Conference on School Books and Educational Technology 2012. Törökbálint, Hungary

1. Somogyvári Lajos
PTE BTK „Oktatás és Társadalom” Doktori Iskola, PhD hallgató

2. A téma és forrásanyag „megtalálása”
1960-1970 közötti, minisztériumi kiadású folyóiratok
képanyagának elemzése:
Gyermekünk, Köznevelés, Óvodai nevelés, A Tanító,
A Tanító munkája, Úttörővezető
3829 antropológiai, 234 nem antropológiai fénykép –
összesen 4063 fotó
Pedagógusképek elemzése – pedagógiai háttér (112
fotó):
oktatás-nevelés világainak tudományos-intézményi háttere
önreflektív tudás
tudás legitimációja, pedagógia tudományos megalapozása

3. Képcsoportok
 Pedagógusképzés, továbbképzés, pedagógiai tanácskozások
 Taneszközök, tankönyvek
 Ünnepségek, kitüntetések, szovjet vendégek látogatása
A három képcsoportot összefogó kategória:
- Háttérintézményi hálózat:
1., módszertani-oktatástechnológiai segítség
2., intézményen kívüli pedagógiai cselekvések összehangolása
3., eszmei-ideológiai megalapozás
Köznevelés, 1965/1-6.

4. Hipotézis a tankönyvek, taneszközök vizuális
megjelenítéséről
A hatalom termeléséről /
előállításáról, szétosztásáról
és ellenőrzéséről szóló
narratíva
Foucault diskurzuselmélete
hatalom és tudás
kapcsolatáról, a diszkurzus
szereplőiről – a használat és
jelentések feltárása a cél.
(Foucault, 1990)
A diskurzus funkciója:
legitimáció
- tudomány
- professzió
A Tanító munkája,
1966/8., 15. o.

5. A források feldolgozása, metodológia
Ikonográfia
A történeti pedagógia segédtudománya (Géczi, 2008)
Pilarczyk és Mietzner (2010) szempontrendszere:
- Külső jellemzők (cím, készítő, megjelenés helye,
ideje)
- Belső jellemzők (téma, motívum, jelentés, kontextus)
Adatbázis létrehozása
• Antropológia és hermeneutika
- Az emberi múlt tevékenységeinek, világainak
megértése a jelen szemszögéből. Dialogicitás és
jelentésképzés (Gadamer, 1984)

6. A tankönyvek előállítása, a pedagógiai tudás
szétterjedése
Köznevelés, 1965/5, borító III., IV.

7. A képsorozat elemzése
Szekvencia, képsor fogalma (Darvai, 2011)
A sorozat elemei:
1., Reformtankönyvek előkészítése
2., Illusztrációk készítése
3., Könyvterjesztő vállalat raktára
4., Érdeklődő pedagógusok
5., Tankönyvek a nyomdában
Hangsúlyos helyzet

8. A létrejött tudás jellemzése I.
Elmélet és gyakorlat közelebb hozása
Mind szélesebb rétegek bevonása a tudás
létrehozásába
Ennek eszmei-ideológiai megalapozása:
1961. évi III. törvény a Magyar Népköztársaság
oktatási rendszeréről:
1. § (1) A Magyar Népköztársaság oktatási-nevelési rendszerének célja az, hogy tervszerű oktató-nevelő
munkával gondoskodjék az általános és szakmai ismeretek elsajátításáról, a népgazdaság szakképzett
munkaerő igényeinek kielégítéséről; emelje az általános és a szakmai műveltség színvonalát;
kialakítsa, illetve megszilárdítsa az oktatásban részesülők marxista-leninista világnézetét és
szocialista erkölcsi felfogását; öntudatos, művelt, néphez hű, hazáját szerető, jellemes és
törvénytisztelő állampolgárokat (…) neveljen. (…)
(3) A törvény céljának megfelelően mind fokozottabban biztosítani kell a sokoldalú feladatok ellátására
alkalmas oktatók és nevelők képzését, illetve továbbképzését; gondoskodni kell korszerű
tantervekről, tankönyvekről, szemléltető eszközökről, iskolai könyvtárakról; növelni kell az oktató-
nevelő munka eredményességét, korszerű pedagógiai módszerek alkalmazásával.”

9. A létrejött tudás jellemzése II.
Aktív, öntudatos szocialista állampolgár eszménye
Közösségi feladat (participáció)
Demokratikus, alakuló tudás (1962-es tantervfejlesztés)
Felnőtt nézőpont kizárólagossága
vs.
Tankönyvkiadó Nemzeti Vállalat monopóliuma
(1949-1990)
Professzionalizációs elméletek – legitimáló,
kontrollfunkció
Neveléstudomány közép-európai fejlődési modellje:
centralizált, államilag irányított (Báthory-Perjés, 2001;
Németh 2002)

10. Az 1965-ös év jelentősége
1961-es törvény
korrekciója
Felszabadulás 20.
évfordulója
- Assmann kulturális
emlékezet-elmélete
(2004):
identitásképzés, azonosulás
gondolkodási keretek, az
emlékezet helyeinek
kijelölése
elhatárolódás, elkülönítés
(„előtte-utána”
gondolkodás)
Óvodai nevelés, 1965/4., 119. o.

11. Tanító- és oktatógépek a tudásterjesztés
hatékonyságának növeléséért
A Tanító, 1969/6-7., 29. o.
(Didaktomat)
A Tanító munkája, 1963/4., 26. o.
(Elektromos számkép-gép)

12. A tudományosság igénye
Ideológia (dialektikus materializmus metanarratívája)
Pedagógia és pedagógusok sajátos helyzete
„A pedagógiával való foglalatosság nem tartozik a rangos szellemi tevékenységek sorába.”
(Zsolnai, 1995)
Hétköznapi gyakorlat és komplex elmélet háttér
feszültsége
Elvárások, képzés vs. sémák, rutinok
(szerepfelfogások)
A pedagógus, mint innovátor,
önálló tudástermelő
Köznevelés, 1965/1., borító III.

13. A képtípus jellemzői
újdonság, eddig nem használt módszerek és eszközök
bemutatása
külföldi modell átvétele, vagy saját fejlesztés
a tanítást - tanulást valamilyen technikai eszköz segíti
(közvetítettség a pedagógus és a diák között)
kísérleti jelleg
elméletorientáltság
cél: a tanulás hatékonyságának növelése
modernizációs szándék

14. A képek háttere
Középfokú oktatás kiterjesztése – minőségi-
mennyiségi fejlesztés, hatékonyságnövelés
Oktató-,tanítógépek kísérleti használata – az oktatás,
mint termelés, technikai kérdés
Behaviorizmus hatása (Lohr, 1965,
Skinner, 1973)
Bemeneti és kimeneti tényezőkre bontás
Köznevelés, 1966/6., borító III.

15. Összegzés és kitekintés
Az oktatás-nevelés világainak bemutatása az
antropológia és ikonográfia segítségével
További lehetséges kutatási irányok:
intézményi vizsgálatok
térbeli és időbeli összehasonlítás
épített környezet, tanterem berendezésének vizsgálata,
tankönyvi illusztrációk átfogó elemzése stb.

16. Bibliográfia
 Assmann, Jan: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai
magaskultúrákban. Atlantisz, Budapest, 2004.
 Báthory Zoltán-Perjés István: Neveléstudomány a tudományok családjában. In.:
Tanulmányok a neveléstudomány köréből 2001. A Magyar Tudományos Akadémia
Pedagógiai Bizottságának gyűjteménye. Osiris, Budapest, 2001, 11-30. o.
 Darvai Tibor: A Tanító című neveléstudományi folyóirat ikonográfiai vizsgálata.
1963,1970. In.: Iskolakultúra, 2011/6-7., 71-86. o.
 Foucault, Michel: Felügyelet és büntetés, Gondolat, 1990.
 Gadamer, Hans-Georg: Igazság és módszer. Gondolat, Budapest, 1984.
 Géczi János: Ikonológia-ikonográfia mint a történeti pedagógia segédtudománya. In.:
Iskolakultúra, 2008/1-2., 108-119. o.
 Lohr Ferenc: Az iskola és a tanítási célú technikai eszközök. In.: Magyar Pedagógia,
1965/1., 244-260. o.
 Németh András: A magyar neveléstudomány fejlődéstörténete, Osiris, Budapest, 2002.
 Pilarczyk, Ulrike - Mietzner, Ulrike: A képtudomány módszerei a neveléstudományi és
társadalomtudományi kutatásban. In.: Iskolakultúra, 2010/5-6., Melléklet, 3-20. p.
 Skinner, Burrhus F.: A tanítás technológiája. Gondolat, Budapest, 1973.
 Zsolnai József: Pedagógia-pedagógiai akciókutatás-metapedagógia. In.: A századvég
szellemi körképe. Jelenkor Kiadó, Pécs, 1995, 351-367. o.