1. Tehetségmentés
és életreform:
Tarhos példája
Pukánszky Béla

2. Életreform és reformpedagógia




A 19-20. század fordulóján a fejlett országokban tért
hódított hódított a materiális és szellemi „fogyasztás”ra, és a magasabb minőségi szintet képviselő életmódra
törekvő belső igény.
E szükséglet kielégítésének materiális alapját az ipari
produktivitás növekedése teremtette meg.
A változások eredményeképp az új mentalitásban egyre
fontosabb szerepet játszott a világ iránti érzékenység, a
szépség, az esztétikum iránti nyitottság.
A változások hatására mind több tehetősebb szülőben
fogalmazódott meg az igény, hogy gyermekei számára
megteremtse az addiginál minőségileg magasabb
színvonalú intézményes nevelés és oktatás lehetőségét.

3. 


A századfordulón már egyre erőteljesebben
érzékelhetővé váltak azok a veszélyek is,
amelyeket a technikai civilizáció robbanásszerű
fejlődése idézett elő.
A rohamosan felgyorsuló élettempót diktáló
„modern kor” magában hordozta az
elidegenedés veszélyét is.
Elidegenedés önmagunktól, embertársainktól, az
egész világtól. (Skiera, 2003)

4. 







Az életreform-mozgalom gondolatvilágára épülő
pedagógiai próbálkozások főbb motívumai (Skiera,
2003 után):
- Elidegenedéstől mentes helyszín: új világ, új iskola.
- Az élet vitalitása és a lélek primátusa: alkotó szándék,
művészi törekvések, fejlesztő hatások.
- A romlatlan gyermek eszménye mint a jövőbeni
élhetőbb világ garanciája (messianizmus).
- A gyermek megmentése.
- Visszatérés a természetes életformákhoz az ősi népi
kultúrkincshez.
- A konkrét valóságon túlmutató, az egész emberiség
számára fontos misszió hangsúlyozása.
- Karizmatikus vezető(k) szerepe.

5. Kodály Zoltán zenepedagógiája



Az újabb történeti-pedagógiai kutatások bizonyították,
hogy a Kodály-pedagógiában jól tetten érhetők az
életreform-mozgalom egyes elemei.
Kodály zenetudósi-népzenekutatói missziójának egyik
legfontosabb eredménye éppen az, hogy – Vikár Béla
nyomdokain járva, barátjával és kollégájával, Bartók
Bélával közösen – lejegyezte a még fellelhető
népdalkincs-korpusz jelentős részét.
Ezzel megmentette a magyar „ősi lelki alapréteg” egyik
legjellemzőbb megnyilvánulási formáját a végleges
pusztulástól.

6. 




Kodály nemcsak etnográfusként, népzenekutatóként,
nyelvészként közeledett a magyar népdalhoz.
Mintegy „kézen fogva” bevezette a koncerttermekbe,
ahol addig a „magyaros ízt” csak a cigány-, illetve a
verbunkos zene motívumai jelentették. (Pl. Magyar
népdalok, 1906)
Az elsivárosodó, urbanizált életformával szemben a
zene, az ősi magyar népdallal történő lélekformáló
nevelés a gyógyír.
„Mélyszántás, rigol-eke kell most a magyar léleknek, hogy újra
teremjen. Ez a rigoleke a székely dal, mely ha beleszánt a
magyar lélekbe: ősi gyökeréig feltárja, kihozza a napvilágra a
kártékony férget, megújítja a talajt.” (Kodály: 1927)
A végső lökés a programhoz: egy megrázó zenei
élmény.

7. 
„Mintegy 1925-ig én is a szakzenészek rendes életét éltem, azaz
semmit sem törődtem az iskolával, abban a hiszemben, hogy ott
minden rendben van, tesznek, amit tehetnek, s akinek nincs
hallása, az a zene számára úgyis elvezett. Ebből az illúzióból egy
véletlen eset rázott föl. Egy szép tavaszi nap a budai hegyekben
egy kiránduló lánycsapatra akadtam. Daloltak, s én megálltam
egy félórára, és a bokrok közül hallgattam őket. Attól, amit
daloltak, egyre jobban elszörnyedtem, csak annyit mondok, hogy
a műsoruk koronája – Schneider Fáni volt. Megtudtam, hogy egy
pesti tanítónőképző növendékei, s hirtelen megláttam, hogy a jövő
nemzedék nevelői és anyái az analfabétaságánál is rosszabb,
teljes zenei züllöttségben nőnek felé. Ma hálásan gondolok
Schneider Fánira, mert az kényszerített, hogy gondolkodjam, mit
kellene tenni.” (Kodály, 1964, 73-74.)

8. 
A program zenei pillérei:
Az iskolai énekkultúra fejlesztése a zenei írás olvasás
didaktikailag tervszerű elsajátíttatásával.
 Relatív szolmizáció.
 Ősi magyar népdalkincs.


Az énektanárok színvonalas képzésének
fontossága.: „Sokkal fontosabb, hogy ki az énektanár
Kisvárdán, mint az, hogy ki az Opera igazgatója. Mert
a rossz igazgató azonnal megbukik. (Néha még a jó is.)
de a rossz tanár harminc éven át harminc évjáratból öli
ki a zene szeretetét. (Kodály, 1929)

9. Életreform motívumok


Kodály is szentnek, tisztának tartja a gyermek
lelkét, melyre a felnőtteknek kell vigyázni: „Ha
rosszat ültetünk bele, megmételyezzük egész
életére.”
Kodály a tiszta lelkű gyermekkel a zeneileg
képzetlen, rossz zenei ízlésű felnőtteket állítja
szembe, akiknek képzetlenségén és rossz ízlésén
javítani már nem lehet. (Lásd: Pethő, 2011)

10. A Kodály-pedagógia recepciója
1. Éneklő Ifjúság




1925-től kórusműveket ír gyermekkarra (Villő,
Túrót eszik a cigány).
1925. április 2. Magyar Népdalest a
Zeneakadémián. Borus Endre vezényletével
közreműködött a Wesselényi utcai polgári
fiúiskola 100 tagú kórusa.
1928. május 12. Szerzői est az Akadémián.
1929. április 14. Kodály Zoltán Gyermekkar
Estje. Hét pesti iskola hétszáz tanulója énekelt.

11. 


A Zeneakadémia nagytermében ettől fogva egyre több
magyar dalestet rendeztek, ahol Kodály egyéb művei
között gyermekkarra írt művei is felcsendültek.
Színre lépett egy olyan karvezetőkből álló csapat, akik a
mester jeles tanítványaiként döntő szerepet játszottak az
Éneklő Ifjúság mozgalom terjedésében.
Néhány név a sok közül: B. Sztojanovits Andrienne, aki a
Szilágyi Erzsébet Leánylíceum kórusával mutatott be
Kodály-darabokat, Bárdos Lajos, a Palestrina Kórus ifjú
karnagya, Ádám Jenő, aki a régi Budai dalárdát szervezte
újjá. A tömegmozgalom vidéken is terjedt olyan jeles
karmesterek jóvoltából, mint például, Kerényi György, aki
Győrben és Vásárhelyi Zoltán, aki Kecskeméten
szervezett Kodály-hangversenyeket és mutatott be
gyermekkari műveket kórusa élén.

12. Az első Gyermekkari Est plakátja

13. Kodály Zoltán feleségével, Sándor Emmával az első népdalverseny
résztvevőinek körében

14. 2. A tarhosi „Énekiskola”


Különleges új „iskolaegyüttes”, (Mészáros) az
első szakosított tantervű
ének-zenei általános iskola
prototípusa.
Gulyás György (19161993) tanító-zeneszerzőkarmester 1945. augusztus
3-án beadvány-emlékiratot
nyújtott be Békéscsaba
polgármesterének,
amelyben javasolta a
Magyar Állami Énekiskola
létrehozását.

15. 


Érdekes mozzanat, hogy a
tervezet az általános iskola
konstrukciójának létrehozása
előtt már 8 osztályos általános
iskolával és 4 osztályos
gimnáziummal számolt.
Keresztury Dezső miniszter
kezdettől fogva támogatta a
tervet, de Kodály Zoltán nem.
További támogatók: Karácsony
Sándor, Veres Péter, Kerényi
György, Ádám Jenő, Nagy
Miklós, Durkó Mátyás stb.

16. 






Kodály: „A sivatagban nem lehet zeneiskolát felépíteni,
nincs helyiség, … a paraszti élet nem kedvez egy csomó
zeneszerszám kezelésének.” (Idézi: Gulyás, 1988. 36.)
1946 nyara helyszíni szemle a Tarhos-majorban, 1946.
november 5. iskolalétesítő rendelet.
„Országos állami ének- és zenelíceum és tanítóképző s a
vele kapcsolatos gyakorló isk.”
1946-1948: líceum és tanítóképző intézet,
1949-1951: zenei szakirányú gimnázium,
1952-1954: zeneművészeti szakközépiskola és zenei
gimnázium.
Ünnepélyes iskolaavatás 1947. február 2.

17. „…nagy kérdőjel sokak
számára: a Békési Énekiskola
megnyílt Tarhoson, távol a
várostól, távol minden nagyobb
központtól és még most még távol
a civilizáció legelemibb
megnyilvánulásaitól is.
Békési énekiskola? Jelentheti azt, hogy olyan iskola
létesült, amelyik a zenei anyanyelv megteremtését
tűzte ki célul, amelyik elsősorban annak a rétegnek
kíván lehetőséget adni a zenei képzésnél, amelyik
eddig a legtávolabb esett tőle: a parasztságnak.”
(Gulyás 1988, 44.)

18. 


Helyszín: „Kifosztott, isten háta mögötti grófi
rezidencia.” (Csukás István)
Az igazgató: „Egy darab papírral, valami homályos
pecsétű engedéllyel felfegyverkezve harcolt az üres
kastélyért, gazdasági épületekért, ablakkeretekért,
fenyőfáért, szalmazsákba való kazlakért… A volt grófi
cselédeknek érthető, az ablakot betörő, a zongorát
fejszével szétvágó bosszúját megállítja nem kevés
személyes bátorsággal, és összegyűjti az országból a volt
grófi cselédek gyermekeit, nem kevés történelmi
érzékkel…” (Csukás István)
1948. szeptember 1-jén 200 tanuló kérte felvételét az
egész országból. 101 leány és 57 fiú felvétele.

19. 





Két fontos látogatás: Novikov – 1950 tavaszán,
Kodály Zoltán – 1950. június 6-7. Rendkívül
pozitív vélemény.
1950. június 10. kiszálltak a helyszínre a
Tervhivatal képviselői. Helyiséghiány,
tarthatatlan állapotok.
1-8 osztály általános iskola: 127 fő
I-V. osztály középiskola: 59 fő.
Kollégista: 52 + 59 fő.

21. 





1951 tavaszán elkezdődött a Zenepavilon építése.
Az eredeti elképzelések szerint irodalmi,
természettudományi és testnevelési pavilon és létesül
volna.
A zenepavilon tervező építészének kiléte bizonytalan
(Kauffman Oszkár?).
Az építkezés rendkívül megterhelte az iskola vezetőit és
a gyerekeket, akik a tanulás és gyakorlás mellett
építőanyagot hordtak. (A pavilon építésében kitelepített
„osztálydegenek” is részt vettek.
A háromszintű épülettömb monumentális kastélyszerű
hatást kelt.
1953. május 1. a Zenepavilon felavatása.

23. 
„… egy ilyenfajta iskola … összeszedi az ország
minden részéből … azokat, akik valamilyen
zenei tehetséget mutatnak. Az itteni nevelés
ellátja őket azzal a felszereléssel, amelyre egy
zenésznek szüksége van, és amit másképpen
semmiképpen sem lehet elérni, mert ha
községben vagy városban van az iskola, oda nem
juthatnak el csak a helybeli polgárság gyermekei.
És itt más szempont is vezet: a periféria adja
vissza a központnak, amit tőle kapott.” (Kodályt
idézi Gulyás, 1988, 88. o.)

24. 





„Tarhosi per”
1953. január 19-23. a Népművelési Minisztérium
brigádlátogatást tartott Tarhoson.
Prekoncepciók, a hibák keresése.
„Békés-Tarhos semmilyen körülmények között nem
kerül vissza a Wenckheim-gróf birtokába!” Non György
miniszer-helyettes avatóbeszéde)
1953. június 9-éna Népművelési Minisztérium
Kollégiuma Révai József vezetésével elmarasztalta az
intézmény vezetését.
1954. augusztus 31-én megszüntették a tarhosi intézetet.

25. Életreform motívumok Tarhoson





„Sziget-iskola” távol a város zajától.
Természetközelség.
Tehetségmentés és -fejlesztés. (Pl. Szokolay
Sándor, Bozay Attila, Mező Imre, Mező László,
László, Bartalus Ilona, Tarjáni Ferenc, Csukás
István.)
Az ősi életformák megismerése és tisztelete:
népzene.
Karizmatikus vezető: Gulyás György.

29. Források:








Csende Béla (1976): Békés-tarhos. Békés, Békés Városi Tanács VB.
Gulyás György (1988): Bűneim… bűneim? Békés.
Kodály, Z. (1906): Magyar népdalok. Előszó. [Ungarische Volkslieder.
Vorwort]. In: Kodály Z. (1964): Visszatekintés. Budapest: Zeneműkiadó.
Kodály, Z. (1918): A népdal feltámadása. [Die Auferstehung des Volksliedes]
1918. In: Kodály Z. (1964): Visszatekintés. Budapest: Zeneműkiadó.
Kodály, Z. (1925): A magyar népzene. [Die ungarische Volksmusik] In:
Kodály Z. (1964): Visszatekintés. Budapest: Zeneműkiadó.
Kodály, Z. (1927a): Mit akarok a régi székely dalokkal? [Was will ich mit den
Szeklerliedern?] In: Kodály Z. (1964): Visszatekintés. Budapest:
Zeneműkiadó.
Kodály, Z. (1927b): Népzene. [Volksmusik] In: Kodály, Z. (1964):
Visszatekintés. Budapest: Zeneműkiadó.
Kodály, Z. (1929): Gyermekkarok. [Kinderchöre] In: Kodály, Z. (1964):
Visszatekintés. Budapest: Zeneműkiadó.

30. 







Kodály, Z. (1934): Zenei belmisszió. Nyilatkozat. [Innere musikalische
Mission. Aussage] 1934. In: Kodály Z. (1964): Visszatekintés. Budapest:
Zeneműkiadó.
Kodály, Z. (1935): A magyar karének útja. [Der Weg des ungarischen
Chorgesangs] In: Kodály Z. (1964): Visszatekintés. Budapest: Zeneműkiadó.
Kodály, Z. (1937a): Vidéki város zeneélete. Előadás Nyíregyházán. [Das
musikalische Leben einer Stadt in der Provinz. Vortrag] In: Kodály Z. (1964):
Visszatekintés. Budapest: Zeneműkiadó.
Kodály Z. (1937b): Énekes játékok. In: Kodály Z. (1964): Visszatekintés.
Budapest: Zeneműkiadó.
Kodály, Z. (1964): Visszatekintés. Összegyűjtött írások, beszédek,
nyilatkozatok. [Rückblick. Gesammelte Schriften, Reden, Äußerungen]
Budapest: Zeneműkiadó.
Kodály, Z. (1989): Közélet, vallomások, zeneélet. Kodály Zoltán hátrahagyott
írásai. [Öffentliches Leben, Bekenntnisse, musikalisches Leben. Die
hinterlassenen Schriften, Notizen von Zoltán Kodály.] Budapest,
Szépirodalmi Könyvkiadó.
Skiera, E. (2004): Az életreform-mozgalmak és a reformpedagógia Die
Lebensreform-bewegungen und die Reformpädagogik. In: Iskolakultúra, 14.
4. S. 32-44.
Pethő Villő (2011): Kodály Zoltán és követői zenepedagógiájának életreform
elemei. PhD-értekezés, Szeged.