1. 1
A program megvalósulását az Apertus Közalapítvány támogatta.
Oktatási informatika
Irodai programcsomagok lehetősége,
használatuk az oktatásban
2. 2
Számítógépek az oktatásban
• Írásos dokumentumok elektronikus előállítása: dolgozatok,
jegyzőkönyvek, tananyagok
• Képi-, hang vagy mozgóképes segédanyagok készítése
• Folyamatok modellezése, szimulálása
• Mérések, kísérletek kiértékelése
• Számítógépes tudásmérés, tesztelés
• Információszerzés
• Rutinfeladatok gyakoroltatása: számolás, idegen szavak
3. 3
Szükséges, hogy a tanár:
• szakszerűen tudja kezelni a számítógépes hardver
eszközöket,
• felhasználói szinten kezelje az alapvető
alkalmazásokat és számítógépes eszközöket
(szövegszerkesztő, táblázatkezelő, prezentációs
alkalmazások, egyszerű grafikus alkalmazások
kezelése, elektronikus levelezés, Internetes
keresés)
• szoftverek telepítése, CD lemezek használata
8. 8
Több alkalmazásban is használhatók:
• Diagramm-készítés
• Szervezeti diagrammok elkészítése
• Rajzos illusztrációk készítése
• Weblapkészítés
9. 9
Szövegszerkesztő használata
Szöveg felépítése:
• Betű: bet típusű , méret, szín, stílus (félkövér, dőlt, aláhúzott),
stb.
• Szó: betűkből állnak, szóelválasztók határolják.
• Mondat: szavakból mondatot kapunk, mondatvégi írásjelek
határolják.
• Bekezdés: összefüggő mondatok. Igazítást, közöttük lévő távolságot,
stb. állíthatjuk be.
• Oldal:lap méret, irány stb. beállítására van lehetőség.
• Dokumentum: A több oldalból is álló, teljes szövegünk. Fizikailag egy
fájl a számítógépen.
10. 10
Mire alkalmas a szövegszerkesztő?
• Szövegek bevitelére (gépeléssel, szövegdigitalizálással)
• Szövegek egyszerű javítására, beszúrására, törlésére
• Szövegek formázására (betűk, szavak, mondatok, lapok, a teljes
dokumentum)
• Táblázatok használatára
• Grafikák, képek, rajzok beillesztésére, elkészítésére
• A szöveg helyesírásának ellenőrzésére, javítására
• A kész dokumentum nyomtatására
• Szövegek elmentésére, visszatöltésére
11. 11
Feladatlap
• Felsorolás és számozás
• Téglalap rajzolás
• Kép beszúrása
• Keretezés, szegély és
mintázat
• Táblázat
• Tabulátor használata
• Szövegdoboz beszúrása
12. 12
Oktatási segédanyag
• Stílusok használata
• Tartalomjegyzék
készítése
• Oldalszámozás,
fejléc, lábléc
készítése
• Elmentés
weboldalként
17. 17
Tanulók és a szövegszerkesztés
• Ne csupán informatika órán használják!
• A későbbi munkájukban is használniuk kell majd!
• Házi feladat elkészítése számítógépen
• Alkalmas tantárgyak, ismeretek összekötésére.
18. 18
Példa: korabeli irodalmi pályázat
Az 1840-es években járunk.
A Kancellária nevében Irodalmi pályázatot írtak ki,
korabeli magyar költők-írók számára.
Írjunk (közösen) egy pályázati anyagot valamely
magyar író vagy költő nevében egy irodalmi mű
elkészítésére!
19. 19
Táblázatkezelő használata
• Adatok táblázatban való elrendezése, beírása,
módosítása
• A táblázat megformázása: szegély, háttérszín,
szegélyek
• Kalkulációk, pénzügyi, statisztikai és egyéb
számítások elvégzése
• Az adatok szemléltetése diagrammon
• A táblázat elmentése, visszatöltése, nyomtatása
A számítógépek széleskörűen használhatók az oktatásban, a tanítás-tanulás folyamatában és az azt kiegészítő nem konkrétan oktatási tevékenységekben is. Az oktatás célja az adott tantárgy ismeretanyagának minél jobb színvonalon és minél nagyobb hatékonysággal történő elsajátítása, ezt kívánjuk elősegíteni, támogatni számítógépes eszközök segítségével.
A számítógépes eszközök igénybevételével az alábbi funkciókat valósíthatjuk meg[1]:
Írásos dokumentumok elektronikus előállítása: dolgozatok, jegyzőkönyvek, tananyagok
Képi-, hang vagy mozgóképes segédanyagok készítése
Folyamatok szimulálása, modellezése
Mérések, kísérletek kiértékelése
Számítógépes tudásmérés, tesztelés
Információszerzés
Rutinfeladatok gyakoroltatása: számolás, idegen szavak
[1] Kárpáti Andrea: A számítógéppel segített tanulás gyakorlata In.: Iskolakultúra 1997./12. sz.
A számítógépek eredményes oktatási alkalmazásának alapvető feltétele, hogy a tanárok ismerjék a számítógépek által kínált lehetőségeket, továbbá használni is tudják ezen eszközöket.
Mindehhez szükséges, hogy a tanár:
szakszerűen tudja kezelni a számítógépes hardver eszközöket,
felhasználói szinten kezelje az alapvető alkalmazásokat és számítógépes eszközöket (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, prezentációs alkalmazások, egyszerű grafikus alkalmazások kezelése, elektronikus levelezés, Internetes keresés)
szoftverek telepítése, CD-ROM-ok használata
Az alábbiakban bemutatom, hogy az oktatásban hogyan tudjuk felhasználni az irodai programcsomagokat, a szövegszerkesztőt és a táblázatkezelőt. Az egyes példák a Microsoft Office alkalmazásokon alapulnak, de egyéb irodai programcsomagban is hasonlóan megvalósíthatóak.
Felsorolok néhány példát, hogy hol és mire tudjuk használni a Microsoft Office alkalmazások közül a szövegszerkesztőt és a táblázatkezelőt, továbbá megismerjük, hogy mik is azok az adatbázisok. Az egyes alkalmazásokra a gyakorlati leírásokban példát is látunk.
Az irodai programcsomagok a következő funkciókat látják el:
Szövegszerkesztés
Táblázatkezelés
Adatbázis-kezelés
Bemutatók, prezentációk készítése
Irodai kapcsolattartás
Többek között az alábbi feladatok ellátására lehet alkalmas.
Az ábra Microsoft Word felépítését mutatja:
Dokumentum: a levél, szöveg, amit szerkesztünk. Egy lapot formáz, melyre dolgozunk. A kézi írás analógiájára.
Menüsor: a szerkesztési funkciókat a menürendszeren keresztül érhetjük el.
Eszköztárak: a leggyakrabban használt funkciókat innen is elérhetjük. Ez a felület teljesen testre szabható.
Vonalzók: a pontosabb szerkesztést segítik elő.
Kurzor: Ez a mozgó függőleges vonal jelzi számunkra a beírás helyét. Ha elkezdünk gépelni, ennek a jelnek a helyére kerül a szöveg, míg ez egy hellyel jobbra lép
Az iskolában többek között az alábbi feladatok ellátására lehet alkalmas.
Programcsomagról lévén szó egyes funkciók több alkalmazásban is elérhetőek.
A továbbiakban az egyes alkalmazások felhasználási lehetőségeiről lesz szó!
A szövegszerkesztők alkalmazások számos lehetőséget nyújtanak az oktatásban, mind a tanárok, mind pedig a diákok számára. A tanulók az informatika óra keretében megismerkednek a szövegszerkesztés alapismereteivel, a szövegszerkesztő alkalmazás kezelésével. Az ismeretek gyakorlása, alkalmazása pedig más tárgyak óráival is összekapcsolhatók. A tanári munkában is sokat segíthet, ha tudjuk, hogyan és mire is használhatjuk a szövegszerkesztő programokat. A szövegszerkesztés alapvető ismereteinek és a szövegszerkesztő programok kezelésének elsajátítása után a szövegszerkesztő program tetszőleges tantárgyban felhasználható.
Szöveg felépítése:
A szöveg alapvető eleme a betű, melynek lehet betűtípusa, lehet mérete, színe, stílusa (dőlt, félkövér, aláhúzott), stb.
A betűkből egy szót kapunk, azaz a betűk szavakat alkotnak. A szavak mondatokat képeznek, az összefüggő mondatok egy bekezdést alkotnak. A szövegek oldalakból állnak, hiszen szövegszerkesztő program esetén az az alapvető szempont, hogy végső soron ki szeretnénk nyomtatni művünket. Az oldalakat tovább oszthatjuk szakaszokra, s ezek mind alkotják magát a dokumentumot. Ezekhez az egységekhez magán a szöveg tartalmán (betűk és írásjelek összessége, hozzátartozó képek, ábrák, stb.) egyéb tulajdonságokat is rendelhetünk, formázhatjuk azokat. A bekezdéseket igazíthatjuk például középre, jobbra, balra, megadhatjuk a közöttük lévő távolságot, szélességüket, mintázatukat.
A gyakorlati példák elkészítéséhez a szövegszerkesztő program alapvető ismeretére van szükség: egyszerű szövegformázások, bekezdésformázások, a dokumentum mentése, nyomtatása.
Az következőkben ismertetek néhány, a tanítás során felhasználható, alkalmazható példát, ezek elkészítésének menetével fogunk majd találkozni a gyakorlati tananyagban.
A programmal igényes kivitelű feladatlapok készíthetők, dolgozatokhoz, órai gyakorláshoz. Az alábbi példa, amolyan állatorvosi ló, elkészítésével számos hasznos szövegszerkesztési eszközt ismerhetünk meg. Olyan eset is előfordulhat, hogy a tanulók a feladatlapot magában a szövegszerkesztő programban töltik ki.
Egyszerűen készíthetünk saját készítésű tananyagot diákjainknak. Ezek többnyire kiegészítik a tankönyvet, illeszkednek a tanmenethez. Lehetnek akár több oldalas dokumentumok is.
Az elkészített segédanyagot elmenthetjük akár weboldalakra szánt formátumban is.
A stílusok használatának több előnye is van. Egyrészt a tartalomjegyzék elkészítése a címsorként definiált bekezdések alapján hozható létre. Másrészt az azonos stílusú bekezdések formázása nagyon egyszerűen végezhető el, egyetlen lépésben.
Tanulmányi- és sportversenyeken, év végi értékeléskor okleveleket szokás kiosztani, az arra érdemeseknek. Ezt könnyedén elkészíthetjük akár a szövegszerkesztő programmal is. Igényesebb oklevelek készítésére alkalmasabb erre a célra egy kiadványszerkesztő, vagy egy grafikai program, de akár a bemutatókészítő (powerpoint) is.
Elsősorban a földrajz, az irodalom és a történelem órai szemléltetéshez lehet hasznos, ha mondandónk vázlatát idővonalon ábrázoljuk.
Hierarchikus ábrák, folyamatok ábrázolására, szemléltetésére, akár el is helyezhetjük az osztályban faliképként. Többféle fajtájuk van. Prezentáció-készítő programmal talán még egyszerűbben készíthetők szervezeti diagrammok.
Tanterv, tanmenet, előadásvázlat készítése
Elengedhetetlen, szerves része a tervezés a tanítási-tanulási folyamatnak. Egy áttekinthető tanmenet elkészítésével a tanár a saját és kollégái munkáját is megkönnyíti. Ezenfelül a javítási, szerkesztési lehetőségek jelentősen leegyszerűsödnek, akár évek múlva is. Ennek elkészítését a hallgatókra bízzuk.
Ez csupán néhány kiragadott feladat volt, az alkalmazási lehetőségek száma korlátlan.
A tanulók és a szövegszerkesztés
Ne feledjük el, hogy a fenti példák azt mutatták csupán, hogy a tanár hogyan tudja felhasználni oktatási munkája során a szövegszerkesztő programot. Legalább ennyire fontos, hogy a diákok helyesen alkalmazzák a szövegszerkesztő programot munkájuk során. Hiszen feltételezhetően leendő munkahelyükön majd egy szövegszerkesztő programmal kell elkészíteniük ezekhez hasonló feladatot. Más témában természetesen, - hiszen nem mindenkiből lesz tanár -, de a szövegszerkesztő alkalmazás ugyanezen eszközeit használják majd. Ehhez segítséget nyújt, ha szövegszerkesztéssel – és egyéb alkalmazói programmal - nem csupán informatika órán találkoznak, hanem más tantárgyak tanulása során is.
Az alábbi példa túlmutat mind a szövegszerkesztő program által nyújtott lehetőségeken, mind pedig egy konkrét tantárgy témakörén, összekötve a szaktárgyat az informatikával. Jelen esetben az irodalom és a magyar nyelv tárgyakat az informatikával.
Feladat: Korabeli irodalmi pályázat
Az 1840-es években járunk. A Kancellária nevében Irodalmi pályázatot írtak ki, korabeli magyar költők-írók számára. Írjunk (közösen) egy pályázati anyagot valamely magyar író vagy költő nevében egy irodalmi mű elkészítésére.
A pályázat kiírása, megírása és elbírálása is a csoport feladata lenne, esetleg több csoportba osztva a résztvevőket.
Elvárt eredmény: a diákok nem csupán az irodalmat tanulmányozzák a tanulók a feladat megoldása során. Mindezt számítógép segítségével készítik el, miközben megtanulják, hogyan keressenek az Interneten, a könyvtárban, hogyan dolgozzanak a szövegszerkesztőben, csoportosan, hogyan használják a levelezőprogramot a csoportkommunikáció elősegítésére.
Továbbá elsajátítják a pályázatok megírásának mikéntjét is, így vonva be a feladatba a nyelvórát.
Az előzőekből levonva megállapíthatjuk, hogy az informatika kiválóan alkalmas arra, hogy tantárgyakat kössön össze, megszüntetve ezáltal azt a problémát, hogy bizonyos fogalmak, csupán egy adott tantárgy keretein belül élnek.
Az alábbi példa túlmutat mind a szövegszerkesztő program által nyújtott lehetőségeken, mind pedig egy konkrét tantárgy témakörén, összekötve a szaktárgyat az informatikával. Jelen esetben az irodalom és a magyar nyelv tárgyakat az informatikával.
Feladat: Korabeli irodalmi pályázat
Az 1840-es években járunk. A Kancellária nevében Irodalmi pályázatot írtak ki, korabeli magyar költők-írók számára. Írjunk (közösen) egy pályázati anyagot valamely magyar író vagy költő nevében egy irodalmi mű elkészítésére.
A pályázat kiírása, megírása és elbírálása is a csoport feladata lenne, esetleg több csoportba osztva a résztvevőket.
Elvárt eredmény: a diákok nem csupán az irodalmat tanulmányozzák a tanulók a feladat megoldása során. Mindezt számítógép segítségével készítik el, miközben megtanulják, hogyan keressenek az Interneten, a könyvtárban, hogyan dolgozzanak a szövegszerkesztőben, csoportosan, hogyan használják a levelezőprogramot a csoportkommunikáció elősegítésére.
A táblázatkezelő feladata táblázatosan elrendezett adatok hatékony és látványos kezelése, azaz a különböző típusú adatok bevitelén és megformázásán túl, a rajtuk végzett számolások és diagrammok készítését, kezelését is. Az oktatásban többnyire a reál tárgyakban használható, függvények ábrázolására, számítások elvégzésére, de kiválóan alkalmas statisztikai feladatok, egyéb kalkulációk elvégzésére.
A táblázat felépítése: (kép)
A táblázat sorokból és oszlopokból álló rácsos elrendezés. Egy sor és egy oszlop metszetét cellának nevezzük. A cella hivatkozása a neki megfelelő oszlop és sor koordináta. Az oszlopokat betűk, a sorokat szám jelöli. Erre a függvények és képletek használata miatt van szükség. Egy táblázatban nagyon sok sor és oszlop is lehet, ezt a munkaterületet munkalapnak hívjuk.
Az alábbiakban néhány olyan feladatot mutatok be, melyeket felhasználva és átdolgozva feldobhatjuk segédanyagainkat, óráinkat leválthatjuk papíros nyilvántartásunkat.
Tanulmányi eredmények nyilvántartása, dolgozatok összesítése
A dolgozatok eredményeinek értékelésére, tanulmányi eredmények nyilvántartására érdemes elkészítenünk egy sablont. Melyet minden dolgozat megíratása után kitöltünk, és a táblázat automatikusan kiszámítja az érdemjegyeket. Természetesen a ponthatárok, a feladatok száma, pontértéke, és az osztály létszáma változhat, ezek azonban nem lényegi változtatások.
Kiegészíthetjük a kiértékelést, például hisztogrammot készíthetünk, annak megállapítására, hogy hány tanuló kapott jeles, jó, közepes, elégséges vagy elégtelen osztályzatot, diagrammon ábrázolhatjuk az eredményeket, különböző statisztikai számításokat végezhetünk.
Tanulmányi eredmények nyilvántartása, dolgozatok összesítése
A dolgozatok eredményeinek értékelésére, tanulmányi eredmények nyilvántartására érdemes elkészítenünk egy sablont. Melyet minden dolgozat megíratása után kitöltünk, és a táblázat automatikusan kiszámítja az érdemjegyeket. Természetesen a ponthatárok, a feladatok száma, pontértéke, és az osztály létszáma változhat, ezek azonban nem lényegi változtatások.
Kiegészíthetjük a kiértékelést, például diagrammon ábrázolhatjuk az eredményeket, annak megállapítására, hogy hány tanuló kapott jeles, jó, közepes, elégséges vagy elégtelen osztályzatot. Különböző statisztikai számításokat végezhetünk.
Pénzügyi számítások elvégzésére is nagyon jól használhatóak a táblázatkezelő alkalmazások. Többféle pénzügyi függvényt tartalmaznak, melyekkel akár a felvett kölcsönök törlesztő-részleteit, avagy egy bankbetét kamatozását is ki tudjuk számítani. Továbbá az osztálykirándulás előzetes és valóságos költségeit is számon tudjuk tartani. A táblázatkezelők képesek egy cella tartalmát szöveg, szám, dátum vagy pénznem típusúnak kezelni.
A grafikonokkal (diagramokkal) rajz formájában ábrázolhatjuk a numerikus adatokat, a mérések és számítások eredményeit. A grafikonok elemzőeszközként is használhatók, amelyekkel vizuálisan kiemelhetjük a kapcsolatokat vagy a trendeket. Többféle grafikontípus létezik: terület-, kör-, oszlop- vonal-, pontdiagram és egyebek.
A munkalapok adatai, azaz az adatpontok oszlopként, vonalként, tortaszeletként stb. jelennek meg.
Az oktatás során számos esetben hasznos szemléltető segédeszköz lehet.
Matematika, fizika, vagy kémia órákon megismert bonyolult függvények kiszámításában, ábrázolásában, értelmezésében is nagy hasznunkra lehet a táblázatkezelő.
A Microsoft Map nevű kiegészítés telepítésével Magyarország, Európa és világ számos országának térképét is beilleszthetünk egy Excel táblázatba. A térképek kitűnően használhatók a földrajz és a történelem oktatása során. Az ábrán Európa látszik, a fővárosok helyét piros pontok jelzik.
Adatbázisokkal lépten-nyomon találkozunk, anélkül, hogy esetleg tudnánk róla. Adatbázist használunk a könyvtárban, amikor a kartotékok közt lapozgatva megkeressük a hőn áhított könyvet. Adatbázist használunk akkor is, amikor otthoni CD nyilvántartásunkban – legyen az papíron, avagy ténylegesen egy számítógépes adatbázisban - keresünk egy konkrét számot tartalmazó lemezt. Az osztálynapló is egy, a tanulók adatait és jegyeit tároló papír alapú adatbázis, akárcsak az ő ellenőrző füzetük, melyben az év összes osztályzata szerepel.
Mit tekintünk adatbázisnak?
Az adatbázisban adatokat tárolunk, visszakeresés céljából. Induljunk ki az alapokból. Adat minden, amit tárolni szeretnénk, s valamilyen jellemzőjével le tudjuk írni. Alapvető célunk tehát a tárolás és a visszakeresés. Amikor létrehozunk egy nyilvántartást annak tárolására, akkor valójában egy adatbázist hozunk létre. Ha nem is egy igazi, informatikusok által is elfogadott adatbázist, de egy amolyan kezdetlegeset.
Adatbázist készítünk, amikor tanulóink jellemzőit (név, cím, stb.) összegyűjtjük és eltároljuk.
Internetes adatbázisok
Általában, amikor az interneten egy űrlapot kitöltünk, – tehát kérdésekre válaszolunk – gyakorlatilag egy adatbázisban végzünk keresést, vagy éppen feltöltjük azt.
Oktatási adatbázisok
Számos oktatási adatbázis létezik CD-n, és az Interneten is, melyekben az adott tantárgyhoz találunk információkat, adatokat.
Csak néhány példa:
http://tankonyv.kir.hu/ - Tankönyvi adatbázis
http://www.taneszkoztar.hu – Taneszköztár kereső
http://www.prof.iif.hu/konkomp/ - Környezeti Nevelés Adatbázis, benne bárki közzéteheti információit, vagy kereshet a környezeti neveléssel foglalkozó hazai szervezetek adatai között.
