SlideShare a Scribd company logo
1 of 11
A kezdetektől az
önállósodásig
Az újkor
Tartalom
• Az újkor technikai és kommunikáció fejlődése és bemutatása.
• A propaganda bemutatása és jellemzése.
• A tömegkommunikáció kialakulása és kutatása
• A kommunikációelmélet korszaka
Az elektronikus közlési és rögzítési
technikák
• Az ipari forradalom a technika felgyorsulását követelte
• Urbanizáció, vagyis a polgárság megerősödése
• A fejlődés és a kapitalizmus megjelenése magával követelte
az információt
• A 19. század technikai vívmányai a fényképezés, az írógép, a
hangrögzítés, a telefon és a távíró
Az elektronikus közlési és rögzítési
technikák
A propaganda kialakulása
• A latin propagare szóból ered
• Célja a befolyásolás, meggyőzés, toborozás
• Az egyház rendszeresen használta/használja (Prédikációk)
• A 19. században kezdett elterjedni a politikában (Hitler
szónoklatai)
A tömegkommunikáció kialakulása I.
• A 18. században a közvélemény főleg nyilvános vitákban
nyilvánult meg, mivel a sajtó főleg az államhatalom kezében
volt. A közoktatás bevezetésével egyre többen tanultak meg
olvasni, így a kritika megfogalmazása is egyre több személy
számára vált általánossá.
• A polgári társadalom tagjai egyre műveltebbek, a polgári
államok oktatáspolitikai törekvéseinek köszönhetően
csökken az analfabétizmus, egyre szélesebb rétegek lesznek
részesei a társadalmi információáramlásnak, ezért jellemző,
hogy a társadalom információs szükséglete egyre gyorsabban
nő.
A tömegkommunikáció kialakulása II.
• A tömegkommunikáció forradalmának jellemzője, hogy az
információ rögzítésének és tárolásának új módjait találják fel,
illetve a korábbiakat (nyomtatás) tökéletesítik. Emellett abszolút
újdonság, hogy megoldják az információ gyors továbbításának a
problémáját is, amire korábban nemigen volt példa, hiszen azt
csak a postagalambok és a futárok segítségével tudták
megvalósítani, ami meglehetősen esetleges volt. Mindehhez
felhasználják a tudomány eredményeit. Az
információtovábbításhoz kapcsolódó találmányokat tekintjük át
először, hiszen ez volt az egyik első lépés a tömegkommunikáció
kialakulása felé. Ez volt a modern sajtó kialakulásának egyik
feltétele éppúgy, mint az elektronikus médiumoké.
A tömegkommunikáció-kutatástól a
kommunikáció-kutatásig I.
• A rádiózás megszületése (Amerika)
• A 30-40-es évekig még nem beszélhetünk
kommunikációelméletről (Nordenstreng), csak
tömegkommunikáció-kutatásról.
A tömegkommunikáció-kutatástól a
kommunikáció-kutatásig II.
A tömegkommunikációs eszközök kutatása - a kampányok
tanulmányozása révén - később a kommunikációkutatás
területi felosztására is kiterjedt:
• A közönségkutatások azt vizsgálták, hogy kik és mennyien
figyelnek az eszközre, ill. a közleményre.
• A tartalomelemzések a közlemények nyelvezetének,
logikájának és szerkezetének vizsgálatával foglalkoztak.
• A hatáselemzések a tömegkommunikáció
következményeivel, hatásával foglalkoztak.
Az önálló kommunikációelmélet
korszaka (40-50-es évek)
• A háborús hírek után kezdtek kutatni illetve a propagandák
után, és így ez vált a legfontosabbá.
• Az amerikai szociológiában a társadalmi viszonyok kerültek
előtérbe.
• George Gerbner szerint „A kommunikáció üzenetek
segítségével történő interakció. Az üzenetek formálisan
kódolt szimbolikus vagy reprezentatív események, amelyek
jelentését többen osztják egy kultúrában, s amelyeket épp
azért hívnak életre, hogy ezt a jelentést hordozzák. Az ilyen
‘üzenet események' segítségével történő társadalmi interakció
az ember ‘humanizációs' folyamata."
Köszönöm a figyelmet!

More Related Content

Similar to A kezdetektől az önállósodásig

A kommunikációkutatás önállósodását követő korszak
A kommunikációkutatás önállósodását követő korszakA kommunikációkutatás önállósodását követő korszak
A kommunikációkutatás önállósodását követő korszakEszterházy Károly Főiskola
 
Forgó Sándor: Új média, hálózatalapú tanulás
Forgó Sándor: Új média, hálózatalapú tanulásForgó Sándor: Új média, hálózatalapú tanulás
Forgó Sándor: Új média, hálózatalapú tanulásEszterhazy Karoly University
 
A Tudástársadalom és a Tudásközpontú Média - Varga Csaba
A Tudástársadalom és a Tudásközpontú Média - Varga CsabaA Tudástársadalom és a Tudásközpontú Média - Varga Csaba
A Tudástársadalom és a Tudásközpontú Média - Varga CsabaVarga Csaba
 
Információs társadalom, tudásalapú gazdaság - Varga Csaba
Információs társadalom, tudásalapú gazdaság - Varga CsabaInformációs társadalom, tudásalapú gazdaság - Varga Csaba
Információs társadalom, tudásalapú gazdaság - Varga CsabaVarga Csaba
 
Prezentáció, új média
Prezentáció, új médiaPrezentáció, új média
Prezentáció, új médianovigi
 
Médiapedagógia nagy georgina
Médiapedagógia nagy georginaMédiapedagógia nagy georgina
Médiapedagógia nagy georginaGeorgina Nagy
 
Fülöp anett a kommunikációkutatás önállósodását köv. k.
Fülöp anett a kommunikációkutatás önállósodását köv. k.Fülöp anett a kommunikációkutatás önállósodását köv. k.
Fülöp anett a kommunikációkutatás önállósodását köv. k.Fulop_Anett
 
Az új média és a hálózati tanulás
Az új média és a hálózati tanulásAz új média és a hálózati tanulás
Az új média és a hálózati tanulásÁgnes Tóth
 

Similar to A kezdetektől az önállósodásig (12)

A kommunikációkutatás önállósodását követő korszak
A kommunikációkutatás önállósodását követő korszakA kommunikációkutatás önállósodását követő korszak
A kommunikációkutatás önállósodását követő korszak
 
Médiahatások
MédiahatásokMédiahatások
Médiahatások
 
Forgó Sándor: Új média, hálózatalapú tanulás
Forgó Sándor: Új média, hálózatalapú tanulásForgó Sándor: Új média, hálózatalapú tanulás
Forgó Sándor: Új média, hálózatalapú tanulás
 
A Tudástársadalom és a Tudásközpontú Média - Varga Csaba
A Tudástársadalom és a Tudásközpontú Média - Varga CsabaA Tudástársadalom és a Tudásközpontú Média - Varga Csaba
A Tudástársadalom és a Tudásközpontú Média - Varga Csaba
 
Média
MédiaMédia
Média
 
Információs társadalom, tudásalapú gazdaság - Varga Csaba
Információs társadalom, tudásalapú gazdaság - Varga CsabaInformációs társadalom, tudásalapú gazdaság - Varga Csaba
Információs társadalom, tudásalapú gazdaság - Varga Csaba
 
A2
A2A2
A2
 
Prezentáció, új média
Prezentáció, új médiaPrezentáció, új média
Prezentáció, új média
 
Médiapedagógia nagy georgina
Médiapedagógia nagy georginaMédiapedagógia nagy georgina
Médiapedagógia nagy georgina
 
Elektronikus médiumok
Elektronikus médiumokElektronikus médiumok
Elektronikus médiumok
 
Fülöp anett a kommunikációkutatás önállósodását köv. k.
Fülöp anett a kommunikációkutatás önállósodását köv. k.Fülöp anett a kommunikációkutatás önállósodását köv. k.
Fülöp anett a kommunikációkutatás önállósodását köv. k.
 
Az új média és a hálózati tanulás
Az új média és a hálózati tanulásAz új média és a hálózati tanulás
Az új média és a hálózati tanulás
 

A kezdetektől az önállósodásig

  • 2. Tartalom • Az újkor technikai és kommunikáció fejlődése és bemutatása. • A propaganda bemutatása és jellemzése. • A tömegkommunikáció kialakulása és kutatása • A kommunikációelmélet korszaka
  • 3. Az elektronikus közlési és rögzítési technikák • Az ipari forradalom a technika felgyorsulását követelte • Urbanizáció, vagyis a polgárság megerősödése • A fejlődés és a kapitalizmus megjelenése magával követelte az információt • A 19. század technikai vívmányai a fényképezés, az írógép, a hangrögzítés, a telefon és a távíró
  • 4. Az elektronikus közlési és rögzítési technikák
  • 5. A propaganda kialakulása • A latin propagare szóból ered • Célja a befolyásolás, meggyőzés, toborozás • Az egyház rendszeresen használta/használja (Prédikációk) • A 19. században kezdett elterjedni a politikában (Hitler szónoklatai)
  • 6. A tömegkommunikáció kialakulása I. • A 18. században a közvélemény főleg nyilvános vitákban nyilvánult meg, mivel a sajtó főleg az államhatalom kezében volt. A közoktatás bevezetésével egyre többen tanultak meg olvasni, így a kritika megfogalmazása is egyre több személy számára vált általánossá. • A polgári társadalom tagjai egyre műveltebbek, a polgári államok oktatáspolitikai törekvéseinek köszönhetően csökken az analfabétizmus, egyre szélesebb rétegek lesznek részesei a társadalmi információáramlásnak, ezért jellemző, hogy a társadalom információs szükséglete egyre gyorsabban nő.
  • 7. A tömegkommunikáció kialakulása II. • A tömegkommunikáció forradalmának jellemzője, hogy az információ rögzítésének és tárolásának új módjait találják fel, illetve a korábbiakat (nyomtatás) tökéletesítik. Emellett abszolút újdonság, hogy megoldják az információ gyors továbbításának a problémáját is, amire korábban nemigen volt példa, hiszen azt csak a postagalambok és a futárok segítségével tudták megvalósítani, ami meglehetősen esetleges volt. Mindehhez felhasználják a tudomány eredményeit. Az információtovábbításhoz kapcsolódó találmányokat tekintjük át először, hiszen ez volt az egyik első lépés a tömegkommunikáció kialakulása felé. Ez volt a modern sajtó kialakulásának egyik feltétele éppúgy, mint az elektronikus médiumoké.
  • 8. A tömegkommunikáció-kutatástól a kommunikáció-kutatásig I. • A rádiózás megszületése (Amerika) • A 30-40-es évekig még nem beszélhetünk kommunikációelméletről (Nordenstreng), csak tömegkommunikáció-kutatásról.
  • 9. A tömegkommunikáció-kutatástól a kommunikáció-kutatásig II. A tömegkommunikációs eszközök kutatása - a kampányok tanulmányozása révén - később a kommunikációkutatás területi felosztására is kiterjedt: • A közönségkutatások azt vizsgálták, hogy kik és mennyien figyelnek az eszközre, ill. a közleményre. • A tartalomelemzések a közlemények nyelvezetének, logikájának és szerkezetének vizsgálatával foglalkoztak. • A hatáselemzések a tömegkommunikáció következményeivel, hatásával foglalkoztak.
  • 10. Az önálló kommunikációelmélet korszaka (40-50-es évek) • A háborús hírek után kezdtek kutatni illetve a propagandák után, és így ez vált a legfontosabbá. • Az amerikai szociológiában a társadalmi viszonyok kerültek előtérbe. • George Gerbner szerint „A kommunikáció üzenetek segítségével történő interakció. Az üzenetek formálisan kódolt szimbolikus vagy reprezentatív események, amelyek jelentését többen osztják egy kultúrában, s amelyeket épp azért hívnak életre, hogy ezt a jelentést hordozzák. Az ilyen ‘üzenet események' segítségével történő társadalmi interakció az ember ‘humanizációs' folyamata."