2. Digitális írástudás +Médiaoktatás
=Média írástudás (Literacy)? Between digital
competence and critical understanding
• Információs társadalom – paradigmaváltás
– Tanügyi kérdés 2013-ig: Mi tartozik a Mozgókép és
médiaismeretre ebből? (Media Education
koncepció)
– Kérdés 2013-tól az is: Mi tartozik a Vizuális
kultúrára ebből? (Media Literacy koncepció
részeként)
3. Korábbi NAT Mozgóképkultúra és
médiaismeret
• Életkori csoport: 7-12. osztály (13 év fölöttiek)
• „Ez az audiovizuális írás-, olvasástudás
alapjainak az elsajátítását és a kritikai
médiatudatosság fejlesztését jelenti.”
• „…a mozgókép- és médiaoktatás a
demokráciára nevelésnek és olyan értékek
elsajátításának az iskolája, mint a másság
elfogadása, a kritikai gondolkodás vagy a
tudatos választás képességének a fejlesztése.”
4. Kritikai „írástudás” (D. Buckingham) –
angol médiaoktatási modell
• a mozgóképi szövegértés fejlesztése
– komplex folyamat: a gyártó, a szöveg/üzenet, a
befogadó és a társadalmi környezet egymásra
hatásában vizsgáljuk
• A mozgóképpel, elektronikus kommunikációs
eszközökkel történő önkifejezés fejlesztése
– Demokratikus részvétel erősítése
• a média társadalmi szerepének, valamint
működésmódjának a feltárása
5. Miért több a Media Literacy
• Digitális írástudás + média tudatosság együtt
6. Henry Jenkins a demokráciára nevelésről a
digitális média környezetben
• A „részvételi kultúra” megnyilvánulási formái
(és feltételei) az újmédia környezetben
– Sűrű kapcsolódás közösségekhez: hálózati
közösségek tagjai vagyunk
– A kifejezés, közlés új kreatív formáit nyújtja
– Együttműködésen alapuló problémamegoldás
jellemzi (pl. wiki)
– A médiatartalmak alakítása - tartalomgyártás
7. Spontán tanulás vagy beavatkozás
• „Digitális bennszülöttek” (Prensky, Tapscot,
Sugata Mitra )
VAGY
• „Media literacy” média oktatás (Jenkins,
Buckingham)
8. A pedagógiai beavatkozás indokai
• A részvételi szakadék – egyenlőtlen hozzáférés:
– a hozzáférés lehetősége és kiaknázásának képessége
nem egyformán adott minden fiatalnak
• Az átláthatóság problémája
– nehézséget jelent a fiatalok számára világosan
felismerni, hogyan alakítja “világlátásunkat” a média
• Az etikai szempontok
– a digitális, interaktív környezetben fiatalok felkészülés
nélkül válnak a közösség valamint a média
közszereplőivé és gyártóivá
9. Nevelési cél
• felkészítés a digitális média írástudás
alapkészségeinek elsajátítására és
transzformálására a részvételi kultúrában való
sikeres alkalmazás érdekében – demokratikus
társadalmi nevelés
• Az új média írástudás kialakításában a
hangsúly az egyéni önkifejezéstől a közösségi
elkötelezettség felé tolódik
10. A digitális/új média írástudás
alapkészségei
• Játék — képesség a környezettel való kísérletezésre,
ami a problémamegoldás formájává válhat. (Közösségi
probléma megoldás gyakorló terepe pl. az MMORPG)
• Szimuláció — képesség valódi folyamatok dinamikus
modelljének értelmezésére és létrehozására
• A közös tudás — képesség arra, hogy közös cél -új
közösen alkotott tudás - érdekében tudást/infromációt
gyűjtsünk és ezt másokkal megosztva megvitassuk.
(Közösségi tartalomgyártás)
11. A digitális/új média írástudás
alapkészségei
• „Kisajátítás”/Kreatív újrahasznosítás —
meglévő media tartalmak tartalmas
kipróbálása és újrahsznosítása (remixelése)
• Megosztott figyelem/multitasking (?) a
környezet elemeinek párhuzamos vizsgálata, a
fontos részletekre fókuszálás képessége
• Ítélet — a különböző információs források
megbízhatóságának, hitelességének
értékelése
12. A digitális/új média írástudás
alapkészségei
• A médiumok közti átjárás — a történések,
információk áramlásának követése többféle
modalitáson keresztül
• Networking — az információ felkutatásának,
szintetizálásának és terjesztésének képessége
• Tárgyaló képesség/hatékony
kapcsolattartás—különféle közösségek közti
átjárás képessége. Eltérő közösségek
normáinak felismerése és tiszteletben tartása.
13. Henry Jenkins a demokráciára nevelésről a
digitális média környezetben
• A „részvételi kultúra” megnyilvánulási formái
(és feltételei) az újmédia környezetben
– Sűrű kapcsolódás közösségekhez: hálózati
közösségek tagjai vagyunk
– A kifejezés, közlés új kreatív formáit nyújtja
– Együttműködésen alapuló problémamegoldás
jellemzi (pl. wiki)
– A médiatartalmak alakítása - tartalomgyártás
16. European Comission _Media Literacy
értékelési és ajánlási szempontsor - 2009
• Magyarország 27-ből 11. helyen
• Ajánlások a média oktatás szempontjából
–
–
–
–
–
–
Váljon kulcskompetenciává
Legyen önálló tantárgy és tantárgyközi terület is
A kreativitás és a részvétel (participáció) legyen hangsúlyos
Tanárképzés
EU forrásbank és közös pedagógiai módszertani fejlesztés
Szakképzésben is jelenjen meg a médiaoktatás és a média
szakma
– Életkori kiterjesztés (idős kor felé is)
