A magyar történelemtanítás történetéből: Kis magyar tankönyvtörténet Párbeszéd a történelemtankönyvről  - Nemzetközi konfe...
Hazai gyökerek <ul><li>Comenius  1650 és 1654 közötti sárospataki működése idején kidolgozott „ panszofikus iskola ” tervé...
Európai gyökerek – „sleidan” <ul><li>Johannes Sleidanus  (1506-1556) német történész, aki I. Ferenc francia király szolgál...
Az első hazai tanterv és módszertani útmutatás a jezsuita Instructio (1735) <ul><li>1735: Kiadják   Nagyszombatban  az  In...
Bél Mátyás pozsonyi evangélikus iskolája <ul><li>Bél Mátyás  (1684-1747) 1714-től a pozsonyi evangélikus líceum igazgatója...
A történelem mint „reális tárgy” <ul><li>Johann Henrich Zopf   Grundlegung der Universal-Historie  c. könyvében szakított ...
A modern történelemtanítás előre-jelzése: a piarista Methodus (1757) <ul><li>„ nem a háborúk és hódítások megismertetése, ...
A „csúcstartó” tankönyv <ul><li>1771:  Kis Tükör:  Szent Históriának Summája (28 old.) főcímmel, Magyarország Kis Tüköre (...
A Ratiok kora (1777, 1806) Magyarország  történelme  1526-  tól  „a  ma  szerencsésen  kormányzó”  uralkodóig  IV. év :  R...
A Ratiok jelentősége <ul><li>nevelésközpontúság , a pszichológiai (életkori adottságok), technikai (a tanításra fordítandó...
Nagy tanárok félévszázada I. (Debrecen) <ul><li>Budai Ézsaiás  (1776-1841)  Polihisztor : teológus, történetíró, klasszika...
Nagy tanárok félévszázada II.  Pataktól Pestig Csengery József  (1796-1850), Patak híres tanára. Fő műve:  Az egyetemes tö...
Nagy tanárok félévszázada III. Katolikus tanárok <ul><li>Pray György  (1723-1801)   jezsuita apát: Historia regum Hungaria...
A poroszos iskolarendszer hálójában <ul><li>Organisationsentwurf  (1849. szept. 15.) Leo Thun miniszter, Franz Exner és He...
Történelemtankönyveink a dualizmus korában <ul><li>Ekkor honosodnak meg , addig ahány tanár, annyi – többnyire diktált – t...
Tankönyvírók – tankönyvek <ul><li>Mangold Lajos:  Magyarország oknyomozó története. 1883.  Csuday Jenő, Szölgyémy János, V...
Szertáras tárgy lesz a történelem Kogutowitz Manó  (felső kép)és Károly térképei, atlaszai; Marczali Henrik : A magyar tör...
Trianon után <ul><li>Károlyi Mihály az  etnikai , a Horthy-korszak a  területi integritás  talaján. </li></ul><ul><li>Az  ...
A Horthy-korszak tankönyveiről <ul><li>Tartalmi kérdések: </li></ul><ul><li>A tankönyvek sokáig nem vesznek tudomást a bek...
Kiadók, szerzők és tankönyvek <ul><li>Radikálisan csökken az engedélyezett tankönyvek száma, de a szabad verseny fennmarad...
Szerzők és tankönyvek <ul><li>Szakidaktikusok: </li></ul><ul><li>Ember István  szellemtörténeti munkái adatbőség (Domanovs...
A rövid demokratikus időszak: A történelemtanítás változásai <ul><li>Az  1945/46-os Kiegészítő utasítások  teljesen eltérő...
Az 1946. évi általános iskolai tanterv <ul><li>nyíltan elutasítja a marxista történelemtanítást (osztályharcok története),...
Az olvasmánytárgyalás előnyei és hátrányai <ul><li>A  világnézeti semlegesség  meghirdetése időlegesen gátat vet a marxist...
A tankönyvek marxista-leninista-sztálinista szemlélete <ul><li>Szemléleti alap még:  Heckenast Gusztáv-Incze Miklós-Karács...
Az „egytankönyvűség” létrejötte <ul><li>1949 márciusában a  Kossuth-díj  ezüst fokozatával tüntették ki a szerzőket „az ál...
Központilag irányított történelem <ul><li>A szocialista tömb országaiban – így Magyarországon is – a  legfontosabb társada...
Azok a hatvanas évek … <ul><li>Új alapelvek  az 1962-es reformtantervhez:  </li></ul><ul><li>a történelem  komplex  (nem c...
A 80-as évek tankönyvei, taneszközei <ul><li>Az 1978/80-as tanterv nyomán:  </li></ul><ul><li>Filla István, Balla Árpád,  ...
Az elmúlt 200 év magyarországi történelemtanításának jellemzői (Szebenyi Péter nyomán) tankönyv + források + szemléltetőes...
A tankönyvekben domináló eszmei hatás (Szebenyi Péter nyomán)  Eszmei sokszínűség   1990–  Történelmi materializmus   1948...
Köszönöm a figyelmet! <ul><li>„ Haurit aquam cribo, qui vult discere sine libro.” „Szitával merít vizet az, aki könyv nélk...
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Tankonyvtortenet

2,744 views

Published on

A magyar történelemtanítás történetéből: Kis magyar tankönyvtörténet (Katona András bemutatója)

Published in: Education
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
2,744
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
469
Actions
Shares
0
Downloads
32
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Tankonyvtortenet

  1. 1. A magyar történelemtanítás történetéből: Kis magyar tankönyvtörténet Párbeszéd a történelemtankönyvről - Nemzetközi konferencia Budapest, OPKM, 2010. március 27.
  2. 2. Hazai gyökerek <ul><li>Comenius 1650 és 1654 közötti sárospataki működése idején kidolgozott „ panszofikus iskola ” tervében írja: „ Minthogy a történelem tanulása igen gyönyörködteti az érzékeket, izgatja a képzeletet, ékesíti a műveltséget, gazdagítja a nyelvet, élesíti a dolgokról alkotott ítéletet és észrevétlenül fejleszti az okosságot […] azt kívánjuk, hogy valamennyi osztályon végig állandó kísérője legyen az elsőrendű tárgyaknak. ” </li></ul><ul><li>Apáczai Cere János Magyar Enciklopédiá ja IX. rész: „ Az ekkéntig megtörtént dolgokról ” szól, „a világ teremtésétől” 1654-ig: „ 1267-ben egy asszony Hollandiában háromszázhatvanöt gyermeket szült. […] 1527: Lajos király kétszázezer magával elvész a török miatt egy frigy felbontásáért. ” </li></ul>
  3. 3. Európai gyökerek – „sleidan” <ul><li>Johannes Sleidanus (1506-1556) német történész, aki I. Ferenc francia király szolgálatába áll, majd – mivel hugenottának vallotta magát – menekülnie kell. </li></ul><ul><li>De quatuor sumnis imperiis : Babylonico, Persico, Graeco et Romano libri tres. Amsterdam, 1667. </li></ul><ul><li>Ebben a történelem tantárgy arra hivatott, hogy bizonyítsa: beteljesedett Dániel próféta jövendölése. Németre, franciára és angolra is lefordították munkáját, mely 80 kiadást ért meg a XVIII. század elejéig. </li></ul><ul><li>Maróthy György még 1741-es tantervi javaslatában is az ő könyvét ajánlja bevezetésre Debrecenben. </li></ul>
  4. 4. Az első hazai tanterv és módszertani útmutatás a jezsuita Instructio (1735) <ul><li>1735: Kiadják Nagyszombatban az Instructio privata seu typus cursus annui pro sex humanioribus classibus című tanulmányi szabályzatot, melyet III. Károly az osztrák jezsuita iskolákban hivatalossá tett. </li></ul><ul><li>Magyarországon P. Wagner Károly (1675-1748) nyomán vezették be. Ebben jelent meg először a történelem , és mint kísérő tantárgy a földrajz tanítása. </li></ul><ul><li>1731: P. Wagner Károly Rudimenta Historica c. műve, amelyben a bibliai történetektől végig tárgyalta az egész világtörténetet. Az utolsó, a hatodik kötetben a hazai történelem is tárgyalásra került, 22 oldal ban. </li></ul><ul><li>(300 oldalon csaknem másfélezer kérdés!) </li></ul>
  5. 5. Bél Mátyás pozsonyi evangélikus iskolája <ul><li>Bél Mátyás (1684-1747) 1714-től a pozsonyi evangélikus líceum igazgatója. Bevezette a pontos tantervet. A tanárok munkáját ellenőrizte, az oktatásról jegyzőkönyvet vezetett. </li></ul><ul><li>Az általa oly fontosnak tartott földrajzi és történeti ismeretek mellett magas színvonalon folytatta a modern nyelvek oktatását. </li></ul><ul><li>Magyar és egyetemes történelmet külön tanítottak. </li></ul>
  6. 6. A történelem mint „reális tárgy” <ul><li>Johann Henrich Zopf Grundlegung der Universal-Historie c. könyvében szakított a történelem birodalmakra való tagolásával, és a történelmet ókorra (Krisztus születéséig) és újkorra (Krisztus születésétől 1745-ig) osztotta, és ezeken belül századonként tekintette át a fontosabb országok történetét, a tudományok és a művészetek kiemelkedő eredményeiről sem hallgatva. </li></ul><ul><li>Ezzel kezdett a történelem – a korabeli szóhasználatban – „ reális tantárggyá ” válni, ami azt jelentette, hogy a tantárgy reális ismereteket közöljön a kortárs államok múltjáról. </li></ul>
  7. 7. A modern történelemtanítás előre-jelzése: a piarista Methodus (1757) <ul><li>„ nem a háborúk és hódítások megismertetése, nem adatok sokaságának bemagoltatása a cél, hanem a műveltség fejlődését, a tudományok, művészetek gyarapodását, az erkölcsi szokások nemesedésének útjait kell a történelemben tanulmányozni. Az egyes történelmi események között a mozgató rugók feltárása, a megismert okokból eredő következmények vizsgálata egy-egy ország életének alakulása szempontjából – ez szükséges. ” </li></ul><ul><li>a hazai és egyetemes történelem külön tanítása; </li></ul><ul><li>a tananyagmagolás helyett az ok-okozati kapcsolatok feltárása; </li></ul><ul><li>az új – a régi „észbe vésető-felmondó” módszert felváltó – „kérdező-megértő” eljárás; </li></ul><ul><li>a hadtörténet helyett a tudomány és a művészetek előtérbe helyezése; </li></ul><ul><li>az erkölcsi nemesítésre felhasznált történelemtanítás ideálja. </li></ul>
  8. 8. A „csúcstartó” tankönyv <ul><li>1771: Kis Tükör: Szent Históriának Summája (28 old.) főcímmel, Magyarország Kis Tüköre (114 old., benne földrajz 22 old., alkotmánytan 17 old., tehát a történelem 75 old.). </li></ul><ul><li>1773: Hármas Kis Tükör: Erdélyország Kis Tükörével (48 old.) egészül ki. </li></ul><ul><li>„ Csúcstartó” tankönyv, mert 1771 és 1854 között bizonyítottan 73, de valószínűleg ennél is több, kiadása jelent meg. </li></ul><ul><li>„ Hogy Magyarország a múlt század közepén már magyar volt: ez Losontzinak az elvitathatatlan érdeme és a Hármas Kis Tükör áldásos eredménye. ” (Neményi Imre) </li></ul>
  9. 9. A Ratiok kora (1777, 1806) Magyarország történelme 1526- tól „a ma szerencsésen kormányzó” uralkodóig IV. év : Rövid bevezetés, a történelem haszna, Magyarország tört. 1526-ig III. év : Magyarország tört. „a jelenleg boldogító kormányzat” ismertetéséig II. év : Magyarország tört. 1526-ig 1806 1777 Kisgimnáziumok „ Magyarország történelme I. Ferdinándtól napjainkig” II. év : A császárok története I. Rudolftól kezdve. Egyháztört. öf. „ A történelem tanulmányozása, a magyarok vezéreitől, s folytatva egészen I. Ferdinándig” I. év : „ismétlés a kisgimnázium tankönyvéből”, majd a császári és királyi birodalom története Gimnáziumok
  10. 10. A Ratiok jelentősége <ul><li>nevelésközpontúság , a pszichológiai (életkori adottságok), technikai (a tanításra fordítandó idő) és tartalmi (hazai történelem tanításának fontossága) szempontok; </li></ul><ul><li>jó és hű állampolgárok (alattvalók) nevelése; </li></ul><ul><li>megszületett a magyar és egyetemes történelem együtt es tanításának a tradíciója; </li></ul><ul><li>a második Ratio az ún. anyanyelvi iskolák („elemi”) egy részében is előírta a történelem tanítását; </li></ul><ul><li>megszületett a koncentrikus történelemtananyag-beosztás ; </li></ul><ul><li>módszertani utasítás , mely ezt követően egészen 1978-ig tanterveink szerves részét képezte; </li></ul><ul><li>tankönyv : Pray György háromkötetes és 1577 lapos munkája, a Historia regum Hungariae (A Magyar Királyság története, 1801). </li></ul>
  11. 11. Nagy tanárok félévszázada I. (Debrecen) <ul><li>Budai Ézsaiás (1776-1841) Polihisztor : teológus, történetíró, klasszika-filológus, pedagógus, térképkiadó, tantervkészítő és tankönyvíró debreceni professzor. </li></ul><ul><li>A magyar nyelvű oktatás egyik első szorgalmazója. </li></ul><ul><li>Történeti munkái : Közönséges história (1800); Magyarország históriája I-III. (1805-12); Oskolai Ó Átlás (1800). </li></ul><ul><li>Péczely József (1789-1849) A magyarok történetei Á’siából kijövetelöktől fogva a mai időkig 1-2. darab (1937) irodalomközpontú felfogása. </li></ul>
  12. 12. Nagy tanárok félévszázada II. Pataktól Pestig Csengery József (1796-1850), Patak híres tanára. Fő műve: Az egyetemes történettudomány vázlata (1843) rövidebb Bolla művénél (346 lap); Bocsor István (1807-1885), Pápa lánglelkű professzora (képünkön). Művei jobbára kéziratban maradtak fenn: Kivéve: Magyarország történelme különös tekintettel a jogfejlésre I-IV. 1861-1869; Vajda Péter (1808-1846) a nemzet tanítója, Szarvas híres tanára.
  13. 13. Nagy tanárok félévszázada III. Katolikus tanárok <ul><li>Pray György (1723-1801) jezsuita apát: Historia regum Hungariae, Buda, 1801. A II. Ratio tankönyve. </li></ul><ul><li>Bolla Márton (1751-1831) piarista rendfőnök: Az általános világtörténet főbb vonalai (latinul, de 40-es években magyarra fordítják). </li></ul><ul><li>Spányik Glicér (1781-1850) ellentmondásos személyisége, a budai helytartótanács tanulmányi bizottságának osztályvezetője (1840-1850). </li></ul><ul><li>Horváth Mihály (1809-1878), az akadémikus történetíró, a demokrácia történetírója (Fenyő István). A magyarok története Európába költözésöktől mostanig. A tanuló ifjúság számára. Pápa (!), 1841. 115 l. ( Kis magyar történet ) </li></ul><ul><li>Vasvári Pál (1826-1849), a honszerelem tanára Teleki Blanka leánynevelő intézetének ifjú oktatója. Történeti Névtár (1848. január) </li></ul>
  14. 14. A poroszos iskolarendszer hálójában <ul><li>Organisationsentwurf (1849. szept. 15.) Leo Thun miniszter, Franz Exner és Hermann Bonitz szerzők. </li></ul><ul><li>Jelentősége: a 8 osztályos gimnázium (1945-ig) és az érettségi bevezetése (máig). </li></ul><ul><li>Tárgyunk helye és szerepe: földrajzzal együtt; újabb korok az osztrák állam történeteként jelennek meg az algimnáziumban (I-IV. oszt.) és főgimnáziumban (V-VIII. oszt.) egyaránt. A tantervi utasítás érvelése a nemzeti történelem tanítása ellen. </li></ul><ul><li>Kármán Mór 1879-es tanterve filozófiai gondolatait Hegel műveiből merítette, a pedagógus Ziller magyar tanítványa és Herbart magyar alkalmazója volt, a Deák és Eötvös által meghatározott kultúrpolitikai úton haladt, liberalizmusa azonban kortársainál mélyebb. </li></ul><ul><li>1899-es hungarocentrikus tanterv (történelem 4 körben!) </li></ul>
  15. 15. Történelemtankönyveink a dualizmus korában <ul><li>Ekkor honosodnak meg , addig ahány tanár, annyi – többnyire diktált – tankönyvszöveg. </li></ul><ul><li>Állami tanterv kötelezővé tétele -> egységesedési folyamat -> nő a tankönyv jelentősége. (Trefort Ágoston kultuszminiszter - képünkön) </li></ul><ul><li>1883. évi XXX., ún. középiskolai törvény: országossá tette az 1879-es tantervet -> iskolai tankönyvhasználat ellenőrzése -> tankönyvbírálat és –engedélyezés (Országos Közoktatási Tanács) </li></ul><ul><li>„ Iszonyú tankönyváradat ” (Varga Ottó): Franklin Társulat (volt Landerer és Heckenast), Lampel Rt., Lauffer Rt., Atheneum Kiadó, Eggenberger-féle könyvkereskedés, Szent István Társulat. </li></ul><ul><li>A századfordulón: 70 tankönyv 163 gimnáziumnak és 32 reáliskolának (hétféle felekezet, állami, alapít-ványi, magán, katolikus és királyi katolikus iskola). </li></ul>
  16. 16. Tankönyvírók – tankönyvek <ul><li>Mangold Lajos: Magyarország oknyomozó története. 1883. Csuday Jenő, Szölgyémy János, Varga Ottó világtörténetei. </li></ul><ul><li>Jelentős történészek is: Márki Sándor (felső kép) Horváth Mihály tankönyvét dolgozza át, térképmellékletekkel (Homolka József kartográfus), Marczali Henrik (alsó kép) az első színes tablómellékleteket is tartalmazó politikai földrajz tankönyvet jelenteti meg (Az Osztrák-Magyar Monarchia politikai földrajza. Franklin, 1887.), Sebestyén Gyula III. osztályos tankönyve (A magyar nemzet története a mohácsi vészig) már az 1899-es tanterv után lát napvilágot. </li></ul><ul><li>Felekezeti megoszlás: Csuday Jenő, Szölgyémy János (katolikus), Dierner Endre, Ladányi Gedeon (prot.), Mangold Lajos (állami), Marczali Henrik,Varga Ottó ált. </li></ul>
  17. 17. Szertáras tárgy lesz a történelem Kogutowitz Manó (felső kép)és Károly térképei, atlaszai; Marczali Henrik : A magyar történelem kútfőinek kézikönyve; Mika Sándor magyar történelmi és világtörténelmi olvasókönyvei; Szentpétery Imre (alsó kép): Történelmi magánolvasmányok; Polgár György képatlasza; továbbá falitáblák, diapozitívek, applikációs képek, oklevél fakszimilék, gipsz-pecsétutánzatok, pénzérme-másolatok és különböző &quot;domború művek„.
  18. 18. Trianon után <ul><li>Károlyi Mihály az etnikai , a Horthy-korszak a területi integritás talaján. </li></ul><ul><li>Az iskolaügy kezdetben nyíltan irredenta , majd árnyaltabban a revízió alapján áll. Ez a „nemzeti” tárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz, gazdaságtan) erősödését hozza. </li></ul><ul><li>A kedvenc példa 1871 és a Schullererek, tehát az iskoláknak a revansizmus szellemét kell sugározni + katonai előképzés, testi-lelki értelemben egyaránt. </li></ul><ul><li>Szekfű Gyula Három nemzedéke a történelemtanárokra hat, míg Hóman Bálint, Teleki Pál írásai is a pedagógusokat akarják megnyerni a revansizmus gondolatának. </li></ul>
  19. 19. A Horthy-korszak tankönyveiről <ul><li>Tartalmi kérdések: </li></ul><ul><li>A tankönyvek sokáig nem vesznek tudomást a bekövetkezett változásokról ( intereger Mo. ). Először Takáts György és Koczogh András tankönyvei. </li></ul><ul><li>Tovább él a dualizmus kori közjogi, köznemesi szemlélet. </li></ul><ul><li>Legyőzetlenség (!) látszata vagy legalább a Dolchstoss (Tőrdöfés) elmélet (a hátország a felelős). </li></ul><ul><li>Az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság egyidejű elvetése (Trianon okozói), Apponyi Albert nevének istenítése (még nem Horthy!), Trianonnal kapcsolatban francia-szláv felelősség , az érvelés történeti és nem a reálisabb etnikai (Mo. mint a Nyugat védőbástyája, a germán-szláv tömb közti egyensúly). </li></ul><ul><li>Aktualizálás, legitimista álláspont, monarchista érzelmek. </li></ul><ul><li>Metodikai újítások: </li></ul><ul><li>A tankönyvhasználat a tanári munka szerves része lesz a 20-as évek végére, egy-egy tankönyvi fejezet pontosan egy-egy óra anyagát öleli fel, oldalcímek kel, melyek az anyagegység rövid vázlatát adják. </li></ul>
  20. 20. Kiadók, szerzők és tankönyvek <ul><li>Radikálisan csökken az engedélyezett tankönyvek száma, de a szabad verseny fennmarad: katolikus iskolák tankönyvei: Szent István Társulat; protestáns iskolák tankönyvei : Franklin, Városi Nyomda (Debrecen), Egyetemi Nyomda (Budapest); nem felekezeti tankönyvei: Atheneum, Lampel. </li></ul><ul><li>Tankönyvszerzők között: történelemtudósok (Domanovszky Sándor, Szabó Dezső, Madai Pál) és szakdidaktikusok (Ember István, Dékány István, Marczell Ágoston, Balanyi György). Vagyis csökken a közvetlen kapcsolat a történettudománnyal, de nő a pedagógiai követelmények sora. </li></ul><ul><li>Történészek: </li></ul><ul><li>Domanovszky Sándor pozitivista szellemiségű magyar és egyetemes történeti könyvei (Egyetemi Nyomda, Lampel); </li></ul><ul><li>Szabó Dezső magyar történeti képes könyve már Horthyt idealizálja (1924-ben!); </li></ul><ul><li>Maday Pál magyar történeti könyve Trianonnal kapcsolatosan demagóg propagandisztikus elemeket is tartalmaz. </li></ul>
  21. 21. Szerzők és tankönyvek <ul><li>Szakidaktikusok: </li></ul><ul><li>Ember István szellemtörténeti munkái adatbőség (Domanovszky) helyett a tömörségre törekednek; </li></ul><ul><li>Marczell Ágoston (Szolomájer/Szegedi Taszilóval együtt) az istentagadást és a hazafiatlan nemzetköziséget jelölik meg fő bajként; </li></ul><ul><li>Dékány István a szintetikus látásmódot részesíti előnyben; </li></ul><ul><li>Balanyi György (Jászai Rezső társszerzővel) munkái bizalmat akarnak kelteni a fennálló társadalmi rend iránt; </li></ul><ul><li>A parasztság is feltűnt e korszak történelemkönyveinek a lapjain. Varga Zoltán református történelemkönyvei egyes népi írók szemléletét is tükrözik. </li></ul><ul><li>Jellemző: a tankönyvek nagy rotációja, megnőtt a legújabb kor, sőt a jelenkor súlya, 1918/19-cel kapcsolatban idegen (szabadkőműves, polgári radikális, szociáldemokrata, kommunista, zsidóság) felelősség, megszületik a Horthy-legenda, parasztság megjelenése. </li></ul>
  22. 22. A rövid demokratikus időszak: A történelemtanítás változásai <ul><li>Az 1945/46-os Kiegészítő utasítások teljesen eltérő céljai: </li></ul><ul><li>demokratikus gondolkodás; </li></ul><ul><li>tájékozódás a jelen társadalom életfolyamataiban; </li></ul><ul><li>adatok bősége helyett a kauzális kapcsolatok megvilágítása; </li></ul><ul><li>fogalmak tisztázása a tanulók értelmi fokának megfelelően; </li></ul><ul><li>mutassunk rá nemzetünk történelmének árnyoldalára is </li></ul><ul><li>módszertani szempontból azonban csak a tárgy tudományossága, a herbarti pedagógia helyett, sőt </li></ul><ul><li>a felületes aktualizálás támogatása. </li></ul><ul><li>Igényes tankönyvsorozatok fiatal történészektől: Ferenczy Endre, Fischer Endre, Komjáti Miklós, Makkai László, Csapodi Csaba, Berlász Jenő, Kosáry Domokos, Mérei Gyula. </li></ul>
  23. 23. Az 1946. évi általános iskolai tanterv <ul><li>nyíltan elutasítja a marxista történelemtanítást (osztályharcok története), de az ún. idealizmust (szellemtörténet) is; </li></ul><ul><li>éles szembenállás a korábbi nacionalista, militarista célokkal; </li></ul><ul><li>teret követel a reformpedagógia vívmányainak, főleg az alsóbb (V-VI. oszt.) évfolyamokon. </li></ul>Heckenast Gusztáv-Karácsonyi Béla-Feuer Klára-Zsigmond László: Történelem 8. oszt. 1948. 255 old. VIII. A magyar föld és nép elbeszélő története a szatmári békéig, figyelemmel a kor világtörténelmi eseményeire is Zsigmond László-Pach Zsigmond Pál-Ravasz János-Heckenast Gusztáv: Történelem 7. oszt. 1948. 200 old. VII. A magyar föld és nép elbeszélő története a szatmári békéig, figyelemmel a kor világtörténelmi eseményeire is Kosáry Domokos-Vajda György Mihály: Történelmi olvasmányok 6. oszt. 1947. 304 old. VI. Képek, elbeszélések, jelenetek a magyar föld, magyar nép történetéből a szatmári békétől napjainkig Kosáry Domokos-Vajda György Mihály: Történelmi olvasmányok 5. oszt. 1947. 207 old. V. Képek, elbeszélések, jelenetek a magyar föld, magyar nép történetéből a legrégibb időktől a szatmári békéig
  24. 24. Az olvasmánytárgyalás előnyei és hátrányai <ul><li>A világnézeti semlegesség meghirdetése időlegesen gátat vet a marxista szellemiség terjedésének (vö. 1945-ös és 1947-es „káderképző” tanfolyamok), sőt a Köznevelés „az istenhit és a felebaráti szeretet” „örök érvényű történelmi posztulátumának” tanítását szorgalmazza, Dewey reformpedagógiai nézeteit propagálja. </li></ul><ul><li>Felületes, egysíkú aktualizálások (pl. a tatárjárás utáni újjáépítést egybevetni az akkorival), és kezd kialakulni a tankönyvfetisizmus , a tanárok bizonytalansága és óvatossága miatt. </li></ul><ul><li>Hátrányok </li></ul><ul><li>elszürkült a tanítás; </li></ul><ul><li>mozaikokra darabolódott a </li></ul><ul><li>történelem; </li></ul><ul><li>a tanítás a történelmi jelenségek </li></ul><ul><li>szintjén maradt; </li></ul><ul><li>a lényeg irányába ható elemzést tudatosan elhárította magától. </li></ul><ul><li>Előnyök </li></ul><ul><li>biztosabban lehetett életre </li></ul><ul><li>kelteni a múlt valóságát; </li></ul><ul><li>könnyebben igazodni a tanulók </li></ul><ul><li>fejlettségi szintjéhez; </li></ul><ul><li>a történetek önálló </li></ul><ul><li>feldolgozása könnyebb </li></ul><ul><li>aktivizálással. </li></ul>
  25. 25. A tankönyvek marxista-leninista-sztálinista szemlélete <ul><li>Szemléleti alap még: Heckenast Gusztáv-Incze Miklós-Karácsonyi Béla-Lukács Lajos-Spira György: A magyar nép története. Rövid áttekintés (1953) </li></ul><ul><li>Jellemzők : </li></ul><ul><li>Habsburg-ellenesség és nemzeti küzdelmek osztályharccal történő azonosítása; </li></ul><ul><li>az osztályszempontoknak nem megfelelő személyek, rétegek történelmi „szemétdombra” dobása; </li></ul><ul><li>nagyorosz nacionalizmus tolerálása, de vele szemben minden más (pl. lengyel szabadságharcok) elítélése; </li></ul><ul><li>személyi kultusz támogatása (Rákosi, Sztálin képek, „klasszikusok” idézetei); </li></ul><ul><li>az osztályharc folyamatos éleződésének hangoztatása, nemzeti sajátosságok feláldozása az internacionalizmus oltárán; </li></ul><ul><li>fogalmi maximalizmus, erős intellektualizálás, frázisos deklarálás; </li></ul><ul><li>a tankönyvet leadni, abból baj nem lehet: tanulói kiselőadások (pozitív!); </li></ul><ul><li>Az Alkotmánytan csődje. </li></ul>Mód Aladár könyvének 1. kiad. 1943-ban jelent meg!
  26. 26. Az „egytankönyvűség” létrejötte <ul><li>1949 márciusában a Kossuth-díj ezüst fokozatával tüntették ki a szerzőket „az általános iskolák 7. és 8. osztálya számára írt első marxista-leninista szemléletű, pedagógiai és ideológiai szempontból egyaránt igényes történelemtankönyvért”. </li></ul><ul><li>Az 1949/50-es tanév ben aztán az összes „első” általános iskolai tankönyvet kicserélték „marxista-leninistára”. </li></ul><ul><li>1949 márciusában megszületik a Tankönyvkiadó (Nemzeti) Vállalat a „tankönyvek, iskolai és egyéb nyomtatványok kiadására”. </li></ul>
  27. 27. Központilag irányított történelem <ul><li>A szocialista tömb országaiban – így Magyarországon is – a legfontosabb társadalomtudományi tantárgy a történelem . </li></ul><ul><li>A történelem oktatása pedig központilag ellenőrzött, jóváhagyott tantervek és tankönyvek alapján mehetett csak végbe. </li></ul><ul><li>Mivel a tankönyvek a rendszer önkifejezésének fontos eszközei lettek, ezért a merev dogmatizmus, sematizmus, ideológiai korlátok, sztereotipizálás, nagyfokú hiányosságok és elhallgatások jellemezték, persze főként az 1950-es évek tanítását. </li></ul><ul><li>A tankönyvek mind szakmailag, mint oktatáspolitikai nyitottság szempontjából, csak az 1980-as évek közepétől változhattak, alakulhattak teljes egészükben, de az 1960-as évektől bizonyos fokú módosulás, előrelépés volt érzékelhető a történelemtanításban. </li></ul>Csiszér Béla és Sári Gusztáv tankönyve
  28. 28. Azok a hatvanas évek … <ul><li>Új alapelvek az 1962-es reformtantervhez: </li></ul><ul><li>a történelem komplex (nem csupán politikatörténeti) felfogása, </li></ul><ul><li>a világtörténelmi látásmód , </li></ul><ul><li>s a történelemtanítás időszerűség e (az aktualizálások helyett), mát szolgáló volta. </li></ul><ul><li>Új tankönyvíró gárda : </li></ul><ul><li>Hegedűs Géza és Filla István 5. osztályos tankönyve; </li></ul><ul><li>Gyapay Gábor és Ritoók Zsigmond I. osztályos tankönyve; </li></ul><ul><li>Eperjessy Géza és Benczédi László II. osztályos tankönyve; </li></ul><ul><li>Unger Mátyás III. osztályos tankönyve </li></ul><ul><li>Forráselemző órák a gimnázium III. osztályában  Forrásszemelvények. Történelmi olvasókönyv-sorozat  Történelmi atlasz (1960) </li></ul><ul><li>Régen volt, hogy is volt? Történetek … olvasókönyv-sorozat  Képes történelmi atlasz (1970) + falitérképek, oktatófilmek, applikáció, diapozitívek, vaktérképek, fóliaképek, Iskolarádió, majd Iskolatelevízió. </li></ul>
  29. 29. A 80-as évek tankönyvei, taneszközei <ul><li>Az 1978/80-as tanterv nyomán: </li></ul><ul><li>Filla István, Balla Árpád, Helméczy Mátyás általános iskolai tankönyvei; </li></ul><ul><li>Gyapay Gábor-Ritoók Zsigmon, Eperjessy Géza, Závodszky Géza gimnáziumi tankönyvei. </li></ul><ul><li>Állampolgári ismeretek, társadalmi ismeretek tanításának bevezetése. </li></ul><ul><li>Taneszközök újabb generációja: fóliatranszparens-sorozatok, tematikus rendszerező falitáblák, új típusú és szellemű oktatófilmek, képes falitérképek, életmód-történeti diasorozatok, tanulói egység- és forráscsomagok . </li></ul>
  30. 30. Az elmúlt 200 év magyarországi történelemtanításának jellemzői (Szebenyi Péter nyomán) tankönyv + források + szemléltetőeszközök + tanulói eszközök tankönyv + források + szemléltetőeszközök tankönyv fetisizmus Eszköz közös feldolgozás – egyéni feldolgozás közös feldolgozás magyarázat – megértés Módszer osztályonkénti oktatás – egyéni fejlesztés osztályonkénti oktatás – természetes kiválasztódás Egyéni oktatás – egyéni fejlesztés Szervezeti keret XX. század vége XIX. század vége XVIII. század vége
  31. 31. A tankönyvekben domináló eszmei hatás (Szebenyi Péter nyomán) Eszmei sokszínűség 1990– Történelmi materializmus 1948–1989 Monopolista szervezeti keretek Eszmei sokszínűség 1945–1948 A keresztény nemzeti állam eszméje, irredentizmus 1920-1944 Történelmi materializmus 1919. III–VII. hó A nemzeti állam eszméje 1900-1919 Eszmei sokszínűség 1867–1900 Az állam, a nemzet, a nemzetállam eszméje 1777-1867 Katolicizmus, protestantizmus 1650–1777 Monopolista-diktatórikus Hegemonikus Pluralista-demokratikus Pluralista Időszak
  32. 32. Köszönöm a figyelmet! <ul><li>„ Haurit aquam cribo, qui vult discere sine libro.” „Szitával merít vizet az, aki könyv nélkül akar tanulni.” </li></ul><ul><li>(Középkori közmondás) </li></ul><ul><li>Katona András főiskolai docens </li></ul><ul><li>ELTE BTK Történeti Intézet </li></ul><ul><li>[email_address] </li></ul>

×