Gulyás Enikő-Kis-Tóth Lajos és Racsko Réka: A nonverbális kommunikáció változása a fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozások során halmozottan hátrányos helyzetű 6. osztályos tanulók körében.
•
0 likes•643 views
A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Neveléstudományi Intézete, Neveléstudományi Doktori Iskolája és az MTA SZAB Neveléstudományi és Pszichológiai Szakbizottsága "XIV. Pedagógiai Értékelési Konferencia - PÉK 2016" címmel szervezett konferenciát 2016. április 21-23-án. A konferencia célja a pedagógiai értékeléshez kapcsolódó empirikus kutatások, innovatív értékelési módszerek, a pedagógiai értékelést a közoktatásban vagy a felsőoktatásban alkalmazó vizsgálatok, pedagógiai kísérletek, innovatív oktatási módszerek, illetve azok eredményeinek bemutatása, továbbá e területekhez kapcsolódó elméleti előadások szélesebb közönséggel történő megismertetése. Az Eszterházy Károly Médiainformatika Intézetében működő IKT-Kutatócsoport nevében Gulyás Enikő-Kis-Tóth Lajos és Racsko Réka vettek részt Oktatási fejlesztések tematikus szekcióban (elnök: Lannert Judit) az alábbi előadással: A nonverbális kommunikáció változása a fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozások során halmozottan hátrányos helyzetű 6. osztályos tanulók körében
Recommended
Recommended
More Related Content
Similar to Gulyás Enikő-Kis-Tóth Lajos és Racsko Réka: A nonverbális kommunikáció változása a fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozások során halmozottan hátrányos helyzetű 6. osztályos tanulók körében.
Similar to Gulyás Enikő-Kis-Tóth Lajos és Racsko Réka: A nonverbális kommunikáció változása a fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozások során halmozottan hátrányos helyzetű 6. osztályos tanulók körében. (20)
Gulyás Enikő-Kis-Tóth Lajos és Racsko Réka: A nonverbális kommunikáció változása a fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozások során halmozottan hátrányos helyzetű 6. osztályos tanulók körében.
- 1. A nonverbális kommunikáció változása a fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozások során halmozottan hátrányos helyzetű 6. osztályos tanulók körében Gulyás Enikő Dr. Kis-Tóth Lajos Racsko Réka
- 2. 1. Elméleti háttér 1. a fejlesztő (e-)biblioterápia fogalma és struktúrája 2. a fejlesztő (e-)biblioterápia módszertana 3. korábbi kutatások 2. A kutatás felépítése, a kutatás célja 1. A kutatás ismertetése 2. Kvantitatív és kvalitatív módszerek 3. Hipotézisek 4. A videós interakcióelemzés-vizsgálat fontosabb eredményei 3. Összegzés
- 3. Minden, amit mondasz, terólad szól, kiváltképp, ha valaki másról beszélsz." Paule Valéry
- 5. A biblioterápia fogalma és előzményei • görög „biblion” – könyv és „therapeia – gyógyítás • „éppen úgy, mint a legtöbb, vagy majdnem minden művészetterápia nemcsak a beteg emberek gyógyításában használható, hanem a megelőzésben és a rehabilitációban is, de hasznos akkor is, amikor egy krónikus betegséggel való együttélést kell megtanulnia valakinek. [...] • A biblioterápiás beszélgetés annyiban tér el egy egyszerű szövegértelmezéstől, hogy ott azt gyakorolják, hogy a befogadónak, aki egy saját múlttal, jelennel, jövővel rendelkező, nagyon érzékeny, összetett személyiség, az adott szöveg itt és most, mit jelent” (Hász Erzsébet) • Az olvasó és az irodalom közötti interakció (Norton) • Típusai Fejlesztő és klinikai Egyéni és csoportos Aktív (produktív) és (passzív) receptív
- 6. A fejlesztő e-biblioterápia http://www.nisz.hu/sites/default/files/u1/nemzeti_infokommunikacios_strategia_2014_20 20.pdf Hazánkban: az IKT-eszközök alkalmazása a fejlesztő biblioterápia folyamatában (részben aktív terápia) Egyesült Államokban: e-biblioterápia = booklist Digitális kompetencia fejlesztésére Agresszív tanulók kezelésére Az osztályközösség építésére Csoport perifériáján elhelyezkedő diákok társaik általi elfogadtatására Konfliktuskezelési módszerek megismertetése Vitakészség és önismeret fejlesztése Új értékek és hozzáállások közlése A szociális érzékenység növelése Az érdeklődési kör szélesítése
- 7. Fejlesztő biblioterápia A biblioterápia folyamatának változása Fejlesztő e-biblioterápia
- 8. CÍM ÉS TARTALOM DIAGRAMMAL A KUTATÁS ISMERTETÉSE
- 9. A kutatás előzménye • 2014/2015/2 • Fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozássorozat - pilot • Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskolája • 6. osztályos diákok (N=11) • 4 foglalkozás • Konfliktuskezelési stílus: versengő és elkerülő csökkent, problémamegoldó és kompromisszumkereső nőtt • Önértékelés: én és otthoni hatás nőtt, az iskola és egykorú társakkal való viszonyban csökkent • Videos interakcióelemzés: többet mosolyogtak, harag megnyilvánulása csökkent, nonverbális nemek ideje csökkent "A kutatás a Társadalmi Megújulás Operatív Program IKT a tudás és tanulás világában - humán teljesítménytechnológiai (Human Performance Technology) kutatások és képzésfejlesztés címet viselő, TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0008 azonosítószámú projekt keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg."
- 10. A kutatás jellemzői Módszere: Összetett kétcsoportos előidézett randomizált kísérlet 6. osztályos diákok Kísérleti csoportok: 5 intézményben: fejlesztő biblioterápiás foglalkozások (6 alkalom, 8 diák) 5 intézményben: fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozások (6 alkalom, 8 diák) Kontrollcsoportok: az osztályok fennmaradó részei Mintavétel: Iskola kiválasztása : szakértői mintavétel (N=10) Tanulók kiválasztása: véletlenszerű mintaválasztás (N=80) Mérőeszközök: Teszt (elő- és utóvizsgálatok): Coopersmith-féle önértékelés teszt Thomas-Kilman konfliktuskezelés teszt Megfigyelés (2. és 6. foglalkozás elemzése): foglalkozások felvételei - Noldus Observer XT– deduktív Tartalomelemzés (folyamatos): Videonapló – MAXQDA – induktív Foglalkozásvezetők beszámolói – MAXQDA - induktív
- 11. Földrajzi hatókör (iskolák) A fejlesztő biblioterápiás foglalkozásokat tartó iskolák Vajdácskai Általános Iskola Lorántffy Zsuzsanna Tagintézménye, Györgytarló Kántor Mihály Általános Iskolából, Cigánd II. János Pál Katolikus Ált. Iskolából, Ózd Pácini Általános Iskola, Pácin Tarcali Klapka György Általános Iskola, Tarcal A fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozásokat tartó iskolák Nyitott Ajtó Baptista Általános Iskolából, Miskolc Mátyás Király Katolikus Általános Iskola, Hernádkak Selyemréti Református Két Tanítási Nyelvű Iskola, Miskolc Felsőzsolcai Szent István Katolikus Általános Iskola, Felsőzsolca Pitypalatty-völgyi Református Körzeti Általános, Kéttannyelvű és Alapfokú Művészeti Iskola, Parasznya
- 12. A felhasználásra választott művek http://4.bp.blogspot.com/- OeiAmfOxdZk/TElBz4_mYeI/AAAAAAAAQPo/9gzrhDjrzn8/s1600/foltm2.jpg A mű szerzője és címe Lehetséges felmerülő témák Max Lucado: Értékes vagy – Történet a foltmanókról Önismeret, önértékelés, pygmalion-effektus, értékek, elismerés utána vágy, tehetség, siker - vereség Koreai népmese: Kam tükre Önismeret, konfliktus kezelése, család szerepe, családban betöltött szerepek Móra Ferenc: A két forintos Iskola, tanulás, tudás, család és tanulás kapcsolata, konfliktusok megoldása, a tudás hatalma Lázár Ervin: Széllelbélelt Konfliktus kezelése, beleérző képesség, mások megismerésének fontosság, előítéletek Móricz Zsigmond: A füttyös kisfiú Iskolai konfliktus, tanár-diák kapcsolat, jó tanár, jó diák, problémák megoldásának lehetősége az iskolában, szülő szerepe az iskolai konfliktusok megoldásában Európai népmese: Öregasszony az ecetesüvegben Reális-irreális vágyak, önismeret, mi tesz boldoggá, hogyan tehetünk mást boldoggá, értékek
- 13. A foglalkozások bemutatása • 6 (+ 2) alkalom • 1 foglalkozás/hét/intézmény • 2x45 perc/foglalkozás • Max. 8 diák/foglalkozás Ütemezés • 0. alkalom – elővizsgálat, fejlesztő e-biblioterápiás csoportok – eszköz- és programhasználat • 1-6. alkalom – fejlesztő biblioterápiás és fejlesztő e- biblioterápiás foglalkozások megtartása • 7. alkalom – utóvizsgálat
- 14. A kutatás hipotézisei Hipotézis Mérőeszköz Elemzési módszer A diákok önértékelése • a fejlesztő biblioterápiás csoportban pozitív irányba változik a kontrollcsoporthoz képest • a fejlesztő e-biblioterápiás csoportban nagyobb mértékben változik pozitív irányba a kontrollcsoporthoz és a fejlesztő biblioterápiás csoporthoz képest. Coopersmith- féle önértékelés teszt tesztelemzés A diákok kompromisszumkereső és problémamegoldó konfliktuskezelési stílusa • a fejlesztő biblioterápiás csoportban pozitív irányba változik a kontrollcsoporthoz képest • a fejlesztő e-biblioterápiás csoportban nagyobb mértékben változik pozitív irányba a kontrollcsoporthoz és a fejlesztő biblioterápiás csoporthoz képest Thomas- Kilmann konfliktuskez elés teszt tesztelemzés A beavatkozási csoportokban résztvevő diákok metakommunikációs jelzései azt mutatják, hogy a foglalkozások előrehaladtával • nyitottabbak • több alkalommal és hosszabban fejtik ki véleményüket • gyakrabban kérdeznek Strukr. Megfigyelési szempontren dszer (2. 6. fogl.) Videós interakcióele mzés Tartalomelem zés: MAXQDA
- 15. Hipotézis Mérőeszköz Elemzési módszer A foglalkozások előrehaladtával a beavatkozási csoportokban résztvevő diákok • közérzete pozitív irányba változik • úgy gondolják, nyíltan és őszintén elmondhatják véleményüket • egyre több pozitív, és egyre kevesebb negatív dolgot sorolnak fel a foglalkozásokkal kapcsolatban • felfigyelnek rá, hogy a beszélgetésekből tanulhatnak. videónapló Tartalomelemz és: MAXQDA A foglalkozásvezetők beszámolói azt mutatják, hogy - a beavatkozási csoportokban résztvevő diákok • egyre jobban megnyílnak • a foglalkozásvezetők a kialakult helyzetek megoldásában hatékonyabbnak érzik magukat • a foglalkozásvezetők egyre több pozitív változást, és egyre kevesebb foglalkozásvezetők beszámolói Tartalomelemz és: MAXQDA
- 16. A videós interakcióelemzés részletei Interkódolás Megbízhatóság km=0,8 mosoly – harag fejbólintás igen - fejrázás nem karba tett kéz - karba nem tett kéz keresztbe tett láb - keresztbe nem tett láb áll – ül - megy beszél – kérdez interaktív tábla használata iPad használata játék Kódolt kategóriák
- 17. A mosolygások számának megoszlása az 1. iskolában A mosolygások számának megoszlása az 7. iskolában
- 18. Egymintás t-próba Eredmények FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA FEJLESZTŐ E-BIBLIOTERÁPIA 2.-6. foglalkozás 2-6. foglalkozás t’ p t’ p keresztbe tett láb 0,39 0,70 1,71 0,10 keresztbe nem tett láb 0,04 0,97 0,30 0,77 karba tett kéz 3,06 0,00 2,67 0,01 karba nem tett kéz 3,54 0,01 1,55 0,13 fejbólintás igen 1,66 0,11 -1,00 0,34 fejrázás nem 1,68 0,12 0,42 0,68 mosoly 0,88 0,39 2,52 0,02 harag - - 0,33 0,80
- 19. • Kétmintás t-próba Eredmények FEJLESZTŐ BT - FEJLESZTŐ E-BT FEJLESZTŐ BT - FEJLESZTŐ E-BT 2.foglalkozás 2. foglalkozás 6.foglalkozás 6. foglalkozás Levene F p t p Levene F p t p keresztbe tett láb 9,445 0,00 -2,70 0,01 0,00 0,99 0,23 0,82 keresztbe nem tett láb 10,318 0,00 -1,78 0,08 0,00 0,99 -1,37 0,18 karba tett kéz 0,258 0,61 1,73 0,09 3,14 0,08 2,59 0,01 karba nem tett kéz 0,083 0,77 2,38 0,02 2,54 0,12 1,10 0,27 fejbólintás igen 4,446 0,04 1,03 0,31 2,51 0,12 -1,36 1,18 fejrázás nem 0,327 0,57 0,43 0,67 0,85 0,36 -1,68 0,10 mosoly 0,040 0,95 -0,49 0,96 2,94 0,09 2,08 0,04 harag 2,645 0,18 -1,21 0,29 - - 0,88 0,41
- 20. KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET! A kutatás a TÁMOP–3.3.13-13/1-2013-0001 ,„Eötvös József Program – Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló” Szakmai szolgáltatásfejlesztés: E-biblioterápiás kísérlet a köznevelésben keretében készült.
Editor's Notes
- Bartos Éva a biblioterápia beavatkozási szintjeit a következők szerint osztotta fel (Bartos, 1989): ● Intellektuális: amely gondolkodásra ösztönzi az egyént, hogy saját helyzetét reálisan lássa, és problémájára alternatív megoldásokat találjon. Ennek köszönhetően kiszélesedhet a foglalkozáson részt vevők érdeklődési köre. ● Szociális: A tudatosságot és a szociális érzékenységet növeli az által, hogy az egyén más helyzetébe tudja képzelni magát. ● Viselkedés: elősegíti, hogy az egyén legalább képzeletben kísérletezzen különböző viselkedésmódokkal és úgy nyerjen tapasztalatokat, hogy közben nem sérül meg. ● Emocionális: melynek lényege, hogy a valódi élmény kockázatától mentesül a résztvevő A biblioterápia öt fő alkalmazása Hász Erzsébet szerint (Hász, 2001): ● egészségügy ● könyvtárügy ● pedagógia ● pasztoráció ● szociális munka
- A biblioterápia előzményei már az ókori anyagokban is fellelhetőek, így az ókori egyiptomiak orvospapot hívtak a kígyómarást szenvedett emberhez, aki felolvasta neki Ízisz és Rá történetét, amelyben Rát megmarja egy kígyó, és Ízisz imádkozik érte,. A különböző vallások szentnek tekintett szövegeit hasonló célzattal olvasták, így a Biblia és a Korán is utasításokat, tanácsokat tartalmaz az olvasók számára az életvezetési és más nehézséget megoldásához. Ha nem csupán a vallásos szövegeket nézzük, akkor a történetek segítő szerepét felfedezhetjük a különböző irodalmi alkotásokban, mint például az Ezeregyéjszaka meséiben is. Bár a mesegyűjtemény keletkezési körülményeit és korát nem tudják a kutatók pontosan megállapítani, azt már tudják, hogy mindig az adott kor igényeinek megfelelően alakult. Mesék kerültek be és ki, vagy a meglévők módosultak. Így, amíg felnőtt korosztálynak szánták a történeteket, addig tartalmaztak szexuális utalásokat, majd amikor gyerekek számára adaptálták, ezeket a részeket eltávolították (Birkalan, 2004). Ha a kerettörténetet nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy Seherezádé biblioterapeuta volt, hiszen mesék segítségével igyekezett segíteni a nőkből kiábrándult uralkodón. A király mellett azonban a gyűjtemény azoknak is segítséget nyújt, akik elolvassák a meséket, történeteket. A biblioterápia legmélyebb gyökerei talán a hagyományos hindu orvoslásban rejlenek, ahol mesét adtak a beteg léleknek, és az e fölött töltött meditáció segített a probléma megoldásában A mesélés szervezett formája hazánkban a fonókban töltött téli estéken valósult meg, ahol egymást szórakoztatták történetekkel az emberek. “A magyar népi pszichoterápiás módszerek és ráolvasások pszichoterápiás szempontból is szuggesztív és hipnotikus erejűek voltak” A módszer nyugati orvostudomány által történő újrafelfedezése egészen a XIX. századig váratott magára, ekkor ugyanis már a lelki problémát is igyekeztek orvosolni a szemmel jól látható testi tüneteken kívül. 1815-ben egy philadelphiai orvos, Benjamin Rush, meggyőzően érvelt az olvasás terápiai értéke mellett. John Minsin Galt 1833-ban már a betegek kezelési programjának részévé tette azt. Elterjedése a második világháború idejére datálható, ugyanis a frontról hazatérő katonák hosszú kezelést igényeltek, amit meg is kaptak és ekkor már a mentális épségükre is odafigyeltek az egészségügyi ellátásuk során. Először zárt osztályokon alkalmazták, különösen pszichiátriai osztályokon, átmeneti otthonokban, gyermekotthonokban, idősek otthonában ezt a módszert. A hetvenes években alkalmazási területe kiszélesedett, olyan emberek között is alkalmazni kezdték, akik nem szorultak gyógykezelésre, a biblioterápia áttörte korlátait, és „normális” emberek között is alkalmazni kezdték. Már nem csupán az orvosok és könyvtárosok érdeklődtek iránta, pedagógusoknak, szociális gondozóknak is felkeltette a figyelmét. A folyamat elveiben nem változott az eredeti elképzelésekhez képest, viszont folyamatos modernizáció hatással volt rá. Ezt azt jelenti, hogy a biblioterápiás beszélgetés annyiban tér el egy egyszerű szövegértelmezéstől, hogy ott azt gyakorolják, hogy a befogadónak, aki egy saját múlttal, jelennel, jövővel rendelkező, nagyon érzékeny, összetett személyiség, az adott szöveg itt és most, mit jelent” A biblioterápiát, vagy más néven az irodalomterápiát a Magyar Irodalomterápiás Társaság a következő módon fogalmazza meg: „Az irodalomterápiás foglalkozás mindig egy előre kiválasztott irodalmi mű köré szerveződik, mely lehetőség szerint a csoport tagjainak hasonló problémáját célozza meg. A mű (műrészlet) kapcsán a csoportvezető irányításával beszélgetés folyik. A szöveghez fűzött megjegyzések segítenek a csoporttagoknak pontosítani a mű által sugallt témához való viszonyukat. Ez fontos felismerésekre vezet önmaguk megismerésében és mások megítélésében, újra hangolhatja a már megmerevedett egyéni struktúrákat. Bár a résztvevők sokszor irodalomórához hasonlítják a foglalkozást, mégsem műelemzéseket, irodalmi expozékat vár el a csoport vezetője, hanem a résztvevők személyes élményeit szeretné a csoportban közkinccsé tenni” (irodalomterapia.hu). Én személy szerint Hász Erzsébet megfogalmazásával értek egyet leginkább, miszerint a biblioterápia „éppen úgy, mint a legtöbb, vagy majdnem minden művészetterápia nemcsak a beteg emberek gyógyításában használható, hanem a megelőzésben és a rehabilitációban is, de hasznos akkor is, amikor egy krónikus betegséggel való együttélést kell megtanulnia valakinek. [...] A biblioterápiás beszélgetés annyiban tér el egy egyszerű szövegértelmezéstől, hogy ott azt gyakorolják, hogy a befogadónak, aki egy saját múlttal, jelennel, jövővel rendelkező, nagyon érzékeny, összetett személyiség, az adott szöveg itt és most, mit jelent” (Büki & Büki, 2005). A fejlesztő e-biblioterápia a művészetterápiák sorában elhelyezkedő biblioterápia egyik típusa, amely beépíti a 21. század technikai, technológiai vívmányait (mobil technológia, interaktív tábla) gazdagodó módszertanába. A fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozások résztvevői az IKT-eszközökön futó alkalmazások bevonásával dolgozzák fel a megismert irodalmi műveket, melynek köszönhetően tevékenységük eredményével (digitális produktumok) bővítik a feldolgozás folyamatát.
- PISA-jelentés eredményei Robinson-effektus Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020 - eBefogadás Második szintű digitális szakadék „Máté-effektus Az OECD-átlaghoz képest csökkenés figyelhető meg a szövegértésben és kreatív problémamegoldásban elért hazai eredményekben. Már a 2009-es PISA felmérésben, amely a digitális szövegértést igyekezett feltérképezni, Magyarország az OECD-átlaghoz képest statisztikailag szignifikánsan alacsonyabb eredményt ért el. A PISA2012 jelentés megerősíti, hogy a hazai szövegértés eredmények statisztikailag szignifikánsan alacsonyabbak az OECD-átlaghoz képest, és mindezt súlyosbítja, hogy a diákok problémamegoldásában is visszaesés mutatkozik, amelynek fejlődése hosszú folyamat, ezért is rendkívül fontos, hogy olyan módszereket fejlesszünk, amelyek elősegítik ezen területek támogatását. A PISA felmérésen a szövegértés területén 488 pontot értünk el, ez a 3. szint alsó ponthatárát alig haladja meg. Amennyiben a PISA szövegértési műveletekkel kapcsolatos szintjeit szemügyre vesszük (Balázsi, Ostorics, Szalay, Szepesi, & Vadász, 2013), a fejlesztő biblioterápiás foglalkozások erősíti az alábbi kritériumokat: · szövegen belüli információk összekapcsolása · releváns és annak látszó információk megkülönböztetése · a szöveg különböző részein elhelyezkedő információk integrálásával a fő téma azonosítása · viszonyok megértése · egy szó vagy kifejezés jelentésének kikövetkeztetése · kategóriák megalkotása hasonlóságok, különbségek és akár több felvétel tekintetbevételével · nyelvi árnyalatok értelmezése egy adott szövegrészletben a szöveg egészének figyelembevételével · műveltségbeli tudás alkalmazása egy szövegről való feltevések megfogalmazása vagy ítéletalkotás során · hosszú vagy bonyolult, szokatlan formájú vagy tartalmú szövegek pontos megértése · a szövegbe mélyen beágyazott információk megkeresése és összekapcsolása · releváns információk felismerése · várakozással ellentétes elképzelések kezelése · összehasonlítás és összevetés · szokatlan és elvont elképzelések kezelése félreérthető szövegkörnyezetben · feltevések és kritikai ítéletek megfogalmazása szokatlan témájú vagy összetett szövegekkel kapcsolatban, több feltétel vagy nézőpont figyelembevételével · apró részletekbe menően szoros olvasás „Magyarországon az olvasni szerető és nem szerető diákok között 107 pont különbség van a teljesítményben, azaz egy olvasni szerető diák annyival jobb eredményt ér el szövegértésben, mintha 3 évvel az olvasni nem szerető diákok fölött járna iskolába (a PISA osztályozás szerint egy iskolaév 39 pont különbséget jelent)” (Gergely, 2013). Ennek fényében különösen fontos, hogy megszerettessük a gyerekekkel az olvasást, hiszen gyenge olvasási teljesítményük károsan befolyásolhatja tanulmányi eredményeiket, továbbtanulásukat, valamint későbbi pályaválasztásukat. Ezért különösen fontos, hogy motivációjukat növeljük. A témával kapcsolatban kiemelik még a Robinson-effektust (Az elnevezés Robinson Crusoehoz kötődik, aki egy lakatlan szigetre kerülve kénytelen volt addigi tudását átértékelni, és új kontextusba helyezni annak érdekében, hogy életben maradjon, hiszen olyan kihívásokkal került szembe, amelyek megoldására nem ismert automatikusan alkalmazható megoldást. Hozzá hasonlóan a mai diákoknak is alkalmazható tudást kell szerezniük, ennek mérését szolgálja többek között a PISA-mérés is.), amely szorosan köthető a PISA-mérésekhez, a komplex problémamegoldáshoz, valamint a kreativitáshoz. ktus
- A fejlesztő biblioterápiás és a fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozások a tanórán kívüli tevékenységek lehetőségeinek színesítésére is megfelelő lehetőséget biztosít. Kísérletünk során mindkét foglalkozástípus megtartására a tanórákat követően került sor. A foglalkozások számára tervezett idő 90 perc, amely magában foglalja a játékot a foglalkozás előtt, és a foglalkozás szünetében (körülbelül az első 45 perc után), valamint a videonapló elkészítését a foglalkozás végén. A játékok beiktatását azért tartottuk célszerűnek, mert az első, foglalkozást megelőző játék segítségével kívántuk a mindennapi óráktól elválasztani a foglalkozásokat, el szerettük volna érni, hogy a biblioterápiás foglalkozáson való részvétel ne csupán attól különbözzön a tanóráktól, hogy itt a székek félkörben vannak elhelyezve. Ennek elérése céljából a bevezető játékokhoz olyan tevékenységet választottunk, amely segít mindezt elérni. Feltételeztük, hogy a 90 perc az általános iskola 6. osztályos diákok számára igen hosszú, ezért egy szünet beiktatását szükségesnek véltük. Ekkor azonban nem szerettük volna, ha a gyerekek a folyosón vagy a mosdóban tovább folytatták volna a beszélgetést klikkesedve, így a szünetre egy mozgásos játékot választottunk minden esetben, ahol a gyerekek kicsit felállhattak, futhattak, mozoghattak, és akinek ki kellett mennie a mosdóba, az nyugodtan kimehetett, hiszen ezekből a játékokból több kört is játszottak. A lenti folyamatábrákon azért nem tüntettük fel a játékokat, mert azok nem képezik szorosan a módszer részét. Egy foglalkozás során először a mű megismerésére kerül sor, amelyet a közös szóbeli feldolgozás követ, ahol a résztvevők megoszthatják a gondolataikat, ahogyan Valerie is megfogalmazta: “Minden amit mondasz terólad szól, kiváltképp, ha valaki másról beszélsz.” A foglalkozás vezető segíti elő a beszélgetés gördülékenységét, és a beszélgetés végül egy közös összegzéssel zárul. Ez a folyamat egészült ki a fejlesztő e-bt során azzal, hogy a mű megismerését követően a résztvevők táblagépen egy képregénykockát készítenek, amelyet a felhőben megosztanak egymással. A közös feldolgozás során nem csupán a megismert irodalomról, hanem az elkészült produktumokról is beszélgetnek, amelyet interaktív tábla segítségével mutatnak be.
- Mosolygás – szignifikánsan növekedett (t’=-4,205, p=0,003) A legtöbbször mosolygó diák: 1. foglalkozáson: 58 alkalom – 21,9% 4. foglalkozáson: 73 alkalom – 35, 72% A legkevesebbet mosolygó diák: 1. foglalkozáson: 9 alkalommal – 2,57% 4. foglalkozáson: 46 alkalommal – 10,8% .
- Kísérletünk során célirányos, avagy szakértői mintavétel segítségével választottuk ki a kutatásban résztvevő intézményeket. A Türr István Képző és Kutató Intézet felmérést készített a magyarországi általános- és középiskolák körében, és ennek köszönhetően az ország területén belül 139, intézményt szűrtek ki, amelyek a kompetenciaméréseken gyengén teljesítettek, tanulóik többsége pedig halmozottan hátrányos helyzetű. BAZ megye - 10 iskola Ezt követően az intézményeket leszűkítettük az általános iskolákra, majd a legtöbb ilyen iskolát tartalmazó megyét választottuk ki, amely Borsod-Abaúj-Zemplén megye volt, 24 iskolával. A következő, és egyben utolsó szűkítési feltétel az volt, hogy olyan intézményt válasszunk ki, amelyekben a mentorok között az iskolában van olyan, akinek magyar nyelv és irodalom szakos végzettsége van, és meginvitáltuk őket egy személyes találkozóra, ahol ismertettük velük a kutatás és a módszer(ek) részleteit. A tájékoztatón megjelenő iskolák közül 10 vállalta a kutatásban való részvételt. Az összetett kétcsoportos kísérlet során a kiválasztott 10 iskolát a szerint osztottuk két csoportba, hogy a foglalkozások megtartására jelentkező mentor szeretett volna-e IKT eszközöket használni. Ezt azért tartottuk fontosnak, mert egy olyan pedagógus, aki nem szeret és nem akar IKT eszközöket használni, nem hiteles, amikor ezeket az eszközöket használja. A pedagógusok egy 30 órás képzésen vettek részt, hogy foglalkozásvezetővé válhassanak. Ezt követően kezdetét vette a 6 héten át tartó, heti rendszerességű foglalkozássorozat. Minden intézményben véletlenszerűen kiválasztottunk egy 6. osztályt, amelyből a beavatkozási csoportokban résztvevő diákok kiválasztása véletlenszerűen történt. Mind az osztályok, mind a gyerekek kiválasztása során abból a feltételezésből indultunk ki, hogy ezekben az iskolákban minden gyerek halmozottan hátrányos helyzetű, így ugyanolyan esélye van bárkinek a bekerülésre. Minden 6. osztályból, minden intézményből 8-8 gyereket választottunk ki ily formán, akik 6 héten keresztül részt vettek a fejlesztő biblioterápiás vagy fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozások A kontrollcsoport tagjait azok a diákok alkották, akik nem vettek részt a foglalkozásokon.
- Tesztek Az elő- és utóvizsgálatokhoz mind a beavatkozási, mind pedig a kontrollcsoport tagjai az első foglalkozás előtt és az utolsó foglalkozás után kitöltötték a Coopersmith-féle önértékelési tesztet, valamint a Thomas-Kilman-féle konfliktuskezelési tesztet. A teszt kitöltetése a beavatkozási és kontrollcsoportban intézményenként egyszerre történt, olyan módon, hogy a feladat pontos megértése érdekében a tanár elmondta, hogy mely teszt esetében mi a feladat, majd egyesével felolvasta az egyes itemeket, és elmondta, hogy az egyes kérdések mit jelentenek. Ezzel kívántuk kiküszöbölni az esetleges olvasási nehézségek okozta félreértési problémákat. Megfigyelés Minden foglalkozás 2 kameraállásból került rögzítésre. A felvételek közül a 2. és a 6. foglalkozáson rögzítetteket dolgoztuk fel. Azért ezt a két foglalkozást emeltük ki, mert az 1. foglalkozás esetében a gyerekek számára új volt a feladat, nem tudták, hogy mit várnak tőlük. Ezért inkább a 2. foglalkozás felvételeit választottuk ki feldolgozásra. A foglalkozássorozat hatására végbemenő változások detektálása érdekében kezdeti eredmények (2. foglalkozás) mellett az utolsó (6. foglalkozás) feldolgozása mellett döntöttünk mind a 10 intézményben. Tartalomelemzés A beavatkozási csoportokban résztvevő minden gyerek minden foglalkozás végén készített egy videonaplót, amelyhez néhány segítő kérdést biztosítottunk papír alapon számukra, annak érdekében, hogy megismerjük a véleményüket, tapasztalatukat a foglalkozásokkal kapcsolatban. A fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozásokat követően a gyerekek az iPad segítségével készítették el a videonaplót, mintha selfie-t készítettek volna, a fejlesztő biblioterápás csoportokban pedig a foglalkozást rögzítő kamerák segítségével rögzítették a diákok a videonaplókat. A foglalkozásvezetők minden foglalkozást követően elektronikus formában rögzítették a foglalkozásokon szerzett tapasztalataikat, amelyekhez biztosítottunk számukra
- Videónaplók kérdései 1. Hogy érezted magad a mai foglalkozáson? 2. Mi tetszett a mai foglalkozáson leginkább? 3. Mi nem tetszett a mai foglalkozáson? 4. Miről szólt röviden a történet? 5. Volt a történetnek tanulsága? 6. Melyik volt a legrokonszenvesebb szereplő a műben? Miért? 7. Melyik szereplő volt a legellenségesebb a műben? Miért? 8. Tanultál valamit a mai foglalkozáson? Ha igen, mit?
- A 2. és a 6. foglalkozások elemzését minden iskola estében a Noldus Observer XT program segítségével végeztük el. Mindkét esetben kiemelnénk a verbális kommunikáció lehetőségei közül a kérdezések számát, a nonverbális kommunikáció módjai közül pedig a mosolygást. Mind a kérdezések száma, mind pedig a mosolygások száma egyre nagyobb fokú nyitottságot mutat. A 2. foglalkozáson készült felvételek elemzéséből az alábbi gyakorisági diagramokat exportáltuk ki, amelyek célja eredményeink szemléletesebbé tétele. Az iskolákat az anonimitásuk érdekében számokkal láttuk el, 1-5 közötti számot kaptak azok az iskolák, amelyekben fejlesztő biblioterápiás, és 6-10 közötti számot, amelyekben fejlesztő e-biblioterápiás foglalkozások megtartására került sor.
- Az alábbiakban az adott tevékenységeknél annak átlagát vizsgáltuk, hogy az adott tanuló az adott foglalkozáson hány alkalommal csinálta az adott dolgot (db) (Total number) Ezen túlmenően a tevékenyég hosszát is lehet vizsgálni. Az eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy a fejlesztő bt esetében a 2. és a 6 foglalkozás átlagai között az alábbi esetekben szignifikáns különbség található: ---karba tett kéz ---karba nem tett kéz A t értékének előjele a változás irányára utal. A viszonyítás alapja mindig a korábbi állapot. Negatív előjel esetén az adott változót tekintve a későbbi állapot mutat nagyobb értéket, pozitív t-értéknél pedig a korábbi állapotnál jelentkezik nagyobb átlagérték. Az eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy a fejlesztő bt esetében a 2. és a 6 foglalkozás átlagai között az alábbi esetekben szignifikáns különbség található: -karba tett kéz -mosoly esetében