1. Készítette: Barta Bettina
WEB 2.0
A web 2.0 kifejezés olyan internetes
szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a
közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen
készítik a tartalmat vagy megosztják egymás
információit.

2. A felhasználók jellemzően kommunikálnak egymással, és
kapcsolatokat alakítanak ki egymás között. Az interaktivitás és a
fogyasztók egymással folytatott kommunikációja miatt
napjainkban alig van olyan oldal, amely köré ne szerveződne
valamilyen közösség.
Általában a Web 2.0-hoz kötött fogalom a tartalommegosztás
(sharing), azaz bármilyen információ elérhetővé tétele vagy
ajánlása egymás számára. Ellentétben a hírek, linkek
megosztásával, fájlok megosztása (zenék, filmek) jogi kérdéseket
vet föl.
A tartalom létrehozását a böngészőn belül, külön programok
igénybevétele nélkül végzik, ehhez általában az AJaX technológia
segítségével létrehozott, esetleg Java vagy Flash alapú, fejlett
felhasználói felület áll rendelkezésre.
Legújabban a webes keretrendszerek programozási felületét is
megnyitják, így a felhasználók maguk is írhatnak az adott
szolgáltatás adataira épülő programokat, honlapokat

3. A Web 2.0 használata
A használat oldaláról meg kell különböztetni a
szorosabb irányítás alatt tartott szervezeteket
(vállalatokat az üzleti szférában és
intézményeket a közszolgálatban), valamint a
lazábban szerveződő civil közösségeket és az
egyéneket. A Web 2.0 elsősorban ez utóbbiak
tekintetében hozott eddig igazi áttörést,
azonban várható, hogy használata fokozatosan,
de egyre gyorsuló ütemben a többi területen is
terjed.

4. JELLEMZŐI
Tim O'Reilly szerint a Web 2.0-s tartalmak,
alkalmazások, illetve szolgáltatások jellemzői:
A web mint platform
Cél olyan alkalmazások fejlesztése, melyek webes
felület segítségével képesek a normál asztali
alkalmazások teljesítményét nyújtani (például ilyen
a web szövegszerkesztője, a Google Docs). De ide
tartoznak azok a Gadgetek és Widgetek is,
melyekkel a felhasználó munkaasztalszerűvé
varázsolhatja az általa gyakran látogatott oldalakat,
illetve közös felületről kezelheti, menedzselheti
hálózati alkalmazásait.

5. Az adat mint hajtóerő
A felhasználó birtokolja az információt, saját maga szerkesztheti azt, és
közzé is teheti. Adatvezérelt rendszerek.
Részvételen alapuló tervezés
Az eseményeket a felhasználó irányítja, az ő aktív közreműködésével jönnek
létre az oldalak tartalmai.
Komponensalapú fejlesztés
Az alkalmazások akár több fejlesztő által írt modulból állhatnak össze.
Laza szervezeti struktúra
A tartalom és szolgáltatás közzététele teszi lehetővé (Open Source Culture). A
webes szoftverek folyamatosan fejleszthetők, az új tulajdonságokról pedig
azonnali visszajelzést kaphatunk a felhasználóktól – ezek a szoftverek a véget
nem érő fejlesztési stádium miatt állandó béta verziónak nevezhetők
(perpetual beta).

6. Egyének és civil közösségek
A Web kétirányúvá válik: a híreket, álláspontokat,
eseményeket egyre többen véleményezik, vezetnek
személyes véleménynaplót.
Vállalatok és intézmények
Az üzleti és közszolgálati szervezeteknél a Web 2.0
használata ma még meglehetősen alacsony fokon áll.
Várható azonban, hogy tudásmenedzsment területén az új
web-es lehetőségek is fokozatosan teret nyernek.
Dolgozói visszajelzésekre adnak lehetőséget, a
véleményekről, megelégedettségről pl. nagyon jó
áttekintést adhatnak a rendszeresen és szabadon vezetett
dolgozói blogok.

7. TARTALOM A WEB 2.0-BAN
A Web tartalma átalakul mind technikai, mind
használati oldalról. Technikai értelemben minden fajta
tartalom fokozatosan egyenrangúvá válik:
multimodális, azaz struktúrált, szöveges, hang-, kép- és
videóállományokat egyszerre kezelni és szolgáltatni
tudó információforrások alakulnak ki. A Web az ember
minden, "kultúrateremtésben" szerepet játszó
érzékszervét képes lesz kezelni.

8. TIPIKUS WEBKETTES SZOLGÁLTATÁSOK
 Közösségi oldalak
 Képmegosztó oldalak
 Videómegosztó portálok (Például: YouTube, Google
Videos, IndaVideó
 Blogok, mikroblogok (például Twitter, Jaiku.com,
Plurk)
 Linkmegosztó szolgáltatások
 Fórumok
 Online térképalkalmazások (Google Maps, Yahoo!
Maps)

10. ADATVÉDELEM A WEB 2.0 VILÁGÁBAN
A web 2.0 megjelenésével színre lépő új szolgáltatók, mint az
eBay, Facebook, Youtube vagy a Google, az információs
társadalom trónkövetelőinek számítanak. Kérdéses azonban,
hogy mik ők valójában: az új információs lehetőségek közvetítői,
vagy a gazdasági szektor stratégiai játékaiban operatív módon
közreműködő prédalesők? Ugyanis miközben a szolgáltatások
könnyen elérhető, gyors, baráti felhasználó felületet biztosítanak
látszólag ingyen, a magukhoz vonzott közösségektől olyan
információkat gyűjtenek be, amiket később gazdasági célokra,
például célzott reklám kapmányokra, tudnak felhasználni.
A technológiai társadalomba való belépéssel tehát egy olyan
szerződést írunk alá, amelynek értelmében a részvételünk
biztosításáért a személyes adataink kiszolgáltatásával fizetünk.

11. Mivel a web 2.0 egyik sajátossága, hogy a tartalmat egy
harmadik fél állítja elő, amihez a szolgáltató csak a felületet
biztosítja, ezért azt a látszatot kelti, mintha az adatok
áramlásának irányítása továbbra is a felhasználók kezében
lenne.
Bár a userek választhatják ki, mit osztanak meg magukról
másokkal, a szolgáltatók tisztában vannak azzal, hogy
mivel ösztönözhetnék nagyobb társadalmi aktivitásra és a
site-ok használatára a rajtuk barangolókat. A céljuk
valójában nem más, mint hogy felkeltsék a netezők
figyelmét magukra, és hűséges felhasználóikká tegyék
őket.

12. MAGYAR VONATKOZÁSOK
Az elmúlt néhány évben Magyarországon elsősorban 3
területen jelentek meg Web 2.0-ás szolgáltatások:
bloggolás, közösségépítés és videómegosztás.
Mindent számba véve azonban a magyar webkettő inkább
stagnál, mint erőteljesen fejlődik. Úgy tűnik, csak a
teljesen biztos növekedést produkáló webkettes
szolgáltatások iránt van érdeklődés idehaza. Bár több
próbálkozás is volt, magyar, Web 2.0-ás, kezdő
vállalkozásról, amely igazán eredeti és átgondolt lenne,
nem nagyon lehet hallani.
Az olyan kifinomultabb megoldások, mint például a
linkmegosztás, innovatív, montázstechnikát alkalmazó
vagy tematikus szolgáltatások egyelőre nem tudtak
gyökeret verni. Lehet, hogy mindennek oka az, hogy a
hazai próbálkozások talán nem rendelkeztek olyan valós
üzleti modellel, amely nyereséget termelt volna.

14. KÖVETKEZTETÉSEK
Az internet kb. 20 évet (1970-1990) töltött kutató laboratóriumokban,
intézetekben és egyetemi tanszékeken (Web 0.0?). A mindennapi életbe
való kilépéséhez egyszerű és látványos használati módra volt szükség, ami
a Web megjelenésében valósult meg. A Web általános elterjedéséhez és
mindent átható használatához ma úgy látszik, hogy még legalább 15 évre,
azaz összesen egy kb. 30 éves (1990-2020) fejlődésre van szükség, aminek
most éppen a közepén vagyunk. Ez a fejlődési pálya radikálisan át fogja
alakítja az informatika és a társadalom kapcsolatát, de az informatika
egészét is.
A Web 2.0-val nem egy újabb "pókháló" került az informatika épületének
falára, hanem a Web az épületet körülvevő világ lüktető idegrendszerévé
nőtte ki magát.

15. A Web 2.0 működéséhez (számítógépekből álló) "hiperszámítógépekre"
van szükség, amelyeken belül az egyes számítógépek, de maguk ezek a
hiperszámítógépek is az internet egységes protokolljával kommunikálnak
egymással.
Biztonság és megbízhatóság: Végül a Web 2.0 az egyre jobban kiterjedő
webhasználat következtében előtérbe helyezi és elkerülhetetlenné teszi
az információbiztonság gyenge pontjainak azonosítását és függő
kérdéseinek megválaszolását.
A garantált teljesítmény és a megbízhatóság csak a Web következő, 3.
korszakában válnak hétköznapi jelenségekké.
Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Web_2.0
http://budapest.cafebabel.com/hu/post/2012/12/12/Adatv%C3%A9del
em-a-web-2.0-vil%C3%A1g%C3%A1ban
http://www.nhit-
it3.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=6478%3Ait3-2-
2
http://www.google.hu/search?q=web+2.0&hl=hu&lr=lang_hu&biw=192
0&bih=976&bav=on.2,or.r_qf.&um=1&ie=UTF-
8&tbm=isch&source=og&sa=N&tab=wi&ei=UKVSUf6EMomR4AS9u4CICQ#i
mgrc=_