2. - Államalapítás: több nemzeti
közösség
- török hódoltság idején:
népességpusztulás
- 17-18. századi spontán
migrációk és szervezett
telepítések
A magyarországi kisebbségek
jórészt ezekben az
évszázadokban érkeztek.
- A XIX. század végére nem-
magyar nemzetiségek a
teljes lakosság több, mint
50 százalékát tették ki.
- Az I. világháborút követően a
Kárpát-medencében élő
magyarok mintegy 33
százaléka (3,3millió fő) az
ország határain kívülre
került, míg a határokon
belül élő kisebbségek
létszáma lecsökkent.
- Napjainkra a lakosság 10%-a
tekinthető valamely nemzeti
vagy etnikai kisebbséghez
tartozónak.
Nemzeti és etnikai
kisebbségek
Magyarországon
3. Magyarországon élő lengyelek
1. Történeti áttekintés
A magyarországi lengyelség története majdnem olyan régi keletű, mint a
magyar állam létezése a Kárpát-medencében.
"Polak, Węgier, dwa bratanki
I do szabli, i do szklanki
Oba zuchy, oba żwawi
Niech im Pan Bóg błogosławi."
"Lengyel-magyar két jó barát
Együtt harcol s issza borát
Vitéz s bátor mindkettője
Áldás szálljon mindkettőre."
Szent László király édesanyja lengyel volt, ő is ott született (1046)
IV. Béla lányai Kinga és Jolán lengyel fejedelmek feleségei lettek
Nagy Lajos király uralkodása alatt (1370-1382) jött létre az első, I. Ulászló
uralkodása idején (1440-1444) pedig a második magyar-lengyel perszonálunió.
A Magyar Királyság területén lengyel tudósok, művészek, iparosok
telepedtek meg, ugyanakkor zárt, falusi települések is létrejöttek a kora
középkortól.
4. 2. Korszakok
Legjelentősebb a magyar forradalom és szabadságharc időszaka 1848/49-
ben
A 19. és 20. század fordulóján ezernyi lengyel telepedett le a dinamikusan
fejlődő Budapesten: Kőbánya, Csepel, Angyalföld, és környékén és Borsod-
Abaúj-Zemplén megyében is.
Önszerveződés 1862-től. A két világháború közötti években Kőbányán épült
fel az első magyarországi lengyel templom. A II. világháborúban
Magyarországon talált menedéket több mint 100 ezer lengyel menekült
katona és civil
A háború befejeztével a kommunista hatalom feloszlatta a lengyel
szervezeteket, vagyonukat államosította. Csak az '50-es évek vége hozott
bizonyos javulást, amikor 1958-ban lehetőség nyílt az ismételt
önszerveződésre, és megalakulhatott a Bem József Egyesület. Az 1980-as
évekig a lengyelségnek ez volt az egyetlen fóruma.
A polóniai mozgalmak (1990-es évek)
Szent Adalbert Egyesület (1992)
1993-ban már 6 ilyen központ, 1995-ben 23, 1998-tól 52 lengyel
szerveződés működött az ország 14 megyéjében. 1998-ban visszakapták a
Lengyel Házat és a Lengyel-templomot
5. 3. Napjainkban
Létszám: A 2011. évi népszámlálás adatai szerint 3049 személy
vallotta anyanyelvének a lengyelt, magát lengyel
nemzetiségűnek 2526 fő tartotta
Szervezetek
- Budapesten 1994 óta működik a Fővárosi és Országos Lengyel
Kisebbségi Önkormányzat
- 24 településen (14 megyében) található lengyel önkormányzat.
- A magyarországi lengyelek havi folyóirata a Polonia
Węgierska, negyedévenként jelentkezik a "Głos Polonii" című
folyóirat.
- Középiskolai szinten a budapesti Szent László Gimnáziumban
oktatják a lengyel nyelvet, a felsőoktatásban több főiskolán és
egyetemen folyik polonisztikai képzés. Ennek keretében van
lehetőség a lengyel szakos hallgatók anyaországi
részképzéseken való részvételére.
- 2003-ban az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat
(OLKÖ) Derenk romfalut a Magyarországi Lengyelség
Történelmi Emlékhelyévé nyilvánította.
6. Derenk
Az 1715-ben lakatlanul állt, a település urai, az
Esterházy grófok lengyel jobbágyokkal
telepítették be. Az 53 házból álló település
férfilakossága rendszeresen járt a környező
erdőkbe vadakat lőni, ahol medvéket is
tartottak, mert Horthy Miklós előszeretettel
járt ide vadászni. Sokat bosszankodott az
orvvadászokon, akik kilövik az állatokat az ő
erdejében.
Ezért Horthy a Földművelési Minisztériumhoz
fordult, hogy kitelepítsék a falusiakat és
kártalanítsák őket házzal, földdel.
Derenk egy köves
völgyben fekszik,
Borsod megye
északkeleti részén, ahol
kevés a művelhető
földterület
7. Gasztronómia
Sok húst (főleg sertést),káposztát és
fűszert használ, jellemzők rá a
tészták és gombócok – ez utóbbiból
a leghíresebb a pierogi . A többi
szláv konyhához hasonlóan
szerepelnek a kásák (kasza) és más
gabonafélék. Nagy hatást
gyakoroltak rá a török, német,
magyar, zsidó, francia, olasz
konyhák.
8. Szokások, hagyományok, hiedelmek
ostyatörés karácsonykor
A nyelvi fordulat szerint az ajándék nem a karácsonyfa, hanem „a
csillag alá” kerül
A hagyománytisztelő családoknál ma is csak páros számban lehet
helyet foglalni az asztalnál
