An empirically derived classification of adolescent personality disorder

1. An Empirically Derived Classification
of Adolescent Personality Disorder
Journal of the American Academy of
Child & Adolescent Psychiatry (2014)
53, 5
Csupor Éva
2015. 02. 09.

2. Bevezetés
• személyiségzavar (PD)diagnózisa vitatott a
serdülők körében
– a személyiség stabilitása kérdéses
– állandó változás és fejlődés
– bizonyos személyiségjegyek állandóak gyermekkortól-
felnőttkorig
– stigmatizáló
• két évtizeddel ezelőtti kutatás: borderline
személyiségzavar diagnosztizálható
serdülőkorban
• Cohen et al. : DSM-IV szerint PD serdülőkorban
előrejelzi a 20-as – 30-as években a kimenetelt

3. Bevezetés
• a felnőtt kritériumok alkalmazhatósága
kérdéses:
– a DSM-V kritériumait felnőtt minta alapján hozták
létre
– nem empirikus alapú
• empirikus alapú taxonómia létrehozása a
serdülőkori személyiségzavarokra
– 1. kutatás: 950 fős klinikai minta
– 2. kutatás: validitás vizsgálat, megfigyelők közötti
egyezés

4. 1. kutatás
• pszichiáterek, pszichológusok felkeresése a nemzeti
regiszter alapján
• minden klinikus egy páciensről szolgáltat adatot
• egy olyan páciens kiválasztása, aki sajátos gondolati,
érzelmi, motivációs vagy viselkedés mintázatot
mutatnak- személyiségzavarra utal-, mely distresszt
okoz (jelenleg kezelésben vagy felmérés alatt áll), de
nincs PD diagnózisa
• kizáró kritérium: pszichózis és a mentális retardáció
• lehetőleg a múlt héten ellátott betegek valamelyikét
válasszák
• min. 6 ülés, de kevesebb mint 2 éves terápia
• életkor: 13- 18 év

5. 1. kutatás
MÓDSZER:
• CDF-A (klinikai adatlap – serdülő változat)
– demográfiai adatok
– diagnózis
– adaptív funkció (iskolai teljesítmény, kortárs kapcsolatok,
pszichiátriai hospitalizáció, szuicid kísérlet)
– fejlődési és családi anamnézis
– etiológia
• SWAP-II-A (Shelder-Westen Assessment Procedure for
Adolescent, Version II)
– 200 itemes skála a személyiség patológia felmérésére
– klinikusoknak
– 8 kategóriába sorolják az állításokat (nem jellemző –
nagyon jellemző/ leró)

6. 1. kutatás
MÓDSZER:
• Axis II. Criterion Checklist (DSM-IV alapján)
• CBCL (klinikus verzió)
• Q-faktoranlazís: empirikus csoportosítás, a
hasonló személyiségjellemzőkkel rendelkező
páciensek csoportosítása, és elkülönítése más
csoportoktól

7. 2. kutatás
• SWAP-II-A felvétele független megfigyelők által
• a klinikus által 3 hónapja ismert betegek
kerülhettek bele
• 2 klinikus (pszichoterapeuta vagy szociális munkás
+ gyermekpszichiáter, 6 év tapasztalattal)
• 2 másik klinikus értékelte a serdülőket az
osztályon mutatott viselkedés alapján
RÉSZTVEVŐK:
• 33 páciens, nappali pszichiátriai ellátásban
résztvevők (New York City közoktatási
intézményeiből, akik problémájuk miatt nem
jártak iskolába)

8. 2. kutatás
MÓDSZER:
• SWAP-II-A (2 pár klinikus értékelése)
• CDF-A (2 klinikus értékelése alapján)
• CBCL
• CIRCLE (Chart of Interpersonal Reactions in
Closed Living Environment)
– interperszonális viselkedés leírására (verbális és
nonverbális)
– 8 kategória: domináns, kényszerítő, hosztilis,
visszahúzódó, alárendelődő, panaszkodó,
gondoskodó, társas

9. Eredmények – 1. kutatás:
• DSM-IV szerint, Axis II. checklist alapján: 33% antiszociális, 28%
elkerülő, 23% borderline
• kiválogat: aki legalább egy PD kritériumait teljesíti a DSM-IV
szerint, GAF < 70 (a résztvevők 65%-a)
• hierarchikus spektrum struktúra alapján 3 személyiség
spektrum különíthető el:
1. internalizáló:
1. depresszív
2. szorongó-elkerülő
3. schizoid
2. externalizáló
1. antiszociális-pszichopata
2. nárcisztikus
3. paranoid
3. borderline-diszregulált
1. borderline
2. impulzív
3. függő

10. Eredmények – 1. kutatás:
• második Q-faktoranalízis: GAF > 70
1. kényszeres személyiség
2. egészséges személyiség
• SWAP itemek listázása minden diagnosztikus
csoportban a fontosság sorrendje szerint
• faktorsúly alapján
• SWAP externalizáló és internalizáló spektrum
korrelált a CBCL hasonló skáláival
• SWAP borderline spektrum a CBCL teljes
pontszámával

11. Internalizáló spektrum
• szociális szituációkban félénk és zavart
• könnyen zavarba jön
• passzív és nem elég asszertív
• inadekvátnak, alárendeltnek és hibásnak érzi magát
• a harag kifejezése nehézséget jelent, ehelyett depresszív,
önkritikus és önbüntető lesz (maga ellen fordítja)
• bűnösség érzése
• túlkontrollált, nehezen fejezi ki kívánságait és impulzusait
• szorong
• önkritikus (túl magas elvárásokat állít maga elé)
• saját szükségleteinek az elérése korlátozott (nem kéri azokat
a dolgokat sem, amit megérdemel)
• tehetetlennek érzi magát
• harag felismerése és kifejezése nehezített
• boldogtalannak, depresszívnek és csüggetnek érzi magát
• kívülállónak érzi magát

12. Externalizáló spektrum
• autoritással szemben lázadó, opponáló, ellenálló
• saját hibáiért másokat/ körülményeket hibáztat, nehézségeit
külső faktoroknak tulajdonítja
• alacsony empátia, nem képes mások érzéseit vagy
szükségleteit megérteni
• haragos és hosztilis
• túlzott mértékű harag, nem áll arányban a helyzettel
• manipulatív
• bűntudat hiánya
• a tehetetlenség és depresszió helyett, inkább harag
• szadista és agresszív viselkedése vagy bullying miatt érzett
elégedettség
• mások feletti kontrollra való törekvés, erőszak vagy
megfélemlítés által
• kritikus másokkal szemben
• másokból ellensége érzéseket vált ki

13. Borderline/ diszregulált spektrum
• érzelmek kontrollálatlansága: extrém szorongás,
szomorúság, düh
• az érzelmek gyors és kiszámíthatatlan változása
• gyors és intenzív kötődés kialakítása, amit a kapcsolat
kontextusa és története nem garantál, indokol
• saját érzéseinek csillapítására önállóan nem képes
• instabil, kaotikus és gyorsan változó kapcsolatok
• túlzó és teátrális érzelemkifejezés
• hiányos énérzés (attitűd, értékek, célok, önértékelés)
• félelem az egyedülléttől
• ha mérges nem képes nem képes mások pozitív és negatív
értékeit észlelni
• impulzív viselkedés
• szűkölködő és függő
• üresség fájdalmas érzése
• elutasítottságtól vagy az elhagyatottságtól való félelem

14. Kényszeres spektrum
• tökéletességre való törekvés
• szabályok, rendszer, szervezés miatti túlzott aggódás
• logikus és racionális énkép, független az érzelmektől
• túlzott mértékben odaszánja magát az iskolának, munkának és
produktivitásnak
• absztrakt gondolkodás, intellektualizáció
• ragaszkodik a mindennapi rutinokhoz és kényelmetlenül érzi magát ezek
megváltozása esetén
• kontrollált és gátolt, az impulzusok és kívánságok kifejezése gátolt
• önkritikus, irreális elvárások felállítása
• álszent és erkölcsös
• elveszik a részletekben, a szignifikáns részek kiemelése nem sikeres
• szegényes érzelmek
• a gondoskodás iránti igény elhanyagolás, elutasítása
• másokkal versengő
• érzelmileg erősnek látja magát, nyilvánvaló szorongás és bizonytalanság
ellenére
• fukar és tartalékoló (pénzzel, idővel, érzelmekkel)
• kontrolláló

15. Eredmények- 2. kutatás
• a megfigyelők közti jelentős egyezés az
értékelésben
• korreláció a SWAP és CBCL között, hasonlóan az
első kutatáshoz, kivéve a CBCL teljes pontszám és
a SWAP borderline spektrum, valamint a SWAP
schizoid és a CBCL internalizáló között
• korreláció SWAP szorongó/ elkerülő személyiség
és CIRCLE visszahúzódó, alárendelődő, és
panaszkodó skálája között; SWAP antiszociális és
CIRCLE kényszerítő/ hosztilis skálája között

16. Megvitatás
• nagy mintán azonosított 10 személyiségzavar
konstelláció (hasonlóan a felnőtt mintán készült
tanulmányhoz)
• az életkori sajátosságokat figyelembe véve
• fő különbség a felnőtt mintához képest, az
impulzív/ hisztrionikus személyiség sokkal több
agresszív és antiszociális tulajdonsággal
rendelkezik, mint a felnőtt hisztrionikus
személyiség
• egy empirikus alternatíva a DSM-V
személyiségzavar csoportjaival szemben (post hoc
létrehozott, magas komorbiditás a csoportok
között)

17. DSM-V személyiségzavarok
A csoport:
– paranoid
– szkizoid
– szkizotíp
B csoport
– antiszociális
– borderline
– hisztrionikus
– nárcisztikus
C csoport
– elkerülő
– dependens
– kényszeres

18. Megvitatás
• különböző módszerek által kapott eredmények közötti
konvergencia azt sugallja, hogy az exteranlizáló és
internalizáló személyiségspektrum elkülönítése segít
összekapcsolni a korábbi I. tengelyű zavarokat a személyiség
zavarokkal
– pl. inernalizáló serdülő vulnerábilis a szorongásos és
hangulatzavarokra
• a kényszeres PD az egyetlen, amely pozitívan korrelál az
adaptív funkciónálással
• az egészséges személyiség spektrum elkülönítése segít a jól
funkcionáló részek megtalálásában
• a 10 személyiségcsoport többszintű funkcionálást vesz
tekintetbe (kogníció, affektus, interperszonális kapcsolatok,
impulzus kontroll, érzelem kontroll), szemben a DSM-V
kritériumokkal, melyek egy-két funkciót vesznek figyelembe
– pl. antiszociális PD csak a viselkedést veszi figyelembe, kihagyja
a központi pszichológiai jellemzőket

19. Megvitatás
• a DSM-V-ben néhány személyiség jellemző több
PD központi jellegzetesség, emiatt magas
komorbiditás
– pl. empátia hiánya a nárcisztikus és az antiszociális PD-
ban is; hosztilitás a paranoid és antiszociális PD-ban
• a SWAP dimenziók erős konvergens és divergens
validitást mutattak
• megfigyelők közötti szignifikáns korreláció p<
0,001
• a személyiségzavar diagnózisa empirikusan
azonosítható a serdülők körében is
• nagy hasonlóságot mutatnak a felnőtt zavarokkal

20. Limitációk
• keresztmetszeti, nem longitudinális vizsgálat
• kis minta a második kutatásban, de nagyon
magas szignifikáns korreláció
• további kutatások, nagyobb mintán és
többszörös megfigyelőt használva (kutatási
interjú, szülők, tanárok), kiegészítve képalkotó
eljárásokkal és molekuláris genetikai
vizsgálatokkal
• szélesebb kiválasztási stratégia (az elfogultság
elkerülése érdekében)

21. Köszönöm a figyelmet!