2. MI AZ A WEB 2.0?
A web 2.0 (vagy webkettő) kifejezés olyan internetes
szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre
épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat
vagy megosztják egymás információit.
Általában a Web 2.0-hoz kötött fogalom a
tartalommegosztás (sharing), azaz bármilyen információ
elérhetővé tétele vagy ajánlása egymás számára.
Ellentétben a hírek, linkek megosztásával, fájlok
megosztása (zenék, filmek) jogi kérdéseket vet föl.
A web 2.0 kifejezés a második generációs internetes
szolgáltatások összefoglaló neve, melyek – ellentétben a
web 1 és 1.5 generációval – az Internetet használók
közösségére épülnek, vagyis a felhasználók közösen készítik
a tartalmat, és/vagy megosztják egymás információit.
3. MI AZ A WEB 2.0?
A web 2.0 (vagy webkettő) mindazon második generációs internetes
szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek a közösségre, és/vagy a
tartalommegosztásra épülnek. A felhasználók maguk készítik a
tartalmat vagy megosztják egymás információit. A hagyományos
weblapok standard tartalmai csak a szolgáltató nyújtotta, de itt a
szolgáltató csak magát a laza keretet adja (valamint a kinézetet, a
design-t), annak feltöltéséről már a felhasználók maguk
gondoskodnak. Ezen új-generációs portálok egyaránt a felhasználók
kommunikációját-kapcsolatrendszerét veszik célba. Legegyszerűbb
megvalósítása hazánkban: www.iwiw.hu, illetve www.freeblog.hu.
Nemzetközi viszonylatban: www.facebook.com, illetve
www.youtube.com.
Számos újfajta technika elterjedése következtében kialakulóban
vannak olyan újszerű Tárhely kiválasztása, melyek gyökeresen
megváltoztathatják a weboldalakról alkotott képünket. A Fontos
keresők fejlesztőit komolyan foglalkoztatják ezek az újfajta oldalak:
valószínű, hogy a Web2.0-re jellemző megoldások fontossága is egyre
nő a keresőoptimalizálás szempontjából is.
4. MI AZ A WEB 2.0?
A felhasználók jellemzően kommunikálnak
egymással, és kapcsolatokat alakítanak ki
egymás között.
A webkettes szolgáltatásoknál a szerver gazdája
csak a keretrendszert biztosítja, a tartalmat
maguk a felhasználók töltik fel, hozzák létre,
osztják meg vagy véleményezik.
A webkettes szolgáltatásoknál a szerver gazdája
csak a keretrendszert biztosítja, a tartalmat
maguk a felhasználók töltik fel, hozzák létre,
osztják meg vagy véleményezik.
5. TÖRTÉNETE
A web 2.0 kifejezést Tim O'Reillynek, az O'Reilly Media
cég alapítójának tulajdonítják, 2004-ből, ám valójában
Dale Dougherty és Craig Line említette először a kifejezést
egy közös előadásukban. O'Reilly egyébként eredetileg nem
generációváltással kapcsolatos értelemben használta a
kifejezést, hanem az internetes gazdaság Dotkomlufi utáni
újraéledését értette alatta.
6. WEB 2.0-S TARTALMAK,
ALKALMAZÁSOK, ILLETVE
SZOLGÁLTATÁSOK
JELLEMZŐI:
A felhasználó birtokolja az információt, saját maga
szerkesztheti azt, és közzé is teheti. Adatvezérelt
rendszerek.
Cél olyan alkalmazások fejlesztése, melyek webes felület
segítségével képesek a normál asztali alkalmazások
teljesítményét nyújtani (például ilyen a web
szövegszerkesztője, a Google Docs). De ide tartoznak azok a
Gadgetek és Widgetek is, melyekkel a felhasználó
munkaasztalszerűvé varázsolhatja az általa gyakran látogatott
oldalakat, illetve közös felületről kezelheti, menedzselheti
hálózati alkalmazásait.
Az eseményeket a felhasználó irányítja, az ő aktív
közreműködésével jönnek létre az oldalak tartalmai.
Az alkalmazások akár több fejlesztő által írt modulból
állhatnak össze.
8. WEBHELYEK FELETTI
TARTALOMFORRÁSOK
A Web 1.0-val ellentétben a hangsúly inkább azon van, egy adott adathalmazt, tartalmat
milyen módon dolgozza fel, csoportosítja, jeleníti meg egy adott webhely. A feldolgozott
tartalom eredete egyre kevésbé fontos, megszűnik annak röghöz kötöttsége, mert nemcsak
az eredeti webhely tervezői szerinti formában érhető el, hanem szabadon felhasználató
más oldalak által is. Ehhez le kell bontani mind a jogi, mind a technikai akadályokat.
Előbbit a liberális licenszfeltételekkel (Creative Commons, vagy GNU licenszek), utóbbit a
különböző programozási nyelvek által elérhető hozzáférés lehetőségével, ún. API-kkal, vagy
RSS abrakok felhasználásával lehet elérni. A tartalom relatíve egyszerű átvételére jó példa
a http://www.lexipda.de/ , ami a Wikipédia tartalmát jeleníti meg leegyszerűsített, PDA-
kra optimalizált formában, az API-k felhasználására pedig a GoogleHejesírás, ami a Google
kereső adatbázisát használja fel helyesírási kérdések "eldöntésére".
9. A FELHASZNÁLÓK
WEB2.0-JA
Másik fontos jelenség a kollaboratív jelleg: hála a dinamikus technikáknak, az olvasók
rendkívül egyszerűen részt vehetnek az oldalakon található tartalom közvetlen
szerkesztésében, vagy közvetetten, meta-információk hozzáadásával. A Wikipédia csak egy
példa a sok Wiki közül, ami meggyőzően demonstrálja, hogy milyen értékek létrehozására
képes egy internetes közösség. A címkézésre pedig olyan oldalak szolgálnak jó példával,
mint a [Technorati]?, a Flickr vagy a del.icio.us. Ezeken az oldalakon az egyes tartalmi
elemekhez (képek, linkek, stb.) a felhasználók címkéket, úgynevezett tag-okat rendelnek,
ezzel egy mádodlagos információs réteget pakolnak az oldalon található elsődleges
informácóra. Az újonnan létrehozott információs réteg, illetve e két réteg interakciója
számos új lehetőség tárházát nyitva meg. Erre a legegyszerűbb példa, amikor a del.icio.us-
on egy témakörrel kapcsolatban fedezünk fel oldalakat, elsősorban a sokak által felvett
linkeket meglátogatva.
10. WEBKETTES
ALKALMAZÁSOK
Az alábbiakban olyan, részben ingyenes szoftverekről lesz szó, amelyek az
önkormányzati szféra számára is kiváló alkalmat nyújtanak arra, hogy ha kis
lépésekkel is, de a szervezetek elkezdjék tudatosan menedzselni online jelenlétüket
és webes kommunikációjukat, ezáltal kerülve közelebb a helyi közösségekhez. Lesz,
aki az arculatépítés eszközét, mások a marketingkommunikáció, s különösen a
települési marketingkommunikáció, illetőleg az eseménymarketing egy új útját látják
majd a felsorolt eszközökben. Minden bizonnyal lesznek olyanok is, akik a
tudatosabb politikai kommunikáció, a közösségekkel való partneri együttműködés
fórumára fognak ráismerni a bemutatott webalkalmazásokban.
11. KÖZÖSSÉGI OLDALAK
A webkettő megjelenési formái rendkívül
színesek. Hagyományosan ebbe a körbe
sorolhatók a közösségi oldalak, így például
a Facebook vagy az iWiW, melyek az
ismerkedési lehetőségen felül egy olyan
felhasználói oldal létrehozására nyújtanak
lehetőséget, ahol a résztvevők
tartalmakat (képeket, videókat, személyes
adatokat) osztanak meg a nyilvánossággal.
12. ONLINE AUKCIÓS
OLDALAK
A webkettő másik jelentős formáját az
online aukciós oldalak jelentik, így például
az eBay vagy a Vatera. Ide az eladók
termékeik értékesítése céljából térnek be
(az egyes tételekhez leírást, illetve fotót
kapcsolva), a vevőket pedig e termékekhez
való olcsó hozzájutás ösztönzi a
keresésre.
13. BLOGOLÁS
Ugyancsak tömeges jelenséggé vált a blogolás. Természetesen a
blogokból is többféle létezik, az egyszerű, „személyes élményeket
bemutatótól” (mint a kedvenc munkatársam amerikai útjáról készített
blog) kezdve egészen a tematikus (mint például kedvenc vitapartnerem
zenei blogja), vagy épp rengeteg különféle blogot felkaroló portálokig.
Ezek keretében a blogoló rendkívül egyszerűen kifejezésre juttathatja
szellemi alkotásait, személyes gondolatait, élményeit, esetleg ehhez
csatolva további szerzői műveket, például fényképeket, videó
felvételeket.
14. Kiemelkedő a jelentősége a fényképek és
audiovizuális fájlok megosztására alkalmas olyan
szolgáltatásoknak, mint például a Flickr vagy az
Indafotó, valamint a YouTube vagy az
Indavideó. Ezek keretében az interaktív módon
kommunikálni hajlamos emberek a saját maguk
által készített fényképfelvételeket, „házi
mozikat”, családi pillanatokat, sőt még akár
egyetemi előadásaikat is bárki által
hozzáférhetővé tehetik. Mondhatjuk úgy is,
hogy soha nem volt még annyi fényképész,
operatőr, rendező és vágó a világon, mint
napjainkban, akik a tartalmaikat könnyedén
juttathatják a széles közönséghez.
15. O'REALLY SZINTJEI
Példák a web2-es vállalkozások besorolási szintjeire:
3-as szint: a leginkább web 2.0 központú vállalkozások és alkalmazások,
melyek csak az interneten léteznek. A hagyományos emberi
kommunikációjukat igen erősen lecsökkentik és minden tevékenységüket
átteszik a web 2.0-s lehetőségekre; valamint a növekedésüket is kizárólag
ennek köszönhetik. O'Really szerint ilyenek: eBay, Craigslist, Wikipedia,
Del.icio.us, Skype, Dodgeball és a Google AdSense.
2-es szint: olyan alkalmazások, melyek képesek internetes kapcsolat
nélkül is üzemelni, de teljes mértékben csak a weben képesek üzemelni.
O'Really szerint erre ideális példa a Flickr fotó-megosztó közössége,
melyet a tagok építenek fel.
1-es szint: az alkalmazások alapvetően a saját gépen üzemelnek, de
képesek internetre is lépni. Példák: Google Docs és Apple iTunes.
0-ás szint: az alkalmazások ugyanúgy működnek nettel, mint anélkül.
O'Really szerint a példák: MapQuest, Yahoo! Local és a Google Maps.
(habár a trérkép-alkalmazásokat az egyes felhasználók inkább a 2-es
szintbe sorolják be).
16. WEB1.0-TŐL, A
WEB2.0-IG
Napjaink információs túlcsordulása az internetnek tudható be, azonban érdemes egy
kicsit jobban utána járni annak, hogy hogyan is jutottunk el a kezdetleges hálózati
kialakítástól a tartalommegosztásig. A megvalósítás első lépéseként tehát egy olyan
hálózatot kellett kialakítani, amely kevésbé volt sérülékeny, vagyis nem egy központ
köré épül fel. Ebben az esetben még nincs szó a web-ről, csupán kezdetleges
információcsere jöhetett létre, ráadásul a vizualitás legalacsonyabb fokán,
mindössze karakteres felületen. Ekkor fejlesztették ki a következő lehetőségeket:
newsgroup, telnet, e-mail, illetve ftp. A közösségi szempontból legfontosabb
megoldások azonban csak a world wide web kialakulásával kezdtek elterjedté és
közkedveltté válni.
17. WEB1.0-TŐL, A WEB2.0-
IG
A web1.0 során is lehetőség nyílt honlapok készítésére (és ez által tartalmak
megosztására), azonban az első generációs internet használatát, a társadalom
többségét illetően a passzív befogadás jellemezte. A 2000-es évektől már egyre
inkább elterjed a web2.0 kifejezés, mely O’Really nevéhez fűződik. Leginkább az
interaktivitás emelhető ki a 2. generációs médiából, továbbá a multimodalitás is
jellemzi. Kicsit áttérve a tudásmegosztás témakörére, világosan látszik, hogy maga
az új média nem kimondottan az új tudások létrehozását jelenti, sokkal inkább a
meglévő ismeretek újra értelmezése és szerkesztése a megfigyelhető (Koltay, 2011).
Az újjászervezés révén egyre szélesebb körben lehet hozzáférni a tartalmakhoz,
azonban egyazon tartalom többféle átirata, értelmezése sok esetben minőségi
problémákhoz is vezethet. Kérdésessé válik a relevancia.
18. WEB1.0-TŐL, A WEB2.0-
IG
Web 2.0 alatt átfogóan olyan internetes
szolgáltatásokat és alkalmazásokat érthetünk,
amelyek központi eleme a különféle tartalmak
fogyasztók közötti folyamatos és kölcsönös
megosztása, vagyis az interaktivitás. A Web
1.0 keretei között az internetes felületek
kizárólag egyirányúak voltak, az adott oldal
tartalmát kizárólag az azt megalkotó
szolgáltatta. Webkettő esetén viszont a
különféle internetes portálokat már a
fogyasztók töltik fel tartalommal.
