változik) át békés, azaz nem forradalmi úton. </li></ul>
  117. 135. 18/a A politikai rendszerváltozás: a demokratikus Magyarország megszületése <ul><li>1989. március 15-én több tízezres tüntetés volt Budapesten. Beszédet mondott Kis János, Orbán Viktor; Tamás Gáspár Miklós felszólított a Varsói Szerződésből való kilépésre. </li></ul><ul><li>A Szabadság téren, a Magyar Televízió lépcsőjén Cserhalmi György felolvasta a tüntetést szervező ellenzéki szervezetek 12 pontját. A hivatalos tömegtájékoztatás, elsősorban a televízió csak néhány mondatban, hiányosan és torzítva számolt be a tüntetésekről. </li></ul><ul><li>1989. március 22-én megalakult az Ellenzéki Kerekasztal (EKA). </li></ul><ul><li>Május 2-án hirdették ki egy nemzetközi sajtótájékoztatón Hegyeshalomban a vasfüggöny lebontásának megkezdését. Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter 1989. június 27-én személyesen is részt vett a bontásban. </li></ul><ul><li>1989. június 16. Nagy Imre és mártírtársainak ünnepélyes újratemetése a Hősök terén több </li></ul><ul><li>1989. július 6. A Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette Vida Ferenc bíró 1958. június 15-iki ítéletét, és bűntelennek jelentette ki Nagy Imrét és vádlott-társait. </li></ul><ul><li>1989. szeptember 10-én a magyar kormány megnyitotta az ország nyugati határát az NDK-menekültek előtt. </li></ul><ul><li>1989. október 23. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a Parlament egyik teraszáról kikiáltotta a harmadik magyar köztársaságot. </li></ul><ul><li>1990. március 25. és április 8. 41 év szünet után ismét demokratikus, szabad parlamenti választások zajlottak le. Az MDF szerezte meg a legtöbb szavazatot, így Antall József alakíthatott kormányt. </li></ul><ul><li>1991. június 19-én Csapnál az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy elhagyta Magyarországot. </li></ul>
  118. 136. <ul><li>18/b </li></ul><ul><li>Az állampolgári jogok védelme. Az állampolgárok kötelezettségei </li></ul>
  119. 137. 18/b Az állampolgári jogok védelme. Az állampolgárok kötelezettségei <ul><li>Állampolgári kötelességek </li></ul><ul><li>haza védelme </li></ul><ul><li>közteherviselés </li></ul><ul><li>kiskorú gyermek taníttatása </li></ul><ul><li>jogszabályok betartásának kötelezettsége </li></ul>
  120. 138. 19. Tétel <ul><li>19/a </li></ul><ul><li>A magyar ősköltészet és a korai középkor irodalma </li></ul><ul><li>19/b </li></ul><ul><li>Ismertesse a magyar állampolgárság fogalmát, alapelveit és a magyar állampolgárság keletkezését </li></ul>
  121. 139. <ul><li>19/a </li></ul><ul><li>A magyar ősköltészet és a korai középkor irodalma </li></ul>
  122. 140. 19/a A magyar ősköltészet és a korai középkor irodalma <ul><li>Magyar ősköltészet: </li></ul><ul><li>Főleg szájhagyomány útján terjedő történetek </li></ul><ul><li>Rovásírás </li></ul><ul><li>A kora középkori magyar irodalom: </li></ul><ul><li>A honfoglalás után latin nyelvű alkotások születtek </li></ul><ul><li>Kódexek </li></ul><ul><li>Első fennmaradt magyar nyelvű töredék a Tihanyi apátság alapító levele 1055-ből </li></ul><ul><li>Első teljes fennmaradt magyar nyelvű szöveg a Halotti beszéd és Könyörgés 1180 körül születhetett </li></ul><ul><li>Első fennmaradt magyar nyelvű vers az Ómagyar Mária-siralom az 1200-as évek első felében íródott </li></ul>
  123. 144. 19/b Ismertesse a magyar állampolgárság fogalmát, alapelveit és a magyar állampolgárság keletkezését <ul><li>A magyar állampolgárság fogalmát a magyar állampolgársági törvény határozza meg: „Magyar állampolgár az, aki e törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, továbbá az, aki e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy e törvény alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik meg </li></ul><ul><li>Az állampolgárság szabályozásának elvei: </li></ul><ul><li>A leszármazás elve – felmenők alapján </li></ul><ul><li>Egyenjogúság elve (ne legyen különbség aszerint, hogy a gyerek házasságon belül, vagy kívül született, illetve az anya és apa jogállása között) </li></ul><ul><li>Család egységének elve </li></ul><ul><li>Diszkrecionalitas elve (az állampolgár az állama főhatalma alatt áll, mely hatalom a jogszabályokon keresztül érvényesül.) </li></ul><ul><li>Hontalanság kiküszöbölésének az elve </li></ul><ul><li>Visszaható hatály tilalma (kivéve ha kedvezőbb) </li></ul><ul><li>Az állampolgárság keletkezése: </li></ul><ul><li>Születéssel </li></ul><ul><ul><li>„ Születésénél fogva magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke&quot;. </li></ul></ul><ul><ul><li>a gyermekek védelmében, a hontalanság megelőzésére alkalmazza: „Ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni </li></ul></ul><ul><ul><li>a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hajléktalan Magyarországon született gyermekét </li></ul></ul><ul><ul><li>Az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket. </li></ul></ul><ul><li>Családjogi tények alapján </li></ul><ul><ul><li>az apaság és/vagy az anyaság bírói megállapításával, vagy </li></ul></ul><ul><ul><li>a teljes hatályú apai elismerés, a szülők utólagos házasságkötése által. </li></ul></ul>
  124. 145. 20. tétel <ul><li>20/a </li></ul><ul><li>A reneszánsz és barokk irodalom, valamint a felvilágosodás és a klasszicizmus Magyarországon </li></ul><ul><li>20/b </li></ul><ul><li>A kormány összetétele és működése </li></ul>
  125. 146. <ul><li>20/a </li></ul><ul><li>A reneszánsz és barokk irodalom, valamint a felvilágosodás és a klasszicizmus Magyarországon </li></ul>
  126. 147. 20/a A reneszánsz és barokk irodalom, valamint a felvilágosodás és a klasszicizmus Magyarországon <ul><li>Reneszánsz irodalom: </li></ul><ul><li>Az Itáliában születő humanizmus szellemi irányzata és az ezzel egyidejű reneszánsz művészeti mozgalom Itálián kívül elsőként Magyarországon jelent meg, Mátyás király (1458-1490) uralkodása alatt. </li></ul><ul><li>Janus Pannonius (1434–1472) : pécsi püspök, az első név szerint ismert magyar költő és humanista, aki egyes feltevések szerint Vitéz János (régebbiek szerint, Csezmicei János) néven született. Mátyás király korában élt, latin nyelven írt. Korában Európa-szerte ismerték </li></ul><ul><li>Balassi Bálint (1554–1594): A magyar nyelvű költészet első kiemelkedő alakja, a magyar irodalom első klasszikusa </li></ul>
  127. 148. 20/a A reneszánsz és barokk irodalom, valamint a felvilágosodás és a klasszicizmus Magyarországon <ul><li>Barokk irodalom kiemelkedő alakja: </li></ul><ul><li>Zrínyi Miklós (1620-1664) </li></ul><ul><li>A felvilágosodás irodalmának kiemelkedő </li></ul><ul><li>alakjai: </li></ul><ul><li>Bessenyei György (1747–1811) </li></ul><ul><li>Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805) </li></ul><ul><li>A klasszicizmus irodalmának kiemelkedő alakjai: </li></ul><ul><li>Kazinczy Ferenc (1759-1831) </li></ul><ul><li>Berzsenyi Dániel (1776—1836) </li></ul><ul><li>Batsányi János (1763-1845) </li></ul>
  128. 150. <ul><li>20/b </li></ul><ul><li>A kormány összetétele és működése </li></ul>
  129. 151. 20/b A kormány összetétele és működése <ul><li>A Magyar Köztársaságban a Kormány a végrehajtó hatalom gyakorlásának központi szerve, az egyes kormányzati ágak vezetőinek, a minisztereknek az összessége. </li></ul><ul><li>A kormányok feladatait általában az adott ország alkotmánya írja elő, ahogy hazánkban is. </li></ul><ul><li>A kormányfőt (miniszterelnököt) jelenlegi alkotmányunk értelmében a köztársasági elnök javaslatára a parlament választja meg. </li></ul><ul><li>Kormányfőt az egyes pártok jelölnek, tehát a miniszterelnök lehet akár párton kívüli is. </li></ul><ul><li>Annak a pártnak a kormányfőjelöltje kapja a felkérést, aki parlamenti többséggel bír </li></ul><ul><li>A kormány megbízatása akkor szűnik meg, ha a miniszterelnök – vagy az egész kormány – lemond </li></ul><ul><li>a miniszterelnök meghal </li></ul><ul><li>új országgyűlés alakul </li></ul><ul><li>a miniszterelnöktől az országgyűlés megvonja a bizalmat és új kormányfőt választ. </li></ul><ul><li>Konstruktív bizalmatlansági indítványt a parlament egyötödének támogatottságával és az új kormányfő személyének megnevezésével lehet benyújtani. A bizalmatlansági indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról egyszerű többséggel dönt a parlament. </li></ul><ul><li>A kormány megbízatásának megszűnésével hivatalban marad az új kormány megalakulásáig. Ezt ügyvezető kormányzásnak nevezzük, s ebben az időszakban korlátozódik a rendeletalkotási jog, nemzetközi szerződést pedig egyáltalán nem köthet a kormány. </li></ul>
  130. 152. 20/b A kormány összetétele és működése <ul><li>A kormány főbb feladatai: </li></ul><ul><li>védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait </li></ul><ul><li>biztosítja a törvények végrehajtását </li></ul><ul><li>irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek, vagyis a központi közigazgatás munkáját, összehangolja tevékenységüket </li></ul><ul><li>biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését </li></ul><ul><li>biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról </li></ul><ul><li>meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket </li></ul><ul><li>meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről </li></ul><ul><li>irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működését </li></ul><ul><li>az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapásnak, illetőleg következményeinek az elhárítása, valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket </li></ul><ul><li>közreműködik a külpolitika meghatározásában; a Magyar Köztársaság kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt </li></ul><ul><li>ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal. </li></ul>
  131. 153. 21. tétel <ul><li>21/a </li></ul><ul><li>A magyar irodalom a romantika korában </li></ul><ul><li>21/b </li></ul><ul><li>A magyar állampolgárság megszerzése, megszűnése. A magyar állampolgárság igazolása </li></ul>
  132. 154. <ul><li>21/a </li></ul><ul><li>A magyar irodalom a romantika korában </li></ul>
  133. 155. 21/a A magyar irodalom a romantika korában <ul><li>A magyar romantikus irodalom legnagyobb alakjai: </li></ul><ul><li>Katona József (1791–1830) </li></ul><ul><ul><li>a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja. </li></ul></ul><ul><li>Kölcsey Ferenc (1790–1838) </li></ul><ul><ul><li>A Himnusz költője </li></ul></ul><ul><li>Vörösmarty Mihály (1800–1855) </li></ul><ul><ul><li>magyar költő, író, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja, a Szózat írója </li></ul></ul><ul><li>Petőfi Sándor (1823–1848) </li></ul><ul><ul><li>magyar költő, forradalmár, nemzeti hős. A legismertebb magyar költő a világon </li></ul></ul><ul><li>Arany János (1817–1882) </li></ul><ul><li>Madách Imre (1823–1864) </li></ul><ul><ul><li>magyar költő, író, Az ember tragédiájának írója </li></ul></ul><ul><li>Jókai Mór (1825–1904) </li></ul><ul><ul><li>regényíró, a „Nagy Magyar Mesemondó”. </li></ul></ul>
  134. 157. <ul><li>21/b </li></ul><ul><li>A magyar állampolgárság megszerzése, </li></ul><ul><li>megszűnése. A magyar állampolgárság </li></ul><ul><li>igazolása </li></ul>
  135. 158. 21/b A magyar állampolgárság megszerzése, megszűnése. A magyar állampolgárság igazolása <ul><li>A magyar állampolgárság megszerzése: </li></ul><ul><li>Honosítással: </li></ul><ul><ul><li>nyolc éven keresztül folyamatosan Magyarországon kell lakni </li></ul></ul><ul><ul><li>büntetlen előélet (a kérelmező büntetőeljárás alatt sem állhat) </li></ul></ul><ul><ul><li>magyarországi megélhetés és lakóhely biztosított </li></ul></ul><ul><ul><li>a magyar nyelvismeret (alkotmányos alapismereti vizsga vagy mentesség formájában történő) igazolása, </li></ul></ul><ul><ul><li>a honosítás Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti. </li></ul></ul><ul><li>Speciális kedvezmények: </li></ul><ul><ul><li>A magukat magyar nemzetiségűnek valló nem magyar állampolgárok, akiknek felmenője magyar állampolgár volt folyamodhatnak magyar állampolgárságért. Esetükben a honosítási kérelemhez már az egyéves Magyarországon lakás is elegendő lehet. </li></ul></ul><ul><li>Visszahonosítással: </li></ul><ul><ul><li>Míg honosítást a nem magyar, addig visszahonosítást csak volt magyar állampolgár kérhet. </li></ul></ul><ul><li>Nyilatkozattétel alapján: </li></ul><ul><ul><li>Ennek értelmében a köztársasági elnökhöz címzett egyoldalú nyilatkozattal alanyi jogon visszaszerezheti magyar állampolgárságát az, akit az 1945. szeptember 15-e és 1990. május 2-a között ettől megfosztottak, illetve akit e kötelékből elbocsátottak. </li></ul></ul><ul><ul><li>A nyilatkozat elfogadása esetén állampolgársági bizonyítványt állítanak ki. </li></ul></ul><ul><ul><li>A nyilatkozat feltételeinek hiányosságait megállapító határozat pedig bíróság előtt megtámadható. </li></ul></ul><ul><li>Házasságkötéssel: </li></ul><ul><ul><li>Jelenleg a honosítás kedvezményes megszerzésének egyik lehetséges útja </li></ul></ul>
  136. 159. 21/b A magyar állampolgárság megszerzése, megszűnése. A magyar állampolgárság igazolása <ul><li>Alkotmányos alapismeretek vizsga: </li></ul><ul><li>A vizsga letétele alól mentesül az a személy: </li></ul><ul><ul><li>aki az állampolgársági eljárás megindításakor még nem töltötte be a 18. életévét, </li></ul></ul><ul><ul><li>aki az eljárás megindításakor már elmúlt 65 éves, </li></ul></ul><ul><ul><li>aki már korábban volt magyar állampolgár és az állampolgárság tényét igazolni tudja, </li></ul></ul><ul><ul><li>Magyarországon, vagy a határon túl magyar nyelvű tanintézményben alap-, közép-, vagy felsőfokú végzettséget szerzett, és ezt bizonyítvánnyal igazolni is tudja. </li></ul></ul><ul><li>A vizsga egy háromtagú vizsgabizottság előtt zajlik, először két írásbeli, majd egy szóbeli tétel (egy tétel két kérdést tartalmaz) megválaszolásával Az írásbeli feladatot mindenki egyszerre oldja meg, a feladat megírására 60 perc áll rendelkezésre. </li></ul><ul><li>Az írásbeli feladatot a vizsgabizottság helyben, rögtön az írásbeli után kijavítja, ez után következik a szóbeli forduló, ahol a jelöltek egyesével adnak számot (tételhúzás és a kellő felkészülési idő biztosítása mellett) </li></ul><ul><li>Sikeres vizsga esetén a vizsgázó azonnal megkapja a vizsgáról szóló igazolást (vizsgabizonyítványt), melyet az állandó lakóhelye szerint illetékes polgármesteri hivatalhoz kell a további ügyintézés végett benyújtania. </li></ul>
  137. 160. 21/b A magyar állampolgárság megszerzése, megszűnése. A magyar állampolgárság igazolása <ul><li>A magyar állampolgárság megszűnése: </li></ul><ul><li>Lemondás </li></ul><ul><ul><li>a lemondásról szóló nyilatkozat elfogadásának feltétele, hogy igazolja az új állampolgárság megszerzésének tényét, ami a hontalanság kiküszöbölésének elve miatt szükséges. </li></ul></ul><ul><li>Halálozás </li></ul><ul><ul><li>ha az állampolgár meghal. </li></ul></ul><ul><li>Visszavonással </li></ul><ul><ul><li>a honosítás visszavonása a született magyar állampolgárral szemben nem értelmezhető. Feltételekkel és mérlegelési jog alapján alkalmazható az ellen a személy ellen, aki magyar állampolgárságát jogszabályok megszegésével szerezte meg </li></ul></ul><ul><ul><li>jogszabályszegésnek számít: a hamis adatok közlése valamint az adatok és tények elhallgatásával a hatóság félrevezetése. </li></ul></ul><ul><ul><li>a jogszabálysértés bizonyítása ellenére sincs helye a visszavonásnak, ha az állampolgárság megszerzésétől számított tíz év már eltelt. </li></ul></ul><ul><ul><li>Az állampolgárság visszavonásáról a köztársasági elnök dönt, s a döntést a Magyar Közlönyben is közzé kell tenni. A határozat ellen bírói jogorvoslatra nyílik lehetőség. </li></ul></ul><ul><li>A magyar állampolgárság igazolása: </li></ul><ul><li>Érvényes személyazonosító igazolvánnyal </li></ul><ul><li>Érvényes magyar útlevéllel </li></ul><ul><li>Állampolgársági bizonyítvánnyal </li></ul>

×