Dr. Kollár Csaba: A coach szerepe a munkahelyi kiégés (burnout szindróma) kom...Csaba KOLLAR (Dr. PhD.)
Dr. Kollár Csaba: A coach szerepe a munkahelyi kiégés (burnout szindróma) komplex kezelésében
Elhangzott:
III. Magyarországi Corporate Coaching Konferencia
Programadó Házigazda: CoachOK Szakmai Szövetség és vendégei
2013. november 19. (kedd)
1095 Budapest, Lechner Ödön sétány 9. K&H székház
A Kertészeti Egyetemen tartott előadásom a zöld gondozás, a gyógyító kertek, a zöld élmény prevenciós, gyógyító és rehabilitációs alkalmazásairól szenvedélybetegségek esetén.
Dr. Kollár Csaba: A coach szerepe a munkahelyi kiégés (burnout szindróma) kom...Csaba KOLLAR (Dr. PhD.)
Dr. Kollár Csaba: A coach szerepe a munkahelyi kiégés (burnout szindróma) komplex kezelésében
Elhangzott:
III. Magyarországi Corporate Coaching Konferencia
Programadó Házigazda: CoachOK Szakmai Szövetség és vendégei
2013. november 19. (kedd)
1095 Budapest, Lechner Ödön sétány 9. K&H székház
A Kertészeti Egyetemen tartott előadásom a zöld gondozás, a gyógyító kertek, a zöld élmény prevenciós, gyógyító és rehabilitációs alkalmazásairól szenvedélybetegségek esetén.
A Magyar Addiktológiai Társaság 2011. 11. 24-én elhangzott előadás, dr. Bodrogi Andreával közösen. Az előadás az addiktológiai és a pszichiátriai rendszerek közötti különbségekkel és hasonlóságokkal foglalkozik, az integráció reményében.
Műhely előadás az I. Gyergyói Mentálhigiénés Napok konferencián, 2010 május 8, Gyergyószentmiklós. Előadják a BBTE egyéves mentálhigiéné magiszteri képzés hallgatói.
A gyerekek képességei sokkal szórtabbak, mint korábban. Számos erős és gyenge pontjuk van, és gyakran ugyanaz lehet az erősségük, mint ami a gyengéjük. A tanítás és fejlesztés mindig onnan kell induljon, ahol a tanuló még tudással rendelkezik. Számos megoldás áll készen, csak a mindennapi gyakorlatba kell beépíteni.
A teljesítmények és teljesítményzavarok kialakulásának háteráben egyaránt a személyes és környezeti változók és ezek interakciója azonosítható. A változók hálózatának, egymásrahatásának megismerése segíti a hatékony beavatkozást, fejlesztést és tanítást.
1. Mi fán terem a gyógypedagógus?
Kompetencia, és kompetencia határok.
Pszichopedagógusok lehetséges szerepe
a krónikus betegellátásban.
Váraljai Réka, gyógypedagógus,
SZTE GYIP
2.
3. Gyógypedagógia
• Nevelési, terápiás és rehabilitációs
dominanciájú, komplex embertudomány.
(Mesterházi, 2000)
• Jellemzői: rendszerszemlélet, a teljes
személyiség gyógyító nevelése születéstől a
halálig, bio-pszicho-szociális látásmód,
interdiszciplinaritás
4. Gyógypedagógia - identitásválság
• A tudományok rendszerében nem önállóan jelenik
meg, hanem a neveléstudomány részdiszciplínájaként
• Speciális pedagógia – beszűkülés – szakmai viták –
nyitás a társadalomtudományok felé
• Sonder-, Heilpaedagogik, Special education –
gyógypedagógia-speciális nevelési igényűek tudománya
v. fogyatékosságtudomány
• „A gyógypedagógiát a klinikai jellege emelte ki a
neveléstudományból.” (Gordosné dr. Szabó Anna)
5. Fogyatékosságtudomány
• Szociológiai szemlélet
• Integráló tudományág, a határtudományokkal
szoros kapcsolatban áll
• Posztmodell: társadalmi dimenzió+fogyatékkal
élők saját tapasztalatai, fejlődési utak
• „a zárt strukturális modellek csak részlegesen
igazak”
• Rizómaszerű, nem hierarchikus
megismeréstechnikával dolgozik
• Része lehet a gyógypedagógia tudomány
identitás válságának feloldásában
6. Pszichopedagógia
• Pszichés fejlődési zavarok, nevelési problémák, szociokulturális hátrányok
feltérképezése és kezelése, komplex tudástartalmak birtokában. Gyógypedagógiai
kórképek – lehetséges pszichés következmények
• Pszichopedagógus kompetenciái:
• 1. Tanulási nehézséggel küzdők speciális tüneteinek kezelése – KÖZOKTATÁS . Tanári
tudástartalmak. (BTMN, SNI – diagnózis, fejlesztés)
• 2. Veszélyeztetett gyermekek és családok felismerése, ellátása – GYERMEKVÉDELEM
• 3. Viselkedési-, magatartászavarok megelőzése, felismerése, kezelése, a tünetek
csökkentése – EGÉSZSÉGÜGY. Terapeuta tudástartalmak, klinikai minőség. (nehezen
nevelhetők, inadaptáltak, személyiségzavarral küzdők gyógyító nevelése,
anamnesztikus adatok elemzése, tanácsadás, pszichoedukációs módszerek
alkalmazása stb.)
8. Fogyatékosság – krónikus betegségek
• Fogyatékosság legáltalánosabb jelentéstartalma: Biológiai
állapot megváltozása, a testi, idegrendszeri
tulajdonságterületek körében fennálló visszafordíthatatlan
sérülés, károsodás, defektus.
• WHO 1980.: 1. szint – sérülés – Biológiai szint, 2. szint –
fogyatékosság – működési szint, 3. szint – akadályozottság –
szociális szint
• Krónikus betegség (WHO): hosszan tartó, általában lassú
progressziójú betegségek. Betegekre, családtagokra,
társadalomra nézve is jelentős terheket jelent. A mentális
betegségek költségei a legmagasabbak.
9. Tulajdonságterületek
Fogyatékosság
• OK (pl. fülgyulladás)
• Elsődleges következmény –
biológiai – pl. hallássérülés
• Másodlagos következmény
– lelki – pl. agresszivitás
• Harmadlagos következmény
- cselekvésbeli –
beszédfejlődési elmaradás
Krónikus betegség
• OK (pl. agyi fejlődési
rendellenesség)
• Elsődleges következmény –
biológiai – pl. IGE epilepszia
• Másodlagos következmény –
lelki – pl. szorongás
• Harmadlagos következmény –
cselekvésbeli – tanulási
nehezítettség
10. Epilepszia
• a leggyakoribb idegrendszeri zavar,
amelyet a beteg által irányíthatatlan
rohamok jellemeznek.
• Prevalenciája 0,4-1% között mozog.
Magyarországon kb. 50.000 felnőtt.
(0,5%) Gyermekeknél 1%. 2 millióból
20.000-ren.
• 80 %-uk gyógyszerrel rohammentes.
A gyermekek fele kinövi a betegséget.
• Az epilepsziás gyermekek 15-20%-a
értelmi fogyatékos.
11. • „Csak akkor valósíthatjuk meg
magunkat, ha küldetést teljesítünk.”
• „Az epilepszia ablakot nyitott
számomra (és az idegtudományok
számára is) az agyra, amelynek
vizsgálata, kutatása betegségeinek
gyógyítása soha el nem múló
érdeklődésem tárgyává vált.”
Dr. Halász Péter emeritus
ideggyógyász/epileptológus professzor
12. Epilepszia – nem orvosi szakképzés
Németországban
Németország
• BETHEL – Epilepszia Központ: Segítő-,
oktató szakmából érkező diplomások
továbbképzése, 2006 óta. (3 modul:
elmélet, gyakorlat, szakdolgozat)
• Képzettség: szakasszisztens,
szaktanácsadó, tréner (FAMOSES,
MOSES, PEPE pszichoedukációs
programok)
• Cél: epilepszia specifikus gondozás,
betegek és hozzátartozóik segítése,
tanácsadás, multidiszciplináris team-
ben való részvétel
13. Epilepszia tanácsadás – protokoll
• 1. TÁJÉKOZÓDÁS (rohamok, iskola, sport, pályaválasztás,
compliance, nemek szerinti differenciálás)
• 2. TÁJÉKOZTATÁS – TANÁCSADÁS (betegedukáció – betegség
megértése, compliance javítása, vizsgálati-, terápiás
módszerek felvázolása, rohamnaptár vezetése…)
• 3. KONZULTÁCIÓ (egyéni és kiscsoportos pszichoedukáció,
családkonzultáció, önmegfigyelés gyakorlása, elsődleges és
másodlagos kontroll kialakítása/tesz-gondol stratégiák,
utánkövetés, szülői overprotektivitás és tanult
tehetetlenség leküzdése…)
14. Orvosi kérdőívek eredménye
• 60% támaszkodik az ápolókra, munkájában, 30% a szociális
munkásokra is, 1 válaszadó senkire, néhányan említették a
pszichológust, gyógypedagógust
• 100 % látna szívesen szaktanácsadókat az egészségügyi team-ben
• Szaktanácsadók segítségét kérik: betegekkel való
kapcsolattartásban, önsegítő csoportok szervezésében,
kórelőzmények- és tesztek felvételében, táborok- és epilepszia
klubok szervezésében
• A válaszadók (N=12) 75%-a nyilatkozott úgy, hogy a betegek
pszichoszociális problémáinak orvoslására, életminőségének
javítására nincs elég idő a praxisban
• Szaktanácsadók bevonásának akadálya a többség szerint anyagi
jellegű
15. Epilepszia tanácsadás – SZEGED
• A gyermekpszichiátriai osztály és a gyermekneurológiai osztály
együttműködése (Dr. Vetró Ágnes, Dr. Kóbor Jenő)
• A program előkészítése végéhez közeledik (szülői kérdőívek, igények
felmérése zajlik)
• Cél: epilepszia specifikus gondozás, utánkövetés, életminőség
javítása, tudományos munka, dokumentáció.
• A tanácsadás vezetője: Váraljai Réka
• Helyszíne: SZTE GYIP
• A tudományos hátteret a Szegedi Tudományegyetem valamint az
ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara biztosítja