1. Internacionalizmus, posztkolonializmus és szakmai érdeklődés.
Multikulturalitás az 1960-as évek magyar pedagógiai
szaksajtójának fényképanyagában.
A Tanító munkája, 1965/11. 23. o.
Somogyvári Lajos
Pécsi Tudományegyetem BTK
Oktatás és Társadalom
Doktori Iskola, PhD hallgató
Tab, Rudnay Gyula
Középiskola,
középiskolai tanár

2. A történeti pedagógiai antropológia, mint diszciplína
• Források
a, angolszász és francia antropológia – idegenség, másság központi
szerepe, önértelmezés. Helyi közösségek, egyedi jelenségek vizsgálata
(Kuklick, 2008; Lévi-Strauss, 2001)
b, német antropológia – történeti, filozófiai megközelítés, az általános
emberi (conditio humana) feltérképezése.
(Wulf, 1997)
• Pedagógia és antropológia
Konkrét társadalmi-politikai kontextusban feltárni az általános világképi
elemeket – ember-, gyermek-, diák-, iskolaképek
• A képek szerepe
Képek általi ismeretközvetítés és megértés – kép, mentális képzet és
világkép kapcsolata (Géczi, 2004)
Cél: a pedagógia világainak elemzése fényképek segítségével
A vizsgálat alapanyaga: az 1960-as évek magyar pedagógiai sajtójának
képanyaga – ennek a vizsgálatnak egyik fejezete a pedagógusnap
vizuális megjelenítése

3. Multikulturalitás a pedagógiában
A másság, idegenség kategóriája
 Központi szerepet tölt be az antropológiában, egyes filozófiai,
irodalomtudományi irányzatokban – önmeghatározás, identitás
kialakítása
 Nem önmagában létezik – kulturális konstrukció
 Példa: a Kelet, mint politikai-ideológiai diskurzusok, világlátások és
nézetek összessége (Said, 2000) - kiterjeszthető olyan konstrukciókra, mint
„fekete Afrika”, „Latin-Amerika”, a „harmadik világ”
 Oktatás által közvetített kánon kibővítése (Feischmidt, 1997), az oktatás-
nevelés világainak globális kiterjesztése – univerzális emberi jellemző
 A cél: a nevelők nevelése (Jáki, 1962)
 Európai nézőpont dominanciája: - írásbeliség kihangsúlyozása
(analfabétizmus elleni harc)
- tudásmonopólium kiterjesztése
- intézményes oktatás bővítése
- elmaradottság felszámolása
- modernizáció

4. Globális és lokális összekapcsolása
Kultúrák találkozásának formái
(Kapitány és Kapitány, 1995)
Egyenlőtlen viszony (alá-,
fölérendeltség)
Egyenlő felek párbeszéde
Lokális kultúrák helyben való
megmutatása
Kultúrák keveredése, egymásba
hatolása
A téma fontossága napjainkban
– ld. Globalizáció, világméretű
kommunikáció (Eriksen, 2006;
Torgyik, 2008)
Képek, narratívák, világképek az
embertudományokban
Család és Iskola, 1961/7. borító I.

5. A forrásanyag bemutatása
Teljes korpusz: 5371 antropológiai fénykép
Ebből: 351 fénykép tartozik ide (vö.: 529 pedagóguskép, 522
gyermekportré)
Főbb csoportok:
Európa – keleti, szocialista tábor - 124 kép
Európa – nyugati, kapitalista tábor - 41 kép
Észak – Amerika: USA, Kanada - 16 kép
A „harmadik világ” (158 kép) – Ázsia – 72 kép
Afrika – 57 kép
Latin-Amerika – 25 kép
őslakos indiánok – 4 kép
Nemzetközi találkozókról (VIT, gyereknap, szakmai találkozó, olimpia,
DIVSZ stb.) – 12 kép

6. A felszabadítás pedagógiája – narratíva a 60-as évekből
Paulo Freire: Pedagogy of the
Oppressed (2005) – cél: az
elnyomott rétegek
megszólaltatása, hangjuk
„megtalálása”
Kolonializmus kritikája, a
hatalmi viszonyok leleplezése
Egy másik intézményesült
diskurzust hoz létre, mely képek
és szövegek által kisajátítja a
másik kultúráját, besorolja a
haladó-progresszív táborba (N.
Kovács, 2007)
Felszabadulás-felszabadítás
szinonimája
Szóhasználat azonossága
Szovjetunió mintaadó szerepeA Tanító, 1968/2. 8. o.

7. Képi példák a „harmadik világ” birtokba vételére
Gyermekünk, 1970/5. 19. o.
Köznevelés, 1962/21. 645. o.
A Tanító munkája, 1967/2. 8. o.

8. Internacionalizmus és szocialista testvériség
• „A szocialista világnézet és
erkölcs alapján neveljenek
iskoláink igazi hazafiakat,
jellemes és törvénytisztelő
állampolgárokat, akik forrón
szeretik hazánkat, népünket,
odaadással szolgálják a
szocializmust, a békét, a népek
testvériségének ügyét, építik és
védik a nép államát.”
(1961. évi III. törvény a Magyar
Népköztársaság oktatási
rendszeréről.)
• Segítség a felszabadító harcban
• Fejlettebb módszerek átvétele a
SZU-tól
• Közösségteremtő, identitásképző
mechanizmusok
Óvodai Nevelés, 1960/3. 99. o.

9. A közösségi színtér: a testvériség megvalósulása
A Tanító munkája, 1967/6-7. 49. o. Köznevelés, 1970/1. borító I.

10. Befejezés és összegzés
Valós problémára adott reakció
Az ideológia és az utópikus
megközelítés dominanciája
Dichotomikus gondolkodás:
haladó-reakciós
fejlett – elmaradott
írástudó – analfabéta
A dichotómiák szükségesek a világ
modellezésében, de tudatában
kell lennünk ennek korlátainak
és saját nézőpontunk
befolyásoló hatásainak (Eriksen,
2006)
Család és Iskola, 1968/10. 18. o.

11. Hivatkozások
 Eriksen, Thomas Hylland. 2006. Kis helyek – nagy témák. Bevezetés a
szociálantropológiába. Budapest: Gondolat.
 Feischmidt Margit. 1997. (szerk.) Multikulturalizmus. Budapest: Osiris.
 Freire, Paulo. 2005. Pedagogy of the Oppressed. London-New York: Continuum.
 Géczi, János. 2004. Világkép – emberkép – pedagogikum. Új Pedagógiai Szemle 1:
69-75.
 Jáki László. 1962. A magyar nevelésügyi folyóiratok bibliográfiája. 1937-1958.
Budapest: Országos Pedagógiai Könyvtár
 Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor. 1995. Rejtjelek 2. Fejezetek a mindennapi élet
antropológiájából. Budapest: Kossuth.
 N. Kovács Tímea. 2007. Helyek, kultúrák, szövegek: a kulturális idegenség
reprezentációjáról. Debrecen: Csokonai.
 Kuklick, Henrika. 2008. A New History of Anthropology. Oxford: Blackwell-Wiley.
 Lévi-Strauss, Claude. 2001. Strukturális antropológia I-II. Budapest: Osiris.
 Said, Edward W. 2000. Orientalizmus. Budapest: Európa.
 Torgyik Judit. 2008. (szerk.) Multikulturális tartalmak a pedagógiában. Budapest:
Educatio.
 Wulf, Cristoph. 1997. Vom Menschen. Handbuch Historische Anthropologie.
Weinheim und Basel: Beltz Verlag.