1. BEVEZETÉS
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése III.
A feudális középkor földrajza Európában
• Ptolemaiosszal lezárul a földrajztudomány fejlődése hosszú évszázadokra
hanyatlás következik, nincs, ki tágítsa a földrajzi teret
• Vallás szerepe felértékelődik, visszafogja a természettudományok szerepét
• III. századtól a XIII. századig nincs jelentős áttörés
• Némi fejlődés csak a hellenizált területeken mivel ők mentik át a görögök
örökségét (Közel-Keleten, araboknál figyelhető meg)
• Majd elérünk a kereskedelmi utak megnyitására tett törekvésekig, mely elindítója
lesz a földrajzi felfedezéseknek
• antik világot felváltja a feudalizmus
• önszükségletet fedező termelés nagyobb kereskedelem hiánya, utazgatás hiánya
ismeretek, tapasztalatok beszűkülnek
• természettudományokban az elért szintet sem lehet megőrizni egyház uralma
• Róma hanyatlásától XIII. sz.-g tart ez a korszak
• kialakul a városi polgárság kereskedők keresik a kapcsolatokat idegen népekkel
ókor földrajzi eredményeit a VIII. sz.-tól az arabok őrzik, közvetítésükkel jut el újra
Európába
Felfedezések
Nagy felfedezéseket megelőző kisebbek az oikumené jelentős tágulásához nem vezettek.
Ír szerzetesek az V. századtól terjeszkednek az Atlanti-óceán északi részén Orkney-,
Shetland-, Feröer-szigetek VIII. századra eljutnak Izlandra
IX. sz.-tól normann hajósok Izland – Grönland
Vörös Erik gyarmatosítja, sziget nevét adja a „nagy felfedezők” az egykori normann
telepek nyomát találják csak
X. sz. Szerencsés Leif Grönlandról Európába téréskor rossz szélirány miatt Észak-Amerika
partjaira vetődik:
• mai Új-Skócia félsziget
• USA ÉK-i része: Vinland
• 1006. visszatérés Grönlandra
I.sz. 800. körül normann-ok Izland felé terjeszkednek (szűk termőföld)
• Hajózási tapasztalat kiváló halászat a norvég tengerpartoknál
• X. századra Izland sűrűn lakott kalandozások központja, kiinduló pontja
• Vörös Erik (gyilkosság miatt száműzik Izlandról) – északi irányba hajózik és
felfedezi Grönlandot telepek létrehozása a szigeten, majd a kapcsolat
megszakad Európával és már csak a telepek maradványait találják a későbbi
felfedezők
Szerencsés Leif (Vörös Erik fia) – Grönlandról hazatérőben szerencsétlen áramlatoknak
köszönhetően eljut Észak-Amerika partjaihoz 1000-ben
• Új-Skócia partjainál érik el a kontinenst továbbhaladva dél felé elérik a mai
USA partját
• Vinland-nak (szőlőföld – a vadszőlő miatt) keresztelik el
3. gyakorlat - 2012.10.12. 1.oldal

2. BEVEZETÉS
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése III.
• Visszatérnek Grönlandra, majd nem sokkal később újabb expedíció elérik a
Labrador-félszigetet
• Markland (erdős ország) – Labrador DK-i része
• Helluland (köves-sziklás ország) – Labrador ÉK-i része
• Nem időznek sokáig Amerikában – tartanak a helyi őslakosoktól 1006-ig, a
mai Boston környékéig tárják fel a partokat
• 1121-ben még egy kísérlet Amerikába – Gnupson grönlandi püspök vezeti
nincs egyéb információ az expedícióról
A normannok teljesítménye feledésbe merül, nem kelt elég nagy visszhangot Európában
Még egy nagy fontos felfedezés a normannoktól:
• OTHAR nevű normann hajós elindul Dél-Norvégiából – végig halad a partok
mentén északi irányba – átlépi az északi fokot – megkerüli a Kola-félszigetet –
bejut a Fehér-tengerbe- Dvina folyó torkolatáig elér
• Mivel hasonló emberekkel találkozik, mint a korábban megismert népek
(oroszok, balti népek) Skandinávia összefügg Európával, tehát nem sziget,
mint azt korábban hitték
A vikingek útvonala Észak-Amerika partjainál
3. gyakorlat - 2012.10.12. 2.oldal

3. BEVEZETÉS
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése III.
Érdekesség:
Az osebergi viking hajót egy sírban lelték az Oseberg farmon Norvégiában, közel az Oslo-fjord
partjához. 1903-ban találták meg, és Gabriel Gustafson svéd és Haakon Shetelig norvég
régészek tárták fel 1904-1905-ben.
A hajó a viking művészet kimagasló remekműve. A föld alatt kék vagy fazekasagyagba
ágyazódott, ez konzerválta a faanyagot. Mivel a temetéskor kövekkel töltötték fel, azok
szétnyomták a hajótestet, így a hajót évek munkájával fadarabokból kellett újjáépíteni. Ez
után kiderült, hogy nem nyílt tengeri használatra tervezték, hanem inkább partközeli
közlekedésre, valószínűleg, mint luxushajó szolgálhatta gazdáját. Tölgyfából építették,
hosszúsága 22 m, 5 m széles, az árboca 9-10 m magas lehetett. 15 pár evezős volt, tehát a
hajóhoz legalább 30 fős legénység tartozott. Formája rendkívül kecses, orr- és fartőkéje
gazdagon faragott. Egyes kutatók szerint egyenesen a temetés céljára építették, de ennek
ellentmondanak a hajón található használódási nyomok.
3. gyakorlat - 2012.10.12. 3.oldal

4. BEVEZETÉS
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése III.
Vikingek európai útjai
• Normannok grönlandi útjának híre eljut Európa délebbi részére, de hamarosan
feledésbe merül
• európai útjainkon szerzett ismeretek sem jutnak el Európa délebbi részeire leíró
földrajz nincs, ókori rómaihoz hasonló sem
• csillagászati, matematikai földrajzi, kartográfiai ismeretek sem terjednek, görögül a
tudósok sem tudnak
• papi írók munkáiban földrajzi ismeretek előfordulnak bibliai helyszínek jellemzésére
• a Föld gömb alakúságát elvetették, korong vagy négyszög alakúnak ábrázolják,
peremén óceánnal
• A római birodalom bukását megelőző századokban különböző római történeti művek
jelentek meg középkori másolatokban kis világtérképek elődjei, amelyek a korai
középkor jellegzetes térképévé váltak: az OT térképek.
3. gyakorlat - 2012.10.12. 4.oldal

5. BEVEZETÉS
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése III.
Kolostorkartográfia
OT térképek
• név a világtérkép latin elnevezése után:Orbis Terrarum („a Föld kereke”)
• Az O és T a szerkezetében is megjelenik:
• szárazföldet körülvevő óceán az O betű
• Föld közepe Jeruzsálem, alatta a T vízszintes szára Tanais (Don) és a Vörös-t.
• függőleges szár a Földközi-tenger
• térkép keletre tájolt
• Ázsia tetőpontján a Paradicsom, első lakóival és a tudás fájával
• középkori keresztyén földrajztudósok még komolyan érveltek amellett, hogy
Jeruzsálem a Föld középpontja régi Szentsír templomban, Jeruzsálemben (amely a
keresztre feszítés és a feltámadás feltételezett helyén épült) még egy követ is
elhelyeztek, hogy jelezze a földkerekség feltételezett középpontjának pontos helyét
• a Szent Sír melletti követ tartották szimbolikus köldöknek
világ köldökének sziklanyílását a Sevillai Izidor világtérképe (1472) a térképek
padlózaton ma márványurna jelzi többségükben kisméretűek és kódexekben
körülötte a templom és maga a város találhatók
épült
3. gyakorlat - 2012.10.12. 5.oldal

6. BEVEZETÉS
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése III.
AZ ÖVEZETES TÉRKÉPEK
• Krátész (pergamoni könyvtár igazgatója; ie. 180-145) típusú vagy klímazónás
világtérképek
• Éghajlati öveknek megfelelően Föld vízszintes zónákra osztott egyes sávokat a
környező óceánt belül párhuzamosan átkötő tengerágak választják el
• térképek északi tájolásúak, ezért a fellépő egyházi ideológiai fenntartások miatt
ritkábbak, mint az OT térképek.
• első övezetes vázlatokat Macrobius (római író, filozófus) készítette az V.sz-ban
Beatus térképe
• spanyol Beatus 766-ban készítette el 58x37 cm nagyságú térképét, mely az OT és a
zónaöves térképek keveréke
• a térképen olvasható Pannónia és a Duna neve is
3. gyakorlat - 2012.10.12. 6.oldal

7. BEVEZETÉS
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése III.
XIII. sz. : javulás az európai földrajz helyzetében
• utazók: ismeretlen környezetet feltárják, megörökítik
• tudósok: természet, földi környezet megismerésére törekednek, kérdéseket vetnek fel
• fellendülés okai: arabokkal való érintkezés (Spanyolország), földközi-tengeri hajózás
• utazások a mongol birodalomba Belső-Ázsia, Kína
• iránytű használata elterjed nyílttengeri hajózás
• iránytűtérképek – portolán-térképek
• európai társadalmak saját belső fejlődése arab ismeretek átvétele, távol-keleti
tapasztalatok értékelése, hajózást fenntartó kereskedelem erősödése
• történelmi események: keresztes háborúk szövetségesek keresése az iszlámmal
szemben
A földrajz reneszánsza Európában
• XIII. századtól újra fejlődés áll be a földrajztudományban
• Újra utazókról hallunk, akik járják a Földet és írják a tapasztalataikat
• Tudósok is kikerülnek, akik a leírásokat vizsgálják – következtetésekre jutnak, és
tudományos eredményeket hoznak ki belőlük
• Arabokon keresztül újra felfedezi Európa a hellén és római tudományos leírásokat
• Kiinduló pontok:
– Spanyolország arab centrumai
– A Földközi-tenger nagy kikötői Velence, Genova (akik átveszik az Indiából-
Kínából hozott árukat)
– Kapcsolattartás és kapcsolatfelvétel a keresztes háborúk útján is
• XIII. század utazásai főleg a mongol birodalom területére Belső-Ázsiába, majd
tovább Kínába
• Mivel nem volt eddig jelentős kapcsolat Kína és Európa között, így a felfedezések
nagy hatással vannak Európára
– Megjelenik az iránytű használata Európában a partmenti hajózás kiegészül
a nyílttengeri hajózással
– pontosabb térképek rajzolása
• Kereskedelmi érdekek is segítségére vannak a felfedezéseknek
– Iszlám világ, törökök lezárják a Selyemutat Európa elől más irányokat kell
keresni a kapcsolattartásra Indiával, Kínával
– Velence, Pisa, Genova ekkor tesznek szert a kereskedővárosok címre is
Két magyar érdekeltségű „expedíció”:
• 1230-ban Ottó magyarországi szerzetes útja cél: magyarság hátramaradt tagjaival
találkozni Volga térsége felé összesen egy ilyen emberrel sikerül találkoznia
• 1235-ben Julianus barát Ottó kutatásán felbuzdulva 4 társával útnak indul, hogy
megtalálja a magyarok őshazáját Útja: Bizánc- Fekete-tenger- Kercsi-szoros-
Kaukázus északi lába- Volga – Volga-Káma összefolyása Belaja mentén lakó
magyarokhoz jut
3. gyakorlat - 2012.10.12. 7.oldal

8. BEVEZETÉS
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése III.
• 1236-ban hazatér és beszámol az ott lakó ősi magyarokról (nomád, pogány, harcos
lovas nép)
• Másodjára is útnak indul, de csak a mai Moszkváig jut, onnan Batu kán üzenetével tér
haza, miszerint feltétel nélküli megadásra szólítja fel a Magyarokat
Julianus barát első útja
3. gyakorlat - 2012.10.12. 8.oldal

9. BEVEZETÉS
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése III.
Marco Polo utazásai
• Velencei Polo család nagy jelentőséggel bírt a kereskedelmi életben Bizáncban is
élnek a családtagok
• Két gazdag kereskedő Nicolao és Matteo Polo 1260-ban elhagyják Bizáncot
Fekete-tenger- Kercsi-szoros- Volga elérése- Belső-Ázsiába eljutnak (3 év
tartózkodás), majd csatlakoznak egy küldöttséghez, akik Peking irányába indulnak
érdeklődés az irányukba majd 1269-ben térnek haza
• 1271-ben indulna újra el Velencéből és viszik Nicolao fiát MARCO-t
• 1275-ben érik el Kínát (KATÁJ)
• Marcoékat szívesen látják, Marco Polo magas tisztségekig jut a császár udvarában,
sokat utazik,
• ír az ottani életről,
• Peking utcaszerkezetéről,
• papírpénzről, a pénzrendszerről,
• furcsa fekete kőről, amivel fűtenek,
• útrendszer-jól kiépített,
• csatornahálózat, fürdők,
• márvány hidak
• Ír Japánról (Zipangu) arannyal fedett templomok, gazdag országnak írja
le fontos tényező a későbbi felfedezések korában
3. gyakorlat - 2012.10.12. 9.oldal

10. BEVEZETÉS
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése III.
A könyv hírt ad:
• a bakui olajmezőkről,
• az Ararátról,
• a Pamír magashegységi régióiban utazva megállapították, hogy
a tűz nem ég olyan fényesen és kevesebb hőt ad,
• Észak-Kína (Kathaj) gazdag, fejlett, városias terület, ahol
rengetegen élnek,
• említi a helyi gabonát, a rizst,
• A belőle készített sza-két,
• a lassan égő, sok hőt adó fekete kőzetet (szén)
• Dél-Kína:részletesen leírta Szucso és Hangcsou városait,
• lenyűgözte a Nagy Csatorna, ami Pekingtől egészen Hangcsouig
húzódott
• hazaúton megfigyelte: az Egyenlítő közelében már nem látható
az Esthajnalcsillag
• Marco Polo felnő, felnőtté válik, Nicolao és Matteo megöregednek és elhatározzák
hazatérnek
• 1292-ben Zeitun kikötőjéből egy Perzsiába induló hajóra szállnak fel Borneó- Jáva-
Szumátra- Malakka-szoros- India (hosszabb időzés itt, erről is ír Marco) tovább
Perzsia – Fekete-tenger Velence 1295.
• Genova és Velence közt háború tör ki Marco is részt vesz, fogságba esik, ahol
megírja két könyvét:
– Velencétől Pekingig útleírás
– Kína a 17 év tartózkodás tapasztalata
• Fontos tényeket közöl bennük, azonban az európaiak túlzónak, nagyotmondónak
hiszik, kap egy csúfnevet az „il millione”
3. gyakorlat - 2012.10.12. 10.oldal

11. BEVEZETÉS
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése III.
Fejlődés a tudományban
• klasszikus görögök tanulmányozása, eredményeik egyeztetése valódi új
felfedezések nincsenek
• Arisztotelész ismereteik alapja: tévedéseket is átveszik
Albertus Magnus, (1200 körül – 1280)
regensburgi püspök, polihisztorként kora
szinte minden tudományával foglalkozott: az
ásványok, növény és állatvilág, asztrológia,
alkímia
spekulatív teológia helyett a természettudományok felé fordult a tekintélyelvű érvelést a
tapasztalati tudás váltotta fel; a kísérleti tudományosság egyik képviselője volt:
Roger Bacon (1214-1292)
Angol gondolkodó
igazi polihisztor: a nyelvészettől
az etikáig mindennel foglakozott,
elsősorban mégis a természettudományok
érdekelték: optika,
csillagászat, orvostudomány,
alkímia
3. gyakorlat - 2012.10.12. 11.oldal

12. BEVEZETÉS
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése III.
Portolán térképek kora, a XIV. század
jellemző a több pontból induló vonalhálózat térképeken megjelent az aránymérték
ettől a korról megmaradtak a szélrózsák, mint a térképek egyik díszítő eleme
Portolántérkép: középkori hajózási térkép típus
• 13. sz. utolsó évtizedeiben előzmények nélkül jelent meg
• első fennmaradt példány 1275 körüli Carta Pisana, báránybőrre rajzolták, Párizsban
található
• térképeken nem volt kitüntetett irány, mivel hajózás közben forgatták azokat
• helynevek írásmódja jelentést hordozott: a nagybetűk a földrajzi tájegységeket
jelölték, a városneveket kisbetűvel, a kikötők neveit piros betűvel írták
• kikötők közti távolság miatt a térképeken megjelent az aránymérték
• tengerpartot nagyon részletesen ábrázolták: kisebb szigeteket, öblöket, zátonyokat,
szorosokat felnagyítva rajzolták
• hajózás térképigénye térképészeti iskolák alakultak: pl. 1394-ben Sagres-ben
(portugál) térképésziskola, melyhez csillagvizsgáló és tengerészeti iskola társult
• portolán térképek szerkesztési alapja vonalhálózat középpontjából (a főrózsából)
indultak ki az irányvonalak
• térkép szélein mellékrózsák, egymással és a fő-rózsával irányvonalak kötötték össze
• korai portolánoknak nem volt vetületük, de az irányvonal-hálózat már bizonyos fokú
matematikai-geometriai törekvést mutat
• hiányosságaik ellenére megfeleltek az akkori gyakorlat követelményeinek
• reálisabb képet adtak a Földközi-tenger partvidékéről, mint ókori vagy kora középkori
elődeik
3. gyakorlat - 2012.10.12. 12.oldal

13. BEVEZETÉS
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése III.
A „portolán tengeri térkép” elnevezés az olasz hajózási irányokat jelölő könyv, a portolano
nevéből ered és olyan térképet jelöl, amely a tengereken való navigáláshoz használható. A
térképek kizárólag gyakorlati célokat szolgáltak, ezért valamely hajózott beltengert
ábrázolták, partvonalakkal, szigetekkel, és nem törekedtek sem teljes szárazföldek, még
kevésbé a teljes földgömb ábrázolására.
Portolántérképek irányvonalakból álló szerkesztési alapja
3. gyakorlat - 2012.10.12. 13.oldal

14. BEVEZETÉS
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése III.
• első datált tengerhajózási térkép a Mediterránumról genovai térképkészítőtől, Pietro
Vescontétól, 1311- ből
• Vesconte hivatásos kartográfus, első, aki megjelölte és dátumozta térképeit
• 1313-ban adta ki az elsőnek tekinthető tengeri atlaszt:
• Földközi-tenger térsége
• K -i tájolás (még egyházi hatás)
A legkorábbi, ránk maradt kép a térképkészítésről (Pietro Vesconte, 1318)
Vesconte portolántérképe
3. gyakorlat - 2012.10.12. 14.oldal

15. BEVEZETÉS
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése III.
Abraham Dulcert 1339-es portolánja
Ungaria felirat, illetve: • Castrofereo (Vasvár), • Tirna (Nagyszombat),
• Albareal (Székesfehérvár), • Mosenon (Moson), • Temisuar (Temesvár),
• Arusvar (Oroszvár), • Jaurum (Győr), • Agria (Eger),
• Caseg (Kőszeg), • Strigonium (Esztergom), • Lipmo (Lipótvár),
• Huyuer (Németújvár), • Buda, • Sirmia (Mitrovica),
• Nandirvargo (Nándorfehérvár)
Pedro Reinel (? - 1542) portugál térképész portolánja
3. gyakorlat - 2012.10.12. 15.oldal

16. BEVEZETÉS
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése III.
Afrika É-i része, Közel-Kelet, Kis-Ázsia, Európa egy részének ábrázolása
(Joan Oliva, 1590 körül)
3. gyakorlat - 2012.10.12. 16.oldal

17. BEVEZETÉS
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése III.
1538 portolán térkép D-Brazília partjairól és a La Plata-ról
Japán portolántérkép az Indiai-óceán ábrázolásával (korai XVII. sz.)
3. gyakorlat - 2012.10.12. 17.oldal

18. BEVEZETÉS
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése III.
Medici Atlas kb.1635, 13 kétoldalas lapból állt, érdekessége, hogy Afrika déli részét is
ábrázolja
Abraham Cresquest
• -1375. Katalán atlasz
• -Európa partmenti területeit, a kontinens belsejét is földrajzi információkkal látta el
• atlaszban a térképektől függetlenül készített diagramokat találunk Univerzum, az ár-
apály jelenség korabeli elképzeléseit mutatják
• az egyik olyan középkori térkép, ami magyar földrajzi neveket is tartalmaz:
• térkép vízrajzában megjelenik három nagy sziget:a Szigetköz vagy a Csallóköz,
Szentendrei-sziget a Margit-szigettel és egy beazonosíthatatlan Buda és a Száva
torkolata között
• Tissia, Draua (Dráva), Raba, Rabra (Rábca),Seo (Sajó).
3. gyakorlat - 2012.10.12. 18.oldal

19. BEVEZETÉS
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése III.
Ranulf Hidgen
• 1350-ben készített világtérképe,
• kora középkori hagyományokkal
készített diagramtérkép
• tengereket zöld színnel jelzi, a Vörös-
tengert pirossal, szigeteket kis
szövegrészek jelzik; Keletre van tájolva,
• a Fekete- és Földközi-tenger területe
torzított
• 196 cm átmérőjű
• déli tájolású
• kiemelkedő pontosságú
• magyar vonatkozása: Pl.: Tochai
(Tokaj), Segedin (Szeged),
Alvareal (Székesfehérvár),
Zalancheme (Zalánkemény)
• a térkép tartalmában messze
felülmúlta korát valódi
geográfiai térkép a kolostor-
kartográfiaihoz képest
Fra Mauro térképe 1459
3. gyakorlat - 2012.10.12. 19.oldal

20. BEVEZETÉS
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése III.
Arab világ földrajza (VIII-XIII.századig)
• Iszlám terjedni kezd VI-VII. században jelentős tényezővé válik az arabság
• Kezdetben nomád pásztorkodó nép, majd öntözéses kultúra megjelenése
• Vallás összetartó erő támaszkodnak erre
• Fejlett földrajz ismeretek a megőrzött görög tudományokból
• Jelentős hatás: Ptolemaiosz és Arisztotelész írásai azok lefordítása arab nyelvekre
• Az arab földrajztudomány: ismereteik alapja ókori görögöktől - Ptolemaiosz
• elméleti területen nem fejlesztik azokat - gyakorlati alkalmazásban jelentősek
• pontos szélesség meghatározások, amikor Európában azt még nem ismerték
• fokmérés ezek ellenére: térképeken fokhálózat nincs, emlékezetből rajzolják,
kiterjedt topográfiai ismeretre épülnek
• földrajz iránti érdeklődést, ismeretek terjedését a kereskedelem fontossága, iszlám
vallás is segítette mekkai zarándoklat mozgékonnyá tette a társadalmat korabeli
utazások tapasztalatait a földrajztudósok gyakran emelték be műveikbe
• 1. tanulmányi utazásoknak céljuk volt: Mohamed próféta halála után követői
gyűjtötték a hitbeli tanításokat a vele kapcsolatban álló személyektől jelentős
távolságokat tettek meg teveháton, gyalogosan
„Járjatok keresztül-kasul a földön...”
• utazók mozgása elsősorban Ny-ról K-re irányult, pl. az al-Andalúsz területén élő
muszlim diákok gyakran mekkai, medinai, iraki, egyiptomi helyszíneken fordultak meg
• 2. tanulmányutak másik típusa: más népek tudományos eredményeinek
összegyűjtése pl. eljutottak a bizánci császárság legtávolabbi városaiba, Indiába
• muszlim tudósok a 9-11. sz-ban forradalmasították a
• földrajzi világképet, a földet gömbölyűnek tartották, pontosították a méretével
kapcsolatos számításokat, világtérképet állítottak össze
• földrajztudomány praktikus célokat szolgált: muszlim területek és ezekkel határos
vidékek topográfiájának és úthálózatának leírásával a birodalom közigazgatását
segítették
• 10. sz-ban nagy terjedelemben foglalkoztak a belső-ázsiai és távol-keleti területekkel
• VIII-IX. században járják az Indiai-óceánt – eljutnak Indonézia, Kína területére
• Hangcsou-öbölben a Jangce torkolatától délebbre volt kereskedelmi kikötőjük is
• Szárazföldön is (selyemúton) eljutnak Kínába
• X. században több arab író is megemlékezik a Fekete-tengertől és a Kaszpi-tengertől
északabbra élő népekről (Magyarokról is szó van)
3. gyakorlat - 2012.10.12. 20.oldal

21. BEVEZETÉS
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése III.
Al-Biruni
973-1048
Perzsa matematikus, csillagász
• Ptolemáiosz műveinek fordítója, magyarázója
• nyelvismerete révén iszlám, keresztény és antik görög műveket tanulmányozott,
kiegészítve, helyesbítve összefoglalta
• nagy utakat tett, pl. Indiába
• érdeklődése: matematika, fizika, csillagászat, geográfia, geológia, meteorológia,
orvostudomány különböző területei
• csillagászati kézikönyve és táblázata az európai tudomány fejlődésére is hatással volt
• földrajzi helymeghatározások,
• pontosan leírta a Tejút alakját, fényességét, tanulmányozta a "ködös csillagok”-at
al-Idrisi
1099-1166
• Cordobában tanult, bejárta Franciaországot, Németországot és Ázsia középső részét,
Szicíliában tevékenykedett, megfordult Angliában is
• 150 körül: Kitáb al-Rudzsarral - földrajzi helyek koordinátái, távolságadatok
• 70 lapból álló térképmű és egy kör alakú világtérkép
• egy duplaoldal tartalmazza Magyarország területét
• világtérképe 3,5x1,5 m ezüstlapra karcolt térkép
• térképek déli tájolásúak
3. gyakorlat - 2012.10.12. 21.oldal

22. BEVEZETÉS
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése III.
Magyar térképlap al-Idriszi térképén
Ibn Battúta (1304-1368?1369?1377?)
Arab földrajztudós, az arab „Marco Polo”
3. gyakorlat - 2012.10.12. 22.oldal

23. BEVEZETÉS
BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése III.
Abu l-Haszan Ali ibn al-Huszajn al-Maszúdi (arab betűkkel – ‫الحسن علي بن الحسين المسعودي‬
Bagdad, 893 k. – Fusztát, 956 szeptembere) középkori arab utazó, földrajzi- és történetíró
X. században él, egyik legnagyobb arab kutató, utazó
Megfordul: Mezopotámia, Perzsia, India, Fekete-tenger, Egyiptom, Észak-Afrika
Csillagászattal és természetföldrajzzal foglalkozik
Legfőbb, a középkorban is nagy népszerűségnek örvendő műve, a 943-ban befejezett, majd
946-ban és 956-ban átdolgozott „Az Aranymezők és drágakőbányák” (Murúdzs adz-dzahab
va maádin al-dzsaváhir) címet viseli. Első részében elmondja a világ történetét a teremtéstől
Mohamed próféta koráig, majd anekdotikus, élvezetes stílusban beszámol az iszlám világon
kívüli és azt megelőző civilizációk – az ókori Mezopotámia, Róma, Bizánc, Kína, India, a török
népek, a szlávok és mások – történetéről, illetve a hozzájuk kapcsolódó földrajzi, néprajzi és
vallási sajátosságokról, végül megalkot egy univerzális kronológiát. A második rész az iszlám
történetét mondja el egészen al-Mutí kalifa 946-os trónra lépéséig, analisztikus formában.
http://archive.org/details/historicalencycl00masrich
3. gyakorlat - 2012.10.12. 23.oldal