"Játszom, mert gyermek vagyok"
Hogyan fejlődik gyermekünk játéka? Mikor kezd el játszani? Mért fontos számára a játék? Miért fontos, ha játszani hagyjuk a gyermekünket? Többek között ezekre a kérdésekre kaphatnak választ az érdeklődő szülők. Továbbá olyan játékötleteket, praktikákat, a gyermek életkorának megfelelő játéktárolást, gyermekszoba berendezést szeretnék megmutatni (bemutatni), mellyel segíthetjük gyermekünket, hogy minél jobban kiélvezze a játék adta lehetőségeket!
Kerekesné György Zsófia, Fejlesztemagyerekem.hu
2. „A játék a kutatás legjobb módja.”
Albert Einstein
„Többet megtudhatsz másokról egy
óra játék, mint egy év beszélgetés
alatt.”
Platón
„Hacsak lehet, játszik a gyermek.
Mert végül a játék komolyodik
munkává. Boldog ember, ki a
munkájában megtalálja a
valamikori játék hangulatát.”
Sütő András
HOMO LUDENS –
JÁTÉKOS EMBER
3. HASZNOS –E A JÁTÉK?
A JÁTÉKJELENTŐSÉGE,TULAJDONSÁGAI:
A játék örömet szerző tevékenység.
A gyermek számára bármilyen tevékenység lehet játék, bármely élménye játék kiindulásává válhat
A gyermeknek sajátos „játék viselkedése” és játéktudata is van.
A gyermek a játéktevékenységében mindig aktívan részt vesz.
A játék mindig önmagáért való. Maga a cselekvés, az elképzelés okoz örömet a gyermeknek.
A játék spontán és önkéntes. Belsőleg motivált viselkedés.
Jelentős feszültségoldó szerepe van!
4. Választott tevékenység – a játékba való belépés önkéntes, kényszer nélküli.
Térben és időben végtelen: minden újrakezdhető.
Önmagunkkal lépünk teremtő kapcsolatba – újraalkotjuk magunkat.
Kettős tudat: átjárás az egyik tudatszintről a másikba (megkettőzés: kreatív
folyamat).
A JÁTÉK SZABADDÁ TESZ!
5. o Személyiségfejlesztő hatású.
o Segíti a gyermeket a világ
megismerésében.
o Önmaga és környezete
(személyes környezete, tárgyi
környezete) megismerésében.
o Általa fejlődik a mozgása,
kreativitása, verbális,
nonverbális
kifejezőképessége.
o Képességfejlesztő hatású
(részképesség).
o Korai tapasztalatokat szerez
(Keresztcsatornák
összekapcsolása).
o Preventív lehetőségekkel bír.
A JÁTÉK SZEREPE:
7. AGYERMEKI JÁTÉK FEJLŐDÉSÉNEK SZAKASZAI
( FONTOS KAPCSOLATAZ ÉRTELMI FEJLŐDÉS
SZAKASZAIVAL)
Explorációs szakasz
0-2 éves korig
Játék a saját testtel ( sikongatások, játszik a
szájával, buborékot fúj, figyeli a kezeit,
lábait rágja…
Első tér mely segíti az érzékelésben a
szájtér.
Játék a tárgyakkal. (Tárgyak nézegetése,
nyalogatása, ütögetése…)
Reflex oldódnak (fogó, stb…)
Testélmények - taktilis, kinesztétikus
élmények (tapintás, hőérzékelés-anyagok
halmazállapotának felismerése)
Egyensúly észlelés fejlődése (testünk
érzékelése a gravitációban, tárgyak
hozzánk képest lévő helyzete…)
A játék öröme a FUNKCIÓ (maga a
tevékenyég okoz örömöt)
Szimbolikus játék
2-7 éves korig
Projekció (kivetíti saját cselekvését, viselkedés
formáit)
Introjekció (utánzás)
2-4 éves korban projektív, introjektív játék.
(Pl.: A gyermek felveszi a harcot a félelme
ellen, az igazságtalan világ ellen és játékában
törekszik helyreállítani a világ rendjét. A kínos
vagy kellemetlen helyzetet úgy fogadja el,
hogy megismétli a történést. Változatlanul
játssza el azokat a jeleneteket, amelyekben az
ént veszély fenyegette.
4-7 éves korban : A szimbolikus játék
hanyatlása. Fontosabbá válnak a konkrét
jelentések, a szociális kapcsolatok. Papás-
mamás játékok, stb…
7-8 éves kortól szabályjátékok
8. • Ne féljünk megismerni gyermekünket!
• Igyekezzünk életkorának megfelelő,
egyéniségéhez illő játékokat választani.
• Cseréljük gyakran játékeszközeit.
• Egyszerre kevés játékot kínáljunk fel
számára.
• Hagyjuk önállóan játszani, vizsgálódni.
• Ha közösen játszunk (nem
szabályjátékot) engedjünk teret a
gyermeki kreativitásának,
(rugaszkodjunk el a valóságtól mi is).
• Hagyjunk időt a játékra, önálló játékra!
• Adjunk teret a játéknak tartsuk
tiszteletben az életkori sajátosságokat
(flow szerepe).
• Konfliktus feloldásának egyik lehetséges
eszköze.
• Szociális viselkedés elsajátítása.
HOGYAN MARADJON A
GYERMEKÜNK JÓL JÁTSZÓ
GYERMEK?