• Share
  • Email
  • Embed
  • Like
  • Save
  • Private Content
Tankonyvtortenet
 

Tankonyvtortenet

on

  • 2,793 views

A magyar történelemtanítás történetéből: Kis magyar tankönyvtörténet (Katona András bemutatója)

A magyar történelemtanítás történetéből: Kis magyar tankönyvtörténet (Katona András bemutatója)

Statistics

Views

Total Views
2,793
Views on SlideShare
2,386
Embed Views
407

Actions

Likes
0
Downloads
27
Comments
0

3 Embeds 407

http://www.tortenelemtanitas.hu 397
http://www.slideshare.net 7
http://webcache.googleusercontent.com 3

Accessibility

Categories

Upload Details

Uploaded via as Microsoft PowerPoint

Usage Rights

© All Rights Reserved

Report content

Flagged as inappropriate Flag as inappropriate
Flag as inappropriate

Select your reason for flagging this presentation as inappropriate.

Cancel
  • Full Name Full Name Comment goes here.
    Are you sure you want to
    Your message goes here
    Processing…
Post Comment
Edit your comment

    Tankonyvtortenet Tankonyvtortenet Presentation Transcript

    • A magyar történelemtanítás történetéből: Kis magyar tankönyvtörténet Párbeszéd a történelemtankönyvről - Nemzetközi konferencia Budapest, OPKM, 2010. március 27.
    • Hazai gyökerek
      • Comenius 1650 és 1654 közötti sárospataki működése idején kidolgozott „ panszofikus iskola ” tervében írja: „ Minthogy a történelem tanulása igen gyönyörködteti az érzékeket, izgatja a képzeletet, ékesíti a műveltséget, gazdagítja a nyelvet, élesíti a dolgokról alkotott ítéletet és észrevétlenül fejleszti az okosságot […] azt kívánjuk, hogy valamennyi osztályon végig állandó kísérője legyen az elsőrendű tárgyaknak. ”
      • Apáczai Cere János Magyar Enciklopédiá ja IX. rész: „ Az ekkéntig megtörtént dolgokról ” szól, „a világ teremtésétől” 1654-ig: „ 1267-ben egy asszony Hollandiában háromszázhatvanöt gyermeket szült. […] 1527: Lajos király kétszázezer magával elvész a török miatt egy frigy felbontásáért. ”
    • Európai gyökerek – „sleidan”
      • Johannes Sleidanus (1506-1556) német történész, aki I. Ferenc francia király szolgálatába áll, majd – mivel hugenottának vallotta magát – menekülnie kell.
      • De quatuor sumnis imperiis : Babylonico, Persico, Graeco et Romano libri tres. Amsterdam, 1667.
      • Ebben a történelem tantárgy arra hivatott, hogy bizonyítsa: beteljesedett Dániel próféta jövendölése. Németre, franciára és angolra is lefordították munkáját, mely 80 kiadást ért meg a XVIII. század elejéig.
      • Maróthy György még 1741-es tantervi javaslatában is az ő könyvét ajánlja bevezetésre Debrecenben.
    • Az első hazai tanterv és módszertani útmutatás a jezsuita Instructio (1735)
      • 1735: Kiadják Nagyszombatban az Instructio privata seu typus cursus annui pro sex humanioribus classibus című tanulmányi szabályzatot, melyet III. Károly az osztrák jezsuita iskolákban hivatalossá tett.
      • Magyarországon P. Wagner Károly (1675-1748) nyomán vezették be. Ebben jelent meg először a történelem , és mint kísérő tantárgy a földrajz tanítása.
      • 1731: P. Wagner Károly Rudimenta Historica c. műve, amelyben a bibliai történetektől végig tárgyalta az egész világtörténetet. Az utolsó, a hatodik kötetben a hazai történelem is tárgyalásra került, 22 oldal ban.
      • (300 oldalon csaknem másfélezer kérdés!)
    • Bél Mátyás pozsonyi evangélikus iskolája
      • Bél Mátyás (1684-1747) 1714-től a pozsonyi evangélikus líceum igazgatója. Bevezette a pontos tantervet. A tanárok munkáját ellenőrizte, az oktatásról jegyzőkönyvet vezetett.
      • Az általa oly fontosnak tartott földrajzi és történeti ismeretek mellett magas színvonalon folytatta a modern nyelvek oktatását.
      • Magyar és egyetemes történelmet külön tanítottak.
    • A történelem mint „reális tárgy”
      • Johann Henrich Zopf Grundlegung der Universal-Historie c. könyvében szakított a történelem birodalmakra való tagolásával, és a történelmet ókorra (Krisztus születéséig) és újkorra (Krisztus születésétől 1745-ig) osztotta, és ezeken belül századonként tekintette át a fontosabb országok történetét, a tudományok és a művészetek kiemelkedő eredményeiről sem hallgatva.
      • Ezzel kezdett a történelem – a korabeli szóhasználatban – „ reális tantárggyá ” válni, ami azt jelentette, hogy a tantárgy reális ismereteket közöljön a kortárs államok múltjáról.
    • A modern történelemtanítás előre-jelzése: a piarista Methodus (1757)
      • „ nem a háborúk és hódítások megismertetése, nem adatok sokaságának bemagoltatása a cél, hanem a műveltség fejlődését, a tudományok, művészetek gyarapodását, az erkölcsi szokások nemesedésének útjait kell a történelemben tanulmányozni. Az egyes történelmi események között a mozgató rugók feltárása, a megismert okokból eredő következmények vizsgálata egy-egy ország életének alakulása szempontjából – ez szükséges. ”
      • a hazai és egyetemes történelem külön tanítása;
      • a tananyagmagolás helyett az ok-okozati kapcsolatok feltárása;
      • az új – a régi „észbe vésető-felmondó” módszert felváltó – „kérdező-megértő” eljárás;
      • a hadtörténet helyett a tudomány és a művészetek előtérbe helyezése;
      • az erkölcsi nemesítésre felhasznált történelemtanítás ideálja.
    • A „csúcstartó” tankönyv
      • 1771: Kis Tükör: Szent Históriának Summája (28 old.) főcímmel, Magyarország Kis Tüköre (114 old., benne földrajz 22 old., alkotmánytan 17 old., tehát a történelem 75 old.).
      • 1773: Hármas Kis Tükör: Erdélyország Kis Tükörével (48 old.) egészül ki.
      • „ Csúcstartó” tankönyv, mert 1771 és 1854 között bizonyítottan 73, de valószínűleg ennél is több, kiadása jelent meg.
      • „ Hogy Magyarország a múlt század közepén már magyar volt: ez Losontzinak az elvitathatatlan érdeme és a Hármas Kis Tükör áldásos eredménye. ” (Neményi Imre)
    • A Ratiok kora (1777, 1806) Magyarország történelme 1526- tól „a ma szerencsésen kormányzó” uralkodóig IV. év : Rövid bevezetés, a történelem haszna, Magyarország tört. 1526-ig III. év : Magyarország tört. „a jelenleg boldogító kormányzat” ismertetéséig II. év : Magyarország tört. 1526-ig 1806 1777 Kisgimnáziumok „ Magyarország történelme I. Ferdinándtól napjainkig” II. év : A császárok története I. Rudolftól kezdve. Egyháztört. öf. „ A történelem tanulmányozása, a magyarok vezéreitől, s folytatva egészen I. Ferdinándig” I. év : „ismétlés a kisgimnázium tankönyvéből”, majd a császári és királyi birodalom története Gimnáziumok
    • A Ratiok jelentősége
      • nevelésközpontúság , a pszichológiai (életkori adottságok), technikai (a tanításra fordítandó idő) és tartalmi (hazai történelem tanításának fontossága) szempontok;
      • jó és hű állampolgárok (alattvalók) nevelése;
      • megszületett a magyar és egyetemes történelem együtt es tanításának a tradíciója;
      • a második Ratio az ún. anyanyelvi iskolák („elemi”) egy részében is előírta a történelem tanítását;
      • megszületett a koncentrikus történelemtananyag-beosztás ;
      • módszertani utasítás , mely ezt követően egészen 1978-ig tanterveink szerves részét képezte;
      • tankönyv : Pray György háromkötetes és 1577 lapos munkája, a Historia regum Hungariae (A Magyar Királyság története, 1801).
    • Nagy tanárok félévszázada I. (Debrecen)
      • Budai Ézsaiás (1776-1841) Polihisztor : teológus, történetíró, klasszika-filológus, pedagógus, térképkiadó, tantervkészítő és tankönyvíró debreceni professzor.
      • A magyar nyelvű oktatás egyik első szorgalmazója.
      • Történeti munkái : Közönséges história (1800); Magyarország históriája I-III. (1805-12); Oskolai Ó Átlás (1800).
      • Péczely József (1789-1849) A magyarok történetei Á’siából kijövetelöktől fogva a mai időkig 1-2. darab (1937) irodalomközpontú felfogása.
    • Nagy tanárok félévszázada II. Pataktól Pestig Csengery József (1796-1850), Patak híres tanára. Fő műve: Az egyetemes történettudomány vázlata (1843) rövidebb Bolla művénél (346 lap); Bocsor István (1807-1885), Pápa lánglelkű professzora (képünkön). Művei jobbára kéziratban maradtak fenn: Kivéve: Magyarország történelme különös tekintettel a jogfejlésre I-IV. 1861-1869; Vajda Péter (1808-1846) a nemzet tanítója, Szarvas híres tanára.
    • Nagy tanárok félévszázada III. Katolikus tanárok
      • Pray György (1723-1801) jezsuita apát: Historia regum Hungariae, Buda, 1801. A II. Ratio tankönyve.
      • Bolla Márton (1751-1831) piarista rendfőnök: Az általános világtörténet főbb vonalai (latinul, de 40-es években magyarra fordítják).
      • Spányik Glicér (1781-1850) ellentmondásos személyisége, a budai helytartótanács tanulmányi bizottságának osztályvezetője (1840-1850).
      • Horváth Mihály (1809-1878), az akadémikus történetíró, a demokrácia történetírója (Fenyő István). A magyarok története Európába költözésöktől mostanig. A tanuló ifjúság számára. Pápa (!), 1841. 115 l. ( Kis magyar történet )
      • Vasvári Pál (1826-1849), a honszerelem tanára Teleki Blanka leánynevelő intézetének ifjú oktatója. Történeti Névtár (1848. január)
    • A poroszos iskolarendszer hálójában
      • Organisationsentwurf (1849. szept. 15.) Leo Thun miniszter, Franz Exner és Hermann Bonitz szerzők.
      • Jelentősége: a 8 osztályos gimnázium (1945-ig) és az érettségi bevezetése (máig).
      • Tárgyunk helye és szerepe: földrajzzal együtt; újabb korok az osztrák állam történeteként jelennek meg az algimnáziumban (I-IV. oszt.) és főgimnáziumban (V-VIII. oszt.) egyaránt. A tantervi utasítás érvelése a nemzeti történelem tanítása ellen.
      • Kármán Mór 1879-es tanterve filozófiai gondolatait Hegel műveiből merítette, a pedagógus Ziller magyar tanítványa és Herbart magyar alkalmazója volt, a Deák és Eötvös által meghatározott kultúrpolitikai úton haladt, liberalizmusa azonban kortársainál mélyebb.
      • 1899-es hungarocentrikus tanterv (történelem 4 körben!)
    • Történelemtankönyveink a dualizmus korában
      • Ekkor honosodnak meg , addig ahány tanár, annyi – többnyire diktált – tankönyvszöveg.
      • Állami tanterv kötelezővé tétele -> egységesedési folyamat -> nő a tankönyv jelentősége. (Trefort Ágoston kultuszminiszter - képünkön)
      • 1883. évi XXX., ún. középiskolai törvény: országossá tette az 1879-es tantervet -> iskolai tankönyvhasználat ellenőrzése -> tankönyvbírálat és –engedélyezés (Országos Közoktatási Tanács)
      • „ Iszonyú tankönyváradat ” (Varga Ottó): Franklin Társulat (volt Landerer és Heckenast), Lampel Rt., Lauffer Rt., Atheneum Kiadó, Eggenberger-féle könyvkereskedés, Szent István Társulat.
      • A századfordulón: 70 tankönyv 163 gimnáziumnak és 32 reáliskolának (hétféle felekezet, állami, alapít-ványi, magán, katolikus és királyi katolikus iskola).
    • Tankönyvírók – tankönyvek
      • Mangold Lajos: Magyarország oknyomozó története. 1883. Csuday Jenő, Szölgyémy János, Varga Ottó világtörténetei.
      • Jelentős történészek is: Márki Sándor (felső kép) Horváth Mihály tankönyvét dolgozza át, térképmellékletekkel (Homolka József kartográfus), Marczali Henrik (alsó kép) az első színes tablómellékleteket is tartalmazó politikai földrajz tankönyvet jelenteti meg (Az Osztrák-Magyar Monarchia politikai földrajza. Franklin, 1887.), Sebestyén Gyula III. osztályos tankönyve (A magyar nemzet története a mohácsi vészig) már az 1899-es tanterv után lát napvilágot.
      • Felekezeti megoszlás: Csuday Jenő, Szölgyémy János (katolikus), Dierner Endre, Ladányi Gedeon (prot.), Mangold Lajos (állami), Marczali Henrik,Varga Ottó ált.
    • Szertáras tárgy lesz a történelem Kogutowitz Manó (felső kép)és Károly térképei, atlaszai; Marczali Henrik : A magyar történelem kútfőinek kézikönyve; Mika Sándor magyar történelmi és világtörténelmi olvasókönyvei; Szentpétery Imre (alsó kép): Történelmi magánolvasmányok; Polgár György képatlasza; továbbá falitáblák, diapozitívek, applikációs képek, oklevél fakszimilék, gipsz-pecsétutánzatok, pénzérme-másolatok és különböző "domború művek„.
    • Trianon után
      • Károlyi Mihály az etnikai , a Horthy-korszak a területi integritás talaján.
      • Az iskolaügy kezdetben nyíltan irredenta , majd árnyaltabban a revízió alapján áll. Ez a „nemzeti” tárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz, gazdaságtan) erősödését hozza.
      • A kedvenc példa 1871 és a Schullererek, tehát az iskoláknak a revansizmus szellemét kell sugározni + katonai előképzés, testi-lelki értelemben egyaránt.
      • Szekfű Gyula Három nemzedéke a történelemtanárokra hat, míg Hóman Bálint, Teleki Pál írásai is a pedagógusokat akarják megnyerni a revansizmus gondolatának.
    • A Horthy-korszak tankönyveiről
      • Tartalmi kérdések:
      • A tankönyvek sokáig nem vesznek tudomást a bekövetkezett változásokról ( intereger Mo. ). Először Takáts György és Koczogh András tankönyvei.
      • Tovább él a dualizmus kori közjogi, köznemesi szemlélet.
      • Legyőzetlenség (!) látszata vagy legalább a Dolchstoss (Tőrdöfés) elmélet (a hátország a felelős).
      • Az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság egyidejű elvetése (Trianon okozói), Apponyi Albert nevének istenítése (még nem Horthy!), Trianonnal kapcsolatban francia-szláv felelősség , az érvelés történeti és nem a reálisabb etnikai (Mo. mint a Nyugat védőbástyája, a germán-szláv tömb közti egyensúly).
      • Aktualizálás, legitimista álláspont, monarchista érzelmek.
      • Metodikai újítások:
      • A tankönyvhasználat a tanári munka szerves része lesz a 20-as évek végére, egy-egy tankönyvi fejezet pontosan egy-egy óra anyagát öleli fel, oldalcímek kel, melyek az anyagegység rövid vázlatát adják.
    • Kiadók, szerzők és tankönyvek
      • Radikálisan csökken az engedélyezett tankönyvek száma, de a szabad verseny fennmarad: katolikus iskolák tankönyvei: Szent István Társulat; protestáns iskolák tankönyvei : Franklin, Városi Nyomda (Debrecen), Egyetemi Nyomda (Budapest); nem felekezeti tankönyvei: Atheneum, Lampel.
      • Tankönyvszerzők között: történelemtudósok (Domanovszky Sándor, Szabó Dezső, Madai Pál) és szakdidaktikusok (Ember István, Dékány István, Marczell Ágoston, Balanyi György). Vagyis csökken a közvetlen kapcsolat a történettudománnyal, de nő a pedagógiai követelmények sora.
      • Történészek:
      • Domanovszky Sándor pozitivista szellemiségű magyar és egyetemes történeti könyvei (Egyetemi Nyomda, Lampel);
      • Szabó Dezső magyar történeti képes könyve már Horthyt idealizálja (1924-ben!);
      • Maday Pál magyar történeti könyve Trianonnal kapcsolatosan demagóg propagandisztikus elemeket is tartalmaz.
    • Szerzők és tankönyvek
      • Szakidaktikusok:
      • Ember István szellemtörténeti munkái adatbőség (Domanovszky) helyett a tömörségre törekednek;
      • Marczell Ágoston (Szolomájer/Szegedi Taszilóval együtt) az istentagadást és a hazafiatlan nemzetköziséget jelölik meg fő bajként;
      • Dékány István a szintetikus látásmódot részesíti előnyben;
      • Balanyi György (Jászai Rezső társszerzővel) munkái bizalmat akarnak kelteni a fennálló társadalmi rend iránt;
      • A parasztság is feltűnt e korszak történelemkönyveinek a lapjain. Varga Zoltán református történelemkönyvei egyes népi írók szemléletét is tükrözik.
      • Jellemző: a tankönyvek nagy rotációja, megnőtt a legújabb kor, sőt a jelenkor súlya, 1918/19-cel kapcsolatban idegen (szabadkőműves, polgári radikális, szociáldemokrata, kommunista, zsidóság) felelősség, megszületik a Horthy-legenda, parasztság megjelenése.
    • A rövid demokratikus időszak: A történelemtanítás változásai
      • Az 1945/46-os Kiegészítő utasítások teljesen eltérő céljai:
      • demokratikus gondolkodás;
      • tájékozódás a jelen társadalom életfolyamataiban;
      • adatok bősége helyett a kauzális kapcsolatok megvilágítása;
      • fogalmak tisztázása a tanulók értelmi fokának megfelelően;
      • mutassunk rá nemzetünk történelmének árnyoldalára is
      • módszertani szempontból azonban csak a tárgy tudományossága, a herbarti pedagógia helyett, sőt
      • a felületes aktualizálás támogatása.
      • Igényes tankönyvsorozatok fiatal történészektől: Ferenczy Endre, Fischer Endre, Komjáti Miklós, Makkai László, Csapodi Csaba, Berlász Jenő, Kosáry Domokos, Mérei Gyula.
    • Az 1946. évi általános iskolai tanterv
      • nyíltan elutasítja a marxista történelemtanítást (osztályharcok története), de az ún. idealizmust (szellemtörténet) is;
      • éles szembenállás a korábbi nacionalista, militarista célokkal;
      • teret követel a reformpedagógia vívmányainak, főleg az alsóbb (V-VI. oszt.) évfolyamokon.
      Heckenast Gusztáv-Karácsonyi Béla-Feuer Klára-Zsigmond László: Történelem 8. oszt. 1948. 255 old. VIII. A magyar föld és nép elbeszélő története a szatmári békéig, figyelemmel a kor világtörténelmi eseményeire is Zsigmond László-Pach Zsigmond Pál-Ravasz János-Heckenast Gusztáv: Történelem 7. oszt. 1948. 200 old. VII. A magyar föld és nép elbeszélő története a szatmári békéig, figyelemmel a kor világtörténelmi eseményeire is Kosáry Domokos-Vajda György Mihály: Történelmi olvasmányok 6. oszt. 1947. 304 old. VI. Képek, elbeszélések, jelenetek a magyar föld, magyar nép történetéből a szatmári békétől napjainkig Kosáry Domokos-Vajda György Mihály: Történelmi olvasmányok 5. oszt. 1947. 207 old. V. Képek, elbeszélések, jelenetek a magyar föld, magyar nép történetéből a legrégibb időktől a szatmári békéig
    • Az olvasmánytárgyalás előnyei és hátrányai
      • A világnézeti semlegesség meghirdetése időlegesen gátat vet a marxista szellemiség terjedésének (vö. 1945-ös és 1947-es „káderképző” tanfolyamok), sőt a Köznevelés „az istenhit és a felebaráti szeretet” „örök érvényű történelmi posztulátumának” tanítását szorgalmazza, Dewey reformpedagógiai nézeteit propagálja.
      • Felületes, egysíkú aktualizálások (pl. a tatárjárás utáni újjáépítést egybevetni az akkorival), és kezd kialakulni a tankönyvfetisizmus , a tanárok bizonytalansága és óvatossága miatt.
      • Hátrányok
      • elszürkült a tanítás;
      • mozaikokra darabolódott a
      • történelem;
      • a tanítás a történelmi jelenségek
      • szintjén maradt;
      • a lényeg irányába ható elemzést tudatosan elhárította magától.
      • Előnyök
      • biztosabban lehetett életre
      • kelteni a múlt valóságát;
      • könnyebben igazodni a tanulók
      • fejlettségi szintjéhez;
      • a történetek önálló
      • feldolgozása könnyebb
      • aktivizálással.
    • A tankönyvek marxista-leninista-sztálinista szemlélete
      • Szemléleti alap még: Heckenast Gusztáv-Incze Miklós-Karácsonyi Béla-Lukács Lajos-Spira György: A magyar nép története. Rövid áttekintés (1953)
      • Jellemzők :
      • Habsburg-ellenesség és nemzeti küzdelmek osztályharccal történő azonosítása;
      • az osztályszempontoknak nem megfelelő személyek, rétegek történelmi „szemétdombra” dobása;
      • nagyorosz nacionalizmus tolerálása, de vele szemben minden más (pl. lengyel szabadságharcok) elítélése;
      • személyi kultusz támogatása (Rákosi, Sztálin képek, „klasszikusok” idézetei);
      • az osztályharc folyamatos éleződésének hangoztatása, nemzeti sajátosságok feláldozása az internacionalizmus oltárán;
      • fogalmi maximalizmus, erős intellektualizálás, frázisos deklarálás;
      • a tankönyvet leadni, abból baj nem lehet: tanulói kiselőadások (pozitív!);
      • Az Alkotmánytan csődje.
      Mód Aladár könyvének 1. kiad. 1943-ban jelent meg!
    • Az „egytankönyvűség” létrejötte
      • 1949 márciusában a Kossuth-díj ezüst fokozatával tüntették ki a szerzőket „az általános iskolák 7. és 8. osztálya számára írt első marxista-leninista szemléletű, pedagógiai és ideológiai szempontból egyaránt igényes történelemtankönyvért”.
      • Az 1949/50-es tanév ben aztán az összes „első” általános iskolai tankönyvet kicserélték „marxista-leninistára”.
      • 1949 márciusában megszületik a Tankönyvkiadó (Nemzeti) Vállalat a „tankönyvek, iskolai és egyéb nyomtatványok kiadására”.
    • Központilag irányított történelem
      • A szocialista tömb országaiban – így Magyarországon is – a legfontosabb társadalomtudományi tantárgy a történelem .
      • A történelem oktatása pedig központilag ellenőrzött, jóváhagyott tantervek és tankönyvek alapján mehetett csak végbe.
      • Mivel a tankönyvek a rendszer önkifejezésének fontos eszközei lettek, ezért a merev dogmatizmus, sematizmus, ideológiai korlátok, sztereotipizálás, nagyfokú hiányosságok és elhallgatások jellemezték, persze főként az 1950-es évek tanítását.
      • A tankönyvek mind szakmailag, mint oktatáspolitikai nyitottság szempontjából, csak az 1980-as évek közepétől változhattak, alakulhattak teljes egészükben, de az 1960-as évektől bizonyos fokú módosulás, előrelépés volt érzékelhető a történelemtanításban.
      Csiszér Béla és Sári Gusztáv tankönyve
    • Azok a hatvanas évek …
      • Új alapelvek az 1962-es reformtantervhez:
      • a történelem komplex (nem csupán politikatörténeti) felfogása,
      • a világtörténelmi látásmód ,
      • s a történelemtanítás időszerűség e (az aktualizálások helyett), mát szolgáló volta.
      • Új tankönyvíró gárda :
      • Hegedűs Géza és Filla István 5. osztályos tankönyve;
      • Gyapay Gábor és Ritoók Zsigmond I. osztályos tankönyve;
      • Eperjessy Géza és Benczédi László II. osztályos tankönyve;
      • Unger Mátyás III. osztályos tankönyve
      • Forráselemző órák a gimnázium III. osztályában  Forrásszemelvények. Történelmi olvasókönyv-sorozat  Történelmi atlasz (1960)
      • Régen volt, hogy is volt? Történetek … olvasókönyv-sorozat  Képes történelmi atlasz (1970) + falitérképek, oktatófilmek, applikáció, diapozitívek, vaktérképek, fóliaképek, Iskolarádió, majd Iskolatelevízió.
    • A 80-as évek tankönyvei, taneszközei
      • Az 1978/80-as tanterv nyomán:
      • Filla István, Balla Árpád, Helméczy Mátyás általános iskolai tankönyvei;
      • Gyapay Gábor-Ritoók Zsigmon, Eperjessy Géza, Závodszky Géza gimnáziumi tankönyvei.
      • Állampolgári ismeretek, társadalmi ismeretek tanításának bevezetése.
      • Taneszközök újabb generációja: fóliatranszparens-sorozatok, tematikus rendszerező falitáblák, új típusú és szellemű oktatófilmek, képes falitérképek, életmód-történeti diasorozatok, tanulói egység- és forráscsomagok .
    • Az elmúlt 200 év magyarországi történelemtanításának jellemzői (Szebenyi Péter nyomán) tankönyv + források + szemléltetőeszközök + tanulói eszközök tankönyv + források + szemléltetőeszközök tankönyv fetisizmus Eszköz közös feldolgozás – egyéni feldolgozás közös feldolgozás magyarázat – megértés Módszer osztályonkénti oktatás – egyéni fejlesztés osztályonkénti oktatás – természetes kiválasztódás Egyéni oktatás – egyéni fejlesztés Szervezeti keret XX. század vége XIX. század vége XVIII. század vége
    • A tankönyvekben domináló eszmei hatás (Szebenyi Péter nyomán) Eszmei sokszínűség 1990– Történelmi materializmus 1948–1989 Monopolista szervezeti keretek Eszmei sokszínűség 1945–1948 A keresztény nemzeti állam eszméje, irredentizmus 1920-1944 Történelmi materializmus 1919. III–VII. hó A nemzeti állam eszméje 1900-1919 Eszmei sokszínűség 1867–1900 Az állam, a nemzet, a nemzetállam eszméje 1777-1867 Katolicizmus, protestantizmus 1650–1777 Monopolista-diktatórikus Hegemonikus Pluralista-demokratikus Pluralista Időszak
    • Köszönöm a figyelmet!
      • „ Haurit aquam cribo, qui vult discere sine libro.” „Szitával merít vizet az, aki könyv nélkül akar tanulni.”
      • (Középkori közmondás)
      • Katona András főiskolai docens
      • ELTE BTK Történeti Intézet
      • [email_address]