A játék.

1. A játék
2024.02.12.

2. A játék fogalma és jellemzői
„A játékok nem csupán öncélú, szórakoztató szabadidős
tevékenységek, hanem olyan potenciális értékteremtő eszközök,
amelyek az élet minden területét képesek átalakítani, hatékonnyá
tenni, és nem utolsósorban a közérzetet és a hétköznapi hangulatot is
jelentősen javíthatják.” (Fromann Richárd)

3. A játék az emberi tevékenység olyan
sajátos formája, mely végigkíséri az
ember egész életét és az emberiség
életét.

4.  A játék önként, szabadon választott tevékenység, amelyben nincs
kényszer.
 A játék varázsa minden korosztályt magával ragad, a játék lényege az
embernek az a képessége, hogy tükrözze a valóságot, és át is alakítsa
azt.
 A gyermeki játék által a gyermek hatni tud környezetére, az őt
körülvevő világra, és közben játékával változást idéz elő a valóságban.
 A gyermek életkorának megfelelő játékot játszik. Úgy játszik, ahogy
életkora és fejlettsége meghatározza, úgy fejlődik, ahogy a játéka segíti
ebben.

5. A játék szónak sok jelentése:
• jelölhet egy tevékenységet,
• játékcselekvést,
• jelölhetünk vele egy tárgyat (baba, társasjáték),
• beszélhetünk a képzelet játékáról,
• a színészek játékáról.

6. Jean Piaget
svájci pszichológus, elsőként készített átfogó, egységes fogalomrendszerű elméletet a
gyermek kognitív fejlődéséről.
Játékfajtáknak a gyermekek értelmi fejlődési folyamata, szakaszai alapján történő csoportosítása:
A gyermeki fejlődés négy szakasza:
• szenzomotoros szakasz (0-2 év). Mozgásos koordináció fejlődése. Egyedüli játék ún., „gyakorlójáték”
• műveletek előtti szakasz (2-7 év). Művelet előtti szakasz. Szerephangsúlyos játékok, „szerepjáték”
• konkrét műveleti szakasz (7-12 év) Konkrét műveletek szakasza. Szabályhangsúlyos játékok
„szabályjáték”
• formális műveletek szakasza (12 év után) Fő tevékenység a tanulás. Formális műveletek kora -
többnyire valamilyen szabályjáték
Önálló tanulás: http://videotorium.hu/hu/recordings/details/2709,Piaget_kiserletek_-_1980

7. • A játék az objektív valóságot a gyermeki személyiségen keresztül szubjektív formában
tükrözi, benne minden lehetősége, amit az ismeretek, a képzelet és a kreativitás
létrehozhat.
• A játéknak nincs önálló megjelenési formája.
• Bármely cselekvés a játék tárgya, témája lehet
• A játék személyiségfejlesztő hatása határtalan
• A játéköröm valamely kellemes élmény újra éléséből fakadhat.
• A játék gyakran utánzás jellegű. A gyermek eleinte a felnőttek mozdulatait,
hanghordozását önkéntelenül utánozza, majd később tetszése szerint válogat azokból.
• Megjelenik a kötődéses mintakövetés, a szeretett ember, esetleg kedvenc állat
magatartásának utánzása. Akihez a gyermek érzelmileg ragaszkodik, annak a kedvéért
megtanul szabályokat is, beépülnek a személyiségébe.

8. • A játék elősegíti az értelmi fejlődést, fontos szerepet játszik a szociális és
érzelmi fejlődésben. Fejleszti a képzeletet, fantáziát, gondolkodást, az
érzékelés, észlelés differenciált alakulását.
• A játék koronként meghatározott fejlődési periódusokban érhető tetten.
• A játékfajták időben nemcsak egymást követőek, hanem folyamatosan vissza-
visszatérnek. A játéktevékenység tehát szoros összefüggést mutat a figyelem, az
értelmi, érzelmi és szociális fejlettséggel.
• A játék fejlődése nemcsak spontán folyamat, hanem pedagógiai
tevékenységünk egyik legfontosabb mércéje.

9. Játékfajták, játéktípusok
• A játékok nagy száma és sokfélesége indokolja osztályozásukat. (A rendezés nehézsége abból
adódik, hogy egy-egy játék az ország különböző vidékein más-más néven, némileg eltérő
szabályok szerint ismert.)
• A pszichológiai magyarázatok a játék különböző aspektusait emelik ki, kiinduló pontjuk maga a
gyermek.
• Fontosnak a játék során átélt érzelmeket, az érzelmek feszültségoldó és személyiségfejlesztő
szerepe.

10. Játékfajták, játéktípusok
• Gyakorló vagy funkciójáték
• Szerepjáték
• Dramatikus játék - drámajáték
• Konstruáló játék
• Szabályjáték

11. Gyakorló vagy funkciójáték
• A gyakorló játék az óvodás kor előtti időszak, a 0-2 év közötti, csecsemő- és kisgyermekkorú kicsinyek jellemző
tevékenységi formája.
• A játék akkor kezdődik, amikor a kisgyermek érdeklődve, a felfedezés szándékával, a maga örömére végzi a
tevékenységet, mintegy felfedezve önmagát és környezetét.
• A gyermeki játék a saját test, a hangok, mozdulatok, kéz, láb felfedezésével indul, s ahogyan fejlődnek nagymozgásai,
képessé válik a gurulásra, mászásra, általában a helyzet- és helyváltoztatásra, már játszik, manipulál anyagokkal,
tárgyakkal
• Minden gyakorló játék legfőbb jellemzője a funkcióöröm.
• A gyakorló játékok során a gyermek teljes személyisége gazdagodik, fejlődik. Megismeri önmagát, gyakorolja a
nagymozgásokat, megtanulja összehangolni a mozdulatait, ismerkedik tárgyi környezetével, az őt körülvevő tárgyi
világ fizikai jellemzőivel, egyre önállóbb és egyre bátrabban kezd új és új tevékenységekbe.
• A gyakorló játék során leggyakrabban használt játéktárgyak a tologatható és húzogatható játékok, lábbal hajtható
kismotorok, autók, hintaló, labdák, háztartási eszközök, homokozó játékok.
• A gyakorló játék a harmadik életévben magasabb színvonalú játékká fejlődik, új funkciókkal bővül.

12. Szerepjáték
• Szerepjátéknak azt a játéktevékenységet nevezzük, amelyben a gyermekek a látott szerepeket,
tevékenységeket, a felnőttek közötti sajátos viszonylatokat sajátos játékkörülmények között
újraalkotják.
• Képzeletük segítségével megalkotják azt a teret és játékeszközöket, amelyek segítségével a helyzetet
rekonstruálják, átélik. (Szoros kapcsolatban van a dramatikus játékokkal, azonban ezek témáját a
mese, az irodalmi alkotások adják, forrásanyaga eltér a szorosabb értelemben vett szerepjátékoktól.)
• A szerepjáték a személyiségfejlődésben óvodás korban jelentős, megmarad a kisiskoláskor kedvenc
játékaként is, de szerepe egyre csökken.

13. Szerepjáték
• A szerepjáték a gyermeknek az a tevékenysége, amelyben a maga által (választott) elképzelt mintha
helyzetben az önként felvett szerepet-szerepeket- igyekszik megeleveníteni az érzelmi szűrűjén át
feldolgozott környezeti tapasztalatokra, benyomásokra támaszkodva.” (Kovács és Bakosi, 2005, 163)
• A gyermekek szerepjátékára jellemzőek a „mintha-helyzet”-ek : adott életkorban az élénk gyermeki
képzeleterő segítségével a gyermek sajátos játékhelyzeteket teremt, melyben tulajdonságokkal ruház
fel különböző tárgyakat, szereplőket.
• Érzelmi töltettel kívánják felruházni a képzeletbeli vagy tényleges szereplőt (pl. szomorúnak,
bátornak, lelkesnek, unottnak, csalódottnak stb.).
• Fontos tényezők még: a képzelet, az érzelem, és a szerephez kapcsolódó társak
• Fontos szerepe van a szociális kapcsolatok kialakulásában.
• Lehetőségük nyílik arra, hogy a társas viselkedés különböző formáit gyakorolják

14. Dramatikus játék - drámajáték
• A drámapedagógiai módszer segítségével a gyermekek önkifejezése, gondolkodáskészsége,
kooperatív készsége fejlődik, melynek hatására az iskolai életben könnyebben megállják helyüket.
• A drámajáték az óvodában olyan módszer, amely a játékra alapoz, a gyermeki cselekvésre koncentrál,
feltárja és fejleszti a gyermek kreatív képességeit. A drámajáték egyben dramatizáló módszereket
használ, hiszen szerepeket osztanak és ezeket játsszák el.
• Megtanulják, hogyan alakítsák ki saját gondolkodásmódjukat, értékrendszerüket és megtapasztalják
milyen sok megoldás létezhet egy adott helyzetre.
• A bátortalanabbaknak, a zárkózottabbaknak, a kevesebb önbizalommal rendelkezőknek. Nyitottabbá
válnak, hamarabb oldódnak és az átélt helyzetek tapasztalatait tovább viszik magukkal a
mindennapjaikba.

15. • A dramatikus játékok nevelési célja az egész személyiség harmonikus és differenciált fejlesztése.
Hatékony segítséget nyújt a kommunikációs készségek, képességek kibontakoztatásának terén. A
gyerekek bátrabbak, közvetlenebbek, nyitottabbak, elfogadóbbak lesznek általuk. Erősödik
önbizalmuk, intelligensebbek, fogékonyabbak lesznek, kíváncsiak a körülöttük élő emberekre.
• Kapcsolhatjuk a neveléssel kapcsolatos feladatok ellátásához, alkalmazhatjuk konfliktusok
feloldásához, de felhasználható terápiás céllal is.
• Alkalmas a hátrányos helyzetű gyerekek, a beilleszkedési, beszéd nehézséggel, önismereti és
kapcsolatteremtési problémával küzdő gyermekek esetében.

16. Konstruáló játék
• Vitatott kérdés, hogy a konstruáló játék mennyiben tekinthető önálló játékformának, és játék vagy
munka a gyermek számára
• Valamit létrehoz, valamit alkot.
• A létrehozott alkotások életkor szerint változhatnak (2)
• Az építő és konstruáló játék óvodás korban a személyiség fejlődését meghatározó tevékenység. Az
építőjátékok a szerepjátékok keretén belül bontakoznak ki a legteljesebben.
• A konstruálás fejlődésének szakaszai óvodás korban átmenetet képeznek a játék és munka között. A
nagycsoportban önállósodik ez a játék, és függetlenedik a szerepjátéktól.
• Jelentősége az óvodáskorral nem szűnik meg, sőt kisiskoláskorban egyre inkább felveszi a munka
jegyeit. A konstruálás kibontakozása a technikai nevelés keretében az iskoláskorra esik.

17. Szabályjáték
• Az óvodáskori játékok között a szabályjáték fontos helyet foglal el.
• A szabály és annak betartása motivál, vagyis a gyermek számára ez jelenti magát a játék örömét.
A szabálynak ebben a formában óriási szerepe van, hiszen minél komolyabban veszi a gyermek
annak létét, annál izgalmasabb számára az adott játék.
• Minden szerepjáték rejtetten tartalmaz szabályokat, de itt a szabályok másodlagosak.
• A szabályok eredete lehet átörökített és spontán.
• Óvodáskorban olyan játékok tartoznak ide, melyek előre meghatározott, pontos szabályok által
folynak le. 4-5 éves kortól kezdik játszani és iskoláskorban is az egyik legkedveltebb és
legáltalánosabb játékfajta.

18. Szabályjáték
• A valódi szabály játékok ideje a kisiskoláskor. Ezeket azonban megelőzik az óvodáskorban népszerű
rituális játékok, amelyek szintén tartalmazzák a szabálykövető viselkedés elemeit: bújócska, fogócska. Ez
utóbbiak sajátos variációi az ősrégi és minden kultúrában létező népi játékok ("Adj, király, katonát",
"Kinn a bárány, benn a farkas"),
• A szabályjáték esetén nagy szerepe (kezdeményező) van az (óvoda)pedagógusnak
• A jó szabályjáték eredményeinek feldolgozása a reális énkép kialakulását is segíti.
• A szabályjáték feltétele a szabály megértése (intellektuális fejlettség),
• Ha túl nehéz a játékfeladat, a szabály nem ösztönöz cselekvésre, a gyermek kilép a játékhelyzetből, vagy
abbahagyja a játékot, elhagyja a játék terét.
• A szabályjátékban is jellemző, hogy a gyermek győztes akar lenni.

19. Az óvodai nevelés célja a gyermek harmonikus fejlődésének
elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok, szükségletek,
képességek, motiváltság, eltérő fejlődési ütem figyelembevételével.
A cél magából a gyermekből következik, folyamatosan mérlegelnünk
szükséges a szükségleteket és lehetőségeket, és biztosítanunk kell a
gyermek optimális fejlődését.
Munkánkat mindvégig jellemezzék a következő elvek:
gyermekközpontúság,
tevékenységközpontúság,
értékközpontúság.

20. az óvodai nevelés alapelvei (törvényszerűségei):
• Játékosság
• Tevékenykedtetés
• Élményszerűség
• Differenciál fejlesztés
• Komplexitás
• Gyermeki szabadság biztosítása
• Spontaneitás és irányítottság
• Zökkenőmentes átmenetek.

21. Az óvodai nevelés eszközei:
• az alaptevékenységek, a játék – munka – tanulás.
Az óvodai nevelés cél-, feladat- és tevékenységrendszere
Cél Feladat Funkció Tevékenység
Az óvodáskorúak sokoldalú,
harmonikus, optimális
fejlődésének elősegítése.
A gyermekek testi, lelki
szükségleteinek kielégítése,
egészséges életmód, érzelmi
nevelés és szocializáció,
értelmi fejlesztés.
Óvó-védő Szociális, Nevelő-
személyiségfejlesztő
Klasszikus felosztásban: Játék,
munka, tanulás.
Az OAP felosztásában: játék,
mese, vers, ének, zene, énekes
játékok, rajzolás, mintázás,
kézimunka, mozgás, külső
világ megismerése munka
jellegű
tevékenységek, tanulás.

22. „A játék jutalmát, örömét maga gerjeszti, nem kell
hozzá "eredmény", jutalom.” (Vekerdy)
• Az óvodáskorú gyermekeknél még elsődleges, alapvető tevékenység a játék,
mint pl.: az szabadtéri játékok vagy a dramatizálás, ugyanez iskoláskorban már
szabadidős tevékenységként jelenhet meg, pl. színjátszó kör, sportkör, stb…
A játéknak természetéből eredően többféle hatása van a gyermek mindennapjaira:
• feszültségoldó hatás,
• örömforrás
• személyiségfejlesztő hatás

23. A játék jellemzői:
• sajátos céltudatos tevékenység
• önkéntes
• szabadon választott
• kellő komolysággal játsszák
• örömérzés kíséri
• funkciógyakorlás
• kellemes élmények újra élése
• konfliktusérzésektől való szabadulás
• veszély legyőzése
• játéktudat kialakulása

24. Teljesen szabad játék
Nem is igazi játék (legalábbis felnőtt szemmel nézve), hiszen a kisgyerek egy
helyben van, teljesen véletlenszerűnek tűnő mozdulatokat tesz, és inkább csak
megfigyeli a környezetét. Ez azonban nagyon fontos a fejlődés szempontjából,
hiszen nemcsak az őt körülvevő világot tanulmányozza, de azt is, hogy az ő saját
teste hogyan működik. Ez a típusú játék lehet a legjellemzőbb a kisbabákra.

25. Egyéni vagy magányos játék,
Később jelenik meg, amikor a gyerek csak az előtte álló feladatra koncentrál, nem
figyel arra, mit csinálnak a többiek - nem is igazán érdekli ez. A magányos játék
segíti az önálló gondolkodást, a problémamegoldást, a kreativitás fejlődését,
különböző érzelmek megélését. Ha egy gyerek egyedül játszik, egyáltalán nem
jelenti azt, hogy antiszociális! Ez egy teljesen normális, nagyon fontos állomása a
fejlődésnek, mely a 1-2 évesekre nagyon jellemző, de később sem tűnik el, amikor
a gyerek más másokkal együtt is szívesen játszik.

26. Szemlélődő játék
A gyermek inkább megfigyelő, mint aktív résztvevő: szívesen nézi,
elemzi, hogy mások hogyan játszanak, de az is előfordulhat, hogy
beszélget a játékban részt vevőkkel, kérdezget a szabályokról vagy
éppen arról, hogy mit csinálnak, sőt tanácsokat is adhat, vagy
szurkolhat a többieknek!

27. Párhuzamos játék
A gyerekeknek különösen fontossá válik a másik közelsége, még
akkor is, ha nem együtt, csak egymás mellett, a saját kis világukban,
a saját szabályaik szerint játszanak. Úgy tűnhet, hogy nem is
figyelnek oda a másikra, de valójában nagyon is fontos szociális
képességeket sajátítanak el, és az is megihletheti őket, hogy a másik
mit csinál!

28. Asszociatív játék
Még mindig nem az együttes játéktevékenység a főszereplő, de a
korábbiaknál sokkal fontosabb tényező, hogy mit is csinál a másik.
Lehet, hogy hasonló tárgyakkal játszanak (pl. építőkockákkal vagy
gyurmával), megosztják a tapasztalataikat vagy ötleteiket a
másikkal, de a cél még nem közös, nincsenek szabályok,
szervezettség vagy éppen munkamegosztás.

29. Kooperatív játék
Már nemcsak a tevékenység a fontos, hanem az is, hogy másokkal együtt,
közös cél érdekében, a szabályokat szem előtt tartva játszanak a gyerekek.
Jól elkülöníthetők egymástól a szerepek (pl. ki a vezető), és a
kommunikáció kiemelten fontos. A gyerekek megtanulnak együttműködni,
együtt gondolkodni, közösen megoldást találni egy felmerülő problémára,
osztozkodni, egyezkedni, kompromisszumot kötni... vagyis csupa olyan
dolgot, amire később, felnőttként is szükségük lesz!

30. A játék optimális feltételei:
• Az óvodába járó gyermekek optimális fejlődéséhez biztosítanunk kell az ehhez
szükséges szubjektív és objektív feltételeket.
• A játék objektív feltételei között első és talán a legfontosabb, hogy elegendő
játékeszköz és megfelelő tér álljon rendelkezésre.
• A szubjektív feltételek közé pl. az óvodapedagógus felkészültsége, személyisége, a
gyermekek fizikai és mentális állapota, a nyugodt óvodai légkör tartoznak

31. A derűs légkör megteremtése
Ahhoz, hogy a gyermekek belefeledkezhessenek a játékba, nyugodt, derűs légkör
szükséges, érezniük kell, hogy biztonságban vannak, szeretet és segítőkészség
veszi őket körül. A derűs légkör megteremtése az óvodapedagógus, dajka,
asszisztens felelőssége, közrejátszik benne nyitott, elfogadó személyisége,
együttműködő magatartása, a megfelelő gyermeki viselkedésformák elfogadtatása
és fenntartása.
Az óvodapedagógus feladata :
• - megteremteni a biztonságos játék feltételeit,
• - biztosítani a nyugodt légkört,
• - támogatni a gyermekek helyes viselkedését
• - és alakuló szociális kapcsolataikat.

32. Megfelelő hely/játéktér biztosítása
Csoportszoba
• Többféle játéktérben kell gondolkodnia a pedagógusnak, a csoportszoba és az
óvodai udvar által biztosított feltételek kiegészíthetők a közeli játszóterek
nyújtotta lehetőségekkel.
• A csoportszobában a napi tevékenységekhez igazodunk:
 a meseolvasáshoz,
 az építő játékokhoz,
 gyurmázáshoz,
 festéshez, énekléshez,
kísérletezéshez,
 a mozgásos játékokhoz.

33. Megfelelő hely/játéktér biztosítása
Udvar
• A szabadtéri játékokhoz is megfelelő teret kell biztosítanunk figyelemmel a rendelkezésre álló
játékidőre és a gyermekek játékigényére, életkori sajátosságaira és a játékok sajátosságaira
egyaránt.
• Az udvari játékok természetüknél fogva elsősorban a nagymozgások fejlesztésére alkalmasak. A
tágas tér lehetővé teszi a szabad mozgást, szaladgálást, de igazán élmény és fejlesztő hatású
bizonyos feltételek megtartása esetén lehet.
• Gondoskodni kell:
 zöld felületről (nem mérgező növények ültetésével),
 balesetmentessé tételéről,
 mobil eszközökről/játékeszközökről

34. A játékeszközök
• „Mindazokat a tárgyakat, anyagokat, játékszereket, amelyeket a gyermek játékába bevon,
játékeszközöknek nevezzük.” (Kovács, Bakosi, 2005.)
• A játékszereket több szempont szerin csoportosíthatjuk:
 neme szerint fiús és lányos játékokról
 tevékenység helye szerint kinti és benti játékokról
 korosztályonként a játékokról
 csoportosíthatjuk anyagaik szerint, vagy
 játéktípusok szerint

35. A játékeszközök
• Minden játékeszközt mielőtt a gyermek rendelkezésére bocsátanánk, több
szempontból kell minőségi vizsgálat alá vennünk, minőségi és pedagógiai
követelményeknek kell megfelelniük.
• A pedagógiai kritériumok a következők:
• - feleljen meg a játék az életkori követelményeknek,
- legyen biztonságos,
- legyen tartós és könnyen tisztítható,
- legyen esztétikus.
• A játékok biztonságával kapcsolatban jogi előírások vannak érvényben, az EU
követelményeinek kell megfelelni!

36. Minden esetben figyeljünk arra, hogy a gyermeki
játék ívét ne törjük durván meg, ne keltsünk
feszültséget a gyermekben!

37. „Az ember csak ott egészen ember, ahol játszik.”
(Friedrich Schiller)
„A játék. Az különös.
Gömbölyű és gyönyörű,
Csodaszép és csodajó,
Nyitható és csukható,
Gomb és gömb és gyöngy, gyűrű.
Bűvös kulcs és gyertya lángja,
Színes árnyék, ördöglámpa.”
(Kosztolányi Dezső)
•

38. „Nem azért felejtünk el játszani, mert
megöregszünk, hanem attól öregszünk
meg, hogy elfelejtünk játszani.” (George Bernard
Shaw)
Köszönöm a figyelmet!
