Jenei Zsolt tanulmányából készült prezentáció, melyben az oktatási didaktikákat veszi számba. Melyik korban mit használtak, így nyomon lehet követni, vajon a mai tanárok melyiket és milyen módszerekkel használják fel a gyermekek oktatása közben.
A német didaktikai modellek logikája és szerkezeteDr. Ollé János
EKF NTDI 2015/2016. tanév tavaszi félév
Új irányzatok az oktatás elméletében
2016. április 23.
Ollé János
Eszterházy Károly Főiskola
Neveléstudományi Intézet
EKF NTDI 2015/2016. tanév tavaszi félév
Új irányzatok az oktatás elméletében
2016. április 23.
Ollé János
Eszterházy Károly Főiskola
Neveléstudományi Intézet
A német didaktikai modellek logikája és szerkezeteDr. Ollé János
EKF NTDI 2015/2016. tanév tavaszi félév
Új irányzatok az oktatás elméletében
2016. április 23.
Ollé János
Eszterházy Károly Főiskola
Neveléstudományi Intézet
EKF NTDI 2015/2016. tanév tavaszi félév
Új irányzatok az oktatás elméletében
2016. április 23.
Ollé János
Eszterházy Károly Főiskola
Neveléstudományi Intézet
A projekt módszer kiváló lehetőség a tehetséggondozás széleskörben történő alkalamazásához. Kis módosításokkal a tehetségesek számára indított programok eszköze lehet.
Egy konnektivista alapokra épülő andragógus-kurzus tapasztalatai. A KONNEKT 2012. hálózati közösség keretében konnektivista csoportként szerveződött a facebook-on, oktatói kezdeményezésére. A csoport az “Információtudomány és média a 21. század elején” címmel egy tavaszi kurzusként indult, ahová bárki csatlakozhatott, aki érdeklődött a téma iránt és vállalta a közös munkát.
EKF NTDI 2015/2016. tanév tavaszi félév
Új irányzatok az oktatás elméletében
2016. április 23.
Ollé János
Eszterházy Károly Főiskola
Neveléstudományi Intézet
Az iskola világának narratívái: elmélet és gyakorlat a pedagógiában Dr. Ollé János
A tanítás-tanulás elmélete
NMP_NV008K2
2016/2017. tanév őszi félév
Ollé János
EKE Neveléstudományi Intézet
2016. szeptember 21. 15:30-17.00 "B" épület nagyelőadó
A projekt módszer kiváló lehetőség a tehetséggondozás széleskörben történő alkalamazásához. Kis módosításokkal a tehetségesek számára indított programok eszköze lehet.
Egy konnektivista alapokra épülő andragógus-kurzus tapasztalatai. A KONNEKT 2012. hálózati közösség keretében konnektivista csoportként szerveződött a facebook-on, oktatói kezdeményezésére. A csoport az “Információtudomány és média a 21. század elején” címmel egy tavaszi kurzusként indult, ahová bárki csatlakozhatott, aki érdeklődött a téma iránt és vállalta a közös munkát.
EKF NTDI 2015/2016. tanév tavaszi félév
Új irányzatok az oktatás elméletében
2016. április 23.
Ollé János
Eszterházy Károly Főiskola
Neveléstudományi Intézet
Az iskola világának narratívái: elmélet és gyakorlat a pedagógiában Dr. Ollé János
A tanítás-tanulás elmélete
NMP_NV008K2
2016/2017. tanév őszi félév
Ollé János
EKE Neveléstudományi Intézet
2016. szeptember 21. 15:30-17.00 "B" épület nagyelőadó
1. JENEI ZSOLT – HA
KÍVÁNCSI VAGY,
HOGYAN OKTATJÁK
GYERMEKED
című tanulmánya alapján
Ágnecz Adrienn -.2017.
2. Bevezető
Ha tudni szeretnénk a gyermek oktatásáról,
jogunk van utánanézni
Az oktatás tudománya fejlődik.
Korszerű oktatásban négy "módszertani
kultúra" jelenik meg.
Ez igazodik a korosztályhoz.
3. Az első didaktika - a
megismertetés pedagógiája
Ókor és középkor:
Tanulás: ismeretek, tudás, bölcsesség átadása,
elsajátítása
A tanuló a közvetítő ismeretekkel találkoztak, élőszóban
előadott vagy olvasott szövegeket tanultak meg:
memoriter.
A szövegek sokszorosítására korlátozott mértékben volt
elérhető.
Elméleti alapjai: Platón, Szókratész, Arisztotelész,
a kereszténység tanai.
Tudományosság alapja: asszociáció törvénye és a
retorika.
4. A második didaktika - a
szemléltetés pedagógiája
Empirizmus alapján a 17. században.
Felfogása: a tanulásnak a valóság tényein és
összefüggések felismerésén kell alapulnia.
Az elme következtetéseket von le.
Comenius: szenzualista pedagógiai kialakítása.
Középpontjában a szemléltetés áll.
Tanulás elméleti alapjai: Comenius, Rousseau,
Pestalozzi.
Az elv a szenzualizmus, az empirizmus és a
ráció.
5. A második didaktika - a
szemléltetés pedagógiája
A tudás forrása: tervezett és rögzített
tudáselemek.
Szövegek, bemutatott képek, ábrák.
Tevékenységek: olvasás és megfigyelés.
Módszer: kombinációs készség, összefüggések
felismerése.
Gondolkodás formája az indukció és az
absztrakció.
Oktatás tervezése: tanórák, korcsoportos
foglalkozások.
6. A harmadik didaktika - a
cselekedtetés pedagógiája
20. század eleje.
Meghatározza a gyermek öntevékenységét, a
cselekvést, a munkáltatást, a felfedező tanulást.
Vizsgálata: asszociatív pszichológia módszereivel.
Továbbfejlesztése: pavlovi klasszikus és skinneri
operáns kondicionálás behaviorizmus
tanuláselmélete és a programozott oktatás.
Elméleti alapjai: ösztön, motívum, drive,
behaviorizmus, alaklélektan.
Skinner, Dewey, Piaget, Claparéde.
7. A harmadik didaktika - a
cselekedtetés pedagógiája
Forrása: rögzített és helyben létrehozott
tudásformák, kapcsolódó feladatok, gyakorlás,
cselekvés.
Tanulási módszer: interiorizálás, asszimiláció -
akkomodáció, problémamegoldás.
Gondolkodás formája: indukció
Oktatás tervezése: tantervek reformpedagógiai
irányzatok.
Az oktatási módszer definíciója: A tanulók
ismeretszerzését segítő, az oktatásban (tanításban) a
pedagógus által alkalmazott eljárások ismétlődő,
közös elemeiből spontán módon szerveződő v.
célszerűen szerkesztett eljárások együttese. A
sokfélesége miatt helyesebb oktatási módszerekről
beszélni.
8. A negyedik didaktika - a
szintézis
A felsorolt paradigmák ma kiegészítő viszonyban vannak.
20. sz. tanulásfelfogása, oktatási, képzési, továbbképzési
rendszerek szerkezete: a három módszertani gyakorlat együtt
jellemző.
Integratív és átfogó rendszer: a kognitívista, a konstruktivista
tanulásfelfogásokat és tanuláselméleteket foglal magában.
Negyedik didaktika:
informatikai eszközök felhasználásával hatékonyabb
módszereinek ígéretét jeleníti meg.
Tanulás elméleti alapjai: kognitív elméletek, pszichológiai
kutatások, konstruktív elmélet.
Tudás forrása: szimulációk és komplex feladatok
irányított/önálló munkavégzéssel. Közösségi és egyéni
cselekvés.
Tanulási módszer: kipróbálás, gyakorlat, önálló konstrukciók.
9. Oktatás tervezése: Komplex, tanító közösségtől függő.
Mindegyik tanulási folyamatra érvényes.
A kognitív irányzatok támaszkodnak az agykutatásra és a
pszichológiai vizsgálatok eredményeire.
Elmélete: a tanulás döntő mozzanata az egyénileg leképzett
világban és a kialakított reprezentációkon végrehajtott
műveletekben van.
Nem kizárólagos elméletek rendszer alkotása, a korábbi
elméletekkel kezdenek megközelíteniegy problémát.
Kognitív pszichológia létrehozott egy megismerés tudományt:
emberi megismeréssel és tanulással foglalkozik.
Alapterületeket a filozófia, a pszichológia, az antropológia, a
neurobiológia és a mesterséges intelligencia fogalmaival írja le
A negyedik didaktika - a
szintézis
10. 20. század tanuláselméletei
Feltételes reflexre alapuló kondicionálás - Pavlov
A kvantitatív reakciókra alapozó tanulás -
instrumentális kondicionálás. Thorndike és
Skinner
Utánzásos tanulás - Albert Bandura
Átstrukturálás - Wolfgang Köhler
Belátásos cselekvés - Karl Bühler
Műveleti lélektan - Jean Piaget
Agyi funkciók és területek összekapcsolódása -
Kognitív irányzatok
Belső konstrukciók alapján a világ megértése és
cselekvés - Konstruktivizmus