1. WEB 2.0
Bíró Valentina
FIETY6
Csecsemő és
kisgyermeknevelő, gondozó Fsz.
1. évf
2. Internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek
elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók
közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás
információit.
3. ‘WEB 2.0’ kifejezés
"Web" túl általános, nehezen körülhatárolható ahhoz, hogy
célszerű lenne a verzióiról beszélni.
"Web 2.0" kifejezés valami nagyon fontos dologra mutat rá:
webhasználat új irányaira és ezekhez kapcsolódó, megújított
technikákra, amelyek elsősorban ezek felé, a Web 2.0-nak
nevezett jelenségek felé vezető folyamatok körül
kristályosodnak ki. A jelen tanulmány ezért a Web nagy
"korszakaiként" értelmezi a Web 2.0-t és "társait". Mindez
egyrészt az alapként szolgáló sokszínű
technológiákban, másrészt az ezekkel a technológiákkal
előállított folyamatosan változó, bárki által módosítható
tartalmakban jut kifejezésre.
4. A technológiája
LÉNYEGE olyan eszközök állnak a
rendelkezésünkre, amelyeknek
köszönhetően az egyszerű felhasználó már
nemcsak a tartalom befogadására képes a
world wide weben, hanem – lényegi
informatikai ismeretek nélkül – tartalom
előállítására és a weben való publikálására
is. Mindezt anélkül, hogy programozni
kellene tudni, speciális célszoftvereket
kellene használni, domaint kellene
birtokolni stb.
5. TIM O'REILLY a számítástechnikai piac 2001-es
összeomlását követő új generációs webszoftverek tervezési
mintáinak és üzleti modelljeinek leírására alkotta 2004-ben.
• Egyesek számára a Web 2.0 a World Wide Web
megteremtőjének, TIM BERNERS-LEENEK a globális
kollaboratív információs térről szóló víziójának a
beteljesítését jelenti.
• Másoknak a Web 2.0 azonos a technológiák olyan
csoportjaival, mint például a blogok, a wikik, a
podcastok, az RSS csatornák stb., amelyekkel bárki képes
szerkeszteni és hozzáadni tartalmakat, közösségi
hálózatos webkör-nyezetet alkotva.
6. A várható fejlődés
1. használat
2. tartalom
3. technológia
4. üzleti modell szempontjából
7. A Web 2.0 használata
• Egyének és civil közösségek
Web kétirányúvá válik: a híreket, álláspontokat, eseményeket egyre többen
véleményezik
témakörben rendszerezett ismeretei - Wikipédia-szerű megközelítések
szoftverkészítés tekintetében is
közösségi szoftverek (social software pl. MySpace, iWiW)
• Vállalatok és intézmények
alacsony fokon áll
terminológiában montázsok (mashup-ok)
SOA-alapokra kerülése, a külső ill. belső webszolgáltatások együttes
használata
8. Tartalom a Web 2.0-ban
Technikai értelemben minden fajta tartalom fokozatosan
egyenrangúvá válik: multimodális, azaz
struktúrált, szöveges, hang-, kép- és videóállományokat
egyszerre kezelni és szolgáltatni tudó információforrások
alakulnak ki. A Web az ember minden, "kultúrateremtésben"
szerepet játszó érzékszervét képes lesz kezelni
Használat oldaláról a webtartalom közösségi jellegének
erősödése emelendő ki. Exponenciális trendeket mutatnak a
wiki- és a blog-bejegyzések és a készítők számáról szóló
jelentések. Hihetetlen mértékben megnő a webtartalmat
minősítők (ld. címkézés), kommentálók és létrehozók
száma.
9. A Web 2.0 technológiai megoldásai
Az eredeti, HTML-re épülő Web (Web 1.0) olyan interfésznek tekinthető, amely
az emberi felhasználók és a szervereken tárolt információk közötti jobb
kapcsolódást tette lehetővé, a Web 2.0 lényege azonban, hogy az internetet a
számítógépek számára is kihasználhatóvá tegye, és ezen keresztül mind az
ember-ember, mind az ember-számítógép közötti együttműködést a
korábbiaknál jóval magasabb szintekre emeli.
4 fő rétegbe - különböző technológiai megoldások
•Elérés (1. réteg)
•Aggregáció (2. réteg)
•Szolgáltatás (3. réteg)
•Információforrás (0. réteg)
10. Elérés (1. réteg)
API-szolgáltatások alkotják napjaink és a közeljövő Web-ének alaprétegét
Aggregáció (2. réteg)
RSS-olvasók
A "kettő-pont-nulla" - szemantikus technológiák
folkszonómia
profilozás technikája szövegekre is alkalmazható
11. Szolgáltatás (3. réteg)
A szoftver, mint szolgáltatás
Montázstechnika
Interaktív webalkalmazások
Közműszerű üzemeltetés
Információforrás (0. réteg)
már nem elsősorban a számítógépeket fonja egybe egy világméretű
hálóba, hanem inkább a különböző forrásait és közvetítőit a tartalmaknak
A Web, mint platform
12. A Web 2.0 üzleti modelljei
Kezdő vállalkozások
• Az ügyfeleiket önellátóvá teszik:
Megadják mindazokat az eszközöket a cég ügyfeleinek, amelyekkel saját maga tudja ellátni
magát a szükséges termékekkel és szolgáltatásokkal anélkül, hogy közvetítőket venne igénybe
az értékesítési folyamat teljes körében beleértve a támogatást is.
Elősegítik, hogy olyan közösségbe szervezzék magukat, amelyen keresztül egymás között a
tapasztalatokat meg tudják osztani, és rendszeres visszajelzést tudnak adni.
• Hagyják magukat vezérelni az ügyfeleiktől:
Nem rejtik el minőségbiztosítási rendszerük mélyére azokat a visszajelzéseket, amelyeket
ügyfeleiktől kapnak, hanem fejlesztési stratégiájuk részévé teszik.
Folyamatosan követik az innováció hatását az ügyfeleiknél.
• Hozott anyagból építkeznek:
Azért támaszkodnak az elért eredményekre, hogy újszerű elgondolásaikat könnyebben és
hatékonyabban tudják megvalósítani.
A webszolgáltatások alkalmazásában példamutató szerepet töltenek be
• Átvágják a közvetítői láncot:
Igyekeznek kiiktatni a csekély hozzáadott értéket képező elemeket a szolgáltatásaik közvetítő
Átláthatóvá és követhetővé teszik tevékenységüket ügyfeleik számára
13. Nagy szoftvergyártók és –szolgáltatók
• Az IBM modellalapú, szolgáltatás-orientált szoftverfejlesztési módszer és
eszközkészlet kialakításán dolgozik, amely hamarosan fel fogja váltani a
jelenlegi WebSphere-kínálatot.
• Az SAP pedig a Netweaver-en keresztül biztosítja ügyfeleinek a migrációt
a jelenlegi SAP-rendszerükről egy webesített, jövőbeli SAP-ra.
• A Microsoft a "Live!" kezdeményezéssel igyekszik lépést tartani a Web
2.0-ás jelenségekkel.
14. A WEB 2.0 jelenségeinek hatása
3-12 éves gyermekek nevelésében és oktatásában
• Kutató műhely az újabb webes alkalmazások, különösen a közösségi
internet (social web) szerepét vizsgálja a gyermekek világképének
alakításában, ismeretszerzési szokásai változásában.
• Külön figyelmet kap az iskolai, oktatási-nevelési alkalmazás
lehetősége.
• Az e feladatokra való felkészülés pedig a mai korszerű
pedagógusképzés elengedhetetlen része kell, hogy legyen
• A kutatás során együttműködés jött létre a kolozsvári Babeş-Bolyai
Tudományegyetem „Fogalom és /vagy kép” projektjével, melyben
Lehmann Miklós vesz részt.
A kutatásban a Társadalomtudományi Tanszék oktatója Lehmann
Miklós PhD adjunktus, óraadó oktatói Bauer Béla PhD hallgató
főiskolai docens és Déri András PhD hallgató mellett a kar több
tanszéke: a Neveléstudományi Tanszékről Kolosai Nedda PhD
jelölt, adjunktus, valamint Informatikai Csoport részéről Orczán
Zsolt főiskolai docens vesz részt
