Messze jobb indikátora a teljesítménynek az érdeklődés, mint a képességek. A képességek fejlődését jobban jelzi az érdeklődés iránya, mint bármilyen képességet vizsgáló eljárás. Az Érdeklődés Térkép a fejlődés profilját adja, amely alapján a leghatékonyabb fejlesztés dolgozható ki.
A diákok választására építő tanítással közelebb juthatunk az egyénre szabott tanításhoz. A differenciáláshoz képest lényeges különbség, hogy nem a pedagógis dönti el, hogy mi kell éppen a gyerek fejlődéséhez, tanulásához, hanem a gyerek a választáváal jelzi az igényeit és tudászintjét.
A "Siker tanácsok" című bejegyzésekben, prezentációk segítségével bemutatok olyan gondolatokat, tanácsokat, tippeket, véleményeket amelyek segítenek a vállalkozás valamint a karrierfejlesztésében.
Messze jobb indikátora a teljesítménynek az érdeklődés, mint a képességek. A képességek fejlődését jobban jelzi az érdeklődés iránya, mint bármilyen képességet vizsgáló eljárás. Az Érdeklődés Térkép a fejlődés profilját adja, amely alapján a leghatékonyabb fejlesztés dolgozható ki.
A diákok választására építő tanítással közelebb juthatunk az egyénre szabott tanításhoz. A differenciáláshoz képest lényeges különbség, hogy nem a pedagógis dönti el, hogy mi kell éppen a gyerek fejlődéséhez, tanulásához, hanem a gyerek a választáváal jelzi az igényeit és tudászintjét.
A "Siker tanácsok" című bejegyzésekben, prezentációk segítségével bemutatok olyan gondolatokat, tanácsokat, tippeket, véleményeket amelyek segítenek a vállalkozás valamint a karrierfejlesztésében.
This prayer requests blessings for children, including loving parents, security, a healthy environment, calm educators, and an education that encourages learning. It asks that children be granted free activity to learn about themselves, peers to learn from each other, and an open society that teaches cooperation rather than manipulation.
Kimutatottan növekszik az atipikus fejlődésű gyerekek aránya – tanulási, figyelem, hiperaktivitás, autizmus spektrum zavar. A sokszor nem nyilvánvaló eltéréseknek csupán a töredéke kap diagnózist, de ez is felesleges, ha nincsen mellé megfelelő ellátás. A megoldás az atipikus gyerekek fejlesztésében és tanításában az atipikus módszerek használata. Ezek a módszerek viszont csak a kultúrától eltávolodott oktatás számára atipikusak, egyébként az idegrendszer érését fejlesztő mindennapi tevékenységekben is megtalálható lehetőségek, például a mozgás, művészetek, stratégiai játékok.
Az iskola azzal a soha nem látott helyzettel szembesül, amivel a társadalom egésze: a gyerekek tudásszerzése a felnőttektől részben függetlenné vált, és több területen is a felnőttekétől különböző és gyakran nagyobb tudással rendelkeznek. Ebben a helyzetben az iskolának és az iskola fontos szereplőinek fel kell készülni az új feladatra, új szerepre, amely elsősorban a harmonikus fejlődés és tanulás biztosítása, szervezése. A jövő a facilitátoroké.
Az ember gondolkodásában és tanulásában messze nagyobb szerepe van testnek, mint azt az iskolában elismerik. Az oktatás az emberi kogníciót nagyon szüken értelmezi, és a hatékonysága ennek megfelelően szűk. A gyerekek egy igen nagy része számára megnehezíti a tanulást, hogy nem használhatják a mozgást, a testtel tanulást.
A tudatos érzelmi fejlesztés hiányzik az oktatási rendszerből, pedig a társas-közösségi tér nagy lehetőség lenne erre. Az érzelmi intelligencia elválaszthatatlan a személyes hatékonyság és a konfliktusok kezelésének témájától, így kiváló együttes áll rendelkezésre.
A pókábra alkalmas a tanulnivaló algoritmizálására. Ha van egy keret, a diák sokkal könnyebben tud új anyagokat megtanulni, mint ha csupán informciókat gyűjt be. Az algoritmus segíti később is a tudásának és életvezetésének rendezésében., a sok informcáció és változás kezelésében.
Juggling is an ancient way to improve cognitive development and efficiency. The digital age requires more conscious training for the brain, and one very edóffective way is juggling.
Atypical will be typical. The changing environment changes the development of the brains and education should find answers to the new ways children learn.
Az autizmus spektrum zavar az atipikus fejlődés egyik formája. A jellemezője a konkrétumokban való gondolkodás. Emellett mindenféle egyéb neurobiológiai eltérés része lehet.
A minden gyerek számára kedvező homogén oktatási módszer nem működik, és valójában soha sem létezett. Az oktatás csak kirángatja a komfort zónájából a gyerekeket, és nem segíti, hogy megküzdjenek a számukra messze nem optimális helyzettel. Nem megoldás a rendszerbe nem illő gyerekeknek diagnózisokat adni, mert hamarosan az atipikus lesz a tipikus. Most, amikor a gyerekek abban különböznek a korábbi gyerekektől, hogy egymástól nagyon különböznek, lehetetlen egyféle módon sikeressé tenni őket. A diverzitás természetes, és a gyerekekkel foglalkozó szakemberek számára is természetessé kell váljon a sokféleség: sokféle gyerek, sokféle módszer.
Ha az oktatás nem is, de a gyerekek agya reagál a digitális környezetre, és jelenleg az iskola duplán lemaradásba került. Egyrészt nem illik a gyorsan változó környezethez, másrészt nem illik a gyerekekhez, akik ráadásul most leképezik az aktuális kultúrát is. Az iskola egy korábbi kulturális környezethez tartozó intézmény, amely mechanikus szemléletével már akkor sem illett a gyermeki agy fejlődéséhez, de legalább illett a gyerekek szocializációjához. Most még ez sincsen. A kiváló Digitális Oktatási Stratégia egyelőre azért nem tud bekerülni az iskolákba, mert nem kompatibilis a rendszerrel, amely a régi szemléleten alapszik. A szemléletváltás nehéz, de nem bonyolult. Csupán mindent fordítva kell tenni, mint eddig.
A tehetség négyféle történeti szemlélete még most is él, de talán egy nem is létező fogalomról van szó. Miközben tehetséges egyének egyértelműen léteznek, az nem meghatározható, hogy ki a tehetséges gyermek.
A tapasztalat alapú tanulás egyik legfontosabb formája a a probléma alapú tanulás, amely szemben a feladaton alapulóval, sokkal nagyobb önállóségot, kutatást és a bizonytalanság elviselését kívánja meg.
A nem mindig nyilvánvaló és egzaktul azonosítható idegrendszeri érési eltérések, gyakran együtt, és különböző kombinációkban jelennek meg. A szindrómák gyakori közös megjelenésének oka az egymást átfedő fejlődési utak, amelyek az atipikus fejlődéshez vezetnek. A tanulási, figyelem, hiperaktivitás és autizmus spektrum zavarok egy csoportba tartozó veleszületett és/vagy szerzett idegrendszeri eltéréseken alapulnak, és a környezet, így a tanítási módszerek meghatározó jelentőségűek a kialakulásukban.
This prayer requests blessings for children, including loving parents, security, a healthy environment, calm educators, and an education that encourages learning. It asks that children be granted free activity to learn about themselves, peers to learn from each other, and an open society that teaches cooperation rather than manipulation.
Kimutatottan növekszik az atipikus fejlődésű gyerekek aránya – tanulási, figyelem, hiperaktivitás, autizmus spektrum zavar. A sokszor nem nyilvánvaló eltéréseknek csupán a töredéke kap diagnózist, de ez is felesleges, ha nincsen mellé megfelelő ellátás. A megoldás az atipikus gyerekek fejlesztésében és tanításában az atipikus módszerek használata. Ezek a módszerek viszont csak a kultúrától eltávolodott oktatás számára atipikusak, egyébként az idegrendszer érését fejlesztő mindennapi tevékenységekben is megtalálható lehetőségek, például a mozgás, művészetek, stratégiai játékok.
Az iskola azzal a soha nem látott helyzettel szembesül, amivel a társadalom egésze: a gyerekek tudásszerzése a felnőttektől részben függetlenné vált, és több területen is a felnőttekétől különböző és gyakran nagyobb tudással rendelkeznek. Ebben a helyzetben az iskolának és az iskola fontos szereplőinek fel kell készülni az új feladatra, új szerepre, amely elsősorban a harmonikus fejlődés és tanulás biztosítása, szervezése. A jövő a facilitátoroké.
Az ember gondolkodásában és tanulásában messze nagyobb szerepe van testnek, mint azt az iskolában elismerik. Az oktatás az emberi kogníciót nagyon szüken értelmezi, és a hatékonysága ennek megfelelően szűk. A gyerekek egy igen nagy része számára megnehezíti a tanulást, hogy nem használhatják a mozgást, a testtel tanulást.
A tudatos érzelmi fejlesztés hiányzik az oktatási rendszerből, pedig a társas-közösségi tér nagy lehetőség lenne erre. Az érzelmi intelligencia elválaszthatatlan a személyes hatékonyság és a konfliktusok kezelésének témájától, így kiváló együttes áll rendelkezésre.
A pókábra alkalmas a tanulnivaló algoritmizálására. Ha van egy keret, a diák sokkal könnyebben tud új anyagokat megtanulni, mint ha csupán informciókat gyűjt be. Az algoritmus segíti később is a tudásának és életvezetésének rendezésében., a sok informcáció és változás kezelésében.
Juggling is an ancient way to improve cognitive development and efficiency. The digital age requires more conscious training for the brain, and one very edóffective way is juggling.
Atypical will be typical. The changing environment changes the development of the brains and education should find answers to the new ways children learn.
Az autizmus spektrum zavar az atipikus fejlődés egyik formája. A jellemezője a konkrétumokban való gondolkodás. Emellett mindenféle egyéb neurobiológiai eltérés része lehet.
A minden gyerek számára kedvező homogén oktatási módszer nem működik, és valójában soha sem létezett. Az oktatás csak kirángatja a komfort zónájából a gyerekeket, és nem segíti, hogy megküzdjenek a számukra messze nem optimális helyzettel. Nem megoldás a rendszerbe nem illő gyerekeknek diagnózisokat adni, mert hamarosan az atipikus lesz a tipikus. Most, amikor a gyerekek abban különböznek a korábbi gyerekektől, hogy egymástól nagyon különböznek, lehetetlen egyféle módon sikeressé tenni őket. A diverzitás természetes, és a gyerekekkel foglalkozó szakemberek számára is természetessé kell váljon a sokféleség: sokféle gyerek, sokféle módszer.
Ha az oktatás nem is, de a gyerekek agya reagál a digitális környezetre, és jelenleg az iskola duplán lemaradásba került. Egyrészt nem illik a gyorsan változó környezethez, másrészt nem illik a gyerekekhez, akik ráadásul most leképezik az aktuális kultúrát is. Az iskola egy korábbi kulturális környezethez tartozó intézmény, amely mechanikus szemléletével már akkor sem illett a gyermeki agy fejlődéséhez, de legalább illett a gyerekek szocializációjához. Most még ez sincsen. A kiváló Digitális Oktatási Stratégia egyelőre azért nem tud bekerülni az iskolákba, mert nem kompatibilis a rendszerrel, amely a régi szemléleten alapszik. A szemléletváltás nehéz, de nem bonyolult. Csupán mindent fordítva kell tenni, mint eddig.
A tehetség négyféle történeti szemlélete még most is él, de talán egy nem is létező fogalomról van szó. Miközben tehetséges egyének egyértelműen léteznek, az nem meghatározható, hogy ki a tehetséges gyermek.
A tapasztalat alapú tanulás egyik legfontosabb formája a a probléma alapú tanulás, amely szemben a feladaton alapulóval, sokkal nagyobb önállóségot, kutatást és a bizonytalanság elviselését kívánja meg.
A nem mindig nyilvánvaló és egzaktul azonosítható idegrendszeri érési eltérések, gyakran együtt, és különböző kombinációkban jelennek meg. A szindrómák gyakori közös megjelenésének oka az egymást átfedő fejlődési utak, amelyek az atipikus fejlődéshez vezetnek. A tanulási, figyelem, hiperaktivitás és autizmus spektrum zavarok egy csoportba tartozó veleszületett és/vagy szerzett idegrendszeri eltéréseken alapulnak, és a környezet, így a tanítási módszerek meghatározó jelentőségűek a kialakulásukban.
2. A király hét katonája
1. Szokások: biztonságot adnak a folyton változó
helyzetekben is.
2. Rend: aminek helye van, azt könnyű megtalálni.
3. Tisztaság: a harmónia érzését növeli.
4. Válogatás: csak a fontos marad meg, így nem terhel
a fölösleges dolgok halmaza.
5. Csoportosítás: átláthatóvá teszi a rengeteget.
6. Jegyzetek: tehermentesítik az agyunkat, és
foglalkozhatunk fontos kérdésekkel.
7. Tervezés: az elterelés állandó, ezért szükség van
egy biztos irányra.
3. 1. Szokások
A szokások szerepe, hogy átvegyék a tudatos
ellenőrzés terhét.
Egy adott szokással automatikusan egy sorozat
cselekvést végre tudunk hajtani.
A szokások rengeteg mentális erőt takarítanak meg
számunkra.
4. 2. Rend
A szokások rendet teremtenek a tevékenységekben.
A belső rendet segíti a külső rend is. A rendrakás
szervezés.
Nincs szükség teljes rendre, csak egy jól átgondolt
rendszerre, amely fenntartható.
5. 3. Tisztaság
Ami nincsen a helyén, az piszok.
A szemét mágneses, és így gyorsan elönt, ha bárhol
megjelenik.
A piszok fertőz. Megfertőzi a környezetet és a
gondolatainkat is.
Az oda nem illő dolgok zavart okoznak a munkában,
mert elterelnek a lényegről.
A tisztaság átláthatóvá teszi a dolgokat.
6. 4. Válogatás
Mielőtt elönt a káosz, jobb kiválogatni, amire igazán
szükség van.
Rendszeresen érdemes felülvizsgálni a dolgainkat,
és kiválogatni, ami fontos
• információ,
• megtanulnivaló
• feladat,
• ember,
• tárgy.
A kevesebb több, főleg, ha jó válogatás
eredményeképpen beleillik a világunkba.
7. 5. Csoportosítás
Minden csoportosítható, és ezáltal egyszerűbben
kezelhető.
Valamilyen szempont szerint egy helyre
sorolhatunk tárgyakat, tevékenységeket,
gondolatokat.
Bármi csoportokba rendezhető:
• gondolatok
• programok
• feladatok
• szavak és fogalmak
• tárgyak
8. 6. Jegyzetek
A listák segítik, hogy ne felejtsük el a feladatainkat, a
magunkkal viendő dolgokat.
A határidőnapló bejegyzései a kötelező dátumokat
tartják nekünk számon.
Az emlékeztetők egy-egy beszélgetés vagy olvasott
anyag részleteit segítik megjegyezni.
Adott pillanatban nem tűnik nehéznek emlékezni valamire,
de amint elkezdünk mást csinálni, az emlék jó eséllyel
elvész.
Ha valami megzavart, érdemes lejegyezni hol tartottunk, mi
lett volna a következő lépés.
9. 7. Tervezés
A terv a célirányos tevékenység alapja.
Nem érdemes túl sok időt eltölteni a tervezéssel,
de tervezés nélkül nem érdemes komoly
feladatokba kezdeni.
A tervek arra valók, hogy legyen mitől eltérni.
Mindig közbejön valami, ezért a rugalmas terv (A
terv, B terv stb.) a legjobb.