A többszörösen különleges tehetségek nem csak mint tehetség kerülnek kisebbségi helyzetbe, hanem egyéb sajátosságaik miatt is. A tehetséggondozásnak úgy kell működnie, hogy a különleges helyzetű tehetségek számára is lehetőséget adjon.
Az autizmus egyre gyakoribb diagnózis, de még mindig kevéssé ismert jelenség. A lényege a mentalizáció, gyengesége a jellemző. Másoknak független tudatot tulajdonítani nem tud automatikusan az autista egyén, de egyéb tekintetben rendkívül sokféle, és gyakran kiemelkedő tehetség.
A tehetséggondozásban a tehetség megismerése segíti, hogy a fejlődéshez megfelelő környezet biztosítható legyen. a vizsgálat célja nem a teheség azonosítása, hanem a tehetség sajátosságainak megismerése..
A tehetség nem egyszerűen képesség, hanem sajátos attitűd, amely tevékenységre sarkall. A képesség a tevékenység, gyakorlás által erősödik meg, és teljesítményt elérő talentummá válik. Ez a sajátos attitűd zavaró is lehet, ha nem arra a területre iányul, amelyet a környezet elfogadhatónak ítél.
Az alulteljesítés helyett az alulellátottság kifejezés támogatja a környezet aktív részvételét a változtatásban. A programok, amelyek a különleges helyzetű tehetségek identitását erősítik, tizenéves kortól kezdve használható hatékony megoldások.
Sokféle akadály áll a gyerekek fejlődése és a teljesítményelérés közé. Vannak nyilvánvaló és kevésbé nyilvánvaló, valamint külső és belső akadályok.
A környezet azzal segít, ha csökkenti a külső akadályokat, ez azonban nem azt jelenti, hogy ne maradna megküzdeni való a gyerekek előtt.
A legyőzhető akadályok akár megerősítőek is lehetnek.
A tehetség sokszor még a gyenge oldalaiból is fejlődési erőt merít, ha ezt a környezet legalább is nem hátráltatja.
Az autizmus egyre gyakoribb diagnózis, de még mindig kevéssé ismert jelenség. A lényege a mentalizáció, gyengesége a jellemző. Másoknak független tudatot tulajdonítani nem tud automatikusan az autista egyén, de egyéb tekintetben rendkívül sokféle, és gyakran kiemelkedő tehetség.
A tehetséggondozásban a tehetség megismerése segíti, hogy a fejlődéshez megfelelő környezet biztosítható legyen. a vizsgálat célja nem a teheség azonosítása, hanem a tehetség sajátosságainak megismerése..
A tehetség nem egyszerűen képesség, hanem sajátos attitűd, amely tevékenységre sarkall. A képesség a tevékenység, gyakorlás által erősödik meg, és teljesítményt elérő talentummá válik. Ez a sajátos attitűd zavaró is lehet, ha nem arra a területre iányul, amelyet a környezet elfogadhatónak ítél.
Az alulteljesítés helyett az alulellátottság kifejezés támogatja a környezet aktív részvételét a változtatásban. A programok, amelyek a különleges helyzetű tehetségek identitását erősítik, tizenéves kortól kezdve használható hatékony megoldások.
Sokféle akadály áll a gyerekek fejlődése és a teljesítményelérés közé. Vannak nyilvánvaló és kevésbé nyilvánvaló, valamint külső és belső akadályok.
A környezet azzal segít, ha csökkenti a külső akadályokat, ez azonban nem azt jelenti, hogy ne maradna megküzdeni való a gyerekek előtt.
A legyőzhető akadályok akár megerősítőek is lehetnek.
A tehetség sokszor még a gyenge oldalaiból is fejlődési erőt merít, ha ezt a környezet legalább is nem hátráltatja.
Kimutatottan növekszik az atipikus fejlődésű gyerekek aránya – tanulási, figyelem, hiperaktivitás, autizmus spektrum zavar. A sokszor nem nyilvánvaló eltéréseknek csupán a töredéke kap diagnózist, de ez is felesleges, ha nincsen mellé megfelelő ellátás. A megoldás az atipikus gyerekek fejlesztésében és tanításában az atipikus módszerek használata. Ezek a módszerek viszont csak a kultúrától eltávolodott oktatás számára atipikusak, egyébként az idegrendszer érését fejlesztő mindennapi tevékenységekben is megtalálható lehetőségek, például a mozgás, művészetek, stratégiai játékok.
Az iskola azzal a soha nem látott helyzettel szembesül, amivel a társadalom egésze: a gyerekek tudásszerzése a felnőttektől részben függetlenné vált, és több területen is a felnőttekétől különböző és gyakran nagyobb tudással rendelkeznek. Ebben a helyzetben az iskolának és az iskola fontos szereplőinek fel kell készülni az új feladatra, új szerepre, amely elsősorban a harmonikus fejlődés és tanulás biztosítása, szervezése. A jövő a facilitátoroké.
Az ember gondolkodásában és tanulásában messze nagyobb szerepe van testnek, mint azt az iskolában elismerik. Az oktatás az emberi kogníciót nagyon szüken értelmezi, és a hatékonysága ennek megfelelően szűk. A gyerekek egy igen nagy része számára megnehezíti a tanulást, hogy nem használhatják a mozgást, a testtel tanulást.
A tudatos érzelmi fejlesztés hiányzik az oktatási rendszerből, pedig a társas-közösségi tér nagy lehetőség lenne erre. Az érzelmi intelligencia elválaszthatatlan a személyes hatékonyság és a konfliktusok kezelésének témájától, így kiváló együttes áll rendelkezésre.
A pókábra alkalmas a tanulnivaló algoritmizálására. Ha van egy keret, a diák sokkal könnyebben tud új anyagokat megtanulni, mint ha csupán informciókat gyűjt be. Az algoritmus segíti később is a tudásának és életvezetésének rendezésében., a sok informcáció és változás kezelésében.
Juggling is an ancient way to improve cognitive development and efficiency. The digital age requires more conscious training for the brain, and one very edóffective way is juggling.
Atypical will be typical. The changing environment changes the development of the brains and education should find answers to the new ways children learn.
Az autizmus spektrum zavar az atipikus fejlődés egyik formája. A jellemezője a konkrétumokban való gondolkodás. Emellett mindenféle egyéb neurobiológiai eltérés része lehet.
A minden gyerek számára kedvező homogén oktatási módszer nem működik, és valójában soha sem létezett. Az oktatás csak kirángatja a komfort zónájából a gyerekeket, és nem segíti, hogy megküzdjenek a számukra messze nem optimális helyzettel. Nem megoldás a rendszerbe nem illő gyerekeknek diagnózisokat adni, mert hamarosan az atipikus lesz a tipikus. Most, amikor a gyerekek abban különböznek a korábbi gyerekektől, hogy egymástól nagyon különböznek, lehetetlen egyféle módon sikeressé tenni őket. A diverzitás természetes, és a gyerekekkel foglalkozó szakemberek számára is természetessé kell váljon a sokféleség: sokféle gyerek, sokféle módszer.
Ha az oktatás nem is, de a gyerekek agya reagál a digitális környezetre, és jelenleg az iskola duplán lemaradásba került. Egyrészt nem illik a gyorsan változó környezethez, másrészt nem illik a gyerekekhez, akik ráadásul most leképezik az aktuális kultúrát is. Az iskola egy korábbi kulturális környezethez tartozó intézmény, amely mechanikus szemléletével már akkor sem illett a gyermeki agy fejlődéséhez, de legalább illett a gyerekek szocializációjához. Most még ez sincsen. A kiváló Digitális Oktatási Stratégia egyelőre azért nem tud bekerülni az iskolákba, mert nem kompatibilis a rendszerrel, amely a régi szemléleten alapszik. A szemléletváltás nehéz, de nem bonyolult. Csupán mindent fordítva kell tenni, mint eddig.
A tehetség négyféle történeti szemlélete még most is él, de talán egy nem is létező fogalomról van szó. Miközben tehetséges egyének egyértelműen léteznek, az nem meghatározható, hogy ki a tehetséges gyermek.
A tapasztalat alapú tanulás egyik legfontosabb formája a a probléma alapú tanulás, amely szemben a feladaton alapulóval, sokkal nagyobb önállóségot, kutatást és a bizonytalanság elviselését kívánja meg.
A nem mindig nyilvánvaló és egzaktul azonosítható idegrendszeri érési eltérések, gyakran együtt, és különböző kombinációkban jelennek meg. A szindrómák gyakori közös megjelenésének oka az egymást átfedő fejlődési utak, amelyek az atipikus fejlődéshez vezetnek. A tanulási, figyelem, hiperaktivitás és autizmus spektrum zavarok egy csoportba tartozó veleszületett és/vagy szerzett idegrendszeri eltéréseken alapulnak, és a környezet, így a tanítási módszerek meghatározó jelentőségűek a kialakulásukban.
Egy kultúraváltás olyan erőteljes környezeti hatás, amely átalakítja az emberi agyműködést, az információk feldolgozási módját, a tanulást és a gondolkodást. A korábbi nagy kulturális váltások esetében is így volt ez, de a fejlődés exponenciális gyorsulása miatt jelenleg több évszázadnyi változást élünk meg, ami eléggé sokkos helyzethez vezetett, és kevés az adaptív válasz. Az ember egyik legfőbb túlélési eszköze az agy képlékenysége és az ehhez kapcsolódó tanulási képesség, vagyis kritikus kérdés, hogy mit tesz a társadalom a megváltozott környezetben megváltozott agyakkal.
Kimutatottan növekszik az atipikus fejlődésű gyerekek aránya – tanulási, figyelem, hiperaktivitás, autizmus spektrum zavar. A sokszor nem nyilvánvaló eltéréseknek csupán a töredéke kap diagnózist, de ez is felesleges, ha nincsen mellé megfelelő ellátás. A megoldás az atipikus gyerekek fejlesztésében és tanításában az atipikus módszerek használata. Ezek a módszerek viszont csak a kultúrától eltávolodott oktatás számára atipikusak, egyébként az idegrendszer érését fejlesztő mindennapi tevékenységekben is megtalálható lehetőségek, például a mozgás, művészetek, stratégiai játékok.
Az iskola azzal a soha nem látott helyzettel szembesül, amivel a társadalom egésze: a gyerekek tudásszerzése a felnőttektől részben függetlenné vált, és több területen is a felnőttekétől különböző és gyakran nagyobb tudással rendelkeznek. Ebben a helyzetben az iskolának és az iskola fontos szereplőinek fel kell készülni az új feladatra, új szerepre, amely elsősorban a harmonikus fejlődés és tanulás biztosítása, szervezése. A jövő a facilitátoroké.
Az ember gondolkodásában és tanulásában messze nagyobb szerepe van testnek, mint azt az iskolában elismerik. Az oktatás az emberi kogníciót nagyon szüken értelmezi, és a hatékonysága ennek megfelelően szűk. A gyerekek egy igen nagy része számára megnehezíti a tanulást, hogy nem használhatják a mozgást, a testtel tanulást.
A tudatos érzelmi fejlesztés hiányzik az oktatási rendszerből, pedig a társas-közösségi tér nagy lehetőség lenne erre. Az érzelmi intelligencia elválaszthatatlan a személyes hatékonyság és a konfliktusok kezelésének témájától, így kiváló együttes áll rendelkezésre.
A pókábra alkalmas a tanulnivaló algoritmizálására. Ha van egy keret, a diák sokkal könnyebben tud új anyagokat megtanulni, mint ha csupán informciókat gyűjt be. Az algoritmus segíti később is a tudásának és életvezetésének rendezésében., a sok informcáció és változás kezelésében.
Juggling is an ancient way to improve cognitive development and efficiency. The digital age requires more conscious training for the brain, and one very edóffective way is juggling.
Atypical will be typical. The changing environment changes the development of the brains and education should find answers to the new ways children learn.
Az autizmus spektrum zavar az atipikus fejlődés egyik formája. A jellemezője a konkrétumokban való gondolkodás. Emellett mindenféle egyéb neurobiológiai eltérés része lehet.
A minden gyerek számára kedvező homogén oktatási módszer nem működik, és valójában soha sem létezett. Az oktatás csak kirángatja a komfort zónájából a gyerekeket, és nem segíti, hogy megküzdjenek a számukra messze nem optimális helyzettel. Nem megoldás a rendszerbe nem illő gyerekeknek diagnózisokat adni, mert hamarosan az atipikus lesz a tipikus. Most, amikor a gyerekek abban különböznek a korábbi gyerekektől, hogy egymástól nagyon különböznek, lehetetlen egyféle módon sikeressé tenni őket. A diverzitás természetes, és a gyerekekkel foglalkozó szakemberek számára is természetessé kell váljon a sokféleség: sokféle gyerek, sokféle módszer.
Ha az oktatás nem is, de a gyerekek agya reagál a digitális környezetre, és jelenleg az iskola duplán lemaradásba került. Egyrészt nem illik a gyorsan változó környezethez, másrészt nem illik a gyerekekhez, akik ráadásul most leképezik az aktuális kultúrát is. Az iskola egy korábbi kulturális környezethez tartozó intézmény, amely mechanikus szemléletével már akkor sem illett a gyermeki agy fejlődéséhez, de legalább illett a gyerekek szocializációjához. Most még ez sincsen. A kiváló Digitális Oktatási Stratégia egyelőre azért nem tud bekerülni az iskolákba, mert nem kompatibilis a rendszerrel, amely a régi szemléleten alapszik. A szemléletváltás nehéz, de nem bonyolult. Csupán mindent fordítva kell tenni, mint eddig.
A tehetség négyféle történeti szemlélete még most is él, de talán egy nem is létező fogalomról van szó. Miközben tehetséges egyének egyértelműen léteznek, az nem meghatározható, hogy ki a tehetséges gyermek.
A tapasztalat alapú tanulás egyik legfontosabb formája a a probléma alapú tanulás, amely szemben a feladaton alapulóval, sokkal nagyobb önállóségot, kutatást és a bizonytalanság elviselését kívánja meg.
A nem mindig nyilvánvaló és egzaktul azonosítható idegrendszeri érési eltérések, gyakran együtt, és különböző kombinációkban jelennek meg. A szindrómák gyakori közös megjelenésének oka az egymást átfedő fejlődési utak, amelyek az atipikus fejlődéshez vezetnek. A tanulási, figyelem, hiperaktivitás és autizmus spektrum zavarok egy csoportba tartozó veleszületett és/vagy szerzett idegrendszeri eltéréseken alapulnak, és a környezet, így a tanítási módszerek meghatározó jelentőségűek a kialakulásukban.
Egy kultúraváltás olyan erőteljes környezeti hatás, amely átalakítja az emberi agyműködést, az információk feldolgozási módját, a tanulást és a gondolkodást. A korábbi nagy kulturális váltások esetében is így volt ez, de a fejlődés exponenciális gyorsulása miatt jelenleg több évszázadnyi változást élünk meg, ami eléggé sokkos helyzethez vezetett, és kevés az adaptív válasz. Az ember egyik legfőbb túlélési eszköze az agy képlékenysége és az ehhez kapcsolódó tanulási képesség, vagyis kritikus kérdés, hogy mit tesz a társadalom a megváltozott környezetben megváltozott agyakkal.
1. A tehetség
Dr. habil. Gyarmathy Éva
MTA Pszichológiai Intézet
2. A tehetség sajátos
attitűd és reakciómód
avagy
„Nem tudtam, hogy
lehetetlen, és
megcsináltam”
3. Tesztek és a tehetség
Terman (1925) a
tehetséget
a magas IQ-val
azonosította.
Követéses vizsgálatában
több, mint 1500
intellektuális tehetséget
vizsgált.
7. • Gábor: hatévesen értelmi
fogyatékosnak minősítették,
kilencévesen megyei
matematika versenyt nyert.
Fejlesztő tanárának
elmondta, nem tetszett neki
a vizsgálatot végző személy,
nem árulta el neki a jó
válaszokat.
8. • Imola: tizenegyéves,
figyelemzavara miatt az
intelligencia tesztekben
csak a legkönnyebb és a
legnehezebb feladatokat
végzi el hibátlanul.
Hivatalosan értelmi fogyatékosnak minősítették.
9. • Dénes: 22 éves,
ma már diszlexiáról
van papírja,
tízévesen azonban
hivatalosan értelmi
fogyatékosnak
minősítették.
Nemzetközi szintű
kiváló barlangász.
11. Tom
Cruise
Pablo
Picasso
Albert
Einstein
Gróf
Széchenyi
István
Leonardo
Da Vinci
William
Butler
Yeats
Agatha
Christie
Benjamin
Franklin
Anatole
France
Mi a közös különös bennük a
tehetségen kívül?
12. Thomas
Alva
Edison
Mi a közös különös bennük a
Frank
Lloyd
Wright
Frank
Coppola
Nicola Tesla
John
Lennon
George Bizet
Winston Churchill
Amadeus
Mozart
Whoopi
Goldberg
Steve
Jobs
tehetségen kívül?
13. A tehetség
jellemzői
George Bizet
szokásostól eltérő
észlelés
gyors reakció
alkotási vágy
fáradhatatlanság
hajlam az autoritás
megkérdőjelezésére
alacsony
monotóniatűrés
kihívás hiányában
rendbontó viselkedés erős képzelet
14. A hiperaktív egyén
jellemzői
alacsony
monotóniatűrés
szokásostól eltérő
észlelés
hajlam az autoritás
megkérdőjelezésére
gyors reakció
alkotási vágy
fáradhatatlanság
kihívás hiányában
rendbontó viselkedés erős képzelet
15. Alan Turing
Glenn Gould
Ludwig
Wittgenstein
Srinivasa Ramanujan
Temple
Grandin
Simone Weil
George Orwell
Mi a közös különös bennük a
tehetségen kívül?
16. Az autizmus neurobiológiai sajátosság
Másképp lát
Tiszta gondolkodás
Egy-egy terület iránt mélyen
elkötelezett
17. Volt egyszer egy világ,
a világban egy bolygó,
a bolygón egy földrész,
a földrészen egy ország,
az országban egy város,
a városban egy lakás,
A lakásban egy szoba,
a szobában egy ember,
S az emberben egy világ.
Seth F.
Henriett
18. Louis Braille
Stevie
Wonder
Mi a közös különös bennük a
tehetségen kívül?
Ludwig von
Beethoven
Thomas
Alva
Edison
Henri de
Toulouse
Lautrec
Stephen
Hawking
Claude
Monet
19. Mi a közös különös bennük a
tehetségen kívül?
Carl
Friedrich
Gauss
Auguste Rodin
Srinivasa
Ramanujan Coco Chanel
Edit Piaf
Steve
Jobs
Barabás
Miklós
József Attila
Eddy Murphy
20. Többszörös különlegessége lehet a
tehetségnek:
Szociokulturális helyzet
Etnikai-kisebbségi helyzet
Neurológiai eltérések
Viselkedési és érzelmi sajátosságok
Érzékszervi és mozgásszervi
eltérések
21. Alapkövetelmények a
tehetségondozásban:
Mindenkire úgy kell tekinteni, hogy
tehetség lehet
Korai legyen a tehetséggondozás,
későbbi a tehetségazonosítás
A programokban való részvétel az
érdeklődésre épüljön
Sokféle képesség fejlesztésére és
felismerésére adjon lehetőséget a
tehetséggondozás
22. A többszintű, az érdeklődésre építő
tehetséggondozás mindenkinek előnyös
1. Széles rétegnek a mindennapokban
2. Érdeklődők csoportjának
3. Kiemelkedőknek
4. Tehetségeknek