Matematika általános iskola

1. SZÖGEK, SZÖGFAJTÁK
Papp Attila
A szög
fogalma
A szög
részei
Szögpárok I. Szögpárok II.
A szög
mérése
Szögek
fajtái

2. A szög fogalma
A sík egy pontjából kiinduló
két félegyenes a síkot két
részre osztja (2 síkrész).
egyik síkrész
másik síkrész

3. A szög részei
A félegyenesek közös
kezdőpontja a szög CSÚCSa, a
félegyenesek a szög SZÁRai, a
szögtartományok közül a
kisebbiket nevezzük röviden
SZÖG-nek.
Jelölések:
• görög ábécé:        
• csúcs megadása A
szög
A
szög csúcsa
szög szárai

4. A szög mérése
A szög mértékegységei:
• 1° (1 fok) az egyenesszög
180-ad része
• 1’ (1 szögperc) a fok 60-
ad része
• 1” (1 szögmásodperc) a
szögperc 60-ad része
1° = 60’
1’ = 60”
1° = 3600”
1  = 180°
 = 137°


5. Szögek fajtái
• Nullszög 0°
• Hegyesszög 0°<  <90°
• Derékszög 90°
• Tompaszög 90°<  <180°
• Egyenesszög 180°
• Homorúszög 180°<  <360°
• Teljesszög 360°
KONVEXKONKÁV

6. Nevezetes szögpárok
I. Összegük alapján
1. Pótszögeknek nevezzük
azokat a szögeket,
amelyeknek az összege 90°
2. Kiegészítő szögeknek
nevezzük azokat a szögeket,
amelyeknek az összege 180°
II. Száraik helyzete alapján
1. Párhuzamos szárú
szögeknek nevezzük azokat a
szögeket, amelyeknek szárai
páronként párhuzamos.
2. Merőleges szárú szögeknek
nevezzük azokat a szögeket,
amelyeknek szárai páronként
merőleges.

7. Nevezetes szögpárok – szögek összege
Pótszögek (90°) Kiegészítő szögek (180°)

8. Nevezetes szögpárok
párhuzamos szárú szögek
Egyállású szögek
szárai páronként
egyirányúak
Fordított állású
szögek
(váltószögek)
szárai páronként ellentétes
irányúak
Társszögek
egy-egy száruk egyirányú,
egy-egy száruk ellentétes
irányú
csúcsszögek
EGYENLŐEK EGYENLŐEK
ÖSSZEGÜK 180°
mellékszögek

9. Nevezetes szögpárok
merőleges szárú szögek
Két hegyesszög Egy hegyes és
egy tompaszög
Két tompaszög
EGYENLŐEK EGYENLŐEK ÖSSZEGÜK 180°