Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.

A választási kampányok nemzetközi jellege és magyar sajátosságai2

685 views

Published on

  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

A választási kampányok nemzetközi jellege és magyar sajátosságai2

  1. 1. A választási kampányok nemzetközijellege és magyar sajátosságaiMerkovity Norbert, PhD
  2. 2. „A politikusok manapság nem kövérek – vagy azért,mert keményebben dolgoznak, mint régebben,vagy azért, mert a modern választópolgárokkifejezésre jutatták azon vágyukat, hogymindkét oldalát láthassák annak,akire szavaznak, és hogy ehhezne kelljen előrehajolniuk *…+”Hugh Laurie – A balek
  3. 3. Az előadás menete1. A politikuskép az ókortól a középkorig2. A tömeg megismerése3. A XX. század eleji tömegkommunikációselméletek4. Sikeres politikusképek a XX. század másodikfelétől (a kampányok jelentősége)
  4. 4. 1. A politikuskép az ókortól aközépkorig
  5. 5. Eredete• A görög filozófia elkezd reflektálni ahatalomra, a tekintélyre és a demokráciára.• DE korábbi feljegyzéseket is találunk:
  6. 6. Kagemni intelmei(i.e. 3000)„Hagyd a nevedet előre mennimiközben a szád csendben van.Ne kérkedj erősségeddel, mikor hívnaka veled egykorúak között, nehogy ellenedforduljanak.Az ember nem tudhatja, mi történik,mit tesz az isten, amikor büntet.”
  7. 7. Visszatérve a görögökhöz…A poliszokban vetődikfel először a a különbözőtársadalmi rétegek közöttikommunikáció.A retorika hatalma!
  8. 8. Ókori Róma• Megerősödik a politikai cselekvés.• Fejlődnek a választókon alkalmazottelcsábító, befolyásoló technikák.• Megjelenik a „negatív reklám”.A modernkampányoksokatmásoltaka rómaiaktól.
  9. 9. Róma után• Az abszolút monarchiák bukásáig aválasztások és a demokrácia zárójelbekerültek (kb. 18 századon keresztül).• Említésre méltó mű ebből a korból:N. Machiavelli: A fejedelem.
  10. 10. 2. A tömeg megismerése
  11. 11. A tömeg problémája (tömeglélektan)• Gustave Le Bon és José Ortega y Gasset• Az olvasás elterjedésével/a szavazati jog kiterjesztésével(XIX. sz. közepe) jelenik meg a tömegmáskép viselkedik mint az egyénértelmiség félelme: megszűnik a kultúra felettidominanciája a kultúra értékei devalválódnak egyre érthetetlenebb műveket alkotnak, hogy a tömegne is értse azokat
  12. 12. Gustave Le Bon (1841–1931)• Az egyének és a tömeg pszichikumáthasonlította össze, majd ennek a társ.iviselkedésre, a politikai cselekvésrevonatkozó hatásait vizsgálta- a társ-i cselekvéseket örökérvényűáltalános törvények irányítják, melyek nem aráción, hanem olyan lélektanimechanizmusokon alapulnak, mint pl.ismétlés
  13. 13. 3. A XX. század elejitömegkommunikációs elméletek
  14. 14. Tömegkommunikációs elméletek1920–1960 között• Hypodermic syringe = injekciós fecskendő• Paul F. Lazarsfeld:• 60-as évek: „nem lehet tudni semmit sem”
  15. 15. 4. Sikeres politikusképek a XX. századmásodik felétől
  16. 16. A pártok és jelöltek választási kampánya• A kampányukban a meggyőzés játszikközponti szerepet.• Fontos pillanat, amikor a jelölt megmutatjamagát a választóinak.
  17. 17. Választási kampányok
  18. 18. Mit jelent az amerikanizálódás?1. A politikai aréna elvilágiasodása éskommercializálódása2. A mediális csatornák nagyobbhozzáférhetősége a politikai kommunikációszámára3. A politika és a politikai kommunikációprofesszionalizálódása
  19. 19. Politikai tanácsadókDavid Axelrod Karl Rove
  20. 20. Imázsstratégiák• Hagyományos kampányban a párt, aprogram, a témák, a jelszavak (stb.)számítanak.• Manapság: imázsok harca• Vetített és észlelt imázs• „A fénykép, amely a fejekbenvan”Walter Lippamann
  21. 21. Miről beszél a szerző?egyetlen hatalmas egésszékovácsolta az emberiséget, hiszenmindenki láthat mindent, ami csak avilágban történik, hallhat mindenkimondott szót, megítélhet bármilyenpolitikát – s teheti mindeztazonnal, késlekedés nélkül.”„*A távíró+„*…+Salisbury, angol miniszterelnök,1889
  22. 22. merkovity@juris.u-szeged.hu@merkovity
  23. 23. Köszönöm a figyelmet!

×