Előadásom az 1961. évi III. oktatási törvény előtörténetét, a korban reformként definiált átalakítások hátterét kívánja megvilágítani: a vizsgálat kezdő időpontját a Gyakorlati foglalkozások tantárgyának bevezetése jelenti (1958. február-március), lezárását pedig az Irányelvek megjelenése (1960. szeptember), mely a közélet előterébe helyezte a kérdést. A nyilvánosság által megismerhető dokumentumok egységes állásfoglalást tükröztek, a pártvezetés és az ideológia által markánsan meghatározott, kinyilatkoztatáshoz hasonló szövegek semmit sem árultak el a döntéshozatal folyamatáról. Célom a szereplők eltérő érveinek bemutatása, mely rejtve maradt a korban, az ellenőrzött és szimulált társadalmi vita ellenére is.

1. Egy oktatási „reform” előkészítése:
Politikai döntéshozatal
Magyarországon 1958 és 1960 között
Somogyvári Lajos PhD
Pannon Egyetem MFTK Tanárképző Központ
ELTE PPK, 2017. május 26.
HuCER 2017 konferencia
somogyvari.lajos@mftk.uni-pannon.hu

2. Az előadás felépítése
Bevezetés
 Alapprobléma, hipotézisek
 Elméleti-szakirodalmi háttér
 Források és keretek
A kérdés három dimenziója:
 A szovjet példa és a szocialista
blokk adaptációs folyamatai
 Döntéshozatali folyamat
Magyarországon
 Szereplők, érvek és érdekek
Befejezés, összefoglalás
Vita előtt. Népszabadság, 1960.

3. Kiindulás: alapprobléma, hipotézisek
 Munkára nevelés, politechnika, „iskolareform” kontextusa:
- Csak az eredményeket ismerjük
- „Iskolareform” két szakasza
 Hipotézisek:
I. A döntéshozatal végeredményét (alapelvek, jogi szövegek)
kollektív testülethez kötik a források
II. Cél: egységes állásfoglalás kifejezése,
véleménykülönbségek, viták létének elfedése (ideológiai-
politikai okok: demokratikus centralizmus; konszolidáció)
III. A színfalak mögött sem volt valódi vita
Irányelvek oktatási
rendszerünk
továbbfejlesztésére.

4. Elméleti-szakirodalom háttér
 Nemzetközi szakirodalom
- szovjet orientáció
- modernizációs folyamat (utolérés)
- Nyugati fogalmak szerinti értelmezés (érdekcsoportok)
(DeWitt, 1961; Rudman, 1964; Coumel, 2009, Mincu, 2016)
 Hazai szakirodalom
- kortárs szakirodalom - ideológiai-retorikai máz
- tárgyalt korszak, mint hiátus
- újabb megközelítések: hálózatelmélet, diskurzuskutatás,
tudományszociológia
- szakma és tudományosság az előtérben
(Ábent, 1965; Halász, 1984; Setényi, 1992; Csanádi, 1995; Sáska, 2016; Németh –
Garai – Szabó, 2016)

5. Források és keretek
 MSZMP PB ülések
1958. február 18.
Előterjesztés a politechnikai képzés és az életre való
gyakorlati nevelés elemeinek bevezetéséről az általánosan
képző iskolákban
1958. december 2.
Javaslat az állami oktatási rendszer felülvizsgálására
1959. június 9.
A közoktatási reform kidolgozására kiküldött bizottság
jelentése és javaslatai
1960. május 17.
Irányelvek a közoktatási rendszer fejlesztésére
 Cél
A nyilvánosság elől elzárt, nem kellőképpen feltárt
döntéshozatali folyamat elemzése

6. A szovjet példa
Hruscsov
fellépése
• 1958. április: a
Komszomol
XIII.
kongresszusa
• 1958.
szeptember: a
Tézisek
megjelenése
A Párt
jóváhagyása
• 1958.
november: KB
és kormány
• 1958.
december:
törvény
• 1959. január -
február : XXI.
Kongresszus
Neveléstudomá
ny és
pedagógusok
• Szakmai vita
• Iskolai
kísérletek

7. Döntéshozatali folyamatok
MSZMP PB
MSZMP KB
MINISZTERTANÁCS
ALAPELVEK NYILVÁNOSSÁGRA
HOZÁSA
TÁRSADALMI VITA
MSZMP KB, MINISZTERTANÁCS
PARLAMENT
Kádár János összefoglalója (MNL OL 288 f. 5/183Rudman, 1964, 29. o.

8. Szereplők
Támogató hangok Kritikusok
 Kállai Gyula (Bizottság
elnöke)
 Marosán György
(államminiszter)
 Fehér Lajos
(Falusi/Mezőgazdasági
Osztály)
 Orbán László (TKO)
 Benke Valéria
(művelődésügyi miniszter)
 Komócsin Zoltán (KISZ
KB első titkára)
 Apró Antal
(minisztertanács
elnökhelyettese)
 Nemes Dezső
(Népszabadság)
 Friss István (ÁO vezetője)
 Somogyi Miklós (SZOT)
 Münnich Ferenc
(Minisztertanács elnöke)
 Kiss Károly (Elnöki
Tanács helyettes elnöke)
 Fock Jenő (KB titkár)
 Kisházi Ödön (munkaügyi
miniszter)
Kádár János

9. Témák és érvek I.
 Szovjet példa és a többi szocialista ország
 h
Kállai Gyula előterjesztése (MNL OL 288. f. 5/134.)

10. Témák és érvek II.
 Ideológia, világnézet és agitáció
- Fizikai munka becsülete
- Élet és iskola kapcsolata
 Pénzügyi kérdések, tervezés
- Tanterem-, pénzhiány
- Nincs egyeztetve a Tervhivatallal
- Gazdasági és politikai tervezés elszakadása (Timár, 1989)
MSZMP PB ülésre készült
gazdasági számítások
(MNL OL 288 f. 5/183. ő. e. )

11. Témák és érvek III.
 Munkaerőpiac igényei
- Mezőgazdaság „szocialista átszervezése”
- Szakmunkások száma
- Technikumok és szakközépiskolák
- Szaktárcák igényei
 Pedagógiai-szakmai kérdések
- 9 éves, általánosan képző iskola
- Tananyag
- Politechnika meghatározatlansága
- Iskolatípusok
- Módszertan, pedagógusképzés

12. Befejezés, összefoglalás
 Szükséges a források körének tágítása → árnyaltabb kép
- Minisztertanácsi jegyzőkönyvek
- KB, minisztériumi iratok
- Iskolai Reformbizottság
- Pártaktívák
- Delegációk jelentései
 Racionalitás kérdése
 Szovjet mintával való kapcsolat, igazodás kérdése
 Művelődésügyi Minisztérium szerepe

13. Hivatkozások
 Elsődleges források
Előterjesztés a politechnikai képzés és az életre való gyakorlati nevelés elemeinek bevezetéséről az általánosan
képző iskolákban. MNL OL 288 f. 5/67. ő. e. 1958. február 18.
Javaslat az állami oktatási rendszer felülvizsgálására. MNL OL 288 f. 5/106. ő. e. 1958. december 2.
A közoktatási reform kidolgozására kiküldött bizottság jelentése és javaslatai. MNL OL 288 f. 33/1959/2. ő. e.
1959. június 9.
Irányelvek a közoktatási rendszer fejlesztésére. MNL OL 288 f. 5/183. ő. e. 1960. május 17.
Irányelvek oktatási rendszerünk továbbfejlesztésére. Népszabadság, 1960. szeptember 4.
Vita előtt. Népszabadság, 1960. szeptember 6.
 Szakirodalom
Ábent Ferenc (1965, szerk.): A közoktatásügy Európa szocialista országaiban. OPI, Budapest.
Coumel, L. (2009): The scientist, the pedagogue and the Party official: interest groups, public opinion and decision-
making in the 1958 education reform. In: Ilic, M. – Smith, J. (szerk.): Soviet State and Society under Nikita
Khrushchev. Routledge, London-New York, 66-85.
Csanádi Mária (1995): Honnan tovább? Pártállam ás átalakulás. T-Twins - KTI, Budapest.
Halász Gábor (1984): Az oktatáspolitika szerkezete a hatvanas-hetvenes években. Medvetánc, 2-3. 73-85.
Mincu, M. (2016): Communist education as modernisation strategy? The swings of the globalisation pendulum in
Eastern Europe (1947–1989), History of Education, 45:3, 319-334.
Németh András – Garai Imre – Szabó Zoltán András (2016, szerk.): Neveléstudomány és pedagógiai kommunikáció
a szocializmus időszakában. Gondolat, Budapest.
Rudman, H. C. (1964): Structure and Decision-Making in Soviet Education. US Department of Health, Education
and Welfare, Washington.
Sáska Géza (2016): A szocialista neveléstudomány rekrutációja 1952 és 1962 között. In: Tóth Péter – Holik Ildikó
(szerk.): Új kutatások a neveléstudományokban 2015. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 255-262.
Setényi János (1992): Az 1961. évi III. (oktatási) törvény politikai vázlata. In: Balogh László (szerk.): Az oktatási
törvénykezés hazai történetéből. OPKM, Budapest, 1992. 64–72.
Timár János (1989): Hatalom és döntésképtelenség. KJK, Budapest.

14. Hálózatok és kapcsolatok
Csanádi, 1995