kv8

1. 1
KörnyezetjogiKörnyezetjogi
ismeretekismeretek
8. előadás

2. 2
8. Magyarországi8. Magyarországi
környezetvédelemkörnyezetvédelem
történetetörténete
(Fő vonalakban)(Fő vonalakban)

3. 3
 Előfutárok: erdőállomány megőrzése ésElőfutárok: erdőállomány megőrzése és
növelésenövelése
 1426-ban Luxemburgi Zsigmond1426-ban Luxemburgi Zsigmond
rendeletben,rendeletben,
 1565-ben II. Habsburg Miksa1565-ben II. Habsburg Miksa
erdőpátensben*,erdőpátensben*,
 1769-ben Mária Terézia már1769-ben Mária Terézia már
erdőrendtartásban szabályozta az erdőkerdőrendtartásban szabályozta az erdők
kezelését, megóvását.kezelését, megóvását.
 Az 1791. évi országgyűlés fogadta el azAz 1791. évi országgyűlés fogadta el az
első igazi magyar erdőtörvényt,első igazi magyar erdőtörvényt,
* parancs, törvényerejű rendelet

4. 4
 az 1791. évi LVII. törvénycikket az erdőaz 1791. évi LVII. törvénycikket az erdő
pusztulásának megakadályozásáról, amelyetpusztulásának megakadályozásáról, amelyet
 1807-ben kiegészített a XXI. törvénycikk a1807-ben kiegészített a XXI. törvénycikk a
futóhomok-területek befásításáról és az erdőkfutóhomok-területek befásításáról és az erdők
megóvásáról. – XV. Század, Zsigmond idejénmegóvásáról. – XV. Század, Zsigmond idején
Ausztria elsőként szabályozza törvény által aAusztria elsőként szabályozza törvény által a
bányák körüli erdők használatátbányák körüli erdők használatát
 XVIII.sz. Tessedik Sámuel-talajjavításiXVIII.sz. Tessedik Sámuel-talajjavítási
tevékenységtevékenység
 1879-ben életbe léptették az első1879-ben életbe léptették az első
erdőtörvényünketerdőtörvényünket

5. 5
 XIX.sz.XIX.sz.
 Duna-Tisza közi homok talajokat gyümölcsösDuna-Tisza közi homok talajokat gyümölcsös
szőlővel beültetikszőlővel beültetik
 árvízmentesítés, folyószabályozási és mocsárárvízmentesítés, folyószabályozási és mocsár
lecsapolási munkáklecsapolási munkák
 1883. Vadászati törvény - énekes madarak1883. Vadászati törvény - énekes madarak
védelmevédelme

6. 6
 1884. Hermann Ottó vezetésével Magyar1884. Hermann Ottó vezetésével Magyar
Ornitológiai Központ - vadon élő állatvilágOrnitológiai Központ - vadon élő állatvilág
védelme a feladata (a környezetvédelem elsővédelme a feladata (a környezetvédelem első
intézményesített bázisa)intézményesített bázisa)
 1885. Törvény tiltja a1885. Törvény tiltja a vizekvizek gyárak, bányákgyárak, bányák
hulladéka általi beszennyezését éshulladéka általi beszennyezését és
megfertőzésétmegfertőzését

7. 7
 1935. Törvényi szintre emelkedik a1935. Törvényi szintre emelkedik a
természetvédelemtermészetvédelem
 1961. Mezőgazdasági rendeltetésű földek1961. Mezőgazdasági rendeltetésű földek
védelmérőlvédelméről
 1961. Természetvédelmi törvény- hüllők,1961. Természetvédelmi törvény- hüllők,
kétéltűek, denevérfajok, 48 emlősfaj és akétéltűek, denevérfajok, 48 emlősfaj és a
legtöbb madárfaj védetté nyilvánításalegtöbb madárfaj védetté nyilvánítása

8. 8
 1972. Hortobágyi N.P. - Debrecen, első1972. Hortobágyi N.P. - Debrecen, első
nemzeti parkunk megalakulásanemzeti parkunk megalakulása
 1972. Alkotmány kiegészítése a tiszta1972. Alkotmány kiegészítése a tiszta
környezethez való emberi joggalkörnyezethez való emberi joggal
 1976. Környezetvédelmi Törvény1976. Környezetvédelmi Törvény

9. 9
 1988. Környezetvédelmi és vízgazdálkodási1988. Környezetvédelmi és vízgazdálkodási
Minisztérium létrehozása, és nemzetköziMinisztérium létrehozása, és nemzetközi
egyezmények aláírása (pl SOegyezmények aláírása (pl SO22 ,NOx, ózon),NOx, ózon)
 1995. LIII. Törvény a környezet védelmének1995. LIII. Törvény a környezet védelmének
általános szabályairóláltalános szabályairól
 1997. Megalakul az egységes TV közigazgatás,1997. Megalakul az egységes TV közigazgatás,
9 Nemzeti Park ill. NP. Igazgatóság9 Nemzeti Park ill. NP. Igazgatóság

10. 10
„„Az Országgyűlés tekintettel arra,Az Országgyűlés tekintettel arra,
hogy a...hogy a...
 ...természeti örökség és a környezeti értékek a...természeti örökség és a környezeti értékek a
nemzeti vagyonnemzeti vagyon részei,részei,
amelyeknek megőrzése és védelme, minőségének javításaamelyeknek megőrzése és védelme, minőségének javítása
alapfeltétel az élővilág, az ember egészsége, életminőségealapfeltétel az élővilág, az ember egészsége, életminősége
szempontjából; e nélkülszempontjából; e nélkül
 nem tartható fenn az emberi tevékenység és anem tartható fenn az emberi tevékenység és a
természet közötti harmónia,természet közötti harmónia,
elmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét, aelmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét, a
 jövő generációkjövő generációk
létét és számos faj fennmaradását, ezért azlétét és számos faj fennmaradását, ezért az alkotmánybanalkotmányban
foglaltakkal összhangban a következő törvényt alkotja:”foglaltakkal összhangban a következő törvényt alkotja:”

11. 11
Három nagy csoportbaHárom nagy csoportba
sorolhatók az elvek:sorolhatók az elvek:
 a tágabb értelemben vett környezetpolitika elvei,a tágabb értelemben vett környezetpolitika elvei,
amelyek csak részben azonosíthatóak a jogi elvekkel, ésamelyek csak részben azonosíthatóak a jogi elvekkel, és
amelyek az egész környezetvédelem legáltalánosabbamelyek az egész környezetvédelem legáltalánosabb
kereteit szabják meg;kereteit szabják meg;
 általában egy egész környezetjogi rendszer felépítéséhezáltalában egy egész környezetjogi rendszer felépítéséhez
szükséges irányultság meghatározása jogi alapelvekszükséges irányultság meghatározása jogi alapelvek
révén – ez különösen a jogalkotási felhatalmazással bírórévén – ez különösen a jogalkotási felhatalmazással bíró
nemzetközi integrációs szervezetek vagy nemzetinemzetközi integrációs szervezetek vagy nemzeti
jogrendszerek kialakítása során nélkülözhetetlen;jogrendszerek kialakítása során nélkülözhetetlen;
 illetve a szakterületekre jellemző elvek, melyekilletve a szakterületekre jellemző elvek, melyek
megtalálhatók akár egy nemzetközi egyezményben, akármegtalálhatók akár egy nemzetközi egyezményben, akár
a környezetet veszélyeztető egyes tényezők – példáula környezetet veszélyeztető egyes tényezők – például
hulladék – átfogó szabályozása esetében.hulladék – átfogó szabályozása esetében.

12. 12
A környezetjog elveiA környezetjog elvei
1.1. Elővigyázatosság, megelőzés, helyreállításElővigyázatosság, megelőzés, helyreállítás
2.2. A harmonikus vagy fenntartható fejlődés, illetve azA harmonikus vagy fenntartható fejlődés, illetve az
integráció elveintegráció elve
3.3. A tervszerűség elveA tervszerűség elve
4.4. Az állam kötelezettség- és felelősségvállalásaAz állam kötelezettség- és felelősségvállalása
5.5. A társadalmi részvételA társadalmi részvétel
6.6. Az együttműködésAz együttműködés
7.7. A felelősség vagy a „szennyező fizet” elveA felelősség vagy a „szennyező fizet” elve

13. 13
Pl.: A tervszerűség elvének részleteiPl.: A tervszerűség elvének részletei
Döntéshozatali szintek
szerint
Az érintett környezeti
érdekek szerint
•Országos •általános, átfogó
•szakterületi
•Regionális kormányzati
•Regionális
önkormányzati
•általános, átfogó,
•szakterületi
•Helyi kormányzati
•Helyi önkormányzati
•általános, átfogó
•szakterületi
•Vállalati •általános, átfogó
•szakterületi

14. 14
A környezetjogi szabályozásA környezetjogi szabályozás
módszeremódszere
 az alkalmazott jogi eszközök, jogintézményekaz alkalmazott jogi eszközök, jogintézmények
 a jogintézmények érvényesítéséneka jogintézmények érvényesítésének eljárásieljárási
rendjerendje, szervezeti vonatkozásai, szervezeti vonatkozásai
 kapcsolódási pontok, esetleg ellentmondások akapcsolódási pontok, esetleg ellentmondások a
környezeti szabályozás és más területekkörnyezeti szabályozás és más területek
szabályozásai között;szabályozásai között;
 a további fejlődési irányoka további fejlődési irányok
 a jogalkalmazás csomópontjaia jogalkalmazás csomópontjai
 értelmezési problémákértelmezési problémák, stb., stb.

15. 15
1. A környezetjog belső1. A környezetjog belső
és külső integrációjaés külső integrációja
a) Külső integráció kérdése: a környezetügya) Külső integráció kérdése: a környezetügy
elkülönül-e a társadalmi-gazdasági folyamatokraelkülönül-e a társadalmi-gazdasági folyamatokra
vonatkozó szabályozás egészétől vagy azokkalvonatkozó szabályozás egészétől vagy azokkal
szorosan egybeépülve jelenik-e meg.szorosan egybeépülve jelenik-e meg.
b) A szabályozás belső integrációjának lényege,b) A szabályozás belső integrációjának lényege,
hogy megkíséreli a környezetet érő hatásokhogy megkíséreli a környezetet érő hatások
egységes kezelését.egységes kezelését.
c) A szektorális gondolkodás harmadik példája ac) A szektorális gondolkodás harmadik példája a
közigazgatáson belüli hatáskörök elkülönüléseközigazgatáson belüli hatáskörök elkülönülése
vagy integrálódása.vagy integrálódása.

16. 16
2. A jogi, állami befolyás2. A jogi, állami befolyás
érvényesülésének módszereiérvényesülésének módszerei
 a hagyományos közigazgatási túlsúlyta hagyományos közigazgatási túlsúlyt
reprezentáló közvetlen befolyásolásreprezentáló közvetlen befolyásolás
módszeremódszere
 a piaci, illetve gazdasági eszközöka piaci, illetve gazdasági eszközök
alkalmazásaalkalmazása
 az önszabályozás módszere.az önszabályozás módszere.

17. 17
A hagyományos szabályozásA hagyományos szabályozás
struktúrájastruktúrája
Környezeti
hatás
Környezetpolitika,
tervezés jogalkotás
visszacsatolás Szankcionálás, ill.
jogkövetkezmény
ellenőrzés
Közigazgatási eszközök
esetleg önkéntes jogkövetés

18. 18
Környezeti
hatás
Környezetpolitika,
tervezés jogalkotás
visszacsatolás
A környezeti
és piaci válasz
A környezethasználók
értékelik a szabályozást
és a piaci reakciókat
A közigazgatás
ellenőrzése,
beavatkozása
A piac
reagálása
szerkezetváltás
Korrekciós
intézkedések
A gazdasági befolyásolásA gazdasági befolyásolás
szabályozási struktúrájaszabályozási struktúrája

19. 19
Az önszabályozás struktúrájaAz önszabályozás struktúrája
Környezeti
hatás
Jogalkotás,
jogon kívüli
szabályozás
visszacsatolás
Önszabályozási döntések
menedzsment váltás
A szabályozott
közösség és a
piac reagálása
Folyamatos korrekció
Környezetpolitika,
tervezés
A környezeti, társadalmi
és piaci válasz
A közigazgatás
ellenőrzése,
beavatkozása

20. 20
3. A környezethasználat3. A környezethasználat
elfogadható mértékeelfogadható mértéke
a) A mértékrendelkezések vagy standardok mennyiségia) A mértékrendelkezések vagy standardok mennyiségi
mutatókkal igyekeznek meghatározni amutatókkal igyekeznek meghatározni a
környezethasználat elfogadható lehetőségét.környezethasználat elfogadható lehetőségét.
 határértékekhatárértékek
 környezetminőségi értékek,környezetminőségi értékek,
 kibocsátási- vagy teljesítményértékek,kibocsátási- vagy teljesítményértékek,
 közvetlen – elsősorban alkalmazási vagy biztonsági –közvetlen – elsősorban alkalmazási vagy biztonsági –
előírásokelőírások
 listáklisták
b) A környezethasználat technikájára, technológiájárab) A környezethasználat technikájára, technológiájára
vonatkozó előírások. A legismertebb az elérhetővonatkozó előírások. A legismertebb az elérhető
legjobb technika (best available technics) - BATlegjobb technika (best available technics) - BAT

21. 21
A környezetjog intézményeiA környezetjog intézményei
és igazgatási struktúráiés igazgatási struktúrái
A jogintézmények rendszerének kialakítása az államA jogintézmények rendszerének kialakítása az állam
feladata. A Kvt. ezt a felelősséget egyértelműenfeladata. A Kvt. ezt a felelősséget egyértelműen
kifejezésre juttatja:kifejezésre juttatja:
 „„37. § (1) A környezet védelmének jogi37. § (1) A környezet védelmének jogi
szabályozását, a környezet védelmével összefüggő jogokszabályozását, a környezet védelmével összefüggő jogok
és kötelezettségek megállapítását és megtartásukés kötelezettségek megállapítását és megtartásuk
ellenőrzését, a környezet védelmének tervezését ésellenőrzését, a környezet védelmének tervezését és
irányítását az állam és a helyi önkormányzat szerveiirányítását az állam és a helyi önkormányzat szervei
látják el.látják el.
 (2) Az állam biztosítja a környezet védelméhez(2) Az állam biztosítja a környezet védelméhez
fűződő állampolgári jogok és a más államokkal vagyfűződő állampolgári jogok és a más államokkal vagy
nemzetközi szervezetekkel kötött környezetvédelminemzetközi szervezetekkel kötött környezetvédelmi
egyezmények, szerződések érvényesülését.”egyezmények, szerződések érvényesülését.”

22. 22
 A felelősségi intézmények rendszert alkotnak -A felelősségi intézmények rendszert alkotnak -
környezetvédelmi törvény 101. §-nak (1):környezetvédelmi törvény 101. §-nak (1):
„„Aki tevékenységével vagy mulasztásával a környezetetAki tevékenységével vagy mulasztásával a környezetet
veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, illetőlegveszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, illetőleg
tevékenységét a környezetvédelmi előírásoktevékenységét a környezetvédelmi előírások
megszegésével folytatja (a továbbiakban együtt: jogsértőmegszegésével folytatja (a továbbiakban együtt: jogsértő
tevékenység) az e törvényben foglalt és a különtevékenység) az e törvényben foglalt és a külön
jogszabályokban meghatározott (büntetőjogi, polgárijogszabályokban meghatározott (büntetőjogi, polgári
jogi, államigazgatási jogi stb.) felelősséggel tartozik.”jogi, államigazgatási jogi stb.) felelősséggel tartozik.”
A környezetjog intézményeiA környezetjog intézményei
és igazgatási struktúráiés igazgatási struktúrái

23. 23
A közigazgatás közvetlen eszközei lehetnekA közigazgatás közvetlen eszközei lehetnek
 kifejezetten megelőzési célúak:kifejezetten megelőzési célúak:
 engedélyezés és annak altípusai (pl. bejelentés),engedélyezés és annak altípusai (pl. bejelentés),
 környezeti hatásvizsgálat,környezeti hatásvizsgálat,
 egységes környezethasználati engedély,egységes környezethasználati engedély,
 környezeti felülvizsgálat környezetvédelmi működésikörnyezeti felülvizsgálat környezetvédelmi működési
engedélyben kiteljesedve,engedélyben kiteljesedve,
 környezeti nyilatkozat vagy állapotvizsgálat felszámolásikörnyezeti nyilatkozat vagy állapotvizsgálat felszámolási
eljárás vagy csődeljárás esetén,eljárás vagy csődeljárás esetén,
 termék- és technológia minősítés vagy hasonló tartalmútermék- és technológia minősítés vagy hasonló tartalmú
eszközök,eszközök,
 határértékek;határértékek;
 pozitív vagy negatív irányú kötelezést tartalmazó eszközök;pozitív vagy negatív irányú kötelezést tartalmazó eszközök;
 együttműködési típusú eszközök;együttműködési típusú eszközök;
 mindezek feltételeként az ellenőrzés.mindezek feltételeként az ellenőrzés.

24. 24
A közvetett hatásmechanizmusraA közvetett hatásmechanizmusra
alapozó közigazgatási eszközökalapozó közigazgatási eszközök
lehetneklehetnek
 szankciók, felelősségi eszközök, melyek azonban
noha közvetett hatásmechanizmust
érvényesítenek, mégis a magatartásra magára
direkt módon hatnak;
 gazdasági szabályozó, piacbefolyásoló eszközök;
 valamint az önszabályozás feltételeinek
kialakítása, mindkét utóbbi esetben a
magatartásra való ráhatás módja is közvetett;
 ugyancsak az együttműködési típusú eszközök,
illetve
 mindezek feltételeként ismét az ellenőrzés.

25. 25
A közvetlen beavatkozás lehetőségeiA közvetlen beavatkozás lehetőségei
A hatósági kötelezések három nagy csoportjátA hatósági kötelezések három nagy csoportját
különböztethetjük meg, annak alapján, hogykülönböztethetjük meg, annak alapján, hogy
milyen tartalmú magatartásra kötelez a jogi normamilyen tartalmú magatartásra kötelez a jogi norma
vagy annak felhatalmazása alapján a közigazgatásivagy annak felhatalmazása alapján a közigazgatási
szerv jogalkalmazói aktusaszerv jogalkalmazói aktusa::
 elrendelhető cselekvés vagy cselekvéssorozat, tehátelrendelhető cselekvés vagy cselekvéssorozat, tehát
tevékenység;tevékenység;
 a kötelezés megnyilvánulhat tilalomban, mely leheta kötelezés megnyilvánulhat tilalomban, mely lehet
cselekvéstől vagy tevékenységtől való tartózkodás, vagycselekvéstől vagy tevékenységtől való tartózkodás, vagy
legalábbis annak korlátozása;legalábbis annak korlátozása;
 sor kerülhet a már megkezdett tevékenység, cselekvéssor kerülhet a már megkezdett tevékenység, cselekvés
abbahagyására való kötelezésre is, amely egybenabbahagyására való kötelezésre is, amely egyben
kiterjedhet a tevékenység további következményeinekkiterjedhet a tevékenység további következményeinek
megszüntetésére is, például anyag megsemmisítése vagymegszüntetésére is, például anyag megsemmisítése vagy
termék betiltása stb.termék betiltása stb.

26. 26
Az ellenőrzésAz ellenőrzés
 Az ellenőrzés lehetőségeit három nagyAz ellenőrzés lehetőségeit három nagy
csoportra oszthatjuk:csoportra oszthatjuk:
 önellenőrzés,önellenőrzés,
 társadalmi ellenőrzés,társadalmi ellenőrzés,
 hatósági ellenőrzés.hatósági ellenőrzés.

27. 27
Közigazgatási jogi szankciókKözigazgatási jogi szankciók
 A Kvt. 102. § vélelmet, illetveA Kvt. 102. § vélelmet, illetve egyetemlegességiegyetemlegességi szabálytszabályt
állapít meg. Az (1) bekezdés rendelkezése szerint aállapít meg. Az (1) bekezdés rendelkezése szerint a
jogsértő tevékenységért – a személyre szabottjogsértő tevékenységért – a személyre szabott
felelősséget jelentő büntetőjogi és szabálysértésifelelősséget jelentő büntetőjogi és szabálysértési
felelősség kivételével – „annak az ingatlannak afelelősség kivételével – „annak az ingatlannak a
tulajdonosát és birtokosát (használóját) egyetemlegesentulajdonosát és birtokosát (használóját) egyetemlegesen
terheli, amelyen a tevékenységet folytatják, illetőlegterheli, amelyen a tevékenységet folytatják, illetőleg
folytatták.” Az ingatlan tulajdonosának felelősségétfolytatták.” Az ingatlan tulajdonosának felelősségét
vélelmezi a jogalkotó, mégpedig megdönthetővélelmezi a jogalkotó, mégpedig megdönthető
vélelemmel, tehát az ingatlan tulajdonosa vagy másvélelemmel, tehát az ingatlan tulajdonosa vagy más
érdekelt ezen egyetemlegességi szabály ellen élhetérdekelt ezen egyetemlegességi szabály ellen élhet
ellenkező bizonyítással. A tulajdonos kimentésiellenkező bizonyítással. A tulajdonos kimentési
lehetőségével akkor élhet, „ha megnevezi az ingatlanlehetőségével akkor élhet, „ha megnevezi az ingatlan
tényleges használóját és kétséget kizáróan bizonyítja,tényleges használóját és kétséget kizáróan bizonyítja,
hogy a felelősség nem őt terheli.” [102. § (2) bek.]hogy a felelősség nem őt terheli.” [102. § (2) bek.]

28. 28
 a kötelezések, tilalmak lehetőségét,a kötelezések, tilalmak lehetőségét,
 a bírságolást, különösen a környezetvédelmia bírságolást, különösen a környezetvédelmi
bírságot, illetvebírságot, illetve
 a szabálysértési tényállások alkalmazását.a szabálysértési tényállások alkalmazását.
A közigazgatási szankciók lehetőségeiA közigazgatási szankciók lehetőségei
közül három fő típust említünk meg:közül három fő típust említünk meg:

29. 29
Gazdasági eszközök, gazdaságiGazdasági eszközök, gazdasági
ösztönzésösztönzés
 a) díjak:a) díjak:
 kibocsátási díjak,kibocsátási díjak,
 környezethasználati díjak,környezethasználati díjak,
 termékdíjak,termékdíjak,
 az adó- és vámszabályok differenciált alkalmazása,az adó- és vámszabályok differenciált alkalmazása,
 közigazgatási eljárási díjak.közigazgatási eljárási díjak.
 b) A támogatásokb) A támogatások
 c) Az árak befolyásolása vagy szabályozott árakc) Az árak befolyásolása vagy szabályozott árak

30. 30
 d) A felelősségi eszközökd) A felelősségi eszközök
 e) Aze) Az állami tulajdonállami tulajdon vagy az állam által biztosítottvagy az állam által biztosított
szolgáltatások igénybevételi rendjének megállapítása.szolgáltatások igénybevételi rendjének megállapítása.
 f) A betéti-visszatérítési rendszerek.f) A betéti-visszatérítési rendszerek.
 g) A piaci eszközök sorában újdonságnak számítanak ag) A piaci eszközök sorában újdonságnak számítanak a
szennyezői jogok kereskedelmének lehetőségéhezszennyezői jogok kereskedelmének lehetőségéhez
kapcsolódó piacteremtés eszközei.kapcsolódó piacteremtés eszközei.
 h) A kötelező felelősségbiztosítás vagy kötelezőh) A kötelező felelősségbiztosítás vagy kötelező
biztonsági alapokbiztonsági alapok
 i) A környezetbarát termék megjelölési) A környezetbarát termék megjelölés
 j) A hirdetési lehetőségek.j) A hirdetési lehetőségek.
Gazdasági eszközök, gazdaságiGazdasági eszközök, gazdasági
ösztönzésösztönzés

31. 31
Gazdasági eszközök, gazdaságiGazdasági eszközök, gazdasági
ösztönzésösztönzés
 A környezet védelmének általánosA környezet védelmének általános
szabályairól szóló törvény a gazdaságiszabályairól szóló törvény a gazdasági
eszközök közül a következő díjakateszközök közül a következő díjakat
ismeri:ismeri:
 környezetterhelési díjak,környezetterhelési díjak,
 igénybevételi járulékok,igénybevételi járulékok,
 termékdíjak éstermékdíjak és
 betétdíjak.betétdíjak.

32. 32
Gazdasági eszközök, gazdaságiGazdasági eszközök, gazdasági
ösztönzésösztönzés
 A törvényben kerül említésre (Ktv):A törvényben kerül említésre (Ktv):
 támogatások (56. §);támogatások (56. §);
 környezetbarát vagy környezetkímélő termék éskörnyezetbarát vagy környezetkímélő termék és
technológia (86. § (1) bek.);technológia (86. § (1) bek.);
 biztosítékok, illetve biztosítás (101. § (4) bek.)biztosítékok, illetve biztosítás (101. § (4) bek.)
 Más jogszabályokban jelenik meg:Más jogszabályokban jelenik meg:
 a környezetbarát termékjelzés részletes kifejtése;a környezetbarát termékjelzés részletes kifejtése;
 a biztosíték és biztosítás kérdése (pl. aa biztosíték és biztosítás kérdése (pl. a
hulladékgazdálkodási szabályok között);hulladékgazdálkodási szabályok között);
 a kibocsátói jogok piacának lehetősége.a kibocsátói jogok piacának lehetősége.

33. 33
Önszabályozás,Önszabályozás,
környezeti menedzsmentkörnyezeti menedzsment
 a) önkéntes megállapodás, konszenzus kialakítása;a) önkéntes megállapodás, konszenzus kialakítása;
 b) környezeti menedzsment a vállalaton belül;b) környezeti menedzsment a vállalaton belül;
 c) környezeti menedzsment az iparági közösségekben;c) környezeti menedzsment az iparági közösségekben;
 d) a környezeti menedzsment kiterjesztése az üzletid) a környezeti menedzsment kiterjesztése az üzleti
szférán túl;szférán túl;
 e) a fenti elkülönülten is megálló lehetőségei közée) a fenti elkülönülten is megálló lehetőségei közé tartozik atartozik a
környezeti audit, illetvekörnyezeti audit, illetve
 f) a környezetvédelmi nyilatkozat;f) a környezetvédelmi nyilatkozat;
 g) a környezetbarát termékjelzés, illetve életciklus-g) a környezetbarát termékjelzés, illetve életciklus- elemzés.elemzés.

34. 34
Polgári jogi eszközök, felelősségPolgári jogi eszközök, felelősség
1.1. A személyhez fűződő jogok … a testi épség, azA személyhez fűződő jogok … a testi épség, az
egészség, valamint a becsület és az emberiegészség, valamint a becsület és az emberi
méltóság megsértése....méltóság megsértése....
… a magánlakáshoz és a jogi személy céljaira… a magánlakáshoz és a jogi személy céljaira
szolgáló helyiségekhez fűződő jogot."szolgáló helyiségekhez fűződő jogot."
2.2. A szomszédjog esetében a tulajdonos (illetveA szomszédjog esetében a tulajdonos (illetve
mindaz, akinek a tulajdonoshoz hasonlómindaz, akinek a tulajdonoshoz hasonló
jogosítványai vannak) tartózkodni köteles attól,jogosítványai vannak) tartózkodni köteles attól,
hogy másokat zavarjonhogy másokat zavarjon

35. 35
3.3. A birtokvédelem esetében pedig a birtokost illetveA birtokvédelem esetében pedig a birtokost illetve
meg jogvédelem mindenkivel szemben, aki csakmeg jogvédelem mindenkivel szemben, aki csak
zavarhatja a nyugodalmas birtoklástzavarhatja a nyugodalmas birtoklást
4.4. "Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat,"Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat,
köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül aköteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a
felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyanfelelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan
elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozottelháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott
veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket aveszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a
szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberiszabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi
környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kártkörnyezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt
okoz."okoz."
Polgári jogi eszközök, felelősségPolgári jogi eszközök, felelősség

36. 36
A kár fogalmaA kár fogalma
 a tényleges anyagi veszteség,a tényleges anyagi veszteség,
 a károsultat ért nem vagyoni káránaka károsultat ért nem vagyoni kárának
csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhezcsökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez
szükséges kárpótlás;szükséges kárpótlás;
 a mindezekkel kapcsolatban felmerülőa mindezekkel kapcsolatban felmerülő
költségek,; valamintköltségek,; valamint
 a károkozás miatt valamilyen formában elmaradta károkozás miatt valamilyen formában elmaradt
haszon, vagyoni előny.haszon, vagyoni előny.
 mindehhez járul egy sajátos változatként azmindehhez járul egy sajátos változatként az
általános kártérítésáltalános kártérítés

37. 37
A kár fogalmaA kár fogalma
 Okozati összefüggés – vélelmekOkozati összefüggés – vélelmek
 Környezetvédelmi tv (Kvt)Környezetvédelmi tv (Kvt)
 Hulladékgazdálkodási törvény (Hgt 2000/43)Hulladékgazdálkodási törvény (Hgt 2000/43)
 EgyetemlegességEgyetemlegesség
 JogutódlásJogutódlás
 ElévülésElévülés
 Kár megelőzéséhez szükséges intézkedésekKár megelőzéséhez szükséges intézkedések

38. 38
Kártérítési felelősség(COM(2002) 17 final)Kártérítési felelősség(COM(2002) 17 final)
 Fogalmak:Fogalmak:
 kár és költségkár és költség
 környezeti kár (biodiverzitás, víz és talaj)környezeti kár (biodiverzitás, víz és talaj)
 érték (ellenérték)érték (ellenérték)
 Hatály – melléklet listájában szereplő tevékenységek (pl.Hatály – melléklet listájában szereplő tevékenységek (pl.
IPPC – egységes környezethasználati engedély listája,IPPC – egységes környezethasználati engedély listája,
több engedélyhez kötött tevékenység, GMO), illetvetöbb engedélyhez kötött tevékenység, GMO), illetve
minden biodiverzitásban bekövetkezett káreseményminden biodiverzitásban bekövetkezett káresemény
 Megelőzési eszköz lehetőségeMegelőzési eszköz lehetősége
 Helyreállítás lehetőségeHelyreállítás lehetősége
 A felelősség alóli mentesülés (objektív felelősség)A felelősség alóli mentesülés (objektív felelősség)
 EgyetemlegességEgyetemlegesség
 Biztosíték, biztosításBiztosíték, biztosítás

39. 39
A büntetőjog tényállásaiA büntetőjog tényállásai
 környezetkárosítás,környezetkárosítás,
 természetkárosítás,természetkárosítás,
 környezetre veszélyes hulladék jogelleneskörnyezetre veszélyes hulladék jogellenes
elhelyezése, illetveelhelyezése, illetve
 a nem specifikusnak számító tényállások közüla nem specifikusnak számító tényállások közül
kiemelést érdemel a foglalkozás körébenkiemelést érdemel a foglalkozás körében
elkövetett veszélyeztetés. (3 év; minősítettelkövetett veszélyeztetés. (3 év; minősített
esetben 2-8 évig)esetben 2-8 évig)

40. 40
Környezetjog - társadalmi részvételKörnyezetjog - társadalmi részvétel

41. 41
Társadalmi folyamatokTársadalmi folyamatok
 közéleti változások Magyarországonközéleti változások Magyarországon
 rendszerváltó törvényekrendszerváltó törvények
 AlkotmányreformAlkotmányreform
 társadalmi részvételtársadalmi részvétel
Riói Deklaráció 10. elv:
„A környezeti ügyeket - a megfelelő
szinten - a legjobban az összes érdekelt
állampolgár részvételével lehet
megoldani.”

42. 42
Pro et contraPro et contra
Támogató érvekTámogató érvek
 környezetvédelmi – a lakosság és szervezeteikörnyezetvédelmi – a lakosság és szervezetei
aktív és értő segítségeaktív és értő segítsége
 intézményi – a környezettudatos közvéleményintézményi – a környezettudatos közvélemény
támogatásatámogatása
 politikai – átláthatóság és elszámoltathatóságpolitikai – átláthatóság és elszámoltathatóság
 gyakorlati – helyismeret, elsődlegesgyakorlati – helyismeret, elsődleges
érdekeltség a környezet védelmében,érdekeltség a környezet védelmében,
problémaorientált, holisztikus szemléletproblémaorientált, holisztikus szemlélet

43. 43
Pro et contraPro et contra
EllenérvekEllenérvek
 környezetvédelmi – a környezetvédelemkörnyezetvédelmi – a környezetvédelem
magasan kvalifikált szakembereket igényelmagasan kvalifikált szakembereket igényel
 intézményi – a környezet védelmére az államintézményi – a környezet védelmére az állam
külön apparátust tart fennkülön apparátust tart fenn
 politikai – az állami szervek önállóan viszik azpolitikai – az állami szervek önállóan viszik az
ügyeketügyeket
 gyakorlati – az eljárásokat elhúzza,gyakorlati – az eljárásokat elhúzza,
költségesebbé teszi, stb.költségesebbé teszi, stb.

44. 44
A társadalmi részvételA társadalmi részvétel
megjelenési formáimegjelenési formái
 az információhoz való hozzáférésaz információhoz való hozzáférés
 a döntéshozatalban való részvétela döntéshozatalban való részvétel
 a jogorvoslathoz való joga jogorvoslathoz való jog

45. 45
Az információhoz való hozzáférésAz információhoz való hozzáférés
PASSZÍVPASSZÍV AKTÍVAKTÍV
ÁLTALÁNOSÁLTALÁNOS
INFORMÁCIÓHOZ JUTÁSINFORMÁCIÓHOZ JUTÁS
KÖRNYEZETVÉDELMIKÖRNYEZETVÉDELMI

46. 46
A döntéshozatalban való részvételA döntéshozatalban való részvétel
ÜGYFÉLIÜGYFÉLI
RÉSZJOGOKRÉSZJOGOK
ÜGYFÉLI JOGÜGYFÉLI JOG
ÁLTALÁNOSÁLTALÁNOS
EGYEDIEGYEDI
észrevételezésészrevételezés
közmeghallgatásközmeghallgatás
stb.stb.
jogok teljességejogok teljessége

47. 47
Jogorvoslathoz való jogJogorvoslathoz való jog
JogorvoslatJogorvoslat
 az információhoz való hozzáférésselaz információhoz való hozzáféréssel
kapcsolatbankapcsolatban
 a döntéshozatalban való részvétellela döntéshozatalban való részvétellel
kapcsolatbankapcsolatban
 a környezethez való joggal kapcsolatbana környezethez való joggal kapcsolatban