2. Mi az a web 2.0?
• A web 2.0 (vagy webkettő) kifejezés olyan internetes
szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a
közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a
tartalmat vagy megosztják egymás információit.
• Általában a Web 2.0-hoz kötött fogalom a
tartalommegosztás (sharing), azaz bármilyen információ
elérhetővé tétele vagy ajánlása egymás számára.
Ellentétben a hírek, linkek megosztásával, fájlok
megosztása (zenék, filmek) jogi kérdéseket vet föl.
• A web 2.0 kifejezés a második generációs internetes
szolgáltatások összefoglaló neve, melyek – ellentétben a
web 1 és 1.5 generációval – az Internetet használók
közösségére épülnek, vagyis a felhasználók közösen
készítik a tartalmat, és/vagy megosztják egymás
információit.
3. Mi az a web 2.0?
• A web 2.0 (vagy webkettő) mindazon második generációs internetes
szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek a közösségre, és/vagy a
tartalommegosztásra épülnek. A felhasználók maguk készítik a
tartalmat vagy megosztják egymás információit. A hagyományos
weblapok standard tartalmai csak a szolgáltató nyújtotta, de itt a
szolgáltató csak magát a laza keretet adja (valamint a kinézetet, a
design-t), annak feltöltéséről már a felhasználók maguk gondoskodnak.
Ezen új-generációs portálok egyaránt a felhasználók kommunikációját-
kapcsolatrendszerét veszik célba. Legegyszerűbb megvalósítása
hazánkban: www.iwiw.hu, illetve www.freeblog.hu. Nemzetközi
viszonylatban: www.facebook.com, illetve www.youtube.com.
• Számos újfajta technika elterjedése következtében kialakulóban vannak
olyan újszerű Tárhely kiválasztása, melyek gyökeresen
megváltoztathatják a weboldalakról alkotott képünket. A Fontos
keresők fejlesztőit komolyan foglalkoztatják ezek az újfajta oldalak:
valószínű, hogy a Web2.0-re jellemző megoldások fontossága is egyre nő
a keresőoptimalizálás szempontjából is.
4. Mi az a web 2.0?
• A felhasználók jellemzően kommunikálnak
egymással, és kapcsolatokat alakítanak ki
egymás között.
• A webkettes szolgáltatásoknál a szerver gazdája
csak a keretrendszert biztosítja, a tartalmat
maguk a felhasználók töltik fel, hozzák
létre, osztják meg vagy véleményezik.
• A webkettes szolgáltatásoknál a szerver gazdája
csak a keretrendszert biztosítja, a tartalmat
maguk a felhasználók töltik fel, hozzák
létre, osztják meg vagy véleményezik.
5. Története
• A web 2.0 kifejezést Tim O'Reillynek, az
O'Reilly Media cég alapítójának
tulajdonítják, 2004-ből, ám valójában Dale
Dougherty és Craig Line említette először
a kifejezést egy közös előadásukban.
O'Reilly egyébként eredetileg nem
generációváltással kapcsolatos értelemben
használta a kifejezést, hanem az
internetes gazdaság Dotkomlufi utáni
újraéledését értette alatta.
6. Web 2.0-s tartalmak, alkalmazások,
illetve szolgáltatások jellemzői:
• A felhasználó birtokolja az információt, saját maga
szerkesztheti azt, és közzé is teheti. Adatvezérelt
rendszerek.
• Cél olyan alkalmazások fejlesztése, melyek webes felület
segítségével képesek a normál asztali alkalmazások
teljesítményét nyújtani (például ilyen a web
szövegszerkesztője, a Google Docs). De ide tartoznak azok
a Gadgetek és Widgetek is, melyekkel a felhasználó
munkaasztalszerűvé varázsolhatja az általa gyakran
látogatott oldalakat, illetve közös felületről kezelheti,
menedzselheti hálózati alkalmazásait.
• Az eseményeket a felhasználó irányítja, az ő aktív
közreműködésével jönnek létre az oldalak tartalmai.
• Az alkalmazások akár több fejlesztő által írt modulból
állhatnak össze.
7. Hazai web 2.0
• https://www.btime.hu/
• http://mindenkilapja.hu/
• http://keresozona.hu/
• http://www.linkmegoszto.com/
• http://linkeld.be/
8. Webhelyek feletti tartalomforrások
• A Web 1.0-val ellentétben a hangsúly inkább azon van, egy adott
adathalmazt, tartalmat milyen módon dolgozza
fel, csoportosítja, jeleníti meg egy adott webhely. A
feldolgozott tartalom eredete egyre kevésbé fontos, megszűnik
annak röghöz kötöttsége, mert nemcsak az eredeti webhely
tervezői szerinti formában érhető el, hanem szabadon
felhasználató más oldalak által is. Ehhez le kell bontani mind a
jogi, mind a technikai akadályokat. Előbbit a liberális
licenszfeltételekkel (Creative Commons, vagy GNU
licenszek), utóbbit a különböző programozási nyelvek által
elérhető hozzáférés lehetőségével, ún. API-kkal, vagy RSS
abrakok felhasználásával lehet elérni. A tartalom relatíve
egyszerű átvételére jó példa a http://www.lexipda.de/ , ami a
Wikipédia tartalmát jeleníti meg leegyszerűsített, PDA-kra
optimalizált formában, az API-k felhasználására pedig a
GoogleHejesírás, ami a Google kereső adatbázisát használja fel
helyesírási kérdések "eldöntésére".
9. A felhasználók Web2.0-ja
• Másik fontos jelenség a kollaboratív jelleg: hála a dinamikus
technikáknak, az olvasók rendkívül egyszerűen részt vehetnek az
oldalakon található tartalom közvetlen szerkesztésében, vagy
közvetetten, meta-információk hozzáadásával. A Wikipédia csak
egy példa a sok Wiki közül, ami meggyőzően demonstrálja, hogy
milyen értékek létrehozására képes egy internetes közösség. A
címkézésre pedig olyan oldalak szolgálnak jó példával, mint a
[Technorati]?, a Flickr vagy a del.icio.us. Ezeken az oldalakon az
egyes tartalmi elemekhez (képek, linkek, stb.) a felhasználók
címkéket, úgynevezett tag-okat rendelnek, ezzel egy mádodlagos
információs réteget pakolnak az oldalon található elsődleges
informácóra. Az újonnan létrehozott információs réteg, illetve e
két réteg interakciója számos új lehetőség tárházát nyitva meg.
Erre a legegyszerűbb példa, amikor a del.icio.us-on egy
témakörrel kapcsolatban fedezünk fel oldalakat, elsősorban a
sokak által felvett linkeket meglátogatva.
10. A legnépszerűbb webkettes
alkalmazások
• Az alábbiakban olyan, részben ingyenes szoftverekről lesz
szó, amelyek az önkormányzati szféra számára is kiváló
alkalmat nyújtanak arra, hogy ha kis lépésekkel is, de a
szervezetek elkezdjék tudatosan menedzselni online
jelenlétüket és webes kommunikációjukat, ezáltal kerülve
közelebb a helyi közösségekhez. Lesz, aki az arculatépítés
eszközét, mások a marketingkommunikáció, s különösen a
települési marketingkommunikáció, illetőleg az
eseménymarketing egy új útját látják majd a felsorolt
eszközökben. Minden bizonnyal lesznek olyanok is, akik a
tudatosabb politikai kommunikáció, a közösségekkel való
partneri együttműködés fórumára fognak ráismerni a
bemutatott webalkalmazásokban.
11. Közösségi oldalak
• A webkettő megjelenési formái rendkívül
színesek. Hagyományosan ebbe a körbe
sorolhatók a közösségi oldalak, így például a
Facebook vagy az iWiW, melyek az
ismerkedési lehetőségen felül egy olyan
felhasználói oldal létrehozására nyújtanak
lehetőséget, ahol a résztvevők tartalmakat
(képeket, videókat, személyes adatokat)
osztanak meg a nyilvánossággal.
12. Online aukciós oldalak
• A webkettő másik jelentős formáját az online
aukciós oldalak jelentik, így például az eBay
vagy a Vatera. Ide az eladók termékeik
értékesítése céljából térnek be (az egyes
tételekhez leírást, illetve fotót kapcsolva), a
vevőket pedig e termékekhez való olcsó
hozzájutás ösztönzi a keresésre.
13. Blogolás
• Ugyancsak tömeges jelenséggé vált a blogolás.
Természetesen a blogokból is többféle létezik,
az egyszerű, „személyes élményeket
bemutatótól” (mint a kedvenc munkatársam
amerikai útjáról készített blog) kezdve egészen
a tematikus (mint például kedvenc
vitapartnerem zenei blogja), vagy épp rengeteg
különféle blogot felkaroló portálokig. Ezek
keretében a blogoló rendkívül egyszerűen
kifejezésre juttathatja szellemi alkotásait,
személyes gondolatait, élményeit, esetleg ehhez
csatolva további szerzői műveket, például
fényképeket, videó felvételeket.
14. • Kiemelkedő a jelentősége a fényképek és
audiovizuális fájlok megosztására alkalmas olyan
szolgáltatásoknak, mint például a Flickr vagy az
Indafotó, valamint a YouTube vagy az Indavideó.
Ezek keretében az interaktív módon kommunikálni
hajlamos emberek a saját maguk által készített
fényképfelvételeket, „házi mozikat”, családi
pillanatokat, sőt még akár egyetemi előadásaikat is
bárki által hozzáférhetővé tehetik. Mondhatjuk úgy
is, hogy soha nem volt még annyi fényképész,
operatőr, rendező és vágó a világon, mint
napjainkban, akik a tartalmaikat könnyedén
juttathatják a széles közönséghez.
15. O'Really szintjei
• Példák a web2-es vállalkozások besorolási
szintjeire:
• 3-as szint: a leginkább web 2.0 központú vállalkozások és alkalmazások, melyek
csak az interneten léteznek. A hagyományos emberi kommunikációjukat igen
erősen lecsökkentik és minden tevékenységüket átteszik a web 2.0-s
lehetőségekre; valamint a növekedésüket is kizárólag ennek köszönhetik. O'Really
szerint ilyenek: eBay, Craigslist, Wikipedia, Del.icio.us, Skype, Dodgeball és a
Google AdSense.
• 2-es szint: olyan alkalmazások, melyek képesek internetes kapcsolat nélkül is
üzemelni, de teljes mértékben csak a weben képesek üzemelni. O'Really szerint
erre ideális példa a Flickr fotó-megosztó közössége, melyet a tagok építenek fel.
• 1-es szint: az alkalmazások alapvetően a saját gépen üzemelnek, de képesek
internetre is lépni. Példák: Google Docs és Apple iTunes.
• 0-ás szint: az alkalmazások ugyanúgy működnek nettel, mint anélkül. O'Really
szerint a példák: MapQuest, Yahoo! Local és a Google Maps. (habár a trérkép-
alkalmazásokat az egyes felhasználók inkább a 2-es szintbe sorolják be).
16. Web1.0-től, a web2.0-ig
• Napjaink információs túlcsordulása az internetnek tudható
be, azonban érdemes egy kicsit jobban utána járni
annak, hogy hogyan is jutottunk el a kezdetleges hálózati
kialakítástól a tartalommegosztásig. A megvalósítás első
lépéseként tehát egy olyan hálózatot kellett
kialakítani, amely kevésbé volt sérülékeny, vagyis nem egy
központ köré épül fel. Ebben az esetben még nincs szó a
web-ről, csupán kezdetleges információcsere jöhetett
létre, ráadásul a vizualitás legalacsonyabb
fokán, mindössze karakteres felületen. Ekkor
fejlesztették ki a következő lehetőségeket:
newsgroup, telnet, e-mail, illetve ftp. A közösségi
szempontból legfontosabb megoldások azonban csak a
world wide web kialakulásával kezdtek elterjedté és
közkedveltté válni.
17. Web1.0-től, a web2.0-ig
• A web1.0 során is lehetőség nyílt honlapok készítésére (és
ez által tartalmak megosztására), azonban az első
generációs internet használatát, a társadalom többségét
illetően a passzív befogadás jellemezte. A 2000-es évektől
már egyre inkább elterjed a web2.0 kifejezés, mely
O’Really nevéhez fűződik. Leginkább az interaktivitás
emelhető ki a 2. generációs médiából, továbbá a
multimodalitás is jellemzi. Kicsit áttérve a tudásmegosztás
témakörére, világosan látszik, hogy maga az új média nem
kimondottan az új tudások létrehozását jelenti, sokkal
inkább a meglévő ismeretek újra értelmezése és
szerkesztése a megfigyelhető (Koltay, 2011). Az
újjászervezés révén egyre szélesebb körben lehet
hozzáférni a tartalmakhoz, azonban egyazon tartalom
többféle átirata, értelmezése sok esetben minőségi
problémákhoz is vezethet. Kérdésessé válik a relevancia.
18. Web1.0-től, a web2.0-ig
• Web 2.0 alatt átfogóan olyan internetes
szolgáltatásokat és alkalmazásokat érthetünk,
amelyek központi eleme a különféle tartalmak
fogyasztók közötti folyamatos és kölcsönös
megosztása, vagyis az interaktivitás. A Web 1.0
keretei között az internetes felületek kizárólag
egyirányúak voltak, az adott oldal tartalmát
kizárólag az azt megalkotó szolgáltatta.
Webkettő esetén viszont a különféle internetes
portálokat már a fogyasztók töltik fel
tartalommal.
