„De akkor ki fog dolgozni? Az AI munkaerőpiaci szerepe” c. előadás
Pintér Róbert és Vicsek Lilla (Corvinus Egyetem) - Visions on Artificial Intelligence and Society OTKA kutatási projekt
NJSZT eHétköznapok Szakosztály
„AI, avagy a jövő elkezdődött? Hétköznapi kérdések egy nem hétköznapi technológiai forradalom árnykában” workshop
2023. december 8.
Hogyan haladtuk meg az „elveszik-e a gépek a munkánkat” vitát?Robert Pinter
2023. november 29-én, szerdán rendezték a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az NMHH közreműködésével a „Teremtett világok – a mesterséges intelligencia, mint probléma és mint lehetőség – Konferencia a mesterséges intelligencia aktuális kérdéseiről” c. konferenciát. A rendezvényen Rab Árpád felkérésére a Mesterséges intelligencia és társadalom szekcióba kaptunk meghívást Vicsek Lillával közösen, ahol végül „Hogyan haladtuk meg az „elveszik-e a gépek a munkánkat” vitát?” címmel adtam elő. Az előadás a Visions on Artificial Intelligence and Society OTKA kutatási projektünk részeként készült irodalomkutatásra támaszkodott. Az MI és munka jövője kapcsán két fő nézőpontot emeltem ki: azokét, akik szerint az MI hasonló hatást gyakorol majd, mint az ipari forradalom, és azokét, akik utópikusan vagy disztópikusan látják a folyamatot, félve vagy ünnepelve a munkahelyek elvesztését. Az előadásban rámutattam arra, hogy az akadémiai viták egyre kevésbé fekete-fehér módon értelmezik az MI és a munka kapcsolatát. Az empirikus kutatások azt hangsúlyozzák, hogy a kulcskérdés nem a robotok munkahelyekre gyakorolt általános hatása, hanem az, hogy hogyan változik a munka természete az MI terjedésével, és milyen következményekkel jár a dolgozókra nézve. Az új szemlélet lehetőséget teremt az ember-gép interakció középpontba állítására a túlzottan nagy társadalmi jelenségek helyett, és az emberi munka nélkülözhetetlen szerepére hívja fel a figyelmet.
Munkát vagy munkahelyet vesz el a BI és az MI a cégeknél? Robert Pinter
Előadás a Magyar Termék évadzáró üzleti reggelijén 2023. december 7-én.
Az előadás kulcs üzenetei voltak a kkv-döntéshozókból álló hallgatóság számára:
1. Az MI-ben tartós tavasz / akár nyár is várható, itt fog velünk maradni, érdemes felkészülni rá.
2. Vita van azzal kapcsolatban, hogy az MI munkát vagy munkahelyeket vesz-e inkább el – de a munka világa egész biztosan átalakul.
3. Az MI / BI ígérete az adatvezéreltség, ami egy hatékonyabb, versenyképesebb, ügyfélbarát és munkavállaló centrikus munkahely / cég létrehozása.
4. Az MI használatának alap feltétele, hogy megfelelő adatvagyonnal rendelkezzetek.
5. Az MI-t többféleképpen lehet használni. A kkv-k számára a SaaS MI megoldások a leggyorsabban és legolcsóbban kipróbálhatók.
6. A kollégáitokat be kell vonni az MI megoldások cégen belüli alkalmazásába, különben bizalmatlanok lesznek és szabotálni fogják azt.
A könyvtár mint tanulási környezet helye és szerepe a digitális állampolgárrá...Reka Racsko
A digitális átállásban élenjáró országok, mint Észtország és Finnország nagy szerepet szánnak a könyvtárnak mint a tanulási környezet egyik színterének. Előadásomban egy olyan összehasonlító vizsgálat eredményeit ismertetem, ami bemutatja, hogy mit értünk a 21. században a digitális transzformáció alatt és e folyamatban hogyan jelenik meg a könyvtár. Fontosnak tartom e téma vizsgálatát abból a szemszögből is, hogy a K12 korosztály esetében milyen kulcskompetenciák fejlesztését tekintik prioritásnak, és ebben a közgyűjtemények hogyan jelennek meg és a megnevezett célok hogyan feleltethetőek meg a digitális állampolgárság kompetencia-rendszerének.
A mesterséges intelligencia az évek múlásával egyre komplexebb feladatok ellátására lett alkalmas, a távoli jövőben elképzelhető, hogy képes lesz az emberi gondolkodást utánozni, azaz helyettesíteni az embert. A mesterséges intelligencia a civil és a katonai felhasználás számos területén megjelenik, köszönhetően a számítógépek számítási sebességének és a számítógépek ugrásszerű adatfeldolgozó képességének. Hol tartunk most ebben a fejlődésben? Mi a szerepe az embernek egy robotokkal telitűzdelt világban?
Hogyan haladtuk meg az „elveszik-e a gépek a munkánkat” vitát?Robert Pinter
2023. november 29-én, szerdán rendezték a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az NMHH közreműködésével a „Teremtett világok – a mesterséges intelligencia, mint probléma és mint lehetőség – Konferencia a mesterséges intelligencia aktuális kérdéseiről” c. konferenciát. A rendezvényen Rab Árpád felkérésére a Mesterséges intelligencia és társadalom szekcióba kaptunk meghívást Vicsek Lillával közösen, ahol végül „Hogyan haladtuk meg az „elveszik-e a gépek a munkánkat” vitát?” címmel adtam elő. Az előadás a Visions on Artificial Intelligence and Society OTKA kutatási projektünk részeként készült irodalomkutatásra támaszkodott. Az MI és munka jövője kapcsán két fő nézőpontot emeltem ki: azokét, akik szerint az MI hasonló hatást gyakorol majd, mint az ipari forradalom, és azokét, akik utópikusan vagy disztópikusan látják a folyamatot, félve vagy ünnepelve a munkahelyek elvesztését. Az előadásban rámutattam arra, hogy az akadémiai viták egyre kevésbé fekete-fehér módon értelmezik az MI és a munka kapcsolatát. Az empirikus kutatások azt hangsúlyozzák, hogy a kulcskérdés nem a robotok munkahelyekre gyakorolt általános hatása, hanem az, hogy hogyan változik a munka természete az MI terjedésével, és milyen következményekkel jár a dolgozókra nézve. Az új szemlélet lehetőséget teremt az ember-gép interakció középpontba állítására a túlzottan nagy társadalmi jelenségek helyett, és az emberi munka nélkülözhetetlen szerepére hívja fel a figyelmet.
Munkát vagy munkahelyet vesz el a BI és az MI a cégeknél? Robert Pinter
Előadás a Magyar Termék évadzáró üzleti reggelijén 2023. december 7-én.
Az előadás kulcs üzenetei voltak a kkv-döntéshozókból álló hallgatóság számára:
1. Az MI-ben tartós tavasz / akár nyár is várható, itt fog velünk maradni, érdemes felkészülni rá.
2. Vita van azzal kapcsolatban, hogy az MI munkát vagy munkahelyeket vesz-e inkább el – de a munka világa egész biztosan átalakul.
3. Az MI / BI ígérete az adatvezéreltség, ami egy hatékonyabb, versenyképesebb, ügyfélbarát és munkavállaló centrikus munkahely / cég létrehozása.
4. Az MI használatának alap feltétele, hogy megfelelő adatvagyonnal rendelkezzetek.
5. Az MI-t többféleképpen lehet használni. A kkv-k számára a SaaS MI megoldások a leggyorsabban és legolcsóbban kipróbálhatók.
6. A kollégáitokat be kell vonni az MI megoldások cégen belüli alkalmazásába, különben bizalmatlanok lesznek és szabotálni fogják azt.
A könyvtár mint tanulási környezet helye és szerepe a digitális állampolgárrá...Reka Racsko
A digitális átállásban élenjáró országok, mint Észtország és Finnország nagy szerepet szánnak a könyvtárnak mint a tanulási környezet egyik színterének. Előadásomban egy olyan összehasonlító vizsgálat eredményeit ismertetem, ami bemutatja, hogy mit értünk a 21. században a digitális transzformáció alatt és e folyamatban hogyan jelenik meg a könyvtár. Fontosnak tartom e téma vizsgálatát abból a szemszögből is, hogy a K12 korosztály esetében milyen kulcskompetenciák fejlesztését tekintik prioritásnak, és ebben a közgyűjtemények hogyan jelennek meg és a megnevezett célok hogyan feleltethetőek meg a digitális állampolgárság kompetencia-rendszerének.
A mesterséges intelligencia az évek múlásával egyre komplexebb feladatok ellátására lett alkalmas, a távoli jövőben elképzelhető, hogy képes lesz az emberi gondolkodást utánozni, azaz helyettesíteni az embert. A mesterséges intelligencia a civil és a katonai felhasználás számos területén megjelenik, köszönhetően a számítógépek számítási sebességének és a számítógépek ugrásszerű adatfeldolgozó képességének. Hol tartunk most ebben a fejlődésben? Mi a szerepe az embernek egy robotokkal telitűzdelt világban?
Kollár Csaba: Szinergia és szingularitás a polgári és katonai életben
A ROBOTHADVISELÉS 2019 Robottechnológia és Kiberbiztonság tudományos konferencián elhangzott előadás prezentációja
időpont: 2019. november 27.
helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus, Budapest
Hogyan fogunk közlekedni 30 év múlva? (Fleischer Tamás)szkbl
A Szkeptikus Klub 2019. szeptember 17-i rendezvénye. Fleischer Tamás ny. tudományos főmunkatársa (KRTK Világgazdasági Intézet) előadása.
Egyre több és egyre szélesebb utat építünk, a nagyvárosokban mégis egyre nagyobb a torlódás, miközben a város egyre élhetetlenebbé válik, a legtöbb teret az autók foglalják el. Mi a megoldás? Vajon a bár lassan, de mégis terjedő elektromos autók vagy az egyre okosabbnak tűnő, ám sokak által bizalmatlanul szemlélt önvezető autók megoldást jelentenek a problémára? Esetleg megosztott járművekkel kellene közlekedni, feladva a magánszemélyek autóbirtoklásának hagyományát? Van egyáltalán az autózásnak jövője? Vagy egészen másképp kellene megközelíteni az egész kérdéskört, és alapjaiból újragondolni a közlekedés rendszerét, hogy működőképes, de fenntartható és környezetbarát is legyen? Ezeket a kérdéseket feszegeti előadásában saját kutatásait is bemutatva Fleischer Tamás, a Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa.
A mesterséges intelligencia jelene és jövője a katonai és a polgári képzés ...Csaba KOLLAR (Dr. PhD.)
Dr. Kollár Csaba PhD: A mesterséges intelligencia jelene és jövője a katonai és a polgári képzés fókuszában
A Generációspecifikus Oktatásmódszertani Konferencián tartott előadás prezentációja
időpont: 2021. szeptember 28.
helyszín: Stefánia Palota és Honvéd Kulturális Központ, Budapest
A mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiák társadalmi vetületei...Csaba KOLLAR (Dr. PhD.)
Kollár Csaba: A mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiák társadalmi vetületei és gazdasági hatásai
Magyar Tudomány Ünnepe 2019
2019. november 14.
Szent István Egyetem Gödöllő
Szolgálati közlemény: A prezentáció az Innovációs és Technológiai Minisztérium Új Nemzeti Kiválósági Programjának, valamint az EFOP-3.4.4-16-2017-00019 „STEM Fejlesztések az Óbudai Egyetemen” című projekt keretében, azok támogatásával készült.
A mesterséges intelligencia hatása a társadalomtudománybanAnita Krifka
A prezentáció fókuszában három fontos aspektus áll: a mesterséges intelligencia technológiai háttere, a polgári felhasználás területei, valamint a katonai felhasználás kérdései. Végül a prezentációban bemutatom a mesterséges intelligencia fejlődésének azon technikai elemeit, amelyek lehetővé teszik az intelligens rendszerek működését. Az IoT-n keresztül bemutatom a mesterséges intelligencia polgári felhasználását, valamint hogy hogyan hat az ipari folyamatokra és a vállalatok automatizálására. Végül, a prezentációban kifejtésre kerülnek a mesterséges intelligencia katonai felhasználásával kapcsolatos kérdések és kihívások, áttekintve az alkalmazását a hadviselésben, az önjáró járművektől a felderítő rendszerekig. Részletezem a mesterséges intelligencia előnyeit a hadviselésben, figyelembe véve az etikai aggályokat és a társadalmi hatásokat is.
A digitális átállás indikátorai nemzetközi összehasonlításbanReka Racsko
Az oktatásban a technológiai és a módszertani kultúra digitális átállása számos szempontból időszerű. A nemzetközi szervezetek (UNESCO, OECD, Európai Unió) infokommunikációs stratégiái, ajánlásai (Racsko, 2016) már számos pontban megfogalmazták azt a cselekvési tervet, amelyet az elkövetkezendő években a digitális állam megalakulása céljából meg kell valósítani.
A társadalom és a munkaerőpiac ezzel együtt elvárja az IKT-eszközök oktatásba való integrálását, és ezáltal olyan készségek, képességek, kompetenciák, jártasságok meglétét, amellyel egy mai digitális állampolgárnak rendelkeznie kell(ene).
A kutatási probléma abban áll, hogy a jelenlegi értékelési szempontok ezen kérdésekre már nem adnak választ. Ahogyan Molnár Gyöngyvér (2011) egy tanulmányában kiemelte, hogy „annak ellenére, hogy a technológia, bár különböző szinten és elterjedtséggel, de 25–30 év óta az oktatási rendszerek részét képezi, mégsem fogalmazódtak még meg egységesen nemzetközi szinten azok az indikátorok, amelyek mentén konstruktívan összehasonlíthatóak lennének az egyes oktatási rendszerek aszerint, mennyire sikerült a technológiát integrálniuk az oktatás folyamatába (Scheuermann – Pedró, 2009)”.
Jelen előadásban kísérletet teszünk ezen indikátorok meghatározására, amely az elektronikus tanulási környezetet fókuszba (ETK) állítva, az összehasonlító pedagógia eszközrendszerével, kvalitatív módszereket alkalmazva, dokumentum-,és tartalomelemzési stratégiákkal vizsgálja a kiválasztott tartalmakat. Ezen szempontok négy fő csomópontba sorolhatók, amelyek a MaxQda szoftverrel végzett tartalomelemzés változóstruktúráját képezik: a pedagogikum és az ETK fogalmi keretei; az ETK bevezetésének körülményei, támogatói rendszerek; a humántőke szerepe, attitűdje és kompetenciái; fenntarthatóság. Az elméleti minta kiválasztásánál a többdimenziójú mintavételt alkalmazzuk, ugyanis az időbeni, térbeni, szervezeti, adminisztratív és szociális hatókört is figyelembe vesszük.
A mesterséges intelligencia fogalmától az értő felhasználáson át a bizalmi ké...Robert Pinter
Vajon egy magyar kkv cégvezető számára mit érdemes tudni a mesterséges intelligenciáról, hogyan tudja azt munkára fogni a saját cégében? Tegnap részben erről a témáról tartottam egy közel 40 perces előadást a Bizalmi Kör klubjában a 200–500 milliós árbevétellel rendelkező cégeket tömörítő tagozatban cégvezerőknek.
A mesterséges intelligencia megértéséhez a meghatározásán keresztül vezet az út. Valójában egy gyűjtőfogalomról van szó, ami alá számos dolog tartozik a gépi tanulástól kezdve a mélytanulásig. Jelenleg csak célra szabott, szűk MI-k léteznek (pl. fordításra, navigációra stb.), de a ChatGPT-ről ismert Open AI saját bevallása szerint már dolgozik az általános MI-n, ami idővel elvezethet az embernél okosabb szuperintelligenciához is.
Az MI alkalmazása napjainkban több féle lehet, leggyakrabban észrevétlen módon használjuk az eszközeinkben és a szoftvereinkben. A legtöbb kkv a dobozos, szoftver szolgáltatások (SaaS - Software-as-a-Service) révén képesek az MI-ben rejlő hatalmas potenciálok kiaknázására, bár lehetséges saját, személyre szabott fejlesztéseket is indítani. Utóbbihoz a digitalizációval kapcsolatos nyitottságra és elsősorban sok saját adatra van szükség, amin betanítható az MI-modell. Az MI-t már napjainkban is tucatnyi területen lehet felhasználni, a FutureTools AI katalógusa alapján több mint 2000 bárki számára elérhető MI alkalmazás létezik a világon. Pár, a hazai vállalkozások számára izgalmas use case-t röviden én is bemutattam az előadás során.
Az MI egyre szélesebb körű terjedése több szinten is felvet bizalommal kapcsolatos kérdéseket is: elhiszi-e a munkavállaló, hogy nem fogják gépekkel helyettesíteni; a deepfake terjedésével bízhatunk-e továbbra is az idegenekben vagy a médiában - hihetünk-e a saját érzékszerveinknek; az olyan emberi találmányaink, mint a vallás, a nemzetállam, a pénz vagy a vállalatok milyen kihívásokkal szembesülnek? Végül röviden kitértem arra is, hogy mit tesz az EU, az USA és az egyes kormányok, hogy az egyre fokozódó MI versenyfutás (AI race) közben humánus maradjon a világ.
Az előadás kulcs üzenetei:
- Az MI-t többféleképpen lehet használni. A kkv-k számára a SaaS MI megoldások a leggyorsabban és legolcsóbban kipróbálhatók.
- Az alkalmazottakat be kell vonni az MI megoldások cégen belüli alkalmazásába, különben bizalmatlanok lesznek és szabotálni fogják azt.
- Az MI-t megbízható módon kell fejleszteni, ebben az EU, az USA és további közel 30 ország egyetért egymással.
- Az AI race fokozódik, egyelőre úgy tűnik nem várható újabb MI-tél a közeljövőben.
Possible drastic social and economic consequences of artificial intelligence Robert Pinter
Slides from a presentation held by Robert Pinter (Corvinus University of Budapest, Dep. of Information and Communication) for
Grandhouse, Budapest
26.10.2023. This presentation shortly introduces the term artificial intelligence, the recent developments of AI, possible positive and negative aspects, the relation of AI and work and finally the possible futures.
More Related Content
Similar to De akkor ki fog dolgozni? Az AI munkaerőpiaci szerepe
Kollár Csaba: Szinergia és szingularitás a polgári és katonai életben
A ROBOTHADVISELÉS 2019 Robottechnológia és Kiberbiztonság tudományos konferencián elhangzott előadás prezentációja
időpont: 2019. november 27.
helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus, Budapest
Hogyan fogunk közlekedni 30 év múlva? (Fleischer Tamás)szkbl
A Szkeptikus Klub 2019. szeptember 17-i rendezvénye. Fleischer Tamás ny. tudományos főmunkatársa (KRTK Világgazdasági Intézet) előadása.
Egyre több és egyre szélesebb utat építünk, a nagyvárosokban mégis egyre nagyobb a torlódás, miközben a város egyre élhetetlenebbé válik, a legtöbb teret az autók foglalják el. Mi a megoldás? Vajon a bár lassan, de mégis terjedő elektromos autók vagy az egyre okosabbnak tűnő, ám sokak által bizalmatlanul szemlélt önvezető autók megoldást jelentenek a problémára? Esetleg megosztott járművekkel kellene közlekedni, feladva a magánszemélyek autóbirtoklásának hagyományát? Van egyáltalán az autózásnak jövője? Vagy egészen másképp kellene megközelíteni az egész kérdéskört, és alapjaiból újragondolni a közlekedés rendszerét, hogy működőképes, de fenntartható és környezetbarát is legyen? Ezeket a kérdéseket feszegeti előadásában saját kutatásait is bemutatva Fleischer Tamás, a Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa.
A mesterséges intelligencia jelene és jövője a katonai és a polgári képzés ...Csaba KOLLAR (Dr. PhD.)
Dr. Kollár Csaba PhD: A mesterséges intelligencia jelene és jövője a katonai és a polgári képzés fókuszában
A Generációspecifikus Oktatásmódszertani Konferencián tartott előadás prezentációja
időpont: 2021. szeptember 28.
helyszín: Stefánia Palota és Honvéd Kulturális Központ, Budapest
A mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiák társadalmi vetületei...Csaba KOLLAR (Dr. PhD.)
Kollár Csaba: A mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiák társadalmi vetületei és gazdasági hatásai
Magyar Tudomány Ünnepe 2019
2019. november 14.
Szent István Egyetem Gödöllő
Szolgálati közlemény: A prezentáció az Innovációs és Technológiai Minisztérium Új Nemzeti Kiválósági Programjának, valamint az EFOP-3.4.4-16-2017-00019 „STEM Fejlesztések az Óbudai Egyetemen” című projekt keretében, azok támogatásával készült.
A mesterséges intelligencia hatása a társadalomtudománybanAnita Krifka
A prezentáció fókuszában három fontos aspektus áll: a mesterséges intelligencia technológiai háttere, a polgári felhasználás területei, valamint a katonai felhasználás kérdései. Végül a prezentációban bemutatom a mesterséges intelligencia fejlődésének azon technikai elemeit, amelyek lehetővé teszik az intelligens rendszerek működését. Az IoT-n keresztül bemutatom a mesterséges intelligencia polgári felhasználását, valamint hogy hogyan hat az ipari folyamatokra és a vállalatok automatizálására. Végül, a prezentációban kifejtésre kerülnek a mesterséges intelligencia katonai felhasználásával kapcsolatos kérdések és kihívások, áttekintve az alkalmazását a hadviselésben, az önjáró járművektől a felderítő rendszerekig. Részletezem a mesterséges intelligencia előnyeit a hadviselésben, figyelembe véve az etikai aggályokat és a társadalmi hatásokat is.
A digitális átállás indikátorai nemzetközi összehasonlításbanReka Racsko
Az oktatásban a technológiai és a módszertani kultúra digitális átállása számos szempontból időszerű. A nemzetközi szervezetek (UNESCO, OECD, Európai Unió) infokommunikációs stratégiái, ajánlásai (Racsko, 2016) már számos pontban megfogalmazták azt a cselekvési tervet, amelyet az elkövetkezendő években a digitális állam megalakulása céljából meg kell valósítani.
A társadalom és a munkaerőpiac ezzel együtt elvárja az IKT-eszközök oktatásba való integrálását, és ezáltal olyan készségek, képességek, kompetenciák, jártasságok meglétét, amellyel egy mai digitális állampolgárnak rendelkeznie kell(ene).
A kutatási probléma abban áll, hogy a jelenlegi értékelési szempontok ezen kérdésekre már nem adnak választ. Ahogyan Molnár Gyöngyvér (2011) egy tanulmányában kiemelte, hogy „annak ellenére, hogy a technológia, bár különböző szinten és elterjedtséggel, de 25–30 év óta az oktatási rendszerek részét képezi, mégsem fogalmazódtak még meg egységesen nemzetközi szinten azok az indikátorok, amelyek mentén konstruktívan összehasonlíthatóak lennének az egyes oktatási rendszerek aszerint, mennyire sikerült a technológiát integrálniuk az oktatás folyamatába (Scheuermann – Pedró, 2009)”.
Jelen előadásban kísérletet teszünk ezen indikátorok meghatározására, amely az elektronikus tanulási környezetet fókuszba (ETK) állítva, az összehasonlító pedagógia eszközrendszerével, kvalitatív módszereket alkalmazva, dokumentum-,és tartalomelemzési stratégiákkal vizsgálja a kiválasztott tartalmakat. Ezen szempontok négy fő csomópontba sorolhatók, amelyek a MaxQda szoftverrel végzett tartalomelemzés változóstruktúráját képezik: a pedagogikum és az ETK fogalmi keretei; az ETK bevezetésének körülményei, támogatói rendszerek; a humántőke szerepe, attitűdje és kompetenciái; fenntarthatóság. Az elméleti minta kiválasztásánál a többdimenziójú mintavételt alkalmazzuk, ugyanis az időbeni, térbeni, szervezeti, adminisztratív és szociális hatókört is figyelembe vesszük.
A mesterséges intelligencia fogalmától az értő felhasználáson át a bizalmi ké...Robert Pinter
Vajon egy magyar kkv cégvezető számára mit érdemes tudni a mesterséges intelligenciáról, hogyan tudja azt munkára fogni a saját cégében? Tegnap részben erről a témáról tartottam egy közel 40 perces előadást a Bizalmi Kör klubjában a 200–500 milliós árbevétellel rendelkező cégeket tömörítő tagozatban cégvezerőknek.
A mesterséges intelligencia megértéséhez a meghatározásán keresztül vezet az út. Valójában egy gyűjtőfogalomról van szó, ami alá számos dolog tartozik a gépi tanulástól kezdve a mélytanulásig. Jelenleg csak célra szabott, szűk MI-k léteznek (pl. fordításra, navigációra stb.), de a ChatGPT-ről ismert Open AI saját bevallása szerint már dolgozik az általános MI-n, ami idővel elvezethet az embernél okosabb szuperintelligenciához is.
Az MI alkalmazása napjainkban több féle lehet, leggyakrabban észrevétlen módon használjuk az eszközeinkben és a szoftvereinkben. A legtöbb kkv a dobozos, szoftver szolgáltatások (SaaS - Software-as-a-Service) révén képesek az MI-ben rejlő hatalmas potenciálok kiaknázására, bár lehetséges saját, személyre szabott fejlesztéseket is indítani. Utóbbihoz a digitalizációval kapcsolatos nyitottságra és elsősorban sok saját adatra van szükség, amin betanítható az MI-modell. Az MI-t már napjainkban is tucatnyi területen lehet felhasználni, a FutureTools AI katalógusa alapján több mint 2000 bárki számára elérhető MI alkalmazás létezik a világon. Pár, a hazai vállalkozások számára izgalmas use case-t röviden én is bemutattam az előadás során.
Az MI egyre szélesebb körű terjedése több szinten is felvet bizalommal kapcsolatos kérdéseket is: elhiszi-e a munkavállaló, hogy nem fogják gépekkel helyettesíteni; a deepfake terjedésével bízhatunk-e továbbra is az idegenekben vagy a médiában - hihetünk-e a saját érzékszerveinknek; az olyan emberi találmányaink, mint a vallás, a nemzetállam, a pénz vagy a vállalatok milyen kihívásokkal szembesülnek? Végül röviden kitértem arra is, hogy mit tesz az EU, az USA és az egyes kormányok, hogy az egyre fokozódó MI versenyfutás (AI race) közben humánus maradjon a világ.
Az előadás kulcs üzenetei:
- Az MI-t többféleképpen lehet használni. A kkv-k számára a SaaS MI megoldások a leggyorsabban és legolcsóbban kipróbálhatók.
- Az alkalmazottakat be kell vonni az MI megoldások cégen belüli alkalmazásába, különben bizalmatlanok lesznek és szabotálni fogják azt.
- Az MI-t megbízható módon kell fejleszteni, ebben az EU, az USA és további közel 30 ország egyetért egymással.
- Az AI race fokozódik, egyelőre úgy tűnik nem várható újabb MI-tél a közeljövőben.
Possible drastic social and economic consequences of artificial intelligence Robert Pinter
Slides from a presentation held by Robert Pinter (Corvinus University of Budapest, Dep. of Information and Communication) for
Grandhouse, Budapest
26.10.2023. This presentation shortly introduces the term artificial intelligence, the recent developments of AI, possible positive and negative aspects, the relation of AI and work and finally the possible futures.
Adatvezérelt (e)kereskedelem: csak beszélünk róla vagy csináljuk is?Robert Pinter
A 2023. október 18-i Simpletrends konferencia előadása az adatvezéreltségről (data-driven decision-making - DDDM).
Az előadás főbb gondolatai:
- az adatvezéreltség (DDDM: data-driven decision making) ígérete az adatvezérelt kapitalizmus, ahol a cégek hatékonyabban tudnak működni, a kollégák kevesebb felesleges munkát végeznek és a fogyasztók gyorsabban, jobb minőségű termékekhez és szolgáltatásokhoz férhetnek hozzá
- ugyanakkor ennek a fonákja a megfigyelési kapitalizmus (Shoshana Zuboff, harvardi szociálpszichológus fogalma), ahol egyre több cég megfigyel minket és ez alapján hoz döntéseket, fejleszt termékeket stb. - tehát az adataink, mi magunk is termékké válhatunk
- de visszatérve az adatvezérelt kapitalizmusra (tehát a pozitív oldalra) ezt igen nehéz jól csinálni, hiába neveznek ki cégek ezért felelős vezetőket (egy 2022-es kutatás szerint a nagy cégek 3/4-énél van ilyen pozíció, 40% szerint sikeres és csak 26% szerint működik a cég adatvezérelten)
- miért ilyen rossz ez az arány? Mert a DDDM nem az adatokról, a technológiáról szól, hanem a döntéshozás módjáról, ami szervezeti kultúrán múlik, ez pedig lassan változtatható (van, aki szerint 20-25 év is kell neki mire egy cég ténylegesen adatvezérelt módon tud működni, sokan megrekednek félúton) - hiszen Peter Drucker óta tudjuk, hogy a kultúra megeszi a stratégiát reggelire :-)
- mi a megoldás? A kuvaiti Gulf Bank szerint adat-nagykövetek kinevelése, alkalmazott adattudományi tréningek nyújtása a kollégáknak és a közös motiváció, hogy ezzel a szervezet inkább el tudja érni a célját (pl. egy kórházban az adatvezéreltebb működés gyorsabb gyógyulást, kevesebb halálesetet, meghosszabbított életet jelent a betegeknek - ezzel a céllal pedig mindenki azonosulni tud).
Mit tartogat a mesterséges intelligencia az e-business és a kereskedelem szám...Robert Pinter
Az FMCG Top 2023 júniusi konferenciáján elhangzott inspirációs előadás a mesterséges intelligencia jelenlegi és várható fejlettségéről az e-kereskedelem és e-business vonatkozásában. Az MI fogalmának meghatározásán túl konkrét példákat hozok arról, hogy már 2023-ban mire lehet használni az MI-t az e-kereskedelemben.
Kürt Akadémia – Reacty Digital e-kereskedelmi trendspotting, 2023. tavaszRobert Pinter
A 2023. március 7-i Neti Hetes meetupon elhangzott e-kereskedelmi trendspotting kutatás diasora. A kutatás a Kürt Akadémia és a Reacty Digital együttműködésében készült és a magyar e-commerce trendeket azonosítja 2023 tavaszán. A kutatás eredményeinek ismertetését követően aktuális friss híreket beszéltek meg a meetup e-kereskedelemmel foglalkozó kerekasztal vendégei.
A Corvinus Egyetem – Alap- és osztatlan képzések nyílt napján a gazdaságinformatikus szak iránt érdeklődő diákok számára készült előadás. Az előadás körbejárja, hogy mi a digitalizáció, milyen szinteken zajlik, mi a különbség a digitizáció, digitalizáció és a digitális transzformáció között.
Data driven market research for startupsRobert Pinter
A presentation about market research for startup teams in the stage between product idea and development process. The presentation was given in Budapest at The Next Step – Towards a Data-Driven Business (ACCELERATE-EEE Workshop), on November 11th, 2022.
A Digiméter legfrissebb kutatási adatai a kkv-k digitális versenyképességéről...Robert Pinter
A PP KKV Smart Company konferencián 2022. szeptember 29-én elhangzott előadás diasora a Digiméter 2022 őszi, kis- és középvállalkozások digitalizációjáról szóló kutatásának főbb adataival és az eredmények értelmezésével.
Kürt Akadémia – Reacty Digital e-kereskedelmi trendspotting, 2022. őszRobert Pinter
A 2022. szeptember 8-i Magyar E-kereskedelem Napján elhangzott e-kereskedelmi trendspotting kutatás diasora. A kutatás a Kürt Akadémia és a Reacty Digital együttműködésében készült és a magyar e-commerce trendeket azonosítja 2022 őszén.
Kürt Akadémia e-kereskedelmi trendspotting, 2022. tavaszRobert Pinter
A 2022. június 2-i HD Marketing és Rapid Search workshopon elhangzott e-kereskedelmi trendspotting kutatás diasora. A kutatás a Kürt Akadémia e-kereskedelmi képzésének oktatóival közösen készült és a magyar e-commerce trendeket azonosítja 2022 tavaszán.
A 2019. május 7-i, Média Hungary-n bemutatott eNET-es e-sport és videojátékos kutatás publikus diasora. (Érdeklődés esetén ettől bővebb adatok is rendelkezésre állnak a 2016 óta folyó kutatásban).
A nagy MI körbecsukó - Ki, hogy csinálja? Régiós kitekintés a mesterséges int...Robert Pinter
Vajon melyik világrégió (USA, Kína, EU) hol tart a mesterséges intelligencia versenyfutásban? Melyik innovációs ciklusa milyen? Miben erősek és miben küszködnek kihívásokkal?
A 2019 április 2-án megrendezésre került Smart konferencia mesterséges intelligencia szekciójában elhangzó elődásom.
Online videójáték: kevesek szórakozása vagy egy új piac?Robert Pinter
A 2016 októberi Internet Hungary-n elhangzott előadásom diái, amely az eNET 2016 nyári/őszi eSport és videójáték kutatásának első eredményeit mutatja be.
A nagy kérdésre jövő első válaszok: Miért és milyen reklámot érdemes mobilon...Robert Pinter
A 2016-os Internet Hungary reklám szekciójában az eNET és a Madhouse közös kutatását mutattam be a hazai felhasználók mobil reklámmal kapcsolatos elvárásairól.
A mobil csak egy megálló, de nem a végállomás. Vajon honnan jutottunk el idáig és merre mehet tovább az internet és a számítástechnika közös története? Előadásom diái a 2016-os Mobil Weekend-ről.
Okostelefon-használók: Megvan a kétharmad!Robert Pinter
A 2015. november 19-i előadásom diáinak publikus változata, amit a HWSW Mobil konferenciáján adtam elő. Alap adatok a hazai okostelefon felhasználókról.
Internet, internet mondd meg nékem: ki vagyok én?Robert Pinter
A Neumann János Számítógéptudományi Társaság 9. Digitális Esélyegyenlőség konferenciáján elhangzott előadás. Fókuszban a digitális identitás, az én reprezentációja, a digitális identitásmenedzsment, az interperszonális kommunikáció és a közösségi média használat.
A jövő ma - inspirációs előadás a 2015-ös Samsung Business Fórumon elhangzott előadás, amely a jövő meghatározó fogyasztói, üzleti és technológiai trendjeivel foglalkozott.
De akkor ki fog dolgozni? Az AI munkaerőpiaci szerepe
1. DE AKKOR KI FOG
DOLGOZNI? AZ AI
MUNKAERŐPIACI
SZEREPE
Pintér Róbert és Vicsek Lilla
Corvinus Egyetem
NJSZT eHétköznapok Szakosztály
„AI, avagy a jövő elkezdődött? Hétköznapi
kérdések egy nem hétköznapi technológiai
forradalom árnykában”
2023. december 8. Visions on Artificial Intelligence and Society OTKA kutatási
projekt
2. RÉGI
FÉLELMEK...
• Az automatizálással és
az emberek gépekkel való
helyettesítésével
kapcsolatos félelmek és
szorongás évszázadok
óta velünk vannak
2
Kép forrása
3. ...ÚJ KÖNTÖSBEN
• A régi félelmek legújabb hulláma a big
data, a robotika és az MI terjedésével
jelent meg az elmúlt évtizedben
3
Kép forrása
4. NAGY
VÁLTOZÁSOK?
• Mindez ahhoz a
feltételezéshez vezetett,
hogy az automatizálás „új
munkakategóriákra lesz
hatással, megszünteti a
bérgazdaság logikáját, és
megzavarja az életet, a
szabadidőt és a piacokat”
(Kelly, 2022: 2, saját fordítás:
P. R.).
4
Kép forrása
5. AZ AUTOMATIZÁLÁS MÁR
MOST IS VELÜNK VAN
• Önkiszolgáló pénztárak, félautomata
raktárak, robotgyárak, autonóm
szállítórobotok – ezek mind azt
mutatják, hogy az automatizált
munkahelyek nem csak a milliárdosok
képzeletében léteznek, hanem már
valósággá is váltak
5
Kép forrása
6. UGYANÚGY VAGY MÁSKÉPPEN MINT
AZ IPARI FORRADALOM IDEJÉN?
• A 2010-es évek óta heves vita folyik a munka jövőjéről. A kapcsolódó
szakirodalom nagy része két fő ideáltípusba sorolható, az „ezúttal is
ugyanúgy lesz” vs. „ezúttal másképpen lesz” ... mint az ipari
forradalom idején
6
Kép forrása
7. „EZÚTTAL IS UGYANÚGY LESZ” I.
• Nem számítanak disztópikus vagy utópisztikus módon drasztikus
változásokra az MI elterjedése miatt a munkaerőpiacon (Autor, 2015;
Bessen, 2016, 2019; Miller és Atkinson, 2013; Peters, 2017).
• Az ipari forradalomhoz hasonlóan az emberek alkalmazkodni fognak
az újfajta gépekhez (mesterséges intelligencia).
• Az MI új munkahelyeket teremt, miközben beépül a meglévő
gazdasági rendszerbe, annak fenntartásába és folyamatos fejlesztésébe.
• Teljesen új iparágak is megjelennek az MI-nek köszönhetően (Boyd
2021)
7
8. „EZÚTTAL IS UGYANÚGY LESZ” II.
• Rövid távon helyettesítési hatás várható, hosszú távon a
mesterséges intelligencia több munkahelyet teremt, mint amennyit
megszüntet, mint ahogy az ipari forradalomban is történt
• Nem komplett szakmák tűnnek el, hanem bizonyos feladatok,
miközben az emberek megtanulnak együttműködni az intelligens
gépekkel.
• A megközelítés kulcsfontosságú elemei a történelmi bizonyítékok, a
gazdasági logika és a feladatalapú megközelítés (Pulkka, 2019: 25)
• Mindez végeredményben érdekesebb munkához és emelkedő
fizetésekhez vezethet a jövőben
8
9. „EZÚTTAL MÁSKÉPPEN LESZ” I.
• Más szerzők ugyanezt a folyamatot sokkal sötétebben látják
(Brynjolfsson – McAfee, 2014; Ford, 2015; Frey – Osborne, 2013),
• Ők azzal érvelnek, hogy „ezúttal az egyes technológiák – nevezetesen a
robotika, a big data és a mesterséges intelligencia – fejlődése miatt más a
helyzet.” (Kelly, 2022: 3, saját fordítás P.R., kiemelés tőlem)
• Ezek nem csak a rutinszerű, hanem a nem rutin szakmákat is
veszélyeztetik.
• Feltételezik, hogy az ipari forradalommal ellentétben ezúttal
elkerülhetetlen a tömeges munkahelyvesztés
• Ennek a megközelítésnek két fő iránya van, egy disztópikus és egy
utópikus
9
10. „EZÚTTAL MÁSKÉPPEN LESZ” II.:
TECHNO-PESSZIMISTÁK
• A techno-pesszimisták disztópikus jövőt várnak, és a „robotok
felemelkedését”, a „második gépkorszakot” és a „negyedik ipari
forradalmat” hirdetik (Ford, 2015; Frey és Osborne, 2013; Harari, 2018;
Tegmark, 2017).
• Feltételezik, hogy a mesterséges intelligencia óriási hatást gyakorol
az egész munkaerőpiacra, és magas szintű tartós munkanélküliségre
és a társadalmak szegénységére figyelmeztetnek.
• A tömeges technológiai munkanélküliség mellett kemény verseny lesz
az emberek között a maradék munkahelyekért, csökkennek a
fizetések, gazdasági turbulenciák lesznek, növekszik az egyenlőtlenség,
gyengül a társadalmi kohézió (Pulkka, 2019: 24)
10
11. „EZÚTTAL MÁSKÉPPEN LESZ” III.:
TECHNO-OPTIMISTÁK
• A techno optimisták utópisztikus jövőt várnak, és abban
reménykednek, hogy a teljes automatizálás megszabadítja a
dolgozókat a munka kényszerétől, és kialakulhat egy munka utáni
vagy posztkapitalista társadalom
• Feltételezik, hogy az univerzális alapjövedelem (UBI) és széles körben
elterjedt automatizálás együtt emancipálhatja a dolgozókat (Bastani,
2019; Srnicek és Williams, 2015)
• Ez egy „teljesen automatizált luxuskommunizmushoz” vezethet,
amely az elmúlt években az Egyesült Királyság politikai baloldalának
távlati víziójává vált (Bastani, 2019)
11
13. AKADÉMIAI ÉRTELEMBEN
AVULT EL EZ A VITA
• A 2010-es évek végére az akadémiai szakirodalomban egyre inkább
elavulttá vált az „ezúttal ugyanúgy / másképpen lesz” vita, mivel
meglehetősen fekete-fehéren látja a mesterséges intelligencia és a
munkaerőpiac kapcsolatát
• Csak arra fókuszál, hogy vajon a gépek elveszik-e vagy nem a
munkánkat, vagy bizonyos szakmák teljesen eltűnnek-e
• A kutatóknak kerülniük kell a nulla összegű játszmákat az ember
géppel való helyettesítésében, különbséget kell tenniük a rövid és
hosszú távú hatások között, és figyelembe kell venniük az ember és
a gép kapcsolatának összetettségét a munkahelyeken. (Boyd, 2021:
76)
13
14. ÁT TUDUNK-E VÉGRE LÉPNI
OSBORNE ÉS FREY ÁRNYÉKÁN?
• A 2020-as évekre az Osborne és Frey cikke után túl nagy
népszerűségnek örvendő „méricskélés” (az állások hány százaléka
automatizálható, hány és mely állások vannak veszélyben) kevésbé
népszerűek a tudományos irodalomban.
• De még mindig jelen van a közbeszédben, mivel a nagy nemzetközi
szervezetek továbbra is közzétesznek ilyen anyagokat (lásd például
az OECD Employment Outlook-ot), és a média továbbra is nyitott
hasonló számítások közzétételére, még akkor is, ha az ilyen számok egy
nagyon összetett jelenséget egyszerűsítenek le / számszerűsítenek és
népszerűségük a laikusok automatizálástól való félelmein alapul.
14
15. AZ UTÓPIÁKON ÉS DISZTÓPIÁKON TÚL
• Az új empirikus kutatások meghaladják a technológiai utópia vagy
disztópia leegyszerűsítő megközelítését, meghatározott szakmákra és
azok mesterséges intelligenciával való találkozására összpontosítanak.
• A legújabb empirikus kutatások szerint nem az a fő kérdés, hogy
elveszik-e a munkánkat, hanem az, hogy az MI elterjedésével hogyan
változik a munka jellege, milyen a munkavállaló alkupozíciója a
munkáltatóval szemben, hogyan alakul a platform gazdaság és az
önkizsákmányolás, milyen következményekkel jár az automatizálás a
munkahelyeken (Jarrahi et al., 2021)
• Az egyik legfontosabb eredmény annak felismerése, hogy
automatizálás nem létezik az emberi munkaerő bevonása nélkül
(Kelly, 2022)
15
16. A „NAGY” KÉRDÉSEKEN TÚL LÁSSUK MEG
A KICSIKET IS
• Az „ezúttal ugyanúgy / másképpen lesz” vita vita relatív leértékelődése
arra vezethető vissza, hogy a munka fogalmának tudományos
értelmezése egy tágabb megközelítésről szűkebbre változott
• A vita résztvevői a munkát kulcsfontosságú társadalmi
intézménynek tekintik, és az automatizálás makroszintű politikai,
társadalmi és kulturális vonatkozásaira koncentrálnak
• Az újabb empirikus kutatás „az elmélyülő ember-gép interakció
szempontjából közelebbről vizsgálja, hogy az MI-technológiák hogyan
épülnek be a munkahelyekre, és milyen következményekkel jár ez a
munka megszervezésére és tapasztalataira nézve” (Boyd, 2021: 80,
saját fordítás P.R., kiemelés tőlem).
16
17. ARCCAL AZ EMBER FELÉ
(A GÉP HELYETT)
• A tudományos érdeklődés egyre inkább az ember-gép interakció felé
fordul
• A nagy társadalmi jelenségek és elvárások helyett konkrét
szakmákat, munkahelyi változásokat igyekszik empirikusan
megragadni
• Ez lehetőséget ad arra, hogy megváltoztassuk a fókuszunkat, és
meglássuk az embert az automatizálásban.
17
18. FELHASZNÁLT IRODALOM I.
• Autor, D.H. (2015). “Why are there still so many jobs? The history and future of workplace automation”, Journal of Economic Perspectives, Vol. 29 No. 3, pp. 3-
30.
• Bastani, A. (2019). Fully automated luxury communism. Verso Books.
• Bessen, J.E. (2016). “How computer automation affects occupations: technology, jobs, and skills”, Law and Economics Research Paper, Boston University,
School of Law, Boston, pp. 15-49.
• Bessen, J.E. (2019). “Automation and jobs: when technology boosts employment”, Law and Economics Research Paper No. 17-09, Boston University School of
Law, Boston, doi: 10.2139/ssrn.2935003.
• Boyd, R. (2021). Work, employment and unemployment after AI. In: The Routledge social science handbook of AI (pp. 74-90). Routledge.
• Brynjolfsson, E., & McAfee, A. (2014). The second machine age: Work, progress, and prosperity in a time of brilliant technologies. WW Norton & Company.
• Ford, M. (2015). Rise of the robots: Technology and the threat of a jobless future. Basic Books.
• Frey, C.B., & Osborne, M.A. (2013). The future of employment: How susceptible are jobs to computerisation? Technological Forecasting & Social Change, 114,
254–280, doi: https://doi.org/10.1016/j.techfore.2016.08.019
• Harari, Y.N. (2018). 21 Lessons for the 21st Century, Spiegel & Grau, New York, NY.
• Jarrahi, M.H., Newlands, G., Lee, M.K., Wolf, C.T., Kinder, E., & Sutherland, W. (2021). Algorithmic management in a work context. Big Data & Society, 8(2), 1–
14, https://doi.org/10.1177/20539517211020332
18
19. FELHASZNÁLT IRODALOM II.
• Kelly, L. (2022). Re-politicising the future of work: Automation anxieties, universal basic income, and the end of techno-optimism.
Journal of Sociology, 59(4), 1-16, doi: https://doi.org/10.1177/14407833221128999
• Miller, B. and Atkinson, R.D. (2013). Are Robots Taking Our Jobs, or Making Them?, The Information Technology and Innovation
Foundation, Washington, DC.
• OECD (2023). Employment Outlook 2023: Artificial Intelligence and the Labour Market https://oecd.org/employment-
outlook/2023/
• Peters, M.A. (2017). “Technological unemployment: educating for the fourth industrial revolution”, Journal of Self-Governance
and Management Economics, Vol. 5 No. 1, pp. 125-33.
• Pulkka, V. V. (2019). “This time may be a little different”–exploring the Finnish view on the future of work. International Journal of
Sociology and Social Policy, 39(1/2), 22-37, doi: https://doi.org/10.1108/IJSSP-05-2018-0070
• Srnicek, N., & Williams, A. (2015). Inventing the future: Postcapitalism and a world without work. Verso Books.
• Tegmark, M. (2017). Life 3.0: Being Human in the Age of Artificial Intelligence, Knopf Doubleday Publishing Group, New York.
19
20. KÖSZÖNÖM A
FIGYELMET!
• Pintér Róbert
• Corvinus Egyetem
• Infokommunikációs Tanszék
• robert.pinter@uni-corvinus.hu
• https://www.linkedin.com/in/probesz/
• https://probesz.medium.com/
• twitter: @probesz
• +36309996595
20
Visions on Artificial Intelligence and Society OTKA kutatási proje