A Corvinus Egyetem – Alap- és osztatlan képzések nyílt napján a gazdaságinformatikus szak iránt érdeklődő diákok számára készült előadás. Az előadás körbejárja, hogy mi a digitalizáció, milyen szinteken zajlik, mi a különbség a digitizáció, digitalizáció és a digitális transzformáció között.
VALÓS VAGY VIRTUÁLIS FOGLALKOZTATÁS AZ EU-BAN? című, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett tudományos konferencián elhangzott előadás prezentációja
Szervezők:
MTA VEAB Szociológiai Munkabizottsága
Veszprém, 2015. november 21.
Munkát vagy munkahelyet vesz el a BI és az MI a cégeknél? Robert Pinter
Előadás a Magyar Termék évadzáró üzleti reggelijén 2023. december 7-én.
Az előadás kulcs üzenetei voltak a kkv-döntéshozókból álló hallgatóság számára:
1. Az MI-ben tartós tavasz / akár nyár is várható, itt fog velünk maradni, érdemes felkészülni rá.
2. Vita van azzal kapcsolatban, hogy az MI munkát vagy munkahelyeket vesz-e inkább el – de a munka világa egész biztosan átalakul.
3. Az MI / BI ígérete az adatvezéreltség, ami egy hatékonyabb, versenyképesebb, ügyfélbarát és munkavállaló centrikus munkahely / cég létrehozása.
4. Az MI használatának alap feltétele, hogy megfelelő adatvagyonnal rendelkezzetek.
5. Az MI-t többféleképpen lehet használni. A kkv-k számára a SaaS MI megoldások a leggyorsabban és legolcsóbban kipróbálhatók.
6. A kollégáitokat be kell vonni az MI megoldások cégen belüli alkalmazásába, különben bizalmatlanok lesznek és szabotálni fogják azt.
Dr. Kollár Csaba PhD.: Szervezetek a digitális korban - a digitális munkahelyCsaba KOLLAR (Dr. PhD.)
STRUKTURÁLIS KIHÍVÁSOK – REÁLGAZDASÁGI CIKLUSOK című, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett nemzetközi tudományos konferencián elhangzott előadás prezentációja
Szervezők:
Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar (NYME KTK)
Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága (MTA VEAB)
Sopron, 2015. november 12.
Kollár Csaba: A mesterséges intelligencia társadalmi léptékű működése - A társadalmi kredit rendszere (nem csak) Kínában
A Mérnöki Szimpózium a Bánkiban című konferencián elhangzott előadás prezentációja
időpont: 2019. november 21.
helyszín: Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, Budapest
VALÓS VAGY VIRTUÁLIS FOGLALKOZTATÁS AZ EU-BAN? című, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett tudományos konferencián elhangzott előadás prezentációja
Szervezők:
MTA VEAB Szociológiai Munkabizottsága
Veszprém, 2015. november 21.
Munkát vagy munkahelyet vesz el a BI és az MI a cégeknél? Robert Pinter
Előadás a Magyar Termék évadzáró üzleti reggelijén 2023. december 7-én.
Az előadás kulcs üzenetei voltak a kkv-döntéshozókból álló hallgatóság számára:
1. Az MI-ben tartós tavasz / akár nyár is várható, itt fog velünk maradni, érdemes felkészülni rá.
2. Vita van azzal kapcsolatban, hogy az MI munkát vagy munkahelyeket vesz-e inkább el – de a munka világa egész biztosan átalakul.
3. Az MI / BI ígérete az adatvezéreltség, ami egy hatékonyabb, versenyképesebb, ügyfélbarát és munkavállaló centrikus munkahely / cég létrehozása.
4. Az MI használatának alap feltétele, hogy megfelelő adatvagyonnal rendelkezzetek.
5. Az MI-t többféleképpen lehet használni. A kkv-k számára a SaaS MI megoldások a leggyorsabban és legolcsóbban kipróbálhatók.
6. A kollégáitokat be kell vonni az MI megoldások cégen belüli alkalmazásába, különben bizalmatlanok lesznek és szabotálni fogják azt.
Dr. Kollár Csaba PhD.: Szervezetek a digitális korban - a digitális munkahelyCsaba KOLLAR (Dr. PhD.)
STRUKTURÁLIS KIHÍVÁSOK – REÁLGAZDASÁGI CIKLUSOK című, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett nemzetközi tudományos konferencián elhangzott előadás prezentációja
Szervezők:
Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar (NYME KTK)
Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága (MTA VEAB)
Sopron, 2015. november 12.
Kollár Csaba: A mesterséges intelligencia társadalmi léptékű működése - A társadalmi kredit rendszere (nem csak) Kínában
A Mérnöki Szimpózium a Bánkiban című konferencián elhangzott előadás prezentációja
időpont: 2019. november 21.
helyszín: Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, Budapest
A könyvtár mint tanulási környezet helye és szerepe a digitális állampolgárrá...Reka Racsko
A digitális átállásban élenjáró országok, mint Észtország és Finnország nagy szerepet szánnak a könyvtárnak mint a tanulási környezet egyik színterének. Előadásomban egy olyan összehasonlító vizsgálat eredményeit ismertetem, ami bemutatja, hogy mit értünk a 21. században a digitális transzformáció alatt és e folyamatban hogyan jelenik meg a könyvtár. Fontosnak tartom e téma vizsgálatát abból a szemszögből is, hogy a K12 korosztály esetében milyen kulcskompetenciák fejlesztését tekintik prioritásnak, és ebben a közgyűjtemények hogyan jelennek meg és a megnevezett célok hogyan feleltethetőek meg a digitális állampolgárság kompetencia-rendszerének.
A mobil csak egy megálló, de nem a végállomás. Vajon honnan jutottunk el idáig és merre mehet tovább az internet és a számítástechnika közös története? Előadásom diái a 2016-os Mobil Weekend-ről.
A negyedik ipari forradalom korát éljük, amelynek legfőbb jellemzője a digitalizáció mindent felforgató hatása. Nevezik digitális transzformációnak, disruptív technológiáknak az innovációk azon tulajdonságát, ahogyan és amilyen gyorsan felforgatnak egy-egy iparágat, társadalmi alrendszert. Először talán a zeneipar esetében láttuk a teljes átalakulás folyamatát, majd követte ezt a nyomtatott sajtó, a könyvkereskedelem, az utazási ipar, a kiskereskedelem, a banki szektor, a reklámpiac, a távközlés teljes átalakulása. Most éppen nyomás alá került a közlekedés (Uber), a szállodaipar (AirBnB), a pénzforgalmi ágazat (Bitcoin, iPay), a televízió (Netflix), az autóipar (önvezető járművek). Ám nem látjuk az oktatási rendszerek átalakulását. Egy mai osztályterem képe olyan, mint volt 100 évvel ezelőtt. Ebben a környezetben kell(ene) a tanulóknak felkészülniük a mesterséges intelligenciával, robotokkal való együttműködésre, olyan állások betöltésére, amikről most még elképzelésünk sincs. Mit kellene tennünk, hogy a magyar oktatási intézmények ne tétlen követői, hanem aktív szereplői legyenek a digitális átalakulásnak?
Kollár Csaba
A mesterséges intelligencia Kínában
a Társadalmi Kredit Rendszerének (nem csak) információbiztonsági kihívásai
"A mesterséges intelligencia alkalmazásának hatása az alapjogokra" című tudományos konferencián elhangzott előadás prezentációja.
Időpont: 2020. február 27.
Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Oktatási Épület, Budapest
Innováció és kommunikáció a mesterséges intelligencia korában a Társadalmi Kr...Csaba KOLLAR (Dr. PhD.)
Kollár Csaba: Innováció és kommunikáció a mesterséges intelligencia korában a Társadalmi Kredit Rendszere fókuszában
Az "INNOVÁCIÓ-KOMMUNIKÁCIÓ A VÁLLALATOKNÁL" című, az MTA GTB Kommunikációmenedzsment Munkabizottság tudományos konferenciáján elhangzott előadás prezentációja
Időpont: 2020. március 6.
Helyszín: Magyar Tudományos Akadémia, Budapest
Szolgálati közlemény: A prezentáció az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-19-3-I-OE-38 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának szakmai támogatásával készült.
A biztonságtudatosság oktatása a mesterséges intelligencia fókuszábanCsaba KOLLAR (Dr. PhD.)
Kollár Csaba: A biztonságtudatosság oktatása a mesterséges intelligencia fókuszában
Az I. Szakképzés és oktatás: Ma – holnap konferencián elhangzott előadás prezentációja
Időpont: 2019. november 21.
Helyszín: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Budapest
Kollár Csaba: Szinergia és szingularitás a polgári és katonai életben
A ROBOTHADVISELÉS 2019 Robottechnológia és Kiberbiztonság tudományos konferencián elhangzott előadás prezentációja
időpont: 2019. november 27.
helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus, Budapest
Az országszerte zajló Internet Fiesta keretében került megrendezésre 2016. március 24-én az E-Műhely program. Ahogyan a rendezvénysorozat szlogenje „Közgyűjtemények a virtuális térben” is hangsúlyozza, a szervezők nagy szerepet szánnak a digitális világ adta lehetőségek széles körű elterjesztésének.
Mit értünk digitalizáció alatt? A digitalizáció öt pillére a versenyképes vál...petermoricz
Az üzleti modellek, a termékek-szolgáltatások, a vevőkapcsolatok, az elsődleges, valamint a támogató és a vezetési folyamatok digitalizációját egységes keretbe rendeztük, ezzel a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutatása kérdőívének digitalizációs kérdéseit is megalapozva. Az előadás ebben a formában a Magyar Controlling Egyesület oktatási munkacsoportjának workshopján hangzott el 2019. május 10-én.
Digitális állampolgárság a tanulók, a tanárok és a nem tanár felnőttek szemsz...Lilla Habók
A digitális megosztottság komparatív analízise TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV kutatás alprogramjának záró workshopján elhangzott előadás a Digitális Állampolgárság területéről.
Kollár Csaba: Orwell szelleme köztünk él? A társadalom globális megfigyelésén...Csaba KOLLAR (Dr. PhD.)
Dr. Kollár Csaba PhD
Orwell szelleme köztünk él?
A társadalom globális megfigyelésének demokratikus és diktatórikus lehetőségei
KUTATÓK ÉJSZAKÁJA 2019
2019. szeptember 27.
Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar
Budapest
De akkor ki fog dolgozni? Az AI munkaerőpiaci szerepeRobert Pinter
„De akkor ki fog dolgozni? Az AI munkaerőpiaci szerepe” c. előadás
Pintér Róbert és Vicsek Lilla (Corvinus Egyetem) - Visions on Artificial Intelligence and Society OTKA kutatási projekt
NJSZT eHétköznapok Szakosztály
„AI, avagy a jövő elkezdődött? Hétköznapi kérdések egy nem hétköznapi technológiai forradalom árnykában” workshop
2023. december 8.
Hogyan haladtuk meg az „elveszik-e a gépek a munkánkat” vitát?Robert Pinter
2023. november 29-én, szerdán rendezték a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az NMHH közreműködésével a „Teremtett világok – a mesterséges intelligencia, mint probléma és mint lehetőség – Konferencia a mesterséges intelligencia aktuális kérdéseiről” c. konferenciát. A rendezvényen Rab Árpád felkérésére a Mesterséges intelligencia és társadalom szekcióba kaptunk meghívást Vicsek Lillával közösen, ahol végül „Hogyan haladtuk meg az „elveszik-e a gépek a munkánkat” vitát?” címmel adtam elő. Az előadás a Visions on Artificial Intelligence and Society OTKA kutatási projektünk részeként készült irodalomkutatásra támaszkodott. Az MI és munka jövője kapcsán két fő nézőpontot emeltem ki: azokét, akik szerint az MI hasonló hatást gyakorol majd, mint az ipari forradalom, és azokét, akik utópikusan vagy disztópikusan látják a folyamatot, félve vagy ünnepelve a munkahelyek elvesztését. Az előadásban rámutattam arra, hogy az akadémiai viták egyre kevésbé fekete-fehér módon értelmezik az MI és a munka kapcsolatát. Az empirikus kutatások azt hangsúlyozzák, hogy a kulcskérdés nem a robotok munkahelyekre gyakorolt általános hatása, hanem az, hogy hogyan változik a munka természete az MI terjedésével, és milyen következményekkel jár a dolgozókra nézve. Az új szemlélet lehetőséget teremt az ember-gép interakció középpontba állítására a túlzottan nagy társadalmi jelenségek helyett, és az emberi munka nélkülözhetetlen szerepére hívja fel a figyelmet.
A könyvtár mint tanulási környezet helye és szerepe a digitális állampolgárrá...Reka Racsko
A digitális átállásban élenjáró országok, mint Észtország és Finnország nagy szerepet szánnak a könyvtárnak mint a tanulási környezet egyik színterének. Előadásomban egy olyan összehasonlító vizsgálat eredményeit ismertetem, ami bemutatja, hogy mit értünk a 21. században a digitális transzformáció alatt és e folyamatban hogyan jelenik meg a könyvtár. Fontosnak tartom e téma vizsgálatát abból a szemszögből is, hogy a K12 korosztály esetében milyen kulcskompetenciák fejlesztését tekintik prioritásnak, és ebben a közgyűjtemények hogyan jelennek meg és a megnevezett célok hogyan feleltethetőek meg a digitális állampolgárság kompetencia-rendszerének.
A mobil csak egy megálló, de nem a végállomás. Vajon honnan jutottunk el idáig és merre mehet tovább az internet és a számítástechnika közös története? Előadásom diái a 2016-os Mobil Weekend-ről.
A negyedik ipari forradalom korát éljük, amelynek legfőbb jellemzője a digitalizáció mindent felforgató hatása. Nevezik digitális transzformációnak, disruptív technológiáknak az innovációk azon tulajdonságát, ahogyan és amilyen gyorsan felforgatnak egy-egy iparágat, társadalmi alrendszert. Először talán a zeneipar esetében láttuk a teljes átalakulás folyamatát, majd követte ezt a nyomtatott sajtó, a könyvkereskedelem, az utazási ipar, a kiskereskedelem, a banki szektor, a reklámpiac, a távközlés teljes átalakulása. Most éppen nyomás alá került a közlekedés (Uber), a szállodaipar (AirBnB), a pénzforgalmi ágazat (Bitcoin, iPay), a televízió (Netflix), az autóipar (önvezető járművek). Ám nem látjuk az oktatási rendszerek átalakulását. Egy mai osztályterem képe olyan, mint volt 100 évvel ezelőtt. Ebben a környezetben kell(ene) a tanulóknak felkészülniük a mesterséges intelligenciával, robotokkal való együttműködésre, olyan állások betöltésére, amikről most még elképzelésünk sincs. Mit kellene tennünk, hogy a magyar oktatási intézmények ne tétlen követői, hanem aktív szereplői legyenek a digitális átalakulásnak?
Kollár Csaba
A mesterséges intelligencia Kínában
a Társadalmi Kredit Rendszerének (nem csak) információbiztonsági kihívásai
"A mesterséges intelligencia alkalmazásának hatása az alapjogokra" című tudományos konferencián elhangzott előadás prezentációja.
Időpont: 2020. február 27.
Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Oktatási Épület, Budapest
Innováció és kommunikáció a mesterséges intelligencia korában a Társadalmi Kr...Csaba KOLLAR (Dr. PhD.)
Kollár Csaba: Innováció és kommunikáció a mesterséges intelligencia korában a Társadalmi Kredit Rendszere fókuszában
Az "INNOVÁCIÓ-KOMMUNIKÁCIÓ A VÁLLALATOKNÁL" című, az MTA GTB Kommunikációmenedzsment Munkabizottság tudományos konferenciáján elhangzott előadás prezentációja
Időpont: 2020. március 6.
Helyszín: Magyar Tudományos Akadémia, Budapest
Szolgálati közlemény: A prezentáció az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-19-3-I-OE-38 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának szakmai támogatásával készült.
A biztonságtudatosság oktatása a mesterséges intelligencia fókuszábanCsaba KOLLAR (Dr. PhD.)
Kollár Csaba: A biztonságtudatosság oktatása a mesterséges intelligencia fókuszában
Az I. Szakképzés és oktatás: Ma – holnap konferencián elhangzott előadás prezentációja
Időpont: 2019. november 21.
Helyszín: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Budapest
Kollár Csaba: Szinergia és szingularitás a polgári és katonai életben
A ROBOTHADVISELÉS 2019 Robottechnológia és Kiberbiztonság tudományos konferencián elhangzott előadás prezentációja
időpont: 2019. november 27.
helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus, Budapest
Az országszerte zajló Internet Fiesta keretében került megrendezésre 2016. március 24-én az E-Műhely program. Ahogyan a rendezvénysorozat szlogenje „Közgyűjtemények a virtuális térben” is hangsúlyozza, a szervezők nagy szerepet szánnak a digitális világ adta lehetőségek széles körű elterjesztésének.
Mit értünk digitalizáció alatt? A digitalizáció öt pillére a versenyképes vál...petermoricz
Az üzleti modellek, a termékek-szolgáltatások, a vevőkapcsolatok, az elsődleges, valamint a támogató és a vezetési folyamatok digitalizációját egységes keretbe rendeztük, ezzel a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutatása kérdőívének digitalizációs kérdéseit is megalapozva. Az előadás ebben a formában a Magyar Controlling Egyesület oktatási munkacsoportjának workshopján hangzott el 2019. május 10-én.
Digitális állampolgárság a tanulók, a tanárok és a nem tanár felnőttek szemsz...Lilla Habók
A digitális megosztottság komparatív analízise TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV kutatás alprogramjának záró workshopján elhangzott előadás a Digitális Állampolgárság területéről.
Kollár Csaba: Orwell szelleme köztünk él? A társadalom globális megfigyelésén...Csaba KOLLAR (Dr. PhD.)
Dr. Kollár Csaba PhD
Orwell szelleme köztünk él?
A társadalom globális megfigyelésének demokratikus és diktatórikus lehetőségei
KUTATÓK ÉJSZAKÁJA 2019
2019. szeptember 27.
Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar
Budapest
De akkor ki fog dolgozni? Az AI munkaerőpiaci szerepeRobert Pinter
„De akkor ki fog dolgozni? Az AI munkaerőpiaci szerepe” c. előadás
Pintér Róbert és Vicsek Lilla (Corvinus Egyetem) - Visions on Artificial Intelligence and Society OTKA kutatási projekt
NJSZT eHétköznapok Szakosztály
„AI, avagy a jövő elkezdődött? Hétköznapi kérdések egy nem hétköznapi technológiai forradalom árnykában” workshop
2023. december 8.
Hogyan haladtuk meg az „elveszik-e a gépek a munkánkat” vitát?Robert Pinter
2023. november 29-én, szerdán rendezték a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az NMHH közreműködésével a „Teremtett világok – a mesterséges intelligencia, mint probléma és mint lehetőség – Konferencia a mesterséges intelligencia aktuális kérdéseiről” c. konferenciát. A rendezvényen Rab Árpád felkérésére a Mesterséges intelligencia és társadalom szekcióba kaptunk meghívást Vicsek Lillával közösen, ahol végül „Hogyan haladtuk meg az „elveszik-e a gépek a munkánkat” vitát?” címmel adtam elő. Az előadás a Visions on Artificial Intelligence and Society OTKA kutatási projektünk részeként készült irodalomkutatásra támaszkodott. Az MI és munka jövője kapcsán két fő nézőpontot emeltem ki: azokét, akik szerint az MI hasonló hatást gyakorol majd, mint az ipari forradalom, és azokét, akik utópikusan vagy disztópikusan látják a folyamatot, félve vagy ünnepelve a munkahelyek elvesztését. Az előadásban rámutattam arra, hogy az akadémiai viták egyre kevésbé fekete-fehér módon értelmezik az MI és a munka kapcsolatát. Az empirikus kutatások azt hangsúlyozzák, hogy a kulcskérdés nem a robotok munkahelyekre gyakorolt általános hatása, hanem az, hogy hogyan változik a munka természete az MI terjedésével, és milyen következményekkel jár a dolgozókra nézve. Az új szemlélet lehetőséget teremt az ember-gép interakció középpontba állítására a túlzottan nagy társadalmi jelenségek helyett, és az emberi munka nélkülözhetetlen szerepére hívja fel a figyelmet.
A mesterséges intelligencia fogalmától az értő felhasználáson át a bizalmi ké...Robert Pinter
Vajon egy magyar kkv cégvezető számára mit érdemes tudni a mesterséges intelligenciáról, hogyan tudja azt munkára fogni a saját cégében? Tegnap részben erről a témáról tartottam egy közel 40 perces előadást a Bizalmi Kör klubjában a 200–500 milliós árbevétellel rendelkező cégeket tömörítő tagozatban cégvezerőknek.
A mesterséges intelligencia megértéséhez a meghatározásán keresztül vezet az út. Valójában egy gyűjtőfogalomról van szó, ami alá számos dolog tartozik a gépi tanulástól kezdve a mélytanulásig. Jelenleg csak célra szabott, szűk MI-k léteznek (pl. fordításra, navigációra stb.), de a ChatGPT-ről ismert Open AI saját bevallása szerint már dolgozik az általános MI-n, ami idővel elvezethet az embernél okosabb szuperintelligenciához is.
Az MI alkalmazása napjainkban több féle lehet, leggyakrabban észrevétlen módon használjuk az eszközeinkben és a szoftvereinkben. A legtöbb kkv a dobozos, szoftver szolgáltatások (SaaS - Software-as-a-Service) révén képesek az MI-ben rejlő hatalmas potenciálok kiaknázására, bár lehetséges saját, személyre szabott fejlesztéseket is indítani. Utóbbihoz a digitalizációval kapcsolatos nyitottságra és elsősorban sok saját adatra van szükség, amin betanítható az MI-modell. Az MI-t már napjainkban is tucatnyi területen lehet felhasználni, a FutureTools AI katalógusa alapján több mint 2000 bárki számára elérhető MI alkalmazás létezik a világon. Pár, a hazai vállalkozások számára izgalmas use case-t röviden én is bemutattam az előadás során.
Az MI egyre szélesebb körű terjedése több szinten is felvet bizalommal kapcsolatos kérdéseket is: elhiszi-e a munkavállaló, hogy nem fogják gépekkel helyettesíteni; a deepfake terjedésével bízhatunk-e továbbra is az idegenekben vagy a médiában - hihetünk-e a saját érzékszerveinknek; az olyan emberi találmányaink, mint a vallás, a nemzetállam, a pénz vagy a vállalatok milyen kihívásokkal szembesülnek? Végül röviden kitértem arra is, hogy mit tesz az EU, az USA és az egyes kormányok, hogy az egyre fokozódó MI versenyfutás (AI race) közben humánus maradjon a világ.
Az előadás kulcs üzenetei:
- Az MI-t többféleképpen lehet használni. A kkv-k számára a SaaS MI megoldások a leggyorsabban és legolcsóbban kipróbálhatók.
- Az alkalmazottakat be kell vonni az MI megoldások cégen belüli alkalmazásába, különben bizalmatlanok lesznek és szabotálni fogják azt.
- Az MI-t megbízható módon kell fejleszteni, ebben az EU, az USA és további közel 30 ország egyetért egymással.
- Az AI race fokozódik, egyelőre úgy tűnik nem várható újabb MI-tél a közeljövőben.
Possible drastic social and economic consequences of artificial intelligence Robert Pinter
Slides from a presentation held by Robert Pinter (Corvinus University of Budapest, Dep. of Information and Communication) for
Grandhouse, Budapest
26.10.2023. This presentation shortly introduces the term artificial intelligence, the recent developments of AI, possible positive and negative aspects, the relation of AI and work and finally the possible futures.
Adatvezérelt (e)kereskedelem: csak beszélünk róla vagy csináljuk is?Robert Pinter
A 2023. október 18-i Simpletrends konferencia előadása az adatvezéreltségről (data-driven decision-making - DDDM).
Az előadás főbb gondolatai:
- az adatvezéreltség (DDDM: data-driven decision making) ígérete az adatvezérelt kapitalizmus, ahol a cégek hatékonyabban tudnak működni, a kollégák kevesebb felesleges munkát végeznek és a fogyasztók gyorsabban, jobb minőségű termékekhez és szolgáltatásokhoz férhetnek hozzá
- ugyanakkor ennek a fonákja a megfigyelési kapitalizmus (Shoshana Zuboff, harvardi szociálpszichológus fogalma), ahol egyre több cég megfigyel minket és ez alapján hoz döntéseket, fejleszt termékeket stb. - tehát az adataink, mi magunk is termékké válhatunk
- de visszatérve az adatvezérelt kapitalizmusra (tehát a pozitív oldalra) ezt igen nehéz jól csinálni, hiába neveznek ki cégek ezért felelős vezetőket (egy 2022-es kutatás szerint a nagy cégek 3/4-énél van ilyen pozíció, 40% szerint sikeres és csak 26% szerint működik a cég adatvezérelten)
- miért ilyen rossz ez az arány? Mert a DDDM nem az adatokról, a technológiáról szól, hanem a döntéshozás módjáról, ami szervezeti kultúrán múlik, ez pedig lassan változtatható (van, aki szerint 20-25 év is kell neki mire egy cég ténylegesen adatvezérelt módon tud működni, sokan megrekednek félúton) - hiszen Peter Drucker óta tudjuk, hogy a kultúra megeszi a stratégiát reggelire :-)
- mi a megoldás? A kuvaiti Gulf Bank szerint adat-nagykövetek kinevelése, alkalmazott adattudományi tréningek nyújtása a kollégáknak és a közös motiváció, hogy ezzel a szervezet inkább el tudja érni a célját (pl. egy kórházban az adatvezéreltebb működés gyorsabb gyógyulást, kevesebb halálesetet, meghosszabbított életet jelent a betegeknek - ezzel a céllal pedig mindenki azonosulni tud).
Mit tartogat a mesterséges intelligencia az e-business és a kereskedelem szám...Robert Pinter
Az FMCG Top 2023 júniusi konferenciáján elhangzott inspirációs előadás a mesterséges intelligencia jelenlegi és várható fejlettségéről az e-kereskedelem és e-business vonatkozásában. Az MI fogalmának meghatározásán túl konkrét példákat hozok arról, hogy már 2023-ban mire lehet használni az MI-t az e-kereskedelemben.
Kürt Akadémia – Reacty Digital e-kereskedelmi trendspotting, 2023. tavaszRobert Pinter
A 2023. március 7-i Neti Hetes meetupon elhangzott e-kereskedelmi trendspotting kutatás diasora. A kutatás a Kürt Akadémia és a Reacty Digital együttműködésében készült és a magyar e-commerce trendeket azonosítja 2023 tavaszán. A kutatás eredményeinek ismertetését követően aktuális friss híreket beszéltek meg a meetup e-kereskedelemmel foglalkozó kerekasztal vendégei.
Data driven market research for startupsRobert Pinter
A presentation about market research for startup teams in the stage between product idea and development process. The presentation was given in Budapest at The Next Step – Towards a Data-Driven Business (ACCELERATE-EEE Workshop), on November 11th, 2022.
A Digiméter legfrissebb kutatási adatai a kkv-k digitális versenyképességéről...Robert Pinter
A PP KKV Smart Company konferencián 2022. szeptember 29-én elhangzott előadás diasora a Digiméter 2022 őszi, kis- és középvállalkozások digitalizációjáról szóló kutatásának főbb adataival és az eredmények értelmezésével.
Kürt Akadémia – Reacty Digital e-kereskedelmi trendspotting, 2022. őszRobert Pinter
A 2022. szeptember 8-i Magyar E-kereskedelem Napján elhangzott e-kereskedelmi trendspotting kutatás diasora. A kutatás a Kürt Akadémia és a Reacty Digital együttműködésében készült és a magyar e-commerce trendeket azonosítja 2022 őszén.
Kürt Akadémia e-kereskedelmi trendspotting, 2022. tavaszRobert Pinter
A 2022. június 2-i HD Marketing és Rapid Search workshopon elhangzott e-kereskedelmi trendspotting kutatás diasora. A kutatás a Kürt Akadémia e-kereskedelmi képzésének oktatóival közösen készült és a magyar e-commerce trendeket azonosítja 2022 tavaszán.
A 2019. május 7-i, Média Hungary-n bemutatott eNET-es e-sport és videojátékos kutatás publikus diasora. (Érdeklődés esetén ettől bővebb adatok is rendelkezésre állnak a 2016 óta folyó kutatásban).
A nagy MI körbecsukó - Ki, hogy csinálja? Régiós kitekintés a mesterséges int...Robert Pinter
Vajon melyik világrégió (USA, Kína, EU) hol tart a mesterséges intelligencia versenyfutásban? Melyik innovációs ciklusa milyen? Miben erősek és miben küszködnek kihívásokkal?
A 2019 április 2-án megrendezésre került Smart konferencia mesterséges intelligencia szekciójában elhangzó elődásom.
Online videójáték: kevesek szórakozása vagy egy új piac?Robert Pinter
A 2016 októberi Internet Hungary-n elhangzott előadásom diái, amely az eNET 2016 nyári/őszi eSport és videójáték kutatásának első eredményeit mutatja be.
A nagy kérdésre jövő első válaszok: Miért és milyen reklámot érdemes mobilon...Robert Pinter
A 2016-os Internet Hungary reklám szekciójában az eNET és a Madhouse közös kutatását mutattam be a hazai felhasználók mobil reklámmal kapcsolatos elvárásairól.
Okostelefon-használók: Megvan a kétharmad!Robert Pinter
A 2015. november 19-i előadásom diáinak publikus változata, amit a HWSW Mobil konferenciáján adtam elő. Alap adatok a hazai okostelefon felhasználókról.
Internet, internet mondd meg nékem: ki vagyok én?Robert Pinter
A Neumann János Számítógéptudományi Társaság 9. Digitális Esélyegyenlőség konferenciáján elhangzott előadás. Fókuszban a digitális identitás, az én reprezentációja, a digitális identitásmenedzsment, az interperszonális kommunikáció és a közösségi média használat.
A jövő ma - inspirációs előadás a 2015-ös Samsung Business Fórumon elhangzott előadás, amely a jövő meghatározó fogyasztói, üzleti és technológiai trendjeivel foglalkozott.
1. A DIGITALIZÁCIÓ KIHÍVÁSAI
Pintér Róbert, Corvinus Egyetem, Infokommunikációs
Tanszék
2022. november 18.
Alap- és osztatlan képzések nyílt nap
2. BEMUTATKOZÁS
TISZTELETTELJES TEGEZÉS
• Pintér Róbert
• szociológus (1999) és politológus (2000)
• 1998 óta végzek információs társadalommal kapcsolatos
kutatásokat
• jelenlegi munkahely / állandó projekt:
• Corvinus Egyetem, Infokommunikációs Tanszék,
adjunktus
• Digiméter projekt (kis-és középvállalkozások
digitalizációja)
• korábbi munkahelyek:
• Reacty Digital, eNET Internetkutató, Ipsos, BME-ITTK
2
3. MI A DIGITALIZÁCIÓ ÉS MIÉRT
FONTOS?
• Nicholas Negroponte: „atomok helyett bitek”
• nem kell fizikailag legyártani,
• nem kell utaztatni („It makes no sense to ship atoms
when you can ship bits” - Negroponte)
• szinte ingyen sokszorosítható, de az első mester
példány létrehozása sokba kerül
3
4. HÁROM SZINT
• Digitizáció vs. digitalizáció vs.
digitális transzformáció:
• digitizáció: atomok helyett
bitek, pl. fizikai könyv helyett
digitális könyv, papíros számla
helyett elektronikus
• digitalizáció: a folyamatok
digitalizálása, ahogyan
dolgozunk ezekkel a
digitalizált tárgyakkal /
eszközökkel, pl. könyvkiadás
és terjesztés folyamata,
számlázás és kintlévőség
kezelés folyamata
• digitális transzformáció: egy
egész szervezet átalakítása
digitális működésmódra
4
5. TOVÁBBI PÉLDÁK DIGITALIZÁCIÓRA
• Minden ugyanaz, csak másképpen:
o magnókazetta – mp3 – 100+ millió streaming zeneszám
o nagyszüleink egyetlen közös esküvői képe – 5000 digitális
kép ugyanarról az esküvőről – esküvő streaming
o iskolai zaklatás – cyberbullying
o taxis blokád (1990) – taxis tiltakozás az Uber ellen (2016):
„oldják meg és kész”
5
6. KÜLÖNBÖZŐ
SZINTEKEN
KÜLÖNBÖZIK
• Egyének vs szervezetek (elsősorban vállalatok) vs államok digitalizációja
• nem csak az egyén (vásárló, munkavállaló, állampolgár) élete változik meg
• a cégek is digitalizálódnak – megváltoznak a folyamatok, hogy mit hogyan
csinálnak pl. digitális felületeken való jelenlét, mindennapok menedzselése
digitális eszközökkel, vállalkozások adatvezérelt működtetése, online
marketing, informatikai biztonság és digitális pénzügyek (lásd
https://digimeter.hu)
• az állam is digitalizálódik („belül”: backend és „kívül”: frontend egyaránt):
• munkavégzés, állami alkalmazottak tevékenysége
• nagy állami ellátórendszerek digitalizációja pl. egészségügy, oktatás,
szociális és jóléti intézmények stb.
• ügyintézés (adófizetéstől a népszámláláson át az elektronikus ügyintézésig)
• ...
6
7. MÓRICKA MÓDRA ÉS PROFIN
• praktikusan a digitalizáció lépésről-lépésre zajlik
• ezt lehet „Móricka-módra” csinálni (buhera)
• és profin új, automatizált rendszer felépítésével (de a szakadékon nem
lehet apró lépésekkel átkelni)
7
8. MIKOR LESZ ENNEK VÉGE?
• Digitális transzformáció helyett folyamatos digitalizáció (nincs
”vége”)
• Létra elmélet:
• szóban
• papíron
• számítógépen levő szoftverekkel (on premise)
• felhőben (privát, hibrid vagy publikus)
• metaverzumban?
• ???
8
9. MI INDÍTHAT VALAKIT
/ VALAMIT A
DIGITALIZÁCIÓ FELÉ?
• „killer application” – a
digitalizáció trójai falova
• kényszer pl. koronavírus vagy
állami szabályozás (pl. NAV)
• transzparens verseny (pl.
Digimeter)
• munkatársak elvárásai
• ügyfelek elvárásai – „liquid
expectations”
• ...
9
11. M I T C S I N Á L E B B E N E G Y
G A Z D A S Á G I N F O R M A T I K U S ?
Se nem informatikus (pl.
programozó), se nem
menedzser (pl. gazdmen),
hanem „fordító”,
hídember a két világ
között
11